Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

Elmélyült együttműködést! Tanácskoztak az iskolák igazgatói Hibámski Hóbert Nem mindennapi, felelősségtől áthatott atmoszférájú értekezlet zajlott le teg­nap a Tömörkény gimnázium egyik elő­adótermében. Általános és középiskolá­ink igazgatói és szakfelügyelői tanács­koztak u közeli napokban kezdődő tan­év feladatairól. Korars József művelődésügyi osztály­vezető bevezető előadásában a tényleges helyzetből kiindulva mutatott rá a leg­égetőbb tennivalókra. Vázolta az oktató­nevelő munka eredményeit és hibáit sze­gedi vonatkozásban, néhány mondatban summázta a tanulók magatartásával, eszmei arculatuk kialakításával kapcso­latos tennivalót. Beszólt ez oktatási se­gédeszközökkel kapcsolatos eredmények­ről ós gondokról, a nevelők ideológiai képzésének elmélyítéséről, a tantestületek tagjainak önképzéséről, a középiskolai nevelési programnak az eddigi gyakorlat­nál jóval rendszerezettebb érvényesíté­séről. összegezésül megállapította, hogy az iskolareform három, alapvető célkitű­zése továbbra is érvényben marad, csu­pán egy-két módszerbeli ésszerűsítést al­kalmaznak a jövő tanévben. A munkára való nevelés tekintetében például az ed­diginél ésszerűbb, az iskolai és üzemi kö­rülményeket gondosan mérlegelő megol­dásokat alkalmaznak. Azonban továbbra is lényeges célkitűzésként kell számon tartani az iskola ós élet kapcsolata ki­építésének, tehát a gyakorlatiasságnak, valamint a tanulók műveltségi éa szakmai színvonala emelésének, a tananyag kor­szerűsítésének, s az ifjúság világnézeti nevelése elmélyítésének, a szociális ta er­kölcs ós magatartás kialakításának dol­gát Az alapos, elemző expozét követően iz­galmas mozzanatok következtek; a gyer­mek- és ifjúsági neveléssel foglalkozó, meghívott vendégek: a rendőrség gyer­mekvédelmi osztályának, a honvédség­nek, a nevelőotthonoknak, a KISZ-nek vetető képviselői szólaltak fel, elsősorban az iskolákkal waló koordináció tovább­építése érdekében. Sor került néhány szórványos, ám elgondolkoztató példa is­mertetésére is, annak illusztrálására, mennyire fontos például a rendőrség munkájának segítése az iskolák, a neve­lők részéről. Bizony, egyik-másik példát szinte megrendülten, feszült figyelemmel hallgatták a tanácskozáson résztvevők... A tanácskozás összefoglalásául megál­lapítható, hogy iskoláink vezetőiben ko­moly elhatározás érlelődött az Ideológiai munka hatékonyabbá tételére, a nevelé­si „műhelytitkoknak" az eddiginél inten­zívebb publikálására, a ' szaklapokban — a szenvedélyesen meggyőző, példamu­tató nevelői magatartás népszerűsítésé­re, a szakkörök és az ifjúsági munka szintézisbe hozására, s nem utolsósorban az iskolák ét az ifjúság problémáival foglalkotó más intézményeh munkájá­nak összehangolására. Dér Endre Eredményesen zárult a népművelési oktatók és kutatók országos konlerenciája IRKUTSZKlfefetttár JENISZEJ ÉS ANGARA „HÁZASSÁGA*4 Mint mór lapunkban be­számoltunk róla, a Művelő­désügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet ezúttal Szegeden rendezte meg a népművelők hagyományos, évenkénti konferenciáját a József Attila Tudomány­egyetem Dugonics téri aulá­jában. Az előadások elhangzot­tak, a viták is befejeződtek, mikor asztal mellé ültünk dr. Vágvölgyi András ad­junktussal, aki a szegedi egyetemen foglalkozik ilyen jeUegü kérdésekkel. Miért tartották Szegeden ? - Nem véletlenül esett az Idén Szegedre a választás­mondotta. — Az országban ugyanis Budapesten és Deb­recenben folyik csupán fő­hivatású népművelőképzés, míg másutt — így nálunk is — fakultatív speciálkollégiu­mok formájában történik, a tanéri képzés mellett, első­sorban azoknak az oktatása, akik majd társadalmi mun­ka jelleggel fognak ilyen te­rületen működni. A konfe­rencia — mely szegedi ülé­sével az ilyen jellegű kép­zésre Irányította a figyel­met — a különféle típusú intézetekben dolgozó embe­rek szakmai problémáit volt hivatva előterjeszteni és megvitatni. A tudományos elmélet fejlesztése Három előadás emelkedett ki a programból: Karsai Ká­roly kandidátus: Az értelmi érdeklődés jelentősége és vizsgálatának módszerel a terjesztett ismeretek hatás­fokának növelése szempont­jából című referátuma, a Népművelési Intézet osztály­vezetőjének, dr. poszter Györgynek: A népművelési kutatás, oktatás és tovább­képzés összehangolása és ennek módozatai című dol­gozata ós dr. Durkó Má­tyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ad­junktusának: önművelés és népművelés című előadása. Ezek a dolgozatok, de úgy­szólván minden felolvasott munka a népművelés elmé­leti problémáinak a kidom­borítását tartotta fő szem­pontjának, mivel eddig a jobbára mozgalmi jelleggel folyó népművelés során a tudományosan megalapozott elmélet kissé háttérbe szo­rult, Poszler György szerint éppen a szegedi oktatás nyújt körülbelül olyan tudo­mányos formában is meg­felelő képzést, hogy ezt len­ne a legcélszerűbb bevezet­ni minden hasonló jellegű népművelőképzéssal foglal­kozó intézményben. Az elő­adások után konzultációk, majd alapos viták zajlottak le. melyek gyakran reggel­től estig is elhúzódva, az egész konferencia időtarta­mának csaknem egyharma­dét tették ki. ÉS ami már mindenkit lrint.„ A konferencián találkoz­tunk a kívülálló ember szá­mára is érdekes problémák­kal. Ilyen például annak a kérdésnek a megvitatása, ho® hol helyezkedik el a népművelés az egyetemes műveltségszerzés rendszeré­ben, a televízió és más ön­művelési módszerek mellett? Egyáltalán a televíziónak, mint újfajta, meglehetősen komplex ismeretszerzési for­mának a megjelenése az ön­művelésben, milyen pozitív és negatív szerepet játszik: müyen a kapcsolata a tévé­nek és a népművelésnek? A közelmúltban létrejött a tévének és a rádiónak egy külön népművelési szerkesz­tősége. Lehetne még folytatni a sort: az e®séeee népműve­lési továbbképzőé kérdése, az oktatás ró a tudományos kutatás összehangolása, a jegyzet- és tankönyvellátás poblómája mind-mind hasz­nos és termékeny vitát vál­tott ki az ország legkülön­bözőbb részéről idesereglett szakemberek között. N. I. Űj magyar filmet forgatnak A Budapesttől minte® 30 kilométerre levő Budajenő községben Hlldebrand Ist­ván operatőr vasad filmsza­lagra a „Fény a redőny mö­gött" című üj bűnü®l já­tékfilm első jelenetelt. Mint ahogy a kémtörteneteknél il­lik, természetesen az első felvételek ls izgalmasak lesznek. A Budajenő község­ben levő 500 éves műemlék­kápolnában találkozik e®­mással a film két főszerep­lője, a két kém. Itt, a ká­polnában adják át e®más­nak egyik „jelzésüket", az újságot. A film forgatócsoportja csak két napig dolgozik itt, a asámbéki országút men­tén, a utána leköltöznek Székesfehérvárra. Ott már több időt töltenek, u®anis a történet valahol vidéken játszódik, s a filmesek a külső felvételek színhelyéül Székesfehérvárt szemelték kl. A film rendezője Nádasy László, aki legutóbb a Meg­öltek e® lányt és az Éva 1816 című dokumentumfil­met készítette, A kémtörté­net három főszereplője: La­tlnovlts Zoltán, Pécsi Ildikó és Na® Attila. A film alkotói ú® terve­zik, ho® az őszt szezonkez­detére befejezik a film for­gatását. Van e® orosz mese a Sajkál-ló-óriásrol, Az öreg Bajkdl közömbösen fogadta magába as őt tápláló 330 folyó adományét. Ám féltve őrizte e®etlen leányát, a szép, szőke Angarát. líosa­szú útra nem engedte, ha­talmas sziklákkal védte a külvilágtól. A fehér felhők szerették nézegetni magukat az Ansara tükrében, A ma­darak sajnálkoztak rászállni vizére, olyan szép tiszta volt, de amikor fölötte repültek, sokat meséltek neki a mesz­s«) északon hömpölygő Ifjú JeniszejrőJ, Addig dicsérték az ifjút, amíg Angara vá­gyódása mind orősebbé vált iránta. Éa egyszer, amikor Baikál-óriás elaludt, meg­szökött. Áttörte a sziklákat ós sebesen, ellenállhatatla­nul zúdult a madarak je­lölte úton északnak. Az el­ha®ott Bajkál szörnyű ha­ragra gerjedt és egy hatal­mas sziklát dobott az An­gara torkolatához, de ezzel sem tudta megállítani. Ez már na®on régen történt, de az Angara ma is fiatal, erőtől duzzadó, sebes sodrá­sú folyó, amelyet a Jenlszej­tól azóta sem lehet elvá­lasztani. íme a mese. A torkolattól minte® 60 kilométerre, ott, ahol az Ir­kut az Angarába ömlik, mintegy 300 éve létesült az a település, amelyből ír­kutsa kifejlődött Már 1685­ben várossá nyilvánították. Kedvező fekvése segítette ®ors fejlődését, Oroszor­szág európai részének és a Távol-Keletnek összekötő pontjává vált Innen indult 1698-ban az első kereskedel­mi expedíció Kínába. A múlt században a Kelet-szi­bériai kormányzóság admi­nisztratív központjává lett Kedvezően serkentette a város fejlődését a század­fordulón megépített Transz­Szibériai Vasút. Irkutaz ke­reskedőváros volt. Aho® Mihail Zagoszkin orosz író, a város jó ismerője írta: „Irkutszk csak vesz éa el­ad, maga még a helyi szük­ségletek kielégítésére sem termel, nemho® máshová szállítana. Akkora ipara sincs, amely a várost ellát­ná. A bútor, a cipő, a ka­nál, mint behozott áru.. A szovjethatalom éveiben következtek a ®ökeres vál­tozások, A pályaudvarról, repülőtérről naponként szál­lítmányok indulnak az or­szág többi városaiba, vala­mint Kubába, Indiába, Bul­gáriába, Ma®arországra, In­donéziába. A szállítmányok tartalma: szerszámgépek, bo­nyolult műszerek, építőipari berendezések, faipari ter­mékek, hűtőgépek, könnyű­ipari cikkek stb. Irkutszknak ma 400 000 la­kosa van. Száz üzemében több mint 60 000 munkás dolgozik^ A város 7 e®ete­mén és főiskoláján ugyan­csak 60 000 hallgató tanul. Ezekhez a számokhoz aligha kell kommentár. után a város különböző pontjain. Aa Angara bal partján épül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kelet-szibériai új tudomá­nyos központja, amely 8 akadémiai intézetet egyesit Ezek: a szerveakémial, ener­getikai, földkéreg-kutató, geográfiai, biológiai, ionosz­féra- ós földmágneaség-ku­tató, valamint a Uroonoló­giai intézet. A szerveské­miai és a geofizikai intézet­ben arról ®őződhetünk meg, ho® a tudományos kutatás, az alkotómunka magas szín­vonalú feltételei biztosítot­tak a tudósok számára. Az új tudományos központban több mint 2000 munkatárs, — köztük 180 kandidátus — foglalkozik tudományos munkával. A központ tevé­kenységét tudományos ta­nács irányítja, amelyben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 4 levelező tagja vesz részt A Város születését az An­g arának köszönheti. Megif­jodása, reneszánsza szintén a folyóval kapcsolatos. Az a szikla, amelyet az arefi Baj­kál kétségbeesetten mene­külő leánya elé dobott a torkolatba és amely évmil­liókon keresztül kiemelke­dett a víz tükre fölé, ma alig iátszik ki a folyóból. Évekkel ezelőtt u®«nis ha­talmas gátat építettek Ir­kutszk városa fölött a sebes Angarára és létrejött az ir­kutszkl tenger. A víz szintje megemelkedett, kiterjedt a vízfelület, ma vitorlások, motoroshajók, a nálunk is ismert „rakéta" és „meteor" típusú szárnyashajók repül­nek hullámai fölött A ten­ger táplálja a vízi erőművet amely 4,5 milliárd kilo­watt/óra villamos energia termelésével új lendületet adott a várae és a környék fejlődésének. Nem közömbös az sem, ho® ez az energia hihetetlenül olcsó: 100 kilo­watt/óra 7 kopekbe kerül A Városban igen élénk a kulturális élet: 43 könyvtar áll az olvasók rendelkezésé­re. 73 filmszínház, illetve a különböző klubokban elhe­lyezett vetítöhelylség bizto­sítja a mozi látogatók igé­nyeinek kieiégi lését. Drámai színház, zenés színház, ifjú­sági és bábszínház nyújt ne­mes szórakozást és művelő­dést a város különböző kor­osztályaihoz tartozó lakói­nak. A városnak 15 újságja ró folyóirata, valamint sa­ját tv-központja van. A MED­VÉKRŐL LEGENDA Mindezek utón ú® gon­dolom, érthető az irkuUzkiak büszkesége, az a szeretet, amelyet városuk iránt éreznek, Es Jogos a felháborodásuk is. amikor tréfásan u®an, de azt fir­tatják bizonyos látogatók Igaz-e, ho® az Irkutezki utcákon medvék is mász­kálnak? Medvék?! Ugyan kérem! Aki medvét keres, a moszkvai állatkertben bizto­san talál. Ez a felelet. A város középpontjában az Angara partján, a grá­nittal védett sétányon kel­lemes nyáresti szellő simo­gat. A sétányon fiatalok, de az idősebb korosztályhoz tartozó emberek is aaívesen korzóznak. Most stdnte hi­hetetlen, ho® ezen a pon­ton mértek már mínusz 59 fok Celsiust la. Az jár eszemben: ez a város mrd éghajlat alatt él, de M itt dolgozó emberek, felhasznál­va a természet erőit, a mo­dern technika segítségével e®re szebbé, kellemesebbé, otthonosabbá teázik a ma­guk számára. KÖVETKEZIK: Munkában 88 006 geológus A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ a lakosság szolgálatában Értesítjük kedves megrendelőinket, ho® az őszi ja­vítási munkák torlódásának elkerülése végett bőví­tettük javító részlegeink számát, és már most fel­hívjuk szíves figyelmüket, ho® Idejében végeztessék el a kályhák és tűzhelyek javítását még a fűtési idény beállta előtt Kályhák- és tűzhelyek, vaskapuk, üvegtetők, szerke­zeti munkák javítását Illetve kászítézt vállaljuk. Problémáival keresse fel: Jósika utca 13. sz. — Telefon: 33-88. Kályhák- és tűzhelyek kivételével; Szent László u. 7. sz. — Telefon: 34-13 részlegeinket Petróleum-, gázlámpák és fózők szakszerű javítását Jósika utca 14. szám alatt végezzük. X S107 983 Amerre já­runk a város­ban. minde­nütt az építés, -. átalakítás jelei latnatokTuzemek, szállodák, iskolák épülnek, új lakóne­®edek nőnek ki e®más­TUDOMÁ­NYOS KÖZPONT GYORSÍRÓISKOLA DOLGOZOK TAGOZATARA A PÓTFELVÉTELI, jelentkezés augusztus 26-án dél­után 5—7 óráig lesz az Iskolában (Tanácsköztársa­ság útja 14.). x K 107 NYÁR VÉGI HANGLEMEZVÁSÁR! Fele áron vásárolhatja meg kedvenc hanglemezeit a kijelölt boltokban és áruházakban! VIII. 23—IX. 11-ig Bp. 4184/MH Megnyílt Ogyesszai lakótelep boltnegyedében Iskolaszer, Háztartási és Játékszerek Boltja Megnyílt x S105 845 Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kisker. Vállalat Szerda, 1965. augusztus 25. DEL-MAGYAAORSZÁ0 5

Next

/
Thumbnails
Contents