Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

Kombájnosok Hétfőn kényszervasárnap­juk volt a kombájnosoknak. Az eső miatt vasvázas szín­b-rn tétlenkedtek a terme­tes, barna testű gépek. Dél­előtt azért akadt tennivaló a fiúk számára; megérkezett a mozgó javítóműhely és hely­re hozták a kisebb sérülé­seket. Mestere: a gyakorlat — Két ékszíjat cseréltünk és a megrongálódott szelelő­lapátokat rendbe tettük — mondta Tanács József. Bar­na, középtermetű, komoly fiatalember. Hat éve kom­bájn vezető. Nem végzett semmilyen szakiskolát vagy tanfolyamot, mestere a gya­korlat volt. Tanács József szakemberi rátermettségéről a tények beszélnek. Tavaly is a mihályteleki Űj Élet Tsz-ben aratott, munkájá­ért 1300 forint pénzjutal­mat kapott a közös gazda­ságtól. A tsz vezetői idén is ragaszkodtak hozzá. Pe­dig a röszkei földeken sze­retett volna dolgozni, hi­szen ott született, ott a családja. — Nem mehettünk haza, ha már ennyire marasztal­tak — jegyezte meg szeré­nyen. Körülötte állnak munkatársai. Csiszár Imre kombájnvezető és Kurucz József segédvezető szintén röszkeiek és tavaly mind­annyian itt dolgoztak. Csi­szár 11 éve traktorista, ért a hegesztéshez, gépszerelés­hez. Aratásra szintén szov­jet kombájnt kapott. Egy újonc — öreg masina, de azért jól megy. Még nem volt komolyabb üzemvazar — mondta. Csupán azt helyte­lenítik, hogy nincs tartalék ékszíj, meg néhány, szüksé­ges pótalkatrész náluk. — A javítókocsira oly­kor órákat vagy félnapokat kell várnunk, ha valami el­romlik — jegyezte meg Kurucz József. Három éve traktorista, télen 5 hónapos tanfolyamon megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. A fiatal Balogh András újonc a kombájnaratásban, tavaly végezte Szegeden a hároméves mezőgazdasági gépszerelő szakiskolát. Fo­dor Ernő segédvezető már a múlt évben is aratott, 1963-ban Mezőhegyesen szer­zett szakképesítést Az Üj Élet Tsz idén jó ellátással kedveskedik a lelkiismeretesen dolgozó kombájnosoknak. — Naponta meleg ebédet kapunk. A vezetőség aján­lotta fel ingyen — mond­ták elégedetten a fiúk. Dicséret és panasz Nagy István tsz-elnök di­cséri a Dorozsmai Gépjavító Állomás itt dolgozó szakem­bereit. Szorgalmasak, lelki­ismeretesek. A Mórahalmi Gépállomásról érkezett kom­báj nosokra azonban panasz­kodott. — Az egyik megállította a gépét a tábla szélén és pár napig nem is láttuk. A másik fiú szombaton dol­gozott, de estére hazasie­tett a traktoristák mórahal­mi találkozójára. Gépállo­másukon ugyanis szokás, hogy július első vasárnap­ján baráti összejövetelt ren­deznek a traktoristáknak. Természetesen vasárnap nem dolgozhatott... Szép az ilyen összejövetel — mondták a tsz vezetői —, de nem az aratás teljében. Előtte, vagy utána rendez­zék az ilyen találkozót B. Ö. Harmincszoros növekedés Külkereskedelmünk jelen­legi legnagyobb kereskedel­mi partnerével, a Szovjet­unióval lényegében a felsza­badulás után alakultak ki széleskörű gazdasági kap­csolataink. A második világ­háború előtt ugyanis Ma­gyarországnak a Szovjet­unióval igen csekély volt az áruforgalma. A háború be­fejezése után az első áru­szállításokra vonatkozó meg­állapodás a Szovjetunióval 1945. augusztus 27-én jött létre, de már ezt megelőző­en megindultak hazánkba a szovjet tüzelő- és nyers­anyag-szállítmányok. A kialakult baráti együtt­működés, a munkamegosztás fokozása azt eredményezte, hogy évről évre bővült az országaink közötti árucsere, amely húsz év alatt mint­egy harmincszorosára emel­kedett Mi történt azóta? A Dél-Magyarország tanácskozása levelezőivel A Dél-Magyarország szer­kesztősége tegnap délután a szegedi újságíróklubban ismét tanáé kozott leve e­zöivel. Ezúttal a levelezek, a lap munkájának segítői arról számoltak be: mi tör­tént azóta, hogy közérde­kű bejelentésük, észrevéte­lük az újságban megjelent? A tanácskozás megállapítot­ta, hogy a lapban közölt pa­naszokat az illetékesek álta­lában orvosolták. A levele­zők megköszönték a szer­kesztőség segítségét, közre­működését a panaszok, ész­revételek gyors intézéséért. Kiderült azonban az is a hozzászólásokból, hogy az ügyek intézésében akadnak még hibák is, a különféle szerveknél. A levelezők egyöntetű, jo­gos véleménye volt: a város lakosságának problémáit, ügyes-bajos dolgait minden illetékes hivatali szerv „el­ső kézből" intézze. Nem he­lyes, hogy még mindig több­ször előfordul az ügyfelek ide-oda küldözgetése. Vagy: csak akkor intézik a pana­szokat, ha erre a felsőbb szerv utasítást ad, illetve az újság közli. A levelezők közül Csiszár Géza elsőként mondta el, mi történt azután, hogy pa­nasza lapunk „Olvasóink ír­ják" rovatában megjelent. Előtte hiába ment a posta­igazgatóság több előadójá­hoz. egyik helyről a másik­ra küldözgették. A levél megjelenése után viszont a szegedi postaigazgatóság ve­zetője azonnal intézkedett, kulcsot adott az elveszett postaláda kulcsának pótlá­sára. Sőt. az igazgató meg­kérdezte. kik voltak azok, akik intézkedés helyett kül­dözgették a levélírót. Meg­ígérte, figyelmezteti beosz­tottjait, hogy máskor ha­sonló eset ne forduljon elő. Radics József a szocialis­ta együttélés szabályai meg­tartásának fontosságáról be­Teljes az éleímű Otthonuk ablakából az emeletes, modern új iskolá­ra látni. Kis utcájuk az is­kola udvarral közvetlen szomszédos. S a család? Szin­tén pedagógus. Ilyen környe­zetben nevelkedtek a Révész­gyerekek. Csoda-e, hogy ma­guk is ezt a pályát választot­ták élethivatásul? A Révész család öt tagja közül — öt pedagógus. Pon­tosabban négy, hiszen a kis Berta csak most felvételezik a bajai Tanítóképző Főisko­lán. Csupán ő hiányzik a vakációzó, derűs családból. Kellemes, szép otthonukban kerek asztal mellett beszél­getünk a pedagógus pályáról és tapasztalatairól. Mondhat­nám: három pedagógiai ta­nulmányról vagy dolgozatról, melyben hosszabb-rövidebb életpályák tapasztalatai sűrű­södnek. m Fedőszáma 639 A televízió leleplező dokumentumfilmje a nyugatnémetek kémtevékenységéről Csütörtökön a Magyar Te­levízió székházában bemu­tatták a sajtó képviselőinek a tv új dokumentumfilmjét, a „Fedőszáma 639" — című alkotást. A film Tóth Lász­lóné története. Az asszony bécsi ismerőseit látogatta meg az osztrák fővárosban, amikor azok közölték vele, hogy a nyugatnémet kém­szolgálat hírszerzői, s őt is be akarják szervezni, hogy Magyarországon szerezzen számukra értékes adatokat, s a megadott nyugat-németor­szági címekre továbbítsa azokat. Tóthné hosszas töp­rengés után elvállalta a munkát, de arra készült, hogy hazatérve a Belügymi­nisztérium szerveinél jelent­kezik, s leleplezi megbízóit. Mint a filmben is elmondja, a fenyegetések ellenére azért vállalta a kockázatot, mert családtagjait a fasisz­ták kivégezték és ő bosszút akart állni. Tóth Lászlónét Bécsből hamis útlevéllel Münchenbe vitték, ahol a pályaudvaron egy elegáns úr várta és a Hotel Westendbe kísérte. Mint később Tóthné meg­tudta, ez a szálloda a nyugat­német kémszolgálat, a Gehlen­szervezet központja. Nyu­gat-Németországban Tóthné különfajta kiképzésekben ré­szesült. Mikor hazatért, je­lentkezett a Belügyminiszté­riumban, de továbbra is fenntartotta a kapcsolatot megbízóival. Budapesten rá­dión kapta meg a további feladatokat, mégpedig a nyu­gat-németországi Rundspiel­dienst-adón — amely tulaj­donképpen a kémszolgálat adója — a 75:89-es rövid­hullámokon. A Tóthnénak szóló utasításokat a 639-es fedőszám alatt sugározták. Az üzenetek csupa számból álltak, amelyet a megadott chiffre segítségével kellett megfejtenie. Kapott utasítá­sokat levelezőlapokon elhe­lyezett, úgynevezett mikro­pon tokon is. Előre jelezték, hogy a levelezőlapnak me­lyik részét kell kivágnia, ezt vízbe áztatta és így tudta elolvasni a „parancsot". Tóthné vegyszerek segítségé­vel levelezőlapokon vála­szolt. A „láthatatlan írásra" valamilyen semmitmondó szöveget írt, és ezeket to­vábbította a megadott há­rom nyugat-németországi cím közül az egyikre. Fel­adóként a telefonkönyvből találomra kiválasztott nevet írta a levelezőlapra. Tóth Lászlóné Budapesten tudta meg, hogy az az ele­gáns úr, Joachim Seenig, aki a már Münchenben a pálya­udvaron is várta, eredeti nevén Miroslaw Wolf, a Szudéta vidéken született, a második világháború idején sok száz csehszlovák polgár halála fűződik nevéhez. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban életfogytiglani börtönre ítélték. Wolf alias Seenig elegáns villát tart fenn Nyugat-Németország­ban, gazdag műgyűjtő, ku­tyatenyésztő és a Gehlen munkatársa. Tóth Lászlónét a belügy­miniszter „A magyar haza szolgálatáért érdemérem" arany fokozatával tüntette ki. A filmet vasárnap este 20 órai kezdettel mutatja be a Magyar Televízió. A vidéki nyomdák dicsérete A Magvető Könyvkiadó Vállalat 1964-es kiadványai közül kilenc könyv kapott kitüntetést, ezek többségét vidéki nyomdák készítették. A Typographia című lap július 1-i száma közli Beek Péternek, a Magvető Könyv­kiadó műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a vidéki nyomdák hogyan mű­ködtek közre a szép köny­vek kiadásában. — Az elmúlt évben 900 Figyelem! Áruházak, cipőboltok, ruházati kiskereskedelmi válla­latok az üres, összehajtható vándor cipődobozokat sürgősen küldjék be a Göngyölegfelújító Vállalathoz Budapest, XIII., Dévai u. 26. — Telefon- 204-651 ^ „L" tonna mennyiségben készí­tettünk könyveket, melyek­nek 20 százalékát a helyi­ipari nyomdák szállították. Ezenkívül mintegy 100 ton­nát a debreceni Alföldi Nyomda készített. A kilenc kitüntetett könyvből né­gyet a Szegedi Nyom­da, kettőt a Pécsi Nyomda, és csak hármat készítettek — kettőt a Kossuth, egyet a Zrínyi — fővárosi nyomdák. A kitüntetettek között egy könyvünk megkapta a Könyvművészet díját. Ezt a Szegedi Nyomdában állítot­ták elő. — Külön kell kiemelnem a Szegedi Nyomda dolgozó­it, akik nemcsak betartják a határidőket, de annak el­lenére, hogy a nyomda re­konstrukciója sok akadályt gördít termelésük elé, még­is a Szép versek című köny­vet, mely kiadói nehézségek miatt kissé késve került nyomdába, március 31-re le­szállították, és így ez az előző időszak legszebb ver­sei tartalmazó könyv a köl­tészet napjára a könyvbará­tok kezébe került. Két és fél évtizede tanít, nevel Révész Pál. Tótkomlós, Orosháza, Kistelek — a pá­lyafutás fontosabb állomásai. Hét éve a kisteleki Petőfi úti általános iskola tanára. Ugyanakkor járási szakfel­ügyelő. — Ügy hallottam,.. .kedves pedagógusnapi meglepetés­ben volt részük — hivatko­zol)! a három díjnyertes dol­gozatra. — Számomra nem is a 2300 forint pénzjutalom je­lentett különösebb örömet — bár ennek is nagyon jó he­lye van egy 3 gyerekes peda­gógusnál —, inkább az tett boldoggá, hogy a fiam első éves gyakorlata ilyen sikert hozott — magyarázta. Dolgozatában a felnőtt-ok­tatás pszichológiai problémá­it fejtegette. Régóta foglal­koztatja ez a téma. Koráb­ban a felnőttek tanításának módszertanáról, majd világ­nézeti nevelésük lehetőségei­ről írt pályamunkákat. Az előbbi országos harmadik, az utóbbi országos második helyezést nyert. Milyen gya­korlati tanácsokkal szolgál idén benyújtott tanulmánya? — A legfontosabb: a peda­gógus úgy tanítson, hogy a felnőtt ember már az órán megtanulja az anyagot. Ott­hon aligha ér rá a leckével foglalkozni. Ismerje diákjai érdeklődési körét, műveltsé­gét, s az órákon kissé ehhez is igazodjon. A tananyag elő­adásakor érzékeltesse a ta­nultak gyakorlati hasznossá­gát. Tanulmányába sűrítette évtizedes pedagógusi és em­beri megfigyeléseit. Hiszen mióta befejezte a főiskolát, azóta állandóan tanul és ta­nít. Jelenleg harmadéves egyetemista a pedagógia sza­kon. A felnőttoktatás prob­lémáit tehát nemcsak kated­ráról látja, hanem az iskola­padban maga tapasztalja. szülőknél helyesebb elhelyez­ni az arra szoruló gyereke­ket. Szerintem a második jobb. Havonta látogatom gyermekeimet és látom, hogy többségüknél édesanyaként szeretik fogadott fiukat. Oly­kor még el is kényeztetik. Persze a legfontosabb a csa­ládok kiválasztása. Aki azzal kezdi, hogy mennyit fizet az állam a gondozásért, én arra nem bízok gyermeket — ma­gyarázza. Sok érdekes, megható tör­ténetet mesél a felügyeletére bízott gyermekek sorsáról, új otthonra találásáról. A neve­lőszülőktől nem kér semmi mást száz gyermeke számá­ra: csupán szeretetet. m A kerek asztal második in­terjú alanya Révész Pálné. Mosolygós, kedves asszony; szakmájában a jóság egyik legfontosabb pedagógusi erény. Hiszen száznál több állami gondozott gyermek számára anyai szeretetet és bizalmat kell nyújtson. Hét éve gyermekvédelmi felügye­lő. A nevelűszülőkhöz kihe­lyezett állami gondozottak neveléséről szerzett tapaszta­latait és gondolatait írta le dolgozatában. — Régóta vitatkoznak azon, hogy intézetben vagy nevelő­A család két ifjú pedagó­gusa, Révész Pali és Gyön­gyi egy éve tanítanak. Mun­kájuk jobbára szárnypróbál­gatás: ismerkedés a katedrá­val, a gyerekekkel és peda­gógus-önmagukkal. Hiszen a családon belül még gyerek­számba menő fiataloknak az iskolában már komoly neve­lőkké kellett átlényegülniök. Egyéves élményeiket foglalta írásba Pali, melyet pénzjuta­lomra értékeltek. Sok kedves, . mosolyt-fakasztó esetet me­sél arról, hogyan „fogott ki" egy-egy iskolakerülő, vagy makacs tanyai gyermeken. Az egyéves tanyai tanítósko­dás nem vette el kedv/ét vá­lasztott pályájától. Jövő év­ben levelezéssel végzi el a tanárképző főiskola utolsó évfolyamát. Gyöngyi szintén pályakez­dő, egy évet tanított Mária­pócson. Nehéz kezdés volt. Az eléggé elmaradott falu­ban ugyanis a gyerekek ott­honi tanulására nem számít­hattak. A házi felkészítést is magukra vállalták. — Gondolom, boldogító a szünidő — jegyzem meg. — Sajnos, nekem még nincs vakáció. Július első felében szigorlatozom történelem­ből. Most hajrá van — mond­ja. Nyíregyházán két év alatt magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szer­zett jeles eredménnyel. Most újabb két év alatt történelem szakképesítést is szerez leve­lező tagozaton. Az ötödik interjú elmaradt. Hiszen a család legkisebbjét éppen szaktanárok kérdezték a felvételin: a pedagógus pá­lya szeretete mellett mit ho­zott szellemi „batyujában?". Balogh ödön szóit. Kérte, hogy ha fel­hívják az il etékesek figyel­mét a társadalmi tulajdon védelmére, akkor ezt kö­vesse intézkedés. Molnár Imre szintén a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mét tette szóvá. Példának említette, hogy a Londoni körút 1. szám alatti ház ud­varán korábban tárolt épít­kezési anyagból sok tönkre­ment. Erről írt is, s utána történt intézkedés, bár elég­gé későn, csak újabb jelzés­re Molnár Sándor és többen mások elmondták, a kerék­párosok valósággal szágul­doznak a járdákon, veszé­lyeztetve a járókelők testi épségét. A felelőtlen kerék­párosokat szigorúan meg kell büntetni. Németh Ist­ván közölte, hogy a . szer­kesztőség segítségével járha­tó már a Damjanich utca 22—23. számú ház előtti át­kelőhely is. Varga József arról szólt, hogy a lapban közölt levele után intézked­tek, s a fodortelepi Uzsoki utcába törmeléket szállítot­tak, s ezzel rendbe hozták az úttestet. De miért nem lehetett ezt is elintézni a lakók bejelentésére, s újság­cikk nélkül?! Zádori József ismételten a viharlámpa hiányáról szá­molt be. Sajnos, ezt kifogá­soló levele után sincs vál­tozás a viharlámpa-ellátás­ban. Szólt a „Tiszta Szege­dért" mozgalomról, s arról, hogy több jármúvezető ron­gálja a virágosított, parkosí­tott utcákat. Szigorúbb egészségügyi ellenőrzést kért a piacokon. Bakos Károly bejelentet­te, hogy az üvegbetéttel kapcsolatos panaszát a lap­ban megjelent levele nyo­mán gyorsan elintézték. Szatmári Jánosné az embe­rek egymás iránti segítő­készségéről szólt. özvegy Bérci Józsefné hírül adta, hogy az Üveg- és Porcelán­értékesítő Vállalat a szer­kesztőség közbenjárására megígérte, megjavíttatja a ház tetőszerkezetét, ahol nem­csak vállalati irodák, hanem lakások is vannak. Kérte a szerkesztőséget, kisérje to­vábbra is figyelemmel a pa­nasz végleges orvoslását. Többen kérték az Ingat­lankezelő Vállalatot. hogy ellenőrizze jobban a házfel­ügyelők munkáját, s vizs­gálják meg körültekintőb­ben, kit biznak meg ezzel a feladattal. A tanácskozás azzal zá­rult, hogy hasznos, gyümöl­csöző a szerkesztőség és a levelezők, olvasók együttmű­ködése, közös jó célokért. Percenként 120-szal többen vegyünk Az ENSZ statisztikai ada­tai szerint bolygónk lakossá­ga minden percben csaknem 120 fővel gyarapodik. Az emberiség történetében ez a lakosság legnagyobb mérvű hivatalos regisztrált növeke­dése. A Föld lakossága évente csaknem 63 millió­val szaporodik. Jelenleg kö­rülbelül 3,3 milliárd ember él a Földön; évente 119 mil­lió születik és 56 millió hal meg. A legnagyobb szaporulat a latin-amerikai országok­ban figyelhető meg. A nem­rég felszabadult országok közül a legnagyobb szaporo­dási arányszámot (5,1) Mau­ritániában regisztrálták. Ez az arányszám Észak-Ameri­kában 1,6, Európában pe­dig 0,9. Ipari nagyvállalat alkalmaz nagy gyakorlattal ren­delkező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT és ÉPÍTÉSZTECHNIKUST Részletes írásbeli ajánlatokat „gyakorlott 279" jel­igére a Sajtóházba kérjük. x K. 279 Péntek, 1965. július 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents