Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

Tovább növelte szavazatait az Oiasz Kommunista Párt a vasarnap es hétfőn megtartott tartományi választásokon 0 Róma (MTI) Vasárnap <\, hétfőn tarto­mányi és közigazgatási vá­lasztásokat tartottak Olasz­ország több löszében. A leg­nagyobb érdeklődés a Szardínia szigeti tartományi választás eredményeit kisér­te. A tegnap, kedden ki­adott jelentések azt bizo­nyítják, ho«­tovább t-irt az úgyneve­zett balközép-kormány koa­líció pártjainak szavazat­vesztesége. A Kereszténydemokrata Párt például az 1!)61. évi 46,3 szá­zalék helyett a szavazatok 43,4 százalékát tudta meg­szerezni, s a tartományi parlamentben levő mandá­tumainak száma 37-ről 23-re csökkent. Ezzel elvesztette parla­menti többségét is. s kénytelen lesz e tartomá­nyokban is koalíciós part­nereket keresni a kormány­alakításhoz. Ugyancsak • két mandátumot vesztettek a Ncnni vezette szocialisták is. Ugyanakkor az Olasz Kommunista Párt a négy cv előtti 19 százalékról 20.5 százalékra növelte szavazalainak számát, s az eddigi 14 helyett 15 képviselőt küld a tartomá­nyi parlamentbe. Két másik tartományban is nz OKP előretörése a vá­lasztások jellemzője: Rovigo tartományban 30,2 százalékról 31,6 százalék­ra, Gorizia tartományban pedig 23,1 százalékról 24,5 százalékra emelkedett az OKP-ra szavazók száma. Ugyanakkor a Keresztény­demokrata Párt szavazói­nak szama Rovigóban 40,1 százalékról 39,8 százalékra, Goríziában pedig 43,1 száza­lékról 39,8 százalékra csök­kent. Bár az olasz politikai élet­ben az emiitett választások eredményei nem hoztak lé­nyeges erőeltolódást, mégis változatlanul jellemző a kormánykoalícióban részt vevő, továbbá a jobboldali pártok folyamatos vissza­esése és az OKP következe­tes előretörése. További amerikai csapatokat ' Ami tabu és ami nem az... küldenek Dél-Vietnamba A New York A New York-i szövetségi bíróság bűnösnek mondotta kl a három amerikai néRert, akit azzal vádoltak, hogy februárban dinamittal fel akarta robbantani a New York-i szabndsngszobrot, til­takozásul n faji megkülön­böztetés ellen. A bíróság az ügyben csütörtökön hozza meg az ítéletet. 0 Rambcrg Ismeretlen tettesek súlyo­san meggyalázták a nyugat­németországi Bamborg vá­roska zsidó temetőjét. Em­bermagasságú horogkeresz­tekkel festették tele a te­mető 23 síremlékét. Sok sír­ra fajgyűlölő náci Jelszava­kat mázoltak, például: „Túl kevés volt a hatmillió zsidó" — ebben a Hitler-fasizmus áldozatainak számát keve­sellték. 0 Chicago James McDivitt és Edward White alezredes, a Gemini­űrhajó két hőse, hétfőn este diadalmenetben vonult be Chicagóba. A konfetti-eső­ben haladó gépkocsioszlopot sok ezren tomboló lelkese­déssel köszöntötték. A városi tanács fogadást adott tiszte­letükre és átnyújtotta nekik a chicagói díszpolgárságról szóló oklevelet és a varos kulcsait. 0 Prága Kedden Prágában tneg­kezdte munkáját a csehszlo­vák nemzetgyűlés 6. plená­ris ülésszaka. A négynapos tanácskozáson megvitatják az új munkatörvénykönyvet, ezzel összefüggésben a vál­toztatásokat a betegbiztosí­tásban. 0 Saigon (MTI) A VII. flotta repülőgép­anyahajóiról felszállt ameri­kai repülőgépek kedden több hullámban támadásokat in­téztek a VDK több városa és helysége ellen. Ugyancsak kedden ameri­kai és dél-vietnami repülő­gépek Dél-Vietnam területén támadták a szabadságharco­sok feltételezett állásait. Washingtonban közölték, hogy a dél-vietnami kormány kérésérc további amerikai katonai egységeket küldenek Dél-Vietnamba. Johnson elnök kedden reg­gel a szenátus demokrata és köztársaságpárti vezetőivel tanácskozott a szenátorok és a képviselők körében a viet­nami háborúval kapcsolat­ban tapasztalható ellenállás­ról. A New York Times ci­mű lap nemrégen nagysza­bású vizsgálódást folytatott az amerikai kormány politi­kájúval kapcsolatban, ezzel összefüggésben „bizalmi vál­ságot" emlegetett és megálla­pította, hogy a törvényhozók jelentős részének véleménye szerint Johnson nincs felha­talmazva ilyen katonai dön­tések meghozatalára. Néhány törvényhozó vi­szont sürgette a harcok ki­szélesítését. Goldiuater és több hive követeli, hogy az elnök adjon szabadkezet tá­bornokainak Vietnamban. A harcias hírek következ­tében növekszik a nyugtalan­ság az Egyesült Államokban. A Vietnamból érkező jelen­téseknek tulajdonítják, hogy a New York-i értéktőzsdén hétfőn csaknem 13 ponttal esett a részvények érték mu­tatója. A nagyszabású áresés következtében o mutató csak­nem száz ponttal van idei csúcsértéke alatt, s 1965-ös mélypontra került. A Közös Piac miniszteri tanácsának ülésszaka 0 Brüsszel (TASZSZ) A közös piaci miniszterek feszült légkörben kezdték meg kedden az egységes pénzügyi politika kérdésének megvitatását. Ez a Közös Pi­ac egyik legfontosabb meg­oldatlan problémája. Ezt megelőzően, a hétfői ülésen a miniszterek megvi­tatták Nigéria, Tunézia és Marokkó arra irányuló ké­rését, hogy társulhassanak a Közös piaccal. Hosszú vita után megállapodtak abban, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat Nigériával, dc nem tudlak megállapodni Tunézia és Marokkó társu­lása ügyében. Olaszország ugyanis éles ellenállást fejt ki, mert attól tart, hogy ezek az országok erős kon­kurrenciát jelentenek majd számára az európai piacon, főképpen a cilrusz-félék pi­acán. A mezőgazdaság finanszí­rozási problémájának ren­dezése döntő jelentőségű a mezőgazdasági közös piac megteremtése szempontjából. Helyi megfigyelők arra szá­mítanak, hogy szívós küz­delem várható Hollandia és Franciaország képviselői kö­zött. A hollandok követe­lik. hogy a Közös Piac kü­lönleges, a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó szer­ve vizsgálja felül a mező­gazdasági termékfeleslegek piaca szubvencionálásának jelenlegi rendjét, amely el­sősorban Franciaország szá­mára előnyös. Tűzharc Dominika fővárosában 0 Santo Domingo (MTI) Dominika fővárosban kedden tűzharc tört ki a felkelők és az Amerika-közi „rendfenntartó erők" egysé­gei között. A tűzharc csak­nem három órán keresztül tartott. Tíz polgári személy, közöttük egy asszony és egy kétéves gyermek súlyosan megsérült. Két hét óta ez az első eset, hogy összetűzésre ke­rült sor Santo Domingóban. A városnak abban a negye­dében, ahol a csatározások isméi felélénküllek, brazillal és amerikai katonák tartot­tak szolgálatot Párizsban, a Champ Elysee kö­zelében különbö­ző pártállású, kü­lönböző lapokhoz tartozó újságírók gyűltek össze egy magánkézben le­vő vetítőterem­ben, hogy meg­nézzék a Portu­gal-Guinea-i par­tizánmozgalomról szóló kisfilmet. A film költői címe sokat elárul tar­talmáról: „Ami­kor a nagy, vizes síkság tüzet fog". Ám 9 óra előtt néhány perccel belépett a terem­be a kerületi rendőrfőnök, el­kobozta a film kópiáját, és szi­gorúan igazoltat­ta a jelenlevőket. A vetítés elma­radt. S ez nem az el­ső eset, amikor ilyen brutális mó­don érvényesítik a cenzúra-rendel­kezéseket. A nagy, nyilvános mozik­ban eddig is kizá­rólag olyan filme­ket játszhattak, amelyeken rajta volt a cenzor pe­csétje, de néhány hónapja a kor­mány a filmklu­bokra. magánjel­legű, zártkörű ve­títésekre szintén rátette a kezét. A rendszer ad­dig liberális, amíg ingyen teheti ezt — írja a Le Nou­vel Observatóur című haladó fran­cia hetilap. — Mostanában sza­bad amerikaelle­nesnek lenni Vi­stnam kérdésében és szabad a fajok egyenjogúságát hangoztatni, de Próbálja csak va­laki támadni Sa­lazart..." A könyvkiadás terén hasonló a helyzet. 1958-ban kiadtak egy ren­deletet, amely szerint vannak „tilos" könyvek, és vannak olya­nok, amelyeknek „reklámozása ti­los". A kiadók szer­vezete épp a kö­zelmúltban tilta­kozott a rendelet ellen, amely majdnem teljesen megbénítja a i'ta, a könyvki­adást. Ha a kiadó ismertet a kataló­gusában, vagy más könyvek fül­szövegen olyan könyveket, ame­lyeknek a reklá­mozása tilos, avagy egy eszten­dő alatt három olyen könyv-t je­lentet meg, amely kivívja a hatósá­gok nemtetszését, akkor attól kezd­ve minden kiad­ványát előzetesen be kell mutatnia az Igazságügvmi­nisztérlumban és csak az engedé­lyezés után há­rom hónappal nyomtathatja ki. Mindehhez csak annyit: éppen nemrégiben állí­tottak bíróság elé néhány újságírót azért, mert cikke­ikben részleteket idéztek — nem is „tiltott", csu­pán reklámozásra betiltott könyvek­ből. Nos, egyol­dalú szólássza­badság ez, annyi bizonyos.., Z. J. Hétszázhúsz személyes szovjet repülőgép 0 Párizs (TASZSZ) A Le Bourgtt légikikötő­be megérkezett a világ leg­nagyobb repülőgépe, a 80 tonna teher, vagy 720 sze­mély szállításáru alkalmas szovjet AN—22-es repülő­gép. A gigantikus méretű re­pülőgépcsoda a görög mitológiából ismert An­teus óriásról kapta a ne­vét Mit tud az Anteus? 45 tonna teherrel leszállás nél­kül megtesz 11 000 kilomé­tert. Az összesen 60 000 ló­erős négy turbinamotor óránként 740 kilométeres se­bességgel röpíti a gépet a levegőben. Az egyik motor kihagyása esetén biztonsá­gosan folytathatja útját. Leszállásához nem kell be­ton kifutópálya, elég körül­belül egy kilométer hosszú földes térség ls. * A párizsi repülőkiállítás sokezer nézője szemeláttára zuhant le kedden egy ame­rikai repülőgép a légierő B—58-us típusú, atomfegy* ver szállítására is alkalmas delta szárnyú szuperszonikus vadászbombázója. Furcsa véletlen, hogy egy másik B—5H-as amerikai gép 1961-ben ugyancsak a párizsi repülőkiállításon zu­hant le bemutatórepülés közben. A polgári nemzettől a szocialista nemzetig Kállui Gyula előadása Mint már jelentettük, az MSZMP Központi Bizottsága nak Politikai Akadémiáján előadást tartott Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese A polgárt nem­zettől a szocialista nemzetig címmel. Előadását a következőkben kivonatosan ismertetjük. 1-s tőadáso bevezetőjében Kállai Gyula elmondotta: a felszabadulást követő két évtizedben bebizonyuso­dott, hogy Magyarországon voltak olyan erők. ame­lyek a „történelmi osztályok" bukása után kezükbe tudták venni a nemzet életének, jövőjének irányítását. A munkás­osztálynak és pártjának vezetésével leraktuk a szocializ­mus alapjait — megváltoztattuk a társadalom osztályszer­kezetét, megszüntettük a kizsákmányolást és a szocializ­mus teljes felépítésén fáradozunk Megemlékezett a kom­munisták harcáról a felszabadulásért, méltatta a párt sze­repét a háború- és fusizmusellencs demokratikus egység­front megteremtéséért. Elemezte a szocialista nemzet meg­teremtésének fázisalt, nz ezen az úton felmerült akadá­lyokat és azok leküzdésének módját, és ismételten tisz­tázta a nemzeti egység tartalmát. Ezt pártunk a követ­kezőképpen foglalta össze: a szocializmus további építése a munkásosztály vezetésével. Pártunk ezen az alapon tevé­kenykedett, ennek alapján szerveződött újjá a népfront­mozgalom is, és igy vált mind aktívabb politikai ténye­zővé. Az MSZMP VIII. kongresszusa célul tűzte ki a szocia­lista nemzeti egység megtciemtősét, illetve állandó erő­sítését. Ez természetes folytatása a szocializmus győzelmé­ért vívott harc során alkalmazott egységfront-politikának, de a társadalom szerkezetének gyökeres megváltozása minden előzőnél szélesebb összefogást "tesz lehetővé. Tár­sadalmunk valamennyi osztálya és jelentős rétege objektíve erdekeit a szocializmus teljes felépítésében, s ha a napi­renden icvö feladatokat a szocializmus javára oldjuk meg, ez nem állítja szembe vagy nem osztja meg a dolgozókat, hanem ellenkezőleg, még szorosabb egységbe forrasztja oket. A lakosság túlnyomó többségének jelen és jövő anyagi helyzete, egyéni boldogulása közvetlenül a szocia­lista gazdaság erősödéséhez ék fejlődéséhez kapcsolódik, s hu vannak is egymást keresztező kisebb érdekek részlet­kérdésekben, a legfőbb érdekek azonosak. Ezzel hazánk történetében először teremtődtek meg annak reális felté­telei, hogy a társadalom valamennyi osztályára és rétegé­re kiterjedő nemzeti egység jöjjön létre, méghozzá szo­cialista tartalommal. E folyamat természetesen nem harc és vltak vagy tudatos politikai erőfeszítések nélkül jön létre, mégha megvannak is objektív alapjai — kialakításá­ért és megszilárdításáért kemény elvi-politikai-ideológiai csatákat kell vívnunk. A torzításokkal szemben, e politika igazi lényegének megőrzéséhez is kétfrontos harcra van szükség, mert támadják, ferdítik és félremagyarázzák ezt jobbról is, balról is. Egyik oldalról például szívesen veszik a „nemzeti egy­ség" fogalmát általában, dc szocialista tartalom nélkül értelmezik — másik oldalról viszont éppen azt vitatják, hogy ha szocializmust akarunk, hogyan képzelhetünk el széles körű nemzeti egységet, kl ellen kell küzdenünk, hová lesz az osztályharc. A következőkben Kállai Gyula sorra vette és elemezte az ellenvetéseket. A kik csak általában kívánják a nemzeti egységet, el­szakítják azt attól a programtól, amelynek jegyé­ben ez az egység megszületett és izmosodik. Magá­tól értetődik, hogy a kommunisták nem a szocialista elvek és célok feladásával, elvtelen békülékenységgel akarnak mindenáron nemzeti egységet elérni, hanem ellenkező­leg: azért törekszenek a nemzeti egység fejlesztésére, mert ily módon is a szocializmus építésének befejezéséért folyó munka közös frontján kívánják felsorakoztatni az egész nemzetet. A mi nemzeti egységünk szocialista abban az értelem­ben és vonatkozásban is, hogy továbbra is érvényes ma­rad és érvényesülnie is kell benne a munkásosztály vezető szerepének. A munkásosztály történelmi szerepének érvényesülését azon mérjük, hogy milyen mértékben közeledünk ahhoz a célhoz, amelynek eléréséért az oszlály, a nép, az embe­riség legjobbjai oly áldozatosan harcoltak. Feje tetejére állított logika lenne, ha valaki a munkásosztály vezető szerepét látná veszélyeztetve amiatt, mert a szocializmus alapjainak lerakásával és teljes felépítésével valamennyi dolgozó osztály és réleg objektíve szocialistává válik, te­liül Jellegében közelebb kerül a már korábban is szocia­lista munkásosztályhoz, s mindennek eredményeként a dolgozó osztályok szövetsége magasabb szintre emelkedik. Nem a fejlődő nemzeti egység veszélyezteti tehát a munkásosztály társadalmi vezelő szerepét, hanem éppen nz, hogy a kellőt elválasztják és szembeállítják egymás­sal, ami gyakorlatilag úgy jelentkezik, hogy vagy a mun­kásosztály' politikájából igyekeznek kiiktatni a nemzeti egység megteremtését, vagy pedig a nemzeti egységet óhajtva, bizalmatlanságot táplálnak a munkásosztály és annak társadalmi vezető szerepe ellen. A nemzeti egység és a munkásosztály vezető szerepe elválaszthatatlanok. A szocialista nemzeti egység politikája nem politikai nivellálódást jelent a sokféle, ilyen meg olyan nézet ösz­szekeveredéséből kialakuló valamiféle közbeeső szinten, ha­nem a társadalom valamennyi osztálya tudatosságának fo­kozatos felemelkedését az élen járó osztály politikai szín­vonalára. Ameddig különbség áll fenn az egyes szocialista osztályok és rétegek politikai tapasztaltságában, szerve­zettségében és öntudatában, addig a legfejlettebb szocia­lista osztály —tehát a munkásosztály — kötelessége az, hogy politikailag vezesse és magával ragadja a többieket. Ez nem kiváltságokban, hanem a példamutatásban, a fegyel­mezett munkában, a nagyobb fokú politikai aktivitásban és felelősségtudatban nyilvánul meg. Beszélt az előadó a szocialista nemzeti egység kapcsán az osztályharc kérdéseiről is. Az MSZMP elvetette az osz­tályharc szakadatlan éleződésének káros elméletét, azon­ban az ellenséges elemek és kísérleteik ellen folyó küzde­lem az osztályharcnak ma ls érvényben levő egyik formá­ja. Ám leegyszerűsítés lenne csupán erre korlátozni, vagy éppenséggel ebben látni az osztályharc lényegét. A szocia­lizmus építésének időszakában a marxisták az osztályhar­cot olyan átfogó küzdelemnek fogják fel, amely a régi ka­pitalista világ ellenállása, az összes visszahúzó erők ellen folyik a szocializmus teljes győzelméért. A szocializmus építésének időszakában az osztályharc frontvonala nem húzódik olyan könnyen láthatóan, mint egy rajzpapírra húzott vonal. Nem mindig szemtől szem­ben állnak nyíltan és világosan felismerhetően a szocializ­mus hívei és ellenségei. A küzdelem sokkal bonyolultabb, összetettebb. Előfordul, hogy nem is megnevezhető szemé­lyek ellen kell harcolni, hanem a társadalmi gyakorlat mélyebben meghúzódó tendenciái; tulajdonságok és szoká­sok ellen, amelyek jó néhány olyan emberben is megvan­nak, akik egyébként a szocializmus hívei. A szocializmu­sért küzdő osztályok és rétegek és általában az emberek átnevelése is osztályharc, de formája nem nyílt és köz­vetlen, hanem közvetett. Ilyen esetekben természetesen a módszerek és eszközök is mások, bonyolultabbak. Nyilván­való, hogy a „proletariátus diktatúrája szívós harc, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pe­dagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen". E z a helyzet, jelenleg nálunk ls. Az osztályharc súly­pontja mindinkább olyan területekre tevődik at, ahol nem közvetlenül az aktív ellenséget kell le­győzni, hanem a társadalmunkban még mindig méglevő objektív visszahúzó tendenciákat, a polgári ideológia mér­gező hatását, emellett, sokszor még saját fogyatékossága­inkkal is meg kell küzdenünk. Már a VIII. partkongresz­szus megállapította, hogy jelenleg a gazdasági építőmunka és az ideológiai harc az osztályharc fö frontja. Természe­tesen nem azért, mintha a gazdasági posztokon vagy az ideológiai élet különböző területein rendszerünknek nagy száml>an lennének ellenségei, hanem azért, mert elsősor­ban itt kell és így tudunk előrelépni a szocializmus teljes győzelme felé. Ugyanakkor itt húzódnak még meg a ré­gi társadalom erőinek és hagyományainak rejtett tartalé­kai — amilyenek például: a burzsoá erkölcs azaz erkölcs­telenség. a „kéz kezet mos" elvtelen összefonódás, pénz­haj húszas, karrierizmus, egocentrizmus, közösségellenes in­2 dél-magyarország szerda, 1965. június 16.

Next

/
Thumbnails
Contents