Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

A kenderfonógyár rekonstrukciója \ Miért csak most? % Kevés építkezés, sok gép •jg Technológia és minőség «B Gazdasági kihalások ^ t rostfeldolgozás üvlio Mii láthatunk a mozikban? A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, mint ismeretes, szegedi nagyvállalatként jött létre az ipar átszervezésekor. Azért helyezték központját Szegedre, mert fonodái és SZÖT vödéi tekintetben egyaránt ez a város az ország rostipari kenderfeldolgozó iparának fővárosa. A közelmúltban megrendezett rostipari vándorgyűlésen is nagy hangsúlyt kapott a kenderfeldolgozás helyzete és fejlődésének lehetősége. Bérezi Istvánnak, a kenderfonógyár főmérnökének előadása az idén befejezésre kerülő kenderfonógyári rekonstrukcióról számolt be a szakembereknek, Marcheschi Károly, a Rostkikészítő Vállalat igazgató-főmérnöke szintén erről a kérdésről tartott kiegészítő előadást. Mostani összeállításunk az ő előadásaik alapján mutatja be Szeged egyik legrégibb üzemének újjászületését, a rekonstrukció végrehajtásának műszaki és gazdasági öszszetevőít. o A rostnövényeket először meg kell termelni, azután ki kell készíteni ahhoz, hogy meg lehessen fonni, majd szőni. A hazai kendertermelésnek nagy múltja van, s az is köztudott dolog, hogy a nálunk termő kender jó minőségű, megfelelő alapot szolgáltat a kenderipar RZÓmára. A rostkikészítő üzemek rekonstrukciója már az ötvenes években megkezdődött, az áztatásban, tilolásban, kóckikészítésben, modernebb, termelékenyebb módszerekre tértek át. A kenderfonodák korszerűsítése azonban meglehetősen hosszú ideig váratott magára. A késedelem több okra is visszavezethető. A szakemberek körében nem volt ritka az a nézet sem. hogy a kenderipar már „lefutott'' iparág, nincs jövője, mivel a műanyagok egy része kél>es helyettesíteni a fonalakat és szöveteket ls. Az olasz kenderfeldolgozás visszafejlődése minden esetre főként emiatt következett be, e szélsőséges álláspontnak mégsem lett igaza. Mások a pamutipar óriási fejlődésében látták azt a konkurreneiát, mely feleslegessé teszi a kenderipar rekonstrukcióját. Előttük is különböző nyugati példák lebegtek ahelyett, hogy figyelembe vették volna a hazai körülmények es a világpiac viszonyát. A késedelem harmadik okának azt hozhatjuk fel, hogy korábban nem igen lett volna mivel felszerelni a kenderipart, ugyanis az itt használható géptípusok fejlesztése egy időben megrekedt. Magyarországon sohasem honosodott meg a kenderfeldolgozó gépek gyártása, a Szovjetunióban inkább lenipari gépeket szerkesztettek, a nyugat-európai országokban pedig nem fordítottak túl sok gondot a múlt évtizedekben rostipari gépek konstruálására. A hazai kenderfeldolgozás korszerűsítése mégis szükségesnek és előnyösnek mutatkozott. A magyar kender a világpiaci rangsorban közvetlenül az olasz után következik, a magyar kenderfonóiparnak minőség és . mennyiség szempontjából is megvan a nyersanyagbázisa. A kenderért nekünk kell devizát adni, sőt, az olasz kendertermelés csökkenésével az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségünk nyílott exportra. A rostkikésztíő üzemek rekonstrukciójával lehelőség nyílt a feldolgozás fejlesztésére ls. A tapasztalat bebizonyította, hogy a műanyagokkal ugyan lehet helyettesíteni a hagyományos rosttermékeket, de teljes egészében pótolni nem lehet. A magyar kenderfonóipar termékei iránt az érdeklődés egyre fókozodik. s évről évre új vásárlók jelentkeznek. Az is igen lényeges szempont, hogy a kendercikkek kitűnő „devizatermelők". Végezetül azt is meg kell állapítani, hogy a gépgyártás tekintetében megszűnt az egyhelybentopogás, s most már megfelelő számú modern gép áll rendelkezésre, a rekonstrukcióhoz. A szegedi kenderfonógyár gépparkja általában 00—70 éves volt, alig akadt közöttük olyan, amelyik a harmincas évekből származott. Amikor az illetékesek végül elhatározták, hogy felújítják ezt az üzemet, az a cél vezette őket, hogy elsősorban a géppark kicserélésével, új, nagyteljesítményű gépsorok beállításával érjék el a munka termelékenységének növelését és a fonalak finomságának javítását. e Beruházásaink tervezésének egyik lényeges elve, hogv a lehetőségek szerint a rendelkezésre álló összeg nagyobbik felét gépek beszerzésére fordítsuk, és csak kisebbik részét használjuk fel építkezés céljára. A kendergyár rekonstrukciójánál ez az elv, bátran mondhatjuk, messzemenően érvényesült. Természetesen elkerülhetetlen volt az építkezés is. Az új és részben a régi fonógépek számára egy igen korszerű, 1500 négyzetméteres alapterületű fonócsarnok épült. Ez a fonócsarnok tulajdonképpen zárt termosz, amelyben a külső időjárási ingadozásokat a minimumra lehet redukálni. A belső klímát porelszívó, hőmérsékletés légnedvesség szabályozó berendezés biztosítja. Átalakították a régi nagy fonócsarnokot is, amely a gyár fonógépeinek többségét foglalja magában. Itt egyrészt kicserélték az elavult födémet, másrészt szintén nagyteljesítményű klíma- és porelszívó berendezést szereltek fel. Látszólag nem közvetlenül a termelést szolgálta még egyhénáhny építkezés. Többszintes nyersanyagraktárat építettek, melyben az anyagmozgatást is újszerű elgondolások alapján, felfelé lifttel, lefelé csúzdával oldották meg. Azzal, hogy a gyár területére került a nyersanyagraktár, fuvarköltséget lehet megtakarítani és mivel hozzáférhetőbb az anyag, könynyebb a válogatás, a fonástechnológiát is meg lehet javítani. Á raktár 110 vagon rost befogadóképességű. Szükség volt transzformátor, olajtároló, kapcsolóház és egy toldaléképület építésére is, melyben előkártológépeket állították fel. A rekonstrukcióhoz tartozott a gőztávvezeték felépítése is. Mivel a gyár kazántelepe már elavult, a gőz bevezetése feleslegessé tette ennek felújítását, A beruházás jellege tulajdonképpen gépi rekonstrukció, melynek célja a gyár kapacitásának növelése volt. A gépi rekonstrukciót nagy körültekintéssel készítették elő. Szakemberek utazták tíz1 európai országba, hogy . az ott gyártott gépeket helyszínen tanulmányozzák. Figyelembe kellett venni azt ls. hogy a beszerzendő gépek még sokáig, az esetleg felmerülő űj igényeknek ls megfeleljenek. Tehát ha kell, műanyagot ls lehessen rajtuk feldolgozni, elsősorban mégis a haza! kender feldolgozására legyenek alkalmasak. Végül úgy határoztak, hogy a beruházás sikerét leghatékonyabban az úgynevezett végfonógépek cseréje biztosítja. Nem lehetett mellőzni természetesen a devizális problémákat sem. Számos variáció kidolgozása után a következő géppark került megvásárlásra: 20 szovjet gyártmányú kis helyigényű nyújtógép, kannaforgatóval és szalagőrrel; II angol csigás végnyújtó; 2 nyugatnémet nyújtószabályozós nyújtógép; 5 szintén nyugatnémet száraz-gyűrűsfonó, melyeken egyforma fonalszámú szalag, igen egyenletes fonál állítható elő; 21 kétféle méretű angol gyártmányú gilLfo'nógép. Ezek közül 18 teljesen egyforma; 6 angol gyűrűs-vizesfionógép és 1 angol apron-fonógép. A rekonstrukció 100 millió forintos beruházásából 60 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére. Az új gépeknek nagyrészt a múlt évszázadból való öreg fonógépek adtak helyet A beruházás előkészítésekor természetesen kiszámították azt is, hogy a gépek cseréje, a klímaberendezések felszerelése milyen hasznot hoz. E számadatok szerint a kenderfonógyár termelése a fonalak súlyát tekintve 30, a fonalak 6zámát tekintve 70 százalékkal emelkedik. A termelés növekedése az orsószám és az egy orsóra jutó termelésre egyaránt kihat A kieső orsók száma 3154, a belépőké 3524, és így végeredményben 8 és félezer fonóorsóval rendelkezik az újjászületett kendergyár. A termelés tehát elsősorban nem az új orsók beállításá. val növekszik, hanem az egy orsóra jutó termelés nagyobbodásával áll elő. A gépi termelékenység javulását jelenti az is, hogy az egy fő által kezelt orsók száma Ls sokkal nagyobb lesz az eddiginél. Talán még nagyobb eredmény az, hogy a korábbinál finomabb, vékonyabb fonalakat tudnak majd gyártani, melynek következtében a szövődéi cikkek súlya csökken. Vagyis: ugyanannyi nyersanyagból több végtermék állíthatói' elő. Az átlag finomsági szám közel 40 százalékkal magasabb a bázishoz viszonyítva. Ha csak régi gépek változatlan típusait szerelték volna be, mint új gépeket, már az is javított volna a termékek minőségén. Mivel azonban korszerű gépeket vásároltak, a minőség több összetevőből érvényesül. A beruházás komoly részét képezik a porelszívás és a klíma megjavítását szolgáló új légtechnikai berendezések, melyek arra hivatottak, hogy a porképződéssel járó kenderfonás munkáját olyan körülmények között végezzék a dolgozók, melyek nem ártalmasak egészségükre. Amellett azonban az is lényeges, hogy a nagyon higroszkójúkus kender nyersanyagot 'ezek a berendezések olyan kondíciójú levegőben tartják, melyek a feldolgozás szempontjából a legalkalmasabbak: kevésbé szakadnak a fonalak, jobb a minőség. Az elmondottak következtében a kenderfonógyárban nagymértékben csökkenni fog a termékek előállítási költsége. A beruházási program elkészítésének időszakában érvényben levő árakkal és költségvetéssel számítva 30 millió forinttal csökkennek a ráfordítási költségek. Az anyagok költsége kisebb részt képvisel ebben, a nagyobbik rész a munkabérköltségek alakulására jut, ami azt mutatja, hogy eLsősorban. a termelékenység javul a rekonstrukció által. A gazdaságos, termelékeny munka mellé még hozzá számíthatjuk a rekonstrukció többi kihatását is. Azt például, hogy a volumennövekedés elsősorban exportcélokat szolgál majd, az eddiginél nagyobb mennyiségű kenderíonalat és szövetet tudunk eladni külföldön, elsősorban tőkés piacokon. o Már említettük, hogy sokat vitatott kérdés szakkörökben: van-e jövője a kenderiparnak? Erre a vitára maga az élet adta meg a feleletet: van. A kenderipar fejlesztését megkezdtük, a rostkikészítés í'ekonstrukclója után sor kerül a fonodák, sőt, újabban a szövődök felújítására is. A rekonstrukcióval egyidőben megérett az idő a technológia felújítására is. Ezt elsősorban a kikészítésnél kell kezdeni. Ma már foglalkoznak a kenderrostok vegyi feltárásával, egy új típusú rostnyersanyag előállításával, amely kiinduló pontja lehet a fonodákban honos technológiák fejlesztésének is, a nyers rostok előfonalfőzésének, a fonalvékonyításnak. Kenderiparunk nincs elmaradva más országokhoz képest, sőt, kezdeményezés tekintetében élen járunk. Sok külföldi szakember látogat el hozzánk azzal a céllal, hogy tanulmányozza ezt az iparágat, s hasznos tapasztalatokat vigyen magával. A szegedi kenderfonógyár sem maradhat ki a Jövőben ezekből a látogatásokból. A fővárosi és vidéki moi zik szeptemberben annyi 1 filmújdonságot mutatnak be, mint a nyár három hónapjában együttvéve. Az új filmek között több olyan is szerepel, amely fesztiválokon nagy sikert aratott, és felújításra kerül több régebbi — néhány évvel ezelőtt pergetett — játékfilm. A béke első óráiban Játszódik az új. szinkronizált lengyel film. A szabadság első napja, amelyet Kruczlcowsky drámájaként néhány évvel ezelőtt magyar színpadon is bemutattak A méltán sikerre számító filmdrámát — a megtorlás lélektani problémáját boncolgatja — Aleksander Ford rendezte, ő volt a rendezője annak idején a monumentális Keresztesek című kétrészes színes történelmi filmalkotásnak Is. Bulgária -felszabadulásának évfordulóján mutatják be a múlt cannest filmfesztiválon nagy sikert aratott A baracktolvaj című bolgár játékfilmet. Bolondos histórja címmel vetítik a mozik Karel Zemannak, a Münchausen báró rendezőjének új csehszlovák filmjét, amelyben a játékfilm-elemeket trükkös, rajzos megoldásokkal kombinálja és teszi érdekessé. Ugyancsak csehszlovák alkotás az Előttünk jártak című film, amelynek hősei a második világháború sokat szenvedett fiataljai, a. nácik kényszermunkára hurcolt áldozatai. Hasonló témájú a jugoszlávok új, megrázó filmalkotása, az Ötödikesek voltak. Üj vietnami filmet is bemutatnak a mozik szeptemberben, a Vietnami Demokr ratikus Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. Az Emlékezés cselekménye az ötvenes években játszódik a francia gyarmatosítók elleni háborúban, Hősnője egy falusi szülésznő, aki a családjának szeretne élni, de az események sodrában forradalmárrá válik. Szeptemberben kerül sor Dumas regénye, a Fekete tulipán filmváltozatának bemutatására. Az olasz—francia—spanyol koprodukcióban készült színes romantikuskalandos történet rendezője: Christian Jaque. főszereplője: Alain Delen Négy elbeszélést négy fiatal olasz rendező filmesített meg Nehéz szerelem gyűjtőcímmel. A tőrténetek különös kalandokat állítanak a nézők elé szellemesen és művészien. Két új magyar film kerül a nézők elé. A Vízivárosi nyár című kétrészes tvfilm egész estét betöltő filmként kerül a mozikba. Sokan emlékeznek még Horváth Márton munkásmozgalmi témájú szép történetére, amelynek rendezője Fabri Zoltán, főszereplői: Páger Antal. Nádasy Myrtíll. Végvári Tamás és Fonyó József. A Patyolat-akció új zenés magyar filmvígjáték Gyulai Gaál János zenéjével, Fejér Tamás rendezésében. A film zeneszámait a legnépszerűbb magyar tánczereszerzők írták, főszerepeit pedig népszerű fiatal művészek alakítják. Egy műsorban két dokumentumfilm szerepel a Távoli világ című szovjet filmben. Az egyik film Tanganvíkát, a másik pedig Ausztráliát mutatja be érdekesen, izgalmasan, megismertetve a nézőket a messzi világrészeken élő emberek városaival, az őserdővel, a számunkra idegen életmóddal, szokásokkal. Felújítják a mozik szeptemberben a Ninc» irgalom című olasz filmet, amely egy néger katona és egy fehér leány tragikus szerelmét mondja el a nézőknek. Rendezője: Alberto Lattuada. főszereplője pedig a nálunk is Jól ismert Folco Lulli. Leoncavallo szép operája, a Bajazzók olasz filmváltozatát gok év után újra bemutatják vidéki és fővárosi fi lmszínházalnk. V. A. Barátságos hajvágási kérek! A tejútrendszer és foldünSi állatvilágba v—7 DR. NBFINLRA ^?fch$er, á zel :üket Berlini Tudományú* Akadémia Heinrlch-Hrrtz Intézetének kutatója rendkívül. aekes hipotézist aTíitolt fel a Galaxis spirál ködjeinek keletkezése és a földi állatvilág kialakulása között. A csillagász négy éven keresztül módszeres megfigyeléseket végzett és új modellt dolgozott ki a tejútról. Magyarázata szerint a spirálködök nem csillagok és gáz felhalmozódásából állnak, hanem lényegüket tekintve olyan hullámok, amelyek az intersztelláris gazokon áthatolnak és mindenkori helya „rövid életű'' csillagok felvillanása jelzi. Dr. Richter szerint a leguto'só ilyen természetű hullámok, mintegy 60 millió esztendővel ezelőtt, Földünkön is áthaladtak. Ebben az időszakban — a mezozoikum és a mcozoikum közötti periódusban — kipusztultak az őslények, a zauruszok, és helyükbe léptek az emlősállatok. Az emlősök olyan váratlan gyorsasággal fejlődtek ki, hogy ennek okát Richter a Föld besugárzásának akkori nagymérvű felerősödésével hozza összefüggésbe. Ott áll a ktsz a papírbolt mellett, s ráérő fodrászok állnak az ajtajában. Látom én, hogy a női idegenforgalom szemlélésében zavarom meg őket, de annak is tudatában vagyok, hogy nyilatkozásom immár halaszthatatlan. Ergó: betérek. Sajnos, ambiciózus fiatalember kezébe kerülök. Az az ambíciója, hogy mielőbb „túl legyen'' rajtam. Ügy kell nekem, ha kiszakítottam szabad merengéséből! Már ahogy a fejemet „belökdösi" a megfelelő tartásba. az sem sok jót ígér. Aztán rákezdi a fésűvel. Az éles fogak fájdalmasan kőristől nak, karmolnak, hasítanak, ej-ej, valóságos mélyszántást, csinál ez a Figaró a fejbőrömön. Pár perc türelmi és reménykedés! idő után feladom; kitör belőlem a panasz. Ö persze megmagyarázza, újak a fésűik, sajnos, amíg meg nem kopnak. így karistol valamennyi. .Mialatt tovább dolgozik, azon tűnődőm, vajon mennyi idő alatt kopik meg egy ilyen karmolós fésű, és vajon felsőbb utasítás-e, hogy már most, az én fejbőrömön muszáj neki teljesen „bejáratni". De kár elmerülni gondolataimban, mert amint tükörbe nézek, látom ám, hogy a „ferde spiceet", amit kértem, egyik oldalon lefelé, a másikon felfelé „értelmezte" az 6ú lendületes fodrászom. Eire már nem tud ugyan magyanazátot, de megoldást keres és talál is, a jobb oldalt hozzáidomítja az elfuserált bal oldalhoz és kész. Már mint az elfuserál ás. Sok múlik néha egy jelzőn, lám én csak hajvágást kértem, s vesztemre nem tettem hozzá, hogy „barátságos" is legyen. Az efféle „nagyiramú bajnoki találkozóhoz" viszont semmi kedvem többé, így hát kilépve az utcára, úgy döntök, hogy a jövőben meszsze elkerülöm ezt az üzletet, ezt a bánásmódot meg az efféle fésűket. Lehet, hogy hálátlan fajta vagyok? Hiszen olyan, de olyan gyonsnn vég'zett velem!, S. 1H. Azonnali belépéssel felvételre keresünk műszaki anyagismerettel rendelkező szegedi lakost, anyagbeszerző- év anyag gazdálkodási munkakörbe „Ipari nagyvállalat 466<>" jeligére n szegedi Hirdetőbe x S 4666 Szombat, 1965. augusztus 14. DEL-MAGY ARORSZÁG 7 t