Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

Napirendem A villanyszámlák fizetése Magyarországon egyetlen városban, Szegeden vezették be a fogyasztók érdekében, hogy csekken is kifizethetik villanyszámlájukat. A DÁV ezzel együtt háromféle leamikor 10—12 napot is várnak. Az Ogyessza-lakónegyedben például a díjbeszedő munkaidő után is ügyeletet tart az egyik házfelügyelői hetőséget is nyújt, hogy az lakásban, hogy a dolgozók áram díja időben eljusson ilyen formában is ki tudják hozzájuk. fizetni a villanyszámlát. A Ennelj ellenére egyre sza- sok porodik a későn fizetők szákedvezmény ellenére azonban szaporodik a kései __ „„„„„, „n ,.,,„„_ fizetők száma. A DÁV szema. Havonta 50—60 villany- . . . kellene leórát leéli Íerárnink iHAleoe- reine, na nem Keuene leorát kell lezárniuk idolege- . . „ . „ ... „„„ zarm a villanyorakat, de ez sen, hiszen ingyen nem lehet élvezni az áramszolgáltatás előnyét Sokan munkába járnak, s abban az időben, amikor a díjbeszedő csak abban az esetben lehetséges, ha időben kiegyenlítik az áramszolgáltatás díját. Ha elutaznak a városból, jelentsék be a DÁV-nak, a pénzért megy, nincsenek ""T „ttw, Fttór , ezzel ls igazoljak, miért nem otthon. Ekkor a díjbeszedő csekket hagy a felszólítás mellett, kérve, hogy 3 napon belül adják postára a pénzt Három nap átfutási időt is hagynak, s igya felszólítás után csak 6—8 nappal megy ki a DÁV szerefizetnek időben. A csekkhefizetési rendszert a fogyasztók érdekében vezették be. Ha az áramfogyasztók időben juttatják el az áram díját a DÁV-hoz, nem lesz a szolgáltató vállője, hogy lezárja a vil- lalat és a lakosság között lanyórát. Van olyan eset, súrlódás, nézeteltérés. A munkahely lélektana Alkalmassági vizsgálatok — A világítás és a selejt a modelldarukkal - Szindinamika Játék Mostanában sebb körben üzemekben a termelékenység emelésének forrásait, tartalékait, s a cél jellegéből következik, hogy a megközelítés mindenekelőtt műszaki-gazdasági síkon mozog. A két tudományághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia. Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználatlan lehetősége a köznapi, találó szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérnökök vizsgálják mind széle- nyozniok a pszichológusokkutatják az nak a munkát végző embert. Tegyük hozzá ez az egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem mutat rá a pszichológia elsőrendűen humánus feladatkörére. Mert — ellentétben a gépekkel — itt nemcsak a termelési görbe süllyedése tükrözi az esetleges zavarokat, hanem talán sorsok félresiklása (például a rosszul megválasztott munkahely, életpálya esetében), vagy hétköznapi kifejezésmóddal: a rossz lelkiállapot A pszichológiai tényezők szerepét a termelési folyamatban többnyire nem is lehet adatszerűen felmérni és kifejezni. Megközelítően azért erre is van mód, mert például az Országos Munkaa gépek működését, állapo- egészségügyi Intézetnek a tát — éppúgy kell tanulmáHagyományok, eredmények9 lehetőségek Jegyzetek a szegedi munkásakadémiákról Alig néhány hete fejeződ- új. A múlt század angol, Pál. Nem csoda hát, ha tek be Szegeden, de az egész francia tőkései a terror mel- a négy-öt alkalommal megye üzemeiben is a mufl- lett ebben látták az egyre kas akadémiák. A TIT-ben, erősödő tömegmozgalmak rendszeresen. iskolához illő mely a szakszervezetekkel leghatásosabb ellenszerét, s fegyelemmel összegyűlő karöltve szervezte, s bonyo- éppen ezért szívesen áldoz- munkások nagy érdeklődéalította ezeket az akadémiá- tak különböző tanfolyamok, sej s örömmel fogadták eze_ kat, már befutottak a kü- munkásiskolák szervezésére, ket ^ előadásokat, lönböző jelentések, kimuta- kulturális intézmények feltások, amik lehetővé teszik állítására, ahol a uralkodó ŰSZÍI)l8 l8lk8S8déSt az évi munka reális értéke- osztály ideológiájával áthalését, s egyben elősegítik a tott előadásokkal igyekez- Minde2t nem azért mondjövő évi munka jobb, körül- tek befolyásolni, érdekük- tam el hogy egyszerűen tekintőbb megszervezését. nek megfelelően nevelni a ' „ . . „„ , munkástömegeket. így szü- Párhuzamot vonjak az akJavulo munka letett meg Franciaországban kori és a mai iskolán kívüli ... _ , .. , az úgynevezett felnőttek oktatás között I. Hiszen az Az iden Szegeden 15 gyár- tanfolyama, Németországban eeé,, történelmi-társadalmi ban, illetve üzemben muko- a Humbolt Akadémia, s egéSZ tortenelmj társadalmi helyzet merőben más ma, mint a század elején. Ma például nincs ellentét a hivatalos iskolai oktatás és az iskolán kívüli, úgynevezett szabadoktatás dött munkásakadémia. Az Angfiában az University elhangzott előadások száma Extencion. Hasonló tenden. 162. (A tavalyi 140-hez vi- cia érvényesült az 1891-ben szanyítva ilyen tekintetben Magyarországon létrehozott határozott fejlődés mutatko- Ezabad Lyceum-ban is, mely zik.) Ebből 66 — tehát az éppen ezért hamar népszeösszes előadások 44 százaié- rűtlenné vált - uSS^éTS^ Vannak arenban az isko- Nem tiltják s nem talánós műveltség egyéb Ián kívüli tanításnak más, nézik görbe szemmel. Hivamás kérdéseivel, 91 előadás pozitívabb hagyományai is. talos szerveink is pártfogolpedig — 56 százalék — kü- A radikális polgári értelmi- segítik az ügyet S nolönböző szakmai, illetve a ség vezetésével 1902-ben . . , , termeléssel összefüggő prob- megindult Erzsébet Népis- ha naindez dologlémákkal foglalkozott. A kola például — bár kifeje- van bizonyos hátranya. Ami legjobban működő akadé- zetten marxista szelleműnek szabad, vagy amire éppen miák szinte kivétel nélkül nem mondható — határo- biztatn} nógatni kell, an^SpiS^^ feSésér^irWTa^ft nak mindig kevesebb a varültek ki. mint például a lyásoló intézmény volt. Né- razsa. a vonzereje. GondoVas- és Fémfeldolgozó Ktsz, hány évvel később, részben sabb, körültekintőbb témaa MÁV rókusi gépállomása, ^ 1905-ös forradalom hatá- választással, olyan ismeretek h£*XZ2$S&Á Ken- már születtek határo- átadásával, melynek gyadergyár. az Ingatlankezelő zottan marxista szellemben korlati hasznat a mindenVállalat, a Jutaárugyár, a működő szabad munkásisko- napi életben közvetlenül érCipőgyár és a Háziipari Ják is zékelni tudják a hallgatók Ktsz akadémiái. u—fc*.»M«i*. C»narf.H ~ a vonzerőt is meg lehet Amint a számadatok és ez MUnKaSOMaiaS SZegeOeiI teremteni S nem utolsóa felsorolás is bizonyítja, , ' , . _ az idei évben határozottan Szegeden különösen sok sorban azzal, hogy a munjavult a munkásakadémiák ebben az időben a szerve- kásakadémiák résztvevőivel, munkája. Több embert igye- zett munkás s így érthető, vezetőivel és szervezőivel KISS Se^ h0gy * munkásönképzés is egyaránt megértőjük ezekzéssel biztosítani az előadá- erőteljesen fellendült. Isko- nek az akadémiaknak az sok sikerét, maradandó ha- iájukban, az 1907-ben ala- igazi jelentőségét, s a bentását. S hogy az eredmény kult Munkás Szabadiskolá- nük rejlő sok jó lehetőségen ZS? ^ a tanítás meghatározott keresztül megkedveltetjük, cél— kommunista szellemű, megszerettetjük okét. művelt munkásság kialakí- Hallgatóknak, s előadóktása — érdekében, s szinte nak egyaránt érezni kell, tudományosan kidolgozott hogy nem felesleges formódszerekkel folyt. Tan- mális valamivel töltik el menetükben három alapvető idejüket, hanem valami témakör szerepelt: termé- olyannal, amire tényleg szettudományos ismeretek, szükség van. Ami nemAz akadémiák résztvevői- szociológia (ezen belül fog- csak az idősebbek elsősorban nem a TIT szervező munkájának hiányosságaiban, hanem többnyire az üzemi, szakszervezeti vezetőknek, s maguknak a dolgozóknak a hozzáállásában keresendő. i szabadofüatás iskolás t ssssüflt T-Í r™„ r HiHs tározott elképzelés és cél sadalomtudomanyi kérdés- érő" az adött lehetőségeket nélkül állt a munkásakadé- sel, például politikai gazda- e szalasztó fiatalnak is jó miák előtt. Félig-meddig ér- ságtannal is) és irodalmi, ?Ikal£™ pcotf°i"Vaz *™í Sr^^jF&SSS. mŰVéSZeU ^^ Sen hogy milyen fel- belüI 32 egyes foglalkozások mindezt valóban így látják, adatok' és lehetőségek rej- anyaga olyan változatos és s érzik majd a munkásakadémiák szervezői és résztvelenek ezekben az akadémi- érdekes, hogy a mai munákban. E ebből fakad az a kásakadémiák tematikáié- akk°r n€nl k.öt,e'essél lanevos közömbössée is lematiKaja ként> vagy csak fehg-medSSStí ezt az egész ügyet "ak összeállítói is tanulhat- dig önként vállalt feladatkezelik. Nem is gondolják, nának belőle. Az előadáso- kent végzik ezt a munkát, milyen régi, s haladó ha- kat olyan nagy tudású, szódé őszinte lelkesedéssel, azzal ssssursssLS. ssdémiák létrehozásával. hatott emberek meggyőződéssel, - —. alami fontos és tartották, igen jó dolgot csinálnak. S vetett ÍSsz0abandokS £E Hollós József, dr. Szögi Jó- ™jd az eredményeken is. lata ugyanis egyáltalán nem zsef, Czibula Antal, Bite Nagy Katalin hívta össze a munkaközi pihenőidő megvitatására. Több üzemben megszervezték az úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálatokat, például a Lenin Kohászati Művekben, a Ganz-Mávagban, a Hazai Pamutszövőben, a Magyar Pamutiparban. A Hazai Pamutszövőgyár egyik kísérlete szerint a felvételre jelentkezőket, természetesen az orvosi vizsgálaton túl, olyan próbáknak vetették alá, amelyek módot adtak kézügyességük, tapintó és megfigyelőkészségük, színérzékük stb. tanulmányozására. A vizsgán pontozták a próbafeladatok megoldását. A pályaalkalmassági vizsgálatok másutt is bizonyították, hogy nemcsak az üzem érdekeit védik — hiszen megtakarítják a textiliparban mintegy 2000 forintra tehető betanítási költségek felesleges ismétlődését —, de egyszersmind a dolgozókat is megóvják a tévesen választott munkahely súlyos következményeitől. Akik pedig alkalmasnak bizonyulnak, természetesen jobban keresnek a számukra megfelelő munkakörben. textilipari munkaerővándorlást tanulmányozó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepeltek azok, akik nem is erre a pályára készültek, 35 százalékukban eredetileg semmilyen elképzelésük nem volt a választott szakmáról. Mindez befolyásolja pszichikai kötődésüket munkahelyükhöz. Az építőipari vándorlást vizsgáló szakemberek megállapították, hogy az okok között 8,5 százalékban szerepelt ez a jobbára pszichológiai tényező: „nézeteltérése támadt vezetőivel és munkatársaival". Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológia széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlít- jelöltek kis modell-darukon hetnénk még példaként a „játszottak", de a valóságsok előnyt ígérő színdinami- hoz arányított térben, s műkát. Kimutatták uevanis szerek jelezték a pontossáKimutattak ugyanis, got> a kéz biztonságát stb hogy a hideg színek (kék, A vizsgálatok nyomán gyaAz üzemi pszichológia tevékenységi köre lényegében átfogja a teljes termelési folyamatot. A Lenin Kohászati Művek munkalélektani laboratóriuma például egy régebbi vizsgálatában kutatni kezdte az ismétlődő és jobbára a daruvezetők hibájából adódó balesetek okait Érdekes képet mutatott a vizsgálati laboratórium: a kékeszöld, zöld) megnyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös stb) színek izgató jellegűek. Ezeket a lelki reakciókat a munka monoton vagy változatos összetételének megfelelően lehet „adagolni". Kutatási eredmények bizonyítják azt korlatilag megszűntek az üzemben a darukezelők hibájából adódó balesetek. Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető-gyárában 12 csatornás mozgáselemző készülékkel tanulmányozták a munkafolyamatokat, s úgynevezett pulzusfrekvencia-mérőis, hogy a pszichológiailag vei a dolgozók szívműködémegalapozott, jó világítás növeli a teljesítőképességet; egy kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világítás fordított arányban befolyásolta a selejtszázalékot, amely 90-től 5 százalékig terjedő skálában alakult Egész sor példa akad már sét, közvetve: a fáradtságérzetét. A Békéscsabai Ruhagyárban kedvező lépéseket tettek a célszerű színdinamika alkalmazására. A sokhelyütt sikerrel alkalmazott üzemi-pszichológiai vizsgálatok ellenére kétségtelen, hogy ez a tudományág még nem foglalta el nálunk méltán megillető hea mi iparunkban is a mun- lyét. A kezdeményezések ma kahelyi pszichológia eredményes alkalmazására. A textilipar néhány üzemében megfigyelték a műszak közbeni fáradás jellegzetes időpontjait. Ide néhány perces pihenőidőket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. Az MTESZ egyébként a közelmúltban pszichológusok, szociológusok, vállalati szakemberek külön tanácskozását még jobbára helyi jellegűek. Nagy a szakemberhiány. A pszichológusképzés problémái, egész sor egyéb jelzéssel együtt, arra mutatnak: a lehetőségekhez mérten ma még kevéssé hasznosíthatjuk a modern termelés-szervevezés e kiaknázatlan forrásait, s tegyük hozzá: a munkát végző modern ember munkahelyi „klímáját" javító tudományágat! T. A. Magyar—marokkói kereskedelmi szerződés 1965. július 6—13 között Rabatban vegyesbizottsági tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság és a Marokkói Királyság kereskedelmi delegációi között. A tárgyalások eredményeként július 13-án aláírták a két ország közötti árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, amelynek érvénye 1966. december 31-én jár le. A jegyzőkönyvhöz csatlakozó árulistán magyar részről többek között textíliák, fémipari tömegcikkek, elektromos és gépipari termékek, gyógyszerek szállítását irányozzák elő, déligyümölcsök, szardínia, takarmányféleségek és bányaipari termékek ellenében. ffluaséÍHtc ítiák iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiim LEGYEN SZÉP A DUGONICS TEBI PARK IS! örömmel tapasztaljuk, hogy Szegeden nemcsak a belvárosban, hanem a külterületeken is szépen rendezik a parkokat és tereket. Ezért szeretném felhívni az illetékesek figyelmét a 30-as számú önkiszolgáló bolt és a mellette levő ház (Dugonics tér 7. sz.) előtti park elhanyagoltságára. Mindkét ház előtt elég nagy terület van, ami szépen be volt füvesítve, sőt volt olyan időszak is, amikor a kertészeti dolgozók virágot is ültettek ide. 1963ban azonban, az emeletráépítés során tönkrement és azóta teljesen elhanyagolt a park. Az utóbbi időben még teherautók is közlekednek területén, a sarat felhordják a járdára, s ez semmiképpen sem engedhető meg. Véleményem szerint — hasonlóan a Petőfi Sándor sugárúton kialakított parkhoz — itt is meg lehetne oldani, hogy az élelmiszer üzlet előtti részt kővel vagy kaviccsal és egy-két pihenőpaddal látnák el, s a többi részt fűmaggal vetnék be. Javításra szorul a járda is. Tanács Antalné HANGOS A RÁDIÓ A szegedi kenderfonógyár környékének lakói nevében fogtam tollat. Ugyanis minden reggel pontosan 6 órakor az üzem főbejáratánál elhelyezett hangszóró bömbölve köszönti a dolgozókat, s ezt követik a ritmusos tvisztek, a pattogó indulók, vagy ami éppen a Kossuth rádió műsorán van. Ez persze egyik oldalról igen kedves dolog, de nézzük meg az érem másik oldalát is. A környéken lakó gyermekek legjobb álmukból riadnak fel, a későbben kelő felnőttek idegei pedig romlanak. Kérjük, hogy a főbejáratnál elhelyezett hangszórót a még pihenő dolgozók nyugalmának érdekében ne működtessék! Bozsó István Szeged, Londoni krt. 1. Van egy postás Ismerősöm, aki a honoráriumot hozza számomra. Az aprópénzt mindig átadtam neki borravalónak. Mindig rendesen megköszönte, aztán távozott. Idők folyamán egyre nehezebb lett, az aprópénzt automatikusan magánál tartotta, nekem csak a kerek összeget fizette ki. Miután az butának tetszett volna, ha nem adok semmit, és miután az aprópénzt ígyis-úgyis megtartotta, a nagyobb öszszegből is adtam neki. Eleinte megköszönte, de később már mindent visszatartott, ami a kerek százasok felett volt. Idővel már hozzászokott, hogy ez az övé, és többé meg sem köszönte. Mikor azonban egyszer 199 forint honoráriumot hozott, határozattaA postás mok megszerzésében. Több postaszelvényt összegyűjtött, és egyszerre fizette ki az aprópénzt. Így nul álltunk egymás- azután, hogy előző- is maradt a helyzet, sal szemben, és nem leg már egy százast Végül teljesen betudtuk — főleg én kapott. Nem koc- szüntette a pénz ki— mihez kezdjek, káztathattam meg, fizetését, csak a Eltegyem a 100 fo- hogy ezzel megsért- nyugtaszelvényt íratrintot és adjam ne- sem. Szépen megosz- ta velem alá. Ezki a 99-et, vagy for- tozkodtunk. Egy bi- után zsebből adtam dítva? Ügy kalkulál- zonvos idő múlva neki borravalót, tam: ha odaadom a már teljesen magától - ,„„ „ , , 99 forintot, amely a értetődően osztoz- . lgy m, né" régi jogszokás sze- kodtunk. És később ba,ny even keresz" rint már régen őt már az lett az érzéilleti, akkor tulaj- sem, hogy a szabvá- . A napokban megdonképpen nem ad- nyos felerész már jelent váratlanul a nék egy fillér borra- természetes lett a Oostásom ünnepi ölvalót sem. Azt számára, és lassan tözetben, és átnyújmondtam tehát, hogy feledésbe merül, totta egy családi adja nekem a 99 fo- hogy ez tulajdonkép- hóz tulajdonjogi okrintot és tartsa meg pen a borravalója, mányát. „Már be is a százast. Igen, de Ezután módszert vál- költözhet — mondta előfordulhat az is, a toztatott — az apró- —» bocsásson meg, szerkesztőségek jó- pénzt átadta nekem, nem tehettem másvoltából — mondjuk a kerek összeget ként • • • ahogy én — 450 forintot ka- megtartotta. Később 3nt ismerem, elfolyt pok. Akkor újabb már az aprópénzzel yo.lna. a„ pénz 32 UJ" probléma jelentkezik, sem akart zavarni között..." Csak nem adhatok munkám közben, ne- Milán Gergel neki tízeseket, vagy hogy akadályozzon karcolatat átdolgozta egy önvenforintost, további honoráriu- Sényi Imre csütörtök, 1965. július 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 5