Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

Őrjárat a Tiszán A fürdőzök 1e<ryeliti'>z**t*ebbe,< — 4 tiltó táb'á'f A fiirdőhá/ak és csónakosok — A kidőlő) r» nd Renitensek dossziéja A szegedi révőrs két ro­esójával éjjel-nappal járja a Tiszát. Felfelé a vízen Mind­szentig, !%?elé Gyálarétig járnak, hogy élet- vagyon­védelmi kötelességüknek ele­get tegyenek. Ho® jó órá­ban mondjuk, szolgálatuk­nak meg is van az eredmé­nye. Eddig a fürdési idény­ben nem történt vízbefulla­dás a szegedi révőrshöz tar­tozó területen. Tavaly ilyen­korra sajnos, már két gyer­mek és három felnőtt lelte halálát a Tisza habjaiban, mert veszélyes, tiltott he­lyen fürödtek. — A fürdőzők — mondja Sinka Antal, a révőrs pa­rancsnoka — mintha fe®el­mezettebbek lennének az idén, mint más években. Igaz, naponta száz és száz esetben fi®elmeztetünk, hogy itt va® ott tilos a für­dés, ne merészkedjenek a Tisza közepére stb. Hallgat­nak ránk, megértik, ho® munkánkat az érdekükben végezzük. — Sajnálatos viszont, ho® a napokban éppen olyan emberrel. Hamar Tibor könnyűbúvárral történt sú­lyos baleset, akinek pedig tisztában kellett volna len­nie az előírt szabályokkal. A parttól minte® 25 méterre, a hajózó út.ban úszott a víz alatt. Akkor nap leg­alább ötven-hatvan motor­csónak volt kint a vízen, s közülük egy rászaladt a szabálytalankodóra. A hatóságok megtettek-e minden szükséges intézke­dést a biztonságos fürdőzé­sért? — kérdeztük. — Sajnos nem, illetve ala­posan megkésve. Az I. ke­rületi tanács építési és köz­lekedési csoportjával időben és je®zőkönyvben is meg­állapodtunk, ho® Újszege­den a hídtól lefelé és a sze­gedi oldalon 27 darab für­dést tiltó táblát kell elhe­lyezni a parton. A táblák felállítását húzták-halasztot­ták. Csak pár nappal ez­előtt tettek eleget a megál­lapodásnak. Gyálarét és Ti­szasziget községi tanácsa pe­dig mind a mai napig nem gondoskodott, ho® tiltó táb­lák állják útjukat a veszé­lyes helyen fürdőzők nek, ugyanakkor a vízre helye­zett bóják biztonságot nyújt­sanak. Netán ha ezeken a helyeken történnék szeren­csétlenség, kit terhel a fe­lelősség a mulasztásért? A vízi járművezetők közül volt-e, aki nagyobb szabály­talanságot követett volna el? — Különösebb szabály­sértővel nem találkoztunk — állapítja meg a révörs parancsnoka. — Ez azt je­lenti, ho® a vízi járműve­zetők nemcsak elméletben, hanem a ®akorlatban ls tudják a vízi jártasság sza­bályait. Ittas vezető sem akadt, pedig sűrún tartunk ellenőrzést. Ezek szerint az alkohol­szondákat fel sem kellett bontani? — Alig egy-kettőt hasz­náltunk még el. Bár a szá­razföldön is ilyen fegyelem lenne a közlekedésben. Mint megtudtuk, nem ár­tana viszont Szegeden is megteremteni a kikötőren­det a Tiszán. A felszabadu­lásig helyhatósági szabály­rendelettel határozták meg a motorcsónakok forgalmi rendjét, azoknak sebességét, különös tekintettel a Tisza város előtti szakaszára. A régen érvényben levő kikö­tőrendben meghatározták, hogy a felfelé haladó csó­nakok, ladikok csak a Tisza újszegedi oldalán közleked­hetnek, a lemenők pedig a szegedi oldalon, a Tisza jobb oldalán. A motorcsónakok forgal­mára is volt érvényes ren­delkezés. Fel- és lefelé köz­lekedésüket a Tisza közepé­re korlátozták a folyó vá­ros előtti szakaszán. U®an­akkor sebességüket kötelesek voltak csökkenteni annyira, ho® az általuk okozott hullámverés a csónak- és fürdőházakhoz, va® a part­hoz kikötött csónakokban ne okozzon kárt, rongálódást. Tilos volt motorcsónakkal a folytonos fel- és alászágul­•iozns, a csónak- és fürdő­házak előtt való keringés. Mindezt az intézkedést most is helyénvaló volna alkal­mazni, mert szinte alig ta­lálkozni motorcsónakkal a Tiszán, amelynek vezetője csak megközelítőleg is le­venné sebességét a fürdőhá­zak előtt. Egyesek parádés bemutatót tartanak, holott erre nincs semmi szükség, mert' veszélyeztetik mások életét, testi épségét. S kü­lön kell szólni a mostaná­ban nagyon divatos jelen­ségről, arról, hogy kik, mi­kor ós hol vontathatnak motorcsónakjukkal vízi síe­lőket. Ezt sem szabályozza semmilyen intézkedés, s a ®akorlatlanokkal bizony könnyen adódhat baleset A kikötői rend megvalósí­tását a szegedi révőrség ko­rábban már javasolta a Sze­ged megyei jogú városi ta­nács építési és közlekedési osztályának. Reméljük, a Ja­vaslat alapján kidolgozzák majd a Tisza vízi életének megfelelő új kikötői rendet, amely ma már nélkülözhe­tetlenné válik, olyannyira megnőtt a vízi élet a Ti­szán. L. F. Világhírű agykutatók nemzetközi szemináriuma Hétfőn az Országos Reuma­és Fürdőü®i Intézet klub­jában megkezdődött az UNESCO-hoz tartozó nem­zetközi agykutatási szerve­zet (IBRO) és a Magyar Tudományos Akadémia or­vosi osztálya által rendezett kéthetes szeminárium. Ez a szeminárium lényegében tu­dományos módszertani kon­ferencia, amelyen az agyku­tatás világszerte elismert szaktekintélyei tájékoztat­ják a szakértő hallgatóságot a korszerű módszerekkel elért eredményekről és a gyakorlatban is bemutatják ezeket a kutatási eljárásokat és eszközöket. Hazánkból mintegy 50, a szomzsédos ba­ráti államokból pedig 20 ja­varészt fiatal, de már gya­korlott kutató hallgatja a szemináriumot. Lissák Kálmán akadémikus megnyitója után Claus Una chicagói professzor, az IBRO végrehajtó bizottsá­gának titkára ismertette a nemzetközi szervezet mun­káját és az agykutatás je­lentőségét. Ezután megkezdődtek az előadások. Kedden megkez­dődnek a módszertani bemu­tatók is. A szeminárium részvevői augusztus 20—21-én Pécsre látogatnak és megis­merkednek az ottani életta­ni, anatómiai és biofizikai intézetek munkájával. Ti­hanyban pedig az akadémia biológiai kutató intézetét keresik fel. A tanácskozás augusztus 27-én fejeződik be. (MTI) A cipö®ár egyik fiatal karbantartójának az volt a szokása, hogy maga elé ké­szítette az üzemben a Nép­sportot, s amíg ki nem ol­vasta, fel nem kelt ülté­ből, hacsak rá nem gyúj­tották volna a gyárat. Ke­rülgette a művezetője, rá Is szólt, de mit sem ért. Sz. G. azt mondta: „Nekem ezt mindenütt megengedtek — Itt is el fogom olvasni.. " De már nem ott olvassa. Munkatársai nem nézték el renitenskedését, ő meg — gondolta, ez a legegysze­rűbb — fogta magát, és kilépett. Egy lakatos meg, aki az üzemben tanulta el a szakmát, azt az utasítást kapta: megállt az egyik szalag, nézné meg, mi a hiba. „Nem érdekel, nem megyek" — felelte vissza, s nem ls tagadta meg sza­vait. Az ügyből meglehetős erkölcsi bonyodalom szár­mazott, s a fiú ebből úgy vágta ki magát, ho® ki­kérte a munkakönyvét. In­doklása meglehetősen primi­tív és meztelen: „Ha ka­pok egy fegyelmit, annak az árnyékát két évig cipe­lem ...Ha kilépek, abból is ugyanennyi ideig lesz hát­rányom .,, Megsértődtem egyrészt, ez az olcsóbb, másrészt,, Lapozgatunk a cipőgyár fegyelmi irataiban és társa­dalmi bíróságának jc®ző­könyvelben. Nevek ... ese­tek ... nevek ... esetek. Sző­lösi Sándor igazgató igen szenvedélyesen kommentál minden ügyet, de szigorúan tár®llagc*s. Az előbbi két esetet ő mondta el, mert azok kívül maradtak a re­nitensek dossziéján. Hanem a drwszié ls beszédes. Itt van mindjárt P. t. se­gédmunkás — a javíthatat­lan. Elkésik, Igazolatlanul távol marad a munkából, majd sorozatos hazndozás­sal próbálja mentegetni fe­®elmezetlenségi sorozatalt Legutóbb március 10-én és május 25-én „bérelt" helyet a dossziéban; de a fe®elmi bizottság még adós neki e® újabb ítélettel üzemi vere­kedésért. M. T. tápéi fiatal­ember nem apránként, ha­nem egyszerre Iratkozott fel. Kapta magát és elment — gye-kényt vágni. A kapufél­fának se jelentette be. A társadalmi bíróság fe®elmi eljárást javasolt vele szem­ben. Az Ital barátja Cs. S. Javító-nevelő munkára ítélte a bíróság, itt tölti idejét, i De hogyan? Tetszése szerint í jár be dolgozni; rendszere­ponta legalább tíz fillér. Só, szappan, gyufa, ecet, naponta átlag tíz fillér. A reggeli kenyéren kívül még fél ki­lóra van szükség. Tizenné® fillér az ára. összes napi kiadásuk kétszáz­hatvanhárom fillér. Marad a napi ki­adásokon felül tizene® fillér. Ebből kell adót fizetni. Azután ... borotvál­kozni, néha újságot venni, néha mo­ziba is menni, fehérneműt pótolni,, villamoson utazni. Kell. Kéne. A tisztviselő A tisztviselő: úr. Főnöke megkí­vánja, ho®* uriasan öltözködjék. A tisztviselő úr már tíz éve van állás­ban ... A múlt évben még kétszáz­húsz pengő volt a fizetése. Üjévi ajándékként az idén leszállították ezt az óriási jövedelmet. Tehát: nem a munkát. Mert az több lett. Hiszen létszámapasztás ís volt. Tehát: re­dukálták a fizetését — még jó, hogy csak százötven pengőre. Felesége: van. Felesége végignyargalászta a várost és kihalászott az albérleti szo­bákból egyet, amely konyhahaszná­lattal együtt csak negyvennyolc pen­gőnyi bérbe kerül havonta. Ez napi: e® hatvan, ök is reggeliznek. Félli­ter tejet (tizenhat fillér) és harminc deka kenyeret (kilenc fillér). Reggel hétkor Indul el a magántisztviselő az irodába. Az út — ugyan negyven perc csupán, de a tisztviselő hús­percig az újságkiadó előtt, áll és el­olvassa a kiakasztott in®enpéldá­nyokat. Déli egy órától háromig tart az ebédszünet. Ilyenkor harminc perc alatt ér haza. Félóráig ebédel. Aztán nyargal vissza az irodába. Üjra elol­vassa a kiakasztott déli újságot. Az ebéd huszonöt deka hús (ötven fillér), főzelék (harminc fillér), tíz deka zsír (húsz fillér), huszonöt deka kenyér (nyolc* fillér). Evett a tisztviselő-pár ebédre levest, húst és főzeléket. Va­csorára paprikás krumpli; negyven­öt deka krumpli (tizenöt fillér), eh­hez kell még öt deka zsír (tíz fillér) és husz deka kenyér (hat fillér). A napi gáz és villanyszámla (tizenöt fillér). Ecet, cukor, gyufa, só, napi húsz fillér. Mosás húsz és fűtés napi ne®ven fillér. Ez volna né® pengő ne®evenot fillér. Ez a hónap har­mincnapos. Mert ha nem, akkor baj van ... Szóval marad harminc napos hónapban napi ötvenkilenc fillér. Eb­ből kell nadrágot vasalni, fürödni, bo­rotválkozni, kalapot tisztíttatni, cipő­krémet venni... De villamosra ülni nem szabad. Moziba sem mehet. Könyvet, legfel­jebb kölcsönvehet. Színház, Mozi? Egyszer e®r hónapban. De utána né® napig hústalan és zsírtalan az ebéd. Este tíz után nem szabad ki­maradni, mert a házmesternek ezért tíz fillér járna. A múltkor szélvihar volt. Betört e® ablakot. Három pen­gő. Tisztviselő úr és neje majdnem ön®ilkosok lettek. De ők még urak! Uri módon élnek. Kifelé! Nehogy meglássa a kolléga, ho® ő is proletár. Neho® a főnök meglássa, ho® minden tisztviselő proletár és nyomorgó rabszolga. Bár a főnök úr u®is tudja. Sőt — éppen, mert tudja és mert e®etlen meghirdetett könyvelői állásra, nyolc­van pengős havi fizetéssel, száz köny­velő ostromolja meg reggel a főnök úr irodáját — a főnök urak, átlag há­rom hónaponként bérleszállitást haj­tanak végre. Szóval: a földmunkás, az ipari munkás, a tisztviselő dolgozik — és ha dolgozik, akkor ú®, aho® „él" is jövedelméből. Némelyikük nem is olyan fényesen, mint aho®an itt vázoltam. Mert nem minden ipari munkás kap negyven fillér órabért. Dolgoznak harminc fillérért is. Se­gédmunkások húsz, sőt, tizenhat fil­lérért is boldogan állnának munká­ba. Textilgyárakban tizenöt fillér is szép órabér — lányoknak, asszonyok­nak ... Tízezer napszám Balmazújváros földesura. Semsey gróf estélyt adott. Százan voltak a kastélyban a meghívottak. A vendég­látó ananászeperrel is kedveskedett a társaságnak. Tíz szem ökölnagyságú eper volt mindenki tányérján. A de­cemberben ritka ®ümölcsöt repülő­gép hozta Nizzából. Darabja, üzemi költséggel együtt, tíz pengő. A ven­dégek desszerje, tehát tízezer pengőbe került... A Semsey-blrtokon egy pengő a napszám. Az eper, az ana­rászeper: tízezer pengő, tízezer nap­szám. Gergely Sándor sen Iszik továbbra is. S mikor az üzemből megláto­gatták, ho® beszéljenek vele, ajtót sem nyitott. Mi következhet az ő fe®elm! lapján? Csak ilyet ígérhet a logika: • „A favitó-nevelő munkát börtönbüntetésre váUoztatták .,." Amikor va­laki tud és akar jól dol­gozni. talán még nagyobb csalódást okoz kilengéseivel, így K. 1. esetei elég emlé­kezeterek a gyárban. Régeb­ben játékicai zavarta a munkát, amiből baleset lett. Egy munkásnő szemét sér­tette meg. Ülabban pedig arra kapott rá, ho® a mun­ka befejezése előt) „lelé­pett". A figyel mertetések. meg­róvások nem használnak? A kérdés vegyes érzelmeket vált kl. Ezért újjal kell megtoldani. Miért nem szi­gorúbbak? Szigorúbb már csak a fegyelmi elbocsátás lehetne, mint végső eszköz. De nem mindenható mód­szer ez sem. Itt abbahagy­ják — de másutt elkezdhe­tik. Amíg valami ered­ménnyel kecsegtet a neve­lés, megpróbálják a cipő­®árban. Hiszen azért nem olyan fekete az ördög. Bár a lista elég hosszú, azon rendszerint u®anazok a ne­vek ismétlődnek. Van az üzemnek 40—50 olyan em­bere, aki térül, fordul, nem Illeszkedett még be, vagy nem ls akar. Közöttük min­den típus előfordul. S mint mindennek, a fe®elemnek ls két oldala van. Nem elég például csak a fe®elmi bi­zottság ülésén va® a tár­sadalmi bíróságon fe®elmet követelni. A munkában mindennap rendet kell tar­tani. Nem megszokásból teszem a problémát a művezetők asztalára. — A Munka Törvény­könyve ú) rendelkezései jók és hatásosak, de a követke­zetes és igazságos érvénye­sítés még késik ... — Vagy nem élnek ezek­kel kellő módon, vagy el­nézőek ... — Lehet, hogy csorba esett a tekintélyen is... A dosszié Ilyen esetekről is beszél — sőt, az is elő­fordult, ho® művezető egy ®ékényre került fe®elem­lazítókkal. J. Gy. és B. F. művezetők például úgy irat­koztak fel a fe®elrrü lis­tára, hogy tudtukkal, rész­vételükkel megsértették a technológiai fegyelmet az anyagkezelési utasítást Ez nem mindennapos eset. An­nál inkább előfordul az el­nézés, a ®engeség, a szá­monkérés hiánya. Panaszra ment e® műve­zető, ho® ő már nem bírja a terhet, idegileg teljesen „kikészült", annyit kell ha­dakozni a lezserséggel, a gondatlansággal, fe®elme­zetlenséggel. De ez az em­ber még csak egyetlen hi­vatalos íi®elmeztetést sem alkalmazott. Egy másik pa­naszkodó művezető azt az utasítást kapta, jegyzőköny­vezze a kifogásolt esetet. Talán „fázik" tőle — a fel­szólítás ellenére ma ls adó­sa az üzemvezetőségnek a Az üzem igazgatója azt mondja: — Nem akarunk mi itt rendkívüli állapotokat, csak rendet, fegyelmet, ami elen­gedhetetlen a munkához, s ami vág a munkás becsü­lethez. Ezt az igényt magá­ban hordja és ápolja a ki­váló törzsgárda — de min­den néma igény puszta kí­vánság marad. Ezért tettek­kel kell ezt is megfogal­mazni. Itt a fegyelem pénzre megy. Legtöbbször valutára. S az egyik művezető fele­lősségének megállapítása most van folyamatban egy tízezer páros széria „szép­séghibáiért". Tessék elkép­zelni a helyzetet — az Ilyen esetek a kisebb felelősségű dolgozók fegyelmét nem ép­pen pozitívan befolyásolják! Sok ága van a fe®elem­nek. Egyik princípiumának azonban feltétlenül a követ­kezetességnek kellene len­nie. Olyan értelemben ls például, hogy ha valakit jo­gosan marasztalnak el va­lamiért, a másik kezébe ne nyomjanak rögvest kedvez­ményt. Előfordult u®anls. ho® a fegyelmi büntetésre egy-két héttel külföldi útra javasolta az üzem egyik tö­megszervezete az elmarasz­talt dolgozót, va® kedvez­ményes üdülőjegyet kínál­gatott neki. „Nem olyan nagy bűn az, engedjük el" — ez volt a nógató Jelszó. De hiszen ami a legjobbak­nak jár, mi módon illetne meg éppen renltenskedőt? Most nem esett szó az üzem mindenben lelkiisme­retes, megbízható dolgozói­ról, hiszen a renitensek dossziéjában lapozgattunk. A kollektíva erejét, tisz­tességét a törzsgárda hatá­rozza meg. Az említett ese­tek periférikus jelenségek a cipőgyári munkás-átlagban. Tanulságuk azonban általá­nos lehet. Mindenekelőtt ar­ra, ho® a fegyelemhez nem elég a sóhajtozás. Határozott, erélyes vezetés kell a közvet­len termelési folyamatban is; következetes számonké­rés; személyes példamutatás. Akkor talán még a „javít­hatatlanok" sem dagasztják oly kövérre a fe®-elmi ak­ták dossziéját. Sz. S. I. 140.— Ft-ért HAZAVIHETŐ AZ OTP HITELAKCIÓBAN VASAROI-T VÉNUSZ por szívógép Ara: 1400.— Ft Kedd, 1965. augusztus 17. DEL-MAGYAROHSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents