Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

Üj film Hölgyeim, vigyázat! O. L. Hogy mdre kell vigyázni a és szellemesen feldolgozni. A hölgyeknek? Hűt termésae* film mondanivalóját, ametesen arra. hogy ne kerülje- lyet úgy lehetne röviden nek a csábító hálójába. A összefoglalni, hogy nőcsábácsábítóéba. aki mindig rop- szok, vigyázat!, azt hisszük, pant elegáns. bársonyos senki sem veszi komolyan, hangja van és barna szemé- De hogy minden néző jól ben mély tüzek égnek, vagy szórakozik a filmen, az blzéppen valami melankólikus tofi, szomorúság árnyalja be, úgy Annál inkább, mert raés ahogyan a helyzet kí- gyogú szereplőgárda gondosvánja. kodik a nézők szórakoztatóMint például a jelen eset- skrrt1' Olyan kitűnő színészben is Charles ügyvédet Játszanak ebben az kellemetlen baleset éri: igénytelen, de roppant kedogyik elbájoló kliense: Hed- v« vígjátékban. mint pélwlge helyett kétévi börtönre dául Dániellé Darrieux. Miítélik. Miután barátunk be- chel Morgan és Sandra Micsületben letöltötte bünteté. , Kitűnő Paul Meruisse sét, elhatározza, hogy rette- alakítása a csábító szerepenetes bosszút áll a női ne- ben men: sorra elcsábítja tagjait. Autót vesz hát. hogy hozzájusson a modern nöcsábászok e nélkülözhetetlen eszközéhez, aztán apróhirdetést ad fel és vár. Nem kell sokáig várnia. A hölgyek sorozatban jelentkeznek. S nem ls akármilyenek. Egyik szebb és gazdagabb, mint a másik. Barátunk ettől az első pillanatban meghatódik, de aztán gyorsan kinyílik a szeme és rájön arra. hogy ... Mire Jön rá? Hát arra, hogy szoknyavadásznak, csábítónak lenni nem is olyan kellemes és veszélytelen mesterség, mint ahogyan azt az első pillanatban gondolnánk. Mert mit is akarnak tőle ezek az apróhirdetésre jelentkező nők? Nőcsábász barátunk egyik „áldozata" például elegáns, gyönyörű asszony. Férje roppant gazdag és a hölgy nőcsábász barátunkat éppen nrra szemelte ki, hogy megszabadítsa őt a gazdag férjtől, hogy így gyorsan hozz;!jusson a hatalmas örökséghez. A maiik hölgy — egy gróf felesége — telefonon hívja magához a csábítót. Izgatottan érkező barátunk azonban nem a fiatal asszonnyal találkozik a főúri kastélyban, hanem egy szakállas öregúrral. akivel hiába társalog, mert kiderül róla, hogy — halott. A nő ölte meg és most azért hívta barátunkat randevúra, hogy ráterelje a gyanút. És így tovább, végig az tgész filmen. Szellemesebbnél szellemesebb történetekben bizonyosodik be. hogy hiába a cím ~ Hölgyeim, vigyázat! —. nem a hölgyek, szegény szerencsétlen csábítójuk van veszélyben. Mindezt persze nem komolyan mondja ez a pompásan mulattató francia— olasz film. André Hunebelle rendezése ragvogó példa arra. hogyan kell egy ilyen sokszor látott és sokszor filmre vett témát újszerűen Galambok exportra Békés megyében 1963-bar) kezdték meg a földművesszövetkezetek a vágógalambfelvásárlást. Azóta fellendült a galambtenyésztés: idős. nyugdíjas termelőszii- _ vetkezeti tagok jutnak ily mint az, hogy az modon kiegeszítu jovede- Egyesült Nemzetek Szervelemhez. Tavaly harmincezer! Kiéatk tudományos éskulát tagosán 40 dekás galambot ; turAlis intézménye, az vásároltak fel a földműves- , UNBSCO, aI ldci esztendőt szövetkezel; kirendeltségek., semmelweis-évnek minőEbben az évben eddig tizen-; sítottp Elekben n mipokban egyezret dolgozol fe a bn- vllágsíerte megemlékeznek romfnpan vállalat ket Bekes a tudósról, megyei gyáregysege A leg-. több vágógalambot Oroshé-j 1818. Július 1-én született Semmelweis Ignác a legnagyobb magyar orvos Száz éve. 1.105 augusztus 13-ún halt meg az „anyák megmentője", a legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác. Életművének a Jelentőségét mi sem szemlélteti zárói, Gyomáról, Endrédről szállították a feldolgozótelepekre. A galambokat Olaszországba és NyugatNémetországba exportálják. ölaasóittk irják Beázik a mennyezet A Hétvezér utca 27-es szú- ggilankezelő vállalatnál, de mú ház emeleti WC-jének mindeddig érdemleges intézmennyessete 1964 tavasza óta kedés nem történt. Véleméállandóan beázik. A házfel- riyünk szerint ez nem helyes ügyelő, s én több esetben be- „állagmegóvása" a háznak. Jelentettük a panaszt az In- R. .». Tisztítsák az Imre utcát is! A Virágos Szegedért moz- testen rengeteg a szemét. Ml galom eredményeként öröm- sem akarunk mostoha gyermel tapasztaltuk, hogy egyre több utcát csinosítanak, a házak elé virágot ültetne!;. Nem Ilyen a helyzet az Imre utcában. A csatornák nem fogadják be a vizet, inert tele t annak piszokkal. Az útBudán, a mai I. ker., Apród u. 1/3 sz. alatti copf stílusú emeletes házban, ahol apjának fűszerüzlete volt. (E házban rendezték be nemrégiben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot.) A szülők a hat Semmelweis fiú közül (a hetedik gyermek lány volt) Ignácot taníttatták a legnagyobb gonddal. Elemi Iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, ez utóbbit a Várban, a Miklóstorony melletti (mai Hess András tér) gimnázium- . Svermeki«vi 14/ ás- W8ls ssSfr^ , mfaodik Ugjobb, ..de „I^Sr'o.™^ Wa' « Semmelweis Ignác 1837-ben . (Caníi Ágoston festménye.) mekei lenni a városnak, kérjük. Intézkedjenek, hogy rendszeresen takarítsák a mi utcánkat is. Solinelder Paula Imre utca 2A1 Nagy hozamú búza „Erltroleukon—12" — ez ményeket hozott. Hektárana neve az örmény növény- ktint 70 maasa szemet takanemesi tők által kiterjesztett ll,k b<V új őezi búzafajtának. Terméshozama eléri a hektáronkénti 40—50 mázsát. Számos előnyös tulajdonsága ellenére az új fajtának van egy fogyatékossága: e hosszúszárú búza a nagy és súlyos kalászok terhe alatt gyakran megdől. Erre az örmény tudósok azt ajánlották, hogy az „Eritroleukon— 12" fajtát vessék együtt a jól Ismert „Beaosztaja—1" szovjet búzafa.ltával. amelynek rövid és erős szára van. Az örmény mezőgazdasági kutatóintézet kísérleti parcelláján a két búzafajta kevert vetése nagyszerű eredáz elektromágnesessé® és a gyapot Egy marék gyapotrostot tesznek egy fémállványra, s egy-két percig változó elektromágneses erőtérben tartják. Az eredmény meglepő. 40 százalékkal megnövekszik a gyapotrost szilárdsága. Manaf Kalantarov azerbajdzsáni tudós, a műszaki tudományok kandidátusa fedezte fel ezt a jelenséget. A tudós most textiles szakemberekkel együttműködve vizsgálja. hogyan lehetne gyakorlatilag felhasználni felfedezését az iparban. Zül az elsővel vetélkedő". A budai gimnáziumból 1835-ben került a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára. majd apja kívánságára, aki hadbírót akart fiából nevelni, a bécsi egyetem Jogi karára Iratkozo'.t bc. Orvostanhallgató barátjával j ellátogatott a bonctani előadásokra. és ennek következményeképpen Jogt tanulmányait; abbahagyta ás medikus lett. 1844-ben avatták doktorrá, és még ebben ez évben megszerezte a szülészmesteri ós sebészdoktori oklevelet is. Ebben az időben bontakozott és virágzott kt Bécsben az orvosi Iskola. Nagy tudású tanárok foglalkoztak á hallgatókkal, közülük lettegyik osztályon katasztrofális méreteket öltött a gyermekágyi láz miatti halálozás. míg a másik osztályon viszonylag alacsonyabb maradt. Hiába igyekeztek a két osztály között mutatkozó különbség okát megfejteni, nem sikerült. A betegséget ragályosnak tartót- latok és melankólia változáképe azonos. Ez a felfedezés világította meg Semmelweis előtt, hogy a halalt előidéző okok mindkét esetben azonosak: „a hullarészek voltak. amelyek bekerültek a véredényrendszerbe" — mint írja. A közvetítők nem lehetlek mások, mint a* orvosok és medikusok. A szappanos kézmosás nem volt elég a hullarészek eltávolítására És mivel a medikusok a szülészeti klinika első osztályává iártak. ezen az osztályon \ tol oly magas a gyermekágyi lázban elhaltak száma Elrendelte osztályán a klórmeszes kézmosást: a/, eredmény kiváló volt, a halálozások száma a minimumra csikként. Rádöbbent azonban arra is, hogy élö szervezetekből származó ..bomló szerves anyag" is okozhatja a bajt. A felfedezés nagy feltűnést keltett. Voltak, akik a klóros kézmosást értelmetlen zaklatása *>t vélték. mások ennek tolentőségét a himlőoltás felfedezéséhez hasonlították. 1849-ben tanársegédi megbízatása lejárt, és nem sokkal később hazatért Pestre. A Rókus (ma Semmelweis) kórház szülészeti osztályén lett főorvos, majd a pesti egyetem szülészeti tanárává nevezték ki. Hihetetlen enei ftiával harcolt továbbra is a gyermekágyi láz ellen, míg orvosok és bábák százai hirdették tanításait. Utolsó ével haragos Incluták és járványként kezelték. Alig fordult elő viszont azoknál, akik otthon, vagy még rosszabb körülmények kőzött, esetleg utcán hozták világra gyermeküket. Semmelweis életvidám fiatalemberként érkezett Bécsbe. Érzékeny lelkületére, emberszeretetére nagyon rossz hallással volt a klinikán pusztító halál. Naponta látta meghalni az anyákat, és segíteni nem tudott rajtuk. Ha tudta volna, hagy a vasaival teltek, majd 1865. júliusában magatartásában zavarok, elmebajra utaló tünetek jelentkeztek. Nem sokkal később meghalt. Halálát valószínűleg ugyanaz a betegség okozta, mint am nek a legyőzésére életet szentelte. Operáció közben megsértette kezét, a seb megdagadt. elgennyesedett. A folyamat úrrá lett egész szervezetén, és a boncolás vérmérgezést állapított meg. Semmelweis felfedezése életműve nemcsak a szülészetet és a nőgyógyászától, hanem a sebétietet és az egyetemes orvostudományt lönüsen a belgyógyász $ko- júdó assTOnyok halálát rész- érintette Végleges Igazda, « kórbonenok Rokitansky. és a bőrgyógyász Hebra. Ök nemcsak tanárai, hanem barátai és támogatói ís voltak Semmclwelsnek. 1846-ban kinevezték a bécsi szülészeti klinikára tanársegédnek, de közben folytatta bonctani tanulmányait Rokitansky mellett. A szülészeti klinikához fűzőben maga okozta, amikor a boncteremből egyenesen a betegeihez sietett! Ekkoriban történt, hogy meghalt egy kórbonenok barátja, mert boncoláskor az egyik súgót, azonban csak Pasteur és Koch munkássága, a bakteriológia fejlődése szolgáltatott neki Halálának 100. évfordulóján a magyar orvostársadalom és az illetékes szervek tanítványa megsértette a ke- Jelentős összejöveteleken A adnak szamot az etniűvézét. A boncolási Jegyzőkönyv lKV kapcsolódó ludomAnvodöbbentette rá, hogy a kérdésekről. Hamm'; a K< ., genny vereségben' elhunyt repesi temetőből visszaszól • orvostanár és a gyermekágyi 'f,<?4lók oda; ahonnan ellnOr dik korszakalkotó felfedezé- lázban elhunyt anyák kór- a ""'ÍU^^13* Bácsi, FOGD MEG A KEZEM! A fiatal tanító nagy ambícióval érkezett meg a gyermekvárosba. Hivatástudat töltötte el és az sem bántotta, hogy faluhelyre került. Igaz. a falu nem volt messze a várostól, kisvasúton mindössze félórás út. Minden tetszett neki, A kastélyból átalakított pompás tantermek fényes parkettje, az új. modern padok, a nagy ablakok, a gondozott hatalmas park. a jól felszerelt szertárak és a gyerekek ízléses egyenruhái. Az államnak sok pénzébe került ennek a modern, kacsalábon fol'gó kastélynak a berendezése és üzemben tartása, de büszke la lehetett rá. Az apéilanunyátlan árva gyerekek olyan környezetben és olyan gondoskodás mellett nevelődhettek, onit minden igényi kielégíthetett, Kovács János, az új tanító büszke volt, hogy ilyen iskolában taníthatott. Imponált neki e rend és a fegyelem, ami a gyermekváros kis lakóinak életét szinte percről percre megszabta. Ügy érezte, Ilyen körülmények között még dolatban messze jár. A délutáni közös játékok- órás sétára vitték a faluba. Az egyik ilyen séta ról is el-eltünedezett. Egyszer utána ment Ko- alkalmával egy fényképész műterme előtt havács és meglepetésére a park fái között egy 1 adtak el. Az óvodások megálltak « íényké3—3 éves fiú társaságában bukkant rá. pész kirakata előtt és sokáig nézték a kitett — Hát te mit keresel itt? Miért nem ját- fényképeket, A legtöbb fényképről fiatal, tőszói a többiekkel? 17 éves lány mosolygott a nagy világba. — Az öcsémet akartam látni. — Az nz én anyukám, jelentette kt hirtelen — Ez a te öcséd? az egyik kicsi —, rámutatva a legszebb lány — Igen. tényképére. — A te öcséd még óvodás, ott van a helye — j voátörténeti Múzeumba. llorti József — Nent igaz, mert az a/, én anyukán) —, tromfolta le egy másik. — Hazudsz! — Hazudsz te! — Én csak megismerem az anyukám. — A* oz enyém! A két kicsi majdnem hajba kapott azon, hogy ltínek az anyukája néz le arról a képről, amit most láttak életükben először. — De gyerekek. Csak nem vesztek össze ezen a képen? — próbált békét teremteni köztük Kovács. — Ez nem a ti anyukátok. — De igen, cz az enyém —, jelentette ki határozottan az egyik. — Nem igaz, mert az enyém —, mondta a másik. Kovács nem tudott hirtelen mást mondani: — Gyerünk, gyerekek, mert elmaradunk a • többiektől. szavttte az óvodások közé. A menet újból elindult, Kovács le megín __ Ez volt az első eset, ami Kovácsot elgon- dúlt, de egy váratlan kérés megállította, több eredményt lehel elérni, mint azokban az dolkoztatta. hogy talán még sincs minden rend- — Bácsi, fogd meg « kezem. Kovács a «zoiskolákban, ahol a gyerekekkel csak a tanítási ben. A gyermekváros lakóit mindennel ellátják, katlan kérésre a hang felé fordult és fclismerórák alatt foglalkozhat. nml egy gyermek fejlődése, emberré válása ér- te Andris öccsét. Először az Jutott eszébe, Kovács komolyan vette feladatát. Az órákra dekében fontos. Festői környezetben, modernül hogy a kísérő nevelőnek a gyerekek menetosz pontosan készült, lelkesen tanított, a rendbontó- felszerelt iskolában, jól képzett nevelők tanít- lopa mellett kell haladnia egyszer elől. máskor kat megfegyelmezte, még a játékaikban is részt ják őket. Ellátják a kis árvákat cipővel, szép hátul, hogv mindenkit szemmel tarthasson, de vett és szabad idejének egy részét tt a gyere- ruhával, még a szórakozásaikról, játékaikról is at. előbbi Jelenet hatása alatt hirtelen megvilákek között töltötte. gondoskodnak, Van egy házi vetítőjük, ahol he- gosodott előtte, hogy mindazon túl, amit ezekNem is volt különösebb 'raja egyikkel se, kl- tenként filmet vetítenek nekik. Karácsonyra nek az apátlan-anyátlan árváknak nyújtanak, véve Andrist. Ez az egyébként jó eszű gyerek mindegyik szép ajándékot kap. Mindenük meg- a legfontosabb: némileg pótolni a hiányzó apát sok gondot okozott neki. TŐbször észrevette, van. ami csak egy gyermeknek kell. Minden és anyát. Kovács túlteszi magét a szabályzaton, ltogv az órákon nem figyel. Ha figyelmeztette, délután másfél órát Játszhatnak. Mindenki jó zavarba jött, mint akit tetten értek. A figyel- hozzájuk. Bőséges és jó kosztjuk van. Ml hiámeztetés után egy ideig úgy látszott, hogy részt, nyozhat nekik mégis? vesz az osztály munkájában, de aztán megint A gyerekeket, kicsiket ós nagyokat egyaránt uton kapta, hogy csak testileg van jelen, gon- jó időben hetenként háromszor nevelőik egva többi óvodás között. Majd beszélhetsz vele a közös foglalkozás után, a vacsora előtti szabad időben. Lehet, hogy oz óvó néni már keresi az öcsédet és aggódik, hogy hol lehet. A rendet mindenkinek be kell tartania. Vidd vissza szépen az öcsédet a kicsik közé. aztán gyere vigasza a társaidhoz és velük játsszál. — Nem akarok visszamenni, Andrissal akarok maradni —, mondta a kiesi. — Majd később vele lehetsz, most ott a helyed a többi kicsi között. — De amikor Andris olyan érdekeseket mesél. — Az óvó néni is szokott mesélni nektek. — Az más. — Majd később meghallgatod, ha a közös foglalkozásnak vége. Andris kelletlenül kézen fogta öccsét és viszFüstölés - füst nélkül A Szovjet Országos Húsipari Kutató Intézetben ki1 dolgozták u füst nélküli íüsi tölé« módszerét. Keményfa ' íűrésxporát füstgenerátorba i elégetik, a képződött füstöt kondenzálják és megtisztítják a rákkeltő és ballaszt anyagoktól, amelyek közönséges füstölés esetén leülepednek a termék felszínére, s károsak lehetnek. A2 ígv nyert, dewtllldtumot öazzeveayíllk a kolbáxzkeverékkei. Nyerskolbásznál a keverési arány </» százalék, főttkolbúsznól 0.2 százalék. Igy a kolbászgyártás Időtartama megrövidül, megfogja a feléje nyújtott csöpp, kis kezet és csak ennyit mond: — Gyere kicsikém. Kovácsból most lett igá2i nevelő Kálmán László Allainl •n/ri.iH,titok. iHhel.lizftt rtko/eiek, egyént (i>-z<lik. figyelem! A mélykúti Alkutmánv Tsz 1963 augusztus 14-én Oelelótt 19 órakor alsómajor; üzemegységében törzskönyvezett csikókat. Igás- és tenyésziovakat érlékesíl nyílt árverésen 40—69 db-ot. XV. 90 108 Péntek, 1965. augusztus 13. DELMAGYASORS2AQ 5