Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

„ÜkT'Dv. ró. Mrótotn s VILÁG PROLETÁRIÁI. EGYESÜLJETEK! DOBI ISTVÁN ALKOTMÁNY NAPI KÖSZÖNTŐJE Alkotmányunk születés- eredmények szaporodni fognapját Dobi István, az Elnöki nak. A M A G l A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 197. szám Ara: 60 fillér Hétfő, 1965. augusztus 23. Az alkotmány születése napját ünnepelte az ország népe A városokban es a falvakban ünnepi nagygyűléseket tartottak Tanács elnöke köszöntötte a rádióban és a televízióban. Dobi István ünnepi köszöntőjében méltatta augusztus 20. jelentőségét. Szólt az elért sikerekről, majd ezeket mondotta: Mindannyian érezzük és élvezzük szocialista építésünk sikereinek örömét, de Dobi István ezután megemlékezett arról a nagyszerű összefogásról amely az árvízvédelemben megnyilvánult, majd így folytatta: Ami Vietnamban történik, a világ népeinek igen nagy tanulság, — nekünk is. Tisztelettel és együttérzéssel figyeljük a vietnami nért csodálatos szabadságharcát, tudjuk hogy még távolról amelyhez a szocialista tábor sem érkeztünk el azoknak a országai — közöttük mi malehetőségeknek a határáig, gunk is szerényebb lehetőamit új gazdasági, társadal- ségeink szerint — minden mi rendszerünk, és hazánk segítséget megadnak. Minél adottságai, földünk gazdag- jobban belemélyed Amerika sága, népünk szorgalma biz- ebbe a szennyes háborúba, A nép alkotmánya törvénybe iktatásának 16. évfordulóján országszerte a dolgozók tízezrei találkoztak a párt és a kormány képviselőivel, s őszinte szeretettel fogadtak körükben. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a Viharsarokba, Békéscsabara látogatott, s nagy figyelemmel hallgatott, nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott. Egerben az alkotmány ünnepe alkalmából rendezett nagygyűlésen Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mohácson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Miskolcon Péter János külügyminiszter. Szegeden dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emlékezett még alkotmányunk az újkenyér ünnepéről. Csongrád megye városaiban és falvaiban is mindenü.tt méltón köszöntötték a dolgozók alkotmányunk évfordulóját. Balástyán Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára méltatta alkotmányunk jelentőségét. Hódmezővásárhelyen Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, a megye országgyűlési képviselője mondott beszédet az ünnepi nagygyűlésen. Csongrádon Török László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb elnöke, Makón Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára méltatta alkotmányunk jelentőségét Az ünnepi gyűlések után Szegeden is és megyeszerte is változatos, gazdag kulturális és sportműsor kezdődött Munkás-paraszt talál1' zók, bálák, majálisok tették még meghittebbé a nagyszerű és vidám ünnepet A párt a nép erejére épít és támaszkodik — mondotta Kádár János elvtárs Békéscsabán Augusztus 20-án a Viharsarok székhelyén, Békéscsabán a nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze, hogy meghallgassák az ünnepség szónokát. Kádár Jánost az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Such János, a békéscsabai városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szívből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta beszédében. majd hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép badságáért. Kádár János szólt a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938ban és a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. — Régen dolgozó népünk százezrei éheztek, rongyokban jártak, nem volt egy becsületes ünneplő ruhájuk. A dolgozó ember az országutak vándora volt, mert még a munka sem volt mindig biztosítva. A kis birtokkal rendelkező parasztembert is örökké fenyegette az árverés és a tönkremenés, s nagyon gyakran szólt a végrehajtó dobja a szegényparaszti, kisparaszti házak udvarán. sza- nű zászlóval n mennünk. kell előre Nálunk tisztelik a dolgozók emberi méltóságát Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítós, fizetett szabadság és számos, más vívmány. Hozzá tartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van és rohamosan terjed a televízió. Mindezt egybevetve, merem mondani, hogy dolgozni ugyan kell, de a munkáért tisztességes kereset jár, és meg lehet élni. Azt mondjuk: nemzeti öszszefogást a szocialista társadalom felépítésére. És ha valaha jó kezekben volt a piros-fehér-zöld zászló, akkor most van jó kezekben, mert most nem a burzsoázia tartja, hanem maga a dolgozó nép. legyünk büszkék arra is. hogy szocializmust építünk, hogy a kommunista világnézetet hirdetjük, és arra is, hogy magyarok vagyunk és a piros-fehérzöld zászlót is mi visszük előre. Vannak persze kritikusaink is itthon is, de még inkább a nagyvilágban. Ez magától értetődik. Vannak, akik azt mondják, hogy konzervatívak vagyunk, mert most, a kibernetika meg az atom korszakában Marxot követjük. Erre mi azt mondhatjuk. hogy amikor Marx elkezdett írni. már három év múlva azt mondták róla, hogy elavult. Közben elmúlt egy évszázad és Marx eszúj világra gondolok, az is eszembe jut, hogy 25 évvel ezelőtt az a harminc falusi asszony nem állt volna ott a hentes és mészáros előtt. Nem azért, mert sok hús volt, sem nem azért, mert nekik nem kellett, hanem egyéb okok miatt. — Nálunk jelenleg a húsfogyasztás országosan éven- - meggy6ződéses kom. KLLO- • méje, a kommunizmus va« lósággá vált a világ jelentős részén; létrejött a Szovjetunió, majd azt követően a szocialista világrendszer. Hadd írják csak a burzsoá tudások, hogy elavultak Marx eszméi, ez mit sem változtat azon, hogy nemsokára az egész világon ezek az eszmék fognak uralkodni és mindenütt szocializmus, kommunizmus lesz. Vannak baloldali kritikusaink is. akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég radikálisak, mintha inkább puhák, meg liberálisak lennénk. A radikalizmusról persze nem nehéz beszélni és ha a baloldali frázisok segítenének valamit, akkor egyáltalán nem kellene dolgozni. Ez azonban egyedül nem segít; a szocialista társadalom felépítéséhez jó politika, meggyőzés, a fizikai dolgozók munkája. tudományos. mérnöki munka, tervezés kell. Ez mind kell ahhoz, hogy eszméink valósággá váljanak. tosít számunkra. Eddigi eredményeinket világszerte elismerik, emlegetik, talán vannak, akik irigylik is. A párt, amely tudja, érzi a maga felelősségét és törekszik annak megfelelően cselekedni, mindig óvta a népet attól, hogy a dicséreteket túlértékeljük, elpihengessünk a megtett úton szerzett babérokon. Éppen ennek az évnek a küszöbén hozott határozatot arról, hogy a munka termelékenységére, a technika és tudomány jobb kihasználására, a takarékosságra, a korszerűsítésre, az emberekben a felelősségérzet táplálására nagyobb figyelmet fordítsunk, a rendelkezésünkre álló erőkkel és javakkal, okosabban gazdálkodjunk. Az a bejelentés, hogy gondosan megvizsgálják a termelő munka, a vezetés, az igazgatós valamennyi területét, az egész nép egyetértésével találkozott. A tervek teljesítéséről, az ország helyzetéről a közelmúltban kiadott félévi jelentés, számtalan bizonyítékát tartalmazza annak, hogy a párt határozatát sikerült most is átvinni. az életbe, és ha tovább haladunk a megjelölt úton, a jó annál többet veszít a népek becsülésében. Azonban a háború adottságával számolnunk kell, s azzal is, hogy már a világbékét veszélyezteti. Ezért kell törődnünk vele, figyelni eseményéit, fejlődését, s azért, mert a vietnami testvérnép sorsa, szenvedése nem közömbös nekünk. Amikor a magunk szabadságát és szocialista rendszerünk vívmányait, eredményeit ünnepeljük, szívünk egész melegével kö- • szöntsük azokat, akik a vietnami dzsungelekben nemcsak magukért, hanem az imperializmustól fenyegetett minden nép védelmében ontják vérüket. Alkotmányunkat ünnepeljük, vele együtt szabadságunkat, függetlenségünket, s a népi hatalom évről évre gyarapodó, szaporodó eredményeit. A nép hatalma és mindaz a sok szép gondolat, amit alkotmányunk magábafoglal. az évek folyamán írott betűből élő valósággá vált. Jövőnk tele van gazdag ígérettel, kezünkben vannak az eszközök és lehetőségek, hogy az ígéretek megvalósuljanak. hazánk és népünk javára, boldogságára. (MTI) Folytatjuk bevált politikánkat Azt is mondják, hogy nem vagyunk elég erélyesek. Ez persze megítélés dolga. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a az embereket az ügytől azzal. hogy a nem ellenséges embereket is az ellenségnek (Folytatás a 2. oldalon.) ünnepi nagygyűlés Szegeden Az ünnepi díszbe öltözött újszegedi liget öreg fái alatt a szegedi m. j. városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizóttsága é,s a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett nagygyűlésen sok ezren vettek részt. Munkások, szövetkezeti gazdák, értelmiségiek, dolgos társadalmunk minden rétegének tagjai. Ünneplők jöttek Gyálarétröl, Kiskundorozsmáról, Sövényházáról, Szőregről és Tápéról is a szegedi gyűlésre, s a városiakkal köszöntötték az évfordulót. A gyűlés elnökségében foglalt helyet: dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Simon Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára. Katona Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára, Lácsán Mihályné ctpőgyári munkásnő és dr. Petri Gábor professzor, országgyűlési képviselők, valamint állami, párt- és tömegszervezeti vezetők, üzemi szocialista brigádok, termelőszövetkezetek, értelmiségi dolgozók képviselői. A Himnusz hangjai után Katona Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszéde. (Folytatás a 3. oldalon.) ként és fejenként 50,3 gramm. Ha a fejenkénti húsfogyasztást nézzük, a 126 Amikor tegnap errefeló számon tartott önálló állam jöttem, láttam az egyik faluban, hogy a hentes- és mészárosüzlet előtt vagy harminc asszony húsért állt sorba. Ez természetesen nem lélekemelő látvány, jobb lenne, ha több hús volna. Az igazság az, hogy a húsellátás a jelenlegi igényekhez képest nem kielégítő. — De amikor az alkotmány ünnepére, meg a húsz esztendőre, meg a régi és az között nagyon előkelő helyen vagyunk, még előkelőbb helyen, mint a tokiói olimpián voltunk. Ez az igazság. — Népünk vívmányai között. túl az élet anyagi feltételein és a művelődési lehetőségeken nagyon fontos és nagyon értékes az, hogy nálunk tisztelik a dolgozók emberi méltóságát és népünknek is megvan a maga becsülete a világban. Tovább erősíteni a párt és a nép egységét — Szólni szei-etnék a je- azzal a céllal, hogy a szoIenlegi helyzetről és politi- cialista társadalom teljes kánkról ls. Politikánk lé- felépítését segítse elő. A nveges vonása, hogy változatlanul tovább akarjuk erősíteni a párt és a nép egységét. államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Politikánknak része a nemzeti összefogás, ugyancsak Horthy-világban az volt a helyzet., hogy a piros-fehérzöld zászlót az urak vitték, az ő államukat jelképezte, s a mi kezünkben a vörös zászló volt. Most mi azt valljuk, hogy egyik kezünkben a vörös, munisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal. Mit érnénk azzal, ha az országban volna ríéhány százezer nagyon radikális kommunista, a nép többi része viszont szembefordulna a kommunizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát, hogy folytatjuk bevált politikánkat, mert jó eredményei vannak, s megvédjük — mind a jobboldaliakkal, mind a kalandorkodásra hajlamos álbaloldaliakkal szemben. Azoknak pedig, akik azt mondják., hogv liberálisak, puhák vagyunk, azt felelem, hogy az eszme hirdeiesében legfőbb fegyverünk a meggyőzés. Eszmét nem lehet furkósbottal terjeszteni. Csöndet lehet csinálni furkósbottal, de eszmét hirdetni, tömegeket megnyerni nem, beszélgetni keli, meggyőzni, még meggyőzni, még vitatkozni. Ha nem szükséges, miért verjük az asztalt, miért kiaa másikban a ncmzeliszí- báljunk, miért riasszuk el KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS A BÉKÉSCSABAI ÜNNEPSÉGEN