Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

FIATALOK A „legmeredekebb" hónap FÓRUMA Nem váratlan, hiszen évről évre visszatér, mégis mindig új, mindig isméretien, mindig izgalmas a vizsga. Beszámoló, kollokvium vagy szigorlat — szinte mindegy: Jól fel kell készülni rá, hogy sikerüljön. A város valamennyi részében. parkokban, albérleti szobákban, kollégiumokban tanulnak a diákok. A vizsgaidőszaknak hangulata van, s e hangulat alól a város sem tudja kivonni magát, hiszen Szeged az ezernyi főiskolásé, egyetemistáé is. A vizsgák előtt együtt izgulnak, a vizsgák után együtt örülnek — vagy szomorkodnak — velük a szülők, a házinénik. a diákotthoni gondnokok, a barátok, az ismerősök, az egész város. Mintha mindannyian vizsgáznánk! Júniusi séta a vizsgaláz körül Még egyszer a légfűtéses cserépkályhárot ..Szigorú tanító ez az élet nagyon ..." dúdolja egy cslkospulóveres fiú az egyetemi könyvtár lépcsőjén föllépkedve, hóna alatt zilált jegyzetköteggel. Két lépcsövei lemaradt társai nevetnek, s miután eképp megbírálták sorsukat, beletörődnek: beülnek ők is az olvasóterembe. Az „anyaghegyen" keresztül A könyvek; a füzetek; a lehajtott és tűnődve fölemelt fejek; két szomszéd halk suttogása a jegyzet felett; az, ahogy az érkező fiúk éppencsak átfutják a Népsportban az eredményeket, s máris neki a tanulásnak, a komolyra ráncolt homlokok — minden a kollokviumi időszakra vall a hatalmas teremben. Tanulnak: az egyetemi könyvtár folyosóján, egyedül, kettesével, csoporttársakkal konzultálva. Az egyik asztalnál fiú-lány tanulópár. Bizonyos, hogy nemcsak tanulásra szól a szövetségük, de az is tény, hogy most nem kedves szavakat suttognak összebújáskor. Szinusz, koszinusz, ekvivalens... — ilyen és hasonló „szépeket" mond a fiú, és a lány szeméből látszik, sikere van az „udvarlásnak" — igen, érti. A Rákóczi téren nagy kőoszlop tövében látom a másik part. Ülnek a füzetek mellett és a füzeteken, nevetgélnek, összehajolnak. Forduljunk el. itt alighanem rövidke csókszünet következik. Titokzatos ajtó A villamosmegállónál feketébe öltözött lány borul egy másik lény nyakóba: „Jelesre menteeem!" Az Irinyi kollégiumnak a 1/17 A ÍJDIIKIT Belépés előtt már nem sokat cr a tanulás, jegyzetekre, r«*i/Ufti/nonn könyvekre itt már nincs szükség. A gvógvszertani intézet folyosóján várakozó. Izgul! negyedéves orvostanhallgatók inkább csak szokásból nézegetik a kezükben szorongatott, gyűrött feljegyzéseket, míg rájuk nem kerül a sor A nagy finisben Az ötödéves orvostanhallgatók helyzetét nehéz meghatározni. Az egyetemtói már elbúcsúztak, de nemcsak az az öt szigorlat tartja őket mégis a megszokott falak között, amit ebben a vizsgaidőszakban kell letenniük, hanem a még hátralevő hatodik, a szigorló év is. A ballagás után vannak már, de a nagy finis előtt. Az igazi hőstett Kindl Imre és Hómann János szerdán jutottak túl második, illetve harmadik szigorlatukon. Azóta már bizonyára kipihenték magukat, sőt nekifogtak a következő tárgy tanulásának Is, de aznap még nagyon friss volt az élmény. — Először az igazságügyiorvostanból, ma közegészségtanból mentem le — mondja Kindl. — Sikerült mind a kpttő, bár igazságügyből a négyessel meg kellett elégednem. Előtte volt a ballagás, no meg — egy pillanat szünetet tart — megnősültem. Hát ez igazán hőstett! Az öt szigorlati tárgy mellé önként vette fel a hatodikat. Vajon melyik lesz a legnehezebb? — És még csak nem is húzta fel a gyűrűjét a vizsgához — szól közbe nevetve Hómann János. — A lányok ugyanis sokszor gyűrűt húznak. mégha nem asszonyok vaev menyasszonyok ls, hátha meglágyítják vele a vizsgáztató szívét. Cím- és ranggyujtő Mire az ötödik év végéhez eljutott annyi címet és rangot gyűjtött össze magának Herczeg János, hogy azt bárki megirigyelhetné: a Semmelweis Kollégium titkárhelyettese, az évfolyam KlSZ-títkáia, állami ösztöndíjas és a „summa cum laude" várományosa. — Talán még korai erről beszélni — mondja —, bár eddig még minden vizsgámat sikerült Jelesre letennem. Most is? — Igen. Az igazságügyiorvostan és a tüdőgyógyászat szigorlat is ötös lett. Most a közegészségtan, az urológiai és a fül-, orr-, gégegyógyászat következik. A tanügyi reform annyiból érintett bennünket, hogy az igazságügyi-orvostan és a közegészségtan azelőtt államvizsga tárgy volt, most „csak" szigorlatozni kell belőle. „Szerzetes barátok" — Máskor igyekszünk elkerülni a „szakbarbárságot", olvasunk, sportolunk, szórakozni is el-eljórunk — meséli Pesztenlehrer István —, de most, mint a középkori szerzetes barátok, ki sem moccanunk a kollégiumból. Hiszen, ha el nem rontunk valamit, akkor június 25-el elkezdődhet számunkra is a nyári szabadság. — Az utolsó teljes nyári szabadság az életben — teszi hozzá Herceg János, egyáltalán nem letargikus hangsúllyal. — Ezért is érdemes megdolgozni. F. K. főiskolára néző ablakaiban < fürdőruhás lányok könyv- i vei, arcukat a nap és a tu- j domény felé fordítva. Egyi- j kük még a haját is becsavarta, hogy maradéktalanul felhasználja az időt. A főiskola tanszékein, a „titokzatos" ajtók elótt a feszültség, az Izgalom bűvös körében várakoznak a kollokválók. Aki kilép, az az ünnepelt, a csodálatos, a nagy. mindenki ót kérdezi — kivéve egyet, azt, aki ezalatt szerényen surran be az ajtón, rekedtes hangon köszön a professzornak, aztán — természetesen bal kézzel — választ valamit a tantárgy rejtélyes „étlapjáról". Csemegét vagy feketelevest? Hej, sok függ ettől a mozdulattól! Van, aki egész nyáron át „sziesztázik" egy nehezen emészthető tétel után. A Petófi Sándor fiúkollégium régi lakója. Faragó Gábor harmadéves matematika-fizika műszaki-szakos elkalauzol szobájukba, a 210-esbe. A 210-es lakói A szobában mindenki tanul. Honti László elsőéves matematika-rajz szakos az analízist „kérdezi vissza" magától, füzete tele van levezetésekkel ; Oláh Ferenc harmadéves matematika-fizika-ének szakos az etikajegyzetbe mélyed gondterhelten. Az elsőéves matematika-fizikus Bartha Kálmán lélektani szigorlatára készül, jelenleg fekve, mert már minden pózban végigpróbál, ta a tanulást ma délelőtt. Időnként, ha valaki belép a szobába, refrénként kérdezi állandóan ugyanazt: nem láttad a „pedlélektanomat"? Nem te vitted el? Jönnek, mennek a fiúk. Magas, vékony fiatalember lép be. sötét ruhában, borús arccal. Nem hiszik el neki, hogy „elhúzták". Félévkor négyese volt analitikus geometriából. r- Először ment, aztán belezavarodtam — mondja keserűen a részvéttől körülvett szobatárs. — Bandi mit kapott? — Nem tudom, most ment be utánam. — Most mivel vigasztalódik? — kérdeztem a geometria mai áldozatát. — A következó tantárgygyal — feleli, nyakkendőjét oldozva. — Hiába, nagyon sok a tananyag, nem lehet kihagyni egy napot sem. Meg aztán ... szeretném újra elérni a félév! négyes átlagomat. Slmai Mihály Néhány hétlel ezelőtt „Már a feltételezés is megéri a fáradságot" címmel foglalkoztunk lapunkban Török József tápéi kályhásmester légfűtéses cserépkályhájának ügyével. Visszaidézve a cikk mondanivalóját: az illetékeseknek el kellene dönteniük, végre, használható-e ez a cserépkályha vagy sem. Ha igen, gondoskodjanak elterjesztéséről, ha nem, ezt közöljék Török Józseffel, hogy megnyugodjék, ne higgye azt, hogy ő is a „nehéz emberek" sorába tartozik. Cikkünkre három nagy súlyú országos szerv válaszolt. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke, Tasnádi Emil levelében közölte, hogy az OTM iparjogvédelmi tanácsa még 1962 novemberi ülésén foglalkozott Török József szabadalmaztatási kérelmével, de az előírások értelmében kénytelen volt elutasítani: A kályhát ugyanis már a bejelentés előtt több helyen nyilvánosan használatba vették, ezért a rendelet értelmében nem számít újdonságnak, nem szabadalmaztatható. A Fővárosi Bíróság másodfokon is elutasította a kérelmet. Mindebből megállapítható, hogy a légfűtéses cserépkályha nem lehet találmány. A megoldás jósága önmagéban nem jelent szabadalmazhatóságot, ha a megoldás nem új. De jó-e egyáltalán a kályha? A Belkereskedelmi Minisztérium TÜZEP főigazgatósága hőenergia-felügyeletének műszaki vezetője. Kaszó Lajos is válaszolt cikkünkre. A válasz az általuk 1963-ban kiadott szakvélemény másolatát tartalmazza, amiből cikkünkben bőségesen idéztünk. Ezek szerint a hőenergia-felügyelet fenntartja korábbi álláspontját, melynek értelmében a Tőrök-féle cserépkályha kivitelezése ugyan még nem tökéletes, több munkaráfordítást és anyagot ls Igényel, mint a szokványos, de szélesebb körű bevezetési lehetőségének megállapítása céljából előbb gazdasági számitások elvégzésére lenne szükség. Ezeket a számításokat, s ezt megelőzően, a szükséges vizsgálatokat az EM Országos Szakipari Vállalat végezte el, amely állandó döntőbizottsági szakértő cserépkályhák ügyében. A Törökféle cserépkályhával először, mint újítással foglalkoztak, de 1963-ban kelt határozatukban nem fogadták el. Amint most a vállalat igazgatójának, Tátrai Jánosnak leveléből értesültünk, 1964 júniusában felülvizsgálták korábbi döntésüket. A helyszíni vizsgálatot végző bizottságban a szakipari vállalaton kívül részt vett az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet szakértője is. Végeredményben megállapították, hogy a Török-féle cserépkályha ' nem rossz, valóban tüzelőanyagot lehet vele megtakarítani. De a bizottság a légvezetékes cserépkályha általános elterjesztését mégsem javasolta, mivel a fűtőteljesítmény növekedése a szokványos cserépkályhák által előállítható hőmennyiséggel szemben nem annyival nagyobb* hogy a légfűtéses cserépkályha építéséből eredő munkabér és anyagtöbblet országos használatbavétel esetén megtérülne. összefoglalva a véleményeket: Török József légvezetékes cserépkályhája, melyből Szegeden és a város környékén több száz működik, jó. Használóik valóban szenet takaríthatnak meg vele. Építőjük is nyugodt lehet, nem „nehéz ember" ő. akit nem akarnak meghallgatni vagy megérteni az illetékes szervek. Javaslatát. kályháját jól megvizsgálták, s a döntés alapos megfontolásból született. F. K. A „Magyar Mezőgazdaság" ankétja a szegedi újságiróklubban /[ IS ADU FI FITT JeIkéP és valósig egyszerre: a természettudományi kar rét l ' ' épületének bejárata előtt, az Aradi vértanúk terén csalllllllllllllllllllllllltlllllllllllllilllt llllllllllll patosan-esoportosan tanulnak a kar diákjai. Lányok és fiúk, valamennyi évfolyam hallgatói. Hogy tavasz van? Lehet, de kl ér rá észrevenni? A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezetének állattenyésztési szakosztálya és a Magyar Mezőgazdaság szerkesztősége pénteken író—olvasó ankétot rendezett az újságíró klubban. Az ankéton tszelnökök, agronómusok, állattenyésztők. állatorvosok, tanárok, az állattenyésztési felügyelőség dolgozói, valamint tanácsi szakigazgatási szervek vezetői. munkatársai vettek részt. Az ankétot B a 11 a b á s Sándor, a Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója nyitotta meg. majd d r . C z a k ó József, a Budapesti Állattenyésztési Kutatóintézet tudományog osztályvezetője a legkorszerűbb szarvasmarha-tenyésztési eljárásokról tartott előadást. Bevezetőben beszélt a szarvasmarha-tenyésztés helyzetének alakulásáról a nyugati országokban. Hangsúlyozta. hogy ezen a területen is fokozódik a marhahús fogyasztása. s ez nekünk exportlehetőségeket jelent. Bemutatott néhány táblázatot, prognózis számításokat, hogyan alakult a nyugati országokban a szarvasmarhaállomány. Itt is előtérbe került a vegyes hasznosítású maj-ha tenyésztése. A továbbiakban a magyartarka fajta szarvasmarha tulajdonságait Ismertette, mely mind a kétirányú szükségletet, vagyis a tej- és hússzükségletet egyaránt kielégíti. Az istálIózásról elmondotta. hogy nehéz olyan istállótípusok kialakítása. amelvek minden szempontból megfelelnek. Kiemelte. hogy a termelés szempontjából a hőmérséklet nem alapvető dolog. A takarmányozás dönti el, hogv milyen legyen az is> tallózás. Majd feltette a kérdést: milyen legyen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének iránya? Véleménye szerint a tejtermelő képesség fokozása a döntő, ugyanakkor a hústermelés csökkentését nem szabad megengedni. Foglalkozott a borjúneveléssel. Kiemelte. hogy különösen a mesterséges készítmények felhasználása fogja csökkenteni a tenyésztés önköltségét. Az előadás után d r. Fehér Károly, a Magyar Mezőgazdaság szerkesztője ismertette a folyóirat célját és feladatait. Elmondotta* hogy a lap igyekszik tudományos cikkeket közölni* ugyanakkor a tsz-vezetőknek is hasznos tanácsot és olvasmányt is kíván adni. A Magyar Mezőgazdaságot az egész országban egyre többen olvassák. A lap tábora szélesedik. És éppen ezért szükséges, hogy időnként az olvasókkal megvitassa a legfontosabb feladatokat. A megjelentek közül többen felszólaltak és többek között javasolták, hogy a lap tsz üzemszervezés) kérdésekkel is foglalkozzon, adjon tanácsot a háztáji állattenyésztőknek, ismertesse a mezőgazdasági szakomberekkel, a lap olvasóival a legújabb kutatási eredményeket és a legjobb tenvésztési módszereket. A szatymazi földmüvefszövetkezet azonnal) hatálylyal alkalmaz gyakorlattal rendelkező kisvendéglői felszolgálóba* és élelmiszerbolt! eladókat Jelentkezni lehet a szatymazl földművesszövetkezet központi Irodájában. k. 4368 Szombat, 1965. június 5. Dél-Magyarország 7