Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

Új gépek, jobb munkakörülmény Igény és lehetőség Négyszázezer iskolaköpeny egy évben Megszoktuk már, hogy a Szegedi Ruhagyárban minden esztendő hoz valami műszaki munkaszervezési újdonságot. Mióta a gyár egyes ruházati cikkek, elsősorban a munkaruha- és iskolaköpeny-gyártásban profilgazda lett, mind több időt tudnak fordítani a termelés, a technológia tökéletesítésére. Január elsején azzal a feltétellel vették át az iskolaköpanyek gyártását a Soproni Ruhagyártól, hogy három százalékkal növelik a termelékenységet Ez komoly teljesítménynek számít, hiszen az elmúlt tíz évben elég magas szintre emelkedett az Iskolaköpenyek gyártásának termelékenysége a soproni üzemben. Az elmúlt hat hónap alatt a gyár vezetői, műszaki dolgozói alaposan tanulmányozták az iskolaköpeny-gyártás technológiáját, s az utóbbi hónapokban kidolgozták tökéletesítésének módját. Valóságos új részleget szerveztek. ahol két műszakban összesen 120 munkás dolgozik. Nagy gondot fordítottak arra. hogy a legmegfelelőbb termelőberendezéseket, szerszámokat. készülékeket válasszák ki, és a gépek elhelyezése a világítás, a szellőzés a legjobb munkakörülményeket biztosítsa. A korábbi mérések szerint a zaj nagysága elérte a 00 decibelt. Ezt átlagosan a KÖJÁL, mérése szerint 10 decibellel csökkentették. Alapos vizsgálattal derítették fel a zajforrásokat. Megállpitották, hogy a berendezések, a gépek egymáshoz való csatlakozásai is nagyban hozzájárulnak a zaj keletkezéséhez. Ezért általában a gépeket kemény gumiágyba helyezték, a munkaasztalok és a székek lábát is műanyaggal borították. Ezzel lényegesen csökkent • zaj a teremben. A szellőzés tökéletesítésére trópusi ventillátorokat alkalmaznak. Kicserélték az A korszerű, új munkaterem ablakokat, veluxredőnyöket szereltek fel. Az apró műanyaglapok dőlésszögétől függően szűrődik be a külső fény. Egyetlen gépnél sem nehezíti a látást a beszűrődő napsugár. Ellenben minden gépnél a varrószerkezetet egyedi lámpával világítják meg. Ebben a munkaszalagban alkalmazzák a gyár automata gombvarrógépét és egy helyi újftást, az iker gomblyukkötő berendezést. Lényegében két gépet alakítottak át, illetve kapcsoltak össze egy munkapadon, amelyeket elektromos ve zérléssel működtetnek. Ez is sokat könnyített a munkán, hiszen eddig pedálkapcsolás~a! dolgozott a munkás. ma egyszerű nyomógombbal _ indítja a gépet, és ez lényegesen kevesebb erőkifejtést igényel. Az új munkaterem kialakítása 350 ezer forintba került Az idei terv szerint 400 ezer iskolaköpenyt gyártanak ebben a részlegben. Az előzetes számítások szerint jövőre az üzem 150 ezer iskolaköpennyel tud majd többet gyártani. A vállalat vezetőinek tervei szerint 1966-tól évente két ilyen új munkatermet alakítanak majd ki, s ezzel jelentősen megjavítják a munkakörülményeket, s megteremtik a termelékenység növelésének további lehetőségét. A

z építőanyagipar első félesztendei munkája kismértékű lemaradással zárult. Valóban — a globális lemaradás értéke mindössze 30 millió. Ha azonban az építőanyagokat fajtánként vesszük elő, kiderül, hogy kétharmad részükből a tervezettnél kevesebbet gyártottak, egyharmadukból pedig 5—10 százalékkal többet. Kavicstervüket 9 százalékkal túlteljesítették. Nyomócsőből viszont 11,1 százalékkal kevesebbet adtak az építőknek. Tehát az összesítésben kimutatott kismértékű lemaradás éppenséggel jelentős is lehet egyik-másik építési anyagnál. Az Iparág külkereskedelmi tervét 20,6 százalékkal, belkereskedelmi tervét pedig 6,6 százalékkal teljesítette túl, ám a fentebb vázoltak után mégsem meglepő, hogy az egyik helyen azt hallja az ember: az építőanyag-ellátás sok helyen hátráltatta az építőipar munkáját, a másik helyen meg dicsérik az iparágat töretlen, szép fejlődéséért Mindkét vélemény helytálló. 1964 első félévéhez mérten ugyanis majdnem 5 százalékkal nőtt a termelés volumene, s ezt 70 százalékban a termelékenység fokozásával érték el. Azt is számításba kell venni, hogy az árvíz a Duna menti és a nyugat-dunántúli gyárakat hetekre megbénította. 40 millió értékű termelés esett így ki, s a lemaradás Ily módon „csak" igazán 30 millió volt. Az árvíz, a hosszas és bőséges esőzés bizony alaposan megnyirbálta az iparég lehetőségeit — az igényeket azonban nem „mosta el". Azután, ha már ilyen pro és kontra sorakoztatjuk az érveket az iparággal kapcsolatban, akkor azt is meg kell mondanunk, voltaképp anyaghiány miatt — legalábbis Szegedi diákok a Balaton partján Kiváló eredményeket értek el az egyetemista brigádok az építőtáborokban Balatonaligán kellemes mondja Daák Eszter, a A Balaton másik partján meglepetés várta a szegedi Kossuth Zsuzsanna egész- fekszik Zánka, ahol nyaranegyetemista lányokat. A ségügyi szakiskola növendé- la két hétig nemzetközi építavalyi sátrakat felváltották ke. — Intézetünkből tízen tó tábor nyüik. Az északi a kényelmesebb camping- jelentkeztek ebbe a táborba parton a szabadbattyán—taházak. Pánikkeltő hatásuk- — a vándorzászlós munka- polcai vasútvonal korszerűből így vesztettek a sárga versenybe való benevezés- sítési munkálatai folynak, élű éjjeli villámok, s a sá- hez kevesen. De elegen ah- A tábor immár második éve torlapok alatt megrekenő hoa, hogy a kezdő turnus ennek a munkának egy-egy hőséget sem érezhették a harminckét brigádja közül részletét vállalja. A tábortáborlakók. Rendetlenség vt- az első helyre kerüljenek. lakók az idén a Révfülöp saont ugyanolyan könnyen . - ,.k . „ „, teremtődött, mint a sátrak- ^^^ tuL Anyaink az első három ^vT eS .és a Zánkagasio eredményt elem! Röveskál állomás bóvítésé— Csoportunk nagyjából nek alépítményi munkált tavaly is együtt dolgozott — végzik. Az ötös brigád felválaszol Geiger Mária. — nőtt normában százkilenc vándorzászlót a Szegedi Ta- Mindig azonos munkatempót százalékot teljesített, s eznárképző Főiskola nyerte: igyekeztünk tartani. Leg- zel első helyezett lett a a százszázalékos teljesít- jobb napunkon négy és fél munkaversenyben. A csoport ményt 6.6 forinttal szár- mázsa ribizlit szedtünk, szegedi tagjai: Balt József, nyalta túl az Andó-brigád, amivel a táborátlagot meg- Kovács László, Soós Loránd s tőlük alig maradt el Sáfár háromszoroztuk. Az uzson- főiskolai hallgatók, és a Enikő csoportja. nát sokszor hazafelé menet Felsőfokú Élelmiszeripari * ettük meg. Az elején egy Technikum tanulói: Bol— Nagyon sajnáljuk, hogy kicsit vitatkoztunk, de most dogh Lajos. Dömötör István, az iskolák közötti verseny- azt mondjuk, hogy érdemes Dtipsi Ferenc, ben nem vehettünk részt — volt... * az állami építőiparban a nagy lakótelepeken, ipartelepeken — sehol sem állt a munka. A magán- vagy szövetkezeti építők most jogosan megjegyezhetik: „semmi ok az elégedettségre. Mi sem az idén. sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kaptunk elég téglát" Ezzel eljutottunk az igények és a lehetőségek összevetéséhez. Valóban — ha az igényeket tekintjük, nem lehetünk elégedettek, csak akkor, ha a lehetőségeket vesszük alapul. Igaz ugyanis: ha a téglagyárak túlteljesítik tervüket — a tégla akkor is hiánycikk. S

zűk a kapacitás. A téglaiparban 5 év alatt nem volt nagyobb beruházás. A házgyárakkal a tégla korszerűtlenné vált. Ráadásul 1961— 62-ben tetemes téglafelesleg keletkezett, tehát épp akkor, amikor egy nagyobb értékű téglaipari beruházás elhatározásának meg kellett volna születnie. Közben azután kiderült: a tégla korszerűtlensége az előregyártott falelemekhez képest olyan, mint a fa, a bőr, vagy a vas korszerűtlensége a műanyagokhoz mérten. A műanyag sem veheti át mindenkor a szerepet a klasszikus anyagoktól, s ahol körültekintés nélkül mégis erőltetnek egy ilyen „szerepcserét", az ráfizetéssel jár. A házgyár termékeit sem lehet mindenhol gazdaságosan felhasználni a tégla helyett. Tízemeletes lakótömbhöz előregyártott falakat érdemes használni. Ám házgvárból „kiszolgálni" egy családi házat, a mi körülményeink között, egyelőre nem lehet. Tehát a felhasználás módjától s az épület méreteitől függ a tégla korszerűsége. vagy korszerűtlensége. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a napjainkban használt falazati anyagok 93 százaléka tégla — legyen a hagyománya bár több ezer éves is, a termelését fejlesztenünk kell. Ezért a szakemberek máris elhatározták: a harmadik ötéves tervben 8—10 hatalmas, korszerű, egyenként 40 millió darab évenkénti teljesítményű téglagyárat kell építeni. állomáshoz csatlakozó, kb. két kn>-es pályaszakasz korszerűsítésén dolgoznak, nap szőlőt kötöztek, majd ribizlit szedtek a Martos Flóra építőtáborban. Az iskolák közti versenyben a E

ttől azonban Idei gondjaink megmaradnak. Remélhetünk-e mégis enyhülést? Azt kell mondanunk — a szakemberek állítása alapján —, ez az időjárástól függ. Legalábbis, ami a téglagyártást illeti. Manapság sajnos sok iparágunknál divat az időjárás viszontagságaira hivatkozva mentegetőzni. — A téglagyártásban azonban ez valódi „objektív körülmény". A téglaszári tó terület fele teljesen nyitott, a második felének nagy része pedig úgynevezett tetős szín, oldalfalak nélkül. Ha esik az eső, áztatja a száradni kitett téglát menthetetlenül. Voltaképp pillanatnyi elmaradásukat — 11 millió darab tégla — 3 nap alatt megszüntethetnék, ha tartós, jó idő köszönt ránk. A téglagyárak dolgozói vállalták, hogy vasárnap is dolgoznak és megnyújtják a műszakokat — nekik is jól jön a túlóra, az ország sem jár rosszul. Ennél többet aligha tehetnek. És jó idö kell! — Ettől sokat várnáik. Az év végére 350 milliós nyerstégla tartalékot kell kialakítaniok, hogy a jövő évet jól kezdhessék. Egyetlen dologban várnaks egyben nyújthatunk segítséget, főképp a tégla- és cementgyáraknak. A gondos, pontos ós gyors szállítással. 4

tégla szállításánál a gondosság a fő követelmény: ha lehet, ne törjön el egyetlen tégla sem. A pontosság meg a cementgyáraknak segítség, mert ha szállítóeszköz hiányában megtelnek a cementsilók, meg kell állni a gyártással. Az autófuvarozási vállalatokon és a vasúton igen sok múlik. Nehéz dolog azt kívánni, hogy most az aratás, a gyümölcsérés idején elsősorban ne a mezőgazdasággal szemben legyenek „előzékenyek", Am mégis legalább a cementgyáraknak ki kellene szorítani a szabad vagont, teherautót. Körültekintéssel, jó szervezéssel bizonyosan sikerül is. Ettől függ az építőipai- eredményes finise, s az első fél év után úgy tűnik, valóban csak ettől. GERENCSÉR FERENC Sziereofon lemezjátszó E héten — az országban először Szegeden — üzletet nyitott a RAVILL. A Rádióés Villamostömegcikk Nagykereskedelmi Vállalat Kölcsey utcai üzlete a hanglemezek, lemezjátszók és lemezjátszó kellékek speciális szakboltja. Az üzlet nyitásakor csaknem 1300 fAle h»n-'f>m«»z volt található a polcokon. közöttük több olyan, ami még az országban másutt nem kapható. Ennek az üzletnek egyébként is az lesz az előnye, hogy az űj hanglemezeket azonnal megkapja. Érdekesség még a Crystaltone elnevezésű gramofon, amely két külön hangszórójával stereofonikus hatást kelt. Nyári mélyszántás Fejlesztik az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalmat Az idén lezárul az Ifjúság a szocializmusért mozgalom első ötesztendős szakasza. A KISZ KB Intézőbizottsága ebből az alkalomból értékelte az eddigi tapasztalatokat, és határozatot hozott a mozgalom továbbfejlesztésére. Megállapította, hogy a kezdeményezés általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket Egységes keretbe foglalta a KISZ-munka legfontosabb területeit és sokoldalúan biztosította, hogy az alapszervezetekben széles körben meghonosodjanak és valóraváljanak a kommunista nevelés alapelvei. A mozgalomnak része volt abban is, hogy a KISZ politikai tömegszervezetté vált. Az intézőbizottság határozata kimondta, hogy a mozgalom új szakasza az iskolákban 1965 őszén, egyéb területeken pedig 1966-ban kezdődik, s egy évig tart. A továbbiakban ugyanis évente hirdetik meg a követelményeket Az alapszervezetek évről évre programot dolgoznak ki legfontosabb feladataik megoldására, s ebből minden fiatal érdeklődési körének, valamint egyéni képességeknek megfelelően vállalhat részt. Azok a fiatalok, akik mind a munkában, mind a művelődésben, mind pedig a testedzésben hozzájárulnak a közösség vállalásainak teljestiéséhez, hiánytalanul eleget tesznek önkéntes kötelezettségeiknek, elnyerik az Ifjúság a szocializmusért mozgalom jelvényének arany- vagy ezüst fokozatát A végzett munkát minden évvégén az alapszervezetek vezetősége értékeli, majd indítványa alapján a taggyűlésen döntenek a jelvények odaítéléséről. A legjobb alapszervezeteket a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevéllel tünteti ki. A fiúk a humuszréteget fejtegetik le és dobják kifelé a töltésoldalból. Mögöttük már sima a terep, az utolsó tuskót is elgörgetik. Csaba izzadt, megtörli kezeíejével az arcát, s hajol vissza a talicska fölé. Az olasz Guiliáno áll meg mellette, s a fiút félrenyomva akarja kifejezni azt, hogy majd 6 eltolja. Csaba mondaná. hogy egyáltalán nem fáradt, s különben is ez az utolsó rakomány. Közben megpróbál visszalépni a helyére, s szabadkozva kijelenti három nyelv szavaival is: — Tolko diese uno... Tizenkét ország fiataljai találkoztak itt. Sokszor beszéltek többszörös tolmácsolás és mutogatás útián. dr olyan esetet nem tudtak említeni, amikor ne értették volna meg egymást. Géza Ferenc A kiskundorozsmai József Attila Terntelőszöv eikezetben az aratógépek és a kombájnok után megjelentek a szántó traktorok. Képünkön Dudás István és Maróti Antal nyári mélyszántást végez Szerda. 1965. augusztus 4. OÍL-MAGÍAkORiZÁQ 3