Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

VISSZHANG Hatalmas, valóságmérctu díszletek a fehér és az arany színek pompájában... ez váltotta kl az első tapsot és csodálkozást a Turandot mindegyik előadásán, amikor a reflektorok a színpadra tűztek. A kritika is ezt a bemutatót fogadta legmelegebben, ezt emelte eddig legmagasabb művészi rangra. A külföldi „trió": Amy Shuard, Niko­la Nikolov, és Jeanette Pilo o, s a velük azonos művészi színvonalon szereplő magyar énekesek oly kiemelkedő mű vészi élményt nyújtottak, am elyre még évek múltán is emlékeznek a nézők. Képünkön: tömegjelenet a Turan dot-bói. (SOMOGYI KAROLYNÉ FELVÉTELEI) Élénk vita kerekedett Az ember tragédiája idei szegedi bemutatója körül, amely még most sem csillapodott és bizonyára hosszú ideig folytatódik. Egy azonban bizo­nyos: a Tragédia idei szegedi előadása hatalmas méretű, impozáns, rendkívül látvá­nyos. A színpad szélességében kitágul s ezáltal minden korábbi előadásnál nagyobb lehetőségeket nyújt a tömegek mozgatására. A képen a párizsi forradalmi jelenetet láthatják olvasóink. TVfostafiában gyakori vendég Szeged a sajtóban. Nem múlik el nap, hogy ne közölnének a lapok tudósítást, riportot az ünnepi hetek eseményeiről, kritikát a bemuta­tókról. Fényképek tucatjai jelennek meg a városról és a produkciókról. Hiszen az érdeklődés a megnyitó óta csak tokozúdott Szeged iránt — s a vendégszerető város neve mind becsesebben cseng az egész országban és külföl­dön is. Hogy mit ír a sajtó Szegedről s a szabadtéri színpad­művészet eseményeiről, arra hadd álljon itt mutatóban néhány idézet az országos lapokból. Erkei operájának egyik előadása „kelt el" leghamarabb az idei szegedi nyári programból. Az augusztus hetedik! teljes nézőteret lefoglalta az Állami Biztosító az önsegélyező csoportok tagjai részére, akik az ország legkülönbözőbb városaiból és községeiből sereglettek egybe Szegedre. Augusztus 7 egyben a Bánk bán „bú­csú-előadása", minthogy az idei programban már nem tér vissza. Ebben a szezon­ban a három előadáson húszezer ember gyönyörködhetett legszebb nqmzcti ope­ránkban, melynek egyik impozáns tömegjelenetét és lenyűgöző díszletét örökíti meg felvételünk. NÉPSZABADSÁG A Népszabadság terjedel­mes cikkekben méltatta a Bánk bán és a Turandot be­mutatóját. A Bunk bán kri­tikájában olvastuk: „A hét esztendővel ezelőtt megújí­tott Szegedi Szabadtéri Já­tékok csak lassan formá­lódó-alakuló programjának most már hagyományos mozzanata, hogy évről évre színre viszik nemzeti zene­dráma-irodalmunk két leg­nagyobb alkotását, a Hu­nyadi Lászlót és a Bánk bánt. E tradíciónak, Erkel Ferenc operaművészetének a jegyében az idén a Bánk bán előadásával kezdődtek meg a Dóm téri ünnepi já­tékok. Erkel remekművét 1961­ben adták elő először Sze­geden, de a vita, amit ak­kor felkavart: vajon meny­nyire illik a Dóm téri ha­talmas színpad méretei kö­zé — még ma sem ült el teljesen... A mostani fel­újítás úgy szól bele a vitá­ba, hogy nem erőlteti a mindenáron való látványos­ságot ..., hanem az olyan drámai mozzanatok légkörét igyeksziK monumentálissá növelni, azaz sűríteni, mint a békétlenek jelenete, Bánk első színpadra lépése, Bánk bán és Tiborc kettőse, Bánk és Gertrúd tragikus össze­csapása ..." A Turandotról így ír a Népszabadság kritikusa: „Aki látta ... Szegeden a Turandot előadását, aligha fogja túlzásnak érezni, ha azt mondjuk: ez a produk­ció a megújított Szegedi Szabadtéri Játékok eddigi évadjainak a legszebb mű­vészi élménye, olyan-zenés­színházi teljesítmény, ame­lyet alighanem szívesen ma­gáénak vallana bármelyik nágymúltú fesztivál ls." MAGYARORSZÁG „Idén szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a Buda­pesti Operaház Erkel-elő­adásait ültették át a Dóm előtti tér színpadára. Ez­úttal Békés András rendez­te a Bánk bánt, s a címsze­replő Simándy József mel­lett új Melinda és új Gert­rúd mutatkozik be Szege­den: Moldován Stefánia, il­letve Komlóssy Erzsébet. A szegedi előadássorozat programjáról évek óta vi­táznak. S e vita során el­hangzott olyan vélemény is, hogy az Erkel-operák nem eléggé átütő erejűek, s így a programnak szinte csak hivatalos, protokolláris ré­szét képezik. Az idei siker bizonyítja, hogy egy új kön­tösbe öltöztetett, a hagyo­mányos előadásoktól eltérő produkció eloszlathatja az aggodalmakat." MAGYAR NEMZET Rendkívül melegen mél­tatja a Turandot bemutató­ját a Magyar Nemzet: „... Puccini operája való­ban pompásan -érzi magát-" ebben a miliőben: széles gesztussal fogalmazott nagy­vonalúságot, levegős vonal­vezetést kíván, dekoratív díszletkompozíciót, s persze látványos színpadi tömege­ket — egyszóval csupa olyasmit, ami éppen ebbe a környezetbe illő adottság ... Fesztivál előadássá, -soron kívüli- színházi eseménnyé már önmagában ez a festői­ség is avathatja a Turan­dot-ot, nagyobb fényűzéssel lehet eljátszani ezt a pazar, elegáns* és fényűző darabot, mint másutt és máshol — valami, amiért érdemes el­jönni Szegedre". NÉPSZAVA ,„ .. Sokszor felvetődött, le­het-e, szabad-e ezt a bizo­nyos mértékben kamara jel­legű, az opera színpadon is túlnyomóan belső izzású drámát szabadtéren életre kelteni." — teszi fel a kér­dést a Népszava kritikusa. S a választ a következőkép­pen fogalmazza meg a Bánk bán bemutatójának kapcsán: „Az idei előadás meggyő­zött róla, hogy igenis lehet, ha a díszlettervező és a rendező ellen tud állni a legharsányabb attraktív le­hetőségek csábításának, s a műből — a zenéből! — ki­indulva törekszik a szabad­tér követelte nagyvonalúság és hatásosság elérésére. Bé­kés András rendező és For­rai Gábor díszlettervező eb­ben a szellemben dolgozott." FIT.M SZÍNHÁZ MUZSIKA „Szeged a fesztivál légkö­rében él. Az ünnepi játékok gondolata áthatja az egész várost, szinte érezni léleg­zetvételén, az utcák kavar­gásában, az üzletek ünnep1 kirakataiban, a megszépüli város egész külső képén, hogy valóban hajlékot, ott­hont tudott teremteni az ün­nepség sorozatnak ... Szeged meg tudta teremteni azt a sajátos légkört, amely — ha szerényebb lehetőségek és keretek között is — a nem­zetközi fesztiválrendező vá­rosok rangjára emeli... ön­álló, sajátos értékeinek, szí­neinek megmutatásával... Mert bebizonyosodott, hogy a hazai és külföldi látogató tud olyan eredeti élmény­hez jutni, amit más váro­sok, más színpadok nem tud­nak megadni neki." Különö­sen a Turandot bemutatójá­nak sikerére alapozza e vé­leményét a kritikus, mond­ván: „Az előadás izzó zenei légkörével, lenyűgöző mére­teivel, s magukkal ragadó művészi teljesítményeivel tökéletesen igazolta fokozott várakozásainkat, s teljes egészében nemzetközi rangú fesztivál-eseménynek bizo­nyult." MAGYAR IFJÜSÁG „... Az Idei program azt bizonyítja, hogy az előző hat szegedi nyár tapasztalatai leszűrődtek, a néha türel­metlenül sürgetett *profil» kialakulóban van, mégsem fenyeget a műsortervezés sablonos megmerevedése. A Dóm téren kibontakozott Erkel-kultusz, akinek operái évről évre ugyanúgy életre kelnek a legnagyobb ma­gyar térszínpadon, mint Mo­zarté Salzburgban, vagy Wagneré Bayreuthban. Ugyanilyen bevált hagyo­mánynak számít a klasszi­kus opera-repertoár egy-egy népszerű remekének eredeti nyelvű előadása nemzetközi hírű-rangú főszereplőkkel... ... Az eddigi, főleg régi íz­lést és múlt népszerűséget élesztgető produkciók után az idén meglepetésként ha­tott a West Side story című világsikert aratott musical comedy műsorra tűzése, an­gol társulat előadásában. A darab ötlete Jerome Robbins világhírű balettmű­vésztől származik, ö nyerte meg zeneszerzőnek korunk egyik -nagy karmesterét és zongoraművészét, a New York Center City zenei feje­delmét, Leonard Bernsteint, aki hatalmas kultúrájával és művészi érzékével meg tud­ta ragadni a népszerű slá­gerek és táncdalocskák jel­legzetes dallamfordulatait és mindazokat az életérzéseket, amelyekből születtek, s Arthur Laurents szöveg­könyve szerint ós Stephen Sonheim dalszövegeire el­készítette korunk igazi nép­operáját. A darabot a könnyű zenés színházak világában, a Brod­way-n játszották több éven át egyfolytában. Bánk kán Turandot Az ember tragédiája « A Mac var Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága és a tanács lapja. — Különkiadás a Szegedi Ünnepi Hetekre. — Szerkeszti a szer­kesztö bizottság. — Főszerkesztő: dr. LÖKÖS ZOLTÁN. — Szerkesztőség: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. Telefon: 35-35, 30-03. Éjszakai telefon: 33-05. — Kladia a Csongrád Megyei Iapktadó Vállalat. — Felelős kiadó: KOVÁCS l.ASZLö. — Kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. Telefon: 35-00, 31-16. — A lapot nyomta a Szegedi Nyomda VáUalat, Szeged, Kárász o. S. - INDEX 25 053. - Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok.

Next

/
Thumbnails
Contents