Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

A megnyitón... IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIII (Somogyi Károlyné felv.) Július 24-én este a Bánk bán melódiáival kezdődött meg a szabadtéri játékok gazdag programja. Képünkön: Erkel operájának zárójelcnete A követek nem járnak hiába A nagyvilág évenként el- szerű emberek kincseivé küldi hozzánk követeit. válnak. Messzi országokból, távoli De magától értetődően világrészekből és a szomszé- nemcsak erről van 6zó« Bi­dos országokból egyaránt zonyos, hogy a művészek a érkeznek ezek a követeik, szegedi szabadtéri kulturális nyáron jönnek az ünnepi he- missziójának felismerésében tek előtt és alatt, amikor a érzékenyebbek, mint a né­legragyogóbban süt a nap a Tisza-parti városra. K ÖVETEK küldetést tel­jesítenek. badtéri Játékoknak a fő tö­rekvése: bizonyítékát adni annak, hogy az emberek bé­kében, barátságban akarnak A követek akkor nem jár­élnl. nak hiába, ha ezt a gondo­latot képviselik. Olymódon például, miként a szovjet zők, azonban abban is érzé­kenyebbek, amit a közönség balettművé szele tették, akik nagy része szintén nem is- a művészet, a béke és a ha­mar föl teljes mélységében: 'rútság szeretetétől áthatva Tönnat mint n«*nW hogy tudniillik a szegedi sza- már az első esztendőtől mel­fs ' badtéri színpad óriási mé- lé álltak a testvérország e táiá'ról retei kc>vet.keztében újszerű művészi ambíciójának és a nkat á múvészi lehetőségek megva- jlegtöbbet adték hírének lósítását jelenti. megalapozásához. Három S ez még nem mindéi), A nyáron gyönyörködtették a Japánból, Amerikából is, a nagyvilág minden megnézik előadásainkat, a legtöbben csodálkozva és el­ámulva a nagyszerű látvá­nyon és látványosságon. Az- s2egedi szabadtéri színpadon sok ezeres nézősereget a tán visszatérnek hazájukba ^sak a színpad és a né- Moszkvai Nagyszínház és a a. az előadások meretei onasiak: a si- 5moszkvai Nyemirovics Dan­ker is az. Gondoljuk meg: ^csenko színház tagjai a 7500 néző tapsol egy-egy szovjet balett gyöngyszemei­produkció művészeinek, .ben, s mind kivételes művé­•zámba menő ólménybeszá- ™fn??em annyi' mint. öt kö- ' szük útján, mind eszmei mólókról: olvasóink elámul szmhazl előadás kozonsege. küldetésükkel igazi követei­Ez a forró ünneplés nem ,vé váltak itt nálunk is az múlik el nyomtalanul a mű- emberségnek, barátságnak, a vészekben, akárcsak a kö- békének. és szétviszik a Szegedi Szabadtéri Játé­kok hirét. Újságcikkek ér­keznek ezekről a vallomás­molókról; olvasójuk elámul azon, milyen mély hatá6t keltettek messzi országok la­kóiban a szabadtéri játékok . , in., egyes produkciói. Ahogyan f°a?ég fámára, nekik is íe­teűnek az évek, ahogyan öre- Í!Jt,he'flen ,^ln?eny e8y"e8y gébbé válik a felújított sze- S2abadtén el5adas­gedi fesztivál, úgy terjed jó w IND ENNEK szerepe híre a nagyvilágban. Sokfelé van abban, hogy a ismerik már a ml nagyszerű szabadtéri játékon játékainkat, egyre nagyobb a fellépő külföldi művészek híre a szegedi szabadtéri követeivé, propagandistáivá, színpadnak. lelkes híveivé válnak a sze­A követek nem járnak gedl fesztiválnak. hiába. Peter Glosop, a tavaly­Aztán vannak másféle kö- előtti Trubadur-előadások retei is a szegedi játékok egyik hőse, a világhírű an­gondolatának. A közreműkö- g°l baritonista — emlék­dő külföldi művészek ők. szünk rá —, páratlan siker­akik akár távoli, akár közeli rel szerepelt a szegedi sza­országoleból érkeznek ide badtérin. Az előadások vé­hozzánk, Szegedre, propa- gén a közönség percekig fel­gandistájává válnak a játé- állva tapsolt, ünnepelte a koknak. Nincsenek, nem le- ragyogó produkció külföldi hetnek annyian, mint a kül- művészeit és különösen a földi nézők, de a szavuk je- kiváló angol baritonistát, aki lentősebb, a véleményük sú- Luna gróf szerepében felejt­lyosabb. Ők nemcsak a nagy- hetetlen élményt nyújtott a szerű látványosságot, az éri- közönségnek. Nyilvánvaló ásl méreteket veszik észre a azonban, hogy az előadás és Dóm téren, hanem mélyebb- a forró ünneplés — a pre­re is látnak, s észreveszik mieren tíz percig tapsolt azt, amit talán nem minden megszakítás nélkül a közön­néző ismer föl: hogy ez a ség — Peter Glosop számára mi színpadunk, ez a mi ha- is felejthetetlen élmény volt taJmas nézőterünk, ez a ml és maradt, gyönyörű Dóm terünk mi- Amy Shuard, az idei Tu­csoda nagyszerű hivatást tel- randot-előadások cfmszérep­A HOGYAN telnek az évek, egyre inkább ter j ed.,; „ 3., ^zgbadtér i játékok híre — s magával hordozza e gondolatokat is. Művészek és nézők teszik magukévá, s mind többen szegődnek ennek az igazság­nak a szolgálatába. „Elismerésre méltó"... „Megragadó"... ÁuamférjM, A szabadtéri játékok felújítása óta számos magyar és külföldi államférfi, közéleti szemé­lyiség is megtekintette a Dóm téri előadáso­kat, és a Szegedi Szabadtéri Játékok jelentősé­géről, kulturális missziójárói és művészeti rang­járól többen nyilatkoztak is a sajtó képviselői­nek. Ügy érezzük, ezek a nyilatkozatok már hozzátartoznak a felújítás évelnek történetéhez, ezért hadd idézzünk belőlük. közéleti személyiségek nyilatkozataiból Kállai Gyula, az MSZMP "olitikai Bizottságának tag­ja: „ . • • A kulturális tömegek további célja a tömegek öntudatá­felemelkedósét nak, műveltségi színvonalá­segítik elő a Szegedi Sza­badtéri Játékok is. A sza­badtéri játékoknak Szege­den vannak előzményei. A kapitalista Magyarország urai nacionalista gőgjükben kul túrfölényről beszéltek, miközben a népet elnyom­ták és kizsákmányolták... nak növelése, a dolgozó nép kulturális felemelkedése ... Legyen az újjászületett sze­gcdi szabadtéri színpad a tömegek szocialista nevelé­sének iskolája, mutasson példát az ország többi szín­padának is, öregbítse a ma­gyar szocialista kultúra és Dr. Münnich Fenne, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja: „...Becsületére válik Sze­gednek a szabadtéri játékok megrendezése. Becsületükre válik a szegedleknek, begy azt a kezdeményesést, ame­lyet ttt e téren a burzsoázia a maga számára teremtett meg, a maga Ízlése szerint, most a népnek nyújtják át. s újjáformálva a széles nép­tömegek számára teszik hoz­záférhetővé.'* A szege" színjátszás hírét hazánk ha. dl szabadtéri játékai nem a dolgozó embereknek, ha­nem az úri Magyarország (Dél-Magyarorszég, 1959. jól. ».) (Dél-Magyaromig, IMI. aug. 3.) felső tízezreinek szóltak. Ugyan ki fizethette meg a munkásemberek közül az átlag 6 pengős helyárakat? Senki, mert akkoriban ez egy munkás heti bérének felelt meg. Ma mienk, a dolgozó népé az ország, mi­enk e színpad is. A szabad­téri játékok felújítása szer­ves része pártunk és kor­mányunk kulturális politi­kájának, amelynek legfőbb Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára: „... A szegediek messzemenő elismerést érdemelnek, amiért olyan gondosan és szeretettel foglalkoznak ezzel a hagyományos és országos Jelentőségű kulturális ese­ménnyel... Jó dolog, hogy annyi erő összefogott — a kormány, a párt, a tanács és a művészek —, hogy az or­szág kulturális életét Ilyen magas színvonalú műsorral gazdagítsák. Szívből gratulálok a szegedieknek a kezdeti sikerhez, és kívánom, hogy a szabadtéri játékok újabb si­kereket hozzanak, és sok barátot szerezzenek a magyar kultúrának és a szegedieknek." (Dél-Magyarország, 1963. JÚL 21.) Dr. Ortutay Gyula akadémikus: .... Az a meggyőződésem, hogy a Sze­gedi Szabadtéri Játékok intézménye or­szágos ügy, és ezért messzemenő és ko­moly támogatást érdemel... Szeged és a szabadtéri játékok megérdemlik, hogy a Hazafias Népfront országos ügyként tá­mogassa, különösen akkor, ha a jó mű­sorpolltika mellett gondoskodnak a sze­gediek arról is, hogy az Ideérkezők több­napos, tartalmas programot kapjanak a játékok idején. Meg kell ismertetni a Szegedre áramló közönséggel e táj kul­turális kincseit, történelmi és néprajzi értékeit..." (Dél-Magyarország, 1962. Júl. 29.) Henryk Grochulszky, magyarorszagi Lengyel nagykő­Erkel és Madách „statisztikája" a legjobb jesít a művészetek népszerű­sítésében, abban, hogy a színpad szamára írt remek­művek az egész nép, az egy­Tekintse meg On is a Szegedi Kamaraszínházban (Horváth M. u. 3.) aug. 6—10 között a hagyományos országot szibarack­és Borkiállítást és augusztus 17—20. között a III. országos meghívásos Virágkiállítást! Nyitva: de. 10 órától este 20 óráig Belépődíj: 1,— Ft A helyszínen: árusítások, SPECIÁLIS POSTABELYEGZES, tolmácsszolgálat, termelési és értékesítési szaktanácsadás! lője vallott erről Szegedre érkezése után. Jól ismeri az angol baritonistát, produk­ciókban együtt léptek föl, s a világhírű énekesnő Pe­ter Glosoptól hallott először a Szegedi Szabadtéri Játé­kokról. A követek tehát nem jár­nak hiába. S Itt nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy a szegedi szabadtéri óriási méreteivel, monumentális környezetével és a hatalmas sikerrel felejt­hetetlen élményt jelent a köz­reműködő művészeknek épp­úgy, mint a nézőknek, ha­nem arról is, hogy mindez az egész vállalkozás megsej-­tet valamit a 9Íkernél lénye­gesebből — abból, ami en­nek az egész vállalkozásnak a legfontosabb alapelve: a béke, a humanizmus, a né­pek közötti barátság szolgá­latából. Mert hiszen tulajdonkép­pen, és a dolog lényegét te­kintve ezért van itt minden. Kétségtelenül igaz, a sza­badtéri egyes produkciói, előadásai, premierjei felejt­hetetlenül nagy művészi él­ményt nyújtanak. De az egész vállalkozás ennél töb­bet ad, érzékeltet valamit abból, ami a Szegedi Sza­Semmiféle kerek jubileu­mot nem kalkulált ki az idő erre az esztendőre a Szege­di Szabadtéri Játékoknak — egyszerűen úgy tiszteljük meg találó jelzővel az idei programot: a hetedik... A felújítás éve, 1959 óta most szólnak hetedszer a fanfá­rok. . Ha a szerzőket és a mű­veket tekintjük, kétségte­len, hogy Madách és Erkel, illetve a Hunyadi László és tében az opera műfajának legjelesebbjei következnek: így: az Aida és a Trubadur, melyekben kiváló külföldi vendégművészek léptek fel. De semmivel sem marad el ezek mögött a világhírű szovjet balettművészet, amely három nyáron adott Szegeden kitűnő programot, az Eszmeralda, a Kővirág és a Jeanne d'Arc bemuta­tójával. Az általuk képvi­selt balettprogramot a Ma­gyar Állami Operaház ba­t.LM J^JSS "ifiS? lettkara egészítette ki a tragédiája „vezet" a statisz­tikában'. A szegedi Erkel­kultusz jegyében minden év­ben szerepelt a műsorban legnagyobb nemzeti zeneköl­tónk egy-egy műve, eddig legtöbbször a Hunyadi Lász­ló, majd sorrendben a Bánk bán és a Brankovics. Ma­dách örökbecsű műve, Az Párizs lángjai szegedi elő­adásaival. Ide sorolhatjuk a tavalyi műsorból Bartók A fából faragott királyfi cí- érdemes rá figyelni, hiszen sorba egy estére. A Magyar Állami Hangversenyzene­kar sikeres szegedi szerep­lései után idén a Magyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus Zenekara ad koncer­tet, melyen világhírű zon­goraművésznőnk Fischer An­nié is közreműködik. Ha az idő olyan kedvező lesz, mint 1964-ben, és a tervezett tizenöt előadást si­kerül megtartani, a Szegedi Szabadtéri Játékok hetedik esztendeje után 118-ra ugrik az előadások száma. Ez sem kerek szám ugyan, mégis mű balettjének és Honeg­ger Johanna a máglyán cí­mű oratóriumának együttes, nagysikerű bemutatóját is. Állami egy fontos kezdeményezés fontos állomása lesz. a pro­Népköztársaság vete: „... Szegednek, e szép városnak életé­vel való megismerése közben maradandó emléket szereztünk. Az emlék egyik ré­szét a város és lakói adják, a másik ré­szét pedig a szabadtéri játékok töltik kl. Nagy élmény volt számunkra az Aida megtekintése, s magával ragadott a ha­talmas színpad és nézőtér, az egész kör­nyezet. Elismerés a játékoknak, melyek tükrözik a Magyar Népköztársaság ma­gas színvonalú kulturális életét. További sok sikert a játékokhoz!" (Dél-Magyarország, 1962. su(. 1T.) Theodore Bullock, Los Angeles-i egyetem íeaszora: „ ... Ez a környezet rend­kívül előnyös szabadtéri já­tékoknak, s a szegediek el­sőrendűt produkálnak eb­ben a műfajban. Csodálatos dolog, hogy ilyen hatalmas tömegeket vonz ez a Játék, s a közönség érdeklődéséből látszik, hogy az emberek nagyon szeretik Magyaror­szágon a kultúrát". (Dél-Magyarország, 1962. aug. S.) Dr. Jüan Jose Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete: Megragadó már ma­ga a tér is. a játékok szín­helye. A szegediek, a ren­dezők. a művészeti vezetők dicséretére szolgál, hogy ezt a nagyszerű adottságot való­ban élményt nyújtó művé­szettel tudják megtölteni". (Dél-Magyarország, 1»S3. aug. 15.) A Magyar Népi ember tragédiája ugyancsak Együttes minden évben sze­hagyományos része a prog­ramnak. Az elmúlt hat esz­tendőben három nyáron tűzték műsorra és az idén következik a negyedik be­mutató. Hogy a műsor milyen szé­les skálát ölelt fel az el­múlt években, annak bizo- alakítja ts * gazdagítja a repelt a Dóm téren és két­ségtelen, hogy legnagyobb számú közönség előtt Szege­den mutatta be a magyar népművészet kincseit, a leg­szebb magyar táncokat és kórusokat. Az idei program tovább nyitására most csak címe­ket említünk. Szerepelt itt élő szerző drámája, Koós Károly műve, a Budai Nagy Antal: az örökké népsze­rű Shakespeare örökké bű­bájos vígjátéka, a Szentiván­éji álom, a daljáték legne­vesebb szerzőinek művei: a szabadtéri játékok statiszti­káját. Ismét húzhatunk majd néhány „strigulát" Er­kelnek és Madáchnak. De az operakultusz ls tovább fej­lődik, gazdagodik Puccini monumentális alkotásának, a Turandot-nak bemutatójá­val. Az ebben szereplő kül­János vitéz, a Háry Já- földi vendégművészek mel nos, a Cigánybáró. Mai ma­gyar zeneszerző két daljá­tékát is bemutatták — Far­kas Ferenc Csinom Palkó­ját ós kifejezetten a Sze­gedi Szabadtéri Játékok színpadára írt új szerzemé­nyét, a Vidróczkit. Kétségtelen, hogy Erkel operái és Madách műve után közönségsiker tekinte­tett egy teljesen külföldi együttes is fellép idén Sze­geden, ezúttal Angliából: a Harlequin-balett, amely Bernstein világsikert aratott zenés játékát, a West Side story-t mutatja be. Harmad­szor vállalkozott a felújí­tás óta a szabadtéri játékok igazgatósága arra, hogy ön­álló koncertet iktat a mű­ISMERKEDJÉK SZEGEDDEL! Városnéző autóbusz körséták, szakképzett idegenvezetőkkel, 30 km-et útvonalon Szeged legszebb részeivel k mertetik meg kedves vendégeinket. Városnéző autóbusz körséta indul: 30 vagy 40 személy jelentkezése esetén a kívánt időpontban. Részvételi dij: 15,— Ft KULONKÍADAS - DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents