Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

Sxáxkilencven kilométer út 15 év alatt A Közúti Üzemi Vállalat jnMlenma Tizenöt évvel ezelőtt, 1950-ben alakult meg a Közúti Üzemi Vállalat, mely azóta Szegeden, Csong­rád és Békés megyében ösz­szesen 190 kilométer utat, 15j) kilométer járdát, 10 kilométer csatornát és kö­szerzését is. Az utóbbi évek- kafeldolgozó vállalat III-as ben több földmunkagépet is számú telepének térburkolá­üzembe állítottak. sát is befejezték már közel A tizenöt esztendős vál- négyezer négyzetméternyi lalat eddig tízszer nyerte területen. Röszkén öntött el az élüzem címet. Szege- aszfaltburkolatot készítettek den és környékén a múlt a határátkelő helyen, és be­esztendőben 40 millió forint fejezéshez közeledik a falu­értékben korszerűsítették az ... „ ,-,,,•„ »„ • úthálózatot, az idén pedig toj a "«nzetkoa utlS terje­közel 30 millió forint érték- do három kilometer hosz­ben végeznek különböző szúságú, hét méter széles, munkálatokat. Közel egy ki- pormentes burkolat építése, lométer hosszúságban csa- A tápéi Tiszatájnak, vala­tornát, utat és járdát épí- mint a deszki Kossuth Ter­tettek a Bolyai és a Tábor melőszövetkezetnek bekötő utcában és a napokban kez- utakat építenek még az denek hozzá a Jósika utca idén. Szőregen az Árpád korszerűsítéséhez. A papri- utcát korszerűsítik. zel 200 ezer négyzetméter értékben korszerűsítették "az teret, udvart és rakterületet épített, összesen 750 kilomé­ter hosszúságban korszerű­sítette és újította fel a két megye elavult úthálózatát. Lényegében gépi segítség nélkül végezték munkáju­kat 1957-ig. A gépesítés 1958-ban kezdődött, amikor a feladatok többek között szükségessé tették az öntött aszfaltot előállító gépek be­A keverőtelep, ahonnan útépítő anyagokkal látják el a munkahelyeket. Ütépítő munkások (Enyedi Z. felv.) Túlteljesítette féléves iervét az építőipar Az építők szakszervezeté­nek székházában pénteken ülést tartott az Építő-, Fa­és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A tanácskozás megállapította, hogy hosszú idő után először teljesítette túl első félévi tervét az ÉM építőipar. Az előirányzottnál 0,9 százalékkal, azaz 54 mil­lió forint értékű munkával többet végeztek el az első hat hónapban, pedig a má­sodik negyedévben már az árvédekezésnek nyújtott se­gítség miatt szállítási és anyagellátási gondok is aka­dályozták a munkát. A második fél évben mint­egy 10 százalékkal nagyobb feladatot kell teljesítenie az ÉM építőiparnak, mint az első hat hónapban. A Köz­ponti Vezetőségi ülés részt­vevőinek véleménye szerint megvannak mindazok a személyi és anyagi fel­tételek, amelyek biztosítják az 1965. évi terv sikeres teljesítései. (MTI) Erőnkhöz mérten Továbbra is minden segítséget megadunk fl Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság, egész népünk leg­őszintébb érzéseit tolmácsol­va, az Indokínára vonatkozó genfi megállapodások 11. év­fordulójának közeledtével felemeli tiltakozó szavát az amerikai imperializmus Viet­namban elkövetett bűnös ag­ressziója ellen. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság forrón üdvözli az igazságos harcot folytató vietnami népet, kifejezi né­pünk legőszintébb együttér­zését és azon elhatározását, hogy erőnkhöz mérten továbbra is minden segítséget meg­adunk a testvéri vietnami nép jogos önvédelmi harcához. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meg van győződve arról, hogy Vietnam hős né­pe a szocialista országok né­peinek és a világ többi népé­nek támogatásával győzelmre viszi igazságos ügyét. Pénteken az Esztergomi Szerszátngépgyárban béke­nagygyűlésen emlékeztek meg a genfi egyezmény alá­írásának 11. évfordulójáról. A gyűlésen Hazai Jenőnek, az üzem igazgatójának megnyitó szavai után Harmati Sándor, az MSZMP KB tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Jelen volt és felszólalt a gyűlésen Nguyen Viet, a viet­nami nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Köszönetet mondott a szo­lidaritásért, amellyel a magyar nép kísé­ri Vietnam dolgozóinak har­cát. Hangsúlyozta, hogy Dél­Vietnamban egyre forróbb a talaj az agresszorok lába alatt. (MTI) A kaszapárok dicsérete: Hamar végez az aratással a Homok Gyöngye Tsz Rekkenő a hőség, a száraz búzatábla, akár egy felheví­tett kemence, ontja a mele­get. A 17 holdas búzaföldön 5 kaszapár vágja a rendet, nyomukban marokszedők hajladoznak. Az ismerős így köszönti ilyenkor az arató­kat: — Igazi aratási idő van. — Az — felelik kurtán a kaszások. E megjegyzésben benne foglaltatik a nyári munka izzasztó hősége. Szabó János bácsi és fia kissé leülnek a kévékre, ki­fújják magukat. — Fájnak a lábaim, reg­gelenként alig bírok megin­dulni. Sokat dolgoztam ele­temben, 40 nyáron arattam. Már visszafelé edződöm — panaszkodik. Három fia van, egyikből sem akar földmű­vest nevelni. E szándékában egy nehéz élet keserűsége sű­rűsödik. A régi napszámos sors csak küszködést jelentett, az új paraszti életet meg nem érti. István fia vonatkísérő. Szabadidejében János öccsé­vel együtt segít a szülőknek az aratásban. Szabó bácsi a szatymazi Homok Gyöngye Tsz tagja. 6 holdat vállaltak a közösből kézi aratásra. ben nőttem fel — mondja Kondász József. Testvérével együtt 4 hold gabonát vállalt kézi aratásra. Kissé távolabb két Kormá­nyos család dolgozik. Sándor bácsi társult özvegy Kormá­nyos Istvánnéval 20 hold ga­bona aratására. Kormányos néninek István fia és me­nye segített. Panaszkodnak a búzaföldre. „Bukdácsolunk, mint a fiait kergető vadka­csa" — jegyzi meg Kormányos néni. Persze a kasza is köny­nyen földbe harap, ha gaz­dája nem elég elővigyázatos. Sérelmezik, hogy kevés szal­mát oszt a tsz. Tavaly 6 ki­lót kaptak egy munkaegység­re, most meg ott rohad két nagy kazalban — mutatják. A búzatábla szélén egyma­gában dolgozik egy .zömök, erős fiatalember. — Nem fárasztó egyedül? — Szeretem az aratást. Eb­Ma már lealkonyult a ka­szások régi dicsősége. Az ara­tás vitézei, büszkeségei a kombájnosok lettek. A nagy­üzemi mezőgazdaságban hát­térbe szorultak a kaszapárok. Munkájuk azonban most is aranyat ér, hiszen rajtuk nem fog ki sem a talaj, sem az összekuszálódott gabona. Ma is megérdemlik a régi tiszte­letet. A brigádvezetó, Tápai Antal elismeréssel szólt a ka­szásokról. 560 hold gabonából csupán 80-100 holdat vágnak géppel a szatymazi Homok Gyöngye Tsz-ben. Többit ka­szapárok takarították be. — Szorgalmasan, szépen dolgoztak. Elsősorban a ka­szapárok érdeme, hogy befe­jezzük az aratást. B. ö. IJj kenyér az ország asztalán re alaposabb — gazdasági, termelési, munkaszervezési és pénzügyi jelle­gű beszámolókat. Így a helyzet is­meretében a kommunisták közössé­ge együttesen tudja kialakítani a szövetkezetek előtt állá legfontosabb gazdasági feladatokkal kapcsolatos politikai munka irányítását és mód­szereit. A y FGÉS7 PÁRTMIJNKABAN gyümölcsözik a szövetkezeti titkárokkal való rendszeres foglalkozás.. Rendszeresebbé váltak a brigádértekezletek is, ahol nemcsak a gazdasági feladatok megbeszélésé­re nyílik alkalom, hanem politikai tájékostatásra is, mert ezeken a párttitkárok, vagy pártvezelőségi ta­gok minden esetben részt vesznek. Természetesen olyan irányban fej­leszteni kell még a titkárok és párt­vezetőségek munkamódszerét. hogy ne csak a párttagság, hanem a ter­melőszövetkezet valamennyi tagja, egész tagsága elismerje őket politikát vezetőikként. Ma azonban még nem ritkaság, hogy az ilyen politikai munka helyett egyes párttitkárok in­kább konkrét gazdasági munkát vé­geznek. Egyes tsz-elnökök is szíveseb­ben veszik, ha a titkárok anyagbe­szerzésre, vagy piacra járnak, mert még nem értik meg a politikai neve­lő munká szerepét, jelentőségét a gazdaság fejlesztésében, a tagság egy­ségének kovácsolásában. Rendkívül fontos az emberekkel való törődés. A tsz-titkárok munka­módszerében legáltalánosabb. hogy a reggeli és esti órákban a tsz köz­pontjában segítik a munka eligazí­tását, meghallgatják a problémákat, intézkednek a rájuk tartozó ügyek­ben. Napközben rendszeresen felkere­sik a csoportosan dolgozó embereket, beszélgetnek velük, gyakran még a függetlenített titkárok is bekapcsolód­nak a fizikai munkába, ami jó ha­tással van az emberi kapcsolatok építésére. A titkár napközben felke­resi a munkából, vagy a pártren­dezvényektől távol maradt tagokat mozgósít, szervez, felvilágosít. Ilyen­kor készíti el beszámolóját és a párt rendezvényeit. Napközben még jut ideje egyéni munkájára, család­jára is. Este a gazdasági vezetőkkel együtt értékelik a napi munkát és megbeszélik a holnap feladatait. Az ilyen munkamódszer eredmé­nyeként az elmúlt két évben fejlő­dött a pártépítő munka. A szegedi járás szövetkezeteiben közel 200 ta­got és tagjelöltet vettek fel. Az utób­bi időben ebben a járásban fejlődött leggyorsabban a pártépítés, s igen nagy eredmény, hogy az elmúlt két évben megszűnt a tíz tagon aluli tsz-pártszervezetek száma. Javult a munkában a közösségi magatartásban élen járok kiválogatása és a velük való egyén1 foglalkozás, erősödött a tsz-pártszervezetek tömegkapcsolata. A pártépítésben különösen az öttö­mösi Magyar László, a röszkei Kos­suth, a dorozsmai József Attila és a baksi Üj Élet Tsz pártszervezetei tűntek ki. Sajnos a szatymazi Béke és Finn—Magyar Barátság, a csen­gelei Aranykalász, vagy a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz pártszervezetei oz elmúlt két évben egyetlen tagje­löltet sem vettek fel. Megyére álta­lánosítva megállapítható, hogy — no­ha egyre több a függetlenített titkár — lényegében nem csökkent azon pártszervezetek száma, ahol évek óta nem vesznek fel tagjelöltet. Ezért a pártépítés a feladatok között válto­zatlanul első helyen áll annak ér­dekében, hogy minden tsz-ben növe­kedjen az a politikai erő, amely tény­leg be tudja tölteni a pártszervezet szerepét. aGYTK GYENGE PONTTÁ a ter­E­melöszövetkezeti pártéletnek a párthatározatok végrehajtásá­nak megszervezése, ellenőrzése és ér­tékelése. A határozatokat kollektíven hozzák ugyan, de végrehajtásukban az egész tagság még nem vesz részt. Egyes párttagokban hiányzik a fe­lelősségérzet és pártfegyelem is. A politikai munka módszereivel fejlesz­teni kell a pártfegyelem tudatos vál­lalását, a határozatok végrehajtásá­nak kommunistákhoz illő fegyelme­zett támogatását. A politikai munkát erősíteni szük­séges a tsz-demokrácia betartása, a jogok és kötelességek egységének megteremtése érdekében is, és a po­litikai munka eszközeivel küzdeni az egyes tsz-ekben jelentkező igazságta­lan, a szocialista bérezés és részese­dés elveit súlyosan sértő jövedelem­szerzés ellen, ami különösen elhara­pódzott a szegedi járás egyes szö­vetkezeteiben. Kellő megfontoltsággal dolgozni kell a politikai feltételek megteremtéséért, hogy a ma még nem következetesen szocialista voná­sok és szervezeti elvek fokozatosan megszűnjenek. Ahhoz viszont, hogy a tsz függetlenített párttitkárai is minél érdekeltebbek legyenek a gaz­dálkodás eredményeiben, jövedelmü­ket úgy helyes megszabni, hogy a gazdasági ösztönzés itt is érvényesül­jön. A tsz-párttitkárok függetlenítésének módszere már sok eredményt hozott. A pártépítésnek ez a módszere azon­ban valójában csak akkor igazolja helyességét, ha a függetlenített titká­rok irányításával a tsz-pártszerveze­tek úgy dolgoznak, hogy tényleges politikai erővé váljanak, meg tud­ják mutatni minden körülmények között a célokat és a hozzájuk ve­zető helyes utat, ha a pártszerveze­tek munkája nyomán mind gazda­ságilag, mind politikailag fejlődnek, erősödnek a közös gazdaságok. RÁCZ LAJOS (Pénteken a bajai, a pan­kotai és a vecsési állami gazdaságból, valamint a tö­rökszentmiklósi Alkotmány, és csömöri Haladás, a tá­piószentgyörgyi Zöld Mező, a bácsbokodi Üj Élet és a sóskúti Béke termelőszövet­kezetekből megérkezett az első idei búzaszállítmány a Ferencvárosi Malomba. A ma­lom dolgozói, az Élelmezés­ügyi és a Földművelésügyi Minisztérium képviselői a hagyományokhoz híven ün­nepélyesen fogadták az első búzát szállító vagonokat, vontatókat, a szállító gazda­ságok vezetőit és dolgozóit. — Az új búza, az új ke­nyér, amelyet a mezőgazda­ság dolgozói az ország asz­talára tesznek, az egész or­szág elismerését megérdem­lő kitartó, szorgalmas mun­ka eredménye — mondotta többek között Dergács Fe­renc élelmezésügyi minisz­terhelyettes. — A mezőgaz­daság az Idén minden ne­hézség ellenére hazai ter­mésből fedezi az ország ke­nyérellátását. Az első búzaszállítmány hektolitersúlya általában meghaladja a 78 kilót, a csö­möri Haladás Termelőszö­vetkezetből érkezett szállít­mán-é pedig nem kevesebb, mint 82 kiló volt. (MTI) Munkához látott a helyreállítási bizottság A Duna hetedik árhullá­mának tetőzése óta péntek reggelig már nemcsak a felső szakaszon, hanem Mohácsnál is csaknem két méterrel apadt a folyó. így most már a hazai árvízvé­delmi vonalak mentén sehol sincs harmadfokú, legfel­jebb másod-, vagy elsőfokú árvízvédelmi készültség. A Duna és a mellékfolyók gátjain az értékesebb véde­kezési anyagokat gyűjtik és a legyengült töltésszakaszok helyreállítási munkáit vég­zik. Többek között eddig 900 000 homokzsákot ürítet­tek és mostak ki. Pénteken még 4350 ember, közte 570 katona dolgozott a gátak mentén. A területi árvízvédelmi bizottság utolsó ülésén ér­tékelte a védekezés 110 napjának munkáját. Megál­lapította többek között, hogy a 20 kilométeres mohácsi partszakaszon 135 000 mun­kanapot dolgoztak az ár megfékezésén fáradozó em­berek, majd átadta helyét a megyei helyreállítási bi­zottságnak, amely pénteken tartotta első ülését Mohá­cson. Az eddigi értékelés szerint 21,8 millió forint Mohácson és a környékbeli községek házaiban, közmű­veiben, útjaiban keletkezett kár. Mohácson 187 ház ron­gálódott meg, százba nem lehet visszaköltözni. Az új­jáépítés, illetve helyreállítás előkészületei megkezdődtek. Pénteken Mohácsra érke­zett Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, aki megis­merkedett a város újjáépí­tési, illetve helyreállítási feladataival. (MTI) Szombat, 1965. július 11. ŰÍL-MAGÍARORS2AG 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents