Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Budapest 1966: az Egyetemes Eszperantó Szövetség világkongresszusa Húszezer eszperaniista — Érettségi a világnyelvből — Madách eszperantóul A hazai eszperantó mozga­lom a Magyar Eszperantó Szövetség irányításával nap­jainkban új fellendülés idő­szakát éli. A szövetség tag­létszáma állandóan növek­szik, jelenleg meghaladja a háromezret. Az országban csaknem húszezer azoknak a száma, akik az eszperantó nyelvet különböző színvona­lon beszélik, illetve tanul­ják. A népes tábor zöme őt világrész szinte valamennyi országának eszperantistáival levelezésben áll. A szövetség és tagsága aktivan részt vesz az Egyetemes Eszperantó Szövetség tevékenységében. Nyilvánvalóan ezeknek a tényeknek az elismerése, hogy az Egyetemes Eszpe­rantó Szövetség 1966. évi világkongresszusának meg­rendezésére a Magyar Esz­perantó Szövetség kapott megbízást Az 51. eszperan­tista világkongresszusnak jövő nyáron Budapest lesz a színhelye, egyidejűleg a Nemzetközi Ifjúsági Eszpe­rantó Szövetség 20. kong­resszusa Pécsett kerül meg­rendezésre. Az eszperantó nyelv nö­vekvő hazai népszerűségében a hivatalos intézmények ls szerepet játszanak. Most két esztendeje a Művelődésügyi Minisztérium az általános iskolák felső tagozatait és a középiskolákban a fakultatí­van tanulható nyelvek közé iktatta az eszperantót. Érett­ségizni is lehet belőle. Ezek­kel a lehetőségekkel az el­múlt évben sok diák élt or­szágszerte. A szövetség tan­folyamai is látogatottak vol­tak, a hallgatók közül mint­egy másfél száz pedagógus nyelvvizsgát is tett. Idén a mozgalmi tevékeny­ség sikeres megnyilvánulásai voltak a hazai nemzetközi eszperantó táborozások is. A nyár elején, Gyula ünnepi heteinek programjában, a Nemzetközi Eszperantó Nyá­ri Egyetemen részt vett kül­földi eszperantisták száma meghaladta a százat. Bala­tonalmádiban, az eszperan­iista diákok évenként sorra ­kerülő nemzetközi összejö­vetelén százhatvanhét angol, bélgár, francia, holland, in­diai, lengyel, norvég és ro- című havi tájékoztatóját és mán diák vett részt a ma- a szövetség keretében műkö­gyar fiatalok társaságában, dő Vasutas Szakosztály ne­A Szegeden megrendezett gyedévenként megjelenő lap­nemzetközi eszperantó-peda- ját, a Hungara Fervojista gógusképző táborozás — ta- Mondo-t valyl sikere után — idén az Az eszperantó nyelvű Egyetemes Eszperantó Szö- könyvkiadás újjászervezése vétség által hivatalosnak el- most folyik. A közeljövőben ismert pedagógusképző, il- „Az ember tragédiájá"nak új letve továbbképző fórumként kiadása jelenik meg eszpe­fejtette ki tevékenységét A ranló nyelven, dr. Kalocsay táborozáson nyolcvan ma- Kálmánnak, az Ismert orvos­gyar eszperantista mellett professzornak, a nemzetközi több mint kétszázötven belga, hírű eszperantó-műfordító­bolgár, csehszlovák, finn, nak tolmácsolásában. Ugyan­jugoszláv, lengyel, NDK- csak rövidesen megjelenik bell, nyugatnémet, román és eszperantó nyelven egy ma­szovjet hallgató vett részt. gyarország! képeskönyv, a A Magyar Eszperantó Szö- Budapest szépségeit ismer­vetség publikációs tevékeny- tető képes kiadvány pedig a sége is megélénkült az el- közelmúltban került íorga­múlt esztendőkben. Negyed- lomba. A magyar eszperan­évenként megjelenteti a Hun- tisták nyelvészeti és irodal­gara Vivo című, harminchat mi tevékenysége a nagyvilág­oldalas képes folyóiratot, ki- ban is elismerésnek örvend, adja a Hungara Esperantisto K. G. Magasabb követelmények a teljesebb biztonságért Az új munkásvédelmi szabályzattervezetről Már hírt adtunk róla, hogy is választ kell adni. Időköz- Az alapvető kérdésben Csongrád megyében ls meg- ben több rendelkezés látott azonban nem tűr különbsé­vitatták az ÚJ munkásvédel- napvilágot a vállalatok és get: a biztonságos és egész­mi tervezetet. A Szakszerve- szakszervezetek munkásvé- séges munkakörülmények kl­zetek Megyei Tanácsa által delmi tevékenységéről. Ezek alakításáról akár egyik, akár rendezett megbeszélésen vál- — különösen az 1963. évi 34. másik esetben, minden üzem­ialati igazgatók, műszaki ve- sz. törvényerejű rendelet — zetők, biztonsági megbízót- szolgáltatnak alapot a vál­tak, társadalmi munkavédel- toztatásokhoz. A tervezet és ml felügyelők és szb-titkárok a vélemények országos meg­mondták el véleményüket, hallgatása olyan új baleset­javaslataikat az általános védelmi szabályzat elkészíté­balesetelhárltó és egészség- sére irányul, amely pontos védelmi óvórendszabály meg- és könnyen érthető, s amel­lett minél teljesebben szol­ben gondoskodni kell. Széles körben megvitatják újításával kapcsolatban. Veszélyességi fokozatok szerint A minden szakmára, min­den munkára egyaránt vo­natkozó általános óvórend­szabály átdolgozását az tette szükségessé, hogy egyes elő­írásait túlhaladta az Idő. Ugyanakkor új problémákra gálja a dolgozók érdekeit, Miben új ez a tervezet? Először is abban, hogy tar­talmazza a munkásvédelem­ben előforduló pontosabb meghatározásokat és alapkö­vetelményeket ls. Tisztázza a biztonságtechnika, a védőin­tézkedések és a veszélyfor­rás fogalmát. Az egyes mun­A magasabb fokú, moder­nebb védelem nem jelent ok­vetlenül drágát, túl bonyo­lultat. Mint minden terüle­ten, itt is érvényesülnie kell az ésszerű takarékosságnak. Azonban ez nem jelentheti, hogy ha olcsóbb, egyszerűbb megoldás nem alkalmazható, ne gondoskodjanak akár a legköltségesebb berendezés­ről is a dolgozók érdekében. A tervezet minden részlet­Híres srakfnilt, mestecek II A MAGYARSZUCS „Tudvalevő dolog, hogy a togattam el, hogy feleletet szőrű subát szerette. Suba­suba közönséges bútordarab kapjak e kérdésekre gallérnak fekete báránybőrt parasztikus embernek. Szék, c- birkabőr •• kereslet volt szokás «Hvairoi. Vala­ágy, párna, dívány, télen „ 7 17 mikor selyemfonállal hímez­kályha nyáron jégverem az Szekszárdi mester még alig tek, de Szekszárdi bácsi már neki Enni lehet a bőrén, múlt hatvanéves és rend- gyapjúfonalat használt a meg' húst aszalni rajta, és szeresen dolgozik ma is mű- hímzéshez. A mintákat ap­ha belekötik a serdülő le- helyében De uj subát már jától örökölte, de kirajzolás sényt, elhagyja a harmad- néhány éve nem készített közben 6 is alakított rajtuk. * Nincs hozzá alkalmas birka­bőr, meg azután ki vesz ma már subát? Talán a termelő­szövetkezeti juhászok, vagy falusi éjjeliőrök és kocsin ünnepnapokon. Cifraság, ta- ^rók? Hidegben télikabátot nyai Makart bokréta, ha föl «•«• »d°bf> pedig vízhatlan van akasztva a siobában esőkabátot viselnek már 6k is. Ugyan a piacozo parasz­napos hideg. Azután ha be­leültetik a gyereket, az an­nak gyönyörűség. Meg hát egy suba, egy szépen ki­varrott irhás suba díszruha és tekintélyt szerző állapot ha a ráncai közt komoly állásba helyezi magát a gazda". — Tömörkény írja így le a subát és a suba vi­seletét egy századeleji elbe­szélésében. Hát a subakészítő szűcsök dolgoznak-e még, készíte­nek-e subát a hajdan híres szegedi szűcsök utódal? Szek­szárdi Ferenchez, az utolsó szegedi magyarszűcshöz lá­Szerette a szép hímzést — ebben a felesége is segített — bár azt mondja, hogy nem volt megfizetve a ráfordított sok munka. A nép ixUs® szarint A szegedi magyarszűcsök toknak a suba nélkülözhe- híresek voltak. Egyébként a tetten kellék ma is. Amint magyarszűcsökről tudnivaló, az idő hűvösre fordul, a hogy mindig elsősorban a piactéren árusító termelők parasztoknak és a nép íz­kocsiján, lován föltünedezik lése szerint dolgoztak, míg a itt is, ott is egy-egy régi su- németszűcsök — ma divat­ba, de új már aligha akad. szűcsök — a városi polgári Ha nem láthatom, legalább rétegek igényeit elégítették mondja el, hogyan készült ld. Kezdődik a vadászidény Szeptember elsején kezdő­dik a vadliba­vadászat, majd októberben az apróvadas te­rületeket száll­ják meg a va­dászok, hogy a színestolló fá­cánokat, fog­lyokat ejtse­nek. Legna­gyobb tábora ennek a vadá­szatnak van. Novemberben kezdődik az­után a nem kevésbé izgal­mas nyúl vadá­szat. A va­dásztársaságok a fácán, fo­goly, mezei nyúl jelentős részét hálóval fogják be, és élve szállítják a MAVAD­nak. A külke­reskedelmi vállalat szinte minden nyugati országba exportálja az egészséges, te­livér magyar apróvadat a nyugati országok varijainak vérfpltrissítése céljából. Nép­gazdaságunknak ez az akció jó hasznot hoz. Egy élő nyú­lért 18 dollárt, élő fogolyért 8 dollárt, élő fácánért pedig 4—6 dollárt fizetnek. A 760 magyar vadásztár­saság 13 millió katasztrális hold vadászterületet bérel az államtól. Vadászaink tá­bora 21 ezer tagot számlál. Köztük több mint ezer a hi­vatásos vadász, illetve vad­őr. A társaságok tagjai csak vizsgázott vadászok lehefr­Vadkacsalesen nek, akik a Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége ál­tal szervezett tanfolyamot kötelesek elvégezni. A vadászatokra mindig terv szerint készülnek a tár­saságok. és a vadászok kö­telesek elvégezni mindazt a társadalmi munkát, amely területükön adódik. Gondos­kodnak a vadak téli eteté­séről. a vadgazdasági beren­dezések, a vadászházak, ma­gaslesek. sózók, cserkelő utak építéséről, rendben tartásá­ról. Állandóan irtják a dú­vadat, a rókát, szarkát, vad­disznót, segítve ezzel a ter­"melőszövetkezeteket, állami gazdaságokat a vadkárok el­hárításában. a suba? Szekszárdi bácsi csendes szavú, szerény ember, de ami­kor a subakészítés művele­téről beszél, jobban szapo­rázza a szót. Subának a hosszú szőrű rackajuh vagy más néven „csákovai birka" bőre alkal­mas. Ezt a fajtát a környé­Miközben a mesterség múltjáról beszélgetünk, Szekszárdi bácsi megállás nélkül dolgozik. Előbb a „íagamó"-val törögetett, pu­hított egy jókora birkabőrt, majd kesztyűket szab be­lőle. A megmunkált bőr puha, bársonyos tapintású. Jó dolog lehet neki kézbe ken már régóta kiszorította venni a készítményt, amit a merinójuh tenyésztése. A fáradságos munkájával elő­nyers birkabőrt a szűcsök állított. A mesterség szere­először leáztatták és alapo- tete több nemzedéken át san kimosták. Utána „behú- ivódhatott a családba, hl­solták", azaz lefaragták róla szen apja, nagyapja is ma­a nyúzáskor rajta maradt ár- gyarszűcs volt Apja még vahúst Ezután csávázták, „subásszűcs", aki csak su­majd megszárították. Szára- bakészítéssel foglalkozott dás után „bekelesztették" a bőröket, vasgamóval meg­törték, majd „kikaszálták". A műhely sarkában most ts ott áll a hatalmas „kasza­pad", amin a bőrök kaszá­lását végzik. A bőrtörés és kaszálás bizony nehéz mun­ka volt, alaposan próbára tette a szűcsök erejét, külö­nösen, amikor naphosszat ezt csinálták. Ezután festet­ték, összeválogatták a bőrö­ket, majd következett a szabás. Ez mindig a mester munkája. A kiszabott bőrö­ket jellegzetes „vócvarrás­sal" összevarrták, összeállí­tották a subát, majd kivág­ták a nyakkivételt, az alját körülkerekítették, beszegték, fölgombozták, gallérozták és azzal készen volt a suba. A szegedi suba Hosszú sora van így tömö­rítve is a subakészítésnek. Mondom, hogy nem akarom én megtanulni, pedig meny­nyi mesteri fogással éltek még ezen kívül is a szűcsök! Ott van. például a szabás. Általában azt szokták hinni, hogy ahány „szeles" a suba, annyi birkabőrből készült Leggyakoribb volt a 7—10 szeles suba. Pedig ha jól megnézzük a bőrök állását másképp volt az... Node ne firtassuk a szűcsök műhely­titkait, Inkább lássuk, mi­lyen is volt a szegedi suba. A környékbeli „kintvaló" nép a sárgás színű, fehér­Megélt belőle, ö ma már ködmönt, bekecset, sapkát, kucsmát, kesztyűt bőrkabá­tot készít a finoman meg­munkált bárány- és birka­bőrökből. Juhász Antal tokba sorolja, s e szerint ha­tározza meg a biztonságtech­tárgyalja a legfontosabb kér­déseket. ÜJ előírásokat tar­talmaz többek között amun­nika fokozatait, vagyis, hogy ™ ­a különböző veszélyeknek Kavegztó szemílyi Ieltetelel kell milyen intézkedésekkel gátat vetni. A biztonságról gondoskodni kell Míg az új, jól felszerelt üzemek esetében a legmo­dernebb biztonságtechnikai megoldásokat és eszközöket ts lehet alkalmazni, a régi­eknél a berendezés, a gépek, a munkafolyamatok gyakran kizárják a korszerűbb meg­oldásokat. Egy fogaskerék­rendszer esetében a veszély­forrást többféleképp lehet megszüntetni. „Klasszikus­nak" számít az elkerítés, megfelelőbb a nyitható vé- szüntetésére, a szigorú óvin­ről, a munka szervezéséről, a szellőztetésről, fűtésről, káros zajok elhárításáról. A biz­tonságos munkakörülmények megteremtése céljából a ve­zetőkkel szemben, de a dol­gozókkal szemben is maga­sabb követelményeket tá­maszt. Az országos vita végezté­vel a tapasztalatok összege­zése után: előreláthatóan 1966. július 1-én lép hatály­ba az új általános baleset­elhárító és egészségvédő óvó­rendszabály. Feladata: pon­tos, félreérthetetlen iránymu­tatás a veszélyforrások meg­dőburkolat, de a huszadik század közepéhez legméltóbb egy „kényszerkapcsolású" nyitható rendszer alkalmazá­sa, amelynél a burkolat nyi­tásával egyidőben a beren­tézkedések bevezetésével a balesetek megelőzésére. Nagy szükség van erre, hiszen — ha a múlt évihez képest csökkent is a balesetek szá­ma Csongrád megyében — dezés automatikusan kikap- további tettekre sürget az csol. A különbségeket figye- ad<»U 20 ezer munkanap lembe véve más és más elő- esett hl a termelésből üzemi írásokat tartalmaz a tervezet balesetek következtében 1965 aszerint, hogy régi vagy új elsö felében! üzemről van szó. Simái Mihály A vásárlók kívánságának megfelelően fi ClpOnagyker eskette mi Vállalat kezdsmfinyeiésai Szegeden a cipőkiállítás mutatókat a hazai cipőgyá­már bezárta kapuit. Mégis, rak termékeiből. Erre meg­az emberek most is beszél- hívták a vásárlókat, és a nek róla. Érdemes, hiszen legjobb cipőipari szakembe­mint ez a közvéleményku- reket. Értékees szakmai vi­tatással egybekötött bemuta­tó is bizonyítja: a Dél-ma­gyarországi Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat törődik a lakosság igényeivel. Azon van, hogy olyan áru kerül­jön a szegedi üzletekbe, amiyent a vásárlók elkép­zelnek. Ez az utóbbi kiállítás a Dél-magyarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat kezdeményezési közül csak egy állomás. Az idén már többször rendeztek már be- ellátás is. tákat rendeztek, s nyilván ennek is az eredménye, hogy az Idén ősszel és té­len tovább bővül a válasz­ték. Sok szép nőd és férfi divatcipő, bundacipő, javí­tott minőségű bel- és kül­földi kiscsizma, s több gyer­mekcipő kerül forgalomba. Már az ősz elején forga­lomba akarják hozni a bun­dacipőket és a csizmákat is. Lesz elegendő hó- és sár­cipő. Az ígéretek szerint jobb lesz a gyermekei pő­A konyhába be­sompolygott az al­kony Az öregassz­szony csendesen só­hajtozott, • aztán így szólt: — Mert az édes­A legkisebb fiú nekik a gépekhez ér­tő ember. Hát Így. Kisüt én­rám még újra a na­pocska. Hazajön a legkisebbik fiú. Lesz Itt ebben a hajlék­jönnének. Tolnám a napokat, mert úgy nő a szivem alatt az öröm, hogy most már érzem, még távo- van miért. Pesztrál­anyák sorsa olyan labb van a tól> de nám az unokákat., ban újra gyermek mint a eviimölrafá-i ha ma6arm"a mara" Dehogy bántanám én kacagás. Csak már mint a gyumolcsta- dok< ^^ dldergek a menyenlet, ha szé­ké: Mire megjön az Nem esik jól az étel, reti a Janikámat. ősz, az élet elviszi a s az éjszakák sem Édes gyerekem len­termését Ott áll sze- hoznak nyugalmat. ne az a menyecske detten, egymagában De hát ez már is. Csak már jönné- ez lesz a "baj. Nehe­és ágbogain már csak csak volt. Itt a levél. nek. zen birok én már a az őszi szél hintáz. Az aranyszívű Jani- Tíz üvegbe raktam bolgogsággal is Mon­Felneveltem én is kám írta. A legki- el ringló-szilvát, dom magamban- ne hatot. Most, írét éve sebbik fiam, aki Art nagyon szereti a lebegj annyit Erzsi a legkisebbet is vit- még katona, de ősz- Jani. Egyébről is Ülj le inkább' a sám­te az elet. A jó ura- szel leszerel és haza- gondoskodtam én. lira, ott várd be mat meg a halál. jön. Azt írja, hogy Mondtam a tsz-el­De az isten panasz- itthon marad, mert nőknek, hogy nekem ként ne vegye, már hogy ért a gépekhez, most több szalma amit mondok. Masinát vezet ott is. kell. A tehénke bor­Amúgy megvan ne- Asszonyt is hozna a júját megtartom. A kem mindenem. Az lelkem. Nem bán nyugodtan azt a na­pot De hát csal­megyek, jövök, mert sok mindent kell még intézni. Aztán fiam biztcsan szerez hallgatni sem tudok, egyik gyerek pénzt nám-e? Hát, hogy is egy kocát. Ha lehet, Jobb. ha kibeszélheti küld, a másik meleg kérdezhet ilyet. Az a földjáradékba ad- magát az embér ruhát. Margilkám lenne nekem a bol- janak egy kis takar- Nagy öröm ez Néni egy radiot vett ne- dogság, ha itt lát- mányt. ígérte az el- fér a szívembe kem. Néha meglátó- nám magam körül nök, mert neki is Hát csak azért gatnak. Hozzák az őket. Megtennék én írt a gyerek. Azok is mondtam el magá­unokákat. Ilyenkor mindent. Birom én várják a Janimat, nak is kisüt a nap. Ügy még a munkát, ha Mesterséget tud. Kell Dávid József Vasárnap. 1965. augusztus Z9. DÉL-MAGYARORSZÁG *

Next

/
Thumbnails
Contents