Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások Július 19 és 26 között Bécs­ben tartotta 8. ülésszakát a magyar—osztrák vízügyi bi­•zotlság. A határvizek szabá­lyozásának, fenntartásának Időszerű kérdései mellett — a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseivel összefüggésben megtárgyalták a Hanság­csatorna zsilipeinek kezelési szabályzatát, meghatározták az 1966. évi munkatervet. A bizottság behatóan foglalko­zott a határvizeknél és a közös árvízvédelmi művek­ben keletkezett károkkal, a helyreállításukhoz szükséges intézkedésekkel. Az idei árvíz tapasztala­tainak sürgős gyakorlati hasznosítására a bizottság még az idén újabb üléssza­kot tart. A tárgyalások jegy­zökönyvét magyar részről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezető­ije. osztrák részről dr. Ernst Güntschl, az Osztrák Köz­társaság vízügyi meghatal­mazottja írta alá. (MTI) S&egedi tervesők Mohács új lakónegyedéért Soron kívül készítik a beépítési tervet A dunai árvíz sújtotta la­kosság megsegítésére — mint ismeretes — megmoz­dult az egész ország. Ki pénzzel, ki pedig munkával tak Mohácsra, hogy a hely­színen mérjék fel tenniva­lóinkat. Az OTP két ütem­ben egy 150 lakásos ka­matmentes társasháznegye­siet a bajbajutottak segíté- det építtet fel. Szövetkeze­sére. A Szegedi Tervező Szövetkezet közel 50 fős kollektívája is munkájával járul hozzá az árvízkárosult családok felemeléséhez. Mo­hácson egy új lakónegyed elkészítése. tünk dolgozói ennek a be­építési tervét készítik el. Mint megtudtuk, pénzben kifejezve 10 ezer forint ér­tékű lesz a beépítési terv épületeinek tervezése hirdeti majd a szegedi tervező­kollektíva szép példáját, az emberi összefogás erejét. Márta József, a Szegedi Tervező Szövetkezet fiatal elnöke szerényen szól ne­mes vállalkozásukról: — Azt néztük, hogy mi­vel és hol tudnánk gyorsan és eredményesen segíteni a bajbajutottakon. Munkatár­saim közül többen elutaz­Ugyanakkor mint megrendelést, soron kí­vül végzi el a tervező szö­vetkezet a 150 lakásos lakó­negyed komplett építési do­kumentációját. A tervezést sikerült kezdettől fogva összehangolni a kivitelező, a Mohácsi Járási Építőipari Ktsz munkájával. A terve­ző szövetkezetnél percnyi pontossággal négy építész­csoport kapcsolta össze mun­káját. A csoportvezetők — A „műszerfalas" brigád f Azt hittem, szocialista bri­gádhoz érkezem, mikor a mikroszeparátor üzemrész­ben dolgozókat felkerestem *a Magyar Kábelművek sze­gedi gyáregységében. Zelei t Péterné brigádvezető azon­ban elmondta, hogy a di­csőség már a múlté, illetve, 'most is van mivel büszkél­kedniük. de az más termő­dolog. Erlelodés T A vezetők úgy látták, hogy A három itt dolgozó kollek­tíva közül kettő erősítésre Szorul, s mivel nem adódott más megoldás, a legkiemel­kedőbb szocialista brigádot /voltak kénytelenek „szétosz­lani". Ennek még nem mu­tatkoztak meg az eredmé­©yei, s bár érlelődében van­nak, jelentős idő kell hozzá, ítiogy eldöntődjön — érdemes volt-e egy remek kollektí­vát feláldozni a másik kettő­Árt vagy sem. A szőke, halványarcű Ze­leiné — aki kétszeres kiváló dolgozó — őszintén sajnál­ja. hogy több régi társától, akikkel jól összeszoktak, hisz egymás keze alá dolgoz­lak hosszú Ideig, meg kellett válnia. De mikor a mostani brigádtagok felől érdeklő­irióm,. csak jót mond róluk, ügy érzi, ez a kollektíva is összeforrt már. A munka­folyamatokat óránként cse­rélik egymás között, így sen­ki sem panaszkodhat, az ő nehezebb reszortjára, senkit sem érhet vád, hogy a köny­nyebb végét fogja meg a do­lognak. Külön szeretettel em­líti a brigádvezető Barsi Im­rénét, mint a legbegyakor­lottabbat, legügyesebbet, s ez nem ls csoda: 6 már öt év óla dolgozik ebben az üzem­részben. — És ml lesz a szocialista rímmel? — kérdezem. — Hát... talán — bizony­talankodik az asszonyka. v*rró Gvörgv, az üzem he­fv„'<-„ nárttitkára optimis­tább Btalk benne, hogy si­kerű' "lérniök, hisz vannak biztató jelek: igazolatlan mulasztás. késés például egyetlenszer sem fordult elő. Az úi gép nem hálátlan Nem könnyű az itt dolgo- G "ra' a fenntartási osztály vezetője. Lengyelországban láttunk hasonlo gépet, onnan hoztuk az ötletet. Sok álmatlan éj­szakát okozott ugyan ez a kemence, de most, hogy meg­valósult, nagyon a szívünk­höz nőtt Talán épp azért, mert sok munkájuk fekszik benne, s bizonyára azért is. mert a kemence nem hálátlan. Findics István művezető is­merteti a minden dicsérő szónál szebb adatokat: míg a régi maximum 4 ezer da­rab akkumulátorhoz szüksé­ges mikroszeparátór-lemezt termelt egy műszak alatt, az új 25—29 ezret állít elő. Egy probléma megoldása azonban hátra van még. Nem a konstruktőrökön múlik, hanem azon, hogy nem tud­nak megfelelő rézszalagot kapni a szalagkemencéhez. Jelenleg aluminiumszalag ..fut", s ez időnként bizony megnyúlik vagy elszakad, nemcsak riadalmat, hanem jelentős termeléskiesést is okozva. Világító gombok A gyár vezetői és a mik­roszeparátor munkásai te­hát egyaránt nagyon várják a rézszalagot, amely — a külkereskedelem közbejöt­tével — remélhetőleg hama­rosan meg is érkezik. Addig is folyik az akkumulátorle­mezek termelése: szárítják a port — mert „porból lesz­nek" ezek a lemezek, egészen pontosan szólva polivinil­kloridból — PVC-ből. Majd a szitálás következik, s csak ezután kerül a kemence vé­géhez, a nagy kék tölcsérbe az anyag. — Egyébként — mondják nz itt dolgozók — a szárítási folyamat gyorsabbá tételére most készül egy űj szárító, amely ismét nagy könnyebb­séget jelent a munkásoknak: a berendezés ugyanis szabá­lyozhatóan adagolja majd a tölcsérbe a port. A tölcsér tulajdonképpen a kemence „szája" — innen egy haladó mozgást végző, ögvnevezett ..végtelenített" alumíniumszalagra ömlik a PVC, s a formahenger azonr nal ráhengerli a formát. A kemencében áram hevíti 220 túloldalt kiérkező tartási osztály vezetője mon­dott — azért dolgoztak olyan sokat ezen a gépen, mert maradéktalanul végre akar­ják hajtani a műszaki fej­lesztési határozatokat. Az új kemence megalko­tása jelentős tett volt ezen a téren. Simái Mihály Nagyfalusi Antal, Gyenizse János, Barabás Ernő, Farkas József — és munkatársaik soros teendőik után hajol­nak ismét az asztalok fölé, hogy a nap hátralevő ré­szében csak az árvízkáro­sultaknak dolgozzanak. így készülnek az alaprajzok, metszetek, a homlokzatok és idomok tervei, a részletraj­zok, s egymásba kapcso­lódnak, mint a fogaskere­kek. A statisztikusok cso­portját Hegedűs József ve­zeti. A teljes építési dokumen­táció elkészítése a tervező szövetkezet dolgozóinak au­gusztusig tart. Egy-egy dol­gozóra átlagban 30 munka­óra jut, azaz kinek több vagy kevesebb. Van olyan tervező, aki a rendes mun­kája után 50 órán át is dol­gozik az árvízkárosultak megsegítésére, mire kész lesz vele. Amint egy-egy munka kikerül a kezük alól, azonnal továbbítják Mohács­ra, hogy a kivitelező mun­kásai percig se álljanak. A Szegedi Tervező Szö­vetkezet kollektívája vál­lalásának jelentőségét abból is lemérhetjük, hogy erre az évre az ország különböző részén több mint 400 la­kás megtervezését vállalták, közel 2 millió forint ér­tékben. Ezt a tervezői mun­kát is folyamatosan végzik amellett, hogy a nap bizo­nyos óráit mohácsi vállalko­zásuk sikerére fordítják. Mai Thalészek A nnyit mondogattuk részt a szovjet nagypaneles éveken át. hogy bár építkezést, másrészt a nyu­Szeged ipara jelentős gati monolit-szerkezetes épít­tényező a népgazdaságban, a kezés fejlettségét irigylik, gyárak műszaki fejlettsége Az Ipari szakemberek jólis­nem megfelelő, a gépek, ter- merik a külföldet* sok nagy­melőe&zközök nagyrészt el- szerű üzemmel, kiváló gyárL avultak, hogy végül magunk mánnyal találkoztak utazá­is csaknem elhittük. S ez saik alkalmával vagy a fo­még csak a kisebbik baj lyóiratokban. prospektusok­volna, a nagyobbik az, hogy ban. melyeket hivatalosan az iparban dolgozó vezetők, vagy önszorgalomból tanul­műszakiak jelentős hányada mányoznak. is bedőlt ennek a téveszme- Ne is mondjam, elismerést nek. Mivel pedig már réges- és biztatást érdemelnek . . Jy , . _ azok, akik igyekeznek mi­reg túljutottunk azon, hogy ™ jobban megismerni az orrunknál tovább nem szakmájuk külföldi ered­nézünk, a világszínvonal is- menyeit Ez kell, erre szűk­merete jelszóvá lett, gyak- ség van, de csak «ückoi% ha ran pontosabban tudjuk, mi ­van külföldön, milyen gé- ményeink között is alkal­pek, technológiai eljárások a mazható módszerek, hasz­legkorszerűbbek. mint azt, nálhaitó javaslatok. Thalész­hogy mi van idehaza. £ J^KS Nem véletlenül fogalmaz- tanulmányozva bandukolt tam úgy, hogy a világszín- az úton, beleesett az árok­vonal ismerete jelszóvá lett, ba. Az eset szemtanúja mert sajnos sokan csak jel- ok nélkül pironsatla ,. » . ,« , . . . meg a híres gorog Llozo­szoként élnek vele. tartalmi fus£ mondván, hogy mi. ismereteik messze elmarad- nek akarja mindenáron tak a szükségestől. Ezért megismerni amit az ég rej­azután nem tiszteletet, ha- te8et/ amikor azt,A®0m . , ,, . , szí észre, ami a laba alatt nem bosszúságot ebreszt, ha ^ azt hallja az ember: bezzeg jvá is van hát a lábunk a nyugatnémet írezőgépek alatt? Elsősorban az új gyá­sokkal jobbak, bezzeg a rak kínálják most magukat „ovw öntödék nem ícv felsorolásra, a kábelgyár, a szovjet ontodek nem így g^gy^ fe az újjászüle­vannak felszerelve. Ezek a tök> mint a textilművek és „bezzegek" szabják meg a a kenderfonógyár. De nyu­tájékozottság mértékét Szín- gödtan meg lehetne emlí­teni valamennyi szegedi üzemet, vállalatot az építő­ié minden iparágban dívik egy-két ilyen varázsszó, nem kivétel az építőipar sem, melynek szakemberei egy­kék munkája. Nem könnyű, de -> jelenlegi körülménye­kei össze sem lehet hasonlí­tani a régiekkel. Mert azok valóban nehezek voltak, ak­kor nem lehetett ilyen de­rűs kedvvel tréfálkozni mű­szak közben, ahogy ezek az asszonyok épp most teszik. Itt érkezünk ahhoz a tény­hc mely nagy jelentőségű tt om itt termelő bri­g; - vontjából. Az üzem­rés/ kemencével büszkél­kedik. barnásszínű, lágy anyag tu­lajdonképpen már kész le­mez. Forog a vágóhenger, szabályos bevágásokat ejt rajta, s a kihűlési szakasz után az asszonyoknak már csak tördelni kell hosszban és szélességben, s egymásra rakni a meleg, űj akkumulá­torlemezeket. Zeleiné abbahagyja a ma­gvarázást, a széles műszer­falhoz ugrik, megnyomja egyiket a színes gombok kö­zül. Egyszerű munkásnő, és — Félautomata szála gke- mégis, nekem mérnököt jut­meneének fogjuk nevezni — tat eszembe ez a mozdulata, mondja Szép Lajos, az üzem- Meg azt, amit az Uzemfenn­Akik megfogták a napsugarat Csupa napsugár a rúzsai határ. Böi-ünkön közvetle­nül érezzük erejét, de ben­ne látjuk a gyümölcsöskert­té varázsolt homok piros mosolyú barackjaiban, ser­dülő telepítéseiben, zöl­dellő szőlőiben. Árnyas er­dők, tarlóföldek és kapások között — apró parcellákon és nagyobb táblákon — a tsz-nek mintegy 400 hold szőlője és 120 hold gyümöl­csöse él. Ebből 80 hold ba­rack. Tömény napsugár ez — gyönyörködöm. Ügy érzem, napsugarat „tapintok", mi­kor a talpig korona barack­fákat nézegetem, vagy a gyümölcsöt érlelő almafák árnyas pihenőjét keresem. Az őszi- és a kajszibarack húsában szintén a napsugár ízeit érzem. Ha az érés nem késik két hetet, a szó szoros értelmében is Napsugarat kóstolhatnék. A névadó ma a közös vagyonát gyara- De lépten-nyomon meggyö­és parasztmestere pítja. Tudományát Anti bá­csi most száz holdakon ér­tékesíti. Tanyája mellett maradt ugyan egy kis „há­za műhelye", ahol szabad idejében kertészkedő szen­vedélyének éL Trópusi kutató? Szerencsésen kiegészíti egymást a Napsugár Tsz el­nöke és főagronómusa. Ez a szikár, kreol bőrű fiatal­ember szintén szenvedélyes gyümölcsósz. Hat éve dolgo­zik a tsz-ben. Született pes­ti, gyerekkora, a szakiskolai és a kertészeti főiskolai ta­nulóévek egyaránt a fővá­rosra emlékeztetik. Mégis igazi birodalomra talált a rúzsai homokon. Az elnök és a főagronómus a tsz va­lamennyi telepítésében egye­sítette a gyakorlati tapaszta­latot és az elméleti szaktu­dást. Minden telepítésüket meghányták-vetették. Meg­hallgatták a szövetkezeti gazdák véleményét is, ződöm: e napsugaras ho­mokon egészen otthonos Vincze Miklós. A legegysze­rűbb szövetkezeti gazdákkal is közvetlen, tréfás-baráti hangon beszél. Mintha köz­tük nőtt volna feL A gaz­daság is gondoskodik ar­ról, hogy Igazán rúzsainak érezze magát. A tsz-iroda közelében szolgálati lakás épült, a főagronómus csa­ládja fészkel meg benne. Barack fojtók „tehetségkutatója" szen itt olyan szakértői nőt­— Kilenc holdon Napsu- tek fel a baracknak, mint gár-barackunk van. Az an- Papp Antal, Papp József, gol Sumbean (Szömbin) faj- Gyuris Lajos, Csányi Ist­ta homoki változata. Nem a ván, Gyuris András, Kovács napfénytől — bár abban is János, Szögi Ferenc és még bővelkedünk —, hanem e vagy 25—30-an. Valamennyi­gyümölcsöstől kapta nevét en szakmunkás diplomások a tsz — tájékoztat Vincze Miklós főagronómus. Ez a „felfedezés" a „Sum­bean" rúzsai parasztmesteré­nek otthonához terelte kör­utunkat. Hosszú, gondosan beépített tanya Négyökrü Anti bácsi lakása. A gazda távol, a tsz ügyeit Intézi, hiszen megalakulás óta el­nöke a közös gazdaságnak. Felesége — kedves, barna asszony — székkel és jó borral kínál a hűvös, üve­gezett verandában. A fa­lon diplomák: borkiállítá­sok, barackkiállítások dí­jai. 1960-ban Anti bácsi el­ső díjat nyert a szegedi kiállításon Napsugár barack­jával. — A férjemnek mindene a gyümölcs. Huszonhárom éve házasodtunk össze, azóta ál­landóan szőlővel, barackkal foglalkozik — mondja a fe­lesége. Könyveket hoz ki a belső szobából: férje „taní­tómesterei". A gazda szor­galma és szakértelme az évek során nyolc hold gyü­mölcsöst teremtett. Mindez a gyümölcstermesztésben. Házi kertjük egy-egy pici paradicsomkert. Jártuk a barackosokat. Rövid nadrágban, fehér vá­szonsapkában trópusi kuta­tóhoz hasonlít ez a szem­üveges, fekete fiatalember. Mutat egy kísérleti táblát, 24 barackfajta él egymás mellett 1200 négyszögölön. — Célunk az volt, hogy fajtakísérletet végezzünk — mondja. Leszakít néhány érett Janne Elberta barac­kot, finom, jó illatú és jó­ízű gyümölcsöt. Ebből há­rom holdat telepített a gaz­daság. — Első közös telepítésű hi- gyümölcsösünk már terem. A barackost ugyan idén „felmentettük", hogy erő­södjön. A Ruki I. dűlőben kisebb dombról mutatja 20 hold barackosukat. Kilenc fajta sorakozik e területen, köz­tük a tsz névadója, a Nap­sugár. E parányi magaslat­ról festői a táj. A nagy táb­la barackos valósággal isz­sza a nyári napfényt, hogy majd termésébe gyűjtve, kínálja gondos gazdáinak. Balogh Ödön Megkezdődött az UNESCO nemzetközi szemináriuma Kedden a Technika Házá­oan megkezdődött az UNES­CO hamburgi nevelésügyi intézet és a magyar UNES­CO-bizottság kéthetes nem­zetközi szemináriuma, amely a nemzetközi megértésre ne­képviselóje és dr. G. ögren, az UNESCO nevelésügyi In­tézetének igazgatója üdvözöl­te a részvevőket. A most megnyílt szeminá­riumon behatóan megvitat­ják, hogyan lehet a korszerű velés kérdéseivel foglalko- audio-vizuális tájékoztatásl­zik. A tanácskozást dr. Jó­ború Magda, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Ben­czédy József, a Művelődés­ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, dr. H. Cassirer, az UNESCO főigazgatójának nevelési eszközöket — rádió, televízió, film, kiállítások stb. — eredményesen fel­használni a népek közötti ba­rátság eszméjének eleveneb­bé tételére, elmélyítésére. (MTI) ipart is, hiszen nincs olyan ipari objektum Szegeden, ahol ne helyezitek volna üzembe a múlt években új gépet, gépsort, ne vezettek volna be új termelési, tech­nológiai eljárást A Kender­fonó- és Szövőipari Válla­lat egyik vezetője szerint aa embereken gyakran már túl­nő a technika. Hát eny­nyire volt csak igaz az a tévhit, hogy el vagyunk maradva! S zéltében, hosszában mesélték annak ide­jén azt az esetet* hogy egy igen kitűnő gé­pet miután külföldön meg­vásároltak, nem lehetett idehaza használni, mert • rajta feldolgozható alap­anyaghoz mégcsak hasonlót sem találni minálunk. Ide vezet, ha a világszínvonal ismerete csak jelszó marad, ha anélkül vizsgáljuk a csil­lagos eget, hogy néha a lá­bunk alá néznénk! Ami kül­földön jó, az még nem biz­tos, hogy nálunk is beválik,' Nekünk a mi körülménye­ink között, adott körülmé­nyek között kell előrehaladj nunk, s emiatt esetleg sze­rényebb megoldásokkal is meg kell elégednünk, ha m jobb megoldáshoz még nem értek meg a feltételek. A dolog tehát kétirányúi Míg egyrészt olykor túlsá­gosan is jól tudják a szak­emberek, milyen újdonságok találhatók iparágukban a város, sőt az ország hatá­rain túl, elfeledkeznek ar­ról, hogy Se nem ott élJ nek, nem ott dolgoznak^ hanem itt. A „bezzeg" nem használ, a sopánkodás, aa álmodozás nem segít Kü­lönben sincs okunk egyikre sem! Az elmondottakból következik, hogy egy­általán nem lehetet­len megelőzni ennek a káros szemléletnek továtri bi terjedését Az érdeklődés; a szakma szeretete megvan minden dolgozóban, csak helyes irányban kell kama­toztatni. A káros szemlélet termúJ szelesen még nem el­lenséges szemlélet A sokat akarók, a messze néJ zők jóindulatból ilyenek, türelmetlenségük abból ered, hogy gyorsabbnak .sze­retnék látni a fejlődést Gyorsabbnak szeretnék lát­ni, s nem veszik észre, hogy olykor éppen a körültekin­tés, megfontoltság hiány® miatt gátolják azt. A fá­ma nem szól arról, hogy Thalész megfogadta-e egy­kor a figyelmeztetést A' lényeg az, hogy a mai Tha­lészek vonják le a tanulsá­got az esetéből! Fchcr Kálmán erda. mS. július 28. DtL-MélttmORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents