Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Megkezdődött a Szegedi Nyári Egyetem Géza, a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese Ágoston TIT Csongrád megyei titkára (I.iebniann B. felv.) Honfi József ünnepi beszédét mondja a nyári egyetem megnyitásán. A képen (balról jobbra) Fodor György és Szalontai József, a Iskolai oktatás korszerűsíté­se címmel tartott előadást. Délután az Ady téri egye­tem nagy előadótermében az iskolai filmintézet okta­tófilmjeit tekintették meg a hallgatók. A Szegedi Nyári Egyetem az idén két hétig tart. Az első héten a programozott oktatás, a második héten a felnőttoktatás kérdéseit ta­nulmányozza a közel 200 fő­,nyi hallgatóság, összesen 15 szakmai és 2 ismeretter­jesztő előadás hangzik el; az előadásokat konzultáció követi. A nyári egyetem munkájában külföldiek is részt vesznek. Lengyel, né­met, jugoszláv és csehszlo­vák tudósokat várnak a ta­nácskozásokra. Vasárnap délelőtt a József Attila Tudományegyetem aulájában ünnepélyesen megkezdődött a TIT II. Szegedi Nyári Egyeteme. Az ünnepségen megjelent Honfi József, a TIT országos tit­kára, Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Papp Gyu­la. a városi tanács vb el­nökhelyettese, Szabó István, a Csongrád megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese, Szabó László, a városi pártbizottság munkatársa, valamint a József Attila Tu­dományegyetem több pro­fesszora, oktatója. Az ünnepséget Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója nyitotta meg. A többi kö­zött hangoztatta, a nyári egyetem célja olyan modern, új pedagógiai eszmék ter­jesztése, amelyek alkalma­sak arra, hogy a magyar ok­tatásügy további fejlődését segítsék. Ünnepi beszédet Honfi József mondott Második al­kalommal rendezi meg a TIT Csongrád megyei szer­vezete a nyári egyetemet — mondotta a többi között. — A tavalyi siker bizonyítja, hogy ez a vállalkozás helyes volt. Ennek nyomán foglal­kozik a TIT országos veze­tősége azzal a tervvel, hogy jövőre Szegeden rendezi meg a nemzetközi felnőttoktatási konferenciát. A megnyitó után a hall­gatók városnéző sétán vet­tek részt. Tegnap, hétfőn délelőtt Ágoston György Az — De jó lenne, ha min­den brigádunk így dolgozna. Kovács Attila Kilenc ágy a csengelei iskolában Egy pillanat türelmet ké- együtt. Kiri Vince, Tari veszünk, aztán itthon meg­rak, azonnal befejezem a Sándor, Dicső György és 11- isszuk. Ez a mi átmeneti napi jelentést, aztán rendel- lés Nándor megalakulás óta otthonunk. Még főzünk is. kezésükre állok. a brigád tagja. Aztán min- Természetesek ezek az Az alsócsengelei iskolá- den évben jönnek a fiata- emberek. Nemcsak beszél­ban vagyunk s Hödör An- lok. Jó gyerekek, szeretnek neki cselekednek is. Náluk tal, DAV csoportvezető fo- velünk lenni. nemcsak a brigádnapló jelzi gadott ezekkel a szavakkal — Jó gyerekek? az összetartozást Közösek a bennünket A tanteremben — Persze, % nincs velük gondjaik, közösek az örö­feltornyozott padok, a pa- baj. Esetleg... az első he- mejk dok helyén vaságyak sora- tekben. kaznak katonás rendben. Gyorsan felidéztem, amiről * Egy kettő..nyolc Egy útközben Kárpáti Emillel Az uttol nehany meterre külön, már nem fért a sor- beszélgettünk. Hogy is dolgoznak az emberek, ba. Az ágyak mellett mondta. „A Lumumba bri- Ugyanúgy, mintha ott lenne könyvek, tangóharmonika gádban mindenki más em- a vezetőjük, a &arokban. A ka* bérré válik. Sok lógósból fa- A brigádfélelős hátradől a tedrán földgömb, a ragtak már jó szakembert" kocsiban, tábla szélén térkép. Ebben a Értenek a nyelvükön, tanteremben kapott szállást S valóban különleges at­s DAV építőbrigádja, amíg moszférája van ennek a elkészül a hálózatépítő mun- tanteremnek. Emberek nél­kávaL Újságpapírral leta- kül is. A tárgyak beszélnek karva, nehogy por lepje, két helyettük. A nyílegyenesen vaskos brigádnapló fekszik sorakozó ágyak, amiket ma­az asztalon. guknaik vettek, hogy ne •• „ szétszórtan, magánházakban Ot ev kelljen aludniuk. Közben feláll Hődör An- — Megéri, hogy emberi tat körülményeik közt legyünk — A naplóinkat nézik? hétköznap is. Legyen hová — Miért vezetnek kettőt? hazamennünk, vitatkozni, — Kettőt? Az egyik már beszélgetni, betelt 1960 óta „él" a bri- Játékszerűk, földgömb — S nem is rosszul — — Mi a vitatéma? mosolyodik el Kárpáti Emil, — Gyakran beszélgetünk á DÁV brigádfelelőse. — politikai kérdésekről. A bri­1961-ben már megszerezték a gád valamennyi tagja két­szocialista címet. éves politikai oktatáson vett Kinyílik a brigádnapló, részt. Különösen előadások elénk tárul az említett öt előtt vitáztunk, esztendő. Örömök, bosszú- Üjra a földgömbre sandí­ságok. Mert mindent felje- tok. A brigádvezető követi gyeztek. Valamennyi közös a tekintetemet. Elneveti ma­megmozdulást megörökítet- gát. tek. — A játékszerünket nézi? — Mi fényképeztük — mu- — ? ... tat egy képre a brigádve- — Esténként gyakran szó­zető. Névadó ünnepséget áb- rakozunk azzal, hogy ki ta­rázol. Egyik kollégájuk kis- lál meg hamarabb egy-egy fiát ünnepelték. várost a földgömbön. De ha van időnk, inkább elmegyünk Jómadarakbol moziba vagy tv-t nézni. Ott jó gyerekek többet felszed magára az — Ez meg a legutóbbi bri- — S a kocsmába? — kér­gádmunka-értékelés utáni dezem cinkosán, vacsorán készült. A megyei Szinte megsértődött, versenyben másodikok let- — Dehogy megyünk. Ha tünk. Tudja, jó társaság van kell egy pohár bor, inkább Ui sorházak épülnek Mohácson Mohácson hétfőn ünnepé­lyesen megkezdődött azok­nak a lakóházaknak az újjá­építése, amelyeket a Duna töltése mögött keletkezett fa­kadó vizek, talajvizek pusz­títottak el. Nyolcvanhárom új otthon alapjainak kiásásá­val kezdték a munkát a Ba­ranya megyei KISZÖV pécs­váradi, sásdi, pécsi és mo­hácsi építőszövetkezet dol­gozói. Negyvenhét új sorház egy csoportban, három új utcában sorakozik majd. A gyorsított ütemű építkezés­hez minden feltételt megte­remtettek, az anyagok jó­része már a helyszínen van. A szövetkezetek vállalták, hogy a sorházakat novem­ber 1-én, az emeletes társas­házakat pedig december 10-re beköltözésre átadják. Félévi számvetés M Víztelenítik az elöntött területeket Az utóbbi két napon is­mét sokfelé volt felhősza­kadás és zivatar az ország­ben. Debrecenben nehéz volt a helyzet, mert mindössze 25 perc alatt hullott le — jég­gel együtt — átlagosan 31, néhol 50 milliméter csapa­dék. A csatornák nem tudták mindjárt elnyelni a vizet, és sok ház kertjét, pincéjét átmenetileg elöntötte a csa­padékvíz. A tűzoltóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság szivattyúival azonban hétfőre már sikerült eltá­volítani a vizet ezekről a helyekről. . A hétfő reggeli jelentések megnyugtatóak, a belvizes terület nem növekedett, mert a patakok és csatornák elvezették a vizet, és most már a talaj is elnyelte a csapadék egy részét. A szá­mítások szerint — ha újabb rendkívüli esőzésekre nem kerül sor — két héten be­lül, azaz július végéig min­den elöntött területet vízte­lenítenek az országban. (MTI) ásodik ötéves tervünk finise — a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése szerint — jól indult. Vala­mennyi fontosabb ipari tár­ca teljesítette első félévi termelési tervét. Fél év alatt az ipar termelése 6 százalékkal, s ezen belül a vegyiparé 11 százalékltal növekedett. Az állami ipar létszáma egy, termelékeny­sége 5 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt. A legutóbbi hat hónap eredményei immár a gyakor­latban igazolták az MSZMP Központi Bizottsága decem­ber 10-i határozatának he­lyességét. Ma már nyilván­való, hogy a határozatban foglalt célkitűzések reálisak voltak, népgazdaságunk egészségesen fejlődik. A rendteremtést, a szigorú ta­karékosságot, s a fegyelem megszilárdítását szolgáló in­tézkedések közvéleményünk egyetértésével és támogatá­sával találkoztak. A dol­gozók helyeslik azt az elvi politikát, amely minden szinten a gazdaságosság és az irányítás javítását szol­gálja. A Központi Bizottság de­cemberi h&tározata nyomán foganatosított munkaügyi intézkedések kedvező hatása máris lemérhető. A terme­lékenység lényegesen gyor­sabban növekedett, mint az elmúlt években. Amíg ta­valy a termelésnövekedés 40—45 százaléka származott a termelékenység fokozásá­ból, az idén már négyötöd része. A létszámnövekedés mérséklődött és csökkent a túlórák száma. A munkafe­gyelem érezhetőén javult. Mindebben szerepet játszik a normarendezés és az is, hogy most már nemcsak a dolgozó hagyhatja ott mun­kahelyét, hanem a vállalat is felmondhat Azok az üze­mek, amelyek nem tudtak minden embernek munkát Egy hagyomány feltámasztása Munkás-paraszt találkozó a kisteleki erdőben Népes volt a kisteleki er­dő vasárnap. Nemcsak a ter­mészet kedvelői, a szenvedé­lyes kirándulók keresték fel az árnyas nyárfaerdőt és tisz­tásait, hanem olyan emberek is, akiket a megszokás von­zott az- erdei mulatságra. Ré­gi hagyományt próbált felele­veníteni ugyanis az MSZMP kisteleki bizottsága, a közsé­gi tanács végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront községi bizottsága, amikor el­határozta, hogy ezen a júli­usi vasárnapon munkás, pa­raszt és értelmiségi találko­zót rendez a község közelé­ben levő erdőben. Üj tartal­Mikrovizibusi A szegedi városi tanács megrendelésére érdekes for­májú, speciális mikrovízibusz készült el a Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyáregységében. A Tiszavirág ne­vű kis hajót a tényleges vízrebocsátás előtt a gyár ud­varán épült medence vizén „úsztatták", s elvégezték a merülési és más próbákat. A mikrovízibuszt — amely­ről a gyár udvarán készült felvételünk — e héten szál­lítják Szegedre, hogy a Tiszán járjon majd mat adni a hagyományos ta­lálkozónak — ez volt a céL Az időjárás lényegében kedvezett. Délelőtt ugyan fu­tó zápor riasztotta el az em­bereket, az eső azonban gyor­san elvonult. Csupán felfris­sítette a levegőt. Kerékpáro­kon, motorokon, személygép­kosikon indultak az emberek a találkozóra. A földműves­szövetkezet sátrai finom en­ni-innivalóval várták. Han­gulatkeltésről gondoskodott egy tánczenekar. Dicséretes ez a kezdemé­nyezés. A párt és a tanács községi vezetői elhatározták, hogy az elkövetkezendő évek­ben is megismétlik a rendez­vényt Persze vonzóbb, tar­talmasabb műsorról gondos­kodnak. Az első találkozó ugyanis néhány tanulsággal szolgált. Megfelelő kulturális és sportműsorral kell szóra­koztatni az embereket. Saj­nos ez most elmaradt. Na­gyobb népszerűséget, propa­gandát teremteni a találko­zónak. Sűrű autóbuszjárattal könnyíteni az oda és vissza utazást. Szóval valami szé­pet, érdekeset nyújtani. Szó­rakoztatót és egyben nevelő­erejű műsort szervezni. Kis­teleken minden feltétel adva van ehhez: a középiskolások, a község fiataljai, az úttörő­zenekar színes, gazdag mű­sorral lepheti meg a közön­séget. Vidám jelenetek, da­lok, táncok váltogassák egy­mást a rögtönzött színpadon. A hagyományápolás csak ak­kor válik alkotó jellegűvé, ha a szokásos kirándulás, gyüle­kezés „erein" át friss, új tartalmat lopnak be a talál­kozók programjába. Látvá­nyos, de ugyanakkor tartal­mas műsort szervezni, nem könnyű dolog. A községi KISZ-szervezet, és művelődé­si otthon közösen képes ilyen szép ügy szolgálatába szólíta­ni a műkedvelő fiatalokat. biztosítani, éltek ezzel a le­hetőséggel. Ezek az intézke­dések — mivel főként a fe­gyelmezetlen dolgozókat érintették — nemcsak a munkaerő ésszerű népgazda­sági átcsoportosítását, ha­nem a fegyelem megszilár­dítását is szolgálták. A decemberi párthatáro­zatban foglalt össze­tetteb gazdaságossági feladatok végrehajtása, az eltelt rövid idő, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján ma még nem ér­tékelhető olyan egyértelmű­en, mint a munkaügyi in­tézkedéseké. Tény az, hogy a központi rendszabályok, a részletes helyi intézkedési tervek, s a felszabadulási verseny kezdeményezései sok, korábban kiaknázatlan lehetőséget tártait fel. A beruházások megvalósítása például koncentráltabb, mint tavaly, az építőipar fél év alatt négy százalékkal növelte termelését. Több üzemben azonban nem kí­sérik rendszeres figyelem­mel a gazdaságosság alaku­lását és nem összpontosít­ják erőiket az önköltség csökkentésére. Változatlanul a termelés mennyiségi nö­velését szorgalmazzák, no­ha közismert, hogy az idei terv mérsékelte a termelés­felfutást. Az ipar két száza­lékkal túlteljesítette ugyan első félévi termelési tervét, de a hasznos export-, illet­ve belkereskedelmi áruala­pok nem növekedtek ilyen mértékben. Vagyis a terv­túlteljesítés egy része az amúgy is nagy készletállo­mányt gyarapította. A mezőgazdaság felkészü­lése a nyári munkákra és az őszi feladatokra megfelelő. Az árvíz és a belvizek ál­tal nem sújtott területeken a gabonafélék jól fejlődtek. A mezőgazdaság a fél év fo­lyamán 30 százalékkal több műtrágyát kapott, mint ta­valy hasonló idő alatt. Több traktort, arató-cséplő gé­piét és egyéb munkagépet helyeztek üzembe a fél év során. Javult a tartalék­alkatrész-ellátás, mindenek­előtt az importgépeknél. A feladat így is nagy. A ké­sei kitavaszodás és a víz­károk miatt a tavaszi és nyári munka összetorlódott a földeken. Az esőzés' kö­vetkeztében nagyobb a gyo­mosodás, a megdőlt gabona több kéziaratót igényel. Eredményesnek bizonyul­tak az életszínvonal stabili­zálására tett erőfeszítések. A kifizetett munkabérek a ter­veknek megfelelően egy szá­zalékkal növekedtek az el­ső fél évben. Bár az év eleji száj- és körömfájás, majd az árvíz rendkívüli kiadá­sokat okozott a népgazda­ságnak, a kormány július 1-vel végrehajtotta a csalá­di pótlék és egyes alacsony nyugdíjak korábban tervbe vett emelését. A belkereske­delmi áruforgalom három százalékkal volt nagyobb az első fél évben a tavalyinál. Több cikkben — így példá­ul tüzelőben és baromfiban — javult az ellátás. A hi­ánycikkek közt szerepel vál­tozatlanul a hús, akadozik a rizs-, illetve a tejtermék­ellátás is. V égeredményben sike­res fél esztendő mun­kájáról adott számot a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése. A második ötéves terv utolsó hat hó­napjának feladata az egész­séges irányú változások ha­tározott továbbfejlesztése, az új tervidőszak megalapozá­sa. A Központi Bizottság decemberi határozatában megjelölt célkitűzések — a takarékosság, a fegyelmezet­tebb, szervezettebb mun­ka, a gazdaságosság, a veze­tés színvonalának javítása — nem fél évre, nem is csupán az idei esztendőre szólnak. Bizakodással néz­hetünk a jövőbe, ha eze­ket a feladatokat sehol nem kampánynak, hanem a táv­latokat megalapozó minden­napi munka szerves részé­nek tekintik. <í«ombat, 1965. július 115. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents