Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

A gépipar legszebb termékei Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese kedd délután ki­osztotta a gépipar legszebb termékeinek díjait. Az el­ső, a második és a harma­dik díjat 45 gyártmánynak ítélték oda, a nyerteseket összesen 90 000 forinttal ju­talmazták. Az el|5 díjat ki­lenc gyártmány nyerte el, amelyek általános tapaszta­latok szerint nemcsak a zsűri, hanem a felhaszná­lók elismerését is megsze­rezték: EM 250-es félauto­mata másolóeszterga (Szer­számgépipari Művek), RFM —51-es mozgatható radiál­fúró (Csepel Művek), 24 csatornás tranzisztoros ref­rakciós szeizmikus beren­dezés (Gamma), TE—E 5 automatikus magassági in­dexes* tájolós teodolit (Ma­gyar Optikai Művek), BOH —3-as háromcsatornás vi­vőfrekvenciás átvitel techni­kai berendezés (Telefon­gyár), AT—550-es Delta te­levízió (Orion) TC 652-es televízió (Villamossági, Te­levízió- és Rádiókészülékek Gyára), 10 tonnás villamos ívkemence (Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat), 6E —180/155-ös ammónia hűtő­kompresszor (Diósgyőri Gépgyár). Huszonhárom, nap után... Az 1954-es maximumra csökkent a Duna vízszintje Mohácsnál A Duna magyar szán hétfő reggeltől reggelig általában 6—10 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje. Kedden reggel — 23 napi áradás, majd lassú apadás után — ismét 924 centimétert jel­zett a mohácsi vízmérce, vagyis éppen annyit, mint amennyi az 1954. évi maxi­mum volt. Ha ilyen ütem­ben apad tovább a folyó, akkor Bajánál még 16, Mo­hácsnál pedig 21 napot kell várni, hogy elérje azt a vízszintet, amelynél har­madfokról másodfokra le­het mérsékelni az árvízvé­delmi készültséget. A Drá­ván kialakuló újabb árhul­lám és a Felső-Dunáról érkező csapadékvíz azonban lehet, hogy tovább késlel­teti az apadást. A Duna déli szakaszán Szekszárd, Baja és Mohács térségében kedden is nagy erők őrizték, védték a gá­takat. Szorosan ehhez a vé­delmi szakaszhoz tartozik a jugoszláv oldalon, a darázsi holt Duna-ág torkolatát le­záró zsilipszakasz is, amely nagyon legyengült és most áttöréssel fenyegeti a víz. szaka- Ezért a jugoszláv árvédelem kedd kérésére kedden hajnalban átvezényelték a darázsi zsi­liphez a budapesti vízügyi igazgatóság gépesített ár­vízvédelmi osztagát. A ma­gyar egység már kedden délelőtt megkezdte a mun­kát, s a magával vitt 2000 pátrialemezből acél szádfa­lat ver le a zsilip holtág felőli oldalán, hogy nagy ellennyov.ó medence kiala­kításával egyenlítse a zsi­lipkapukra nehezedő víz­nyomást, s megakadályoz­za a víz áttörését. A közlekedés árvízkára: 110 millió Kedden a Közlekedés- és gálódásokat, a Postaügyi Minisztérium kol- gyarországi és légiuma számba vette az ár­víz okozta károkat a közle­kedésben, s a helyreállítás­sal kapcsolatos tennivalókat. Megtárgyalták a szállításban mutatkozó elmaradás felszá­molásának módját is. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter számolt be arról, hogy a közlekedés, bele- reállítása. A MÁV minden nyugat-ma­dunai árvíz következtében az előzetes becslés szerint több mint 110 millió forint kárt szen­vedett, Az árvíz elleni vé­dekezésnél sokrétű felada­tot kellett és kell még ma is megoldaniuk a közlekedés dolgozóinak. Megkezdődött és gyors ütemben halad az ár okoz­ta rongálódások, károk hely­ügyes" emberek M' számítva a tanácsi kezelésű utakat és hidakat ért ron­„Minősége megtelelőforgalomba hozható1" Látogatás a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézetnél — Lehet tíz százalékkal kevesebb? Hiányozhat egy deka? A Kereskedelmi Mi­nőségi Ellenőrző Intézetben ezekjie a kérdésekre minden alkalommal nemmel vála­szolnak. Itt őritödnek a ke­reskedelmi árucikkek állan­dó jó minősége felett. Hosszú csempézett labora­tóriumi asztal. Lombikokban araszszínű folyadék forr­tyog. — Tokaji bor — mondja Mandzur Ferencné vegyész­mérnök. A borvizsgálat fo­lyamán kiderül, megfelelő-e a szeszfok. Nem kevertek-e vizet a hordóba? Az élelmiszeripari osztá­lyon szinte valamennyi „ehe­tő" cikk megfordul. Jelenleg fagylaltvizsgálatokat tarta­nak. A műanyagtasakokba cso­magolt savanyú cukorka nem állta ki a próbát. A keményítőszörp nem megfe­lelő, ezért összeállnak a cu­korkaszemek és ragacsossá válnak. A gyár legközelebb bizonyára jobban ügyel a minőségre, mert a KERMI jegyzőkönyve alapján na­gyobb tétel árusítását be­szüntették. — Milyen módszerekkel állapítják meg az élelmi­cikkek minőségét? — kér­deztük meg Szentzi Pál ve­gyészmérnököt. — A vizsgálat két főrész­ből áll. Először az érzék­szervi próba, vagyis a kós­tolás, színelbírálás, csomago­lás és csak azutáx következ­nek a bonyolult vegyi analí­zisek. A szárítószekrények, izzí­tókemencék, fehérjeroncsoló berendezések segítségével naponta sok száz fajta élel­miszer minőségét vizsgálják Borvizsgálat 1 ZC-SíGy.­Rövidcsen forgalomba kerül az új Iengőlapátú mosógép, A KERMI vizsgálata szerint nem szakítja a ruhát Rendszeresen ellenőrzik a húsáruk minőségét meg. A világ minden tájáról érkeznek például konzervek. Forgalomba csak a KERMI j-j „bizonyítványa" után ke­rülhetnek. Egyes élelmiszereket pe­riodikusan ellenőriznek: a lisztet, kenyeret, egyes ital­fajtákat, tejet, felvágottfélé­ket. Így a sorozatgyártásban, a nagy tömegtételekben se romolhat a minőség. A műszaki osztályokon minden ipari terméket meg­vizsgálnak. Sem tv, sem zsi­letpenge nem kerülhet for­galomba, ami ezt a sok pró­bát ki nem állja. Nem egy­szer vétóz meg a KERMI egyes hanyagul készített gyártmányokat. Felelősségteljes munka, hisz bizonyos mértékben minden kereskedelmi cikk­hez a nevüket is adják, mert ők írják rá: „Minősége megfelelő, forgalomba hoz­ható!'' Regős István vonalán közlekednek a vo­natok, a közúti for­galomban sincs számot te­vő fennakadás és csak na­pok kérdése, hogy teljesen zavartalan legyen a közúti forgalom. A helyreállítás terén még nagyon sok munka vár az autóközlekedésre és a hajó­zásra. A kollégium határozatot hozott, amely a többi kö­zött rögzíti, hogy szállítási torlódások esetén szigorúan be kell tartani a szállítások sorolására vonatkozó hatá­rozatokat. Az áruszállításo­kat úgy kell megszervezni, hogy elsősorban az árvízvé­dekezés kapja meg a szük­séges anyagot. Gondoskodni kell a romlásra hajlamos áruk gyors szállításáról, ar­ról, hogy a zöldség- és gyü­mölcs időben a fogyasztóhoz kerüljön. Biztosítani kell, hogy szállítási nehézségek miatt egyetlen üzemben se jelentkezzen fennakadás a termelésben. (MTI) Ível a munka nálunk törvényben biztosí­tott jog, és mert ál­talában mindenki a képes­ségének és felkészültségének megfelelő munkát végezhet — becsületes, szorgalmas munkával mindenki meg tudja keresni a kenyerét. Nemcsak azt, de többé ke­vésbé mindent, amit a mai modern kor életszükséglet­nek tart. A fizetésen felül igen sokan — évente tízezer szám — kapnak 100—120 ezer forintos állami „aján­dékot", az ingyen kiutalt lakás formájában. Mások hosszúlejáratú ház-, lakás­építési kölcsönhöz juthatnak. Igaz, hogy autóra, balatoni nyaralóra ma még viszony­lag keveseknek telik, de ezer és egy tény bizonyítja, hogy életszínvonalunk már régen túljutott azon a tíz­tizenöt év előtti fokon, ami­kor a kenyér, ruha, cipő — tehát az elemi szükségletek előteremtése jelentette a fő gondot. Persze magasabb fokú igénye csak annak lehet, aki a köz érdekében végzett munkája alapján azt meg­érdemli. Felszabadulásunk után húsz évvel nálunk nincs helye, létfeltétele az ingyenélésnek, élősdiségnek. Mégis, van társadalmunk­nak egy keskeny, de igen veszélyes rétege, amelynek rossz példája ragadós lehet. Ezek az élősködő, az álla­mot fejőstehénnek tekintő, konrupt, megvesztegethető hivatalnokok, a rendeletek és törvények hiányosságait kihasználó, „nélkülözhetetlen ügyes emberek" végsősoron még a törvényesség innenső oldalán vannak. Nagyon gyakran „jópofa", kellemes modorú, „érdekes" emberek ezek. „Pecunia non olet... A jelszavuk: „A pénznek nincs szaga..." — Hogyan lehet könnyen pénzt szerez­ni? A z államtól ingyen ka­pott lakások áruba­bocsátása, vagy el­cserélgetése tízezres lelépé­si díjakért, például eléggé elterjedt jelenség. Az ilyen ügyleteket érthető okokból igen nehéz leleplezni. Van­nak aztán, akik munkahe­lyüket, fizetésüket jövede­lemkiegészítő, biztosítósze­lepnek tekintik csupán. A mellékes, másodállás ked­véért lelkiismeretlenül elha­nyagolják fő munkájukat, amiért tulajdonképpen fize­Munkások és diákok segíthetnek a mezőgazdaságban k Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója A rendkívül csapadékos rozott munkára szóló muri­időjárás számottevő késést kaviszonyt kell létesíteni okozott idén a tavaszi veté- amihez a tanulóknak mun­seknél, majd az egyes nö- kakönyv helyett az iskola vényápolási munkáknál, s ez állít ki munkavállalási enge­sokhelyütt a nyári mezőgazr- délyt. Az általános iskolák dasági munkák torlódására hetedik és nyolcadik osztá­vezetett. Hogy a torlódó lyos tanulói legfeljebb napi munkákat időben elvégez- 6 (heti 36) órában, a közép­hessók, olyan nagyszámú iskolai tanulókat legfeljebb kézi munkaerőre lenne szük- napi 8 (heti 48) órában le­ség, amilyennel a mezőgaz- het foglalkoztatni. A tanú­dasági üzemek általában i(,k étkeztetését a többi dolgo­nem rendelkeznek. A kor- zókéhoz hasonló módon old­mány határozata ezért lehe- ják meg. A fiatalokat az toseget adott a más népgaz- idénymunkáknál alkalmazott dasági ágakban dolgozóknak, más dolgozókra érvényes hogy azok, akik a nyári me- szabályok szerint kell állo­zogazdasagi munkakban reszt „lányba venni: termelöszö­kivannak venni, szabadsága- vetkezetek esetében azalkal­kat ebben az időpontban mazottakra vonatkozó ren­kaphassak meg. A végzett delkezések irányadók. A 18 munka ellenértekét az elert éven aluli tanulókat túlmun­teljesitmenyek alapjan az fcáral és éjszalcai munkával ervenyben levő bérezési sza- foglalkoztatni abban az eset­bályok szerint allapitjak meg ben sem szabad> ha arra ön_ mindenütt. ként jelentkeznek. A tanu­A mezogazdasagi üzemek iók részére a munkabért szamara ugyancsak igen egyénenként, az állami gaz­hasznos segítséget jelenthet daságnál érvényben levő bé­a tanulóifjúság re/.ési szabályok szerint ­Tajekoztatasu kőtíi a teljesítménybéres munkák Foldmuvelesugyi Miniszten- esetén az elért teljesítmé­um, hogy a már említett n ek al ján _ kell elszá_ utasítás értelmében a tanuló- molni. A készpénzben fizető ifiusagot foglalkoztató alla- termelőszövetkezetekben a nru gazdasagok és termelő- tanulók munkabérét> azonos szövetkezetek az alabbiak teljesítmények esetén, azono­szennt kötelesek eljarm: san kell megánapítani a ter_ , g s/-unld?be" P™"- melöszövetkezeti tagok mun­kát vall aló tanulókkal hatá- fájával rozott időre, vagy meghatá­tik őket. Ide tartozik az ál­lami anyaggal, géppel mun­kaidő alatt fusizó, a mun­kaköri kötelezettségen belül „újító", a más találmányát magáénak mondó, az újí­tókkal szívesen „társviszony­ba" lépő műszaki. Nem kü­lönb a hamis jelentést, koz­metikázott mérleget készítő tisztviselő sem, hisz az ő hamis úton szegzett pár száz vagy ezer forintos pré­miuma a népgazdaságnak esetleg százezrekbe kerül. Ismerünk olyan kihelye­zett tsz-elnököt — szeren­csére már nincs a helyén —, áki gépkocsit vásárolt, de közben szétzüllött a kezére bízott közös gazdaság. Jól ismert típus a hiánycikkek­kel visszaélő kereskedelmi alkalmazott, akinél csak „csúsztatottan" kaphatók a fontos alkatrészek, anyagok. Hányszor hallani, hogy er­re vagy arra a munkára nincs kapacitás, azonban, ha a kedves megrendelő úgy gondolja, „maszek" alapon lehet valamit csinálni — elvégre szabad idejével min­denki maga rendelkezik. Hogy aztán a munka végül is a hivatalos idő alatt ké­szül el, afelett rendszerint szemet hunyunk, rosszul ér­telmezett humanizmusunk vagy éppen a megrendelő igényének sürgőssége mi­att. Van az élősdiségnek más, inkább morális, mint anyagi jellegű megnyilvánulása is. Egy munkaképtelen öreg­asszony kénytelen volt pél­dául beperelni gyerekeit, hogy legalább havi száz fo­rintot biztosítsanak számá­ra. Ehhez persze tudnunk kell azt is, hogy mind az öten jól kereső emberek. Gyakori dolog az is, hogy a fiatalok eladatják a szülői házat vagy szőlőt, hogy az árán autót vegyenek, kül­földre utazzanak. Jobbik eset, ha ezután magukhoz is veszik az öregeket. S ok öreg, megfáradt szülő jár aztán úgjr, hogy amikor elfogy a pénz, egyszeriben terhessé válik a fiatal számára: be­adja valamelyik szociális otthonba. Az illetékes szer­veknek sokkalta nagyobb szelekcióval kellene meg­vizsgálniok az ilyen ügye­ket. Ugyanez vonatkozik az állami gyermekotthonok do­tációs rendszerére és egyál­talán arra, hogy fiatal, jól­kereső, egészséges emberek ne tehessék le csak úgy, a gyermeknevelés gondját és kötelességét. Szerencsére, a felsorolt és hasonló jelensé­gek elszigeteltek, semmi­képpen sem általánosítha­tók. Mégis úgy érezzük, be­szélni kell róluk és ami még fontosabb, társadalmi mé­retekben fellépni ellenük,il­letve elkövetőikkel szemben. VASVARI FERENC Doktorrá avatás Szegeden Tegnap, kedden 12 órai kezdettel doktorrá avató ün­nepségre került sor a Jó­zsef Attila Tudomány­egyetem aulájában. Az ün­nepség résztvevőit dr. Szabó Zoltán, a József Attila Tu­dományegyetem rektora kö­szöntötte, majd a jelöltek le­tették az esküt. Ezután dr. Kemenes Béla, a jogtudomá­nyi kar dékánja ismertette az új jogi doktorok, dr. Szau­der József, a bölcsészettudo­mányi kar dékánja az új bölcsészdoktorok, dr. Szőke falvi Nagy Béla, a termé­szettudományi kar dékánja a TTK új doktorainak neve­it, majd a jelölteket a rek­tor és a dékánok kézfogá­sukkal doktorrá fogadták. A József Attila Tu­dományegyetem új dokto­rait — 43 jogász, 21 TTK-s és 9 bölcsészdoktort — dr. Szabó Zoltán rektor köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a doktori diploma nem­csak jogokat ad, előnyöket biztosít, hanem nagy és sü­ti ros kötelességekkel is jár. Szerda, 1965. július 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents