Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

A Brodway-tó!—Szegedig Alii ff | Hat esztendővel ezelőtt, 1959-ben a New York-i Bro- L» KőHől^l * MlöB^II Hat esztendővel ezelőtt, 1959-ben a New York-i Brodwayn bemutattak egy musicalt, ebbén az új színházi műfajban az egyik legelsőt. Szövegét Arthur Laurents, verseit Stephen Sondheim írta, zenéjét Leonard Bernstein, a világhírű karmester és zeneszerző, a komoly zene egyik amerikai nagymestere szerezte, koreográfiáját Jerome Robbins, a New York City BaleA helyettes igazgatója írta. A bemutató hatalmas sikert aratott: az új musicalt évekig játszotta a színház. S aztán rövidesen következett a világhír: bemutatták a darabot Londonban, a párizsi Alhambrában és a világ többi nagyvárosában. 1962-ben aztán, mint minden más hasonló sikerből, ebből is film készült A film diadallal járta be a világot. Nálunk, Magyar-országon, ezt a filmet még nem mutatták be. A színpadi változatot se játszották. A mag -ar közönség az idén találkozhat e'őször ezzel a világhírű musical-lel, a West Side storyval a Szegedi Szabadtéri Játékokon. ariequin Ü itat éves táncegyüttes 11 fi legismertebb Bngliában 11 fi teddy-boyok Szegeden két bandavezér A két szembenlló tábor, a Raéták és a Cápák /ezérei. G. Chard i Cápák büszke ezerét, BernarRegényes története van e Harlequin-balettnek. Nen csak azért, mert a művés vállalkozás az üzlet világ: ban eleve megkövetel va Lami különleges :t, naner ez esetben ténylegesen is ér dekesek azok az epizódol' amelyeket az angol művész együttes első szegedi köve teitől, John Gregory-tói é Helen Dines-től hallottun! Az egyik legkedvesebb epi Éód egy kis bábhoz fűződik egy Harlequin-figuráho: melyet orosz balett-táncc soktól kaptak emlékbe, aki' első mestereik voltak. Ez a ":is figura annyira megtet att a társulatnak, hogy 'vadójukká léptették elő, első sikereik óta ezzel a ívvel járják a szigetorígot és Európát. :Í|ÍSF!L isutaltal \ vállalkozás, amely a allatot életre hívta, a st Side storyval kaccso:os. Ennek bemutatására rvezkedtek Norman cCann vezetésével. Mint rione-együttes, egész •:iiát bejárták és így védték fel magukat a leg;rtebb angol balettársuk közé. Ez a név azíta oretessé és népszerűvé t az igényes angol köség körében és számos rópai országban is. A Harlequin-balett nem agy létszámú, ezért a szeli vendégszereplésre kiészítették a társulatot, •gyven táncos és énekes pesíti be a Dóm téri színdot, melynek méretei látn ugyancsak meghökkenk az együttes már említett követei. — Ezek a méretek váratlanul értek — mondta John Gregory rendező-koreográfus — amikor először itt járt. — Bár sok helyen rendeztem már előadást, szabadtéren, dóm előtt, sőt hatalmas katedrális belsejében is, Berstein általunk rendkívül sokszor előadott művét ezen a helyen teljesen újjá kellett rendezni, ismét meg kellett komponálni. Ügy érzem, ez a szegedi szereplés határkő lesz az együttes további művészi pályáján, hiszen a nézők tízezrei ellenőrzik művészetünk értékét. Lenyűgöző méretek mint a rajzok, térképek alapján otthon elképzelhettem. Ezért nem kis gondot okozott a West Side story cselekvésének környezetét beilleszteni a Dóm és a patinás árkádsor elé. Hatalmas felhőkarcolók árnyékában játszódik, a történet s egv ilyen díszletépítmény nem hangolható össze a tem-'om neo--omán stílusával. Jgvaz ápüdszeti egvüttest eltakaró va"y legalábbis semlegesítő d'szl«tf»t kitett terveznem, amelv eredeti atmoszférát hangulatot teremt és megfelelő 'átokteret biztosít a játékhoz, tánchoz. énekh°z. — A . VILÁGOSÍTÓ TORM'OKAT is eltakaró felhőkarcolók kőzett tíz méteres mrrterságban híd íveli át a Vítóvteret amely maga Ls keretet n>n' it a cselekményhez. Erre a monumentális díszletépítményre mondta Bnfcó József, a szabadtéri játékek szeenikusa. hogv az ehhez felhasznált vásznakkal akár Kolumbusz is elvitorlázhatott volna az Atlanti óceánon. — Természetesen nemcsak a díszleteket igyekeztem valósághűen megtervezni, a kosztümöket is aszerint állítottam össze. A nyugati f'-t-U*" g teddv-bovok tipikus öltözetében jelennek meg a szereplök, hogy a kopott és szürke házóriásokból hangulatosan kitűnjenek. Merész váltakozások De hogy visszatérjünk az egvüttes életéhez és történetéhez, hadd mondjuk el. hogy műsoruk rendkívül változatos, a West Side storyn kívül évről évre nagy sikerrel játsszák Pergolesi, Mendelssohn, Csajkovszkij, Stokowski műveit, de modern amerikai dzsessz-balettet is. E műsoraikicai Anglián kívül sikeresen szerepeltek Belgiumban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztriában. Magyarországon először járnak és szerepelnek, de mint John Gregory közvetítette, az együttes szegedi fellépésével szeretné megalapozni újabb magyarországi meghívásait. A merész vállalkozások együttese hosszú hetek készülődésének gyakorlatával jött Szegedre. Az eredeti helyszínhez hasonló térbeosztáson próbáltak már július eleje óta Londonban, hogy majd ezt egyheti helyszíni munkával megtoldva, a legtökéletesebben illesszék produke: 'ivkat a hatalmas színpadon felépített óriási díszletekhez. A West Side story természetesen nemcsak tánc — énekszámokban is rendkívül gazdag zenemű. Gárdájában kitűnő énekeseket is üdvözölhetünk. Így például a Mária szerepét formáló Lucille Graham-t, akit Anglia egyik legkitűnőbb szopránjaként emlegetnek, vagy partnerét, Brian Beaton-1, akit Kanadában is sztárként ünnepeltek művészete után. Anitát Astra Blair, az angol filmekből és musical-ekből ismert népszerű művésznő játssza, Bernardó pedig Geoffrey Chard, az Ausztráliából Angliába átszármazott baritonista. A rádióból és lemezről ismert mű szegedi bemutatója az első magyarországi előadása lesz a West Side story-nak. Ezzel is magyarázható, hogy már jóval a bemutató előtt minden jegy elkelt mind a négy előadásra. Reméljük, hogy a közönség bizalma nem volt alaptalan a Harlequin-bálett és a jónevű énekesek iránt. A képeken: részletek a Ilarlcquin-balctt angliai előadásaiból. különkiadás - QéL'MAG YARQRS2ÁG 3 lot alakítja, F. Helen Dines is meglepőox pedig Ríffet dött a Dóm el6tt' bár a mé" ox pedig Kinet, relekről már volt fogaimaj Rakéták „ráme- mielőtt Szegedre látogatott ós", de intelli- V0^aItt> a helyszínen min_ gens főnökét den még sokkal nagyobb£gy> míífa'f vzüJUUsc Az áll a West Side operett viszonylag A musical a való szerűek, nincs köstory plakátján mű- gyorsan felismerte, életet akarja bemu- zük a tulajdonképfaji megjelölésként: hogy a dzsessz ve- tatni. Szövege, cse- peni cselekményhez, musical. Mit is fed szélyt jelent a szá- lekménye tehát nem külsőséges és csilez a megjelölés? mára. Ezért magába- csillogó álomvilágot logó díszként, s legA musical az utób- szívta, magába ol- kíván rajzolni, ha- többször a drámai bi években, a máso- vasztotta belőle nem a valóságból akciók végén, egydik világháborút kö- mindazt, amit fel- merít. Az új műfaj egy cselekménysor vető időkben kelet- használhatott a ma- termékeinek ez, a befejezése után alkezett Tényleges kö- ga számára, anélkül, jó, drámai erejű és kalmazzák a szerzönségigény hozta hogy lényegét, jelle- hatású szövegkönyv zők. A musicalben létre. Az operát most gét, arculatát meg az alapja. viszont a tánc lénem számítva, a ze- kellett volna változ- A musical zenés nyeges drámai funknés színpadot a régi tatnia. műfaj, zenéje azon- ciót képvisel, szoros időkben kizárólag az Az operettnek ez a oan nem az az ér- kapcsolatban van a operett uralta. Azok korszerűsítése két- zelmes, giccses mu- cselekménnyel. Ha a közül is elsősorban ségtelenül hozott né- zsika, amivel az ope- musical színpadán az úgynevezett bécsi mi sikert. A közön- rett dolgozik, ha- táncolnak, a cseleknagyoperett: szőve- ség elégedetlensége nem modern zene, mény nem szünetel, ge, cselekménye meg- azonban az operet- amely legtöbbször a hanem közben is lehetősen egyszerű, tel szemben mégis izsesszből táplálko- továbbhalad. A West sőt együgyű volt. nőtt. Elégedetlenke- ük. Ezt a maga sa- Side storyban is enCsillogó álomvilágot dett a közönség az játos módján hasz- nek megfelelően a festenek ezek a dara- operettek szövegé- nálja fel. A West drámai részek tánbok. A való élethez, vei, cselekményével Side story zenéje cos-pantomim-szerű a valóság problémái- és a zenéjével szem- például igazán mo- megfogalmazásban hoz semmi közük, ben is. A való életet, dern, zenekara még- kerülnek a közönség Zenéjük — bár sok- illetőleg annak lé- sem dzsessz-zenekar, elé. Ezért a musicalféle elem keveredik nyeges problémáit hanem hagyományos darabokban a korebennük — szenti- szerette volna látni szimfonikus nagyze- ográfia nem 6ilány mentális, érzelgős a közönség a szín- nekar, Beethoven és igénytelen tánclémuzsika. Ez a fajta padon. Korszerű és szimfóniáinak, Csaj- pésekből áll, hanem operett sokáig kor- modern formában. kovszkij versenymű- magasszínvonalúan látlan ura volt a vi- A musical ennek veinek zenekara. kidolgozott táncjáték lág zenés színpadai- az igénynek a kielé- Nagy szerepet kap drámai jellegű és nak, s úgy látszott, gítésére vállalkozott, a musicalben a tánc hatású balettből. hatalmát a világon A műfaj születése is, nagyobbat, mint Ügy ahogyan most semmi sem tudja a régi operettek szö- az operettben. Az majd a szegedi szamegdönteni. Még a vegével való leszá- operett kis tingli- badtéri színpado dzsessz sem! A nagy- molással kezdődött, tangli táncai betét- megláthatják...