Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

II kemizálás műhelyében Boldogan tettem eleget a Dél-alföldi Mezőgazdasági leti — lemaradtunk a Bácsmeghívásnak, hogy ismét Kísérleti Intézettel, hogy Kiskun megyeiek mögött. A látogassak el a Bács-Kiskun átveszik a helyben kiala- kutatókat, az új termelési megyei Fülüpszállásra. Most is azt mondhatom, amit egy évvel ezelőtt: a maga nemében páratlan érdekességé kutatóműhely a fülöpszállási halár egy kis darabjára. Termőföldet „gyártanak", olcsó es hatásos eszközökkel. kult új termelési módszere- módszerek zászlóvivőit megket, s saját gazdaságukban becsülik nálunk is. Szívesen is alkalmazzák azokat. El- \ álasztjak be őket különféle mondjam-e, hogy a jövőt il- párt- ég állami vezető tesletöen ez a közösség is de- tületekbe. Ez azonban önlibábokat kergetett itt 60- magában még kevés. Vankáig. Ügy vélték, jó termé6- nak kérdések, melyekben a eredményekre csak akkor kutatók felelősségére hatáD*. Herke Sándor Kossuth- számíthatnak, ha meggyőzik rozottabban kellene dönteni. díjas professzor kezdeményezésére 12 évvel ezelőtt kezdődtek el a kutatások a kiskunsági „szöcskelegelő; kön". S azóta az itt dolgozó kutatók már megtalálták a ..iermőföldgyártás" kulcsát. Most azonban a fülöpszáliási kísérletek áttekintése közben lépjünk egy percre mar tudományosan kemizált haza. Csongrád megyébe, őszi árpájukhoz. Négy máJónéhány szövetkezeti szak- zsa szakszerűen adagolt múembertől halottam már, hogy . -_,„ „ „. . hosszabb tapasztalataik ,raKya hataséra most 20 ma' alapjan a műtragyafethasz- körüli átlagtermést várnalas költségei nem állnak nak. A csodálatosan szép egyenes arányban a nyert árpatáblákból csak a legtöbblettermés értékével. S szalasabb emberek ,atsza_ ne restelljuk kimondani, w>* vannak gazdaságok, melyek nak Tapasztalták, hogv a megyénkben már nem szí- foszforral hatásosan kezelt vesen veszik a műtrágyát, területeken még a tavaszi (Tanúja voltam e®r beszél- viznyomas , pusztlthat getésnek, amikor Hidas Fe- , * „ renc, v a Csongrád megyei oiyan "tértekben, mint edAgrokér Vállalat igazgatója dig. Hencz Györgyék ezután 800 vagon szuperfoszfátot egy olyan területet mutatakart „résózni" Bács-Kiskun tók ^ ^ szántóföld megvenek, mivel ez Csöng- . , ^.. . , rádban jelenleg eladhatat- voh valamikor, az utóbbi lannak látszik. három évben azonban már semmire sem volt jó. Hogy flZ „eszi nem eszi elw" igazán jól lásauk a tudoS mire bejártuk a fülöp- niány művét, motoros kaszállási állami kísérleteket szakKaI néhány rendet váes a szomszédos hatezer .. . , . holdas Vörös Csillag Tsz «attak a 00 holdr>yi nadra«" határat, megértettük. hogy kötésig érő fúben. Ezt a hemiért nem kell a szuper- refüves keveréket tavaly tefoszfát Csongrád megyében. lepitették Harmati István és Azért, mert nálunk ma még Szekér Tamás kutatók réóamolyan „eszi-nem eszi..." (rasai aiapjan. Most takarítelv alapján használjuk ják be az első termést, „ a ket a különféle, valóban holdankénti zöld tömeg száz nem olcsó hatóanyagokat. S mazsa k&rü, Vajon miazutan aratáskor ugyanezt be kerü,t ^ a -Varazslat?.. válaszolja a föld is a gaz- A ^ f6agronómusa a sovány, beteg talajokat is- Nem tartozik ide. mégis tállótrágyával. De hogyan? meg kell említeni a kiskunHiszen éppen a szűkös ta- dorozsmai homokkísérleti karmánytermés miatt na- gazdaság másfél évtizedes gyón szegényes volt az ál- ragyogó sikereit. Értekezlelatállomány. tek, tapasztalatcserék követik itt egymást, ezek azonHencz György, a tsz el- ban keveset érnek. A donöke elvezetett bennünket a rozsmai kísérleti gazdaság is a mai napig csak afféle mutatványos hely, ahová immár tíz éve járunk csodálkozni, de még mindig nem látunk mellette egy kiskunsági allami gazdaságot, vagy éppen egy fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, * egyszóval olyan nagyüzemeket, ahol az új termelési technológia érvényesülhetne a régi, elmaradott módszerekkel szemben. Pedig a tudomány művelőinek szemében a dorozsmai kutatások is vannak olyan mint a fülöpszálrangosak, lásiak. Csépi József A századik exportpiac A világ pamutszövet-exportjából 2,5 százalékkal részesedik magyarország. Ez az arány látszólag nem sok, de az ország nagyságához mérten mégis figyelemre méltó és tekintélyes helyet jelent az exportáló vállalatnak. a HUNGAROTEXnek. A kivitel különösen a felszabadulás óta nagymértékben emelkedett. 1938-ban mindössze 9 millió négyzetméter magyar pamutáru került külföldre, az idén pedig már a 150 millió négyzetmétert is meghaladja az export, s ebből mintegy 100 millió négyzetméter a nyomott mintás kelme. Immár száz ország vásárlóinak ízlését kell eltalálniuk, megsejteniük a magyar textiltervezőknek. A századik e'xoprtpiac Kanada. A közelmúltban Budapesten járt kanadai üzletembereket a férfi és fiú sportruházati cikkek érdekelték. A magyar textilanyagok egy része ugyanis méteráruként, egy része pedig feldolgozva, konfekciótermékként jut külföldre, s a kanadaiak is kész ruhát kívánnak innen vásárolni. A HUNGAROTEX exportkollekciója 3400 új szín, rajz es szövésmintát tartalmaz. Gazdag képzőművészeti program Kapcsolat jugoszláv művészekkel Egyesztendős a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-magyarországi Jerületi Szervezete. A Magyar Képzőművészek Szövetségének tavaly a vidéki képzőművészeti élet átszervezéséül hozott határozata értelmében alakították meg az új szervezetet. Központja Hódmezővásárhely lett. tekintette) az ott működő, nagy hírű művésztelepre. Az új szervezet Koháv György kétszeres Munkácsy-díjast titkárul, dr. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgatót szervezőtitkárul választotta A szervezet öszszekötóje a Szövetség központjával való kapcsolat tekintetében Szelesi Zoltán szegedi művészettörténész. A vezetőség munkájában részt vesz — helyi ügyintézőként — Koszta Rozália gyulai festőművész, aki Békés megyét, valamint Pintér József szegedi művész, aki Szeged képzőművészetét képviseli. — A szervezet egy esztendős működése alatt — mondja Pintér József — egészséges szelekció révén a szakterület tekintélyét emelpontos föld is a dáknak: „eszik, nem eszik... adalokkal „oigáj. 830 forint Fülöpszállás nyitott könyv- Volt a kutatók által összeként bizonyltja: ha ponto- ál]itott fűmagkeverék ^ a San tudjuk, mikor mit kell „ , adagolni a talajnak, a vál- talajművelés és az al kai motozás nem marad el. Csöng- zott műtrágyák holdankénti rád megyében még mindig értéke pedig 1239 forintot tart a „nitrogén-őrület. Bács- tett ki Tehát a 2069 forjnt_ Kiskunban azonban éppen ........ . ... a tudomány útmutatása alap- nyl holdankénti beruházás ján már szűnőben van a mór az első kaszaláskor csak nitrogénben való gaz- megtérült, dálkodás. A műtrágya alatt már nemcsak pétisót érte- | kutatók receptje SZCriltt nek a gyakorlati gazdák. Tudják, hogy igazán jó ter- A Vörös Csillag Tsz Beméseredményéket a talajok zosztája—1 búzája is — igénye szerint a különféle melynek ugyancsak Harmati hatóanyagok jól összeválasz- István és Szekér Tamás kutott kombinációja adhat tatók receptje szerint vetetesupán. lék meg az ágyát — páratTavalvi riportomban 20 laou' 'A várhatj alla*T termést itt mar csak elemi máma körüli búzatermésekcsapáe nyomhatja 20 mázsa ről, eddig alig látott lucer- alá. A vegyszeres gyomirnahozamokról, 60—70 mázsa tással együtt alkalmazott holdankénti szénatermés- karbamld°s lombtrágyázás is _ megmutatta igazi hatasát. A ered menyekről írtam. S változás érzékeltetésére emmindezt úgy érték el a ku- lítette meg a tsz elnöke, tatók, Hogy kezdettől fogva hogy volt itt már jobb évldzárták az istállótrágyát a 3árat is- amikor ugyanerről a területről az elvetett matalajjavításból, csupán „ke- got alig kapták VJmlL mizáltak". S most már biz- Azt már talán fölösleges is vást M merik jelenteni, elmondanom, hogy mit láthogy a humuszos kötött ta- lunk a gazdasa*„ lucernásá. . , , . , , ban. A szakszerűen „kerrulajokon a bura. a kukorica, zalt>. lucel-nást e növény a lucerna és más szemes legkiválóbb ismerője is boltekarmányok alá tel jesen fe- dogan mondana magáénak, lesleges az tstállotrágyázáa. jme amit tíx éven keresz_ Az Istállótrágyát — mond- tül csak sejtettek a kutatók jak — vigyük a homokra, a parcellái, most kilépett a szőlőkbe, a gyümölcsösökbe köztermesztésbe. A határjá„,. . , . , . rast követő megbeszelcsen es a zöldségtermesztésbe, A ,zó eseU eRy masik Csong. szakszerű kezclée hatósára rád megyében is időszerű Fülöprzallason a korábban témáról: ma már nem csupán belvízelvezetésre, haalig 20—30 centiméteres termőréteg tíz év alatt további hűaz centiméterrel vastagodott. nem általános vízrendezésre vzn szükség! Belvízelvezető csatornáink már általában tannak. Azonban a terepviszonyok olyanok, hogv a víz természetes gravitációs úton nem tud mindenütt lefolyni. Ezért a táblák tömbösitéséílven tudományos té- vei egy időben gondoskodni a kísérleti telepeken kell bizonyos vizilepcső-, rendszer kialakításáról is. fl Vörös Csillag Tsz bizonyít! Az nyek azonban kiállítási látványosság erejével hatnak ma még. Szívesen mondják rá a gyakorlati gazdák: „itt lehetnek rekorderedmények, mert itt semmi sem drága". Nos ez az önámítás teteje. Az említett fülöpszállási Vörös Csillag Tsz vezetői megállapodást kötöttek a fl dorozsmai „mutatványos" hely Egy idő óta nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy mi, Csongrád megyeiek egy és másban —amj a szövetkezeti termelést illúí a fntyytUútáctút Pécsi gond: a város és a táj védelme A városi élet, az iparosítás fejlődése sok előnnyel jár, azonban számos hátrányos, az egészségre káros hatása i6. van. Egészségtelen levegő Pécsett az új erőmű 1959 óta üzemel és most fejezik be a 200 megawattos teljesítményre való bővítését. Az üzem helyének kijelölésekor megfeledkeztek az egészségügyi követelményekről, s így a város délkeleti részén a város testébe beékelt üzem elhelyezése nem szerencsés. Naponta mintegy 160 mázsa pernyét és sok mérges gázt, főként kéndioxidot okádnak kéményei. A pernyehullás ellen elektrosztatikus pernyeelválasztó felszerelésével védekeznek, a kénes gázok azonban továbbra is mérgezik Pécs élővilágát. Alacsony kalóriájű szenekkel dolgozik, ígv nagy a salak termelése. A salak a zagyvatavakba kerül. A felmérések szerint a zagyvatavak vizének eltávozása után évente 1 millió köbméter menynyiségű finom por marad vissza. Az egészségügyi szervek vizsgálatai megállapították, hogy a kiszikkadt zagy porának 13,4 százaléka a 0—5,8 mikron. 31,1 százaléka az 5,9—30 mikron nagyságú szemcsékből áll. Az elektrosztatikus porelválasztók csak 30 mikronnál kisebb porszemcséket fognak meg, amik végül is a zagyvatavak apró porát szaporítják majd napi másfél mázsával. A szilikózis elleni küzdelemben tehát mindent el kell követni az újabb szilikózis források elszigetelésére. A salakban ugyanis sok a kovasav, amelynek az 5 mikronnál parányibb szemcséi a tüdőhólyagocskákba hatolva éles élükkel sebet okoznak. A sebnél a sejtek elburjónzanak és csökkenti a tüdő légző felületét: ez a szilikózis. Pécs levegőszennyezettsége lassan vetekszik a nyugati ipari centrumok rossz levegőjével: egy négyzetkilométeren 500 tonna évi szennyezőanyag található. Az erőműhöz vezető Felszabadulás útján a mérőállomás másfél évvel ezelőtt a szennyeződést 2704 tonnának mérte. Ez pedig meghaladja egyes Ruhr-vidéki városok levegőjének szennyeződését is. A tapasztalatok szerint 5—6 év alatt 30 millió köbmétert meghaladó salakmennyiség gyűlik össze, és ennek elhelyezése napról napra nagyobb gondot okoz a fejlődő városnak. Salak a termőföldön Eddig a salaktevméket az erőműtől nyugatra elterülő tüskésréti zagyvatavakba helyezték el A probléma megoldásával megbízott ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat a Tüskésréten további 190. az erőműtől keletre elterülő Üszögpuszta határában 43. a délkeletre fekvő Kozarmisleny község határában 113, összesen 346 hektár mezőgazdasági terület elfoglalásával tervezi megoldani a salak elhelyezését. A salak elhelyezése azonban nemcsak a termőföldek védelme, hanem közegészségügyi, városrendezési, esztétikai, közgazdasági szempontból is érdekes kérdés. Annál is inkább így van. mert a szénbányák által kihasznált külszíni fejtések és palahányók helyének rendezése is öszszefügg ezzel. A város a bányák egy részével szinte összenőtt és a bányaterületek rendezése tulajdonképpen belterületi rendezési feladattá vált. Ötezer ember évi kenyere A táj védelmében Várnai Tivadar egészségügyi főmérnök javaslatot dolgoaott fa: maradjon meg a mar említett 346 hektár -termőföld, továbbá az erőmű salakjaval a város belterületének határán levő nagybányaréti palahányó környékét és a Lantos-völgy felhagyott külszíni fejtéseinek bányahelyeit töltsék fel. A nagybányaréti palahónyónál 53, a Lantos-völgynél 89, ez utóbbinak déli oldalán 12, összesen tehát 154 hektár terület kapcsolható be újra a mezőgazdasági termelésbe. Így a 346 hektár fel nem használt mezőgazdasági területtel együtt 500 hektárt lehet termőterületté tenni, amin évente 10 ezer mázsa kenyérgabona teremhet meg: ötezer ember évi kenyere. Városrendezés és zagytemető Ha megvalósul a pécsiek javaslata, amelyet gazdaságosságai tekintve bátran mondhatunk újításnak is. akkor kialakulhat a város egészséges környezete. Az egészségügyi főmérnök elgondolása szerint a bányagödrök zagy temetővé t örténő átalakítása egyszerűbb és olcsóbb, mint az erőműhöz valamivel közelebb esö termőföldek elfoglalasa. Amíg az eredeti terv szerint 3 ezer köbméter föld kellene hektáronként a zagytavak letakarásához, addig a bányagödrök feltöltése után lényegesen kevesebb. Az Í1M tervei szerint a zagytavak vizét több ezer folyóméter csővezetékkel kell elvezetni, ezzel szemben a bányagödrökből a víz szivattyúk és energia felhasználása nélkül folyna le a meszesí és szabolcsi patakmedrekbe. A két elgondolás között tehát több millió forintos különbség van és egy ilyen nagy beruházásnál nem mindegy, mennyi a megtakaritas, melyik megoldás a gazdaságosabb. Ezért okoz a városnak gondot nemcsak a megoldás, hanem a megoldás módja is. Kádár ttdön tük. Elértük, hogy az új szervezetnek csak a Képzőművészeti Alap tagjai lehettek tagjaivá, így az előző szervezet 27 szegedi művészéből csak 18-an maradtak az új szervezetben, azok, akik átlagosan országos szinvonalat képesek elérni. A nívóemelkedés — meggyőződésem szerint — örvendetesen mutatkozott meg a múlt évi nyári, az idei téli tárlaton Szegeden, a tavalyi gyulai várbeli kiállításon, s főként most, az új szervezetet reprezentáló I. Délalföldi Kiállításon. E kiállítások azt az egészséges felfogást tükrözik, mely szerint az egysíkúan konvenciózus kifejezési módokkal ellentétben gazdagabbá, tematikailag és művészi nyelvezet tekintetében sokoldalúbbá kell tenni munkánkat. Amint tapasztalható, ennek az elvnek az érvényesítése szellemében helyet kap a kiállításokon, mind az úgynevezett alföldi iskola hangvétele, mind pedig a szegediekre inkább jellemző európaias, ha tetszik városias iskola képviselőinek szemlélete. Ügy érezzük, ez így helyes, így egészséges, a fejlődést egyedül csak ez biztosíthatja. — A szervezet évente kétszer közgyűlést rendez, melyen ezek, s más, időszerű problémák kerülnek napirendre — a konstruktív segíteniakarás. a művészek baráti kapcsolata elmélyítésének szellemében. Áprilisban a szervezet kijlön is megvitatta a szegediek alkotó es más, az alkotással összefüggő problémáit. A szervezet távlati tervét illetően: megállapodtunk a jugoszláviai Zentai Művésztelep alkotóival való cserekiállitásra vonatkozóan. Erről tárgyaias folyik a zentai akkal. Művészcscrére is kilátás van: a zentaiakat a vásárhelyi művésztelep látja majd vendégül, a mieinket a Zentán működő telep.D. E. A hegedű M majd megreparálom üt* :: f'ypm | (Bálint Gyula (elv-) Rontó, barbár kezek „hagyományosan" és „szenvedélyesen" le-Ietürik a Dankószobor hegedűjenek nyakát. Nem is sejthetjük, mi ebben az orom — de hogy minden jóérzésű ember bosszankodik miatta, ahhoz kétség nem fér. Most ismét új nyakat csináltak a nótaszerző hegedűjének, a Tömörkény István Szakközépiskola tanulói: Szászfalvi Ilona faragta. Csonka János illesztette a helyére. Remélhetően nyakon csípik azokat, akik esetleg ismét megirigyelnék a hegedű új nyakát. 4 otl-magyarorszaKedd, 1965. június 15.