Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
MI VAN A 20 EZER NORMAÓRA MÖGÖTT? A termelékenység emelése érdekében elsőrendűen fontos feladat a munkaidőráfordítások tervszerű és állandó csökkentése. Erre törekszik a Magyar KábelműTervszerGség, folyamatosság — Műszaki normák Két realitás találkozása vek szegedi gyáregysége is ^S^lilM?* vtáma&zko" — és sikerrel. Az idei ered- ' mény 19 ezer 773 — csaknem 20 ezer normaóra-megtakarítás. Körültekintéssel — Ennek egy része — 4 Egymás után beszélgetek dik megállapításuk. a hegesztőkkel: Papp Szil— A most kiadott nor- veszterrel, Horváth Istvánmák műszakilag megalapo- nal, Garai Lajossal; eszmét zottak, széles körű elemzés cserélünk a régi és a moseredményeként állapítottuk tani keresetről a vidám Tömeg valamennyit — mond- rök István bácsival, aki gépja a munkaügyi osztály ve- munkásként dolgozik itt a ,„. ..... , , zetője. — Egyes munkahelyi dobüzemben. S a válaszok, ?fr 174 ~ tobb-gépkezelés sajátosságokból adódóan ha külön-külön hallom is DevezetMeből adódik, abból úgynevezett statisztikai nor- őket, mégis valósággal egya tényből, hogy egy-egy ma ta előfordul ugyan, de behangzók: dolgozó ma mar több gép csak kis mértékben. A ke- _ Most is megkeresem irányítását tudja elvégezni vósbé megbízható, csupán ugyanart a pénzt - mondja Vass József, a becslésen alapuló eljáráso- Ugyanazt a Penzt — munkaugyi osztály vezetője, kat pedig teljes egészében — Hát dolgozni mindig 12 ezer 597 órát műszaki mellőzni tudtuk a norma- kellett, az természetes, most fejlesztéssel technológiai megállapítás során. is csak azt kell módosítások segítségével sd- Mikor véleményét kérem, került megtakarítanunk. A Karnóth Györgyné, a szak- ~~ MeS aztán fejlődés is hosszabb Ideje ugyanabban szervezeti bizottság titkára van. a beosztásban ugyanazon igen elismerően nyilatkozik 1cfv „ , ... gépen dolgozók begyakor- a normarendezésről Ügy Igy a veIemé" lottsága újabb 3 ezer 2 óra látja, hogy a vállalati érde- nyek a gépek között, ahol megtakarítást eredménye- kek mellett a dolgozók a hegesztőpisztolyok vakító egyéni érdekének tisztelet- fénye vibrál. Az 1215 norma felulvizs- ben tartásával történt mingalatát nagy körültekintés- den, aminthogy a cél sem sel folytatták le. Üzemré- teljesíthetetlen követelmészenként 3-tól 6 napig ter- nyek, hanem reális mérték jedő munkanapfényképezést felállítása volt szerveztek a munkaidővel való takarékos gazdálkodást gátló körülmények, a vaszteségidó feltárására. Míg régebben több alkalommal került sor a teljesíthetetlennek bizonyult normák megváltoztatására, az idei öszszetettebb, alaposabb vizsgálat esetében semmiféle „visszatáncolásra" nem volt szükség. S, M. y Pamulfonóipari konferencia Kétnapos pamutfonóipari konferencia kezdődött tegnap, szerdán Szegeden a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület pamutfonó szakosztályának, valamint az egyesület szegedi csoportjának rendezésében. A konferencia első napján, szerdán délután Tóth Béla, a Könnyűipari Minisztérium Kossuth-díjas beruházási főosztályvezetője tartott előadást „A munkatermelékenység alakulásának elemzése a pamutfonóiparban" címmel. Az előadás mélyreható elemzését adta a magyar pamutfonóipar munkájának, tudományos és műszaki adatokkal, összehasonlításokkal. A konferenciára csaknem 70 pamutfonóipari szakember jött el az ország minden részéből, elsősorban Budapestről, Győrből, Pápáról, Kaposvárról és Miskolcról, ahol a legnagyobb fonodák működnek. Ma, a konferencia második napján a résztvevők megtekintik a szegedi textilműveket és a termelékenység alakulásáról szóló előadás vitáját is az üzemben rendezik meg. Összhangban... A „becsült" és a műszaki norma arányáról érdeklőVélemények a gépek között A kábeldobokat gyártó dobüzem dolgozóinak véleménye azért érdekelt különösen, mert a csökkentés náluk volt a legnagyobb mérvű. Igaz, hogy ezt műveletváltozás, illetve -elhagyás is indokolta. A művezetőhelyettes Bodó Ernő elmondta, hogy bár am emberek többféleképpen reagáltak a bekövetkezett dóm, hiszen a szubjektivi- változásokra, a jelenlegi tás, s a normák esetleges 101—102 százalékos teljesítpontatlansága annál inkább mény azok reális voltát bicsökkenthetó, minél inkább zonyítja. Nagydijat kapott a pusztamérgesi rizling Értékelés a szegedi országos borversenyen Holnap délelőtt 11 órakor 93 mintát küldtek be. Igen ünnepélyes keretek között sok bor érkezett a történeinyitják meg a II. Országos ml borvidékekről. A bíráló Meghívásos őszibarack és bizottság értékelése alapján Borkiállítást Szegeden, a több helyezést értek el Kamara Színházban. Az or- Csongrád megye borai. yfla"lenny» .v^ről A bíráló biaottság rendkí. szerepelnek az idei kiallíta- VÜI magasra értékelte a son őszibarack- vagy bor- Csongrád és Bács megyéből mintával, áUanu gazdasa- beküldött borok minőségét, gok szóvetkezetek kutató- Különösen nagy tetszést es kiserleti intezetek, s pm- arattak a szegedi járásban cegazaasag. _ is termesztett veltelini Az országos borversenyre ENGELS M Külföldnek dolgozik az asztalos ksz Az utóbbi években közép- Jövőre már 25 ezer fia- moly nehézséget okozott pélüzemmé fejlődött a Felsza- mand szék gyártására ké- dául. hogy a debreceni búrSbe^'K^ szülnek fel, s remélik, hogy *** állalta^t. gedi. makói, dorozsmai és megrendelest kapnak a bel- sát Szükségmegoldásként hódmezővásárhelyi műhe- ga üzletféltől hasonló stílű- Makón indítottak be gőzölőlyeiben ötszáz ember dolgo- sú karosszék és heverő gyár- kazánt, maguk konstruáltak tására is. Az asztalosok más célgépe4 a kiesett munkák mintadarabokon is dolgoznak most, a gondos kivitelű bútorok bizonyára piacra találnak majd az ARTEX segítségével. zik. A ktsz 1965 első fél évében 101,7 százalékra teljesítette 20 millió forintos termelési tervét. Régi és új bútorok A javítószolgálat eredménye ugyanebben az időszakban jóval a várakozás alatt maradt, és erre csak részben szolgálhat magyarázatul. hogy a Mikszáth Kálmán utcai szűk, zsúfolt műhelyükben mindössze két ember dolgozhat. A másik ok: az emberek nemigen javíttatják bútorukat, inkább újat vesznek. Ami az új bútort illeti, a szövetkezet kielégíti a régihez ragaszkodó vevők igényét: többezres tételben adta át a belkereskedelemnek a kedvelt Felszabadulás és Budafok garnitúrákat és egyelőre csak 450-et a modern. Szeged elnevezésű, variálható kisbútorból. A szövetkezet keresett cikkei közé tartoznak még a 3—4 tolóajtós szekrények é® az egyszemélyes, ízlésesen kárpitozott heverők is, ez utóbbiból a tavalyinál 50 százalékai többet. 3 ezer darabot készítettek az idén. Flamand székek Belgiumnak Az első fél év legfontosabb eseménye: először jutott külföldre a szegedi asztalosok kezemunkája: Belgiumba szállítanak több mint 11 ezer úgynevezett flamand széket Népi motívumokkal díszített tölgyfaszékek ezek, az ülés fonatát tápéi gyékényesek készítik. Az ez évi öt és fél milliós megrendelésnél nagyobb üzletre is lehetőség lenne, de az új termék megismerése, a munkafolyamatok begyakorlása nem megy máról holnapra. elvégrésére. Félmillió forintos beruházással dorozsmai telepükön rendezik majd be a végleges szárító-hajlító gépegységet. Az új gépekhez fiatal szakembergárdát nevelnek. Idén júliusban 25 ipari tanulójuk szabadult fel, tizenötöket állították a dorozsmai fatelepen exportmunkáA jövő tervei mellett ama ra. Szilágyi Pálnak, a szövetkezet elnökének igaza van abban, hogy - ma már Műszaki gárdát nevelnek gondjai foglalkoztatják a szövetkezet vezetőit. Az exportmunkát jövő év március nem elég az asztalosok tapasztalata, munkaszeretete: versenyképes terméket csak korszerű műszaki felkészültséggel gyárthatnak. W. P. 31-ig kell szállítani, de remélik, hogy már ebben az évben sikerül elkészülniük. Az adottságok, lehetőségek biztatóak, de ez a fél év sem múlt el zökkenők nélkül. KoAUTOMATABOLT es az ezzel a szőlőfajtával egyenértékű borokat adó fajták. Ezért úgy döntött, hogy a Csongrád megyei tanács által felajánlott két nagydíjat a legmagasabb helyezést elért két síkvidéki borért ítéli oda. Eszerint a Csongrádvidéki Állami Pipcegazdaság pusztamérgesi rizlingjéért és a Kunbajai Állami Gazdaság 1964. leányka boráért kapta a nagydíjat. A Csongrádvidéki Állami Pincegazdaság fehér és vörös boráért elsó díjat kapott, valamint a Kunbajai Állami Gazdaság is a fehér borok kategóriájában első helyet, a vörös borok kategóriájában pedig második helyet. A termelőszövetkezetek közül a bokrosi Kossuth Tsz szerepelt legjobban, ugyanis fehér és vörös borával megszerezte az első helyet. A bíráló bizottság tapasztalatai szerint Csongrád megyében és benne a szegedi járásban további színvonalemelkedés tapasztalható az itt előállított borok minőségében. A verseny azt igazolja, hogy a síkvidéki területeken telepített minőségi fajták (leányka, olaszrizling, veltelini, hárslevelű) a homoki területeken is jó minőséget produkálnak és komoly alapot jelentenek a bortermelés minőségi színvonalának további emeléséhez. 1895. augusztus 5-ér, halt meg Engels Frigyes. üzeumban, üveglap alatt őrzik azt a már megsárgult papírra írott levelet, amelyet a magyar munkásmozgalom hajnalának egyik kimagasló alakja, Engelmann Pál írt 1890-ben az idős Engelsnek. „Ez alkalommal nem akarok lemondani arról, hogy néhány szóban összefoglaljam azt az érzést, amely engem tizenhat év óta mind fokozottab mértékben áthat, s kifejezzem azt a szeretetteljes tiszteletet, amelyet minden becsületes szociáldemokrata ön iránt, tanítónk, mesterünk iránt érez" — írta a magyar mozgalmi harcos a nemzetközi proletármozgalom vezérének. Tanító, mester: méltó szavak Engels nagyságához. A férfi, aki hetven esztendeje, nem sokkal halála előtt, egy levelében szenvedélyesen magyarázta, hogy az emberek maguk alkotják történelmüket, előbb Marx oldalán, majd Marx halála után egyedül, Lenin előtt a legtöbbet tett a szocialista jelenért, azért, hogy a dolgozók milliói felismerjék, és sorsuk megváltoztatására használják fel történelemalkotó erejüket. Mindig Marx-szal együtt emlegetjük. S most, az emlékezés napján idézni kell Marx szavát — egy levelében írta barátjának a Tőke megírásáról szólva: „Csupán Neked köszönhetem, hogy ez lehetséges volt. Irántam való önfeláldozásod nélkül semmiképpen sem végezhettem volna el a három kötet roppant munkáját." Harcos, elvhü, bátor élet volt az övé. A gyáros fia már szinte serdülőkorában meggyűlöli az önkényuralmat s huszonkét esztedős, amikor élete fordulópontjához érkezik. Gyári tisztviselő Manchesterben („ .. .nemcsak azzal foglalkozott, hogy a gyár irodájában ült — bejárta a piszkos városnegyedeket, ahol a munkások tengődtek, saját szemével látta nyomorokat és ínségüket" — írja Lenin) és ekkor kezdi írni első művét, „A munkásosztály helyzete Angliában" című könyvet. És ez az az év, amelyben egy életre szóló barátságot köt Marx Károllyal. (Lenin: „Az európai proletariátus elmondhatja, hogy tudományát két olyan tudós és harcos teremtette meg, akinek viszonya felülmúlja a régiek megható legendáit az emberi barátságról.") Egyszer azt írta: „Marx mellett én a második hegedűt játszottam..." De Lenin szigorúan figyelmeztet: „nem lehet a marxizmust megérteni és nem lehet a maga egységes egészében ismertetni, ha nem vesszük számba Engels összes műveit." V alóban összes műveit; hiszen például a Kommunista Kiáltvány immár egy századnál hosszabb ideje messzezengő soraiban, alapgondolataiban ott van egy viszonylag ritkán emlegetett 1847-es Engels-mű, ,,A kommunizmus alapelvei". Egy másik műve — „A politikai gazdaságtan bírálatának vázlata" — ösztönözte Marxot a később a Tőkében feldolgozott kérdésekkel való foglalkozásra. Az „Antidühring" ragyogó kifejtése a dialektikus módszernek. „A család, a magántulajdon és az állam eredete" a materialista történelemszemlélet, a marxista államelmélet remeke. Egy kisebbterjedelmü mű, „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" szinte minden élő nyelven tíz és tízezreket hívott harcba a tudományos szocializmus győzelméért. A felsorolás végtelen lehetne. Hosszabb-rövidebb tanulmányai, cikkei közül, ha például csak egyre gondolunk, amely a származástan, az ember előtörténete és az őstörténet kérdéshalmazát világítja meg („A munka szerepe a majom emberré válásában"), megértjük, hogy egész életműve, minden alkotása ma sem csorbuló, éles fegyver a világnézeti harcban. Teljes tudományos megalapozottság, bátor keresése az újnak, szellemes és találó megsemmisítése minden avult dogmának, a gondolatok szabatos és pontos kifejtése: ez Engels munkásságának néhány fontos jellemzője. A tudományos szocializmus tanítója és mestere a forradalmi harcok barrikádjatn is otthon van: 1848 áprilisában Engels, Marxszal együtt tér haza a forradalmi Németországba. Lapjuk, a „Neue Rheinische Zeitung" (a szerkesztés vezetője Engels) hosszú ideig felülmúlhatatlan forradalhiár-újság. A dél-németországi népfölkelés idején Engels fegyvert ragad; csak a túlerő szorítja ki csapatát hazája földjéről. Tizenkét esztendővel élte túl nagy barátját és fegyvertársát, Marxot s élete utolsó percéig harcolt a forradalmi mozgalomért, a proletariátus nemzetközi győzelméért. Budapesten, a régi polgári lövölde nagytermében, ahol 1890 december hetedikén ült össze a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kongresszusa, a százhuszonegy küldött meghatottan hallgatta Engels üdvözlőlevelének szavait, aki azt írta Budapestre, hogy a magyar párt megalakulása „.„.újabb bizonysága annak, hogy a modern nagyipar nem fészkelheti be magát egy országba sem anélkül, hogy a régi, a tőkeuralom előtti társadalmat ne forradalmasítaná, s hogy ne csak egy kapitalista osztályt, hanem proletárságot is ne teremtene és ezzel mindkettőnek osztályharcát^ valamint a polgári kapitalista világrend megváltoztatására működő munkáspártot." Ü gy tekintett a világ messzi tájain küzdő forradalmi harcosokra, mint az édesapa gyermekeire. 1893-ban, az Internacionálé zürichi kongresszusán éppen egy magyar forradalmárt, Frankéi Leót érte az a megtiszteltetés, hogy a nagy nemzetközi összejövetelen „Kedves fiam"-ként szólította meg. Kedves fia volt minden forradalmár — Lenin méltán mondotta róla: „Ennek a kemény harcosnak és szigorú gondolkodónak mélyen szerető lelke volt." GARDOS MIKLÓS Üj színfoltja Budapestnek az első önkiszolgáló automatabolt. A rendkívül praktikus, szép üzlet a Lenin körúton nyílt meg, a jövő egy üzlettípusaként. A boltban 50 automata működik, s a pesti vásárlók mindig megtöltik az üzletet. Csongrád megyében befejezéshez közeledik az aratás A tarlóművelést gyorsítani kell! Értékelték a Csongrád me- nyi teljesítményével a mágyei Gépállomások Igazga- sodik helyet érte el. tóságán az elmúlt hónapban A jelentések arról száelért eredményeket, telje- mólnak be. befejezéséhez köfeltétlenül meg kell gyorsítani a szegedi járás területén is szalmalehúzást, valamint a mélyszántást. A sítményeket. Ezek szerint a zeledik az aratás. A megye megyében eddig a gépjavító gépállomások és gépjavító gépállomásai, gépjavító álló állomások éves összes mun- másai aratógépekkel, rend katervüket 33 százalékra rearatóval és kombájnokkal teljesítették. Ezen belül a fokozódó ütemben takarítják nyári összes munkatervüket be az idei termést, pedig 31 százalékra, örven- A korszerű mezőgazdáldetes, hogy az elmúlt hónap- kodás elengedhetetlen köveban a Kiskundorozsmai telménye, hogy a kalászosok Gépjavító Állomás felzárkózott a legjobbak közé. Ugyanis 21886 normálholdbetakarítása után azonnal kezdődjék meg a tarló művelése is. Az eddigi tapasztalatok és adatok szerint állomások és gépállomások erőgépei mindössze 4591 holdról húzatták le a szalmát. A gyorsabb tarlómunkák érdekében növelni kell a kettős műszakban üzemelő erőgépek számát. Ennek különösebb akadálya nincs, hiszen mindössze júliusban 35 gép üzemelt kettős műszakban. Csütörtök, 1965, augusztus 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3