Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

A Szegedi Ünnepi Hetek egyhónapos gazdag eseménysorozata befejező akkordjaihoz érkezett. Újdonság újdonságot követett a négy nyári hét alatt, s még az utolsó napokra is maradt meglepetés. Hiszen tegnap is bemutató rangjával mérhető művészi ost zajlott a téren: a Magyal- Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának ünnepi koncertje. Ezú'.tal nem színészek népesítették be a hatalmas színpadot, hanem zenészek és énekkar. Űj díszletet is terveztek a zenekari esthez. Mintha az árkádok két végét bekanyarították volna a színpadra, meghitt és mégis mutatós kulisszák előtt játszottak. A színpad fölött fehér drapéria futott nagyszerű elhelyezésben, s a reflektorok fénycsóváiból jutott a muzsikának is kellemes környezetként ható dóm tornyaira is. Zenebarátok lelkes és hálás közönsége népesítette be a nézőteret — s ha nem is volt zsúfolt ház, a három-négyezernyi zenerajongó egy bemutató művészi élményével felérő produkció részese lehetett. Ma utolszor lesz program ezen a nyáron a Dóm téren. Talán most már semmi sem zavarja meg az idei jól sikerült műsort. Eddig igen kegy® volt az időjárás is, egyetlen előadást sem zavart meg az eső. Ha a mai estén is elkerülik Szegedet az esőfelhők, akkor a múlt évi „jó meteor® lógiával" együtt a harmincadik zavartalan előadás „striguláját" is meghúzhatjuk. A mai program: Bernstein musicalje, a West Side story. Ünnepi koncert a Dóm téren A fonyatos kalács végfelen..." Záró napok a szabadtéri játékokon Ba'áslyán szültek fel az alkotmány napján. Az aratás-cséplés sikerét köszöntik, s egyben a falu legszebb új épületét avatják a szövetkezeti gazdák. E jel® napra különös „vendéget" idéztek meg a balástyaiak: Munkácsy Mihályt A nagy festő 1801 őszén ott volt a falu szül® tésénél; a kegyelet parancsolta, hogy az immár felnőtt Balástya egyik nagyra hivatott „újszülöttének" avatásán legyen névadója az új emeletes iskolának. A két avatási ünnep közt 74 év viharzott el, háborúkkal, forradalmakkal, korszakos történelmi sorsfordulókkal. A balástyai parasztok — akik közt egykor a Mester nagy örömmel fedezte fel az igazi magyar arcokat a Honfoglalás című nagy művéhez — azóta maguk is igazi honfoglalókká váltak. A hom® kon virágzó életet teremtettek, nekik teremnek a dús gyümölcsösök és szőlőskertek. Falujuk, akár egy fiatal lány, megszépült és megnőtt Ba aligha fut eszébe mindez annak a sok száz ünneplőnek, akik a faluból és a kiterjedt tanyavilágból az új iskola köré sereglenek. A 200 személygépkocsin, valamint a 800 motorkerékpáron érkező (ennyit tartanak nyilván a községben) szövetkezeti gazdák emlékeztetésére idézem az egykori krónikás elábbi sorait: „A többség gyalogosan sétált a központ felé, párosan, sorban a mérhetetlen homoktengeren keresztül" — írja az 1801-es első tanyaközpont avatásról. A termőföldek, szőlők és gyümölcsösök üdítő látványa emlékeztethet-e ma valakit homoktengerre? A tanyai központ avatóit akkor mindössze 7 épület f® gadta. Ma a belterületen 260 — másfél évtized®, vagy fiatalabb — lakóház, szám® középület áll. Épül az egészségügyi ház, ahol két orvosi rendelő és gyógyszertár kap helyet. Jövő évben megnyílik az új étterem. Modern művelődési otthon, ®zpreszszó, mozi, villany van a faluban. Persze az ünneplők nem ..leltározzák" húsz év megvalósításait, nem kutatnak Az új Iskola épülete hét és fél évtized k®ervel és örömei között. Nem is kívánja senki. De az 1801-es ünnepség legszebb hagyományát ma is őrizzék meg: a szeretetet. A vendégfogadás, vigadás igazi magyarosságát A krónikás feljegyezte, hogy Munkácsy Mihály különösen a bográcsok körül sürgölődő parasztokat figyelte, „a jó magyar arcok közül egy pár lefesteni valót keresett nagy képéhez". A Honfoglalás-hoz. A parasztok szeretettel fogadták a nagy festőt tanyai népviseletbe öltözött, szép parasztlányok kalác®al üdvözölték, mondván: „A f® nyatos kalá® végtelen, mint a magyar ember szeretete. Ezzel kínálom meg, hogy jelképezze vonzalmunkat" Munkácsyt a hazai légkör, a közvetlen fogadtatás meghatotta. Így nyilatkozott: „N® kem napokig kellett utaznom Párizsból a pusztákra, hogy Ihletet szerezzek." Nos, a végtelen „fonyatos kalács" sugallta, hogy hetvennégy év után a község legszebb iskolájának névadójául Munkácsyt válasszák. A mai ünnepség lyjw£ kicsit az iskola ünnepe is. A belterület első iskolája 71 évvel ezelőtt épült Egyetlen tanteremből állt Majd 20— 30 évenként gyarapodtak. Kiemelkedő az 1913-as év, amjkor a Felsőtanyán (akkor Ide tartozott Szatymaz és Csengele is) összesen tíz tanyai iskola épült, továbbá az 1930-as esztendő, amikor öt iskolát létesítettek. A tanyai pedagógusok a nép egyszerű, szűkös, fáradságos életét élték. Ezért az iskolaavató ünnepségen a pedagógusmunkát is dicséret illeti. Okiratok bizonyítják, hogy a századfordulón a szegedi tanyavilágban 150 tanuló jutott egy-egy tanítóra. A községhez tartozó alsógajgonyai Iskolában azonban 200 gyermeke is volt egv pedagógusnak. Még az 1922—23-as iskolai évben is 107 iskolást tanított itt két pedagógus. A „nemzet napszámosai" mégis vállalták ezt a hivatást. FeIsnoUa<á§i íaiüírok országos konferenciája Szegeden Ünnepélyes keretek között nyílt meg csütörtökön a Jómét Attila Tudományegy® tem aulájában a magyar felsőoktatási intézmények népművelési szaktárgyak előadóinak országos konferenciája. Az ország minden felsőoktatási intézményének előBdóíból toborzódó hatvantagú résztvevőt megnyitó beszéddel üdvözölte Kiss Imre, a Népművelési Intézet igazgatója* majd a vendéglátó egyetem képviseletében dr. Grassely Gyula egyetemi tanár méltatta a konferencia jelentőségét. Az első. vitaindító előadást dr. Bíró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta Tájékoztató néhány időszerű közművelődési kérdésről címmel. Az öt napig tartó konf® rencia résztvevői augusztus 21 én délelőtt folytatják tanácskozásukat. A község egyik tanára büszkén újságolta, hogy példás elődökre bukkant. Az új idők e helyi krónikása régi iratokból ásta ki néhány p® dagógUs 1919-es forradalmi tevékenységét. Ezek tanúskodnak, hogy a Tanácsköztársaság idején a felsőtanyai tanítók népfelvilágositó munkát végeztek, segítettek a terményátvételi bizottságoknak is. A forradalom bukása után a főispán fegyelmit rendelt el a „bűnös SzegedFelsőtanya" 18 tanítója ellen és elbocsátották állásukból. Kálmán Béla iskolaigazgatót, tanügyi megbízottat p® dig letartóztatták, mert „a proletárdiktatúra vezetőségének bizalmi embere volt", így „a nevelésnek és tanításnak kommunista szellemben való átalakítását és érvény®ítését követelte..., elrendelte a kommunista himnusz tanítását". Az ezekhez hasonló régi „bűnök", valamint a népművelő munka vállalása olyan erénye a peragógusoknak, melyért megbecsülést érdemelnek ma is. Hiszen szeretetük épp oly végtelen a nép iránt, akárcsak a balástyai „fonyatos kalács". Az Iskola avatása alkalmával őket ls kínálja Jó szívvel ebből a falu népe. Balogh Ödön Komoly sikerrel vendégszerepelt tegnap ®te a Dóm téren a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zen® kara és énekkara, Fischer Annle és Simándy József közreműködésével, Lehel György vezényletévei. Az ünnepi hangversenyt nem csak a közismerten kiváló előadók szereplése tette valóban ünnepivé, hanem a mű*o» is. Beethoven III. Leonóra nyitánya a műfaj egyik legnagysz® rűbb remeke. Tökélet® felépítése, drámaisága s nem utolsósorban eszmei tisztázottsága a beethoveni életművet tekintve is kiemelkedő alkotássá teszi: a nyitány mintegy legtömörebb megfogalmazása a Fidelio tartalmának, s ezzel párhuzamosan legszebb kifej® zése Beethoven szabadságvágyának, zsarnokság elleni lázadásának. A nyitány előadása igen jó volt. Lehel György f®zültség teli vezénylése mély érzéseket kavart fel. Megjáratta a hallgatóval a lassú bev® zetés vergődő zenéjétől a szabadulás, a fényrejutás újjongásáig tartó utat, s az aprólék® szépségek mellett jól érzékeltette a mű kompozíciós történésének Fischer Annié háromszoros a tegnap esti rendjét, a drámai tetőpontokat. Az Esz-dúr zongoraverseny Beethoven leghatalmasabb versenyműve. Mfnd a monumentalitás, mind a fennkölt (Somogyi Károtyná felver et«» Kossuth-díjas, kiváló művésa koncerten A Swerlni „Theodor Korner Énekkar Szegeden Forró hangulata műkedvelő est a Vasutas Kultúrházban hősi hangvétel tekintetében igazi kikristály®odott Beethoven-zene. Megszólaltatása — a technikai kivitel® zésen felül — művészi-etikai tisztaságot, hivatástudatot, hatalmas szellemi energia és mélyenlátást igényel. Fischer Annié mindezek birtokában játszotta a mű zongoraszólamát Játékát a csak nagy előadóművészekre jellemző el mélyül tség, felszültség, ugyanakkor közvetlenség, közérthetőség jellemezte. Előadásában minden frázisnak súlya, helye van, minden hang él, beszél, s ez az élmény magával viszi a hallgatót egy — a partitúra adta — emelkedettebb, magasabbrendű szellemi világba. Kodály Psalmus Hungaricusa a magyar zenetörténet egyik halhatatlan dokumentuma, a szerző máig is leghatalmasabb, legsúlyosabb műve. A magyar szellemi kincs®ház tartozéka ugyanúgy, mint Mik® levelei vagy Fadrusz Mátyás királya. Ebben a műben öltött legtökéletesebben t®tet az a saját®an magyar életérzés, amely a mohácsi vész óta hallatta biblikus képekben gazdag, elkeser® dett, de mégis férfias, erőteljes hangját. Telt ház előtt, többszöri vastapsot aratva szerepelt szerdán este a vasutasok Petőfi Sándor művelődési otthonában a Német Demokratikus Köztársaság Swerini Vasútigazgatóságának „Theodor Körner" Együttese. — Vegyeskaruk vasúti munkásokból, Iparosokból, tanárokból, mérnökökből, háziasszonyokból tevődik össze, tehát nem hivatásos gárda — jelentette ki köszöntő szavaiban Hans Wegner, az együttes villódzó humorú konferansziéja, egyben vezetője. Annál diesérendőbb tehát, hogy az Arthur Weissflog által vezényelt, rem® kül intonáló, össz®zokott, s kiemelkedő szólistákat felléptető vegy®kar — imp® náló művészi biztonságról, „hivatásos" művészeket megszégyenítő műgondról tett tanúságot szegedi fellépésekor. Különönösen a Hándel-oratórium részletével, a spanyol, német, orosz, kubai mui k'smozgalmi dalok és népdalok interpretálásával, s Arthur Weissflog dalfelrlogozásaival vívták ki a közönség forró, elismerő tapsait. Az országos hírű ÉDOSZ „Sz ged" népi együtt® tagjainak — táncosai- ak. zenekarának, citerásainak és szór én keseinek — valamint a Szécsi József vezényelte, szegedi vasutas énekkarnak fellépése is az ®t bensőséges hangulatát emelte. D. E. Nem véletlen, ha a koncert igazi nagy sikerét éppen a Psalmus előadása jelentette. A közönség nagy részének ismerős fődallam — egyáltalán zenei anyanyelvűség —. ugyanakkor a hatalmas, valóban szabadtéri színpadra illő előadó apparátus mély benvomást tett a hallgatóságra. Simándv József mint lólfekvő repertoár darabot énekelte a mű teoorszólólát: mind hancban, mind szöveg megformálásban érett pr® dukciót nyújtott A Magyar Rádió és Tel® vízíó énekkara és zenekara az ország ipcíohb efe'1"'S(>|, Mindez I.ebei Gv,">• •<• mikus, életteli vezénvletövel párosulva: emlékezetes Psalmus előadás. VANTUS 'STVAN Péntek. 1965. augusztus 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5