Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Egy szem'élet, amely ellen harcolni kell II devizahozam növeiéseért Szeméíyes agitáció ÉS szervezeit párt­Oótaíás tevékenysége. Cikkeiket ke- kezetek gazdasági tevékeny­resik külföldön, megfelelő ségét, vele párhuzamosan hírnévre tettek szert, ez a elemezte a politikai nevelő­hírnév azonban kötelez is. munkát is. örvendetes, Évről évre egyenlete* A felkutatott és meghódí- hogy a szövetkezetekben a emelkedést-növekedést mu- tott piacokat meg is kell gazdasági fejlődéssel egyidő­st a szegedi kisipari szö- tartani, s mind több újat ben javult a politikai ne­vetkezetek termelése. Ada- kell hozzájuk csatolni, ez vclés hatékonysága. Jó a tok, teljesítmények alkotják pedig csak a kitűnő minő- párt-, KISZ- és szakszerve­a lépcsősort, amely a jelen- ség biztosításával lehetséges, zetek munkája, aminek legi szintre vezet Vessünk Nagyon fontos tehát hogy eredményeképp a szövetke­itt egy pillantást azokra a az export terén ne eléged- zeti dolgozók mindinkább ktsz-ekre, amelyek javító- jenek meg az eddigi sike- maciikévá teszik a párt po­szolgáltató tevékenységet is rekkel, hanem további erő- 11 tálcáját kifejtenek; — hol tartanak feszítéseket tegyenek a de­most, hogyan látják el fel- vizahozam növelése érde­A további előrejutáshoz Ssi/llftük 2 meZ012Zl2SS3 összehangolt munka - exportjának fejeszés ::i8n szukseges z MSZMP Csongrád repel a vöröshagyma. A vár­megyei végrehajtó bi- ható 6640 vagon államilag felvásárolt termésből több mint háromezer vagonnal kerül külföldi piacra. A meg­rendelők soraiban évente egyre nagyobb tételekkel szerepelnek a nyugati kapi­zottsága a közelmúlt ban- értékelte a mezőgazda­sági exporttervek teljesíté­sének féléves eredményeit Megállapította: a tervek tel­jesítéséhez kedvezőek a fel­tételek. A tsz-parasztság és talista országok, elsősorban adataikat. •rtü. :::::: Az 1965. félévi terv tel­jesítése elég változó. Szület­iek kiugró eredmények, s Sajnos, egyes párton kívüli vezetők, azt a kényelmes, de alapjában helytelén né­zetet vallják, hogy ők csu­pán a gazdasági vezetésben felelősek, nekik nem kell politizálniuk. Holott alap­politikai és gazdasági szer­vek közösen végezzék a munkájukat, s ne külön úton haladjanak egyazon cél felé. A párton kívüli ve­zető politizálására éppúgy kében. AZ export mellett főleg a belföldi hiánycikkek gyár­tását kell szorgalmazni. A szövetkezetek, mint rugal­mas szervezetek követni ugyanakkor gyengébbek is. tudják az ingadozásokat, elwé kellene tenni, hogy a A szép és kevésbé muta- változásokat, kisebb szériák lós számok között szem lé- gazdaságos előállítására is ód ve megállapítható, hogy képesek Itt megint egy a szövetkezetek legtöbbjé- rendkívül fontos funkció ben a teljes termelési ér- mutatkozik, s ennek ellátá­téknek csupán V2. de leg- sa, a kereskedelem és a la­feljebb 1 százalékát teszi ki kosság ilyenirányú igényei­a javító-szolgáltató tevé- nek figyelemmel kísérése kenység. (Kivételt képez szintén mulaszthatatlan kö-. szükség van, mint a párt­persze a Fodrász és a Ru- telesség. funkcionáriusok termo! ő­hajavító Ktsz, hiszen mun- — Sok a szak- és kevés milnkát támogató tevékeny­kajuk kizárólag szolgálta- a segédmunkás — panasz- „,„-.„ . . ,K., tásból, javításból áll.) kodnak gyakran kisipari A V e!orei"tas Nyilvánvaló, hogy a lakos- szövetkezetek házatájári. csak összehangolt munkával ság ellátása, igényeinek ki- Valóban rendezésre váró valósítható meg. Ezt senki­elégítése ezeknek a szövet- probléma ez, megoldása nek sem szabad szem elől kezeteknek rendkívül fon- nagy körültekintést és időt ós feladata; illetve az kel- igényel, hiszen a helyes lene, hogy legyen. Jelenleg arányok kialakítása nem Az emberek nevelése, tu­azonban egy ártó szemlélet- megy végbe máról holnap- datformálása — személyes tel kelln számtóni és harcol- ra. Pedig sürget^ hogy ez aRÍtóció & szervecett p4rt„ ru ezen a területen. Szá- rmnel előbb megtortenjek, r\. mos szövetkezeti vezető nem legalább az első lépéseket oktatas — oűaado, lettes tartja elég rentabilisnek a megtegyék ennek érdekében kommunistákat váró feladat szolgáltatást-javítást, amint- mindenütt — annál inkább, a ktsz-ekben is. A szövet­et te V^T Sf* t ífrga2d;dkt kezet pártszervezete legyen seget tekintve — igaz is. dás kialakitasát is jelenti ... , . „ Éppen ezért legszívesebben az átlagbér betartásán be- Kezdeményező, hallasra sza­teljesen megszüntetné, md- lül. vát minden fontos kérdés­vei azonban ez nem lehet- Minden eredményt, hiányt ben, fogja össze és irányít­séges, minimális ilyen ter- mérlegre téve, elmondhat- „ _ szövetkezetekben ki­mészetú tevékenységre tö- juk, hogy a szövetkezetek f* f szovetxezeteKrx-n rekszik. így aztán éppen az- egészében megfeleltek fel- bontakozó tarsadalmi és pó­zai az elsődleges funkcióval adataiknak. De mennyi fel- üti kai aktivitást kerülnek szembe, amely adat sorakozik még, ha elő­mint igény, életre hívta a re tekintünk! A teljesit­ktsz-eket; a lakosság ellátá- ménybér bevezetése ott, sávaL ahol lehetőség van rá, he­Nagy hiba ez, hisz nem lyes létszámgazdálkodás, el­élég csak hallani a jelszót: fekvő készletek feltárása, „szövetkezetek a lakosság fölhasználása. Az anyagi', szolgálatában." Nem elég technikai bázis továbbfej­újsághirdetésekben találkoz- lesztése, munka- és techno­ni vele; töltsék meg tartó- lógiai szervezések megvaio­lommal, s teljesítsék, sőt sítása, felkészülés a liai-ma­lehetőleg teljesítsék túl a dik ötéves tervre a irind tervet; erre a KlSZÖV-ón nagyobb eredményekért, keresztül az OKISZ bizto­sítja a lehetőségeket. ^ Az MSZMP városi bizott­Ma már jelentős a sze- sága ipari osztálya, ér té­ged i szövetkezetek export- kelve a szolgáltató szövet­S. M. a felvásárló értékesítő ke­reskedelem alapos felké­szültségről tett eddig tanú­bizonyságot. Tény, hogy a mostani időjárás sokkal rosz­szabb a tavalyinál, a megye mezőgazdasági árukivitele azonban ennek ellenére is lényegesen növekszik. 1964­ben egyebek mellett 12 ezer 500 vagon zöldség- és gyü­mölcsfélét vásároltak fel a földművesszöveikezetek és az állami kereskedelmi szervek, s ebből 4 ezer 613 vagon­nyit exportáltak. Az idén az említett cikkféleségekből már 14 ezer 44 vagon áru szerepel a megye felvásár­Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság és a skandináv államok kereskedői. Nagy­ságrendben a hagyma után következnek a különféle pri­mőrök, a vegyes zöldségfé­lék és a gyümölcsexport. A fejlődést jól segíti árpoliti­kánk, azok a kedvezmények, melyeket a legjobb minősé­gű és a legtöbb árut adó gazdaságok számára, biztosít államunk. T ermészetesen árrend­szerünkön még sok a javítani való. Nincs meg például a kellő össz­hang a szövetkezeti felvásár­ló kereskedelem és a kon­lási tervében, exportra pedig zervipar árai között, s ez 5 ezer 433' vagon árut üte- olykor komoly feszültségeket meztünk. A szövetkezeti gaz­dák eltökélt szándéka, hogy okoz. Magasabb áron vásárol a MEK, mint a konzervgyár, ezt a feladatot teljesítik is. olykor fordítva. Emiatt meg­E számok nagyszerűen ér- rövidítve érzik magukat zékeltetik az új paraszti azok, akik elsősorban a kon­életforma hatalmas erejét zervgyárral állnak szerződé­Külföldi partnereink is cso- ses viszonyban. Gyakori az dálják: az utóbbi évtizedek- is, hogy egyes cikkek limit­kereskedő nyelven mondják — indo­kolatlanul alacsonyra szál­lítják. Megesik, hogy Buda­ben szinte példa nélkül álló jét — ahogy hideg, vizes esztendő sem csökkenthétté terméshoza­mainkat Pedig arról sin­csen szó, hogy a hazai ellá- pesten a napi árak alakítá­lás rovására növelnénk me- sánál nem veszik figyelembe gyénk mezőgazdasági export- egyes termőtájak speciális ját. Míg a MÉK részéről az idei tervezetts felvásárlás 1964-hez képest mintegy 1500—1600 vagon emelkedést mutat terv szerint, addig ex­portunk „csak" 825 vagon emelkedést mutat. Több cikkféleségből — például őszibarackból — éppen a helyzetét a kereslet és kí­nálat helyi viszonyát. Ilyen­kor aztán „ami bejön a ré­ven, elvesz a vámon". Ugyanis, ha időszakosan az állami felvásárlási árak a szabadpiaci árak alá kerül­nek, a jóminőségű portéka lecsökken az állami szövet­hazai ellátás és konzervipa- kezeti kereskedelem forgal­runk jobb kiszolgálása cél­jából átmenetileg jelentősen csökkentettük kivitelünket A megye árukivitelében legnagyobb volumennel sze­mában. Csak a másod-, har­mad-negyedosztályú árut vi­szik a felvásárló telepekre, az exportáru eltűnik a ba­tyuzó magánkereskedelem­LÉPETT Módosították a „paprikarendeletct" A kormány módosította a nyeknek megfelelően — bér­fűszerpaprika termeléséről, munkában megszáríttassák, feldolgozásáról, minősítésé- s így végül is szárított álla­röl és forgalombahozatelá- potában adják át. A szári­ról szóló 53/1957. 6zámú tásra történő előkészítéssel rendeletét A módosítással kapcsolatos rendelkezések kapcsolatban az Eleimezes- azért jelentősek, mert ez a ugyi Minisztériumban ramu- tennivaló éppen az év kevés­tattak, hogy a fuszerpapri- munkaigényes szakaszá­kat ma mór túlnyomó rész- ban biztosít a mezőgazdasá­ben a nagyüzemi gazdaságok gj dolgozóknak munkaalkal­termelik, s ezek áltatában mat, illetve keresetet szárítós nélkül, közvetlenül a betakarítás után adják át termésüket a paprikafedol­gozó vállalatnak. A gyakor­lat tehát már korábban „ön­hatalmúlag" is hatályon kí­vül helyezte az eddig ér­vényben volt rendeletnek azt az előírását, amely lehetővé tette a házilag — kezdetle­ges módon — szárított pap­rika átadását illetve átvéte­lét. A módosítás mindenek­előtt ezt az idejét múlt ren­delkezést törölte/ ugyanak­kor — a változott gazdasági körülmények figyelembevé­telével — biztosította mind az állami, mind pedig a szö­vetkezeti gazdaságok részére a fúszerpnorika szárításra történő előkészítéséből — osztályozásából, csumázásá­ból — adódó többletjövedel­met, illetve munkaalkalmat Ezen túmenően. az új pap­rikarondelet lehetőséget ad arra is. hogv a 6a'át munka­erővel előkészített fűszerpap­rikát a termelők a paprika­feldolgozó vállalattal — te­Aki a régiből AZ ÚJBA Nádudvari Mihály .a ne- hetek, s a magam szórako- nács pénzügyi osztályánál ve. 1895-ben született Sae- zására dolgozhatok. Aztán az ellenőri munkát is ged-Fodortelepen, az Ung- 1964 szeptemberében újra — Tudja, aki ilyen hosz­vári utca 2-ben lakik. Fog- segítségül hívtak. A sövény- szú ideig dolgozott, mint lalkozása főkönyvelő, azaz házi Zöldhalom Termelő- én, nem tud meglenni mun­már nyugdíjas. Nemrégen, szövetkezetbe kerültem fő- ka nélkül. Kell valamit csi­mindössze néhány hónapja, könyvelőnek. Most május- nálni. S ezt szívesen vég­ban fejeztem be „végleg" a zem. munkát Asztalán most is előtte áll kis táskaírógépe. r egleg? — Jelenleg min dolgozik? _ ... . . Elmosolyodik. Vidáman - S^ valóban vegleg be- válaszolja; futásáról. 1944-ben került Ielezle • — Ez éppen nem hiva­Békés megyéből Szegedre, — Hát ahogy vesszük, tálas munka. Annak ellené­1950-ben nevezték ki fő- jeienw iS dolgozom az re> hogY nem s®^ íárok könyvelőnek. 1959-ben nyűg- ^ .... , _ . .. „„, társaságba, mégis sokan kö­díjba ment. De mint szám- ^„^L/^ szöntöttek 70. születésnano­viteli szakemberre, szükség szervezetem* pongraa me­volt rá. s vállalta, hogy el- bizottságán, mint re­megy Pusztaszerre a Petőfi A, vállalata f^aks*^" Termelőszövetkezetbe. Há- vezeti alapszervezeteket el­rom évre szerződött, de a leno"?.ni' I*^2* társadalmi három év megnyúlt, három m"nKaüan­és fél év lett belőle. Híviák és ment A 70 éves ember fiata­losan fogadott. Szívesen be­szélt magáról, hosszú pályu­szöntöttek 70. születésnapo­mon. Az üdvözletekre vá­laszolok. Egyszerűbb módszerért S nem elégszik meg csu­— Azt gondoltam, ezután Pán ezzel a megbízatással. hát a korszerű követeimé- ságj munka. A megye kalászosainak ötven százalékát elcsépelték Már csak nyolcezer hold búza van talpon Csongrád megyében az el- A hordás üteme kielégítő, tást végeznek. A megyei tó­műit hét időjárása kedvezett jelenleg kilencven cséplőgép nács vb mezőgazdasági osz­az aratás „fináléjára". A _ , ,,hh tályának jelentése szerint a teljesen esőmentes időszak- a s a h Ja" traktorok a learatott terüle­ban alcadálytólanul és ma- fásban — engedi zsakokba a teken összesen 45 000 hold gas teljesítménnyel dolgoz- gabonát. Nagylétszámú bri- talajmunkát végeztek. A tak a kombájnok, de már gádok dolgoznak, hogy a sok nyári csapadék még csökkentett létszámmal. Eze- hajnaltól besötededésig tartó mindig érezteti — de most ket csoportosítva foglalkoz- műszakban gyakran váltha6- már szerencsésen — hatá­tótták, négyet-ötöt egy táb- sák egymást a munkások. A sát. A földben elegendő ned­lában. s így — szinte egy- kombájnoknak és a cséplő- vesség van, ami megkönnyí­mással versengve — gyor- gépeknek az együttes telje- ti a másodvetést. Eddig hét­san fogyasztották a gabonát, sítménye több mint nyolc- ezer holdon került földbe Az összesen 160 000 holdnyi vanezer hold, tehát az ösz- tarlóburgonya, köles és rö­kalászos területből már csak szes gabona jó felét elcsé- vid tenyészidejű kukorica, mintegv nyolcezer hold ma- pelték. Az aratógépektől fél- A szegedi járásban — ahol radt s — előreláthatólag — szabadult erőgépek a tarló- legkorábban fejeződött be az a jövő hét közepe táján be- kon nyújtott műszakban dol- aratás — a termel őszövetke­fejezödik a nagy mezőgazda- goznak: tárcsáznak, vető- zetek máris túlteljesítették Kopog az írógépe. Most válaszleveleket ír, de ha­már pihenhetek. Otthon 1c Elvállalta a II. kerületi ta- ^eJ^ • - • — Szeretnék egy egysze­rűbb módszert kidolgozni a tsz-ek adminisztrációjához. Valamit kell tenni, mert rengeteg a tsz-ben a papír­munka. Talán tudok vala­mit segíteni. Ebben a vál­tozásban, ami körülöttünk zajlik, én is részt szeretnék venni. Üj társadalom, új emberek, új életfelfogás. Nekünk idősebbeknek van összehasonlítási alapunk ar­ra, hogy milyen volt a régi és milyen az új, a mostani. S nemcsak a saját tapasz­talatai alapján ismeri meg ezt a változó kort Kedvenc olvasmányai azok a regé­nyek, szakkönyvek, történel­mi munkák, amelyek a má­sodik világháború esemé­nyeivel, s az azt követő új világgal foglalkoznak. Egv idős ember, aki a régiből az újba lépett, s az újat nem a régi szemével nézi. Hetven éves, friss, fiatalos. S dolgozik a jó, újért. K. A. szántást és nyári mélyszán- másodvetési tervüket. ben. Ezzel szemben csak úgy lehetne védekezni, ha megállapított kereteken be­lül az árak alakításában szabadabb kezet kapnának a megyei felvásárlás szervei. Ilyen probléma van most például az őszibarakc-felvá­sárlásban a Ford-fajta körül. Ez adja a kereskedelem szá­mára a legnagyobb összeget, azonban a többi őszibarack­fajtákhoz képest sokkal ala­csonyabb árakat alaki tóttal ki Budapesten, s ez veszé­lyezteti a felvásárlási és az exporttervek teljesí.ését Fél­reértés ne essék, nem arról van szó, hogy általában ala­csonyak az árak, hanem ar­ról. hogy érzékenyebb nivel­lációra van szükség az árak között. S ideje lenne már megoldani a MÉK és az ál­lami feldolgozó vállalatok között fennálló régi árdif­ferenciákat is. Miért nem lehetséges például az, hogy a konzervgyárakat is Igé­nyeiknek megfelelően a MÉK lássa el áruval? Máris megszűnne a sokszor bénító­lag ható órvillongás. Zöldség- és gyümölcster­mesztésünk másik régi gond­ja a raktározás, a felvásá­rolt készletek osztályozása, kereskedelmi felodolgozása. Ebből eredően például vö­röshagyma termésünk na­gyobb részét már a szedés szezonjában el kell adnunk Ezt a szorult helyzetünket a tőkés kereskedelem ma még alaposan kihasználja. E problémát azonban jól isme­rik már a különböző mi­nisztériumokban is és segí­tenek. Makón hamarosan 400 vagonos téli hagymatárolót adnak át rendeltetésének. Ez egy 700 vagon áru táro­lására alkalmas épülő rak­tár egy része. Továbbá ugyancsak Makón készül most 27 csővázas raktár is. Ezekben további 6—800 v« gon áru időszakos elhelyezé­se válik lehetővé. Segíti az állam úgy is, hogy magas felárat biztosít azoknak a gazdaságoknak, melyek a termés osztályozását, csoma­golását is vállalják. , J elenlegi nehézségeink a fejlődés nehézségei. Tény, hogy a nagy­üzemi szövetkezeti termelés felfutása ütemét tekintve lé­nyegesen gyorsabb, mint a kereskedelmi feldolgozó ka­pacitás fejlődése. Vannak szövetkezeti gazdaságok, ahol a mind nagyobb termelési feladatokhoz képest kevés az emberi munkaerő. S ez ki­hatással van arra is, hogy később mennyiért kel el az áru? Az össztermésen belül mekkora hányadot képvisel az exportminőség? Ez a helyzet parancsolóan köve­teli újabb manipuláló gép­sorok vásárlását, tömeges üzembeállítását a termelő­szövetkezetekben is. Annál is inkább szükség van erre. mert hovatovább a MÉK a már meglevő gépek kiszol­gálását sem győzi munka­erővel. Ugyanis a zöldség­gyümölcsfelvásárlás szezon­jellegű szakma, s a dolgozók érthetően az állandó munka­viszonyhoz ragaszkodnak. Nemzetközi méretekben ls rendkívül gyorsan növekszik manapság a csomagolás mi­nősége iránti igény. Mindin­kább előtérbe kerül az úgy­nevezett kis kiszerelésű áru­választék az önkiszolgáló üzletek elterjedése miatt. Mindez eddig leginkább csak a MÉK gondja, baja volt. Néha emberfeletti erő­feszítések kellettek ahhoz, hogy a száz és ezer vagon szám ömlesztett áru önki­szolgáló szaküzletek által is felvehető állapotban jusson el megrendelőkhöz. A jövő­ben ebből a munkából na­gyobb részt kell vállalnloka termelő gazdaságoknak is. Mindez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy zöldség- és gyü­mölcstermesztésünk a fejlő­dés jelenlegi ütemét tovább­ra is megtarthassa. S áruink a lehető legnagyobb tömeg­ben a távoli külföldi piacok­ra is frissen, az ottani igé­nyeknek megfelelő minőség­ben, csomagolásban jussanak el. CSF.PI JÓZSEF Vasárnap, 1969. augusztus 8. QcL-JiiAűiAkOHSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents