Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

ESTÉK A TÉREN A Turandot ideálisan megfelel a Dóm tér adottságainak — mondja Szinetár Miklós, a Puccini-opera rendezője A János vitéz, a Szent- adást akarok produkálni. A egyik legnagyobb énekese. ivánéji álom és a tavalyi Dóm tér ilyen szempontból Leghíresebb szerepe éppen nagy sikerű Johanna-elő- is kitűnő: stílusos környeze- az, amit itt Szegeden fog tet és hátteret ad ennek az énekelni, a Turandot. A kö­atmoszférának a felkeltésé- zönaégnek bizonyára nagy hez és ébrentartásához. élményt nyújt majd a veie — A régi szabadtéri já- való találkozás, tékokon Nádasdy Kálmán A külföldi vendégművé­rendezte a Turandot-ot. Én szek egyébként, mint Szlne­ezt az előadást természetsze- tár Miklós befejezésül el­mondja Szinetár Miklós — rűleg nem láthattam. De mondta, ma lépnek először s a Turandot ideálisan megíe- Nádasdy Kálmánnal sokat szegedi szabadtéri színpad­lel a Dóm tér sajátos adotit- beszélgettünk róla. A mos- ra. Szerdán lesz az első fő­ságainak, lehetőségeinek. Ér- tani előadás azonban telje­vagy gen önálló koncepció ered­adás után idén rendezi a negytZLik produkciót a sza­badtéri játékokon a kitűnő fiatal rendező, Szinetár Mik­lós. Puccini utolsó operáját, a Turandot-ot viszi színre. — Véleményem szerint — Egy filmfesztivál portréja MOSZKVAI TUDÓSÍTÁS re a térre ugyanis olyan művek valók, ame- ménnje. Nem akarjuk má lyekben a Dóm tér maga ls solni a régi produkciót, „játszik", mint például a — Nagyon örülök annak. Bánk bánban és a Tragédia- hogy világhírű szólistákkal ban, vagy olyanok, amelyek- dolgozhatom. Nikola Ni kő­ben a helyszín stilizációja lovot, a fiatal bolgár teno­rendkívül magasfokú, mint rístát a magyar közönség például a Tunandot-ban. már jól ismeri. Többször Azok a darabok, amelyeken szerepelt Budapesten, töb­a természet is megjelenik, a bek között a Turandot férfi szegedi szabadtérre kevésbé főszerepét is énekelte, alkalmasak. Annak idején a Jeanette Pilou is féllépett Szentivánéji álom előadása már nálunk. A világhírű éppen ilyen szempontból je- trió harmadik tagja, Amy lentefct problémákat a ren- Shuard azonban most szere­dezésnek. pel először magyar színpa­— Elképzelésemben az ve- don. Nálunk még nem isme­zetett, hogy az operát a ma- rik őt A világhírű művész­en erőteljességében, kemény- nő karrierje 4—5 esztendővel ségében, kegyetlen vadságá- ezelőtt kezdődött. Azóta mór ban állítsam színpadra. Ügy, bejárta a világ összes opera­alj ogyan Puccini megírta, színpadait, mindenütt hatal­amilyen maga a mű. Semmi- mas sikert aratva. A kritika képpen sem valami lampio- egybehangzó véleménye sze­nes, idillikus, „bájos" elő- rint Amy Shuard a világ Borsosmenta, orvosi csucsor 3500 tonna áre 30 országba — Nagy kereskedelem gyúgynövényekkftl próba. Vasárnap pedig premier. a. L. A negyedik moszkvai film­fesztivál versenyfilmjei csaknem egytől egyig az em­beri lét legfontosabb kér­déseit feszegetik. A német Joachtm Kuhnert és a ma­gyar Fábry Zoltán olyan történeteket elevenít fel a nézők előtt, amelyek hosz­szabb időszakot ölelnek fel és elválaszthatatlanok a Né­met Demokratikus Köztár­saság, Illetve Magyarország múltjától és jelenétől. Pillantás a múltba A Werner Holt kalandjai — az NDK versenyfilmje — olyan sorsot perget le a mo­zivásznon, amely egy egész nemzedék sorsának alaku­lásához kíván kulcsot adni. Békésben, Borsodban a gabonával egyidőben most vágják az orvosi csucsort, sok gazdaságban — elsősor­ban Szabolcsban — szedik a borsosment a1 levelét, or­szágszerte folyik az anya­tán szereplő mintegy 260 faj­ta gyógynövény nagyobb ré­sze is vadon termő, s gyűj­tőktől kerül a kereskedelem­be. így vásárolják fel a csip­kebogyót, a hársvirágot, a fertőtlenítőként házilag is rozs begyűjtése. Mert — bár használatos farkasalmát, a a javasasszonyok, füves cso- fagyöngyöt és a pemetefüvet, dadoktorok ideje régen el- amelynek vérnyomáscsök­múlt —, a gyógynövények kentő, illetve gyomorerősítő népszerűsége nő, egyre több hatása van. Illatos árut gyűjt és termeltet Magyarország, a Kárpát­a belföldi ipar és a külföldi medence természetes flórája vásárlók számára a termé- igep gazdag, kifogyhatatlan szetes kincset forgalmazó sokféle és jó minőségű árut vállalat, a HERBARIA. kínál. Az édesgyökérnek nyálkaoldó, az illatosperjé­•L Ezer holdakon... nek étvágygerjesztő, a kutya­bengekéregnek gyomortisztí­Kégóla nemcsak a termé- tó hatása van. A közönséges szettől várják a gyógyszer- csalónlevélből klorofillt, az gyártás, a vegyipar, a koz- élelmiszeripar zöld festéket, metikai Ipar alapanyagait, a népszerű Chlorodont fog­ezer holdakon termelik már krém színezőjét nyerik, a országszerte a gyógynövényt, gyűszűvirágból, a digitálisból A borsosmentát például, szívgyógyszer, s a téli meténg­amelynek leveléből külföldön zöldből vérnyomáscsökkentő szívesen iöznek teát, a belő- iegz. Több, mint 20 ezer hol­le párolt olajat pedig a gyó- don termesztenek mákot, gyászát mentoltartalmú ké- hogy gubóját átadják a szítményeihez, és a fogkrém- gyógyszeriparnak, fontos gyártáshoz ugyancsak hasz- morfin-alkaloidák gyórtásá­nálják. A termeltetett fűszer- hoz. magvak mennyisége is évről évre nő. A koriander — ma­gyarborsnak is nevezik né­hány vidéken — csakúgy ke­reset cikk külföldön, mint a mustármag és majoranna, ...,,.. „„nr.inuv „,Ui„ amelyekből a legjobb mind- *obbd a MEDUV PEX Külke­ségűt Magyarország szállítja Véflalat utján \ Választék, minőség Az értékes gyógynövények egy részét a hazai ipar és kereskedelem veszi meg, a a világpiacra. Ugyancsak ke. lendő az orvosi csucsor, ez az érdekes, szubtrópusi ere­detű, nálunk nemrég megho­nosodott növény. amelynek Prednisolon nevű terméke Placon sok fontos gyógyszernek — a többi között a gyulladásos betegségek elleriszerének és a fogamzásgátlónak alapanya­ga. Az anyarozst, a vérzés­csillapító, vérnyomáscsök­kentő gyógyszerek nyers­anyagát nem kell bemutatni, a kamilla termesztése azon­ban eléggé új: az értékes nö­vénynek olyan jó ára van, hogy érdemes — néhány gaz­daságban már meg ls kezd­ték — gyengébb, nedves tala­jokon ipari növényként ter­meszteni. ^ ...Es vadon A kamilla nagy részét azonban még ma is szikes rétekről, alföldi legelőkről gyűjtik be, ahogy »a cikklis­Mégiscsak meg kellene egyezni A GELKA és az Elektromos Ktsz munkaterületének elhatárolásáról Egy hónappal ezelőtt fog­lalkoztunk lapunkban azzal a problémával, hogy az Elektromos Ktsz televízió­és rádiójavító részlegének munkáját akadályozza az a területi elhatárolás, mely a GELK A-val kötött korábbi megállapodással jött létre. Cikkünkre válaszolt a két érdekelt országos főható­ság, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kereskedelmi főosztálya, valamint a Kis­ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének helyiipari fej­lesztési főosztálya. A mi­nisztérium levele — melyet Boros Mihály főosztályve­zető-helyettes írt alá — el­ismeri, hogy Szegeden fe­lülvizsgálatra szorul a te­rületi elosztás, és a tárgya­lások eredményétől teszi függővé mellőzését. Ennek ellenére leszögezi, hogy a te­rületi ellátási elv helyes: „Al­kalmazása a javítási igények kielégítéséért felelős szerv meghatározása céljából ke­rült bevezetésre — a javító egységnek nincs lehetősége válogatni az elvégzendő munkák között, a jelentkező munkához köteles kapacitást biztosítani stb. —, bevált és alkalmazására perspektivi­kusan sor kerül a nem ga­ranciális javítások ellátásá­ban is". Wimmer Vencel osztályve­zető, az OKISZ-tól írt vá­laszában így ír: „A területi felosztás tekintetében elfog­lalt álláspontjuk — a lakos­ság érdekeit figyelembe vé­ve — indokolt, és a magunk részéről azzal egyetértünk". Majd így folytatja: „Nem indokolt a GÉLKA érvelése, hogy a területi elhatárolást fenn kell tartani, mert a jelenlegi helyzet felmérése azt mutatja, hogy az 1965­ben Szegeden jelentkező mintegy 40 ezer javítási té­tel, a fennálló elhatárolás értelmében, úgy oszlik meg a két javító vállalat között, hogy azonos kapacitás mel­lett — tíz-tíz fő — a GEL­KA mintegy 28 ezer javí­tást végez el a szövetkezeti 12 ezer javítással szemben. Természetesen ez azt ered­ményezi, hogy a GELKÁ­nál a dolgozók leterhelése állandó jellegű és feszített, a vállalási idők is törvény­szerűen magasabbak lesznek, mint a szegedi szövetkezet­nél. Úgy gondoljuk, a kiala­kult erőviszonyok indokolttá teszik, elsősorban a lakosság érdekeit figyelembe véve, hogy kísérletképpen a két szerviz a felmerült javítási igényeket minden területi korlátozás nélkül, kapacitá­sának leggazdaságosabb ki­használása mellett, a lehető legrövidebb vállalási Idők­kel kielégítse". A két fél tehát nem ért egyet, viszont mint a KGM leveléből is kederül, tárgya­lásokat folytatnak egymás­sal. Ezek a tárgyalások mind­eddig nem vezettek ered­ményre. A múlt hónap közepén itt Szegeden rendeztek tárgya­lást a tanács vb ipari osz­tályának, a KISZÖV-nek, a GELKA-nak és a szövetke­zetnek a részvételével. A tárgyaláson azonban meddő vita alakult ki, a GELKA jottányit sem engedett állás­pontjából. Most még nem érezteti hatását a huzavona, de mi lesz ősszel, ha meg­indul ismét a televízió évad­ja? Addig azért mégiscsak illene a megállapodást meg­kötni. A film a német fasizmus születéséről és azokról az erőkről szól, amelyek a fa­sizmus kialakulását elősegí­tették. A filmben sok a lé­lektani elem, igen nagy ha­tással van a nézőre, s hogy így van, annak az a magya­rázata: az alkotók felkutat­ják a fasizmus lélektanának fonásait, megmutatják, ez az örvény hogyan ragadja el az egyébként jóravaló, rendes fiatalokat, akik nem érik fel ésszel, mi vár rá­juk. A film hőse, Werner Holt nagy utat tesz meg, amíg felismeri valódi helyét az életben, amíg ráébred, mi­lyen gálád célok szolgála­tára kényszerítette a fasiz­mus. A film fináléja; a hős öntudatra ébredése, amikor késznek mutatkozik, hogy megkeresse az utat, amely elvezet a kitaposott és meggyűlölt ösvényről. Ez a befejezés egyszersmind vádirat és ítélet: ítélet a fasizmus felett, s ez a ver­dikt a történelem pulpitusá­ról hangzik el. A magyar filmesek Húsz órája — mint ismeretes — mélységesen korszerű al­kotás, jóllehet a filmben elbeszélt események húsz esztendő történéseit ölelik fel. Emlékezzetek a háborúra A bolgár, a francia és az izraeli filmküldöttség olyan alkotásokkal szerepelt Moszkvában, amelyek az emberi értelemhez apellál­nak mindenféle — múlt és eljövendő — háború ellen. Emlékeztek-e a háború­ra? — tér viasza mindunta­lan a kérdés Nikola Kora­bov bolgár rendező Házas­sági engedély című filmjé­ben. S közben a vásznon — mintegy hfradószerűen — látni napjaink életének egy­egy villanását: fiatal, bol­dog arcokat, ifjú házaso­kat, táncoló párokat, házas­ságkötő termeket. Émlékez­tek-e a háborúra? — ugyan miért tér vissza újra meg újra a kérdés az önfeledt, színpompás lakodalmait kö­zepette? A rendező rövid, tö­mör novellával válaszol er­re a kérdésre — a történet egy halálraítélt házasságkö­téséről szól. A filmben egy­más mellett vonul fel az öröm és a bánat, a törté­net tragédiája felhívás a mai fiatal házasokhoz: „Em­hozza fcrgalomba a HERBÁ­RIA. A magyar gyógynövé­nyek nagy választéka és jó minősége előkelő helyet és sok valutát biztosít a világ­A legjobb kereske­delmi partnerek a nyugati országok. Nyugat-Németor­szágban például jobban ked­velik a gyógyteákat, mint nálunk, ők vásárolják a leg­több borsosmentát, keresik a kamillát, s a hársvirágot. Svájc, Ausztria ugyancsak jó piac a magyar gyógynövé­nyeknek, Franciaország a te­ának való bodzavirágot, az Egyesült Államok a belénde­ket és a gyomorerősítő Bene­dek-füvet, Olaszország a ka­millalisztet vásárolja. Csaknem 30 országba kül­denek évente 3500 tonna árut, de itthon is sokféle gyógyfüvet, árulnak a gyógy­szertárak, és a HERBÁRIA fővárosi és vidéki szaküzle­tei. R. Gy. Balettkartól a jogi doktorátusig lékezzetek, semmit ne feled­jetek, harcoljatok a boldog­ságtokért és tudjátok meg ls védeni azt!" Emlékezz! — hangzik a felhívás az izraeli Philip Artuis és Lévy Alvarez ren­dezők filmjében, amelynek címe is ez. A film egy fa­siszta haláltábor egykori foglyának szörnyű emlékeit eleveníti fel. A felelősségről szól a francia Égbolt a fejünk fe­lett ls, amelyet a Sorge-film rendezője, Yves Ciampi for­gatott. A film elsősorban kérdésfelvetésével és a ren­dező munkájával hívja fel magára a figyelmet. Ciampi voltaképpen arról szól eb­ben a filmben, hogy a bi­zalmatlanság és a félelem világháborút robbanthat ki. Nem gyerekjáték A gyermekek sajátos, a felnőttekéhez annyira ha­sonló és attól mégis annyi­ra különböző világa adta a témát a japán és az algé­riai versenyfilmnek Kéz a kézben, illetve Ilyen fiatal világ. Mind a japán Su­sumu Hani, mind az algé­riai Jacques Charbi rende­zőt morális kérdések, neve­lési problémák foglalkoztat­ják, csupa olyan dolog, ami­vel a gyermekek naponta kerülnek közvetlen kapcso­latba, olykor összeütközésbe. A japán film eleinte mintha csak valami oktató­film lenne. Mi a jó ós mi a rossz, mit tegyünk és mit ne tegyünk, milyen szép, ha valaki figyelmes, gyengéd, becsületes... A film végül azonban még­sem didaktikus, mert a vi­lág, amelyet ábrázol rend­kívül közvetlen, természetes, csupa őszinte keresetlenség és költészet. Az algériai film tragikus hangvételű. Ifjú hőseinek lelkében még nem hegedtek be a gyarmati háború ütöt­te sebek, s amikor ők ját­szanak háborúsdit, a játék annyira komolyra fordul,' hogy végül egyik kis társuk életébe kerül. A mostani moszkvai film­fesztiválon voltak tehát hétköznapok is: ezek hátte­réből még jobban kiemel­kednek azok az ünnepna­pok, amikor a néző olyan művekkel találkozott, ame­lyek alkotói megértették: a közönség a maga kérdéseire, törekvéseire keres választ a filmben. A. Avgycjcnko A szemle még nem megelőzés A doktorrá avatások ál­talában egy életre szóló ün­nepet jelentenek nemcsak a felavatott doktornak, hanem a közvetlen hozzátartozók­nak és barátoknak egyaránt Annál érdekesebb és a köz­figyelmet is felhívóbb ese­mény ez akkor, amidőn egyébként is a nyilvános­ság előtt szereplőt avatnak doktorrá. Az elmúlt héten a szegődi tudományegyetem aulájában történt doktorrá avatási ünnepségen egy olyan foglalkozási ágban avattak a jogtudományok doktorává valakit, ami ta­lán a színház világában egyedülálló. Rákosi Gézáné Masa Klári, a Szegedi Nemzeti Színház balettkarának volt még né­hány hónappal ezelőtt ak­tív tagja, s csak ez év ele­jén búcsúzott el a világot jelentő deszkáktól és a spitz-cipőtől, hogy felcse­rélje azt a színház gazda­sági hivatalának egyik író­asztalával. Amikor felkerestük, hogy mondjon valamit erről az „átállás"-ról, szinte zavartan tiltakozik az interjú ellen. — Nem gondolja, hogy egy kis túlzás velem interjút csi­nálni? Hiszen, ami történt velem, nem olyan nagy do­log ... De érdekes, hogy amíg a művészi pályán mű­ködtem, soha nem kértek tő­lem interjút, s hogy ez be­következzék, ahhoz le kellett doktorálnom. Hát nem fur­csa? Majd így folytatja: — Mint kisleány, 1948-ban lettem balettnövendék és 1953-tól szerződtetett tagja a szegedi színháznak. A táncos pálya időhöz van köt­ve, beiratkoztam az egye­tem jogi fakultására. Ter­veim? — Vállalati ügyész sze­retnék lenni, s nem titko­lom: legszívesebben a szín­háznál. Hiszen ezt a „szak­mát" ismerem legjobban. Kívánjuk Masa Klárinak, illetve: dr. Masa Klárának, hogy ezen új pályáján, ha nem is fog reflektorfény­ben, tapsos sikereket arat­ni, de a paragrafusok út­vesztőjében is megtalálja azokat a kecses lépéseket és piruetteket, melyek az élet­nek ezen a prózai, de kacs­karingós útján talán reáli­sabb sikerekhez vezetnek. Jenő István Manapság nincs olyan üzem, intézmény, hivatal, ahol ne használnának va­lamiféle villamos berende­zést. Ezért született ren­delet arra, hogy minden évben kötelesek az üzemel­tetők a berendezéseket, gépeket érintésvédelmi szempontból megvizsgáltat­ni, s az észlelt hibákat ki­javíttatni. A nagyobb vál­lalatoknál, melyek villany­szerelőt is foglalkoztatnak, általában nem okoz külö­nösebb gondot a rendelet végrehajtása, az Elektro­mos Ktsz pedig 1961-ben éppen azért vezette be érin­tésvédelmi szolgáltatását, hogy a többiek számára megkönnyítse a helyzetet. A szövetkezet jelenleg hat szakembert foglalkoztat ezekkel a vizsgálatokkal, s 1965-ben eddig 127 külön­böző szervvel kötött szer­ződést. Közöttük van szá­mos iskola, földművesszö­vetkezet, néhány kisebb üzem, a színház, s a MO­KÉP is, mely évenként kétszer kér érintésvédelmi szemlét. A ktsz-nek tuiai­donkénpen csak a szövet­kezetek részére lenne kö­telező a vizsgálatokat vál­lalni, de a kereslet óriási, akár nyolc embert Is tud­nának jelenleg ebben a munkakörben foel adóztat­ni. Az útabh ieénveket kénytelenek elutasítani. Nagvobb bni amebnn. Vincrv f)7 T-)„!Ai, — •1 —1 RV>' fp­Hitvtzse'áTntnk alkalmával felfedett hiányosságok ki­javításának is csunán egv töredékét képes elvégezni a szövetkezet. Természete­sen vannak olyan vállala­tok, melyek az észlelt hi­bákat, akár házilag is, sür­gősen kijavítják, azonban nem is kevés akad, ahol évről évre ugyanazokat a baleseti veszélyforrásokat tárja fel a szemle, mert nem intézkedtek kiküszö­bölésükről. Az érintésvédelemről szó­ló rendelet nyilvánvalóan nem azért született meg, hogy az ellenőrzéskor szer­zett tapasztalatok ennek nyomán formális jelenté­sekben összegeződjenek, hanem azért, hogy a bal­eseti veszélyforrások feltá­rásával megelőzzék a bal­eseteket, hogy ily módon is védiék a munkások életét testi épségét. A villany­áram köztudomásúan ve­szélyes energiaforrás, a földelés hiánya, a rejtett zárlat hamar okozhat sú­lyos balesetet. A hibák megjavítási le­hetőségei és az érintésvé­delmi vizsgálatok mennyi­sége közti különbség szinte évről évre növekszik Sze­geden. Az Elektromos Ktsz jelenlegi felkészültségével többet már nem tud magá­ra vállalni, nem bír meg­felelni a követelmények­nek. Éppen ezért sürgős szükség volna rá, hogy az Illetékesek megvizsgállak, milyen módon lehetné megszüntetni a jelen'ee ja_ nasztaiható visszás helyze­tet, mivel a szemle még nem megelőzés! F. K. Kedd, IMS. július 20. DÉL-MAGYARORSZÁG i

Next

/
Thumbnails
Contents