Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

Tégláik fölébe jövőnk fénye folyt... Harminc éve volt a nagy építőipari sztrájk 1935-ÖT ÍRTAK. A Göm­bös-kormány, hogy nyugati fasiszta példaképeit kövesse, törvényjavaslatot készített elő a baloldali szakszerveze­tek megszüntetéséről. Olyan új „érdekvédelmi szervezet ' létrehozásán fáradozott, amely a munkások és mun­káltatók szempontjainak „összehangolása" cimén tel­jesen kiszolgáltatta volna a munkásokat a gyárait, a bá­nyák és bankok urainak. A dolgozók legőntudatosabbjai harcra készültek, a tervezett merénylet megakadályozásá­ra, annál is inkább, mert a mező vásárhely, Debrecen, Sopron és sok más város építkezéseinek munkásai. A KÜZDELEM HETEKIG TARTOTT. A rendőrség és a csendőrség mindenhol a legbrutálisabban lépett fel a jogaikat védő munkások el­len. Megtámadta a sztrájkta­nyákat, tömeges letartóztatá­sok követték egymást. Min­dent elkövetett, hogy a fe­nyegetésekkel és ígérgeté­sekkel összetoboraott, nyo­moruktól szabadulni akaró embereket sztrájktörésre buzdítsák. Fegyverek fedeze­te mellett bejuttatták őket az kormány által felbátorított építkezésekhez. A munkások tőkés vállalkozók egyidejű- résen voltak, a hiszékeny leg minden lehetséges mó- embereknek megmagyaráz­don nehezítették helyzetű- ták: saját érdekeik ellen cse­ket, csökkentették a béreket lekednek, ha a vállalkozók is. Különösen nehéz volt a kénye-kedvének kiszolgáltat­helyzet az építőiparban: Bu- ják magukat. Ha a Jó szó dapesten akkoriban épültek nem használt, összeütközó­az Üj-Lipótvároe házsorai, sekre került sor, a munká­dé vidéken a legtöbb város­ban kevés volt a munkaal­kalom. Napszámosok, kubi­kosok százai bolyongtak az országutakon, hogy valahol kereseti lehetőséget találja­nak, ám az év legnagyobb részében ez nem sikerült nekik. AZ fiPlTÖK szakszerveze­tében — a MÉMOSZ-ban — már az év elején megkezdő­dött a mozgolódás: egy se­reg más szakma — a fáso­ké, a textileseké, bőrmunká­soké, szabóké — már figyel­nek lebontották az épületek állványait, s a sztrájktörő árulókat elkergették. A SZTRÁJK megmozgatta az egész országot, a gyárak munkásai pénzt gyűjtöttek a/, építőknek, és támogatták őket — sok helyütt a kisipa­rosok, a kiskereskedők és a piaci árusok is. A küzdelem nemcsak bérharc volt, ha­nem valójában politikai de­monstrációvá nőtt az ország fasizálására törekvő burzsoá hatalom ellen. A küzdelem huszonhat na­meatette az építőmunkáso- P>K tartott. Sokezer résztve­Icat: sorsuk rosszabbodását v°Je hősiesen kitartott Vól­csak kemény küzdelemmel !alta az üldöztetést, a nélkü­kerülhetik el. A Kommunis- lözést, a az összecsapások ták Magyarországi Pártja il- minden kockázatát. A sztrájk legális szervezetei, melyek alatt megerősödtek az építő­már 1933-ban is kezdemé- munkások helyi szervezetei, nyeaőd és szervezői a korábban szervezetlen se­voltak az építők sike- Kédmunkások is százával re* sztrájkharcának, ezúttal kérték felvételüket a MÉ­újra magukhoz ragadták a kezdeményezést A szakszer­vezetek baloldali tagjaival együtt — Peyer Károly ós a többi jobboldali vezető ellen­állásával és akaratával szem­ben — a nyár elején, amikor megindultak a nagyobb épít­kezések, hozzáfogtak a kö­vetelések megfogalmazásá­hoz, a sztrájk előkészítésé­hez. Kikötötték, hogy a heti munkaidő 46 óra legyen, az ezen kívül végzett munká­ért a vállalkozók fizessenek túlóradijat. Megállapították a különféle munkás kategó­riák szak- és segédmunká­sok részére a különböző munkákért Járó órabérek összegét, nem feledkezve meg a legelesettebbekről, a téglagyárak robotosalról és a kubikosokról sem. Apró Antal, Brutyó János, Rajk László, Papp Lajos és mások álltak a küzdelembe induló munkástömegek élén. A velük szembenálló tábor, az építési vállalkozók szak­szervezete, melyet a munká­sok „kutyaszövetségnek" ne­veztek, kihívóan visszautasí­totta a szakszervezet útján benyújtott követeléseket. Minthogy a megegyezési kí­sérletek nem vezettek ered­ményre, 1935. Július 25-én előbb a budapesti, majd a vidéki építkezéseken ls meg­állt a munka, az építők le­tették szerszámaikat. A sztrájk kiterjedt a fővárosra és környékére és sorra csat­lakoztak hozzá Szeged, Hód­MOSZ-be. Jóllehet a mun­kások gazdasági követeléseit nem mindenütt és főleg nem tartósan teljesítették, mégis, az 1935 július-augusztusi épí­tőmunkássztrájk a magyar munkásmozgalom egyik dia­dalmas ütközete volt. Vadász Ferenc Nyári munkák a szegedi iskolákban Felújítják a Zalka Máté iskolát Lassú a Béka úti Iskola építése Alig fejeződött be a taní­tás Szeged általános és kö­zépiskoláiban, már elkezdőd­tek a szokásos évi karban­tartó munkálatok. S most, mikor még javában tart a szünidő, a legtöbb iskola már újonnan festett falakkal, pa­dokkal, frissen, tisztán vár­ja az új tanévet. Közel 390 ezer forint értékű munkát végeztek Szeged ktsz-ei a Dózsa György, a Móricz Zsig­mond, a Mező Imre, a Zrínyi Ilona, a Hámán Kató, a Du­gonics utcai, a Gutenberg utcai, a József Attila-lakó­telepi és a Rózsa Ferenc su­gárúti általános iskolákban. Hamarosan elkészül a kar­bantartás a Juhász Gyula, a Madách utcai, a Gagarin és a Szllléri sugárúti iskolák­ban is. Javában folyik a munka a Radnóti Miklós, Rózsa Fe­renc, Tisza-parti Gimnázium és a Közgazdasági Techni­kumban ls. A tervek szerint az idén közel 330 ezer fo­rintot költ a tanács a négy középiskola karbantartására. Az általános és középiskolák mellett azonban jelentős ösz­szegeket fordítanak az olyan kulturális intézmények rend­bentartására is, mint a Liszt Ferenc zeneiskola, a Siket­némák Altalános Iskolája és Nevelő Otthona, az Ifjú Gár­da Ifjúsági Város. A szokásos évi karbantar­tási munkálatok mellett ko­moly felújításokra, beruhá­zásokra is sor kerül. Egy­millió 900 ezer forintot for­dítanak ebben az évben a Zalka Máté általános Iskola teljes felújítására. Illetve ennyit fordítanának, ha a munkálatokat végzó Szegedi Építőipari Vállalat gyorsabb ütemben haJadna. Eddig mindössze 380 ezer 500 fo­rintot használtak fel, s félő, hogy nem tudják majd be­tartani a december 15-i át­adási határidőt sem. Folyik a Siketnéma Altalános Isko­la nevelő otthonának födém­cseréje, fürdőinek felújítása. A Radnóti gimnáziumban 200 ezer forintos beruházás­sal készül az új audió-vizu­ális-nyelvi laboratórium, s készül már a központi fűtés terve is. Dolgozik az újszegedi Ró­zsa Ferenc gimnázium bőví­tésén az ÉM Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat is. A 3 millió 548 ezer forintos munka sokat segít majd az iskola helyiséghiányán. Re­méljük, augusztus 19-én va­lóban át is adják az épületet rendeltetésének. Lassan halad egy teljesen új létesítmény, a Béke úti általános iskola befejezése. A 16 tantermes, modern, minden igényt kielégítő is­kola 8 millió 861 ezer forin­tos beruházással épült, s je­lentős mértékben hozzájárul majd az általános iskolák­ban mutatkozó zsúfoltság enyhítéséhez, ha időre elké­szül ... Szóvá téuziik Nyitott ablakok Az Oskola utca és a So­mogyi Béla utca sarkán le­vő rozoga állapotú emeletes házból már korábban kiköl­töztek a lakók. A házat majd átépítik és így hasz­nálhatóvá válik. Ez eddig rendjén ls van. Az azonban már nem, hogy a ház abla­kai tárva-nyltva vannak, a szél csapdossa azokat. Nem egy ablak már ki­tört. Még szerencse, hogy balesetet nem okozott a já­rókelőknek. A ház ennyire nem lehet gazdátlan. Az il­letékeseknek gondoskodniok kell arról, hogy a/ építke­zésig becsukják az ablako­kat. Nem ..hirdetőtábla" FT Sokan érkeznek vonattal is Szegedre. Ezek a vendé­gek akarva, nem akarva az Április 4. úton jönnek a vá­ros központjába. S mivel a villamos a Hősök kapuja alatt ls keresztülhalad, ön­kéntelenül észreveszik az el­ső világháború halottainak emlékére állított emlékmű­vet. Sajnos, nemésak az em­lékművet látják meg, hanem a boltívre ragasztott külön­böző plakátokat is. Nemegyszer hallottuk már a megjegyzést: azért lehetne más helyet is találni a pla­kátoknak. Ez a megjegyzés nem alaptalan, s az illeté­kesek figyelmébe ajánljuk. Közlekedés a hídon A gyalogosoktól nem le­het megkövetelni a KRESZ ismeretét, azt viszont igen, hogy a közúti hídon hogyan kell helyesen közlekedni a gyalogjárón. Ezt megfelelő irányítótáblákról is le lehet olvasni. Ennek ellenére a híd mindkét gyalogjárdáján össze-vissza közlekednek. Ezt egyesek tetézik még az­zal, hogy a hídon az egyik oldalról a másikra átszalad­gálnak a gépjárművek előtt. Ezek a fegyelmezetlenkedé­sek könnyen balesetet Idéz­hetnek elő. A híd már elég régóta áll Szeged és Újsze­ged között, ennek ellenére egyes gyalogosok nem tud­ták megtanulni a helyes köz­lekedést. Mindenkinek érde­ke pedig, hogy ezt ne a sa­ját kárán tanulja meg. ÖT PERC TUDOMÁNY Hogyan mérik a felhők hőmérsékletét? Az űrkutatásnak a meteo- nettéről, így megközelítő pon­rológia számára közvetlenül hasznosítható eredményeiről számolt be dr. Dési Frigyes egyetemi tanár. Elmondotta, hogy eddig kilenc „tiros" és egy „nimbus" típusú meteo­rológiai műholdat tak fel. Jelenleg toesággal mérhető éjszaka is a felhők hőmérséklete, a fel­hőtetők magassága. Más hul­lámhosszúságú sugarakkal pedig a magasabb légréte­gek hőméreékletszerkezetére, ózomtartalmára és nedves­bocsátót- ségeloszlására is következ­is három tétnek. száguld a Föld körül. A . mesterséges holdakkal tör- Desi Professzor hangsu­ténö magas légköri móré- lyazta, hogy a meteorológiai seknek különösen a déli fél- műholdak szolgáltatta ada­tekén van nagy jelentősége, tok révén új lehetőségek ahol viszonylag ritka a rae- nyílnak a meteorológusok teorológiai állomások háló- előtt Meghatározhatják a zata. A jelenlegi műholdas levegő hőmérsékletét, áram­mérések gyakorlati hasznát lási irányait. Radarral meg­az Jellemzi leginkább, hogy mérhetik a felhők vízrtartal­a fielhőképelk, íelhőanalizi- mát és körülhatárolhatják sek a prognosztika legfonto- azokat a légtereket ame­sabb „alapanyagát" adják, lyekben csapadék hullik. Fo­Sőt a legutóbbi eredmények lyamatos mérésekkel követ­arról szólnak, hogy éjszaka, hetik a sztratoszféra hőmér­3 darab új őrbunda eladó. Megtekinthető: a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat raktáréban (Honvéd tér9/b) X72 832 amikor a televíziós felhő­mérés (fényképezés) nem le­hetséges. infravörös sugár­zásmérések révén rendszeres információikat nyerhetnek a felhőzeti rendszerek szerke­sékűeti szerkezeitének válto­zásait Így főleg a felhőké­pék elemzéséve] — jelentő­sen javíthatják majd az úgynevezett numerikus me- zárólag azoknak teorológia előrejelzését. Csiszoló szakmunkásokat vess fel a Szegedi Fémfel­dolgozó és Finommechani­kai Vállalat. Jelentkezni le­het a vállalat munkaügyi osztályán. (Honvéd tér S/b.) XLSMS A Szegedi Földmflvesszö­vetkezet gombatermesztési szak­csoportot szervez. Tagfelvételre Jelentkezni lehet Szent István tér 2. sz. alatti központi Irodában. xlOl 781 Kisipari szövetkezet mér­legképes főkönyvelőt keres, azonnali belépésre. „Csak férfi 299" Jeligére Sajtóházba. K. 304 Nyugdíjas lakatost csökkentett munkaidővel, illetve berrel felveszünk. Jelentkezéseket „villamos­ság 306- 'Jeligére a Sajtó­házba kérjük. xK. 306 Szakképzett Italbolt-falato­zó vezetőt keresünk. Jelentkezés: „Vi­dék 72 600" Jeligére a Hir­detőbe. X7» (00 Barátunk a kutya Bodri, Morzsi, Buksi. Cé­zár. Sajó, Bikfic megannyi kutyanév, az ember egyik legrégibb és leghűségesebb állatbarátja neve. Milyen régi ez a barát­ság? Hozzávetőleges számí­tások szerint 15—20 ezer év­vel ezelőtt kezdődött Akkor csatlakozott a kutya az em­ber társaságához, így váit legrégibb háziállatává. Magyar puli club Juhászmondás, hogy a jól betanított puli már nem is kutya. A gubancos kis fe­kete jószág könnyű felfogó­képessége, tanulékonysága nagy segítsége a juhásznak, akinek vezényszavaira, egy­egy kézmozdulatára oda te­reli a nyájat, ahova éppen kell. Gazdája kívánságára még ketté is választja, sőt azt a birkát szakítja ki a nyájból, amelyikre parancsot kapott Tavaly kigyulladt az egyik rákospalotai termelőszövet­kezet Istállója. Hiába oldot­ták el gyorsan a láncokat, az állatok ösztönösen össze­bújtak, ahelyett, hogy a ve­szélyből menekültek volna. A Jószágokat a tsz pultja mentette meg; az utolsó pil­lanatban valamennyi állatot kiterelte az égő Istállóból. Téves az a hiedelem, hogy a puli magától tanulja meg a terelést. Amelyik puli azonban átmegy a juhász is­koláján, nagyon hasznos tár­sává válik gazdájának. A honfoglaláskor őseink­kel érkezett, Belső-Azsából származó pulik a magyarság legrégibb kutyái. A Főváro­si Állat- és Növénykert ki­zárólag azoknak a magyar puliknak ad származási iga­zolványt, amelyek a magyar fajtajelleg leírásának meg­felelnek. Az okos kis jószá­gokat az egész világon meg­szerették, sőt Mexikóban „Hungárián Puli Club" is működik. A tolvajok réme a komondor és a kuvasz Amikor még a szilaj ma­gyar marhákat tenyésztették hazánkban, „rendbentartá­sukat" nem bízhatták apró kutyákra. A tekintélyes kül­sejű, hatalmas termetű, hosszú, fehér szőrű komon­doroknál alkalmasabb gulya­őrzőket nem is találhattak volna. Az évszázadok során azonban a szilaj magyar marhák kipusztultak, és ha­sonló sorsra Jut lassan egy­kori őrzőjük, a komondor is, (Jlnosl Tibor fclv.) Már csak kevés hel yen található a kivá ló vagyonőrző magyar ku tyafajta: a komond or ez a Dél-Ukrajnából szár­mazó. hasznos magyar ku­tyafajta, ha nem gondoskod­nak tenyésztésükről Intéz­ményesen. Jó lenne, ha az állami gazdaságok felkarol­nák ezt az értékes és Igen hasznos kutyafajtát, tartá­suk bőségesen kamatozna, hiszen sok lopást akadályoz­hatnának meg. A kuvasz ugyancsak régi magyar fajta, még a pulival érkezett hazánkba, a hon­foglaláskor, Belső-Azsából. Tanyaőrzésnél, házőrzésnél nélkülözhetetlen. Olyan nagy testű, mint a komon­dor, de ápolása — sima sző­re miatt — kisebb gondot igényel. Mindkét kutyafajta a tolvajok réme. A vadász jobbkaza: a magyar vizsla A vadász, kutya nélkül fél ember — mondják —, rögtön hozzátéve azt is, hogy ku­tya nélkül nincs vadászat. Nos, ez a kutya a magyar vizsla, az értelmes, jóindula­tú, kitűnő szimatú, tanulé­kony karcsútestű jószág, a vadász barátja és „Jobb­keze". Megérzi, ha a vad va­lahol lapul, Ilyenkor „beáll". A jellegzetes póz jelzi, hogy a vad a közelben van. Az úgynevezett beállás öröklött tulajdonsága a magyar vizs­lának. Az idomítás folya­mán fejlesztett hajlam te­szi a vadász segítőtársává. Sok külföldi vadász keresi fel a magyar vadászterü­leteket, és a Magyar Var dászok Országos Szövetsége által rendezett magyar vizs­la „munkaversenyeket". A nemzetközi „szépség- és munkaversenyeken" is a leg­jobbak között szerepelnek a magyar vadászkutyák. Nem csoda hát, ha a világ min­den tájára elment a hírük. Nagy is az exportjuk Tokió­tól Amerikáig. A farkaskutya előhozza a tettest KI nem hallott még a szépformájú, tekintélyes megjelenésű állat hőstettei­ről az emberi védelemben, a vakvezetésnél, a tárgy- és gyermekőrzésnél vagy a bű­nözők felkutatásánál? Bár­milyen fejlett is a tech­nika, nincs az a műszer, amely a farkaskutya szima­tát pótolni tudná, nem be­szélve hallásáról, amely sok­szorosa az emberi fül képes­ségeinek. Emlékszünk még a szomorú májusi esetre, amikor Pincehelyen megöl­ték a tsz-elnököt. A gyil­kost már másnap megtalálta a nyomozókutya. A merény­lő be is vallotta tettét. Nem is tagadhatott, hiszen az okos állat következetesen többször is őt rángatta ki a felsorakoztatottak közül. A farkaskutyák — a szag után — mindig nyomraveze­tik a nyomozókat. Kilomé­tereken keresztül is követik a tettest, és kézenfogva ve­zetik mesterükhöz. Sok, ki­tartó, türelmes munka ered­ménye a nyomkövetés, a személyőrzés, és a személy­kiválasztás elsajátíttatása. V. A. 4 DtL-MAQYAHQMZA* szombat. 1965. július 24.,

Next

/
Thumbnails
Contents