Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

ERDEMES-E? A konzervről és a házilag tartósított befőttről, zöldségről Az utóbbi hónapok, sze­szélyes időjárása kedvezőt­lenül hatott a háztartások élelmiszerkészletére, s ha­marabb fogytak el az élés­kamrákban féltve őrzött be­főttek és savanyúságok is. De itt a nyár, a háziasszo­nyok már megkezdték „be­főzési tervük" viu-ov-m, sát. A gyümölcs- és zöldség­félék házi tartósítása, a be­főzés egyike azoknak a ha­gyományos fogyasztási szo­kásoknak, amelyek szinte változatlan szívóssággal él­nek. A Belkereskedelmi Ku­tató Intézet széles körben végrehajtott vizsgálata meg­állapította. hogy a vidéki városok munkás- és alkal­mazotti családjainak 90 szá­zaléka, a községekben élők­nek pedig 95 százaléka fő­zött be gyümölcsöt, vagy zöldséget az elmúlt évek­ben. A vizsgálatból kitűnik a befőzés fontossági sorrend­je is. Minden 100 vidéki város­ban élő családból házilag készített befőttet: 86, dzse­met: 53, lekvárt: 72, savanyú­ságot: 84, lecsót és zöldba­bot: 35. A befőzés sok munkával, fáradsággal, költséggel és bizonyos fokú kockázattal jár. Joggal merül fel a kér­dés: miért nem helyettesí­tik a háziasszonyok az ott­honi befőzést készen kap­ható konzervekkel? Ennek a kérdésnek létjogosultságát alátámasztja egyrészt az, hogy hazánkban mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokéhoz képest még igen alacsony az egy lakosra jutó konzervfogyasztás. Másrészt: a konzervárak és az ott­honi tartósítás költségeinek összehasonlítása, amiből ki­derül, hogy a beifőzés — fi­gyelembe véve valamennyi felmerülő költséget, de nem számítva a munkaráfordí­tást — korántsem olcsóbb a kész konzerveknél. Az Intézetnek egy korábbi vizsgálata során 2000 házi­asszonyt kérdeztek meg. mi­vel indokolják ' a befőzés szükségességét. A kapott ál­talánosítható válaszokat fel­dolgozták a lakóhely nagy­sága és a választ adó házi­asszonyok életkora szerint ls. Mivel Indokolják a házi­m asszonyok a befőzés fontos­ságát? A vidéki városokban élő háziasszonyok vélemé­nyeit 100 százaléknak véve, a befőzés mellett a követ­kező indokok szerepelnek: olcsóbb, mint a konzerv 8 százalék, kertje van 19 szá­zalék, jobb ízű. mint a kon­zerv 8 százalék, megszokta az otthoni befőzést 37 szá­zalék, rokonaitól kapott in­gyen gyümölcsöt vagy zöld­ségei 23 százalék, egyéb ok 5 százalék. Vitathatatlan, hogy azok a családok, amelyek salát kertjükből biztosítják a be­főzéshez szükséges gyümölcs­ös zöldségmennyiséget, vagy ingyen jutnak hozzá, tovább­ra ls „befőzéspártialt" ma­radnak. A háziasszonyoknak 37 százaléka azonban sem­milyen nyomós érvet nem hozoti fel a befőzés mellett, csupán azt, hogy megszokta. Igen érdekes, hogy ez a megszokás nemcsak az idős generációra Jellemző, ha­nem a fiatalokra ls. Az utóbbi években Csong­rád megyében ós Szegeden is — csakúgy, mint az or­szág más megyéiben — je­lentősen növekedett a kon­zervfogyasztás. Hosszú idő­nek kell azonban még el­telni ahhoz, hogy a konzer­vek kiszorítsak az otthoni befőzést. Dr. Szabó László Az utolsó össztűz „SAVANYÚ" EMBEREK Az emberek manapság — s ez így van rendjén —, nemcsak végveszély esetén keresnek segítséget az or­vosnál, hanem kisebb pa­naszokkal is jelentkeznek. Gyakran elhangzik: „ég a gyomrom", vagy „savanyút érzek a számban ..Ilyen­kor a gyomorsav jelentke­zik. A próbareggeli Az orvos laboratóriumba, próbareggelire küldi a be­teget A gyomornyálkahár­tya sejtjei különböző inge­rek — elsősorban az étkezés hatására — egy fehérjebon­tó anyagot, az úgynevezett pépszínt és sósavat termel­nek. A próbareggeli segítsé­gével a sósavat és pepszint tartalmazó gyomornedv mennyiségét és sósavtartal­mát szokás vizsgálni. Napjainkban a szakaszos próbareggelit végzik. Erre a célra vékony gumicsövet nyel a beteg, s azon keresz­tül hideg alkoholt, vagy koffeint tartalmazó vizet fecskendeznek a gyomrába. Az alkohol, illetve a kof­fein ingerli és fokozott nedv-választásra készteti a gyomornyálkahártya sejtje­it. Ezután másfél óráig tíz­percenként leszívják a ned­vet. Laboratóriumban meg­vizsgálják, meghatározzák a gyomorban levő sósavmeny­nyiséget. Ha a sósavmennyi­ség az átlagosnál jelentősen magasabb, akkor savtúlten­gésről beszélünk, ha viszont kevesebb, csökkent a savel­vélasztás, azaz savhiánvHnn szenved a beteg. Betegség-e a savtúltengés ? A gyomornedv-elvélasztást kedélyállapotunk ls befolyá­solja. A félelem, a lehan­goltság, a bánat nagymér­tékben gátolja a gyomor­nedv-elválasztást, míg a kel­lemes hangulat fokozza. Eb­ből nyilvánvaló: egyetlen próbareggellérték, ha „ma­gas savat" mutat, még egy­általán nem jelent gyomor­betegséget. Néha a szokat­lan kórházi környezet is jelentős eltérést okozhat, akár emelkedés, akár csök­kenés irányéban. Még ak­kor sem jelent gyomorbe­tegséget a magas savérték, ha gyomorpanaszok miatt kereste fel a beteg a rende­lőintézetet. Hiszen az állan­dó izgalom is előidézhette a gyomorsav-túltengést. Ha átmenetileg rendel le ez or­voe gyomornedv-elválasztást csökkentő gyógyszert, eset­leg nyugtatóval kombinálva, azt nem lehet Időtlen Időkig szednünk. A fokozott gyomornedv­elválasztás tehát egymagá­ban véve nem betegség, csu­pán tünet, amit a külvilá­gi ingerek, és a szervezet­ben levő elváltozások egy­aránt okozhatnak. Nem vé­letlen az, hogy a gyomonsav­túltengósben szenvedők többsége már külső megje­lenésükben is ideges ember benyomását keltik. Találóan szokták őket „savanyú em­bereknek" nevezni. Szódabikarbóna — örökké? A fokozott gyotnarnedv­el választás gyomorégést és fájdalmat okozhat. Ezért ésszerű részben gyógyszerek­kel gátolni a gyomorsav­túltengést, részben pedig a gyomorban levő, már ter­melt sósavat enyhe lúgok­kal, úgynevezett alkáliák­kal közömbösíteni. A sav­megkötésre szolgáló szódabi­karbóna közismert. Ez a szer kiválóan alkalmas ar­ra, hogy ideig-óráig közöm­bösítse a gyomor sósavát és szüntesse az általa okozott panaszokat. A szódabikarbó­na mértéktelen szedése azonban nem teljesen kö­zömbös a szervezetre. Az ok rendszerint az idegrend­szerben keresendő. Idegrend­szerünk megnyugtatása ér­dekében törekednünk kell lelkiegyensúlyunk megte­remtésére is. A gyomorsav­tültengésnél gyakori étke­zést tanácsol az orvos, hogy a gyomornedvet az étel kös­se le ós ne a gyógyszer. A savtűltengés gyógyszeres ke­zelése ugyanis csak szükség­megoldás. Dr. Szendei Ádám NVÁRI BIZSU DIVAT Egy olyan ország, mint a Szovjeturtló, nem felejti el egykönnyen a második világ­háborút. Irodalmi alkotások: regények, drámák egész so­ra emlékeztet még ma is a névtelen hősök helytállására. Ilyen embereket állítanak elénk e filrp írói is. Bondar­jev és Szaakov. Hősök, akik — a háború végéhez köze­ledvén — tudják, érzik, hogy az utolsó nagy küzdelmet még meg kell vívniok. A Vörös Hadsereg csapatai már az Oderánál járnak, de Cseh­szlovákiában még harc fo­lyik; a film cselekménye a szlovák hegyek közt játszó­dik, s egy aláaknázott me­zőért folyik a harc. A vi­lágháború egy kis makettje ez: cseh partizánok és szov­jet katonák vívnak élet­halál küzdelmet az Itt re­kedt német tankokkal. Szov­jet katonák, Govbacsovok, Övscsinnyikovok, Ljagolovok és Remeskovolt jelennek meg a filmvásznon, kik mér vé­gigharcolták ezt a háborút, és — mi sem természete­sebb — szeretnék élve meg­úszni a végküzdelmet, de — és itt kell keresni az alap­eszmét — nem minden áron! Ha kell meg tudnak és meg is halnak most is, az édes béke kapujában. Sőt a szá­zados még saját katonájára is tüzel, mert az keresztül akarva hatolni az akname­zőn, akaratlanul is megmu­tatja a németeknek az ak­nák közti átjárót! A film problémavilága kí­sérteties hasonlóságot mutat a nemrég Szegeden is Ját­szott Dél tői-hajnalig című új magyar filmmel. Egy külvi­lágtól elzárt csoport küzdel­mét követhetjük nyomon mindkét esetben, csupán a külső szituációk mások, mert itt egy már győzelme felé haladó hadsereg kis egysé­géről van szó, míg amott a Tanácsköztársaság utolsó napjai jelentik a történelmi hátteret. Mindkét történetet egy rezignált, kifejletében tragikus szerelem motivál. S ennek a szerelemnek tragi­kus volta Itt annál ls inkább fájó, mert sokkal életerő­sebbnek ígérkezett a magyar filmbeli megfelelőjénél. A századost egy félig-meddig eltévedt golyó öli meg: szinte ő az utolsó halottja a kis csoportnak. A film a völgy­ben elvonuló szovjet harc­kocsik bemutatásával csak érezteti a győzelmet, de nem ünnepelteti: a halottak he­roizmusa csendet parancsol, pedig már nemsokára a Reichstag falára tűzik ki a vörös zászlót. Ez azonban már nem tartozik közvetlenül a témához. A szélesvásznú szovjet filmet a társíró Szaakov ren­dezte, zenéjét Vajnberg ír­ta. A szereplők közül a te­hetséges Nazarov és Kucenko alakítását emeljük ki. N. I. (MTI foto — Kacsor László felvétele) Mint ismeretes, a bizsudivatban is hoz újat a nyár. Az előző években a nyak díszítése volt a fontos. Gyöngy­gyei hangsúlyoztuk a ruha mély kivágását. Most a kéz díszítése került előtérbe. Ezen a nyáron igen divatos viselet a gyűrű. Aranyból és aranyutánzat­ból különösen a régi érmékkel díszített kisujj-gyürüt ked­velik. De szépek a türkiz, kámea, akvamarin köves gyű­rűk is. Nyakban ugyancsak a természetes ékkövek után­zatai népszerűek: a borostyánt utánzó műanyag gyöngy­sorok, valamint a műanyag „korallfüzérek" (lásd képün­kön). I. KERÜLET Házasság: Kmetykó fajos és Csonka Etelka, Szócs László és Lombos Irén Ilo­na, Dobóczkl László Lajos és Végh Zsuzsanna Judit Szentistványl István és Ben­ke Judit, dr. Erdei Gyula és Tábl Irén, Kreuter Vilmos és Dévényi Ilona Mária, Sántha László és Szeghy Andrea Sarolta, Nagy-Rébék Ferenc és Lengyel Anikó Éva, Kiss László és Tóth Gabriella, Szabó István és Ábrahám Zsuzsanna, Feke­te Jenő és Fekete Mária Emma, Kovács István és Varga Klára, Palásti József és Wojnárovits Ágnes Gi­zella, ötott Béla és Táboro­si Éva, dr. Szekszárdy Ta­más és Virágh Borbála. Ba­lázs András és Jójárt Kata­lin Margit Szöghi Gáspár és Vigh Márta Jusztina, László Csaba és Makhult Erzsébet Börcsök László és Vajas Jo­lán Ilona, Fflr József és Bor­sos Éva Ilona, Lantos Ist­ván és Szűcs Rozália, Mol­nár András és Fcrencsik Mária, Volentér Imre és Dinnyés Zsuzsanna. Grebel Gerhard Franz és Ptel Má­ria Ilona, Szabadi Gyula és Knapp OttíUa Erzsébet há­zasságot kötöttek. Születés: Erdei Kálmán­nak és Bakró Juliannának Zsuzsanna, dr. Ördög Szil­veszternek és dr. Nagy Má­riának László, Bangó Antal­nak és Miklós Viktóriának Antal László, Góri László­nak és Kocsis Franciskának Ibolya, Karai Imrének és Kószó Máriának Ibolya, Kántor Jánosnak és Jávor­csik Juliannának János, Gyuris Antalnak és Farkas Etelkának Gabriella, Papp Györgynek és Kopasz Ildi­kónak Kornél, Boldizsár Mi­hálynak és Pálinkó Erzsé­betnek Erzsébet, Bugyi Zol­tánnak és Kuluncsics Ilo­nának Zita Marianna, dr. Füzesi Kristófnak és Bodzái Annának Helga, Tombácz Ferencnek és Kotlár Klárá­nak Mariann Kléra, Ábra­hám Péternek és Rekeszki Máriának Zoltán, Kálló An­talnak és Király Etelkának | Zsuzsanna, Szécsi Gézának ; és Kovács Etelkának Gftb­j riella Ildikó, Marton János­! nak és Kószó Gizellának I Zoltán, Bakai Lászlónak és j Móricz Erzsébetnek Gabriel­| la Márta, Veszelka Imrének j és Csukonyi Annának Anikó, i Pócs Mártonnak és Bodrogi ! Évának Zsolt, Kamenlk Fe­rencnek és Sotonyi Mériá­: nak Henriett Mária, Gél Andrásnak és Pölös Rozá­i liának Tibor, Szűcs Istvén­1 nak és Hegedűs Máriának Tstvén, Tóth Györgynek és Szűcs Máriának Helga Zsu­zsanna. Belényi Józsefnek és Papp Ilonának Zsolt, Nagy Lalosnak és Narozsnyik Zsu­zsannának Zsuzsanna, Bú­bon Antalnak és Kertész Veronikának Csaba, Varga Lajosnak és Csóti-Gyapjas Gabriellának Tamás. Eper­jesi Antalnak és Battancs Rozáliának Antal. dr. Polgár Gvulának és Molnár Zsu­zsannának Zo'tán. Ffoos Ránriorpak és Ábrahám Er­zsébetnek Féndor. Bakó An­talnak és Virág Eszternek Antal. Radles Gábornak és Németh Máriának Mária, Anyakönyvi hírek Mohola Illésnek és Csóti Irénnek Katalin, Várszegi Sándornak és Erdélyi Évá­nak Gabriella nevű gyer­mekük született. Halálozás: Macsán Tibor, Gyuris Lajosné Zádori Ro­zália, Pápai Imre, Papp An­na, Járóka Jánosné Nyári Mária, Farsang Ágnes, Van­ger Tamásné Papp Erzsébet, Tóth Antalné Deskó Erzsé­bet, Markovics-Horvét Imre, Víg Sándor Rezsőnó Gyólai Matild, Erdész János, Szabó Istvánné Busái Ágnes, Si­mon Éva elhunytak. II. KERÜLET Házasság: Horváth Mihály ós Papp Irén Katalin, Né­meth András és Babos Éva, Terhes Sándor és Schemmel Edit Gizella, Papp Péter és Csorba Klára Mária. Rovó József és Dóczi Katalin Er­zsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Kopay Ferenc­né Tóth Anna, Vörös István, Kovács István, Kovács And­rásné Csanádi Julianna, Un­gi József, Beretka Mihály elhunytak. III. KERÜLET Házasság: Laudisz Lajos Ist­ván ós Gyulai Ilona Piroska, Kiss István és Ökrös Klára, Moór Ferenc és Hanesinsz­ky Hermin Valéria, Veres István és ördügh Mária há­zasságot kötöttek. Születés: Monostori Fe­renc Istvánnak és Kisapáti Erzsébetnek Margit, Dávid Pálnak és Tari Mária Mag­dolnának Endre, Gyuris Sándornak és Daka Irénnek Eva, Kovács László Ferenc­nek és Hegedűs-Bite Ma­tildnak Éva, Móra György Gáspárnak és Csibrán Er­zsébetnek Ágnes, Gál József Ferencnek és Rózsa Ágnes Máriának Gabriella Erzsé­bet, Kispéter Józsefnek és Zádori Irénnek Erika, Bo­ha Jánosnak és Pap Erzsé­betnek Tibor József, Dobó Sándornak és Fogus Erzsé­betnek Erzsébet, Lajkó Ká­rolynak és Fekete Máriának László, Szócs Szilveszternek és Fődl Gizellának István Szilveszter. Sarkad! Péter­nek és Kavai Margitnak Zsuzsanna, Masa Sándornak és Sebők Annának Sándor, Bottllk Istvánnak és"Gyu­ris Matildnak Edit nevű gyermekük született Halálozás: Ábrahám Köd­mönd Istvánné Hódi Vero­nika Etel, Szécsi János, Szabó Jánosné Hegedűs Ro­ália elhunytak. Szeged a hazai lapokban 1965/19 öregek napja Szegeden. Nép­front, július. Kiállítás Szegeden. Polgári Vé­delem, július. 1A Ruhagyár pol­gári védelmi kiállításról fény­képekkel.] tKOVÁCS Gábori K. O.: A pol­gári védelem kiválói. Balla Ist­ván. Polgári Védelem, július. IA Ruhagyár dolgozójáról, fény­képpel.] Négyen azok közül, akik be­mutatják változó életünket. Sze­ged közalkalmazotti munkaterü­leten dolgozó irói, művészei. Közalkalmazott, júl. 10. [Siklós Jánosról, Tóth Béláról, dr. Pé­ter Lászlóról és dr. Kosztolányi Gyuláról, fényképekkel és egy­részlatével.l egy írásuk Sz. M.: 200 éve született a sport jelentőségének első ha­zai hirdetője: Vedres István. (1765—1830). Népsport, júl. 11. [Szeged város volt hites földmé­rő mérnöke.l Üjszerű. látványos . díszletek készülnek Az ember tragédiája szegedi szabadtéri előadásához. Népszabadság, júl. 11. TÓTH Béla: Olxjtorony Sze­ged határában. Népszava, Jül. 11. [Fénykép Tápéról.! Szegeden felavatták a Vasutas­stadiont. Népsport, júl. 12. Csepeltől Párizsig. Hatvanezer jegy fogyott el eddig a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Esti Hír­lap, júl. 13. Vasárnap Szegeden a Dóm előtti hatalmas színpadon meg­kezdődtek a Bánk bán. a szege­di szabadtéri Játékok idei nyitó előadásának próbál. Népszava, júl. 13. Cementdugót helyeztek el a tápéi olajkútban. Magyar Nem­zet, júl. 14. VARGA Akos: Akik a Story-t színpadra álmodták. Ország Vi­lág, júl. 14. 1A Szabadtéri Játé­kokról, fényképpel.l [FENCSIK Flórái (t. f->: Szege­di beszámoló. A magyar opera­játszás találkozója lesz. . Békés András a Bánk bán rendezője az idei felújításról. Esti Hírlap, júi. IS. Kétszézhúszezer vendég foga­dására készültek fel Szegeden. Magyar Nemzet, jül. 15. Szeged a szabadtéri látékok elolt. Népszabadság, Júl. 15. Szúnyogirtás Szegeden. Nép­szava, júl. 15. Teljes üzem a Szegedi Kon­zervgyárban. Népszava, júl. lt. FF.NCSIK Flóra: Dóm tér — éjjel 2 óra. Aki az eget ls meg­festi. Ne szégyelljünk látványos­nak lenni. A Traghdia éjszakai próbáján. Esti Hírlap, júl. 18. Üj ..pontyszálloda" Szegeden. Esti Hírlap, júl. 18. (g.): Szeged — Szabadka. Idényvégl beszélgetés S/.ász Ká­rollyal. Film, Színház Muzsika, iúl. 16. [A Szegedi Nemzeti Szín­házról.1 Operaoróba a szegedi Dóm té­ren. Film, Színház, Muzsika, júl. 16. (Fényképekkel.l GÁBOR István: Az ünnepi lá­tékok megnyitása előtt. Munka­társunk telefonielentése Szeged­ről. Magyar Nemzet, 1úl. 16. A Szegedi Szabadtéri Játékok Idei előadásain mintegy 40 fiatal művészeti főiskolás is közremű­ködik. Népszabadság, júl. 16. TÓTH Pál: A fepvelem és a demokrácia légkörében. Beszél­getés Török József elvtárssat, a Szegedi Járási Pártbizottság első titkárával. Népszabadság, júl. 16. Repülni tanítják az első költé­sű fecskeflókákat az öreg fecs­kék Szegeden, a Kárász utcá­ban. Magyar Nemzet, júl. 17. TÓTH Pál: Ma megkezdik Sze­geden a szabadtéri Turandot helyszíni próbáit. Népszabadság, Júl. 17. [Fényképpel.l Esőzések és sártenger akadá­lyozta a szegedi körzetben a fű­szerpaprika elüT-'Népsza­va, júl. 17. Munkácsy Mihály levele egy szegedi asztalosnál. Népszava, júl. 17. fPusztay Ödönnél.1 Szolgálatkészek a szegedi AG­ROKER-nél. Szabad Föld, júl. 18. [Rajzos vicc.l <í«ombat, 1965. július 119. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 f A

Next

/
Thumbnails
Contents