Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-13 / 163. szám
I Sikeres szakmunkásképzés (Tudósítónktól.) A Szegedi PostaigazgatóBagon néhány évvel ezelőtt nagy problémát okozott a műszaki dolgozók utánpótlása. Ha örömmel számolhatunk be arról, hogy e problémát nagyrészt érettségizett fiatalokkal sikerült megoldani. A most lebonyolított szakvizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalok megszerették munkájukat és méltók .arra, hogy idősebb kollegáik nyomdokain haladva öregbítsék a posta jó hírnevét. A napokban vizsgáztak jó eredménnyel a műszaki híradástechnikai hálózatszerelő fiatalok közül 14-en. Ugyancsak sikeresen szerepeltek a vizsgákon a szakosított középfokú tanfolyam hallgatói is. A híradástechnikai műszerész tanfolyamot 15 érettségizett fiatal végezte el. Közülük ketten az országos versenyen elért kiváló eredmény következtében soronkívül váltak szakmunkásokká. Jól sikerültek a vizsgamunkák is. mintegy 80 ezer forint értékben készítettek különböző működő, felhasználható postai berendezést Angyal Rezső Shakespeare — mikrofilmen „Nálunk Shakespeare-t eredetiben olvashatja" — ezt a hirdetményt tette közzé a majna-frankfurti városi és egyetemi könyvtár, amelynek értékes eredeti Shakespcare-példányok vannak birtokában. Ezek a mikrofilmek igen sokba, 50 000 márkába kerültek. Napirenden: A homok ellátás A minap egy magánépíttetó mesélte, hogy nincs az építkezéshez homok. Hoszszú járkálás után végre sikerült szereznie. De az állami vállalkozásoknak nem elég egy-két kocsiderékkal. — Mikor kezdik a homokkitermelést '? — Reméljük, a Duna hamarosan leapad annyira, hogy útjára- indulhasson az elevátor. Valószínűleg július végén, de legkésőbb augusztus első napjaiban megkezdjük a munkát. Azt tervez— Építkezésekhez nem is zük, hogy két műszakban jó más csak a folyami ho- dolgozunk s nagy tartalék, .,.., . . , keszletet halmozunk lel. Az mok - tájékoztatott ben- 196l második negyedévére nünket a Szegedi Folyam- szükséges 18—19 ezer köbkotró és Homokkitennelő méter helyett szeptember Vállalat vezetője. — Falazáshoz ugyan fel lehet használni a Szeged környékén, például Dorozsmán és Gyálaréten található „pocahomokot" is, de vakolásra már nem alkalmas. — Ha nem jó a bányahomok az építkezésekhez, mit használnak? — A nagyobb vállalatok időben beszerezték szükségletüket Akkor, amikor volt még bőven. Június 15-ig 19 ezer 786 köbméter homokot szállítottak el telepünkről. — Most a magas vízállás miatt nem dolgoznak? — A Tisza és a Maros vizétől nyugodtan folytathatnánk a munkát Uszályunk van, kotrónk és vontatónk is. Csak éppen az elevátorunk romlott el. Anélkül pedig nem tudjuk partra tenni a homokot. — Mi történt az elevátorral? — Még 1964 végén felmondta a szolgálatot. Elavult, öreg gép volt, nem lehetett már megjavítani. Megígérték a pesti központunkban, hogy májusra újat küldenek. De még nem érkezett meg, a Duna magas vízállása miatt közepéig 40—45 ezer köbmé. tert rakunk partra. Így lesz megfelelő mennyiségű homok, jut bőven mindenkinek. '.! i A homokellátás az építkezéseken eddig, nagyobb gondot még nenj okozott. Ha július végén megkezdik a kitermelést a Maroson nem is lesz fennakadás. Máskor azonban előbb kell gondolni arra, hogy megfelelő tartalékkészlet álljon rendelkezésre, mert egy gép hibája sok építkezésnél hosszú munkakiesést okozhat flotta az egyetemről és első végzett növendékeiről. 228 diplomás — a világ minden tájáról ti A „Munkácsy-kalap A híres lesto eredeti levelét őrzi egy szegedi gyűjtő A ritkaságok rendszerint kicsiség is. nekünk mégis örömet szereznek és felkel- becses, mert a Szegedi Mótik az ember érdeklődését, ra Ferenc Múzeumban látmég akkor is, ha azok nem ható Munkácsy egyik főművalamilyen Jelentékeny ese- vének, a „Honfoglalásának ménnyel állnak kapcsolatban. Álttiláncs emberi tulajdonság, hogy a ritkaságok megszerzésére törekszünk. nagy színvázlata, s a levéltárban őrzik a város polgármesterének és Munkácsy özvegyének a kép átadása Pusztny Cdön szegedi asz- ügyé-ben folytatott levelezéalo=mes.ter kedves és fél- sét Kérés Pusztay Ödönhöz: a levelet óvja továbbra »alo«me>.ter kedves és féltett kincse az a levél, amelyet Munkácsy Mihály 1882. is> s majdan ajándékozza a február zC-an Budapesten _ , , „ irt Mehlovics Béla kalapos- muzeumnak vagy a levelmeslernek. A levelet Mun- tárnak, hogy a kutatók szákácsy saját névkezdő betűi- mára hozzáférhető legyen. vei és nemességét, rangját jelképező ötágú koronával díszített finom minőségű levélpapíron írta. és mindöszsze néhány soros. A híres festő arról értesíti tisztelőjét, Mehlovics kalaposmestert, hogy a neki megküldött mintakalapot szívesen elfogadja ajándékképp és megengedi, hogy az ugyanazon mintára gyártott kalapokat Munkácsy-kalapnak nevezzék. Munkácsy sohasem tagadta, hogy valamikor ő is iparostanoncként kezdte. Az iparosság mindig is magáénak vallotta a sorukból világhírnévre jutott művészt. A divattörténészek dolga, hogy kiderítsék, milyen is volt a Munkácsy-kalap és mennyire terjedt el? Mehlovicsnak bizonyára jó üzleti érzéke volt, amikor Munkácsynak ajánlotta fel a mintapéldányt. Pusztay Ödön bemutatta a szegedi levéltárban a Munkácsy-levelet. amely kétségtelenül eredeti. Ügy jutott hozzá, hogy évekkel ezelőtt a baráti szívességen kívül szép munkát adott ki a kezéből egy pesti megrendelőjének, aki a festő soraival ajándékozta meg. Munkácsy levele a festő életének egy jelentéktelen epizódját örökíti meg csupán. mégis úgy véljük, hogy egy szegedi gyűjtő becsületét növeli a neki is annyira kedves emlék gondos megőrzése. Bármilyen A F. Őt perc tudomány Házassági botrány A VILÁGŰRBEN Több száz millió évvel ez- vei jutnak el az égitest máelótti „házassági botrányt nyomaira bukkantak nemrégen a csillagászok. Alighanem a természettudományok egyik legszerencsésebb névadása volt, amikor a csillagászok egyik bolygótéstvérünket Vénusz istennő nevével tisztelték meg; Ezt a csillagot ugyanis még mindig számtalan rej tély övezi, vrcrtag felhőtaka- i^ga^Ttóbb. rójan át mindeddig nem sikerült sok, nagyon izgalmas titkát kifürkészni. Legutóbb azonban — amint bolygó. Sok száz millió évvel ifj. Bartha Lajös, az Uránia ezelőtt a naprendszer valaCsillagvlzsgálö munkatársa melyik nagybolygójának — elmondotta — a Iégkorsze- talán a Jupiternek — a rűbb megfigyelő ' eszközök- holdja lehetett Ebből a kel folytatott nyomozás még- „házasságból" megszökött, is meghozta a választ a leg- mégpedig a Jupiter és Mars lényegesebb kérdésre. Milyen közötti — akkor még létező sebesen és milyen irányban bolygó — Phaeton vonzáforog e bolygótest a tenge- sának hatására. A „csábílye körül. tó" azonban alaposan ráfiEddig csak feltételezések zetett erre a „házasságtörésvoltak ezekről a kérdések- re". Miközben a Vénusz ről. A csillagászok egy ré- holdból önálló bolygóvá lésze 24 óra, tnásik része 225 pett elő, a Phaeton belenap körüli forgási időt szá- pusztult a kalandba. Könymitott ki. Most kiderült, nyen lehet ugyanis, hogy hogy a Vénusz pontosan 246 éppen ez a találkozás robföldi nap alatt fordul meg bantotta szét Ma már mintengelye körül. A Nap kö- denesetre csak apró töredérüli keringésének időtarta- kei járják az egykori bolyma pedig 225 nap. így egy gó régi útját miközben a Vénusz év alatt a bolygónak Vénusz sokmillió kilométerszinte állandóan ugyanaz az nyire lebegett el mindkét oldala néz a Nap felé. Csak hűtlenül hagyott „áldozatánagyon hosszú idő eltelté- nak" pályájától. A Lumumba Egyetem első magiszterei Sz.V. Rumjancev rektor nyilatkozata ötéves az idén a Lumunv állami vizsgabizottság által nyei is, márpedig a vizsba Népek Barátsága Egye- adott érdemjegyek mutatják, gáztatók az adott szakterütem. Az évforduló egyúttal ezek a fiatalemberek jó let legkiválóbb szovjet műf:z első végzett növendékek felkészültségű szakembe- velői voltak. Kitűnt, hogy kibocsátásának esztendeje rekkent hagyjak el a Lu- a hallgatók egytől egyig is. Ezzel kapcsolatban Sz. mumba Egyetem falait, széieskörű és mély elméleti V. Rumjancev, az egyetem Hadd em'usem meg néhá- tudásra, gyakorlati icmererektora az alábbiakat mon- nyukat név szerint is. tekre tettek szert, képesek — június 21-én rendkívül az önálló kutató munkára, színvonalasan védte meg a elméleti tevékenységre. Ez kvantummechanika tárgy- a magyarázata annak, hogy körében írott szakdolgoza- a most oklevelet kapott tát a nigériai Khaleb Nuan- hallgatók többsége egyúttal kuo. J. Terleckij professzor elnyerte a magiszteri címet — Minden egyetem életé- volt a vezető tanára, aki- is. ben fontos esemény, ami- nek irányításával olyan _ M sok f_ kor szárnyukra bocsátja munkát terjesztett a vizsga- .. . „ «atal hallgatóit. A mi számunk- bizottság: eléamely-messze ^Xk^kto tudra ez az esemeny annál is meghaladja egy egyetemi ., ha_áiukban foelai jelentősebb, mert most első hallgató dolgozatának ken> JSJ^SSízben keriilt rá sor 228 Ha- tett. területükön állítják őket tol szakember kapott diplo- — A ghanai James Er- , nvl] kiie_ mát a világ n.-inden tájáról, nest PrőVancal, Nyikoláj gvo^anbL - Az afrikai fiatal fejlő- Prosztakov protess^r vére- gJJ**- ^SSTSS dó országok 38 küldötte vé- készttette el »ak- munkár s képegek lesznek gezte el egyetemünk bo- dolgozatát: ,,2,5-d>ametyl-4- erejükhöz mérnyolutt és igen telített anya- benal-pindm nyea-se e hozzájáruljanak hazájuk gát a kfilönoöző szaktud >- s^nte.sei-'cimmel. Ghanai fejlődéséhJez mánvok felületen, s mint az diákunk kituno és tehette- "úiooese ges kutatónak ígérkezik, — A Lumumba Egyeteakinek diplomadolgozata en- tnen egyébként jelenleg több nek megfelelően igen jó mi- mint háromezer hallgató és nősítést kapott. több mint száz aspiráns ta— Külön szeretnék szólni nul. Két éven belül azegyea dahomey-i Augustin Ayg- tem eléri a maximális négybede Autegbeye szakdolgo- ezres hallgatói és kétszázas zatáról. Dahomey-i diákunk aspiránsi létszámot, az egyetem mezőgazdasági karának hallgatójaként a Mi egyesíti őket? biokémia növénytani alkal- . , . . mazásával foglalkozott, szá- — esztendeje, amikor mos érdekes -referátumot 32 egyetem megkezdte mutartott a tudományos diák- kedését, a nyugati sajtó konferenciákon, s szakdol- raár eleve elparentálta. Az gozatának védésekor is ala- élet azonban szertefoszlatta pos elmeleti felkészültségről tett tanúságot. Az álla- azt a védelmet, hogy egy mi vizsgabizottság tagjai nemzeközi egyetem nem egyöntetűen a legjobb ér- működhet eredményesen, demjeggyel nyugtázták szak- ö(éves gyakorlátunk. éppen dolgozatai, s a hallgatót to- ,, , 7 ' jj; vábbi tudományos munkára ellenkezőleg, azt bizonyítja, ajánlották. hogy a különböző országok— Igen sok nevet említ- ból jött hallgatók igenis hetnék még, számos afrikai exedrnényesen ostromolhatdiakunk van, aki kituno ... szakdolgozatot írt Adjari íak a tudomány magaslaDarko, aki Ghánából jött ta:t, még altkor is, ha küegj'etemünkre, ezt a diplo- lönbözo a politikai és valmatervet választotta: „Ten- !áj>i meggyőződésük, mert gen naszádok motoreptté- _ ... , se." A mauritániai Koita e8yesíti öket a beke és a Fodie hazája fővárosának barátság esizméje. eredeti rekonstrukciós ter- _ Az egyetem megnyitávét dolgozta ki. A nigériai , ..... Shegoon Odunuga összeha- sakor a Szovjetunio azt a sonlító nyelvészeti tanul- feladatot tűzte maga elé, mányt irt a yoruba nyelves hogy Ázsia, Afrika és Laaz orosz nyelv igeidő- és tin-Amerika fiainak és lcámód-rendszererol. De a sort . , , - .... még tovább folytathatnám, nyalnak korszerű muvelfcseget adjon, s képzett szakAllják a versenyt embereket neveljen belőlük, — Talán még korai mér- ak;k eredményesen munkáileget készíteni a Lumumba kodhatnak hazájuk sajátos Egyetem első öt esztendeje- körülményei között, a hazai nek munkájáról, bár ketseg- ., , , telen. hogy jó felkészültsé- igények ^ a nemzett gazgű szakembereket képez- daságfejlesztési távlatok tünk, akik kiállják a ver- legmesszebbmenőbb szem senyt akár a többi szovjet, előtt tartásával. Már ma akár a nyugati egyetemeken elmondhatjuk, hogy ezt a végzett kollégáikkal. Erre feladatot sikeresen teljesítvallanak a vizsgák eredmé- jük. sik oldalára a Nap sugarai. Különösen izgalmas azonban az a megállapítás, hogy a Vénusz ellenkező irányban forog tengelye körül, mint a Föld és a többi Nap-, bolygó. Ennek a „különös viselkedésnek" a magyarázatát még nem sikerült megtalálni. Sokféle elmélet van. Eezek közül az egyik nagyon érdekes, s talán a Eszerint a Vénusz tulajdonképpen nem is igazi Bodó Béla: kőfalon tűi, hogy kitekinthessen az utcára, amely ebben az időben teljesen elhagyatott volt. Hogy máskor milyen az utca, nem tudom: először jártam arra életemben. Lépéseimet meglassítottam, hogy sokáig és jól lássam az alakot, meg Óbudán jártam ezekben a napok- > "éz£m Viseltes fekete ^ fejkendő rajta, állon osszecsomozva. Arca szelíd, ősz lehet a haja a kendő alatt. Vállán fekete kendő, a A szobor iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin ban, ebben az öreg városrészben. Így, ahogy van, műemlékké kellene nyilvánítani, hangulatával, romanti- .,,,,, , , kájával - a Krúdy-járla kocsmákkal, viUlak keskenyek' anyavallak, a latin cirkusz kőmaradványaival; a • kezek átolehk' magukhoz városrész elé tábla illene: gyertek, «»>rítjak. Arca csupa ranc. Tudom: szerelmesek, sétáljatok erre, a töpö- ^emberi ráncok kozt van kulonbrödött házak, az öreg, dúslombú fák seg' Sfokat ra'zal az oregseg, de sok közt. Félrebillent háztetők, apró ab- rancot rajzoU ha-'dan a gond- a újlakok, tágas-mély udvarok vén fákkal, friss bokrokkal, nyíló virágokkal. Legyen az egész műemlék, persze lakni csak az új részben laknék, dehát ez más dolog. Ahogy barangoltam, már messziről megláttam a magas kőfalat, elborították a kúszó zöld növény apró levelei. Mintha csak díszletből lett volna idetéve ez a kőfal, mögüle gesztenyefák terebélyesedtek, piroslott a futórózsa, távolabbról egy megroggyant kis fakapu, nagy fekete kilinccsel. Mivel alkonyodott, az alkony rózsás színei tovább festették a kőfalat, most már határozottan olyan lett, mint egy színházi díszlet, csak igazi volt, igazi kőből, igazi levelekből, igazi futórózsákkal. Hogy közelebb jutottam, egy öreg Ha elemezni kellene: a szarkalábak a szemek alatt akkor sűrűsödtek, amikor... de mit soroljam fel a régi idők keserveit, a szegényemberek bajait. Közelebb érek, látom a nénike szemét, szelídkék, de mintha a nézése merev lenne, aggódó egyben, mintha valakit várna, itt a kőfalnál. De nemcsak a tekintet merev, a nénike is mozdulatlan, — közeledem, nem fordíjta felém sem magát, sem a nézését, mintha cipőm orrvédő vasa sem csengene a macskaköveken. Nézem a mozdulatlant, a homlokomon tűi érő kőfal felett, már nem is lépek, csak csosszanok lassan előre, hogy tovább nézhessem: merev a tekintete, mint a szobroké. Megtámad varázsával az alkonyat, a hangulat, valahonnan a hársfa néni arcát pillantottam meg a kő- mézillata is érkezik, megtorpanok, fal mögött, vagyis inkább egy öreg- Talán nem is élő a szelíd nénike, asszonyt vállig. Valamin állhatott a talán ittfelejtett, furcsa merev szo- lépéseimet az elmúlt időben, mert bor. Talán fafaragás, ismeretlen mester nagy műve, gondosan kidolgozva rajta a kendők drapériás hullása, a ráncok részletessége a kedves arcon, a középkori szabrásziskolák mesterei faragtak ilyen megdöbbentően élethű, teljes részletességű műveket, ki is színezték őket, — most az alkony rózsaszín fényt dob a mozdulatlan öregasszony-arcra. Megállok a pillanatnyi varázsban, — most már szobor nekem a mozdulatlan nénike: remekmű, nagy mester alkotása. Kőfal, futórózsák, egy nénike szobra, — különös játék ez. Arra gondolok, akárki lehetett a kedves szobor modellje, valamikor fiatal leány volt; nem lenne jó a szobor, nem lenne remekmű, ha nem őrizné kívül-belül a volt fiatal nőnek, modelljének lényegét. Itt élt tehát a modell és ebben az óbudai képben, — megy a macskaköves utcán, formás lába, üdén ringó, dús keble, arcán kis gödör, ha nevet, régi mosolyát most is őrzi öregkori szobrának szelíd kedvessége. Valaki átölelte annak idején a gesztenyefák alatt, lehet, hogy azt mondta neki: — Te vagy a legszebb lány... Átölelte a vállát, hogy magához húzza, aztán elment, talán át Pestre, a gyárba, vagy kivándorolt Amerikába, ahogy abban az időben, szegénységben annyian. A lány pedig felállt a kőfal mögé, várt, várt, — így lett belőle nénike, vagy szobor. Most már a varázslat eltéveszti vagy ott lett belőle szobor az időtlen várakozásban, vagy a szép hajdani modellt faragta meg így a művész, hogy megéreztesse művével az idő kérlelhetetlen múlását, egyben az igazi várakozás szerelmes konokságát. — Visszajössz estére? Visszajössz-e valaha? Valaki áll és vár, így várnak az igazi szerelmesek, egy percig, évekig — halálig, mint a veronai Júlia. Nézem aggódó muzdulatlanságát, most már teljesen értem a művészt: igen, igen, a várakozás szobra az öreg nénike, a mű ezt mondja a szemlélőnek: Szerelmesét várja a lány; — viszszajössz-e estére? Fiát az anya: viszszajössz-e valaha? Micsoda várakozás a hallgatag homályban. micsoda várakozás, szembeszegülés az idővel, a múlással, szoborrá válik, aki így vár: — Visszajössz-e? Nagy művet látok, ezt érzem, csak nagy mű ejti így hatalmába az embert, keresem a kőfalon a mester nevét. A megoldás milyen művészi, — a kőfal, omló voltával. A világból kirekesztem magam, mondja a kőfal, mert nincs másom, mint a várakozás. Rád várok a végtelenségig. Az utca végén ekkor pufók kisfiú bukkan elő. Kezében labda, foci. Messziről kiált: — Olyan jól játszottunk, nagymama, azért maradtam ilyen sokáig. A szobor megszólal: „Gyere már, a vacsora régen kész. Finom vacsora..." 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. július 13. t