Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Törődés az emberrel A tsz-elnök így vallott: „Ha én reggelenként, munka** elosztáskor szót értek az emberekkel, s osak annyit sikerül elérnem, hogy két csüggedt, kedvetlen embert jókedvre derítek, s úgy állunk egymással szemben, mint ember az emberrel, jobban örülök, mintha két vadonatúj traktort indíthatnék el a határba". Valóban, végsősoron az embertől függ, milyen lesz a világ, s nem kétséges, hogy az egymást megértő, a tetteket közösen és jó hangulatban vállaló emberek világa tartalmas lesz, megtelik emberséggel. Az eli.ök néhány szavával is jól éreztette: otthon van az emberek között. Nem közömbös számára, ki mit érez és gondol, milyen lélekkel kezdi a munkát Ezért csak dicsérni lehet, hiszen mind a tudatos fegyelem, mind a jól végzett munka csak a közös célért dolgozó emberek, vezetők és beosztottak jó egyetértéséből, egymás kölcsönös megértéséből sarjadhat ki. Régebben is követelménynek számított nálunk a törődés az emberek dolgaival, de sok helyen nem nyert igazi tartalmat. Volt ahol csupán néhány sematikus, érdektelenül odavetett kérdésre szorítkozott: „Van valami egyéni problémája? A család?" A kérdés elhangzott, ahogyan a szokásos „hogy vagy?"-ot kérdezi az ember, és a nagy sietségben a válaszra legtöbbször már sor sem kerülhetett. Ez bizony csak gépies sablon. Nem nevezhető sem szívélyes kapcsolatnak, sem törődésnek. Mi hát az emberekkel való törődés, a vezetők és a beosztottak közötti jó kapcsolat lényege? Vajon az, hogy a vezető minden reggel mindenkitől megkérdezze, hogyan aludt, miként vannak a gyerekek és a feleség? Meglehet, néha ez is helyénvaló és jól is esik, különösen, ha a kérdésből érezhető az őszinte érdeklődés. Ettől azonban még nem alakul ki bensőséges jó kapcsolat. Attól sem, ha a vezető csupán beosztottjai „egyéni problémáival" törődik, bár a munkahelyen kívüli gondok megoldása is kötelessége, hogy munka után ne zúduljon az emberre a gondok özöne. Az igazi jó kapcsolat, a helyes törődés az emberekkel mégiscsak ott kezdődik, ha a vezető és a beosztott a munkában találkozik, munka közben érzik az együvétartozást, a közös erőfeszítések lázát. Ha a vezető ezt a légkört tudja megteremteni, ha alkotó műhellyé képes alakítani a munkahelyet, ahol az emberek félmondatokból is megértik egymást, amelyben minden jószándékú, szorgalmas ember otthonosan mozog, akkor már el lehet róla mondani: törődik az emberekkel. Életünk alapja a munka. A munka által váltunk értelmes emberré, a munkában éljük ki legsajátosabb természetünket, a cselekvés, az alkotás vágyát. Munkával építjük a közös jövendőt, s — nem utolsósorban — munkával szerezzük meg anyagi létünk alapjait Ha a vezető ezeket a feltételeket és lehetőségeket biztosítja, akkor helyesen törődik az emberekkel, beosztottai állandóan érzik jelenlétét, hiszen az általa teremtett jó közszellem az ő megértő emberségéről beszél. Beszélni természetesen könnyebb az ilyen ideális állapotról, mint megteremteni. A hétköznapok, a gondok, az emberek különböző természete rengeteg okot szolgáltat az összekoccanásra, igen sok a súrlódási felület Vannak értetlen, felelőtlen emberek, akikkel nehéz törődni. De azt se felejtsük: vitatkozni, sőt büntetni is lehet emberségesen. Lehet szigorú fegyelmet rendet tartani, lehet felelősségre vonni valakit úgy, hogy a megdorgált ember érzi, törődnek a sorsával, jövendőjével. A kisebb-nagyobb emberi hibákat közösen kell lenyesegetni Nem jó vezető az, aki — e hibákra hivatkozva — alaptalanul bizalmatlan, rideg beosztottjával szemben. Ahol ellenben a kivételezés a divat ahol a talpnyalók érvényesülnek, ahol nem kíváncsiak az emberek véleményére, tilos a bíráló szó, ott a vezető hiába érdeklődik naponta az egész család hogylétéről, hiába segít apró-cseprő ügyeket elintézni, mégis rosszul törődik az emberekkel. Így nem alakulhat ki kölcsönös bizalom, s az eredményes munkához szükséges jó kapcsolat Csak ha úgy állunk egymással szemben, mint ember RZ emberrel, ha a vezető mindent megtesz munkatársa segítésére, akkor beszélhetünk az emberekkel való igazi törődésrőL KÉKESDI GYULA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 168. szám Ara: 6n fillér Vasárnap, 1965. július 18. AZ IPAR 6%-KAL TERMELT TÖBBET A TAVALYI ELSŐ FÉL ÉVNÉL — SOK C.I GÉP DOLGOZIK A MEZŐGAZDASÁGBAN — LEGTÖBBET RUHÁZKODÁSRA, IPARI TERMÉKEKRE KÖLTÖTTÜNK A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1965. eisö félévi fejlődéséről 1965 első hat hónapjában a nőtt például a Dömper ter- tán — különösen az év első foglalkoztatottság növekedénépgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar • terlamos hűtőszekrények melése. A fél év folyamán a vegyipar átlagosan 11 százalékkal növelte termelését. A , , „ ..... . ,.,„„, múlt év végén üzembehezalekkal volt több, nunt 1964 lyezett Tiszai vegyikombinát melés és a háztartások gépe- hónapjaiban emelkedett. A sével körülbelül azonos mérsítését és korszerűsítését fél év végén az építőipari tékben — 1 százalékkal fiszolgáló termékek — többek termelést és az anyagszállí- zettek ki többet, mint 1964 között a mosógépek és a vil- tást is kedvezőtlenül befő- első hat hónapjában. Nyug1965 első félévében az ipari termelés körülbelül 6 száelső felében. belépése folytán csaknem lyásolta az árvize A májusjúnius havi építőipari termelés körülbelül ugyanannyi volt, mint egy évvel ezelőtt. 1965 első félévében az állami építőiparban foglalkoztatottak száma átlagosan körülbelül ugyanr»-myi volt, zalékka\ nőnaíZmo! enet mint 1964 első felében. A fél pia. termelése. A fontosabb favaíy az^lső f^évben. A futoanyagok es energiakor- foszforműtrágya termelése 24 dozok kozul 1965 első fel- százalékkal emelkedett. Toéveben az igenyeknek meg- vóbbra ls az átlagot meghafeleloen valamivel kevesebb szenet termeltek és kevesebb év végén azonban az építőipari munkások száma 4 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban. díj, táppénz, családi pótlék stb. címén 7 százalékkal nőttek a kifizetések. A parasztság a készpénzért felvásárolt mezőgazdasági termékekért 16 százalékkal többet, a készpénzben kifizetett munkaegységekre ugyananynyit kapott, mint 1964 első félévében. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénzbevételét az elmúlt év első feléhez képest 3 százalékkal növelték. ladó ütemben nőtt a gyógy- 1965 első felében az állami 1965 e]ső félévében a szeripar és a műanyagfeldol- építőipar 7180 lakást adott kiskereskedelmi forgalom át, ami az egész évi előirányzat 38 százaléka. Mezőgazdaság — felvásárlás esős tavasz, a belvizek, az árviz és a növényi kártevők volt a behozatal mint egy gozó ipar termelése. évvel ezelőtt Tobb uj kut A fontosabb építőanyagok feltarasának eredményeként közül cementből 1 százalékcsaknem egyharmaddal, nott ka, többet, téglából 1 százaa foldgáztermelés A koolaj- lékkal kevesebbet termeltek, termeles kevesebb volt, mint mint egy évvel ezelőtt. Jetaya'y a? «5° /elevben. lentősen nőtt a tetőfedő 1965 első .felévében a fco- anyagok (cserép. pala), az haszat 4 szazalekkal növelte előregyártott építőelemek és termelesét: 6 szazalékkal az üveg gyártása. Együttvé- „„ .. tobb nyersvasat, 5 szazalek- ve az épitőanyagipari ter- elszaporodása kedvezőtlenül kaltobö^acélt es 1 szaza- meiés 1965 első félévében 4 befolyásolta a növénytermelést. 1965 május végén a bevetett terület 320 000 kat. holddal, 4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt, júniusban ennek egy kis része még víz alá is került. A vízkárral nem sújtott területeken a gabonafélék jól fejlődtek és megfelelően haladugyancsak 3 százalékkal nőtt. Ez év első felében az átlagosnál kevésbé — 2 százalékkal — nőtt az élelmiszerforgalom. Ruházkodásra 7 százalékkal, egyéb ipari , - * , , « termékek vásárlására 4 szá!965.-els6_ felélíerl. ®__bÍdegJ zalékkal költött a lakosság lékkal több alumíniumot százaiékkal haiadta meg az termeltek, mint 1964 első felében. A fél év végére befejeződött a Dunai Vasmű hideghengerművének építése. 1964 első félévi szintet. 1965 első félévében a könynyüipar 4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel A péptpar 1965 első fél- korábban. Pamutszövetből 7 éveben — 1964 első felehez képest 6 százalékkal nöszázalékkal. cipőből 2 százalékkal emelkedett, gyapjúvelte termelését, az átlagos- szövetből 4 százaiékkaí csóknál gyorsabban nőtt a vüla- kem a termeiés. mos-gépipar és a műszeripar termelése. A gépipari termékek közül igen jelentősen A fél év folyamán az élelmiszeripari termelés 7 százatöbbet, mint tavaly az első félévben. A takarékbetétállomány a fél év folyamán 2,7 milliárd forinttal tovább növekedett. Népesség —népmozgalom 1965. június 30-án az ortak a növényápolást munkák szag lakossága 10 146 000 fő is. 1965 tavaszán a szarvasÚjabb érlelő Húsz vagonnal több szalámi a harmadik negyedévben Ha az idegen az „iparos" újabb érlelőt, dicséretükre munkába állítanak egy új Szegeddel akar ismerkedni, szólva, bélfcldolgozó gépsort rendszerint elsőnek a szalá- fél évvel előbb adták át is. Ezzel megoldják a folyamigyárat említjük. Ez a Ti- a szerelöknek. Erről a szép matos munkát. A sei-tés-, ilsza-parti üzem új toromyépü- teljesítményről néhány hete letve marhavágással egyidőletével az ipari fejlődés, a elismeréssel szólt Kovács ben folyamatosan dolgozzák régi szegedi gyárak rekonst- Imre, élelmezésügyi minisz- fel a belet is. rukciójának hirdetőjévé, bi- ter is. A Csongrád megyei A hódmezővásárhelyi telezoayos mértékben az iparo- Építőipari Vállalat dolgozói- pen néhány napja fogták sodó Szeged jelképévé is vált. nak köszönhető, hogy a Kis- munkára egy új, folyamatos Ez a toronyépület messziről kunfélegyházi Vegyipari zsírolvasztót. Külföldön már is impozánsnak hat, hát még Gépgyár hat hónappal előbb régebben ismeretes a zsírközeiről. A régi torony szári- kezdhette meg és fejezte be olvasztás folyamatos módtók valósággal eltörpülnek a szerelést. Az új szárító be- szere, Magyarországon csak mellette. Most mégsem a to- rendezése áll most a szalá- most honosodott meg. Budaromyra figyelnek a szalámi- migyári figyelem központjá- pest és Szombathely után gyárkik, hanem ban. Ez a berendezés ugyan- Hódmezővásárhely a ,0 milliós rekonstrukció ft^ SF&VT l^TTen b„3225 újszülöttére, a Zsótér utcai már hasznosították a toemeletráépítéssel kialakított ronyépület termelési ta, ,, „.. , , , .., pasztalatait is. ui fustolokre, érlelőkre. Az erodetj ten A rekonstrukció látható cember 31-re kellett volna & jelei a toronyépület mellett ftedni ezt 82 épuletet Ehe- csomagolóba kerül, a Maros utcai irodaház, a yett 111061 aDnya" nagyja£" £ végül félkilós csomagoktas utan augusztus elejetol . . 0„ kapott. Az új zsírsütő csőrendszerpas^ataw** .s. böl folyamatosan csapolják a Az eredeti terv szennt de- frissen'>sült Blrti amely köz_ vetlenül a hűtőbe, onnan áll a szalámigyártás szolgászociális épületszárnnyal, a kazánház és az új üzemre- . . szek. Ezek igazi nagyságát tataoa "St érátetithhanS Vállalati Sf'átS ."jtiSSSK* tervta-n is. A harmadik nebelesodródik az építés áram- &yedevben 11131 latába. Most csak az építőké és a karbantartóké a szó ban hagyja el az özemrészt. A vállalat vezetői örömmel közlik, hogy az eredeti felújítási terv esedékes részét teljesítették június végéig, húsz vagonnal több szalá- A rekonstrukciós terv ez évmit gyárt re jutó részét közel 60 szá,. . , , ^ . a szegedi üzern. zalékra teljesítették az első szalámigyárban A termelő- Ezekben a napokban „újul" fél évben. Ezért remélik, Enn^időkeUa gé^kar: a V3góhid is" Itt a terme1^ hogy 32 építők- akik 6 hó" Sri^hof teSsához munka csak egy hétig szüne- nappal előbb adták át tel. Addig a hódmezővásár- lelő termeket, a szociális terSxtt jÖVÖ nyÓrÍg bírják 8 helyi telep látja el Szegedet épület „felhúzásával • friss hússal és hentesáruval, késlekednek, s így a Szegedi Az építők most a szociális De amikor újra kezdik a Szalámigyár rekonstrukciója épület, a konyha, s az öl- sertés- és marhavágást a ez év végére a kitűzött hatözők falát „húzzák". Az szegedi vágóhídon, táridőre elkészül. lékkal volt több, mint egy marha-állomány 4 százalékévVel azelőtt. Az 1965 éves első félévre előirányzott nökai, a sertésállomány 10 szátervben az zalékkal nagyobb volt, mint 1964 tavaszán. A fél év fovekedést az ipar egésze — lyamán 16 százalékkal több annak ellenére, hogy az ár- vágóállatot vásároltak fel, víz a termelésben és a szál- mint tavaly ilyenkor és 11 lításban előre nem látott százalékkal többet, mint fennakadásokat okozott — 2 amennyit a terv előirányoszázalékkal túlteljesítette. Az zott. Á tojás termelése és éves ipari termelési terv el- felvásárlása 1965 első félévéső félévére számításba vett ben több volt, mint az 1964 részét valamennyi fontosabb első félévi és mint a terveipari minisztérium teljesítet- zett, a tejfelvásárlás — a te, illetve termelés túlteljesítette. A száj- és körömfájás követnövelése során keztében — elmaradt a taazonban nem minden ipar- valyi és a tervezett szinttől, vállalat tartotta szem előtt volt. A félévben az élveszületések száma és aránya a tavalyi szinten maradt Mivel a halálozások száma az elmúlt félévben meghaladta a tavalyi első félévit a természetes szaporodás aránya csökkent (2,9 ezrelékről 2,2 ezrelékre). A fél év folyamán — az előző év azonos időszakához viszonyítva — javult a csecsemőhalandóság arányszáma: ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott Kulturális helyzet az MSZMP Központi Bizott- .A^fmlf't&^Axul iQfii • v, t- ev folyaman jelentkező tobb ' 0ecemberl hataro" kedvezőtlen tényező hatását általános iskolákban 2 száAz 1964—65. tanévben az részben ellensúlyozta az, hogy tovább fokozódott a műtrágyaellátás és a gépesítés. Közlekedés zatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit termeltek, amire a felhasználók igénye irányult. Az exportált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek menynyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte. 1965 első félévében — a tervnek megfelelően és a központi rendszabályok ered- százalékkal' volt A fél év folyamán a teherszállítás összteljesítménye 4 százalékkal, ezen belül a vasúté 3 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedésé 5 százalékkal, a hajózásé 10 ményeképpen — az állami iparban átlagosan foglalkoztatottak száma 8900 fővel, nem egészen 1 százalékkal volt több, mint a korábbi években. A fél év folyamán mint 1964 első félévében. A távolsági és a városokon zalékkal, a középiskolákban 17 százalékkal, az egyetemeken és főiskolákon 15 százalékkal többen fejezték be tanulmányaikat, mint az 1963—64. tanévben. 1965 első felében 1900 könyvet adtak ki, 23,1 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 11 százanagyobb, lékkal meghaladta az 1964 első félévit. Az ez évi ünnepi könyvhéten 1,6 millió belüli személyszállítás - ez könyvet adtak el, 29,4 millió ev első feleben — 2 százaa termelékenység az állami e'so félévit, iparban körülbelül 5 százalékkal haladta meg az 1964 forint értékben. Az eladott könyvek száma 8 százalékkal, forintértéke 12 száza1965 első félévében a vas lékkal haladta meg az egy út. teherkocsiparkja nagyobb lékkal volt több, mint a taévvel ezelőtti szintet és en- mértékben bővült, mint a valyi könyvhéten nek folytán 1965 első felé- korábbi évek azonos időszaben a termelés növekedésé- kában. nek túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. A Építőipar 1965 első félévében az állami építőipar körülbelül 4 százalékkal termelt többet, kosság pénzbevételei — a mint 1964 első felében. Az terveknek megfelelően — építőipar termelése — rész- kevésbé nőttek, mint taben a kedvező időjárás foly- valy. Munkabérekre — a A lakosság jövedelme és vásárlásai 1965 első félévében a la1965 első felében valamivel kevesebben voltak színházban, mint egy évvel ezelőtt. A fél év folyamán a televízióelőfizetők száma 81 000rel nőtt és a fél év végén elért e a 756 000-ret. Budapest, 1965. július 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL