Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

(Souwgyini lelv.) Gyürkőzni és cselekedni •laráti társaságban ültek együtt a közéleti férfiak, s egyikük dohogva szóvá tette: sok a hiba, a meggondolatlanság, a vétkes kárt okozás. El is mondta, a közeli l'olyó árterében kutat mélyítenek egy tervező iroda tervei alapján. Mikor ő ott járt, a dolgozók nevettek-bosszankodtak, mert tudták, azt a területet minden évben elönti az ar... „Küzdeni kellene az ilyen tervező tevékenység ellen" — merengett a közéleti férfi, s igen meglepődött, amikor azt a következtetést vontuk le, mindenki küzdjön a maga területén, a maga tapasztalatai szerint. Ha ő hibát, vétket lát, ne maradjon meg közöttünk sopánkodásával, hanem cselekedjen, a tervező irodáig is vigye el felháborodása. Hibás rendelkezések, meggondolatlan tervek, s az ezekből fakadó károk ugyanis nem az égből hullanak le jégeső gyanánt. Nem a természet vak erejéből, hanem emberi gyengékből születnek — hozzá nem értés, tájékozatlanság, a valóságos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló példák okozóit. Az ilyen esetek nem a szocializmusra, hanem a szocializmust építő társadalom összetettségére jellemzőek, amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett negatív vonások, de az azok ellen harcoló emberek is ott szorgoskodnak. Am mintha ezeknek a negatív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapasztalatcserére érett tetteknek, jó példáknak. Nemrégen az ideológiai offenzíva feladatairól tanácskozott egy nagyobb kollektíva. Mint ez ilyenkor lenni szokott, a bölcs és értelmes gondolatok közé bőven beszűrődtek a gondok; ez is, az is, beruházás is, intézkedés is kellene a tudatformáláshoz, a népinemzeti egység kialakításához, a kulturális forradalom újabb sikereihez stb. Egy járási vezetővel beszélgettem a szünetben, aki — mintegy zárjelben — felvázolt egy rövid és győzelmes harcot A járási székhelyen — bár területükre az állattenyésztés a jellemző — állandó volt a húshiány, s a vásárlók elégedetlensége. Terveztek ezért egy tsz-húsboltot, amelyben kiselejtezett tenyészállaok húsát hozták volna forgalomba. Közbeszólt azonban egy rendelet amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sokszor és gyorsan kiürül — ott nem lehet tsz-boltot nyitni. Ha belenyugodnak, máig sem szűnik meg az elégedetlenség. ök azonban megkeresték a szabályos kiskaput, a piacon építettek ideiglenes, de szilárd téglaépületet — s máris megoldották a helyi kereskedelem legnagyobb gondját. Kérdeztem: s tudnak erről a lehetőségről más járások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív tanácskozáson sem. Terjesztem kellene pedig az ilyen vértelen csaták örömét, hiszen a győzelmi hírek még a háborúban is lelkesítették a katonákat. Márpedig békés csaták voltak, vannak, s lesznek a jövőben is. Itt mondjuk el, bár más megyében történt, az egyik modern, vígeposzba kívánkozó példát — a jó munka „büntetéséről". Az ötéves terv egyik fontos nagyberuházásáért összefogott minden helyi erő, s az a tervben megszabottnál fél évvel hamarabb el is készült, belépett az energiahordozó anyagok termelésébe. S ekkor valahonnan elindult egy bürokratikus hadjárat; fegyelmit kell adni a tervfegyelem megsértéséért Hogy elemezni kellene a jó munka összetevőit? Hogy kí kellene számítani a fél év nyereség várható népgazdasági hasznát? Hogy terjeszteni kellene a szocialista kooperáció helyi eredményeit? Ezek a gondolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szerencsére a megyei politikai vezető szervek vették azt a bátorságot, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az arra méltóakat Szivattyús kút mélyítése, tsz-húsbolt létesítése, beruházások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jelképezik. Dicséretes erőfeszítéseket, amelyek serkenthetik a milliók tettvágyát, így vagy úgy befolyásolhatják hangulatukat, alkotó kedvüket is. Ha nem megy simán, majd megy nagyobb határozottsággal és eréllyel. Meg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a munka minden területén felkészüljünk a várható küzdelmekre — amelyek az átalakuló emberi társadalomban is természetesek. A tervteljesítés számadatai mindenütt telítve vannak erőfeszítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalával. Elavult rendeletek vagy lelketlen betűrágók ideig-óráig vethetnek csak gátat az áradó kezdeményezésnek — a fejlődés végül is törvényszerű és állandó jellegű. Nem siránkozni kell, mint a népmesei család, amely a nehéz káposztáskőtől féltette a még meg sem született gyermeket, hanem gyürkőzni és cselekedni, de mindenütt! Legyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a terméketlen dohogást mindenütt felváltsa az eredményeket szülő tettrekészség JURMICS LÁSZLÓ Ü] FÉNYEK GYÚLNAK Tovább korszerűsítik Szeged közvilágítását Az utóbbi években jelentősen fejlődött, korszerüsö-1 dött Szeged közvilágítása. Erre a célra az idén is nagy összegeket fordít a tanács. Üj fények gyulladnak a belső városnegyedekben, s ezzel együtt a külső városrészekben is több lámpa szórja sugarát. Az idén befejeződik a Nagykörút villanyvilágításának korszerűsítése. Jelenleg is dolgoznák a szerelők, hogy a körút ostornyeles és a sétányok mentén búrás díszvilágítást kapjon a Csongrádi sugárúttól egészen a Felső Tisza-partig. Ez a munka az év végére elkészül. Ez egyben a nagykörút közvilágításának teljes rekonstrukcióját jelenti. A most folyó munkálatok 783 ezer forintba kerülnek. Üjszegeden — mint lapunkban jelentettük — nemrégiben készült el a Főfasor aszfaltozása. Itt több százezer forintos költséggel már meg is valósult a korszerű közvilágítás. A II. kerületben szintén javítják a közvilágítást — közölték ezt is a városi tanács építési és közlekedési osztályán. Az idén modern lámpákat szerelnek fel a József Attila sugárút külső szakaszán: a textilipari technikumtól a körtöltésig. A Felső Tisza-parton a Nagykörúttól az új gimnázium irányában ugyancsak modern, higanygőzös lámpákat szerelnek fel. Még az idén sor kerül Béketelepen a fő bekötőút j valamint a Tapolcsányi és a Rengei utcák világításánál, javítására. Itt is higanygő ' zös lámpákat szerelnek majc fel, akárcsak a belvárosban A közvilágítás korszerűsítő sére a II. kerületben 25? ezer forintot fordítanak. A III. kerületben is vilá gosabb lesz több utca. Sűrítik a közvilágítási lámpa kat: az idén összesen száz ötvenet helyeznek el. Eddig már 55 új lámpával több világít a kerületben. A Petőfi Sándor sugárútor, a Nagykörúttól a körtöltésig szintén modern, higanygőzös lámpák adják majd a leszálló estében a világosságot. A szerelési munkák egy részét már elvégezték itt, s az év végére be is fejezik. A londoni szín A párizsi forradalmi jelenei 55. évfolyam, 180. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1985. augusztus L VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKi Igazi iesztiváínap Szegeden Hétezer látogató érkezett sas Háromezer külföldi S Szeged vendége Konsztantyin Szimonov is © Zsúfolt nézőtér Az ember tragédiája bemutatóján Az eddigi idei legszebb fesztiválnap ígérkezett szombatra — rekord az idegenforgalomban és a szabadtéri játékok nézőinek számában. Az idegenforgalmi hivatal jelentése szerint ugyanis tegnapra hétezer vendég érkezett Szegedre az ország minden megyéjéből, és külföldről. Nem volt szünet a röszkei határátkelő helyen sem, autókkal, motorkerékpárokItal és vonatokkal mintegy kettőezer-ötszáz vendég jött át Szegedre. A szállodák nyilvántartása és az idegenforgalmi hivatal adatai szerint szinte minden európai országból tartózkodtak Szegeden turisták szombaton: így igazi fesztivál volt és igazi nemzetközi bemutató. Este a téren az ünnep a Madách-dombormű megkoszorúzásával kezdődött. Az Bizottság titkára; Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese; Gyenes András, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese; Hollai Imre, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete; Csongrád megye és Szeged város párt- és állami vezetői. A feleségével megtekintette Az ember tragédiája bemutatóját Konsztantyin Szimonov ötszörös Állami díjas szovjet író, költő is, aki hazánkban tölti szabadsagát A bemutató iránt élénk volt a színházi élet képviselőinek érdeklődése is. Ott láttuk a tegnap esti nézők soraiban Major Tamást, a Nemzeti Színház főrendezőjét, Ruttkai Ottót, a Madách Színház igazgatóját és Honthy Hannát, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas, kiváló művészét is. A hét és fél ezres közönség látványos, monumentális Tragédia-előadás tanúja lehetett Erre bizonyság volt a hosszan tartó forró taps, amellyel a nézők a művészeket — Nagy Attilát. Rüttkai Évát, Gábor Miklóst, Bessenyei Ferencet —, Vámos László rendezőt, Vaszy Viktor zeneszerzőt Bakó József díszlettervezőt és az előadás teljes művészi gárdáját ünnepelte. (A bemutató kritikai méltatására lapunkban visszatérünk.) A Szegedi Szabadtéri Játékokon a tegnapi bemutató után ma este ismét Puccini Aczél György (középen) és Deák Béla, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője a tegnapi bemutató szünetében (t.lebmann B. felv.) operája, a Turandot szerepel műsoron, külföldi vendégművészekkel. Rónai Sándor elvtárs a Játékok nézőterén Konsztantyin Szimonov és felesége Győri Imrével, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárával (középen) ember tragédiája bemutatója alkalmából Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója helyezte el a tisztelet és megbecsülés koszorúját a kivilágított emléktáblán, a pantheonban. A közönség hét órától szünet nélkül ömlött a bemutató színhelyére. Fél nyolckor már nem volt üres hely a nézőtéren. A vendégek között helyet foglalt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi