Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-14 / 164. szám

Helen 20 Tagon felett Országszerte aratják az őszi árpát, de számos vidé­ken teljes erővel megkezdték már a búza betakarítását is. Az állami gazdaságok kom­bájnosainak hagyományos versenyében eddig 26-an ha­ladták túl a tizenöt vagonnyi teljesítményt, közülük heten egyenként több mint húsz vagon gabonát adtak át gé­pük alól a szállítóbrigádok­nak. A kombájnos verseny első helyezettje Sereg Lajos, a Bajai Állami Gazdaság kombájnosa hétfő estig 2400 mázsa őszi árpát csépelt ki SZK—4-es gépével," a máso­dik helyezett Kmetovics László, a Bajai Állami Gaz­daság tábláin 2240, a kunfe­hértói Sipka Sándor pedig 2170 mázsát teljesített. De nyomukban jár Babinyecz József bajai kombájnos 2164 mázsás, továbbá Geregus András dánszentmiklósi kom­bájnos is 2139 mázsás telje­sítményével. A gorzsai és a kiskunhalasi állami gazdaság ugyancsak egy-egy kombáj­nossal szerepel a verseny él­vonalában. A magyar gyártmányú AC kombájnvezetők versenyében Gilik Tamás, a kalocsai ál­lami gazdaság dolgozója 1429 mázsa árpát csépelt ki eddig. A rendrearató gépek vetél­Kombájnok, gépek, emberek Kedd estig 6500—7000 mázsa búzát arattak a FelszabadulásTsz'ben Két nap alatt három vagon gabonát szállítottak a szegedi malmokba A sándorfalvi homokról hétfőn három kombájn át­jött a szegedi Felszabadulás Tsz búzaföldjére. Így a nyolc kombájn valóságos „offenzívát" indított a bú­zatermés betakarítására. Aki délelőtt látta, hol dolgoz­nak a gépek, délután hiába kereste ott Csak szalma­csomókat talált. A kombáj­nok már a Nagyfeketén fal­ták a vöröses színű olasz búzát. Igazi nagyüzemi ara­tás van a szegedi Felszaba­dulás Tsz-ben. A kombájnok fáradhatatlanul és szaporán dolgoznak. Mennyit arathattak? — kérdezősködtem. A tábla, aminek hétfőn reggel neki­fogtak, 98 hold. De azzal aligha érik meg egész nap. Kedd estig meg lesz a 300 hold — mondta Lele And­rás, a tsz l-es számú üzem­egységének vezetője. Közép­korú, eleven gazda Lele And­rás bécsi, aki mezőgazdasági technikumban és a közös gazdaság gyakorlatában nőtt fel a nagyüzemhez. Bizton­sággal, körültekintéssel irá­nyítja a betakarítás sokféle munkáját. Mutatja a napi munkaszervezési programot: nyolc kombájn arat, tíz von­tató hordja a gabonát, né­hány erőgép kukoricát ka­pál és borsót fejt, kilenc ló­fogat dolgozik, nyolcvan­kilencven ember arat, gabo­nát tisztít; szóval vezérli, eteti a gépeket A mázsaháznál Gera Jó­zsef pontosan tudja, meny­nyit arattak. Reggeltől késő estig méri a kocsikat és jegyzi a mázsákat. Vasárnap négy kombájn 1500 mázsát aratott, hétfőn a nyolc gép közel 2 ezer mázsát takarí­tott be. Kedd estig mintegy 6500—7000 mázsa búza érke­zett a mázsaházhoz. Hétfőn és kedden három vagon búzát adtak át az államnak. A következő na­pokon 4-5 vagonnal is szál­lítanak naponta a szegedi malmokhoz. Két cséplőgép éjjel-nappal tisztítja a kom­bájnok által aratott gabonát. Teljes erőbedobással vágják, tisztítják és szállítják a bú­zát a Felszabadulás Tsz gaz­dái. Számításuk szerint csü­törtökön befejezik az 510 hold búza aratását, ha az eső nem szól közbe. Kezdődik az árvízkárok helyreállítása k EMg 15 millió a lakosság segítsége vagy hitelhez kívánnak jut­ni? A sokakat érdeklő kérdés­kedésében Balogh János, az sel a Magyar Vöröskereszt­Izsáki Állami Gazdaság trak­torosa vezet 152 holdas telje­sítményével. (MTI) hez. az Országos Takarék­pénztárhoz és az Állami Biztosítóhoz fordultunk. Hatezer családot lakoltatott ki a víz A segélyek elosztása nyilvános Végzett technikusok a tsz-ekben A felsőfokú mezőgazdasági technikumokban végzett hallgatók már valamennyien elhelyezkedtek: a nyár végé­től kezdve mindegyiküket várja a magukválasztotta gya­kornoki munkakör. A felsőfokú mezőgazdasági techni­kumok fennállásuk óta most bocsátják ki a legtöbb nö­vendéket: a 23 intézményben, 10 különböző szakon 1200 szaktechnikus végez. Egyharmaduk társadalmi ösztöndíjas volt: ök már ismerős termelőszövetkezetben vagy állami gazdaságban kezdik meg munkájukat. Az 1200 új mezőgazdasági szaktechnikus "közül mint­egy 900-an termelőszövetkezetben kezdenek dolgozni. A többiek állami gazdaságban, gépjavító állomáson, vagy más mezőgazdasági üzemben, Vállalatnál helyezkedtek el. (MTI) Test véregyetemek baráti szerződése Testvérlapunk a szegedi tudósok ogyesszai útjáról Mint már jelentettük, a kutatók tanulmányainak köz­József Attija Tudományegye- lése az Acta Scientiarum tem két professzora, Szőke- Mathematicarum című világ­falui Nagy Béla akadémikus, szerte ismert szegedi matema­a természettudományi kar tikai folyóiratban már hagyo­dékánja és Wittman Tibor mányossá vált a szegedi és tanszékvezető egyetemi ta- ogyesszai tudományos kol­nár az ogyesszai I. I. Mecs- lektív.Lk munkájában. Szőke­nyikov Tudományegyetem falvi Nlagy Béla mostani meghívásóra egy hetet töl- ogyesszai látogatása lehetővé töttek Szeged szovjet test- tette, hogy ezek a szép ha­vérvárosában, Ogyesszában. gyományok a jövőben foly­A szegedi tudósok ogyesszai tatódjanak és kibővüljenek. látogatása a két egyetem kö- Beszámol ogyesszai test­zötti tudományos kapcsoLa- vérlapunk arról is, hogy Sző­tök megszilárdítását és to- kefalvi Nagy Béla akadé­vábbfejlesztését szolgálta, mikus rendkívül nagy érdek­Látogatásuk végén ünnepé- lődéssel kísért előadást tar­lyesen aláirtak a két testvér- tott az ogyesszai Tudósok egyetem alkotó barátságáról szóló szerződést. A két szegedi professzor látogatásának jelentőségéről terjedelmes cikkben számol be ogyesszai testvérlapunk, a Znamja Kommunizma. A cikk a többi között megál­lapítja, hogy a szegedi tudo­mányos küldöttség útjának jelentősége korántsem merül ki a szerződés megkötésében. A két nagy matematikai is1 kola — írja a cikk —, mely­nek feje Szegeden Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus, Ogyesszában pedig M. G. Krein professzor, az U. SZ. SZ. K. Tudományos Akadé­miájának levelező tagja, már mintegy 20 éve szoros tudo­mányos kapcsolatban áll egymással. A két matemati­kai iskolára jellemző a tu­dományos érdeklődés hason­lósága és egymás eredmé­nyeinek alkotó alkalmazása. A baráti levelezés, a tudo­mányos dolgozatok cseréje, kölcsönös meghívások elő­adások tartására és a tudo­mányos konferenciákon való részvétel, továbbá ogyesszai Házában. Ezen az előadáson kívül Szőkefalvi professzor több tudományos megbeszé­lést folytatott. A Hazám testvére A nemrégiben Szegeden is járt Hazám tengerjáró „test­vére", a Dunaújváros most úszott fel Budapestre az apa­dó Dunán. Remélhető, hogy a normális hajóforgalom ha­marosan megindul e fon­tos víziúton. A Magyar Vöröskereszt több más tömegszervezettel együtt alkot la azt a társa­dalmi bizottságot, amely összegyűjti és országosan szétosztja — a károk és a begyűjtött összeg arányában — a megyék között a dolgo­zók áldozatvállalásából szár­mazó segélyeket és gyors­segélyeket. Természetesen mind a segély, mind a gyorssegély ingyenes, megté­ríteni nem kell. A gyorssegély — mint ne­ve is mutatja — azonnali pénzbeli támogatást jelent, bizonyos összegig, a tönkre­ment ingóságok: bútor, élel­miszerkészlet, állatállomány, háztáji vetemények pótlásá­ra. A segélyt az összedőlt vagy nagyon megrongálódott lakóházak helyreállítására, újjáépítésére folyósítják. Az így keletkezett károkra a begyűjtött összeg arányá­ban utalnak majd ki segélyt. Hogyan kell segélyt, gyorssegélyt kérni? A károsult személynek írásbeli kérelmét falun a községi, városban a kerületi tanácshoz kell benyújtania. Ebben felsorolja, mi pusz­tult el az árvíz folyamán, és annak hozzávetőlegesen mi az értéke. A tanácsok a ve­lük együttműködő bizottsá­gokkal összegyűjtik és felül­vizsgálják a kérelmeket. Meghatározzák a segélye­zésre szorulók sorrendjét és a segélyösszeget, majd meg­kezdik a kifizetést. A kár­összegen kívül figyelembe veszik a család tagjainak életkorát a gyermekek és a keresők számát is. A kár helyreállításához vagy az újjáépítéshez szük­séges összeg hiányzó részére hitelt is igényelhet az Orszá­gos Takarékpénztártól a ká­rosult. A hitel olyan köl­csön, amit törlesztéssel kell visszafizetni. Mennyi hitel kapható? Az egyéni tulajdonban le­vő, megrongálódott vagy tel­jesen tönkrement lakóhá­zakra és a hozzátartozó gaz­dasági épületekre a tulajdo­nos annyi hitelt kérhet, amennyi a helyreállításhoz vagy az újjáépítéshez szük­séges. Mennyi idő alatt kell törleszteni az így felvett hitelt? Ha helyreállításhoz igé­nyelték az összeget, akkor tizenöt éven belül, ha tel­jes újjáépítéshez, akkor hu­szonöt éven belül kell visz­szafizetni. A hitel mindkét esetben teljesen kamatmen­tes. Hogyan kell hitelt kér­ni? A károsultaknák tanácsos minél előbb felkeresniük a lakóhelyükhöz legközelebb eső — falun a járási, város­ban a kerületi — takarék­pénztárakat, ahol személye­sen tájékozódhatnak a to­vábbi teendőkről. Az Állami Biztosító a ter­melőszövetkezetekben kelet­kezett minden anyagi kár — épületek, jószág, termés, gépek — értékének a felét a szövetkezetnek megtéríti. A biztosító becsüsei már megkezdték az összeírás munkálatait. Okosan élni A megváltozott körülmé­•^•nyek egészen átformál­ják az embereket. Ezt szűr­tem le tanulságként azok után, amiket a konzervgyári vasárnapi „árvizes műszak­ban" résztvevőktől hallot­tam. Amikor néhány hét­tel ezelőtt az előző sze­zon hajrás napjairól be­szélgettünk, voltak akik a pihenőnap jogát emlegetve, hallani sem akartak az idei vasárnapi termelőmun­káról. S lám, az elmúlt va­sárnapon egymillió forintér­tékű konzervet gyártottak. Egy héttel korábban pe­dig vasárnapi munkájuk túl­óradíját, 70 ezer forintot az árvízkárok helyreállítására ajánlották fel. Amikor e nemes cseleke­detek mozgatórugói iránt érdeklődtem, a korábban jogot emlegetők közül is nagyon sokan a kötelesség­ről beszéltek. Néhányan mintha e kötelesség teljesí­tésének fontosságáról akar­tak volna meggyőzni, sora­koztatták indokaikat, érvei­ket: a bajbajutottakon segí­teni emberi kötelesség, így kívánja ezt a munkásbecsü­let. Ki segítsen, ha nem mi, amikor a kedvezőtlen idő­járás miatt össztorlódott a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozása. Érveiket, kér­déseiket, s erre tettekkel adott válaszukat a megvál­tozott körülmények szülték. Az a felismerés, hogy közös ügyről van szó, s az okosan, szorgalmas kézzel végzett munka terméseink, alkotá­saink védelmében, a pusztí­tás helyreállításában is kö­zös. Mindenki egyformán se­gített? — kérdezhetné bár­ki. Nem. Voltak, akik leg­jobb akaratuk mellett sem vehettek részt a vasárnapi munkában. Többektől nem is várták ezt, hiszen jól tudták, hogy rájuk odaha­za vár az egész heti mun­ka után a családi gondok, problémák megoldásának vasárnapi műszakja. Vi­szont most is akadtak olya­nok, akik hallani sem akar­tak vasárnapi munkáról. „A sima órabértől a mi raktá­runkban nem lesz több konzerv." Nem maradtak fölényben ezzel a véle­ménnyel. A többség nem hagyta szó nélkül ezt az évtizedekkel ezelőtt még burjánzott szemléletmódot. Voltak, akik még ezután is erősködtek, hogy ők okosan élnek, mert hosszú életre vágynak, s kinek mi köze hozzá, dolgoznak-e vasár­nap, ha nem muszáj. Egyik-másik szemléletben, vagy ahogy többen nevez­ték — szókimondásban — sincs semmi különös, ha a többségből kihúzók állás­pontja általában szembetűnő is. Ennek ellenére különös­nek látszik, mert megszok­tuk, hogy a múló évekkel szüntelenül változik, fejlődik körülöttünk minden, gyor­sabban, s erőteljesebben mint népünk történetében bármikor. S ez érezteti ha­tását az emberek gondolko­dás- és életmódjában. E fejlődés éppen az utóbbi években a szegedi üzemek­ben is újmódi munkásöntu­dat szülte fegyelemmel, sa­játos új vonásokkal, a szo­cialistabrigád-címért küz­dők önkéntes serege terem­tette munkamorállal gazda­godott. Az új társadalom jegyeit hordozó munkáskol­lektívák egységes állásfog­lalása mellett sérti fülünket az árvízműszakból, a vasár­napi munkából kihúzok hangja, véleménye. Szóvá tesszük a fülünket és érzéseinket sértő hangot. Mindenekelőtt a konzerv­gyár esetében is a vasárna­pi munka teremtette 1 mil­lió forint értékű készárut és az árvízkárosultaknak jut­tatott 70 ezer forint túlóra­díjat látjuk. Ezek nemcsak egyszerűen a külső változá­sok számokkal mérhető je­lei, hanem a legbensőbb, az emberek gondolkodásában, magatartásában végbemenő fejlődés ékes bizonyítékai. Az új, a ténylegesen szo­cialista munkaerkölcs be­szédes számai, amelyeknek kontrolijává az igazi mun­káslelkiismeret vált. Arról beszélnek e számok, hogy üzemeinkben, s köztük a konzervgyárban is érik a vetés, amit formálódó új világunk hintett el az em­berek lelkében. Mint ahogy a legjobb ta­lajban is akad kikeletlen mag, vagy senyvedő hajtás, a társadalmi életben is ke­rül a fejlődésben elmaradt, vagy megrekedt emberi gondolkodás. Felszínesen nézve csak a szavak és a tettek különbözőségéről van szó, de a lényeg mélyeb­ben gyökerezik: a kettős tudatban, a kettős szemlé­letben. Az emberek leg­többje ma már nemcsak büszke azokra az új voná­sokra, amelyekkel az új korszak „szerel fel" ben­nünket. Ügy érezzük ezek­kel nemesebben, szebben élünk. Mátrán szembeszállha­** tunk az új vonásokra apellálva, s vitázhatunk mindazzal, ami élőszóval, tettel vagy bármi módon is visszahúz. Ml mindannyian ma még két világ mezsgyé­jén haladunk, ha a több­ség tetteit, munkáját az új, a ténylegesen szocialista tö­rekvés határozza meg. Eb­ből fakad nemcsak a kol­lektívák, hanem az egyes ember ellentmondásossága is. Ma, holnap, és még so­káig számolnunk kell az­zal, hogy összetettség van az emberekben. Fejlődésü­ket azzal segíthetjük, hogy erősítjük bennük a pozitív vonásokat, nyesegetjük a rossz tulajdonságokat. Nem gyors, nem egysze­rű folyamat ez. Apróléko­san épül fel az emberek­ben, évek alatt érik tuda­tossá ez a magasabb fokú munkamorál és nem égi malasztokra, hanem a kom­munisták, az öntudatosabb dolgozók helyes, türelmes, meggyőző munkájának ered­ményeként. A türelmes munka azonban nem jelen­ti és nem is jelentheti azt, hogy szó nélkül, esetleg ne­heztelő szó nélkül hagyjuk a kibúvók véleményét, ma­gatartását. A közösségben élő ember általában a legjobb szándékkal, hittel és lelke­sedéssel cselekszik, de bár­milyen apró is ez a cse­lekvés, a többi kicsi-nagy emberi cselekvésekkel ösz­sze kell dobbannia. S az, hogy a cselekedeteit értéke­lő vélemények közül me­lyikre hallgasson, döntő do­log. Mint ahogy az igazi művész, a munkásember sem az igénytelenek, az el­maradottak tetszését va­dássza, hanem azokét ke­resi, akik a társadalmi tu­dat legmagasabb fokán áll­nak. A vasárnapi műszak­ban dolgozók, az árvízkárok helyreállítását segítők sem azt nézik, hogyan véleked­nek munkájukról elmara­dott társaik, hanem hogy tettük milyen hasznos a közösség szempontjából. Az 6 munkájuk, véleményük a társadalmi élet erkölcsi normáit fejezi ki. Ez az igazi értelemben vett okos élet. S ha ilyen tettekre szólítanak fel másokat is, akkor az osztályerkölcs ne­vében szólnak. NAGY PAL <í«ombat, 1965. július 81. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 \

Next

/
Thumbnails
Contents