Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

Nyári Mmiliiiiiiiiiiiini gyakorlaton tmaiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimn Az iskolai év befejeztével egyhónapos nyári gyakorlaton vesznek részt a Tömörkény István Szakközépiskola kerámia szakos diákjai a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárban. A három osztály 39 diákja egy hónapon keresztül ismerkedik a gyárral és a kerámia szakma különféle ágaival. Képünkön: frissen formált kancsó fülezését végzik a diákok. Üjabb eredményekre készülnek a Csongrád megyei építők Hosszú id6 után 1965 első fél évében végezte előszúr úgy munkáját a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, hogy az eredmények többségben voltak a hibákkai szemhez Mert bár 2,8 millió forinttal kevesebbet építettek be a tervezettnél, így is többet termeltek, mint a tavalyi hasonló időszakban. Csökkentette az elmaradás mértékét az is, hogy a vállalat létszáma sem érte ei a tervezettet. S ami ennél sokkal lényegesebb: a termelékenység magasan meghaladta a múlt négyévi átlagot, a tervhez képest 3,1, a bázishoz mérten 17,3 százalékkal volt jobb. Javait a vezetés színvonala A Csongrád megyei építőik az első fél évben 40 munkát adtak árt; 213 lakás átadásával maradék nélkül teljesítették a lakásépítési tervet. Az úgynevezett kiemelt beruházások közül a gumigyár építkezésén 41, a szalámigyárén 8, a MÉK telephelyén 70 százalékkal többet építettek be, az utóbbit át is adták rendeltetésének. Lemaradás a kisteleki borpince építésénél és a szegedi kenderfonó rekonstrukciójánál mutatkozott, de a műszaki készültségi fok ezeken a helyeken ls megfelelő. A vállalat mindössze öt munkát, főképpen tsz-lstállókat nem adott át határidőre. A minőség javulásának mércéje, hogy a kötbérek és bírságok aránya 47 százalékkal csökkent a múlt évihez viszonyítva. Az első fél év eredményeit és a második fél év feladatalt műszaki tanácskozáson beszélték meg.'ahol megállapították azt is. hogy a sikerek főképpen annak köszönhetők, hogy az építőiparral foglalkozó párthatározat szellemében készült intézkedési terv alapján javult 3 vállalatnál a vezetés színvonala és a munkaszervezés. Csökkentették a munkahelyek számát, hogy az erőket jobban koncentrálhassák, s megszilárdították a fegyelmet. Az egyösszegű munkautalványok száma 3,5 százalékkal növekedett, kevesebb volt az állásóra, egy teljes nappal, 8 órával emelkedett a ledolgozott munkaórák átlaga. Még többet kell termelni A munkafegyelem javulását bizonyítja, hogy az igazolatlan távollétek száma egyharmaddal csökkent, s bár a fluktuáció még most nagy. a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb. A dolgozók mind nagyobb mértékben vesznek részt a szocialista munkaversenyben, a felszabadulási versenyhez 106 brigád 1200 iővel csatlakozott, és 41 brigád tűzte kl célul a szocialista cím elnyerését Az év négy negyede közül az első és a harmadik a legfontosabb az építőipar számára. Az első jól sikerült, hogy a harmadik ls hasonló legyen hozzá, az a vállalat műszaki és fizikai dolgozóin múlik A második fél évben 33 százalékkal többet kell termelnie a vállalatnak az elsőhöz képest „ hogy ez a reális növekedés megvalósuljon, ahhoz az eddig elért eredmények további fokozására van szükség. Iftsz beton az építkezéseken Építési szempontból elsőrendű feladat 391 lakás átadása, a szegedi Béke utcai iskola és a Rózsa Ferenc gimnázium bővítési munkál, nál az elmaradás megszüntetése. több ipari és mezőgazdasági építkezés befejezése. Hogy létszámhiány ne akadályozza a munkát Ahhoz nemcsak meg kell tartani a dolgozókat hanem gondoskodni kell újakról is. A most végzett ipari tanulók közül legalább százat azonnal munkába helyeznek, augusztusban folyamatosan felvesznek ötven állami gondozott fiatalembert akik egy része már szakmunkás. Nagyon lényeges a diákok foglalkoztatása is. A szakemberek létszámát még az Idén hat mérnökkel és több technikussal erősítik. A munkaszervezést tovább Javítják, különösen a szállítás és a géposztály tekintetében. Az anyaggazdálkodás is nagyobb fegyelmet kíván. Akárcsak Budapesten, Szegeden is mind több kész betont használnak majd fel az építkezéseken, melyet a központi telepen felszerelt betonkeverő üzemben állítanak élő. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat az első fél évben felmutatott eredményes munkát folytatni akarja. Ehhez a tárgyi feltételek általában adottak. A műszaki értekezlet résztvevői pedig annak az elhatározásnak adtak hangot, hogy a fejlődés szolgálatába állítják energiájukat, tudásukat F. K. A határozat mindig időszerű H

atezer kenderfonó- és szóvőgyári munkás — köztük 600 kommunista nevében és tapasztalatai alapján vette számba a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottsága a munkásosztály helyzetéről hozott párthatározat végrehajtásának tapasztalatait. É felmérés jó alkalom volt arra, hogy a számvetéssel együtt minden pártszervezet és gazdasági vezető az eredmények és a hiányosságok tükrében mérlegelje saját munkáját, munkastílusát is. Ismeretes, hogy e határozat előkészítésének időszakában vállalatunk legnagyobb üzemében, a kenderfonógyárban a pártmunkások egy brigádja a párt Központi Bizottsága megbízásából több hétig tanulmányozta dolgozóink munkáját, életét Elmondhatni, hogy a határozat a helyzet gondos tanulmányozása és elemzése alapján tárta fel a munkásosztály anyagi, szociális helyzetét, politikai, eszmei fejlődését, társadalmi szerepét, műveltségi és kulturális viszonyait. A határozat óta elteit hét év alatt üzemeinkben is tapasztalhattuk: amilyen mértékben érlelődnek az anyagi feltételek, úgy valósulnak meg a gyakorlatban a határozat célkitűzései. A feltételek megteremtése nem volt és ma sem könnyű feladat, nem is ment minden hiba nélkül. Minden bizonnyal szebb eredményekről adhatnánk számot, ha például gyáregységeinkben a szocialista címért küzdő brigádok lelkesedésével, munkakedvével már a kezdetben lépést tartott volna a vezetés színvonala. Ezt értjük a felső vezetéstől a művezetőkig bezáróan mindenkire, aki foglalkozik a munkások dolgaival, munkájuk szervezésével, Irányításával, problémáik, gondjaik megoldásával. Sajnos, az utóbbi időben sem volt zökkenőmentes gyáregységeink munkája, s az a törekvés, hogy a lehetőségekhez mérten minél nagyobb részt vállaljunk a munkásosztály helyzetét javító anyagi feltételek megteremtésében, s a gyakorlatban eredményesebben járuljunk hozzá a határozat A tanács is figyelmet fordít a fiatalkorúnkra ÜLÉSEZETT AZ L KERÜLETI TANÁCS Tegnap délelőtt B. Szabó Antal elnökletével a Juhász Gyula Művelődési Otthonban ülésezett az I. kerületi tanács. Egyebek között megvitatták a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, különös tekintettel az örökbefogadott és állami gondozott kiskorúak fejlődésére. A napirend előadója — a helyzetet vizsgáló ideiglenes bizottság elnöke — dr. Korek Józsefné vb-elnökhelyettes volt. A tömegszervekkel együtt készített körültekintő beszámolóból a résztvevők megtudhatták, hogy a tanács rendszeresen nagy gondot fordít a fiatalkorúak védelmére. A vizsgálat alkalmából 77 kiskorú körülményeit ismerték meg. Közülük 11 esetben bizonyosodott be, hogy a gyermek veszélyeztetett környezetben él. A statisztika szerint a veszélyeztetett kiskorúak túlnyomó többsége az általános Iskolások között van. Legtöbb esetben a szülők rendezetlen családi élete, iszákossága, csökkent szellemi képessége jelenti a veszélyeztetettséget. Állami gondozásba az elmúlt négy évben 146 kiskorút vettek, legtöbb esetben az oktatási intézmények, bűnüldöző hatóságok és a tanácsi bizottságok kezdeményezésére. Ugyancsak az elmúlt négy évben a kerületben 16 állami gondozott örökbefogadását engedélyezte a gyámügyi hatóság. Tapasztalat szerint ezek a kisgyermekek jól beleilleszkednek a családba. A beszámolót élénk vita követte. Felszólalt többek között dr. Lóránt László, Nitsinger Gyula, Farkas Józsefné, Pusztai Andor, Nyilasi Péter, Csikós Rudolf, Annus Antal. Valamennyien felhívták a figyelmet az ifjúság fokozottabb védelmére, a napközi otthonok bővítésére és az állami gondozásból kikerülő nagykorú fiatalok támogatására. Sarnyai Vencel tanácstag kérte a végrehajtó bizottságot, tudassák egy-egy körzet tanácstagjával név, lakcím szerint a veszélyeztetett környezetben élő gyermekeket, hogy segíteni tudjanak akár erkölcsi támogatással, akár úgy, hogy munkát és rendszeres felügyeletet biztosítanak számukra. Dr. Korek Józsefné a vitát azzal zárta le, hogy a tanácsülésen elhangzott sok hasznos javaslatot feldolgozzák és érdemben intézkednek. Tárgyalta a tanácsülés a kerületi tanács tömegkapcsolatainak alakulását is Mison Gusztáv vb-elnök jelentése alapján. Ezután az interpellációk következtek. Bunford Mihályné az anyák nevében a tanácsülés sürgős segítségét kérte: biztosítsanak megfelelő helyet a gyermekeknek játszására. Dr. Bödő István vb-titkár a tanácsülés elé terjesztette a végrehajtó bizottság intézkedéseit; s beszámolt arról, hogy a szegedi KISZ vezetőképző tábor közvilágításának megjavítására 20 ezer forintot fordítanak. Sirják Gábor az újszegedi járdák és a vízellátás megjavításának ügyében Interpellált. Heiszig Józsefné, a Szent István tér közvilágításának megjavítását kérte. Balogh József a szegedi utak javításáról, portalanításáról, Nitsinger Gyula szintén a jobb közvilágításról beszélt. Szót emeltek a tanácstagok a Pillich Kálmán utcában lefektetett gázcsövek továbbvezetése érdekében is. A tanácsülés interpellálóinak Mison Gusztáv vb-elnök válaszában bejelentette: a legközelebbi tanácsülésen beszámol a végrehajtó bizottság az intézkedésekről. A tanácsülés B. Szabó Antal, a tanácsülés elnökének zárszavával fejezte be munkáját. céljainak megvalósításához. A közelmúlt Időszakban is komoly problémáink voltak a termelés gazdaságosságával. A gyáregységek vezetői többnyire a terv mennyiségi teljesítésével foglalkoztak, s háttérbe szorult a gazdaságosság. A

termelés körülményeinek alakulásában az elmúlt hét esztendő alatt igen számottevő volt a géppark felújítása. A vállalat szegedi gyáregységeiben általában 50—60 éves vagy még ennél is idősebb gépekkel termelünk. Kaptunk új gépeket, de alapos, mondhatni generális felújításra csak a szegedi kenderfonóban került sor, a 100 millió forint értékű rekonstrukciós terv keretében. A központi gyárban — Újszegeden — 1958 óta 23 millió forintot költöttek gépekre, építkezésre pedig 4 milliót. Az egyéb beruházások összege 3 millió forint volt. A jutaárugyárban jóval kevesebb a gépi beruházásra fordított összeg, alig éri el a kétmilliót, épületekre pedig 2,5 milliót költöttek. Vállalatunk dolgozói saját erőből, szaktudásuk kamatozásával is hozzájárultak munkakörülményeik és termelési feltételeik javításához. Ezt jelzi például az újításokért kifizetett összeg is. A központi gyárban 7 év alatt 1,8 millió forintot, a jutaárugyárban 578 ezer, a kenderfonógyárban pedig 1,3 millió forintot fizettek ki újítási díjként örvendetes változás tapasztalható a bérek alakulásában is. A vállalat bérrendszere általában megfelelő, egészséges és vonzóerőt gyakorol a dolgozókra. A központi gyárban 1958 óta ez egy munkásra eső évi átlagkereset 1963-ig közel kétezer forinttal nőtt. A szegedi kenderfonógyárban enhél nagyobb volt a keresetnövekedés mérve, viszont a jutaárugyárban csak alig valamivel több. Ezzel szemben vannak még sajnos olyan üzemrészeink, ahol a dolgozók keresete még mindig igen alacsony. A dolgozók szociális ellátottságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás óta sokat javult, de még mindig jócskán van megoldásra váró feladat. Minden üzemünkben van jól felszerelt orvosi rendelő, hideg és meleg vizes zuhanyozó fürdő, megfelelő öltözők. Igaz, e téren még sok javítani való van, mert a létszám növekedésével nem fejlődött együtt a tisztálkodási, öltözködési lehetőség. Ma már minden gyáregységünkben bölcsődék, napközi otthonok állnak a dolgozók gyermekeinek rendelkezésére. Ellenben általános tapasztalat, hogy a dolgozó anyákról való gondoskodás még mindig sok kívánni valót hagy maga után. Egyes művezetők a termelés fontosságára való hivatkozással a gyermekes munkásaszszonyokat igyekeznek lebeszélni arról, hogy havonta kivegyék az egynapi fizetetten szabadságot, vagy a kisgyermekeseknek járó fizetetten szabadságkérőknek azt mondják: jobb ha elhagyja a vállalatot. A munkakörülmények megjavításában Igen fontos szerepe van a nehéz fizikai munka gépesítésének, különösen a szállításban, rakodásban. A központi gyárban már több rakodó targonca, a szegedi ken derfonógyárban két motoros targonca üzemel. Az újszegedi üzemben és a jutaárugyárban futómacskás rakodót is építettünk. De még mindig sok lehetőség van a kisgépesítésre, amelyekkel könnyíthetnénk a munkát Ö

römmel állapíthatjuk meg, hogy ma mér kielégítő az ebédellátás a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat valamennyi üzemében. Bővítettük a központi gyár konyháját — 800 személyesről 1500-ra —, és ezzel olcsó és jóminőségű ételt tudunk adni a dolgozóknak. Sokat javult a kulturális ellátottság is. Valamennyi gyárunkban nagy gondot fordítanak pártszervezeteink, szakszervezeteink a szakmai és művelődési színvonal emelésére. Évről évre több dolgozó tanul a különböző szakmai oktatás keretében, vagy képezi magát általános iskolákban, technikumokon, egyetemeken. Tavaly például a központi gyár 27 dolgozója tanult általános, 44 pedig közép- és felsőfokú iskolákban. Az olyan munkahelyeinken, ahol szakmunkás-bizonyítvány kötelező, ma már 90 százaiákban olyanok dolgoznak, akik rendelkeznek megfelelő vizsgákkal. Ezek a szakvizsgát tett dolgozók a kormány rendelete alapján 5 százalékos béremelésben részesültek. Nem volna teljes a vállalatunk dolgozóinak étet- és munkakörülményeiről alkotott kép, ha nem beszélnénk olyan fontos kérdésről, mint például a lakáshelyzet Sajnos, ennek javításában nem sikerült lényegesen előbbre lépni. A kormány hathatós intézkedése ellenére sem kielégítő vállalatunk dolgozóinak lakáshelyzete. Sőt, az 1958 óta kialakult számokból megállapítható, hogy az üzemeink részére juttatott lakás mennyisége az utóbbi években csökkent Saját erőből ugyanannyi lakást építettek dolgozóink, mint amennyit állami, szövetkezeti vagy emeletráépítési akció keretében kaptak. Ma sem kielégítő az a segélynyújtás, amit a magánerőből építkező dolgozóink kapnak. Vállalatunknál nagy figyelmet fordítunk a dolgozók üdültetésére. A szakszervezeti üdültetésen túl mindhárom gyáregységünk rendelkezik saját üdülővel, ahol a dolgozók családostól, térítés nélkül üdülhetnek. De még így sem tudjuk kielégíteni a növekvő igényeket. A hét esztendő alatt valamennyi gyárunkban nagy összeget költöttünk a könyvtárak fejlesztésére. Ma már összesen 17 ezer könyv áll dolgozóink rendelkezésére. M

íg javult a belső ellátottság, nem mindenben tehetünk elégedettek a külső ellátottsággal. Pedig ez is sarkalatos pontja a párthatározatnak. Sok gondot okoz számunkra a közlekedés, különösen azok panaszkodnak, akik a környező falvakból járnak Szegedre dolgozni. Komoly problémát jelent időközönként a külvárosok üzlethálózatának ellátottsága. Elmondják munkatársaink, hogy nincs elegendő és megfelelő minőségű áru. Sűrűn akadozik a tejtermék-, a gyümölcs- és a zöldségellátás is. Ezért dolgozóinknak, akik a város peronén laknak, napi munka után órákat kell eltölteni azzal, hogy belvárosi üzletekben szerezzék be szükségleteiket. A népgazdasági terv — s az ennek teljesítésére indított szocialista verseny — a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál sem öncél. Népünk, dolgozóink boldogulását, jólétét van hivatva szolgálni, s az emberek szebb életét segíti elő. Következésképp a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megvalósításának is hajtóereje, motorja. Ezért e határozat céljainak elérésére is mindenekelőtt a vezetőkön és a terveken dolgozó, a szocialista versenyben részt vevő, az alkotó emberek akaratan, helytállásán múlik. Ebben joggal bízhatunk a Jövőben ls. Ilyen célokért vállalatunk dolgozói szívesen munkálkodnak, mert érdemes jól és még jobban dolgozni. BALASSY SÁNDOB Szombat, 1965. július 19. OcL-MaGYaüQKíZAG 3