Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

mi 1965 SB6S9 Szegedi Szabadtéri Játékok, 1965 írta: SIKLÓS JÁNOS Az ide?t év az első, amely számos bizonyítékát nyújtja annak illusztrálására, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok az ország közvéleménye előtt, valószínű, végérvényesen „befutott". Ezt példázza a 65 ezer elővételi jegy, a meghirdetett és bemutatásra kerülő műsor, a hazai és külföldi szereplőgárda ismert művészi kvalitása. Hétéves erőfeszítés, .küszködés és kísérletezés eredménye. hogy most a fanfarok hangjára figyel az ország kulturális közvéleménye. Ezt elősegítette az a változás is, amely az újságok, s más hírközlő szervek felfogásában észlelhető. Már nem a „vidéki próbálkozásként" kezelik a Játékokat Eldőlt a „létjogosultság vita" is. A hangsúly ezúttal a művészi produkciók rendezői, előadósbeli kvalitására esett. Ebben a kedvező változásban szerepet játszik művelődési kormányzatunk részéről az áz eltökéltség, hogy a Játékokat a magyar színjátszás reprezentatív rendezvényévé emelje. S ez a törekvés évről évre érvényesült Kialakult többé-kevésbé a profil is, s ezzel mintegy lezárult a jellegvita. Hét év összegezett tapasztalatai alapján kiformálódott a szegedi játékok „szabadtéri" művészi arculata. Eddig is és ezután is klasszikus és mai opera, dráma képezi a műsorpolitika alapját, nemzetközi és hazai szerzők művei kerülnek bemutatásra. Ezen a hármas síkon formálódott meg a Játékok műsorpolitikai koncepciója. Kialakult a művészi, rendezői felfogás néhány alapvonása is. A bemutatásra kerülő műveket újra kell rendezni a tér, környezet hatása monumentalitásából kiindulva. Most már a környezeti tényezők is a rendezés szolgálatába szegődtek. Ezt a rendezői felfogást bizonyítja Az ember tragédiájának mostani színre kerülése, amely a dóm adottságait maximálisan igénybe veszi és a madáchi mű átfogó szellemiségét térben és időben kitágítja, a magyar klasszikus új vonásait mutatja be a nézőnek. A Játékok előadásai évről évre újat is hoznak. Nemcsak azzal, hogy újabb operák, drámák kerülnek bemutatásra — persze elsősorban ezáltal —, hanem a rendezési felfogás állandó útkeresésében. Üjabbat nyújtani, ez a szándék az előadások rendezésének egyik alapvonása. Ez a felfogás párosul a szereplőgárda körének bővítésével. A magyar színészet színe-virága a magáénak érzi a szegedi játékokat, hiszen a legismertebb rendezők közreműködése már állandósult. Sőt számos élvonalbeli színészt, így Simándyt, Bessenyeit — a mintegy tiszteletbeli szegedieket — sokan követnek más vezető színészek közül, mert a szegedi szabadtéri egyben az egyéni művészi rangot is növeli. A korábbi évek szerződésbeli huzavonája a múlté, és ennek nemcsak rendeleti okára kell hivatkozni, hanem a szegedi játékok elismertségére, polgárjogára. A külföldi művészek fellépése általánossá vált Idén nem kisebb művészegyéniségek lépnek fel a dóm előtti színpadon, mint Nikola Nikolov, Amy Shuard, Jeanette Pilou, s az angol Harlequin balett Ez a bemutatásra kerülő produkciók művészi rangjának növelését szolgálja, de egyben a Játékok nemzetközi hírnevét is gyarapítja. Ma már egyaránt nem ismeretlen a szegedi dóm előtt rendezett fesztivál a szocialista és a tőkés országok művészvilágában. Egyre nagyobb értéket jelent az itteni fellépés. A pártoló közönség tábora is kibővült. Korábban a szegediek, Csongrád megyeiek jelentették a látogatók zömét most az ország minden részéből sokszor spontán érdeklődés, jegyelővétel a Játékok valódi fémjelzését adják. A közönség felfokozódó érdeklődésének nemcsak az az oka, hogy minden évben új és új müvekkel bővül a repertoár, hanem e jelenség kétségtelen szociális, kulturális tényezőit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hét év alatt nemcsak a Játékok nyert polgárjogot hazánkban, de tömegméretekben kielégültek — s kíelégülnek — olyan praktikus igények, amelyek eddig elsőrendű szerepet játszottak családok életében: házépítés, lakásvétel, bútor, ruha, autó, motor stb. Mindezek beszerzése után most már sokkal többen tudnak és akarnak olyan kulturális élvezethez jutni, amit — színművészetben — csak itt Szegeden kaphatnak meg. A közönség érdeklődésében jelentkező „fordulat" a szociális viszonyok állandó javulásának sajátos tükörképe is. Ha ezt az összefüggést továbbvisszük, jóslás nélkül mondhatjuk, hogy hacsak nem ér valamilyen váratlan külső, belső baj, akkor néhány év múlva szerencsésnek mondja magát, aki bejut a nézőtérre. Ez a feltételezés nem alaptalan, az 1965. évi mindenirányú stabilitás megokolja e kijelentést. Különösei ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a testvérnépek barátságának jegyében kinyílnak a határsorompók. Azoknak az országos és szegedi optimistáknak lett igazuk, akik amellett kardoskodtak, hogy a Szegedi Játékok előbb-utóbb rálép arra az útra, amelyen a nagy, nemzetközileg elismert fesztiválok járnak. Ennek egyik vonása: a rendszeresség és a stabilitás biztosítása volt. Most már nem merül fel, hogy „jövőre hogyan rendezzük meg", hiszen két-három évre előre megvan (legalábbis kontúrokban) a műsor. Ehhez alkalmazkodóan a belföldi, külföldi művészgárda. A játékok lelkes művészeti tanácsának, a művelődési szaktárca vezetőinek ebben oroszlánrésze van. Számunkra nem többletgond ez a nagy vállalkozás, szívesen és körültekintő szakértelemmel végzik. Ezt az idei év — hétéves munka beérlelődő eredménye — mutatja. Ezzel eldőlt az a következő vitakérdés is, hogy kié a Szegedi Szabadtéri Játékok? Szeged városáé! S e nagy vállalkozásban ezt a várost a színművészet magyar reprezentánsai becsületesen támogatják. Kollektív munka eredménye az elmúlt hat év, s az a nyugalmas érzés, ami eltölti a közvetlen felelős vezetőket most, a hetedik szezonban, ma este a fanfárok hívó hangjának pillanataiban. Az elégedettségből korántsem következik, hogy most már minden rendben volna. A rohamosan fejlődő igények és a nemzetközi mérce újabb és újabb megoldandó feladatokat állit művészi és állami vezetők elé. A kísérletezés periódusa nem zárult le 1965-tel, csak módosult, összetettebb lett. A szegedi és a megyei közönség támogatása, szeretete éppen olyan nélkülözhetetlen marad, mint a múlt években. Az állami dotáció és ennek ellentételeként támasztott igény ellentmondásossága ma is megvan. Minőségileg másképpen jelentkező gondok jönnek, de remélhetően nyernek is megoldást lelkiismeretes, okos közösségi munkával. Köszöntjük az 1965. évi Játékokat! VILÁG PROLETÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 55. évfolyam, 173. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1965. Július 24. Befejezés eiilt a kenderfonógyár rekonsfraklóla Valamennyi új gép termel # Hónap végére elkészül a nagyoarnok klímaberendezése Csak kisebb munkák maradtak év végére Még öt hónap van hátra a szegedi kenderfonógyár rekonstrukciójának hivatalos befejezéséig, ám a 94 millió forintból készülő beruházás és felújítás nagy része már elkészült, az új termelőberendezéseket birtokba vették, s annak ellenére, hogy a gyárban még tart az építkezés, s emiatt a rend nem állhatott helyre, a termelés felfelé ível ismét. Sorra véve a beruházási programban előírt létesítmények helyzetét, elmondhatjuk, hogy az új fonócsarnok teljesen kész, három műszakban dolgoznak benne, s az átköltöztetett régi gépek közül is már csak az utolsó felszerelése van hátra. Az egy évvel ezelőtt érkezett angol gyártmányú gépek beváltak, s annak ellenére, hogy a dolgozók egy részének még nincs meg a kellő begyakorlottsága, a termelékenység megfelelő, az első félévben körülbelül a tervezett szerint alakult a gépi termelékenység. Néhány héttel ezelőtt, amikor az utónedvesítő berendezés is működésbe lépett, észrevehetően megnövekedett a termelés mennyisége is. Az új csarnok most az egész gyáregység termelésének mintegy negyedrészét adja. A nagy nyári meleg ellenére is igen kellemes a hőmérséklet, nincs por, a munkások a lehető legkorszerűbb körülmények között dolgoznak. Ha a rekonstrukció befejeződik, szinte rá sem lehet majd ismerni belülről a kendergyárra. Hasonlóan kitűnő körülményeket biztosít ugyanis a régi nagycsarnok számára készülő új klímaés porelszívó-berendezés. Ennek gépészeti szerelése még tart, de már nemsokára, július 31-re végképp megszabadulnak a dolgozók a most még nehéz, fullasztó levegőtől. Az ehhez a beruházási szakaszhoz csatlakozó gőztáwezetéket átadták az építők, s bár még az észlelt hiányosságokat meg kell szüntetni, mire a gőzre szüksége lesz a gyárnak, nem lesz semmiféle fennakadás. Lényegében befejezettnek tekinthető a nyersáruraktár építkezése is. Igaz, egyelőre csak a földszintet vették birtokukba, mivel a belső szállítóberendezések nem működnek még, de augusztusban már feltöltik az egész épületet anyaggal, úgyhogy a város különböző részein levő ideiglenes raktárakat más célra tudják felhasználni. A nyersanyagraktár felépítése gazdaságossági és technológiai szempontból is igen előnyös, hiszen kevesebb fuvarral, könnyebben hozzájuthatnak a nyersanyaghoz a termelő egységek. A beruházást kiegészítő felújítások nagy része is még az idén elkészül — adta meg a tájékoztatást Bérezi István, a gyáregység főmérnöke —, csak néhány kisebb munka húzódik át a következő évre. A transzformátor-állomást már felszerelték, s mihelyt a nagy villamosenergia igényű klimatizáló kész, üzembe is helyezik. A kapcsolóházat most szerelik. Az építkezésekkel egyidőben felújítják a gyár egész villamosvezeték-hálózatát, a világítást, több épületet átalakítanak, renoválnak. A rekonstrukció eredményeképpen a kenderfonógyár kapacitása az 1960-as 7290 orsóról 8544 fonóorsóra növekedett, holott több elavult gépet üzemen kívül helyeztek. Az új fonodában 25, a vizesfonóban 11, a nagycsarnokban 35 új gépet szereltek fel, s más üzemrészek is kaptak új termelőberendezéseket. Sajnos a gyár első féléves termelési eredményein még nem látszott meg kellőképpen a rekonstrukció jótékony hatása. Ugyan az exporttervet némileg túlteljesítették, de a teljes termelés értéke csupán 97,5 százaléka a tervezettnek. A gyár súlyos létszámhiánnyal küzd jelenleg, de ha az építkezés véget ér, a megváltozott, kulturált munkakörülmények bizonyára jobban vonzzák majd a dolgozókat, mint eddig. Jólét ós öntudat Válogatós emberek m A „pult alól" ne ! m Kibernetikai laboratóriumot avattak a Gyorsposta Az együttérzés forintjai Több mint kétmillió forint az árvízkárok helyreállítására befizetett összeg 115 ezer forint. Mély együttérzéssel, aggó- ajánlottak fel a dolgozók, dalommal figyelték a Csöng- Kultúr- és sportrendezvérád megyeiek is a Duna fc ti bevételét, több A pedagógusok 66 ezer forinmenti varosok, falvak kuz- ' +ot fizettek HE A HÍ>IVIINARI üzemben a vasárnapi mű- 101 nzetteK De- A Heiynpan delmét az árvízzel, s nem maradtak tétlen, amikor segíteni kellett Több százan vettek részt a védekező az árvízkárok helyreállítászak túlóradíját juttatták el munkában, s most együttérzésüket azzal is kifejezik, hogy munkafelajánlásokkal, sát szolgáló alap javára Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságához eddig 27 vállalat 7400 dolgozójának felajánlása érkezett . „ , Eszerint a tanácsi vállalatok Az Elelmezesi Dolgozok dolgozóinak Szakszervezete Csongrád me- „„ százalaka tett ,eiajánkészpénz-adományaikkal já- Syei bizottságához érkezett lást. rulnak hozzá az árvízkárok Jelentések szerint Az általuk befizetett összeg a megye 16 vállalatának meghaladja a 335 ezer forintot. A kereskedelmi es penzhelyreállításához. A Minőségi Cipőgyár sze6560 dolgozója ajánlott fel ügyi dolgozók több mint 170 gedi gyáregysége és a ruha- kisebb-nagyobb összeget. Ed- ezer, a közalkalmazottak gyár dolgozói kezdeményezte dig készpénzben 146 ezer 304 szakszervezeti alapszervezeforintot fizettek be. A vasár- teinek fele eddig mintegy napi műszak túlóradíjaként 117 ezer forintot ajánlottak 117 ezer 760 forintot aján- fel és fizettek be. az ipari üzemekben, a ke- lottak fel. Az ÉDOSZ együt- A legnagyobb összeget a reskedelemben, közlekedés- lese 4 ezer forintot adott az textilipari üzemek dolgozói a mezőgazdaságban árvízkárok helyreállítására, ajánlották fel, A megye 28 vasúti szolgá- összesen 347 ezer forinlati helye közül eddig 11- tot" tői érkezett jelentés. A fel- Igen jelentős az építőipari anyagi felajánlások széles visszhangra találtak ben és dolgozók között is. Általában egynapi keresetnek felelő összeget megajánlott és Felbocsátották a Kozmosz -76-ot A Szovjetunióban újabb méter, a minimális távolság mesterséges holdat bocsátot- (perigeum) 261 kilométer, a tak földkörüli pályára, a pálya hajlásszöge 48,8 fok. Kozmosz—76-ot. A szputnyik A tudományos műszereken tudományos felszerelése a kívül a szputnyikon rádióvilágűr tanulmányozására rendszert helyeztek el, amely szolgál a TASZSZ által 1962. a pályaelemek mérésére szol március 16-án bejelentett programmal összhangban. A szputnyik pályájának adatai a következők: kezdeti keringési idő 92,2 perc, a Földtől mért maximális távolság (apogeum) 530 kiloMegemlékezés Hirosimáról A következő napokban országszerte megemlékeznek a hirosimai és nagaszaki atomkatasztrófa 20. évfordulójáról. Fényképek, dokumentumok bemutatásával kiállításokon idézik fel a két japán város tragikus pusztulását és azoknak az áldozatoknak a sorsát, akiken — jóllehet túlélték a robbanást — kitörölhetetlen nyomot hagyott a radioaktív sugárzás. Ezenkívül gyűlések és más összejövetelek százain ítélik el a magyar békemozgalom aktivistái az atomfegyverek elterjesztésére és a minden eddiginél rettenetesebb pusztítással fenyegető harmadik világháború kirobbantására irányuló mesterkedéseket. A megemlékezéssel egyidejűleg Budapesten és vidéken megkezdik a helsinki béke-világkongresszus határozatainak és állásfoglalásainak ismertetését gál, továbbá egy rádió távmérő rendszert, amely a műszerek és a tudományos berendezés munkájáról továbbít adatokat a Földre. A mesterséges hold műszerei normálisan működnek, a beérkező információt koordinációs-számítóközpont dolgozza fel. (MTI) dolgozók, a postások, s a többi üzemek dolgozóinak felajánlása is. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezetéhez tartozó üzemek dolgozói az eddigi jelentések szerint 272 ezer forintot ajánlottak fel. Ezzel a Csongrád megyei szakszervezeti bizottságok által összegyűjtött ösztzeg meghaladja a 2 millió forintot. Ez az összeg még tovább emelkedik, hiszen több vállalatnál, hivatalnál, intézménynél még nem összesítették a felajánlásokat. Csongrád megyében előreláthatóan augusztus végén fejezik be a gyűjtést. Magyar kórház Jemennek A magyar—jemeni műsza- gyógyszerszükségletéről, válki tudományos együttműkö- lalta jemeni mezőgazdasági dési megállapodás értelmé- szakemberek továbbképzését ben azonkívül, hogy a ma- is. A jemeni ösztöndíjasok gyar kormány kórházi fel- 16 tagú csoportja a napokszerelést bocsát a jemeni ban érkezett meg hazánkba. kormány részére, a kórházat Ez 32 els° alkalom, hogy je,, , . ,,... meni szakemberek magyarszemelyzettel is ellatja, to- országi továbbképzésben vábbá gondoskodik a kórház vesznek részt.