Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

KÖZGAZDÁSZ SZEMMB - f\ - • • . ' ' • • • -.-r .... •• a-...: •'. .• A fűszerpaprika-exportról A konzervipar, ezen belül a Szegedi Paprikafeldolgozó dítottak egy tonna nyers­Vállalat, nemkülönben a fűszerpaprika-termelés fejleszté- paprika megtermesztésére a se is több olyan kérdést vet fel, melyben szakemberek fel- mezőgazdaságban, másrészt, mérő, elemző munkájára van szükség. Sok olyan problé- milyen a feldolgozó iparvál­ma is van, amelyet csak élénk vita eredményeként tisz- lalatban elért termelékeny­tázhatunk. Ezt tartotta szem előtt a Közgazdasági Társa­ság Csongrád megyei csoportja is, amikor vitára bocsá­totta dr. Börcsök Sándornak, a Kőrösy József Közgazda­sági Technikum igazgatóhelyettesének „A fűszerpaprika­termelés, feldolgozás és az export gazdaságosságáról" ké­szített tanulmányát. Mai Közgazdász szemmel rovatunk­ban e tanulmány, s a vita alapján elsősorban az export­gazdaságosság kérdéseiről készítettünk összeállítást. A ta­nulmány, s a vita sem törekedett teljességre, ez az össze­állítás is többnyire olyan gondolatokat csoportosít, ame­lyek közel állnak a gyakorlati termeléshez, feldolgozáshoz, szoros kapcsolatban vannak az exportáru-gyártással. Mind nagyobb mennyiségben Segítenek a kutatók Változó termésátlagok Kevesebb ráfordítással több valutát (J) A Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat exporttevé­kenységéről, általában a fű­szerpaprika exportjáról idő­ről időre joggal állapíthat­juk meg, hogy sikerek, ered­mények jelzik. A dicsérő megállapítás elsősorban az exportterv mennyiségi telje­sítésére vonatkozik. Így van ez most is: az idén január­tól júniusig tovább nőtt mennyiségben az exportra kerülő szegedi fűszerpaprika. Mivel az utóbbi időben a szegediek ls sokat olvasnak arról, hogy az exportra ke­rülő iparcikkeik egy része elmaradt a világpiaci kívá­nalmaktól, s az ilyen cik­kek értékesítése meglehető­sen nehéz, emellett nem is gazdaságos, a növekvő fű­szerpaprika-export ellenére is azt kérdezik: Milyen a szegedi paprika versenyké­pessége? Kifizetödík-3 kivi­tele? Gyarapitja-o a szegedi export hírnevét a világpia­con? megfelelő fűszerpaprika-faj­ták kinemesítésében. Az in­tézet szép eredményt ért el a magas festéktartalmú, rö­vid tenyészidejű, szárazság­tűrő, egyszerre érő fajták nemesítésében, amelyek al­kalmasak gépi szedésre is. Ez különösen jelentős a gaz­daságosság szempontjából, mert lényegesen lecsökkent­hető a termelés munkaigé­nyessége. Az egyszerre érő fajták köztermesztésben tör­ténő elterjesztésével, a gépi betakarítással csökkenthető a veszteség, növelhető a ter­mésátlag. A tanulmány ké­szítője szerint a nemesítés eredményeként 15 százalék­kal javítható a termésátlag. A nagyobb termésátlag el­érésében igen számottevő az öntözéses termelés is. A sze­gedi paprikakörzetben a csapadék-szegény vidéken öntözéssel dupla termésátlag érhető el. A MONNINPEX Külkereskedelmi Vállalat és tendőben fűszerpaprika-őrle a Szegedi Paprikafeldolgozó ményünk mintegy 40 száza­T1 , , .. .,,,„. Vállalat tervei szerint 1200 lékát exportáltuk. Az utób­Ilyen és hasonlo kérdések, katas2teri holdon létesítenek bi években nőtt a kivitel, s fuszerpaprika-exportteve- es6ztet6 rendszera öntözést, eléri az 50 százalékot. Az kenység népgazdasági össze­függései nemcsak a legérde­keltebbeket, az ipar és a külkereskedelem szakembe­reit, hanem a szegedi köz­gazdászokat is érdeklik. A tanulmány készítője, s a vi­tában résztvevők igyekeztek minél többet megtudni a paprikaexport gazdaságossá­gáról, .világpiaci helyzetéről és perspektívájáról. Mind­ezen túl, igyekeztek a jövő fejlődéséhez hozzáadni a maguk véleményét, tanácsa­it. Megállapították a többi között, hogy a magyar fű­szerpaprika termelése egyi Ezzel a vállalat számításai szerint 40 százalikkal na­gyobb termésátlagot lehet elérni. Ha a száraztermelés­nél 29 mázsás termést szá­mítunk, öntözéssel közel 10 és fél mázsával nagyobb termést érhetünk el. Ez pe­dig sokat jelent a termelés gazdaságosságában. A tanulmány készítője ala­pos felmérő munkával ha­sonlította össze a fűszerpap­rikatermelés gazdaságosságát az egyéb növényfélék, mint például a vöröshagyma-, ká­poszta-, kukorica- vagy őszi - — ' S"585 SSWJSCttí novényfelékkel szemben a bb közel a duplája a SrrkiLsz^á^n'te- változásának, hetőség van. Ezért tovább @ Természetesen a fű­növelhető a fűszerpaprika- szerpaprika-őrlemény gazda termetes gazdaságossága. Az ságosságát igen összehasonlítás alapjául — a kimutatni. Talán fűszerpaprika jelentős élő­munkaigényessége miatt — a ráfordított társadalmi­munka-igényességet vette. ágaknak, amelyekben esé­lyesen vehetjük fel a ver­senyt a nemzetközi piaco­kon. Valamennyi számottevő fűszerpaprikát importáló or­szág vásárol tőlünk. Az 1957-től 1961-ig terjedő öt év alatt például a szocialista országok fűszerpaprika-ex­portjának csaknem felét, a világ összes fűszerpaprika­exportjának pedig több mint tanulmány készítőjének ilyen módszerrel történő fel­mérése és következtetése szerint általában a termelé­kenység emelésével arányos önköltségcsökkentéssel tud­tunk viszonylag több valutát szerezni a fűszerpaprika-ex­porttal. A következtetések után megállapították a vita részt­vevői: a gazdaságosság szempontjából helyes az a törekvés, hogy termeléke­nyebbbé és kiegyensúlyozot­tabbá tegyük a nyerspapri­ka-termesztést. Növeljük a fűszerpaprika öntözéses te­rületét, mert ezzel az öntö­zött területen 40 százalékkal növelhetnénk a termésátla­got. Terjesszük el a már ki­nemesített, nagyhozamú és magas festéktartalmú, egy­szerre érő paprikafajtákat. A paprikaszedés gépesítése mellett bővítsük a raktáro­zási területeket, hogy meg­felelő helyet biztosítsunk az egyszerre érő fajták tárolá­sára. A megfelelő raktáro­zással lényegesen csökkent­hetjük a nyerspaprika minő­ségi elváltozását.. A számítá­sok szerint ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg a népgazdaságnak. Lehetővé tenné, hogy a raktárépíté­sekre fordított beruházási összeg rövid időn belül meg­térüljön. Az ipari feldolgozásban két mődon fokozható jelen­tősen a termelékenység. Itt is elsősorban raktározási feltételek javításával. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásával a nyers­anyag-tárolásban. A kapaci­tást növelő beruházások, raktárépítések már eddig is évről évre növelték a mun­ka termelékenységét a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalatnál. Mióta a raktárépit­kezésekre nagyobb összeget kapott a vállalat, például 1961-ről 1962-re 16 százalék­kal, 1962-ről 1963-ra pedig 36 százalékkal emelkedett az egy munkanapra számított őrleménytermetes. Az ilyen és hasonló intézkedésekkel tovább lehet növelni a pap­bonyolult rikaőrlemény-gyártás terme­legkifeje- lékenységét. S ezzel lényege­zőbb az exportban elért egy- sen javíthatnánk a íűszer­ségárak alakulását párhu- paprika-termelés gazdasá­zamba állítani az egységre gosságát és az export ver­fordított élő- és holtmunka- senyképességét a világpia­ség és a fajlagos nyerspap­rika-kihozatal. Az őrlemény termeteséhez társadalmilag szükséges munka mennyisé­ge-termelékenysége — túl­nyomóan a mezőgazdaság­ban dűl el. Ezért helyes, ha e téren igyekeznek javítani a gazdaságosságot. A feldol­gozó vállalat, elsősorban a nyerspaprika fajlagos fel­használásának és az őrle­ménykészítésre fordított közvetlen munkának a csök­kentésével fokozhatja a gaz­daságosságot. Hazánk növénytermeszté­sében alig van olyan nö­vényféleség, amelynek egy­egy területi egységre vonat­kozó devizabevétele több lenne, mint a fűszerpapri­káé. Importáru felhasználása nélkül 1 hold fűszerpaprika 20 mászás termés esetén 200 dollár bevételt Jelent Ezért célszerű az exportmennyiség növelése, s ha mindinkább tért hódít a tőkés piacokon is. 1958-ban fűszerpaprika­kivitelünk 60 százaléka irá­nyult tőkés országokba. Ez a szám egy évvel később már 66-ra, 1961-ben már 80 százalék fölé emelkedett. Az 1968-at megelőző tíz esz­utóbbi tíz év alatt Szeged és Kalocsa körülbelül egyforma mennyiségben exportált fű­szerpaprikát. Szeged három­négy éve már néhány száz tonnával elhagyta Kalocsát. A fűszerpaprikaőrlemény­kivitel gazdaságosságát alap­vetően két tényező határoz­za meg. A nyerspaprika ter­metesének elért termésátla­ga s a világpiaci árak ala­kulása. A külföldi piacokon szeszélyesebbek az árválto­zások, mint hazánkban a szeszélyes időjárás miatt a termésátlagok. Érdekes, ne^edrészét Magyarország Igy mutatta ki a fűszerpap- mennyiség - a „munkanap- con szoTglltatta Ez isgytanúsítía »kar«!* önköltség" - fejlődésével. A Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok Huszonkét éves, kes- teljesen jogtalan, kísemmi­* keny vállú, alacsony zett tanoncok helyzetét. Az fiatal ember volt Lékai Já- Ifjú Proletár-ba írott cik­nos, amikor 1918 őszén re- kei gyújtottak, lelkesítettek, volvert rántott gróf Tisza Tőle származott a fiatalok­István miniszterelnökre és ről szóló bátorító üzenet: Mi gyűlölettől izzó tekintettel mái nem leszünk kizsákmé­célba vette azt az embert, nyolt proletárok! akit akkoriban a háborúért Amikor a forradalom zász­felelos magyar földbirtokos- j . lehanyatlottt Lékai to­gyaros uralkodo .osztály leg- vabfc dolgozott Néhány ko­fdbb megszemélyesítójének írását kijuttatta Szav. tartottak. A loves nem sike­rült, Tisza, a „vad geszti bolond, a gyújtogató, csóvás ember" — ahogy Ady nevez­te — még egyszer, utoljára, megmenekült. A marxista antimllitarista mozgalom, amelynek Lékai már ismert, tevékeny rész­vevője volt, elvi okokból nem helyeselte ezt a me­rényletkísérletet, de min­denki megértette, akit akkor az ország és a nép sorsa iz­jct-Oroszországba. s boldog volt. hogy Lunacsarszkij répbiztos. a nagy tekintélyű tudós, elismerően nyilatko­zott róluk, további alkotásra bátorította. Gzeretett volna Moszk­^ vában élni, de a part más utasítást adott neki: részt vesz a Kommunista Ifjúsági Internacionálé mun­kájában, tagja lesz Végre­hajtó Bizottságának. Ezután gatott, hogy ez az egyéni kiküldik az Amerikai Lgye­megtorló akció fellépésre, í-ult Államokba hogy ott küzdelemre szólító, messze- dolgozzék a tobb szazezer­hangzó jeladás volt; embe­rek, cselekedjetek a béké­ért, az életért! S bár Lékai tettét a forradalom erői nem tartották célravezetőnek, szenvedélyes indulatát meg­értették, hiszen — mint utó- a Mount-Sion eíőcsarnoká­nyi magyar körében, s egy­idejűleg alkalma tegyen gyó­gyíttatni súlyos betegségét „Átrepültem az óceánon « ... aztán lehulltam is fleroskadtam a magyar fűszerpaprika vi­lágjelentőségét. Gazdaságossági szempont­ból korántsem ilyen előnyös a világpiaci helyzetünk. Egy kataszteri holdról csak Cseh­szlovákiában termelnek ke­vesebb őrleményt, mint Ma­gyarországon. Bulgáriában 50 ge és önköltsége közötti ará­nyosságot ls. Kiindulási alapnak a Dél-alföldi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet üzemgazdasági osztálya által kimunkált normákat vette. Természetesen az „élő mun­kanap" mértékegység nem kiáltható ki abszolút átszá­mítási módszernek, de a NAGY PAL lag tragikusan beigazolódott — e cselekedet, akár jelképe is tehetett egész moteor­szerű, fénylő és gyorsan ki­lobbanó életének. Forradalml tömegek vál­lán hagyta el néhány hét múlva Lékai János a bör­tönét. A munkásifjúság nagy népszerűségnek örven­dő vezetője tett. „ő lett az ifjak hőse és bálványa — írja róla Lengyel József "Visegrádi utca« című köny­vében —, csak az ő szavai­ra hallgattak. Mikor a há­ború alatt senki sem törő­dött velük, Lékai eljárt kc­zébük és híveket szerzett a forradalmi ügynek". Lékai egyike a KMP meg­fban. Jött a komoly képű orvos, Is vette a nagy könyvet, s belepö­ftyögtette: John Lassen tbc." John Lassen néven él és munkálkodik Amerikában, mint az Üj Előre című ma­gyar nyelvű kommunista lap főszerkesztője. Három­szoros átok sújtja: hazátlan­ság, anyagi gondok, beteg­ség. Mégis derűlátó. A TBC című megrendítő vers né­hány sorban tömöríti mind­azt. amit életéről elmond­hat: a börtönt, az éhséget és robotot, a nagy forradalmi mámor ragyogását; s az új gyötrelmeket. Mégiscsak szép volt — fr­alapítólnak, a proletárdikta- ju _ Az emberiség túra hónapjaiban a KIMSZ titkára és az Ifjú Proletár szerkesztője. Agitátor, szó­nok, de mindenekelőtt író, újságíró. Ezt a hivatást vall­ja élete értelmének, s rövid pályafutása alatt mindvégig hű maradt hozzá a legnehe­zebb körülmények között is. Gyenge tüdejű, beteg fiú volt, de sose kímélte magát: a proletárforradalom négy és fél hónapjában szüntele­nül azon fáradt, hogy a fia­tal munkások, a városi és falusi proletárifjúság sorsa jobbra változzék: tanulási tehetőséget, tanműhelyeket, otthonokat szerzett részükre, törvény- és rendeletterveze­teket dolgozott kJ, hogy sza­bályozzák a korábban szinte ÜTS^J'S^ gazdaságossági következteté­szágban több mint 50 száza< lékkal magasabb az egy ka­taszteri holdról nyert őrle­mény, mint Magyarországon. A világ füszerpaprikaterme­sekre sokkal alkalmasabb­nak látszik, mint a forint­elszámolás. Az átszámítás megbízhatóságát erősíti az a körülmény is, hogy a ráfor­taMTj-gs: araa ményhozam, mint nálunk. Ezért a magyar paprikater- Q) Megállapította a tanul­melés — jobb minősége el- mány készítője, hogy ha­lenére — gazdaságosságban zank nyers fűszerpaprika­nem éri el a világszínvona- termelésének termelékenysé­lat. A szegedi fűszerpaprika- ge g évet figyelembe véve termetes és feldolgozás pél­dául gazdaságosabb a kalo­csainál. Az 1953-tól 1963-ig terjedő tizenegy esztendőben az egy holdra eső termésát­lag Szegeden csak három évben volt kevesebb, mint Kalocsán. A tizenegy év át­— főleg a termésátlagok változásának hatésára — jelentősen ingadozott. Ter­mészetesen ezzel pontosan fordított arányban változott a termetes élő munkanapok­ban kifejezett „önköltsége". A fűszerpaprika Ipari fel­iagában az egy holdra eső dolgozása jövedelmezőségé­termés Szegeden 27,7 mázsa nek alakulását döntően az volt, Kalocsán pedig csak arpoiitika határozza meg — 24.8 mázsa. mondta az előadó —, s Q) A szegedi terület ter- ezért nehéz a gyártmány re­mésátlagának Javítása érde- ális gazdasági mulatóinak kében jelentős erőfeszítése- kimunkálása. Hangsúlyozta, ket tesz a Dél-alföldi Mező- hogy egy tonna kész őrle­gazdasági Kísérleti Intézet, mény munkatermelékenysé­Sokat segít a paprikater- gét népgazdasági szinten mesztésre legalkalmasabb egyrészt az határozza meg, területek kijelölésében, a hogy hány munkanapot for­Terhesgondozás —kerületi nőgyógyászhálózat Szegeden a legkevesebb a csecsemőhalál — Állandóan ellenőrzik a terhes anyákat benne volt parányi életem­ben. Értékes Irodalmi hagyaté­kának egyik legszebb da­rabja a „Pittsburg — a fe­kete város" • című tárca, amelyben az Idegen beván­doroltakénál nem jobb sor­sú amerikai munkások. test­véri szolidaritásáról írt. De ez és semmilyen szolidaritás sem volt már képes meg­menteni őt, jóllehet sokat megpróbáltak, hogy kiragad­ják a halál karjaiból. a negyven esztendeje, 1925. július 19-én. hu­szonkilenc éves korában az egyik New York-1 kórház­ban elhunyt. Hamvait tíz évvel ezelőtt hazahozták és a magyar forradalmi mun­kásmozgalom többi hősének földi maradványai mellé he­lyezték. Halála évfordulóján sok mai gondunk és dolgunk közepette is, gondoljunk egy percig illő tisztelettel Lékai Jánosi.ak a jövőért ellob­bant áldozatos, küzdelmes, gazdag életére. Vadász Ferenc Régebben a csecsemőha- fejlesztették a kerületi nő­landóság nagyságával mór- gyógyász-hálózatot. A négy ték, mennyire kulturált egy kerületi nőgyógyász — ha­ország vagy az országon be- sonlóan a körzeti orvosok­lül egy-egy terület. Jelen hoz — a lakáson ls meglá- ahol bemutatják a gyermek pillanatban is lehet követ- togatja a terhes asszonyokat, ápolás apró fortélyait is, A keztetni a szociális intézmé- s felvilágosítja őket tenniva- terhesgondozás bevezetése nyek fejlettségi fokára a lóikról. A rendszeres terhesgondo­zásnak nagy szerepe van a spontán abortuszok csökke­nésében is. Ezt ugyanis álta­lában az okozza, hogy az se.Set tapasztal anya és a magzat véreső- né'' azonnal portja nem egyezik. Az anya _ „ szervezetében ellenanyag fej- telessel ki lehet tolni a ter­helyet foglal el Szeged eb- lődik, s a második gyermeket hesség időpontját a szüksé­ben a statisztikában. ™ár ,n«m ^dja megszülni Az első szülésnél ls lehet Eleinte nem szívesen men­Ezer újszülött közül mind- komplikáció, de lelkiismere- tek a kerületi nőgyógyász­össze 29 halt meg 1964-ben tes, odaadó gondozással a hoz az asszonyok. Jelenleg legtöbb esetben — mivel még nem fejlődött elég el­lenanyag — meg lehet men­teni a csecsemőt. csecsemőhalandóságból. Sze­geden és Szeged környékén alig fél évszázada még ha­talmas volt a gyermekhalá­lozások száma. Elérte az új­szülöttek 30—40 százalékát. Jelenleg országosan, sőt eu­rópai viszonylatban is jó gosító munkát folytatnak a kerületi nőgyógyászok és a kerületi védőnők. Gyakran anyák iskoláját szerveznek, megteremtette annak lehe­tőségét is, hogy csökkentsék a koraszüléseket. Állandóan szem előtt van a „kismama", s amint az orvos rendellenes­a terhesség­intézkedhet Fektetéssel, gyógyszeres ke­A tiszaszigeti Búzakalász Tsz traktorosokat ves/. fel Sz. IC'0-BS, DT—54-os, MTZ gépekre Fizet 's megegye­zés szerint. Jelentkezés a tsz-irodéban. xK. 292 Szegeden. Országosan 40, Budapesten 40,7 csecsemő. Nagy szerepe van a csecse­mőhalálozás csökkenésében a terhesgondozásnak és a rendszeres felvilágosító munkának. Szegeden gyors ütemben Gondolnak arra ls, hogy az ifjú anyákat időben meg­tanítsák az újszülöttek ápo­lására. Ezért egyéni felvilá­már mind többen és többen keresik fel a megfelelő fel­szereléssel ellátott rendelő­ket. A tapasztalatok szerint bevált a kerületi nőgyó­gyászhálózat, mert így az or­vosok sokkal közelebb állnak a „kismamákhoz". K. A. Magyamóta-esl! Értesítjük kedves vendége­inket, hogy a Szegedi Füld­mű vessző vetkezet Kiskőrössy Halászcsárdájában Július 18-én (vasárnap). 20 órai kezdettel magyarnóta­estet tartunk. Énekel: Or­mánrtl Vendel magyarnóta­énekes. Kíséri Rácz Lajos és cigányzenekara. Belépő­díj nincs. xs. 122 440 «zambat. 19«5 Július 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 7

Next

/
Thumbnails
Contents