Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

JttHŐTTEKNEK fiatalokról ••• Gondolatok egy film után Előadást tartottam tünk, ilyen filmek a jók!" A akarat, ahogy elindultak a az egyik kultúrotthonban a fiúk véleménye már koránt- jövőbe. De vajon minden fiataloknak. Az előadás után sem volt ilyen osztatlanul fiatalban megvan-e az erő? kötetlen beszélgetés kezdő- lelkesedő. „Klassz volt az Más a filmszerep és más dütt közöttünk, s szóba ke- ürgétől, hogy nem dobta a az élet. S ha tovább perget­rült a tv egyik filmje. OI- spinajt." (Magyarul: Szép tük volna a filmet: Vajon, a .vasóim közül is egészen biz- volt, ho® nem ha®ta cser- kórházi költségeket ho®an tosan sokan emlékeznek még ben a lányt.) Ez volt az fizették volna, mi adta volna ra. „Fiatalok a szerelemre?" e®ik tábor véleménye. A volt a nyugatnémet játék- másik már tipikus „férfi­film címe, s nagyon érdeke- szemmel" nézte. 1® nyilat­sen mutatta be a 17 éves kozott: „Az apának is igaza szór hallottunk már arról, gimnazista Klaus és a 16 volt. Lehetett volna az ho® az anyagi nehézségek, esztendős Katja szerelmének ü®ön segíteni, házasságnál- az egymás iránti türelmetlen­történetét. kül is,.." Na nem is a ket- ség, a szálló évekkel együtt­Volt e filmben romantika, tő közötti véleménykülönb- járó változás megölték a tü­izgalom, kaland — e®szóval ség a fontos, hanem az, hogy zes szerelmeket, a sírig val­minden —, ami e® könnyű lényegében a lányok és fiúk lott esküket. S ho® vissza­nyári szórakoztató műsorhoz is ott tettek pontot a törté­kell. Az újabban szokásos net végére, ahol a film vé­recept szerint kezdődik a get ért. film. Vetkőztetés a csendes A film feltárta az ese­nyaralóházban a város szé- mények közben a család bel- ®erekkel magáramaradt lén, ahova a gimnazista ső életét, helyzetét. Elhide- Katja. A 16—17 éves szerel­Klaus kiviszi szerelmét, az gült férj-feleség viszony, esi- mek, házasságok igen na® árva, mosodában dolgozó nos titkárnő stb. Tipikus százaléka ezt a képet mu­Katját. Ára a szerelem nem nyugati film. Ho® Véleked- tatla. marad következmény nélkül, tek erről a ®erekek? Egy- Nem aggályoskodó, De semmi ijedelem! A 17 től-egyig elítélően. Viharos egy kellemes filmben is „if­éves gimnazista — a nagy- szenvedéllyel kritizálták az jósági erkölcsellenes" neve­szerű anyagi körülmények apát, a felnőttek életét. Jól lést szimatoló ember akar­között élő burzsoá gyerek — látták a problémákat, a ki- tam lenni. Nagyon-na®on sarkára áll és kijelenti, ábrándítóan hideg és rideg távol áll tőlem. Ne értsen „márpedig a bébinek a vi- családi légkört, a felnőttek senki félre, lágra keli jönnie!" Hiába hibáit, dörög az édesapja és az ár- S ezek után feltettem az De ez a spontán beszélgetés, az élethez az anyagi alapot, hogy éltek volna meg stb., ezek komoly kérdések. Hány­térjek a filmhez, a folytatá­sát én így is el tudnám kép­zelni. Válás. 19 éves korú kiábrándult fiú s 18 éves, kedves, bájos film volt, én is azt mondom, va kislány nevelője, semmi őket érintő kérdést: s a gyerekek fejében levő nem számít. A fiű ottha®ja — Egyáltalán helyes volt-e igen különböző gondolat, ar­a konok, számító bankár az, hogy a két 17—16 éves ról ®őzött meg, hogy érde­ápát, a gimnáziumot, és fiatal már ebben a korban mes a szülők fi®elmét fel­hívni arra, hogy egyes fii mek igen jó alkalmat ad­megszökteti nevelőanyjától a ilyen viszonyba került? lányt. A dologba beleavatko- S most következett, ami zik- a ®ámü®í hatóság s az engem meglepett Jó néhá- nak arra, ho® azonnal meg­apa, az apa összeköttetésével nyan azonnal í® feleltek: beszéljük a ®erekkel az a rendőrség, meg természe- „Miért ne? Hiszen szerették egyes politikai, erkölcsi, tár­tesen. az egész osztály; aki egymást." Később persze sadalmi stb. kérdéseket Ez­a két „menekülő" szerel- voltak más hangok is. Pél- zel a lehetőséggel élni kell. mest hol pénzzel, hol lakás- dául: „Lehettek volna kö- Tanítsuk meg helyesen lát­sal támogatja, ho® elérhes- rültekintőbbek." De — lé­se a boldogságot nyegében — kevés volt az. ni és reálisan gondolkozni ®ermekeinket. Nagyon fon' Sok bonyodalom után a aki azt mondta, ho® ebben tos feladat! Mindenben meg fiatalok végül maguk meg- a korban még nem biztos, keu játni a jót, a szépet, a találják a megoldást. El- ho® az ember a jövendő t tanulsáeot a va­mennek a szomszédos or- élettársát találja meg, illet- f®,1' a ^nuisagot a va szág e®ik városába, ahol ve, aki ú® nézte volna a lóságot és a meset. Nem biz­hivatalos engedély nélkül is kérdést, ho® az ilyen cse- tos az, ho® ami a mesék­megtarthatják az esküvőt A lekedetnek, viszonynak, mi- ben s a fantáziában ®ö­boldogság teljes a két ®e- lyen következményei lehet- nyörű, ugyanúgy megvaló­rek buszken, emelt fővel ne- nek. , . 6 Nem célom most arról be­kivág az életnek, és saját maguk4" lesznek sorsuknak szélhl, illetve szólni, ho® urai... a szocialista fiatalok szerel­Eddig a történet. Bár a mérői ml a véleménye Ma­film 18 éven felülieknek karenkónak és a többi na® szól, de melyik az a 16—17 szocialista nevelőnek. Gon­éves, amelyik nem nézi meg, dolom, erről beszélni, még ha ha®ják? Most is így találhatunk módot más al­történt Magam lezártam a kalommal. De arra mármost filmet azzal, ho® most jött is fel szeretném hívni a szü­volna az igazán nehéz do- lők fi®elmét, ho® na®on log, azt bemutatni, hogy mi sokszor épp a filmek befe­lesz ezzel a két ®erekkel az jezése után kezdődik az a életben. De kíváncsi vol- szülői nevelőmunka, mely­tam, hogy vájjon a 15—17 nek elmaradása sok tisztá­évesek mit láttak meg, mit zatlan kérdést ha®hat a érzékeltek ebben a filmben. ®ermekben. Nem, ez nem A legna®obb sikert a minden filmnél szükséges, film a lányoknál váltottak!. De van olyan eset, amikor ..Klassz film volt —mondta nélkülözhetetlen. A ml fia­az e®ik—, ebben benne volt taljaink között is gyakorta a mi ifjúságunk ereje és hallani ezt az elvet: „Majd­akarata." „Bárcsak nekem csak lesz velünk valami!" lenne ilyen jó srácom, na- Igen, valami csak lesz! De gyon boldog lennék" — szólt tisztességes dolog-e két em­álmodozóan a következő, ber, e® jövendő család sor­Mások i® nyilatkoztak: sát a véletlenre alapozni? „Na®szerű film volt. Tet- Klaus és Katja, valóban me­szeit, hogy nem hagyta ma- részen nekivágtak az élet­gát a pali! Ezek az igazi va- nek, s valóban szfvet-lelket gány srácok! Ez a mi éle- felemelő volt az az erő és sitható az életben. Bánfalvi József Ribánszki Róbert IRKUTSZKI jeltkitís gtMtiittttiii>t<tiitti<tiiitiitiiiiiiititiii<itiititiiiii(i<iii<ttiiiiiiiiiiint A FEHÉR EZÜST VÁROSA Egy évtizede történt. A Selehovo modern városépí- A termelési mutatók kt%­Komszomol Központi Bizott- tési elvek szerint fejlődik, lóak. Bár egyelőre a timfgi­sága megbízásából ezer Orel Csatornázott, központi fúté- det az Uraiból szálítják ide me®ei ifjú kommunista ér- ses, gázzal ellátott házaiban vasúton (a me®e területén kezett Irkutszkba. A város- a dolgozók kényelmes laká- feltárt bauxitmezőkhöz a tói már nem kellett messzi- sokban élnek. A várost a mi vasutat még nem építették re utazniuk, hogy elérjék a Dunaújvárosunkhoz hason- meg) az olcsó villamosener­Tajgában azt a lankás he- lóan liget lyet, ahol egy új város alap- üzemtől, jait kezdték lerakni. A vá rosépítés sátorveréssel in választja el az gia biztosítja az önköltség mutató világszínvonalát. Az Az alumíniumkohó igazga- öntöde raktárában örömmel tója T. F. Panzsin elvtárs — mutatják a piros színnel dult. Az elemi létfeltételek aki éveket töltött hazánk- megjelölt alumínium „he­biztosítása után azonnal hoz­zákezdtek az építőipari vál­lalat, pontosabban a vas­ban. Jó ismerőse a ma®ar ®eket", amelyeket exportál­alumlniumiparnak és e terű- nak, többek között Magyar­let szakembereinek —, szí- országra. Szállít az üzem betongyár, valamint az elő- vesen elmagyarázza az alu- alumíniumot Japánba és mínium®ártás folyamatát, a Angliába is. hatalmas üzem Szibériai tartózkodásunk eddigi legnagyszerűbb élmé­Az első „kor- nye a selehovói kirándulás, puszt", azaz Az üzemben a kohászok úgy elektrolízises jellemezték munkájukat: mi múhelycsar- csak a franciákkal verseny­nokot 1958-ban kezdték épí- zünk (már tudniillik az teni. Négy évvel később, üzem termelése „csak" a 1962 februárjában csapolták francia alumíniumtermelés­Az ezer oreli ifjú ember az első alumíniumot. Azóta sel azonos), az amerikaiak és követőik, sok ezren (ma már 4 korpuszt építettek, versenytársait nézzék meg 7000 építőipari munkás él a Így tehát az ötödik csarnok Bratszkban és Kraszno­városban) csodálatos dolgot m0st kezdi meg működését, jarszkban." Arra gondolok alkottak. Közel az Irkutszki Még három korpuszt építe- — világraszóló dolgok szü­Vízierőműhöz, a vasúti fő- nek. Az eddig működő üzem- letnek Szibériában. Saját vonalhoz, létrehoztak e® új részek kapacitása évi 124 000 szemünkkel láthatjuk: a várost és e® akkora alu- tonna, vagyis több mint két- kommunizmus alapjainak le­regyártott elemek előállítá­sát biztosító üzem létrehozó- még épülő sához. működését. Selehovo ma már megkap­ta a város titulust, szerepel a legújabb térképeken. A környéken, a megyében úgy ismerik, mint az építők és a kohászok városát. míniumkohászati üzemet, szerese a magyarországi alu­amelynek végleges kapacitá- míniumtermelésnek. E láto­sa eléri Franciaország össz- gatás óta a korpusz szót — alumíniumtermelésének szín- bár e®szerű latin szócska és rakását, az anyagi-technikai bázis megteremtését. 'Cseremhovó­vonalát. A város már 30 000 és 1975-ig mint meglehetősen régen ismerem lélekszáma ma is —, különösen tisztelem. Itt ez a szó a következőket A LÁNCTAL­PAS ÜZEM e® 130 000-re növekszik. Ez jelenti. Képzeljünk el egy a fejlesztés az alumínium- több emelet magas, 30 mé­üzem növekedésével, illetve ter széles, 600 méter hosszú e®éb iparvállalatok telepi- csarnokot, két sorban húzó­ban már a múlt század­ban is bá­nyászkodtak, de az első 5 éves terv idején indult fej­lődésnek a széntermelés és a város. Hála a kedvező ge­ológiai feltételeknek, a szén­lésével függ össze. A városi dó elektrolízises kádakkal, telepek a felszínhez valókö­tanács elnöke rövid tájékoz- amelyekben „olvad" az oly zelségének, lehetőség nyílik tatójában néhány jellemző becses fehér ezüst. És ilyen a fekete ®émánt külszíni adatra hívja fel a figyel- korpuszból 5 darab áll e®- fejtésére is. A meddő eltá­lakóinak más mellett és hozzá sora- volítását, valamint a szén 18,5 év. kőzik az elkövetkező 2—3 kitermelését exkavátorokkal Nem tévedés. Tehát: nem évben még a másik három, végzik. éri el a 20 évet. Két évvel összesen csaknem 5 kilómé- A város határában most ezelőtt a világon első helyen ter hosszúságban. E korpu- épül e® nagyméretű szén­álltak a szaporodást jelző szókból az öntőműhelyekbe osztályozó, az egyik előké­statisztikában. A város ese- szállítják a hatalmas üstö- szítés alatt álló külszíni fej­tében ez egészen természetes ket,' ahol kiöntik a szép, tés tőszomszédságában. Oda dolog Az azóta élre került tiszta, fehér alumíniumtöm- igyekszünk. Kísérőink vala­rivális" az e® éb"vonatkozó- gjgZÍ^ — sokban is megelőzhetetlen pUszon az utolsó simításokat Bratszk város. végzik a szerelők. műnket: a város átlagos életkora Arséne Lupin Férfias, körszakállas olasz ri kastélyába csempészik Lu- mesél a színes, szélesvásznú diplomata keringőzik Du- pint, akiről Párizsban nem filmalkotás második fele... champ elnök fényes esté- is sejtik, ho® ő - a dús- . - , „, ­lyén. Eggyszerre koromsötét- gazdag aranyiíjak ®öngy- A r 3 z tehetsérescn léle^" ség támad az előbb még életét élő, ismert és tisztelt ,- toU^lvI tündöklő szobákban, s mire fiatalember - azonos a zse- bitejff® a karos ®ertyatartók segít- niális kalandorral. Mina - * " 'trn^ í ségével világosságot rögtö- aki „Lupin"-hez hasonlóan l\ nöznek, a körszakállas úr- okos és körmönfont - az ^^HTw^ toráTvn^" nak hűlt helye két vagyont e®ik párizsi újság képéről J érő festmennyel e®ütt. A ráismert a Duchamp elnök "• ! sJT ^láJ.JhZu harmadik kép, az állítólagos bálján látott gavallérjára... ng-'"l' Michelangelo-alkotás rámája Minának és a császárnak ^ mellett névje®et lelnek a homloke®enest ellenkező j"*®**"®* w.SS&fwL ? háziak, a hírhedt szélhámos, céljai vannak a kalandor Arsene Lupin kártyáját, me- átcsempészésével. Hogy el­lyen pár keresetlen szóval gondolásaik megvalósul­közli az elegáns úri csibész, nak-e, arról franciás köny­ho® a kép hamis A fejedelmi szépségű Mi­na von Kraft bárónő segít­ségével Vilmos császár nyá­nyedséggel, szórakoztatóan láthatjuk. Jaques Becker rendezése a témához szabot­tan ötletes és elegáns. D. E. Mecénás vagy sikkasztó? Megírtuk, ho® a társa- A helyi lakosok annyira lalkozott, ho® ismerősének dalmi tulajdon hűtlen keze- megbíztak benne, ho® töb- fiát leszerelteti a honvéd­lése miatt eljárás indult So­mogyi Sándor (Szatymaz, II. kerület 10.), a szatymazi ta­ben a betétkönyvüket is nála ségtől. Ezért ötezer forintot tartották, ö aztán gazdálko- vett fel. Az illetékes szer­dott is ezekkel a könyvek- vekhez el is küldött e® kér­karékszövetkezet volt ü®- kel. A kölcsönökre felszámí- vényt, amire időben megér­vezétője ellen. A nyomozás tott (általában 10 százalékos) kezett az elutasító válasz, azóta befejeződött. Somo®i kamatot részben saját cél- Az ötezer forinttal azonban jaira fordította, részben már nem tudott elszámolni, azoknak adta át. akik tud- A bizonyítékok szerint ku­tak róla, ho® pénzüket sza- lönböző sikkasztásaival mint­bályellenesen kikölcsönzi, e® ötvenezer forint kárt a srévétkezet Egyik ismeröse 8000 forint okozott, a szövetkezet készpénzt és 10 ezer forin. . tot tartalmazó betétkönyvét A Járásbíróság i® tehát a bízta rá azzal a megha®ás- társadalmi tulajdon hűtlen sal, ho® a készpénzt is te- kezelése, sikkasztás, befő­Mamma Róma Megállunk a friss földhá­nyás tetején és az elénk tá­ruló látványtól ®ökeret ereszt a lábunk. E® több száz méter hosszú, 50—60 méter széles, kb. 20 méter mély „árokban" előttünk van a világ második legna®obb exkavátora. Eurázsiában a legnagyobb! £s ekkor... fur­csa dolog történik. — Vala­ki közülünk elkezd futni a gép irányába. Mi valameny­nyien mint a gyerekek, utá­na. Lihegve érünk a csoda mellé. Fölnézünk rá, körül­járjuk, méregetjük, aztán zá­poroznak a kérdések. Kísé­rőink arcán jóleső öröm mo­solya bujkál, amikor látják csodálkozásunkat, örömünket és érdeklődésünket. — Átlagosan 30 000 kubi­kos évi munkáját helyette­síti. . Nézegetjük a A VILÁG LEGNA­GYOBB EXKAVA­TORA Nem véletlenül terjedt el tragédiája. Ez egyes nyugati filmkörökben azonban sokszorta a Mamma Róma bemutató­büntetés megha­ladja a bűn súlyát, ez nem ja óta az a felismerés, hogy lehet ára semmiféle ballé­Pasoliniben a filmművészet megtalálta a maga Doszto­jevszkijét. A már tal prostituáltat: Rómát nagy öröm éri, hi szen az őt éveken át zsaro­pésnek, ez már égbekiáltó igazságtalanság — ezt mond­nem fia- ja a tehetetlen anya vad, Mamma gyűlöletes tekintete a film végén. Ezért valaki felelős! Az a társadalom, melynek Sándort bíróság elé állítot­ták. A takarékszövetkezet volt vezetője 1959-től 1964 októ­beréig állt élén. A megye e®ik legjobb ügyvezetőjeként tartották számon. Senki sem tudta, ho® beosztásával visszaél- » "tnknrékha Való- , 7 77—— ve, snegedi lakosoknak fo- ^nű£g 'JSS& lyásf üzérkedés és lyósitott kölcsönt a betet- ré a könyvben levő maganokirat-hamisitas miatt t„iD,Honosok nanzehől Mi- 1Q ezer forintot ls kivette, s né®évi szabadsá®esztésre hozzácsapva a másik nyolc- ítélte. Enyhítő körülmény­tulajdonosok pénzéből. Mi vei azonban a szabályok sze­rint ebben a kedvezmeny- . wsir^őnnHfa A hfrAsáe . . ... ben cf k szatymaziak része- "££2kent nerlegelte szívbetegé­sülhettek volna, fiktív szaty- g^nszemélyek pénzének el- 2et ^ büntetlen eloeletet. mazi címeket talált ki a sze- sikkasztásában is Az ü®ész, a védő és a vad­gedi nevek helyett. Minte® 100—120 ezer forintnyi ösz- _ szeggel játszotta í® a párt- közismerten ü®es ember, si időt kért. Az ítélet tehát Somo®i Sándor, mint lott háromnapi gondolkodá­fogó szerepét e® alkalommal arra is vál- e®előre nem jogerős. ló, rabszolgaságban tartó perfid morálja nemho® kö­Carmine megnősül, s í® zömbösen nézi, hanem e®e­megszabadulva tőle, magá­hoz veheti fiát: Ettoret, s nesen elősegíti, ho® a bűn­re újabb gaztett tornyosul­új, tisztességes életet kezd- jon. Nem azt kell tehát el­het. Ebből az. alapszituációból indul a film, s arra ad sősorban észrevenni a film­ből, hogy a rendezőnek si­került a szegényes környe­megdöbbentő választ ho® zetben költői szépséget lát­hogyan hiúsul meg ennek a tatni — mint ahogy a Films szerencsétlen asszonynak ez and Filming teszi —, hanem a humánus törekvése. A miértre pedig a moziból tá­vozó nézők analízise keresi azt, ho® a világhírű ren­dező-író, Pier Paolo Paso­lini ezért felelőssé is tesz a választ: az asszony bű- egy társadalmat. A két fő­nös módon élt, ezért meg szereplő maszkjában Anna kell bűnhődnie, mint aho® „. . , „,, „ . , ennek a kötetező erkölcsi Mafi,nam Ettore Garo'oio szilogizmusnak a klasszikus hőse: Raszkolnyikov is meg­művészi alázattal valósít­ja meg figuráik életre kel­bűnhődött A büntetés pedig tőjének gondolatait, szörnyű: anya és ®ermeke fi. 1. hatalmas gép­Óriást, a ma­gasba nyúló kart és ekkor valaki megszó­lal: — Vegyük le a kalapot! — Mindenki érti és egy pillanat alatt fe­detlen fővel állunk az Ex­kavátor előtt. — A tervezők­re, a kivitelezőkre, alkotóira gondolunk. És őszintén — nem kis meghatottsággal. Azután összegyülekezünk a földön pihenő markolókanái torkában. Az egész csoport, kísérőkkel együtt és fényké­pezés. Bőven beleférünk va­lamennyien. Azután föl a lépcsőkön a gépházba. (Egyik barátunkat, akinek fáj a lá­ba, lift viszi föl.) Néhányan a gépházból is tovább Indu­lunk, fölfelé a karon. Lép­cső és korlát véd bennünket ekkora magasságban. Jó 25 méterre lehetünk, amikor új­ra egy megjegyzés: — Ne menjünk tovább — szédü­lök! Egyetértünk, és szépen, óvatosan visszavonulunk. A főmérnöktől megtudjuk, hogy a tervezőintézet nem­rég elkészítette a világ leg­nagyobb exkavátorának ter­vét és már hozzáláttak a ki­vitelezéshez. (Az Uraiban is komolyan veszik a gazdasági versenyt.) KÖVETKEZIK: Elektromos Szibéria Péntek, 1965. augusztus 27. QÜtiAAé&IMqMZA* 5

Next

/
Thumbnails
Contents