Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

A bürokrácia és táptalaja A DÓM TÉREN Kedd reggeltől különösen megélénkült a Dóm tér kör­nyéke, a szabadtéri játékok színhelyén egyszerre három produkció színpadképeihez készítik vagy állítgatják a már elkészült díszleteket. A legnagyobb a mozgás középütt, a színpadon, ahol a Bánk bán díszleteinek ösz­szeállításán fáradozik — huszonkettedmagával — Ju­hász Ágoston színpadmes­ter. Munkájukat a frissen fes­tett nézőtéri székekről né­zi végig a Bánk bán rende­zője, Békés András, és a díszleteket tervező Forrai Gábor, akik Szegedre láto­gattak, hogy megtekinthes­sék a már láthatóvá vált, kivitelezett díszletrészlete­ket. Miután felmérték a ku­lisszák összhatását, mind­ketten felkapaszkodnak a díszlet tetejére, hogy ott is körülnézhessenek. A környezet adottságaira építve A dísz'et tapasztalhatóan a plaszticitásra, nem pedig a színes, harsány hatásra törekszik. — Az elmúlt évek során a Dóm tér színpadára olyan müveket rendeztem — jegy­zi meg Békés András —, amelyekkel kapcsolatosan látványos hatású, fordulatos, s elsősorban a szenzáció — olykor a meghökkenés — eszközeivel dolgozó megol­dásokat kellett alkalmaz­nunk mind a rendezés, mind a díszletek tekinteté­ben. E rendezői és díszlet­megoldások számára inkább terhes volt olykor a temp­lom és a Dömötör-torony, mint hasznos. Mivel a Bánk bán immár „klasszikussá" nőtt műsor darab ja a szegedi szabadtérinek, s a közön­ség részéről is jólismert, új színreformálásban az a A Tragédiához tartozó vasállványzat kétoldalt alaposan kitágít­ja a szinteret. Képünkön elöl az állványzat, a háttérben a Bánk bán díszletelt emelik magasra A közvélemény általában a bürokrácia „jelző­műszerének" a felesle­ges hivatali papírfogyasz­tást, értelmetlen adminiszt­rálást tekinti. Pedig hát a papir, amely közmondássze­rűen türelmes — igazán nem tehet róla... Az ok és az okozat felcserélése, ha a bü­rokrácia kétségkívül kelle­metlen és költséges, de még­is csupán felületi tünetét magával a bürokrácia lénye­gével azonosítjuk. Ne adjunk azonban fel­mentést a szükségtelen iro­dai papírhalmaznak se, mi­vel a bürokráciának ez a kísérőjelensége önmagában is sok kárt okoz, s egyéb­ként a pontos diagnózishoz gondosan tanulmányozni kell a tüneteket is. A nyomdák évente mintegy tízezer ton­na papírból állítanak elő ügyviteli nyomtatványokat, de a „kereslet" ezt jócskán meghaladja. A különös hi­ánycikk eredőit kutatva, az év elején tartott országos vizsgálat megállapította, hogy például a tsz-eknek évente átlag mintegy 230 féle jelentést kell készíte­niük, amelyek 36 ezer ada­tot tartalmaznak, a nagyobb iparvállalatok pedig olykor 80—90 szervnek tartoznak jelentést, adatot szállítani. Fontos előrelépés, hogy az­óta országos érvényű intéz­kedések születtek a felesle­ges adatszolgáltatás „kiszű­résére". Természetesen korántsem a nyomtatványok és kitöl­tésük költsége a legsúlyo­sabb következmény. Sokkal inkább az a munkstílus, amely több helyütt a „pa­pírfedezék" mögött kiala­kult! Valójában ez a gazda­sági jellegű bürokráciánalt hatásában legfontosabb kór­tünete: a döntéseket elke­rülő, a felelősségtől irtózó „papírstílus"! Itt már szoros kölcsönhatásba fonódik az ok az okozattal: a sok pa­pír, amely egyrészt felszíni tünete a bürokráciának, másrészt táptalaja, sőt lep­lezője is. Mert, alti minden intézkedését, döntését ügy­iratok halmazával „támaszt­ja alá", az valójában meg­kerüli magát a személyes döntést is; elvégre ő „fedez­ve van", a többi pedig — úgymond — nem rá tar­tozik. A túlontúl ismert körvo­nalak helyett — nézzük inkább a gyakorlati ténye­ket. Az egyik iparvállalat idei tervéből még az eszten­dő elején töröltek 43 millió forint értékű termelést. A vállalat anyag- és árufor­galmi osztály vezetője ezt követően cikket írt a gyári újságban, s ebben bejelen­tette az üzem közvélemé­nyének: a tervből törölt ter­meléshez szükséges anyagok beszerzése — amint írta — „továbbra is folyamatban van. mivel semmi intézke­dést nem kaptunk ennek le­állítására, így ez az 1965. évi anyagkészletünk további növekedését fogja eredmé­nyezni". Számára nem a sza­bályok szelleme, célja a lé­nyeg — az tehát, hogy szük­séglet, megrendelés nélkül pazarlás lenne termelni —, hanem a csupasz tény, hogy van-e vagy nincs paragra­fus a kár megakadályozásá­ra. A hűvösen tárgyilagos közlés — ..semmi intézke­dést nem kaptunk" — va­lójában azt fedi, hogy sok­milliónyi érték (s a gyár profiljából következően: de­vizáért vásárolt importanyag is) eleve kikapcsolódik a népgazdaság vérkeringésé­ből. Bár azóta életbe léptek országos jogszabályok a fe­lesleges megrendelések le­mondásáról, de itt nem ez, hanem az ügy mögött kita­pintható jelenség érdemel figyelmet. M iféle szabály. miféle érdekeltség kell a nyil­vánvaló népgazdasági kár megakadályozásához? Elvégre a helyi látószög át­Mohácsnál még mindig erős a védelmi készültség tekinthető határain belül, mindenkitől megkövetelhető — ha nem is jogszabály, de a lelkiismeret alapján! —, hogy védelmezze a közösség érdekeit, gátat vessen a kárnak, pazarlásnak. Isme­retes, hogy a Központi Bi­zottság kezdeményezésére szakértő bizottságok dolgoz­nak irányítási-tervezési rendszerünk tökéletesítésén — de az új módszerekhez is a megvalósítás logikája, az ésszerű gyakorlati alkal­mazás szükséges! Az előbbi példa kirívóan egyértelmű, de a bürokra­tikus — magyarán: a pa­pír mögé bújó — stílus ár­nyaltabb, finomabb formái is ugyancsak több helyütt fellelhetők. A Központi Sta­tisztikai Hivatal egyik vizs­gálata tanulmányozta több mint száz gépipari termék korszerűségét, s kitűnt pél­dául, hogy 98 vizsgált gyárt­mányból 70 jóval nehezebb a hasonló külföldi termé­keknél. Ez pedig azt jelenti, hogy a jobbára import ere­detű anyagból a kelleténél többet használnak fel, s ez nemcsak költségesebb, de az egész gyártmány korszerűt­lenebbé, alacsonyabb áron értékesíthetővé válik. Jólle­het, erről évek óta szó van újságcikkekben, intézkedé­sekben — a gyártó üzem „fedve van" a szemrehányá­sokkal szemben, hiszen a termék konstrukcióját jóvá­hagyták, gyártását tervszám írja elő. s ugyanez érvényes a „túlsúlyos" anyagos szál­lító kohászati üzemre. S okan őszintén és tettre készen törekednek a bürokrácia gyomlálá­sára — irtva a szükségtelen papírbozótot. Ez feltétlenül üdvözlendő, mert sok hasz­not ígér mind morálisan, mind pénzben. De célszerű és valóban eredményes csak az lehet, ha a személyes, ön­álló és felelős munkastílus erősítésével kezdjük a sort! TÁBORI ANDRÁS Gazdasági kapcsolatok skandináv szövetkezetekkel A skandináv szövetkezeti központok elnökeinek múlt évi magyarországi látogatá­sát viszonzó magyar szövet­kezeti delegáció a napokban érkezett haza csaknem egy­hónapos dániai, norvégiai, illetve svédországi körútjá­ról. Hazatérőben a magyar szövetkezeti vezetők talál­koztak és tárgyalásokat folytattak a Német Szövet­ségi Köztársaságban a me­zőgazdasági szövetkezetek központi szövetsége és a né­met fogyasztási szövetkeze­tek központi szövetségének vezetőivel. — A magyar szövetkezeti delegáció — mint Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, a delegáció vezetője, az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában rámutatott — bő­vítette szövetkezeteink tár­sadalmi kapcsolatait. — Gazdasági tárgyalásaink elsősorban a magyar gyü­mölcs-, zöldségexport lehe­tőségeit javítják. A dán szö­vetkezetek felajánlották, hogy a magyar zöldség-, gyü­mölcs, valamint konzerv­ipari készítmények beveze­tésére „magyar heteket" rendeznek egyes nagy super­marketjeikben. A norvégok elsősorban cukor, bútor, sportáruk és konzervek iránt érdeklődtek, s bár a bevi­teli tilalmak ennek megle­hetősen szűk határt szabnak, valószínűleg lehetőség lesz a Norvégiába irányuló zöld­ség-, gyümölcsszállítások növelésére is. A részletek megvitatására ősszel norvég szövetkezeti kereskedelmi delegáció érkezik Budapest­re. Svédország gazdasági tárgyalásaink eredménye a zöldség-, gyümölcsszállíti­sok növekedésében jut majd kifejezésre, de határozott ér­deklődést mutattak konfek­ció- és más iparcikkek iránt is. A tárgyalások — még ebben az évben — Budapes­ten folytatódnak. Hasonló eredménnyel végződtek az NSZK szövetkezeteivel foly­tatott gazdasági tárgyalá­saink is — fejezte be nyi­latkozatát Szirmai Jenő. VESZÉLYES PONTOK JUGOSZLÁVIÁBAN A dunántúli esőzésektől megduzzadt Rába a szerdára virradó éjjel Körmendnél tetőzött 376 centiméteres víz­szinttel, amely 129 centiméterrel maradt el az áprilisi maximumtól. A Mura 382 centiméterre emelkedett. Ezért elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget Za­laapátinál elsőfokú készültség őrzi a Zala folyó torkolati szakaszát. A Dráva magyar szakaszán nincs lényeges vál­tozás. A Duna vízszintje az utóbbi 24 órában 7—12 centimé­terrel csökkent, s szerda reggel végre már az egész ma­gyar szakaszon kisebb volt a jelenlegi vízállás az 1954. évi maximumnál. Ez a különbség Dunaremeténél 172, Buda-1 pestnél 107, Bajánál 23, de Mohácsnál csak 7 centiméter. Ezért a déli szakaszokon, Szekszárd, Baja és Mohács tér­ségében továbbra is nagy erővel őrzik, védik és erősítik a gátakat A Bánk bán dtszletállftó próbáján az oszlopsort inesztik szempont vezet, hogy kerül­jük a „meghökkentő" meg­oldásokat s igyekezzünk minél teljesebben felhasz­nálni a Dóm adottságait. Klasszikusan egyszerű, mégis monumentális szabad­téri megfogalmazását szán­dékozzuk produkálni a mű­nek, mely méltó e ragyogó alkotáshoz, s mely azokhoz a tradíciókhoz kötődik, ame­lyek a közönség nagy részé­ben élnek Erkel és Katona művével kapcsolatosan. Teljes összhangban Forrai Gábor a követke­zőkben foglalja össze a dísz­lettervezés koncepcióját: — Amint látható, a téren lelhető román építészeti stílusjegyeket átvittük a díszletekre. Ezzel elértük azt, hogy a díszlet a Dóm tér szerves tartozékaként hat. Véleményem szerint ez a megoldás közelíti meg leg­jobban a szabadtéri díszlet­stílusát. — Hogyan alkalmazzák a fényhatásokat a Bánk bánnál? — A diszletterületet és a dómot a világítás fogja ösz­szekötni. A fény másrészt a plasztika érvényre juttatá­sát szolgálja. A Bánk bán díszleteitől jobbra és balra a Tragédia díszleteinek vasvázát szere­lik. Bakó József szcenikus hangja harsan: — Jánoskám! — integet a fővilágosítónak, Blaskó Já­nosnak. — Ezt a bódét ra­kassátok arrébb, mert nincs ki az 5 és fél méter. Blaskó János fővilágosító a színhelyre fut, hogy in­tézkedjék ... Nagy a mun­kaláz, a Tragédiához tarto­zó vasállványzat építésén kí­vül teljes lendülettel készül­nek a Turandot díszletei is. Mánya Károly festőművész irányításával a Sándor-test­vérek: Sándor és János köt zelében Nyilasi Imre és Jákobéi Emma fürge ecset­tel varázsolja színessé a matt kulisszát, Fülöp Zoltán elképzelései szerint. Molnár András szobrász­művész kék inge hol itt, hol ott villan meg a napfény­ben. Örá éppoly nagy szük­ség van, mint az asztalo­sok szorgoskezű irányítójá­ra, Kolonics József asztalos­mesterre: a díszletek nagy része a helyszínen készül. Tízezer jelmez Egyébként összesen 10 000 jelmezt használnak fel az idei szabadtérin. Mintegy 600 statisztát szerződtetnek (Somogyiné felv.) helyére a műszakiak a Turandot, a Bánk bán és az Ember tragédiája elő­adásaihoz. Több, mint 200 műszakit foglalkoztatnak már ezekben a napokban is. A 3000 hangszórót külön­külön átvizsgálják, s a GELKA szakemberei meg­kezdték folyamatos felsze­relésüket. A szabadtéri „nagyüzem" megindult.,. D. E. A nagy esőzések után to­vábbra is Gombosnál a leg­válságosabb a helyzet. A gombosi Duna-híd mögötti vasútvonal mellett kedden átszakadt egy gát, s másod­percenként két-három köb­méter víz ömlik a szondi rétre. A gát védői a legna­gyobb erőfeszítéssel dolgoz­nak az áttört gát betömé­sén. Begecsnél a Duna vízállá­sa apadt. Az újvidéki kikö­tőbe megérkezett a Szov­Xagyobb gondot fordítanak a traktorosok egészségvédelmére A mezőgazdasági gépipar, továbbá az autó- és traktor­ipar szakembereinek közre­működésével szerdán a munkásvédelem kérdéseiről tanácskoztak a Vasas Szak­szervezetben. Kiss János ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes vezetésével arról tár­gyaltak, hogy milyen módon lehet eredményesebben vé­deni a mezőgazdasági gép­kezelők testi épségét. Megál­lapították, hogy még mindig nem minden traktor van el­látva védőfülkével, amely a traktorvezető egészségét az időjárás viszontagságai ellen óvja. A legújabb típusú traktorok már természetesen vezetőfülkével készülnek. Most az a feladat, hogy a már forgalomban levő régi traktorokhoz pótlólag alakít­sanak ki az időjárás ellen védő, megfelelő fülkéket. Az UE—28-as traktorok vezető­fülkéinek terve már elké­szült, a próbasorozatot még az idén átadják, a sorozat­gyártásával pedig a Kohó­és Gépipari Minisztérium a balassagyarmati vas- és fém­ipari vállalatot bízta meg. jetunióból az egymillió ho­mokzsák első szállítmánya. A legújabb hivatalos ada­tok szerint a Vajdaságban eddig mintegy 50 000 hek­tárnyi földterület áll víz alatt, s legalább ilyen ter­jedelmű erdőséget is elön­tött a víz. Az összesen víz alatt levő több mint 4000 lakóház közül eddig már 800 összedőlt, a veszélyezte­tett árvízterületekről pedig több mint 25 000 személyt költöztettek el. GÁTAT TÉPETT A MURA A Mura szerdán Mura­szerdahelynél áttörte a gá­tat és árasztani kezdte a környező területet. A helyi lakosság, a hadsereg és a milícia egységei nagy ne­hézségek árán homokzsá­kokkal eltorlaszolták ugyan a nyílást, de a folyó tovább­ra is kiöntéssel fenyeget, mert vízállása állandóan nö­vekszik. Kotoriba mellett gyors ütemben dolgoznak a gát elkészítésén. Ez a gát védelmezi Kotoribát az el­öntéstől. A kritikus pontig mindössze 14 centiméter van hátra, a vízállás pedig órán­ként mintegy két centimé­terrel emelkedik. Ezért most a Muraköz minden folyó­menti helységében a gátak erősítésére rendelték ki az embereket. A varazsdi járás területén a Dráva tovább apad. (MTI) eltörtök, 1965. július 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents