Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

Mohácsnál megállt az apadás A Duna magyar szakaszán folytatódott az apadás. Va­sárnap reggeltől hétfő regge­lig Komárom, Vác és Buda­pest térségében 10—14 centi­méterrel csökkent a vízszint. A legfelső és legalsó magyar szakaszon viszont alig apadt a víz, Dunaremeténél csak egy, Paksnál és Bajánál mindössze hat centiméterrel süllyedt a vízszint. Mohács­nál pedig 24 óra alatt egyet­len centiméterrel sem válto­az 1954. évi maximumot. Ezért a déli szakaszon to­vábbra is nagy erők folytat­ták a védekezést. A munkálatokat azonban nagyon megnehezítette az esőzés. Több gátszakaszon a nagy sár miatt nem is dol­gozhattak a gépek. A heves zivatarok sok helyen meg­rongálták az egyébként is át­ázott töltések tetejét. Ezért az esőzés után azonnal meg­kezdték a töltéskorona eső­zött a vízállás, s még mindig víz járatainak betemetését és 6 centiméterrel haladja meg az egyéb hibák kijavítását. Szegedi vasutasok segítsége A dunai árvíz a szegedi zsákot szállítottak a hely­vasútigazgatóság területén színre. dolgozó vasutasokat is ala- Az árvízkárok helyreállí­posan próbára tette. Baja tásának költségeiből az igaz­térségében mintegy 200 gatóság és a többi szolgálati vasutas dolgozó közvetlenül hely dolgozói is kiveszik ré­is kivette részét az árvízvé- szűket, mindenütt általában delmi munkálatokból. Baja egy munkanapnak megfelelő és Porboly között ugyanis keresetet ajánlanak fel a az áradás veszélyeztette a vasutasok. Sokan kifejezték vasútvohalat, illetve annak azt az elhatározásukat is, töltését, úgyhogy biztonsági hogy amennyiben szükség szempontból a vonatok se- lesz rájuk, szívesen elmen­bességét átmenetileg 25 kilo- nek a veszélyeztetett terü­méterre le kellett csökken- letekre, s részt vesznek a teni. A védelmi munkák, az védelmi munkálatokban, apadás következtében a „las- * sú jel" ma már 40 kilómé- A Magyar Állami Pince­teres sebességet engedélyez, gazdaság két szegedi üzeme, s a hét végén valószínűleg segédlakatos és kőműves ezt a korlátozást is feloldják, dolgozói egy teljes műszak Az árvízvédelemhez egy keresetét, együttesen 3240 fo­vonatrakomány terméskő- rintot ajánlottak fel az ár­vet és ugyanennyi homok- vízkárok helyreállítására. Szúnyoginváziő a vízjárta helyeken A rendkívül csapadékos illetékes hatóságok nagyará­időjárás miatt egyes folyók, nyű szúnyogirtási kampányt . , , ,, ,.„ kezdtek. Az Egészségügyi patakok menten, főleg pedig Minisztérium felkérésére az a Duna árterein, a belvizek, Országos Növényvédelmi vízfeltörések környékén va- Szolgálat két repülőgépet, to­lóságos szúnyoginvázió kez- vábbá négy nagyteljesítmé­dődött az utóbbi hetekben, s nyű motoros rapidtox perme­a jelek szerint még koránt tező-porozó gépet, valamint sincs vége. Mivel a nagy szú- csónakokról kezelhető három nyograjok nehezítik az árvíz- aerosol „ködfúvó" gépet bo­védelmi, mentési, illetve csátott rendelkezésre megfe­helyreállítási munkákat, az lelő személyzettel. Új tv-műsorszám: Ki mire emlékszik? Ki mire emlékszik? cím­mel újszerű vetélkedőt lát­hattak szombaton este a tv­nézők. A vetélkedő — a kezdet vontatottsága után — való­ban újat nyújtott; elsősor­ban azzal, hogy — finom ön­iróniát alkalmazva — az ed­digi Ki mit tud? adások köz­helyes megoldásait, sablonba merevülő mozzanatait is cél­bavette. „A zsűri nehéz helyzetben van." A műsorszámban sze­replő „zsűri" elnökének, Ki­bédy Ervinnek fanyar hu­morral alkalmazott kijelen­tései, a mindenáron sikerre törő „pályázó", Alfonso bur­leszk-megoldásokat érvénye­sítő „tolakodása", — s a já­tékmester, az eleinte kissé indiszponált, később belelen­dülő, talpraesetten irányító Bodrogi Gyula gesztusai, iro­nikus szavai mind-mind tu­datos nevetségessé tételét szolgálták a Ki mit tud? adások olykori modorossá­gainak, félszegségeinek. A nevettetésbe öltöztetett bírálatból persze jutott a né­ma filmek groteszkségei, a magyar filmek közelmúltjá­nak sematizmusa, a század­eleji „lovagias ügyek" s a búsmagyarkodás számára is — jókora adag. S ebben a tekintetben dicséret jár nem csupán a hivatásos szerep­lőknek, hanem a közönség soraiból toborzott, ötletes és vállalkozó szellemű, alkalmi színészeknek: a néma filmek szereplőit imitáló triásznak, a házibulira invitáló, termé­szetesen mozgó, szemüveges férfinak, s főként a párbajt megelőző incidenst rögtön­ző, idősebb „uraknak". Bár ötletességben közel sem merített ki minden le­hetőséget az új műsorszám, mégis, szeretnénk minél több ilyen mulatságos, gunyoros hangvételű adásnak örülni tv-nézés közben. D. E. Egyre nő a külföldi érdeklődés a szabadtéri játékok iránt A közeledő Szegedi Sza- nyét öt francia, három kelet- jelentette be részvételi igé­badtéri Játékok egyre gyak- német és egy olasz csoport nyét. rabban foglalkoztatják nem- is. A növekvő idegenforgalom csak a hazai, de a külföldi „ „,,mm,ll lrils-tók már azonban nemcsak erkölcsi és sajtót is. A várakozás, ki- iöv^eiü^t ^avfni törisTák anyagi hasznot Jelent- de f°­jövetelüket egyem turista^ ,.„„„,, r„i„iu „a v váncsi érdeklődés hangján ír is. többek között számcs a^ kozott felelősséget is ró ránk. városunk e nevezetes esemé- helea "francia ~és A szakemberek mindent el­nyéről a csehszlovák, len- ££ követnek, hogy a hozzánk gyei és jugoszláv sajtó De a™6"1'8! . állam polgár. Ma érkezó külföldiek számára értéta tájékoztató elent jKÍTttS biztosítsák a lehető legjobb meg Angliában is: a szegedi f ^LrpSU ellátást, kiszolgálást. Ezt a játékoka? felvették az euró- S ^k ^tö^t a célt szolgá1^ az idén beVe" pai fesztiválok jegyzékére. ^JS^SataTu S hogy mindezek a hírek, gerparlra igyekvő turistát is meíynek lényege az hogy á előzetes ismertetések nem vendégül lát majd városunk. megérkező idegenek a kü­maradnak hatástalanul, azt Sok érdeklődőt vonz Sze- lönböző nyelvű prospektusok már eddig is számtalan cso- gedre az idén a szabadtéri lett5bkb pnakelv®®r portos és egyéni látogató je- játékok alatt megrendezésre német)° ^^ ^blokkot lentkezése bizonyítja. Len- kerülő ötödik szegedi orszá- melyet itt-tartózkodásuk gyelországból például több gos autós találkozó, melynek alatt a legudvariasabban ki­százon felüli létszámú cso- lebonyolításában a szegedi szolgálónak, illetve elárusí­portot várnak. Két nagy klub mellett tevékeny részt tónak adnak át. A legtöbb ausztriai utazási iroda, a vesz az Országos Magyar mosoly blokk tulajdonosa Wien IBUS és a Wien Capri Autóklub is. Eddig mintegy természetesen az anyagi és is szervezi már csoportjait. 60 magyar és ugyanannyi erkölcsi megbecsülés más Bejelentette részvételi igé- külföldi (nyugatnémet) autÓ6 formáiban is részesedik majd. Hemingway pesszimizmusa — avagy a túlérett Balassi Mozaik a felvételi vizsgákról Különösen népesek ezek- jelzős összetétel... ben a napokban a József söt> a riportert, aki hol Attila Tudományegyetem fo- az ho1, a másik bi­zottsághoz kopogtat be, lyosói. A „nappaliak" vizs­gái lezajlottak ugyan, s a levelező hallgatók vizsgáz­tatása is a vége felé köze­ledik, az egyetem leendő „polgárainak" rátermettsé­ilyenfajta csodabogarakkal is orronbillentik olykor az egyetemre pályázó ifjak: — Hemingway azért volt nagy (sic!), mivel Az öreg halászban mindvégig tartani gét, képességét felmérő fel- tudta pesszimizmusát... vételi vizsgák eseményei azonban épp e napokban peregnek. A jó füllel ren­delkező, még várakozó de­likvensek — különösen pe­dig azok, akik a kulcslyu­kon való kukucskálást is megkísérlik — rendre-sorra hallhatják egy-egy sorstár­suk határozottan vagy na­Vagy: — Balassi utolsó verscik­Az egyetemes és magyar történelem ismeretében az a tapasztalatom, hogy a megfigyeléseimre szentelt két nap alatt igen sok frá­zist, közhelyet hangoztattak a most érettségizettek — s igen csekély számban lehe­tett hallani a társadalom mozgását, fejlődését érzékle­tesen tükröző, az összefüggé­sekre rávilágító, rendszerező készségről tanúskodó felele­tet, Helyes dolog, hogy a lusa már a túlérett férfi középiskolásokat 'ma költészete Járom a vizsgatermeket, többször félrehúzódom né­hány mondatnyi eszmecseré­gyon is akadozva bukándozó re a bizottságokat irányító te­szavát: kintélyes előadókkal — és — Moj otyec rabotajet v segítségükkel igyekszem tár­fabrike gyilagos összképét kialakíta­ni magamban a vizsgázók habén képességeiről, eine gük fokáról. — Meine Eltem zwei Söhne und Tochter... — A Duna-part birtokos­áig úttörőket, sőt úttörő tisztségvi­selőket jelent. Ezek, a lakóhelyen ki­alakult csoportosulások a gyermekek közösségi, társ iránti vágyából faka­dóan elkerülhetetlenek. Az úttörőve­zetők és a szülők közös érdeke, hogy ezek a lakóterületi csoportosulások is éljenek az úttörőélet törvényei sze­rint, érezzenek felelősséget azért a környékért, amelyben laknak, őriz­zék a közvagyont, járuljanak hozzá a szebb, boldogabb „holnap" kialakítá­sához. Nézzünk csak néhány hírt: „Hu­szonöt magányos, idős embert gon­doznak Dégen az általános iskolások. A járási úttörőelnökség nemrégen dicséretben részesítette a tanulókat önzetlen tevékenységükért". „Védnökséget vállaltak a bérházak rendje felett a zalaegerszegi Lenin út több épületében az úttörők... par­kosítást is végeznek az épületek kör­nyékén." „Nem mindennapi unokasereg raj­zik a diófás udvaron. A nótafa vi­zet húz. a szakács seper, a krónikás bevásárolni készül, a pénztáros ellát­ja a baromfinépet és így tovább. Hét­szer két szorgos kéz — a géderlaki „Vidámság" őrs — tevékenykedik itt. Minden csütörtökön eljönnek Vellás Palákhoz, fiatal erőt, vidámságot és... emberi melegséget hoznak, önként vállalták, mert Pali bácsinak a lába fáj. Boris néni meg nem lát rende­sen." Ezek már lassan nem is „hírek" számunkra, hanem megszokott témák. Üttörőőrsök tzrei kutatják a lehető­ségét annak, hogyan tölthetik hasz­nosan szabad idejüket, hogyan vál­hatnak környezetük hasznára. A sok százféle lehetőség közül csak egy, az idősek patronálása, és ezen belül is mennyiféle munkát végeznek: bevá­sárolnak, takarítanak, főznek, mos­nak, kertet ásnak, gondoznak, kime­szelik a házat és így tivább. A programtalanság, az utcai csa­vargás. komoly veszélyeknek a forrá­sa, éppen ezért igen nagy jelentősé­ge van annak, ha eredményessé vá­lik a lakóterületen végzett úttörő­munka. Szélesítsük az eddigi spontán játé­kok köret, tegyük érdekesebbé, iz­galmasabbá a gyermekek lakóterüle­ti játékait. Az eddigi két-három meg­szokott játék mellett szervezzünk ré­szükre versenyszerű játékokat: pl. sakk, asztalitenisz, tollaslabda, roller­verseny. sárkánykészítés és repítés, rövid kirándulásokat, túrákat, közös mozilátogatást, televíziónézést (eset­leg ankéttal), mesedélutánt, diavetí­tést, esetleg tábortüzet, szalon nasü­test és így tovább. Az úttörők lakóterületi közhasznú munkájának is számtalan lehetősége van. Az eddigi gyakorlatban három fő irány alakult ki: 1. Tevékenység a lakóterületen. (Köztulajdon óvása, védelme, a há­zon belüli rend, fegyelem biztosítá­sa, a lakóterület rendbentartása, hul­ladékgyűjtés. fásítás, parkosítás, csa­torna- és útépítés, stb.) 2. Segítség az egyes lakóknak. (A kicsik, az idősek, a beteg lakótársak segítése a házi és házkörüli munká­ban, pl. a kicsik részére játék készí­tés, játékjavítás, gyengénlátók,, vakok részére felolvasás, stb.) 3. Üzemek, intézmények, óvódák segítése. (Pl. mezőgazdasági munká­ban való segédkezés, tűzvédelem, óvodákban játék és mesedélutánok szervezése stb.) A tanulás segítésére is gyakran van szükség és lehetőség a lakóterületen. A jó tanuló úttörőink ne feledkezze­nek meg nyáron sem gyengébb tár­saikról. Látogassák meg és segítsék az esetleges megbukott, pótvizsgára készülő, vagy egy-egy tárgyból gyen­ge eredményt elért társukat. Sok le­hetőség van a közös kísérletezésre, a barkácsoló munkára. A lakóterületi gyermekcsoportok „nyári úttörő aka­démiát", ismeretterjesztő előadásokat szervezhetnek, a közlekedésrend is­meretével foglalkozhatnak. , Egy-egy szülő, vagy KISZ-tag fi­atal, idősebb testvér segítse rendsze­res tanácsaival az úttörőket. Kevés idővel igen sok eredmény érhető el, csak adjanak számukra megbízatást, ötleteket (lehet titkosan is). Pl. térké­pezzék fel pontosan, szabályosan la­kóhelyüket és környékét! Jelöljék ki a maguk „zónáját", „mikrozónáját"! Szervezzék meg az őrsi riadóláncot! Végezzék el a zóna felderítését! So­rolják fel és a térképükön jelöljék meg, milyen intézmények stb. talál­hatók területükön. Derítsék fel a zó­na teljes területét, a zóna területén található lakásokat, óvodákat, intéz­ményeket stb. Figyelmük terjedjen ki arra, mit kell javítani (járda, víz­levezető csatorna, híd padok, stb.) mit képesek maguk elvégezni, mire kell kérni mások segítségét. Van-e elég játszótér, sportpálya? Képesek-e maguk az úttörők ilyet csinálni, ki segíthet ebben? Jelöljék ki a térké­pen, hol kell parkot, emlékművet gondozni, esetleg megállóhelyekhez, várakozóhelyekhez padot készíteni, stb.? Látogassanak meg családokat. Térképükön jelöljék meg a nyugdí­jasokat, akik segítségre szorulnak, és azokat, akiktől ők kaphatnak segítsé­get. A felügyelet nélküli gyermekek felett vállaljanak felügyeletet. Készít­sék el az érdekes emberek, érdekes foglalkozású emberek listáját. Vizsgál­ják meg, mit tudnak segíteni az intéz­ményeknek. A felderítő munka befejezése vé­gén a térképen jelöljék ki és hatá­rozzák meg feladatukat, összegezzék a tapasztalatokat, készítsék el esetleg tervüket, beszéljék meg szüleikkel és — kezdődhetnek az tettek. A társas kapcsolatok mellett szin­te minden gyermeknek van valami egyéni kedvtelése is. Nagyon fontos, hogy lehetőséget és tanácsokat ad­junk az úttörők különféle egyéni, hasznos kedvteléseihez. Pl. könyvek, folyóiratok olvasása; a barkácsoló­munka, modellek, grafikonok készí­tése, gyártási folyamatok ábrázolása, táblázatok készítése, érdekes számítá­si feladatok, otthon végezhető fizikai, biológiai kísérletek, természetben tör­ténő megfigyelések. Különösen a gyűjtőmunka (adatok, tények, növé­nyek, bélyeg, képeslap, stb.), a gyűj­temények készítése, feldolgozása ad értékes pihenést. A nevelés feladatát nem lehet le­szűkíteni egyes személyekre, egyes intézményekre, hanem ez a „teljes környezet hatása". „... A szabad­ság, a távlat, a természet, a város gyönyörű környéke, ezek az illatos szakadékok és hullámzó mezők, a ró­zsás tavasz, az aranyszínű ősz, nem voltak-e nevelőink?" — teszi fel a kérdést Usinszkij, a nagy orosz peda­gógus. De igen! A „teljes környezet" és „minden hatás" eredményezi a sze­mélyiség formálódását. Ebben kell ösz­szefognia a pedagógusoknak, úttörő­vezetőknek, szülőnek mind tanév időszakában, mind a nyári vakáció­ban. A tanulság, amit az ő ta­pasztalatuk és saját érzé­kelt benyomásaim alapján összegeztem magamban, rö­viden ilyenformán fogalmaz­ható meg: Az idegen nyelvek elsajá­tításának foka eléggé sze­rény; meglepően sekélyes az orosz nyelv tudása — még olyan esetekben is, amikor egyik szakjaként vá­lasztotta az illető az oroszt. Ugyanez tapasztalható a né­met, angol, latin nyelvnél is, kivéve azokat az eseteket, amikor egy-egy szülő kü­lönórákra járatja gyerme­két. Gyanítható, hogy az idegen nyelvek tanításának módszerénél — valami nincs rendjén a középisko­lákban .., A magyar helyesírással láthatóan még azok is sű­rűn küszködnek, akik kife­jezetten humán érdeklődé­sűek, akik olvasottaknak, a v'lágirodalomban megfelelő­en tájékozottaknak bizo­nyulnak egyébként. mar nem tömik agyon a történe­lemórákon jelentéktelen dá­tumok özönével; ám a leg­fontosabb évszámok tudá­sa, a hozzájuk kötődő ese­mények világos, az össze­függéseket feltáró elemzése elengedhetetlen követelmény még azoknak is, akik nem kívánják továbbfolytatni ta­nulmányaikat. Hiszen nap­felkészültsé- iaink bonV°lult és gyakran annyira sorshatározó világ­eseményeihez nagyon gyak­ran a történelmi múlt is­merete adja a kulcsot. Kü­lönösen az utolsó évszázad egyetemes és magyar törté­netének helyes ismerete nélkülözhetetlen. Még in­kább így van ez azoknál, akik élethivatásnak választ­ják ezt a gazdag, szép és tanulságos stúdiumot. Természetesen nem akarok elébe vágni megállapítása­immal a továbbiaknak, hi­szen a felvételi vizsgák zö­me még hátra van. Lehet­séges, hogy a „véletlen szó­rása" az eddigieknél ked­vezőbb tapasztalatokhoz juttat majd bennünket De valószínűbb azért, hogy az eddig lebonyolított, több tu­cat felvételi vizsga már ál­talánosítható, lényegesen nem módosuló képet ad vég­zett középiskolásaink tudá­sáról, szellemi színvonalá­ról. Dér Endre l/álascMÍ az itieííUes.: A péksütemény minősége és a diétás kenyér Lapunk május 22-i szá- zé. Ezt azonban igyekszünk mában az „Olvasóink írják" a minimálisra csökkenteni, rovatban egy olvasónk arról Ahol azonban mégis panasz írt, hogy nyers a péksüte- lenne az áru minősége miatt, meny. Erre érkezett most a következő válasz a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgató­jától, Külüs Sándortól: „A sütőipari vállalat dol­gozói és vezetői mindent megtesznek annak érdeké­oda az áruda kérésére ki­megy a vállalat minőségi el­lenőre és orvosolja a panaszt. Egyébként felhívjuk a dié­tások figyelmét, hogy a Sze­gedi Sütőipari Vállalat ré­ben, hogy a város lakosságát szűkre graham kenyeret ké­idnhnn ollóccób- m.' .'i í ' i i • . . időben ellássák megfelelő mi­nőségű péksüteménnyel. A vállalatnál naponta több mint 100 ezer darab péksütemény készül, de sajnos előfordul, hogy gyengébb minőségű is szít, s ezt az élelmiszerkiske­reskedelmi vállalat a Széche­nyi téri 8-as és a Kárász ut­cai 31-es számú boltjaiban hozza forgalomba. Ha igény­lik, több árudába is szívesen kerül a kiadott termékek kö- szállítunk diétás kenyeret." Kedd. 1965. július 6. D&L-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents