Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

Nyári Mmiliiiiiiiiiiiini gyakorlaton tmaiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimn Az iskolai év befejeztével egyhónapos nyári gyakor­laton vesznek részt a Tömörkény István Szakközépiskola kerámia szakos diákjai a Hódmezővásárhelyi Majolika­gyárban. A három osztály 39 diákja egy hónapon keresztül ismerkedik a gyárral és a kerámia szakma különféle ágai­val. Képünkön: frissen formált kancsó fülezését végzik a diákok. Üjabb eredményekre készülnek a Csongrád megyei építők Hosszú id6 után 1965 el­ső fél évében végezte elő­szúr úgy munkáját a Csong­rád Megyei Építőipari Vál­lalat, hogy az eredmények többségben voltak a hibák­kai szemhez Mert bár 2,8 millió forinttal kevesebbet építettek be a tervezettnél, így is többet termeltek, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Csökkentette az el­maradás mértékét az is, hogy a vállalat létszáma sem érte ei a tervezettet. S ami ennél sokkal lényege­sebb: a termelékenység ma­gasan meghaladta a múlt négyévi átlagot, a tervhez képest 3,1, a bázishoz mér­ten 17,3 százalékkal volt jobb. Javait a vezetés színvonala A Csongrád megyei építőik az első fél évben 40 mun­kát adtak árt; 213 lakás át­adásával maradék nélkül teljesítették a lakásépítési tervet. Az úgynevezett ki­emelt beruházások közül a gumigyár építkezésén 41, a szalámigyárén 8, a MÉK telephelyén 70 százalékkal többet építettek be, az utób­bit át is adták rendeltetésé­nek. Lemaradás a kisteleki borpince építésénél és a sze­gedi kenderfonó rekonstruk­ciójánál mutatkozott, de a műszaki készültségi fok eze­ken a helyeken ls megfele­lő. A vállalat mindössze öt munkát, főképpen tsz-lstál­lókat nem adott át határ­időre. A minőség javulásá­nak mércéje, hogy a kötbé­rek és bírságok aránya 47 százalékkal csökkent a múlt évihez viszonyítva. Az első fél év eredménye­it és a második fél év fel­adatalt műszaki tanácsko­záson beszélték meg.'ahol megállapították azt is. hogy a sikerek főképpen annak köszönhetők, hogy az építő­iparral foglalkozó párthatá­rozat szellemében készült intézkedési terv alapján ja­vult 3 vállalatnál a vezetés színvonala és a munkaszer­vezés. Csökkentették a mun­kahelyek számát, hogy az erőket jobban koncentrál­hassák, s megszilárdították a fegyelmet. Az egyösszegű munkautalványok száma 3,5 százalékkal növekedett, ke­vesebb volt az állásóra, egy teljes nappal, 8 órával emel­kedett a ledolgozott munka­órák átlaga. Még többet kell termelni A munkafegyelem javulá­sát bizonyítja, hogy az iga­zolatlan távollétek száma egyharmaddal csökkent, s bár a fluktuáció még most nagy. a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb. A dolgozók mind nagyobb mértékben vesznek részt a szocialista munkaverseny­ben, a felszabadulási ver­senyhez 106 brigád 1200 iő­vel csatlakozott, és 41 bri­gád tűzte kl célul a szocia­lista cím elnyerését Az év négy negyede kö­zül az első és a harmadik a legfontosabb az építőipar számára. Az első jól sike­rült, hogy a harmadik ls ha­sonló legyen hozzá, az a vállalat műszaki és fizikai dolgozóin múlik A második fél évben 33 százalékkal többet kell termelnie a vál­lalatnak az elsőhöz képest „ hogy ez a reális növekedés megvalósuljon, ahhoz az ed­dig elért eredmények továb­bi fokozására van szükség. Iftsz beton az építkezéseken Építési szempontból első­rendű feladat 391 lakás át­adása, a szegedi Béke utcai iskola és a Rózsa Ferenc gimnázium bővítési munkál, nál az elmaradás megszün­tetése. több ipari és mező­gazdasági építkezés befeje­zése. Hogy létszámhiány ne akadályozza a munkát Ah­hoz nemcsak meg kell tar­tani a dolgozókat hanem gondoskodni kell újakról is. A most végzett ipari tanulók közül legalább százat azon­nal munkába helyeznek, au­gusztusban folyamatosan felvesznek ötven állami gon­dozott fiatalembert akik egy része már szakmunkás. Nagyon lényeges a diákok foglalkoztatása is. A szak­emberek létszámát még az Idén hat mérnökkel és több technikussal erősítik. A munkaszervezést tovább Javítják, különösen a szál­lítás és a géposztály tekin­tetében. Az anyaggazdálko­dás is nagyobb fegyelmet kíván. Akárcsak Budapesten, Szegeden is mind több kész betont használnak majd fel az építkezéseken, melyet a központi telepen felszerelt betonkeverő üzemben állíta­nak élő. A Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalat az első fél évben felmutatott eredmé­nyes munkát folytatni akar­ja. Ehhez a tárgyi feltételek általában adottak. A mű­szaki értekezlet résztvevői pedig annak az elhatározás­nak adtak hangot, hogy a fejlődés szolgálatába állítják energiájukat, tudásukat F. K. A határozat mindig időszerű H atezer kenderfonó- és szóvőgyári munkás — köztük 600 kommu­nista nevében és tapasztala­tai alapján vette számba a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottsága a munkásosztály helyzetéről hozott párthatározat végre­hajtásának tapasztalatait. É felmérés jó alkalom volt arra, hogy a számvetéssel együtt minden pártszerve­zet és gazdasági vezető az eredmények és a hiányossá­gok tükrében mérlegelje sa­ját munkáját, munkastílu­sát is. Ismeretes, hogy e hatá­rozat előkészítésének idő­szakában vállalatunk legna­gyobb üzemében, a kender­fonógyárban a pártmunká­sok egy brigádja a párt Központi Bizottsága meg­bízásából több hétig tanul­mányozta dolgozóink mun­káját, életét Elmondhatni, hogy a határozat a helyzet gondos tanulmányozása és elemzése alapján tárta fel a munkásosztály anyagi, szo­ciális helyzetét, politikai, eszmei fejlődését, társadal­mi szerepét, műveltségi és kulturális viszonyait. A ha­tározat óta elteit hét év alatt üzemeinkben is tapasz­talhattuk: amilyen mérték­ben érlelődnek az anyagi feltételek, úgy valósulnak meg a gyakorlatban a hatá­rozat célkitűzései. A feltételek megteremté­se nem volt és ma sem könnyű feladat, nem is ment minden hiba nélkül. Minden bizonnyal szebb eredményekről adhatnánk számot, ha például gyáregy­ségeinkben a szocialista cí­mért küzdő brigádok lelke­sedésével, munkakedvével már a kezdetben lépést tar­tott volna a vezetés színvo­nala. Ezt értjük a felső ve­zetéstől a művezetőkig be­záróan mindenkire, aki fog­lalkozik a munkások dol­gaival, munkájuk szervezé­sével, Irányításával, problé­máik, gondjaik megoldásá­val. Sajnos, az utóbbi időben sem volt zökkenőmentes gyáregységeink munkája, s az a törekvés, hogy a lehe­tőségekhez mérten minél nagyobb részt vállaljunk a munkásosztály helyzetét ja­vító anyagi feltételek meg­teremtésében, s a gyakor­latban eredményesebben já­ruljunk hozzá a határozat A tanács is figyelmet fordít a fiatalkorúnkra ÜLÉSEZETT AZ L KERÜLETI TANÁCS Tegnap délelőtt B. Szabó Antal elnökletével a Juhász Gyula Művelődési Otthon­ban ülésezett az I. kerületi tanács. Egyebek között meg­vitatták a gyermek- és if­júságvédelmi munkát, külö­nös tekintettel az örökbefo­gadott és állami gondozott kiskorúak fejlődésére. A napirend előadója — a helyzetet vizsgáló ideigle­nes bizottság elnöke — dr. Korek Józsefné vb-elnökhe­lyettes volt. A tömegszer­vekkel együtt készített kö­rültekintő beszámolóból a résztvevők megtudhatták, hogy a tanács rendszeresen nagy gondot fordít a fiatal­korúak védelmére. A vizs­gálat alkalmából 77 kiskorú körülményeit ismerték meg. Közülük 11 esetben bizonyo­sodott be, hogy a gyermek veszélyeztetett környezet­ben él. A statisztika sze­rint a veszélyeztetett kisko­rúak túlnyomó többsége az általános Iskolások között van. Legtöbb esetben a szü­lők rendezetlen családi éle­te, iszákossága, csökkent szellemi képessége jelenti a veszélyeztetettséget. Állami gondozásba az el­múlt négy évben 146 kis­korút vettek, legtöbb eset­ben az oktatási intézmé­nyek, bűnüldöző hatóságok és a tanácsi bizottságok kezdeményezésére. Ugyan­csak az elmúlt négy évben a kerületben 16 állami gon­dozott örökbefogadását en­gedélyezte a gyámügyi ható­ság. Tapasztalat szerint ezek a kisgyermekek jól be­leilleszkednek a családba. A beszámolót élénk vita követte. Felszólalt többek között dr. Lóránt László, Nitsinger Gyula, Farkas Jó­zsefné, Pusztai Andor, Nyi­lasi Péter, Csikós Rudolf, Annus Antal. Valamennyien felhívták a figyelmet az if­júság fokozottabb védelmé­re, a napközi otthonok bő­vítésére és az állami gon­dozásból kikerülő nagykorú fiatalok támogatására. Sar­nyai Vencel tanácstag kér­te a végrehajtó bizottságot, tudassák egy-egy körzet ta­nácstagjával név, lakcím szerint a veszélyeztetett környezetben élő gyermeke­ket, hogy segíteni tudjanak akár erkölcsi támogatással, akár úgy, hogy munkát és rendszeres felügyeletet biz­tosítanak számukra. Dr. Ko­rek Józsefné a vitát azzal zárta le, hogy a tanácsülé­sen elhangzott sok hasznos javaslatot feldolgozzák és érdemben intézkednek. Tárgyalta a tanácsülés a kerületi tanács tömegkap­csolatainak alakulását is Mison Gusztáv vb-elnök jelentése alapján. Ezután az interpellációk következtek. Bunford Mihályné az anyák nevében a tanácsülés sür­gős segítségét kérte: biz­tosítsanak megfelelő helyet a gyermekeknek játszására. Dr. Bödő István vb-titkár a tanácsülés elé terjesztette a végrehajtó bizottság intéz­kedéseit; s beszámolt ar­ról, hogy a szegedi KISZ vezetőképző tábor közvilá­gításának megjavítására 20 ezer forintot fordítanak. Sirják Gábor az újszegedi járdák és a vízellátás meg­javításának ügyében Inter­pellált. Heiszig Józsefné, a Szent István tér közvilágí­tásának megjavítását kérte. Balogh József a szegedi utak javításáról, portalaní­tásáról, Nitsinger Gyula szintén a jobb közvilágítás­ról beszélt. Szót emeltek a tanácstagok a Pillich Kál­mán utcában lefektetett gáz­csövek továbbvezetése ér­dekében is. A tanácsülés interpellálói­nak Mison Gusztáv vb-el­nök válaszában bejelentet­te: a legközelebbi tanács­ülésen beszámol a végre­hajtó bizottság az intézke­désekről. A tanácsülés B. Szabó Antal, a tanácsülés elnökének zárszavával fe­jezte be munkáját. céljainak megvalósításához. A közelmúlt Időszakban is komoly problémáink voltak a termelés gazdaságosságá­val. A gyáregységek vezetői többnyire a terv mennyisé­gi teljesítésével foglalkoz­tak, s háttérbe szorult a gazdaságosság. A termelés körülmé­nyeinek alakulásában az elmúlt hét eszten­dő alatt igen számottevő volt a géppark felújítása. A vállalat szegedi gyáregysé­geiben általában 50—60 éves vagy még ennél is idősebb gépekkel termelünk. Kap­tunk új gépeket, de alapos, mondhatni generális fel­újításra csak a szegedi kenderfonóban került sor, a 100 millió forint értékű re­konstrukciós terv keretében. A központi gyárban — Új­szegeden — 1958 óta 23 mil­lió forintot költöttek gépek­re, építkezésre pedig 4 mil­liót. Az egyéb beruházások összege 3 millió forint volt. A jutaárugyárban jóval kevesebb a gépi beruházás­ra fordított összeg, alig éri el a kétmilliót, épületekre pedig 2,5 milliót költöttek. Vállalatunk dolgozói saját erőből, szaktudásuk kamato­zásával is hozzájárultak munkakörülményeik és ter­melési feltételeik javításá­hoz. Ezt jelzi például az újításokért kifizetett összeg is. A központi gyárban 7 év alatt 1,8 millió forintot, a ju­taárugyárban 578 ezer, a kenderfonógyárban pedig 1,3 millió forintot fizettek ki újítási díjként örvendetes változás ta­pasztalható a bérek alaku­lásában is. A vállalat bér­rendszere általában megfe­lelő, egészséges és vonzó­erőt gyakorol a dolgozókra. A központi gyárban 1958 óta ez egy munkásra eső évi át­lagkereset 1963-ig közel két­ezer forinttal nőtt. A szege­di kenderfonógyárban enhél nagyobb volt a keresetnöve­kedés mérve, viszont a juta­árugyárban csak alig vala­mivel több. Ezzel szemben vannak még sajnos olyan üzemrészeink, ahol a dolgo­zók keresete még mindig igen alacsony. A dolgozók szociális ellá­tottságát vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy a felszaba­dulás óta sokat javult, de még mindig jócskán van megoldásra váró feladat. Minden üzemünkben van jól felszerelt orvosi rendelő, hi­deg és meleg vizes zuhanyo­zó fürdő, megfelelő öltözők. Igaz, e téren még sok javí­tani való van, mert a lét­szám növekedésével nem fejlődött együtt a tisztálko­dási, öltözködési lehetőség. Ma már minden gyáregy­ségünkben bölcsődék, nap­közi otthonok állnak a dol­gozók gyermekeinek rendel­kezésére. Ellenben általános tapasztalat, hogy a dolgozó anyákról való gondoskodás még mindig sok kívánni va­lót hagy maga után. Egyes művezetők a termelés fon­tosságára való hivatkozás­sal a gyermekes munkásasz­szonyokat igyekeznek lebe­szélni arról, hogy havonta kivegyék az egynapi fize­tetten szabadságot, vagy a kisgyermekeseknek járó fi­zetetten szabadságkérőknek azt mondják: jobb ha el­hagyja a vállalatot. A munkakörülmények megjavításában Igen fontos szerepe van a nehéz fizikai munka gépesítésének, külö­nösen a szállításban, rako­dásban. A központi gyárban már több rakodó targonca, a szegedi ken derfonógyár­ban két motoros targonca üzemel. Az újszegedi üzem­ben és a jutaárugyárban fu­tómacskás rakodót is építet­tünk. De még mindig sok lehetőség van a kisgépesítés­re, amelyekkel könnyíthet­nénk a munkát Ö römmel állapíthatjuk meg, hogy ma mér kielégítő az ebédellá­tás a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat valamennyi üzemében. Bővítettük a köz­ponti gyár konyháját — 800 személyesről 1500-ra —, és ezzel olcsó és jóminőségű ételt tudunk adni a dolgo­zóknak. Sokat javult a kul­turális ellátottság is. Vala­mennyi gyárunkban nagy gondot fordítanak pártszer­vezeteink, szakszervezeteink a szakmai és művelődési színvonal emelésére. Évről évre több dolgozó tanul a különböző szakmai oktatás keretében, vagy képezi ma­gát általános iskolákban, technikumokon, egyeteme­ken. Tavaly például a köz­ponti gyár 27 dolgozója ta­nult általános, 44 pedig kö­zép- és felsőfokú iskolákban. Az olyan munkahelyeinken, ahol szakmunkás-bizonyít­vány kötelező, ma már 90 százaiákban olyanok dolgoz­nak, akik rendelkeznek meg­felelő vizsgákkal. Ezek a szakvizsgát tett dolgozók a kormány rendelete alapján 5 százalékos béremelésben részesültek. Nem volna teljes a válla­latunk dolgozóinak étet- és munkakörülményeiről alko­tott kép, ha nem beszél­nénk olyan fontos kérdés­ről, mint például a lakás­helyzet Sajnos, ennek javí­tásában nem sikerült lénye­gesen előbbre lépni. A kormány hathatós intézke­dése ellenére sem kielégítő vállalatunk dolgozóinak la­káshelyzete. Sőt, az 1958 óta kialakult számokból meg­állapítható, hogy az üze­meink részére juttatott la­kás mennyisége az utóbbi években csökkent Saját erő­ből ugyanannyi lakást épí­tettek dolgozóink, mint amennyit állami, szövetke­zeti vagy emeletráépítési ak­ció keretében kaptak. Ma sem kielégítő az a segély­nyújtás, amit a magánerő­ből építkező dolgozóink kap­nak. Vállalatunknál nagy fi­gyelmet fordítunk a dolgo­zók üdültetésére. A szakszer­vezeti üdültetésen túl mind­három gyáregységünk ren­delkezik saját üdülővel, ahol a dolgozók családostól, térítés nélkül üdülhetnek. De még így sem tudjuk ki­elégíteni a növekvő igénye­ket. A hét esztendő alatt va­lamennyi gyárunkban nagy összeget költöttünk a könyv­tárak fejlesztésére. Ma már összesen 17 ezer könyv áll dolgozóink rendelkezésére. M íg javult a belső ellá­tottság, nem minden­ben tehetünk elége­dettek a külső ellátottsággal. Pedig ez is sarkalatos pont­ja a párthatározatnak. Sok gondot okoz számunkra a közlekedés, különösen azok panaszkodnak, akik a kör­nyező falvakból járnak Sze­gedre dolgozni. Komoly problémát jelent időközön­ként a külvárosok üzlethá­lózatának ellátottsága. El­mondják munkatársaink, hogy nincs elegendő és megfelelő minőségű áru. Sű­rűn akadozik a tejtermék-, a gyümölcs- és a zöldségel­látás is. Ezért dolgozóinknak, akik a város peronén lak­nak, napi munka után órá­kat kell eltölteni azzal, hogy belvárosi üzletekben szerez­zék be szükségleteiket. A népgazdasági terv — s az ennek teljesítésére indított szocialista verseny — a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­latnál sem öncél. Népünk, dolgozóink boldogulását, jó­létét van hivatva szolgálni, s az emberek szebb életét segíti elő. Következésképp a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megvaló­sításának is hajtóereje, mo­torja. Ezért e határozat cél­jainak elérésére is minde­nekelőtt a vezetőkön és a terveken dolgozó, a szocia­lista versenyben részt vevő, az alkotó emberek akaratan, helytállásán múlik. Ebben joggal bízhatunk a Jövőben ls. Ilyen célokért vállalatunk dolgozói szívesen munkál­kodnak, mert érdemes jól és még jobban dolgozni. BALASSY SÁNDOB Szombat, 1965. július 19. OcL-MaGYaüQKíZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents