Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások Július 19 és 26 között Bécsben tartotta 8. ülésszakát a magyar—osztrák vízügyi bi•zotlság. A határvizek szabályozásának, fenntartásának Időszerű kérdései mellett — a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseivel összefüggésben megtárgyalták a Hanságcsatorna zsilipeinek kezelési szabályzatát, meghatározták az 1966. évi munkatervet. A bizottság behatóan foglalkozott a határvizeknél és a közös árvízvédelmi művekben keletkezett károkkal, a helyreállításukhoz szükséges intézkedésekkel. Az idei árvíz tapasztalatainak sürgős gyakorlati hasznosítására a bizottság még az idén újabb ülésszakot tart. A tárgyalások jegyzökönyvét magyar részről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetőije. osztrák részről dr. Ernst Güntschl, az Osztrák Köztársaság vízügyi meghatalmazottja írta alá. (MTI) S&egedi tervesők Mohács új lakónegyedéért Soron kívül készítik a beépítési tervet A dunai árvíz sújtotta lakosság megsegítésére — mint ismeretes — megmozdult az egész ország. Ki pénzzel, ki pedig munkával tak Mohácsra, hogy a helyszínen mérjék fel tennivalóinkat. Az OTP két ütemben egy 150 lakásos kamatmentes társasháznegyesiet a bajbajutottak segíté- det építtet fel. Szövetkezesére. A Szegedi Tervező Szövetkezet közel 50 fős kollektívája is munkájával járul hozzá az árvízkárosult családok felemeléséhez. Mohácson egy új lakónegyed elkészítése. tünk dolgozói ennek a beépítési tervét készítik el. Mint megtudtuk, pénzben kifejezve 10 ezer forint értékű lesz a beépítési terv épületeinek tervezése hirdeti majd a szegedi tervezőkollektíva szép példáját, az emberi összefogás erejét. Márta József, a Szegedi Tervező Szövetkezet fiatal elnöke szerényen szól nemes vállalkozásukról: — Azt néztük, hogy mivel és hol tudnánk gyorsan és eredményesen segíteni a bajbajutottakon. Munkatársaim közül többen elutazUgyanakkor mint megrendelést, soron kívül végzi el a tervező szövetkezet a 150 lakásos lakónegyed komplett építési dokumentációját. A tervezést sikerült kezdettől fogva összehangolni a kivitelező, a Mohácsi Járási Építőipari Ktsz munkájával. A tervező szövetkezetnél percnyi pontossággal négy építészcsoport kapcsolta össze munkáját. A csoportvezetők — A „műszerfalas" brigád f Azt hittem, szocialista brigádhoz érkezem, mikor a mikroszeparátor üzemrészben dolgozókat felkerestem *a Magyar Kábelművek szegedi gyáregységében. Zelei t Péterné brigádvezető azonban elmondta, hogy a dicsőség már a múlté, illetve, 'most is van mivel büszkélkedniük. de az más termődolog. Erlelodés T A vezetők úgy látták, hogy A három itt dolgozó kollektíva közül kettő erősítésre Szorul, s mivel nem adódott más megoldás, a legkiemelkedőbb szocialista brigádot /voltak kénytelenek „szétoszlani". Ennek még nem mutatkoztak meg az eredmé©yei, s bár érlelődében vannak, jelentős idő kell hozzá, ítiogy eldöntődjön — érdemes volt-e egy remek kollektívát feláldozni a másik kettőÁrt vagy sem. A szőke, halványarcű Zeleiné — aki kétszeres kiváló dolgozó — őszintén sajnálja. hogy több régi társától, akikkel jól összeszoktak, hisz egymás keze alá dolgozlak hosszú Ideig, meg kellett válnia. De mikor a mostani brigádtagok felől érdeklőirióm,. csak jót mond róluk, ügy érzi, ez a kollektíva is összeforrt már. A munkafolyamatokat óránként cserélik egymás között, így senki sem panaszkodhat, az ő nehezebb reszortjára, senkit sem érhet vád, hogy a könynyebb végét fogja meg a dolognak. Külön szeretettel említi a brigádvezető Barsi Imrénét, mint a legbegyakorlottabbat, legügyesebbet, s ez nem ls csoda: 6 már öt év óla dolgozik ebben az üzemrészben. — És ml lesz a szocialista rímmel? — kérdezem. — Hát... talán — bizonytalankodik az asszonyka. v*rró Gvörgv, az üzem hefv„'<-„ nárttitkára optimistább Btalk benne, hogy sikerű' "lérniök, hisz vannak biztató jelek: igazolatlan mulasztás. késés például egyetlenszer sem fordult elő. Az úi gép nem hálátlan Nem könnyű az itt dolgo- G "ra' a fenntartási osztály vezetője. Lengyelországban láttunk hasonlo gépet, onnan hoztuk az ötletet. Sok álmatlan éjszakát okozott ugyan ez a kemence, de most, hogy megvalósult, nagyon a szívünkhöz nőtt Talán épp azért, mert sok munkájuk fekszik benne, s bizonyára azért is. mert a kemence nem hálátlan. Findics István művezető ismerteti a minden dicsérő szónál szebb adatokat: míg a régi maximum 4 ezer darab akkumulátorhoz szükséges mikroszeparátór-lemezt termelt egy műszak alatt, az új 25—29 ezret állít elő. Egy probléma megoldása azonban hátra van még. Nem a konstruktőrökön múlik, hanem azon, hogy nem tudnak megfelelő rézszalagot kapni a szalagkemencéhez. Jelenleg aluminiumszalag ..fut", s ez időnként bizony megnyúlik vagy elszakad, nemcsak riadalmat, hanem jelentős termeléskiesést is okozva. Világító gombok A gyár vezetői és a mikroszeparátor munkásai tehát egyaránt nagyon várják a rézszalagot, amely — a külkereskedelem közbejöttével — remélhetőleg hamarosan meg is érkezik. Addig is folyik az akkumulátorlemezek termelése: szárítják a port — mert „porból lesznek" ezek a lemezek, egészen pontosan szólva polivinilkloridból — PVC-ből. Majd a szitálás következik, s csak ezután kerül a kemence végéhez, a nagy kék tölcsérbe az anyag. — Egyébként — mondják nz itt dolgozók — a szárítási folyamat gyorsabbá tételére most készül egy űj szárító, amely ismét nagy könnyebbséget jelent a munkásoknak: a berendezés ugyanis szabályozhatóan adagolja majd a tölcsérbe a port. A tölcsér tulajdonképpen a kemence „szája" — innen egy haladó mozgást végző, ögvnevezett ..végtelenített" alumíniumszalagra ömlik a PVC, s a formahenger azonr nal ráhengerli a formát. A kemencében áram hevíti 220 túloldalt kiérkező tartási osztály vezetője mondott — azért dolgoztak olyan sokat ezen a gépen, mert maradéktalanul végre akarják hajtani a műszaki fejlesztési határozatokat. Az új kemence megalkotása jelentős tett volt ezen a téren. Simái Mihály Nagyfalusi Antal, Gyenizse János, Barabás Ernő, Farkas József — és munkatársaik soros teendőik után hajolnak ismét az asztalok fölé, hogy a nap hátralevő részében csak az árvízkárosultaknak dolgozzanak. így készülnek az alaprajzok, metszetek, a homlokzatok és idomok tervei, a részletrajzok, s egymásba kapcsolódnak, mint a fogaskerekek. A statisztikusok csoportját Hegedűs József vezeti. A teljes építési dokumentáció elkészítése a tervező szövetkezet dolgozóinak augusztusig tart. Egy-egy dolgozóra átlagban 30 munkaóra jut, azaz kinek több vagy kevesebb. Van olyan tervező, aki a rendes munkája után 50 órán át is dolgozik az árvízkárosultak megsegítésére, mire kész lesz vele. Amint egy-egy munka kikerül a kezük alól, azonnal továbbítják Mohácsra, hogy a kivitelező munkásai percig se álljanak. A Szegedi Tervező Szövetkezet kollektívája vállalásának jelentőségét abból is lemérhetjük, hogy erre az évre az ország különböző részén több mint 400 lakás megtervezését vállalták, közel 2 millió forint értékben. Ezt a tervezői munkát is folyamatosan végzik amellett, hogy a nap bizonyos óráit mohácsi vállalkozásuk sikerére fordítják. Mai Thalészek A

nnyit mondogattuk részt a szovjet nagypaneles éveken át. hogy bár építkezést, másrészt a nyuSzeged ipara jelentős gati monolit-szerkezetes építtényező a népgazdaságban, a kezés fejlettségét irigylik, gyárak műszaki fejlettsége Az Ipari szakemberek jólisnem megfelelő, a gépek, ter- merik a külföldet* sok nagymelőe&zközök nagyrészt el- szerű üzemmel, kiváló gyárL avultak, hogy végül magunk mánnyal találkoztak utazáis csaknem elhittük. S ez saik alkalmával vagy a fomég csak a kisebbik baj lyóiratokban. prospektusokvolna, a nagyobbik az, hogy ban. melyeket hivatalosan az iparban dolgozó vezetők, vagy önszorgalomból tanulműszakiak jelentős hányada mányoznak. is bedőlt ennek a téveszme- Ne is mondjam, elismerést nek. Mivel pedig már réges- és biztatást érdemelnek . . Jy , . _ azok, akik igyekeznek mireg túljutottunk azon, hogy ™ jobban megismerni az orrunknál tovább nem szakmájuk külföldi erednézünk, a világszínvonal is- menyeit Ez kell, erre szűkmerete jelszóvá lett, gyak- ség van, de csak «ückoi% ha ran pontosabban tudjuk, mi van külföldön, milyen gé- ményeink között is alkalpek, technológiai eljárások a mazható módszerek, haszlegkorszerűbbek. mint azt, nálhaitó javaslatok. Thalészhogy mi van idehaza. £ J^KS Nem véletlenül fogalmaz- tanulmányozva bandukolt tam úgy, hogy a világszín- az úton, beleesett az árokvonal ismerete jelszóvá lett, ba. Az eset szemtanúja mert sajnos sokan csak jel- ok nélkül pironsatla ,. » . ,« , . . . meg a híres gorog Llozoszoként élnek vele. tartalmi fus£ mondván, hogy mi. ismereteik messze elmarad- nek akarja mindenáron tak a szükségestől. Ezért megismerni amit az ég rejazután nem tiszteletet, ha- te8et/ amikor azt,A®0m . , ,, . , szí észre, ami a laba alatt nem bosszúságot ebreszt, ha ^ azt hallja az ember: bezzeg jvá is van hát a lábunk a nyugatnémet írezőgépek alatt? Elsősorban az új gyásokkal jobbak, bezzeg a rak kínálják most magukat „ovw öntödék nem ícv felsorolásra, a kábelgyár, a szovjet ontodek nem így g^gy^ fe az újjászülevannak felszerelve. Ezek a tök> mint a textilművek és „bezzegek" szabják meg a a kenderfonógyár. De nyutájékozottság mértékét Szín- gödtan meg lehetne említeni valamennyi szegedi üzemet, vállalatot az építőié minden iparágban dívik egy-két ilyen varázsszó, nem kivétel az építőipar sem, melynek szakemberei egykék munkája. Nem könnyű, de -> jelenlegi körülményekei össze sem lehet hasonlítani a régiekkel. Mert azok valóban nehezek voltak, akkor nem lehetett ilyen derűs kedvvel tréfálkozni műszak közben, ahogy ezek az asszonyok épp most teszik. Itt érkezünk ahhoz a tényhc mely nagy jelentőségű tt om itt termelő brig; - vontjából. Az üzemrés/ kemencével büszkélkedik. barnásszínű, lágy anyag tulajdonképpen már kész lemez. Forog a vágóhenger, szabályos bevágásokat ejt rajta, s a kihűlési szakasz után az asszonyoknak már csak tördelni kell hosszban és szélességben, s egymásra rakni a meleg, űj akkumulátorlemezeket. Zeleiné abbahagyja a magvarázást, a széles műszerfalhoz ugrik, megnyomja egyiket a színes gombok közül. Egyszerű munkásnő, és — Félautomata szála gke- mégis, nekem mérnököt jutmeneének fogjuk nevezni — tat eszembe ez a mozdulata, mondja Szép Lajos, az üzem- Meg azt, amit az UzemfennAkik megfogták a napsugarat Csupa napsugár a rúzsai határ. Böi-ünkön közvetlenül érezzük erejét, de benne látjuk a gyümölcsöskertté varázsolt homok piros mosolyú barackjaiban, serdülő telepítéseiben, zöldellő szőlőiben. Árnyas erdők, tarlóföldek és kapások között — apró parcellákon és nagyobb táblákon — a tsz-nek mintegy 400 hold szőlője és 120 hold gyümölcsöse él. Ebből 80 hold barack. Tömény napsugár ez — gyönyörködöm. Ügy érzem, napsugarat „tapintok", mikor a talpig korona barackfákat nézegetem, vagy a gyümölcsöt érlelő almafák árnyas pihenőjét keresem. Az őszi- és a kajszibarack húsában szintén a napsugár ízeit érzem. Ha az érés nem késik két hetet, a szó szoros értelmében is Napsugarat kóstolhatnék. A névadó ma a közös vagyonát gyara- De lépten-nyomon meggyöés parasztmestere pítja. Tudományát Anti bácsi most száz holdakon értékesíti. Tanyája mellett maradt ugyan egy kis „háza műhelye", ahol szabad idejében kertészkedő szenvedélyének éL Trópusi kutató? Szerencsésen kiegészíti egymást a Napsugár Tsz elnöke és főagronómusa. Ez a szikár, kreol bőrű fiatalember szintén szenvedélyes gyümölcsósz. Hat éve dolgozik a tsz-ben. Született pesti, gyerekkora, a szakiskolai és a kertészeti főiskolai tanulóévek egyaránt a fővárosra emlékeztetik. Mégis igazi birodalomra talált a rúzsai homokon. Az elnök és a főagronómus a tsz valamennyi telepítésében egyesítette a gyakorlati tapasztalatot és az elméleti szaktudást. Minden telepítésüket meghányták-vetették. Meghallgatták a szövetkezeti gazdák véleményét is, ződöm: e napsugaras homokon egészen otthonos Vincze Miklós. A legegyszerűbb szövetkezeti gazdákkal is közvetlen, tréfás-baráti hangon beszél. Mintha köztük nőtt volna feL A gazdaság is gondoskodik arról, hogy Igazán rúzsainak érezze magát. A tsz-iroda közelében szolgálati lakás épült, a főagronómus családja fészkel meg benne. Barack fojtók „tehetségkutatója" szen itt olyan szakértői nőt— Kilenc holdon Napsu- tek fel a baracknak, mint gár-barackunk van. Az an- Papp Antal, Papp József, gol Sumbean (Szömbin) faj- Gyuris Lajos, Csányi Istta homoki változata. Nem a ván, Gyuris András, Kovács napfénytől — bár abban is János, Szögi Ferenc és még bővelkedünk —, hanem e vagy 25—30-an. Valamennyigyümölcsöstől kapta nevét en szakmunkás diplomások a tsz — tájékoztat Vincze Miklós főagronómus. Ez a „felfedezés" a „Sumbean" rúzsai parasztmesterének otthonához terelte körutunkat. Hosszú, gondosan beépített tanya Négyökrü Anti bácsi lakása. A gazda távol, a tsz ügyeit Intézi, hiszen megalakulás óta elnöke a közös gazdaságnak. Felesége — kedves, barna asszony — székkel és jó borral kínál a hűvös, üvegezett verandában. A falon diplomák: borkiállítások, barackkiállítások díjai. 1960-ban Anti bácsi első díjat nyert a szegedi kiállításon Napsugár barackjával. — A férjemnek mindene a gyümölcs. Huszonhárom éve házasodtunk össze, azóta állandóan szőlővel, barackkal foglalkozik — mondja a felesége. Könyveket hoz ki a belső szobából: férje „tanítómesterei". A gazda szorgalma és szakértelme az évek során nyolc hold gyümölcsöst teremtett. Mindez a gyümölcstermesztésben. Házi kertjük egy-egy pici paradicsomkert. Jártuk a barackosokat. Rövid nadrágban, fehér vászonsapkában trópusi kutatóhoz hasonlít ez a szemüveges, fekete fiatalember. Mutat egy kísérleti táblát, 24 barackfajta él egymás mellett 1200 négyszögölön. — Célunk az volt, hogy fajtakísérletet végezzünk — mondja. Leszakít néhány érett Janne Elberta barackot, finom, jó illatú és jóízű gyümölcsöt. Ebből három holdat telepített a gazdaság. — Első közös telepítésű hi- gyümölcsösünk már terem. A barackost ugyan idén „felmentettük", hogy erősödjön. A Ruki I. dűlőben kisebb dombról mutatja 20 hold barackosukat. Kilenc fajta sorakozik e területen, köztük a tsz névadója, a Napsugár. E parányi magaslatról festői a táj. A nagy tábla barackos valósággal iszsza a nyári napfényt, hogy majd termésébe gyűjtve, kínálja gondos gazdáinak. Balogh Ödön Megkezdődött az UNESCO nemzetközi szemináriuma Kedden a Technika Házáoan megkezdődött az UNESCO hamburgi nevelésügyi intézet és a magyar UNESCO-bizottság kéthetes nemzetközi szemináriuma, amely a nemzetközi megértésre neképviselóje és dr. G. ögren, az UNESCO nevelésügyi Intézetének igazgatója üdvözölte a részvevőket. A most megnyílt szemináriumon behatóan megvitatják, hogyan lehet a korszerű velés kérdéseivel foglalko- audio-vizuális tájékoztatáslzik. A tanácskozást dr. Jóború Magda, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. H. Cassirer, az UNESCO főigazgatójának nevelési eszközöket — rádió, televízió, film, kiállítások stb. — eredményesen felhasználni a népek közötti barátság eszméjének elevenebbé tételére, elmélyítésére. (MTI) ipart is, hiszen nincs olyan ipari objektum Szegeden, ahol ne helyezitek volna üzembe a múlt években új gépet, gépsort, ne vezettek volna be új termelési, technológiai eljárást A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat egyik vezetője szerint aa embereken gyakran már túlnő a technika. Hát enynyire volt csak igaz az a tévhit, hogy el vagyunk maradva! S

zéltében, hosszában mesélték annak idején azt az esetet* hogy egy igen kitűnő gépet miután külföldön megvásároltak, nem lehetett idehaza használni, mert • rajta feldolgozható alapanyaghoz mégcsak hasonlót sem találni minálunk. Ide vezet, ha a világszínvonal ismerete csak jelszó marad, ha anélkül vizsgáljuk a csillagos eget, hogy néha a lábunk alá néznénk! Ami külföldön jó, az még nem biztos, hogy nálunk is beválik,' Nekünk a mi körülményeink között, adott körülmények között kell előrehaladj nunk, s emiatt esetleg szerényebb megoldásokkal is meg kell elégednünk, ha m jobb megoldáshoz még nem értek meg a feltételek. A dolog tehát kétirányúi Míg egyrészt olykor túlságosan is jól tudják a szakemberek, milyen újdonságok találhatók iparágukban a város, sőt az ország határain túl, elfeledkeznek arról, hogy Se nem ott élJ nek, nem ott dolgoznak^ hanem itt. A „bezzeg" nem használ, a sopánkodás, aa álmodozás nem segít Különben sincs okunk egyikre sem! Az elmondottakból következik, hogy egyáltalán nem lehetetlen megelőzni ennek a káros szemléletnek továtri bi terjedését Az érdeklődés; a szakma szeretete megvan minden dolgozóban, csak helyes irányban kell kamatoztatni. A

káros szemlélet termúJ szelesen még nem ellenséges szemlélet A sokat akarók, a messze néJ zők jóindulatból ilyenek, türelmetlenségük abból ered, hogy gyorsabbnak .szeretnék látni a fejlődést Gyorsabbnak szeretnék látni, s nem veszik észre, hogy olykor éppen a körültekintés, megfontoltság hiány® miatt gátolják azt. A fáma nem szól arról, hogy Thalész megfogadta-e egykor a figyelmeztetést A' lényeg az, hogy a mai Thalészek vonják le a tanulságot az esetéből! Fchcr Kálmán erda. mS. július 28. DtL-MélttmORSZÁG 3