Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

Az I. Délalföldi Tárlat Három egyfelvonásos Puccini operája, Petrovics Emil és von Einem balettje A szegedi operaegyüttes az idén — műsortervben vállalt kötelezettségein, az új bemutatókon felül — minden nagyobb propaganda és reklám nélkül hajtott végre egy páratlanul dicséretes vállalkozást: előadta, felújította, bemutatta Puccini összes operáit. Méghozzá gondos és alapos felkészüléssel, igényesen, színvonalasan. Egy-egy ilyen felújítás premier-értékűvé és hangulatúvá vált, s többek között olyan emlékezetes sikereket hozott, mint például Szabó Miklós Cavaradossi alakítása a Toscában. A színház népszerű művésze ebben a felújításban talán a legjobb szegedi teljesítményét nyújtotta. Angel ica nover ZOMBORY LÁSZLÓ: TÉGLAG YÁR A Dél-Magyarországi Kép- A Dél-Magyarországi Kép- szerv ezeti vonatkozásban lett zóművészek Szervezete - zőművészek Szervezetének tágabb jogkörű és tekintémelybe Szeged város, Csöng- mostani tárlata színes és tar- lyesebb az itteni művészeti rád és Békés megye legjobb talmas kiállításnak mondha- élet; hanem művészeti összefestői, grafikusai és szobrá- tó. Meglehet, hogy az egy- tételében hasonlíthatatlanul szai tartoznak - egy eszten- mástól eltérő karakterű mű- differenciáltabbá vált. Ilymódei megalakulása után most vek és a köztük fe'lelhető don a kötetlenül dolgozó, de hozta létre első kollektív tár- értékhullámzás nehezítik mégis összefogott helyi műlatát. A kiállítás, vásárhe- meg a részbenyomások szín- vészeink képesek arra, hogy lyi premierjét követően, ez- tetizálását. De végül is az a demonstratív jellegű kiállíút.tal Szegeden, a Horváth vélemény szilárdul meg benMihály utcai képtárban ke- nünk, hogy nem volt hiábarült bemutatásra. E rendez- való a vidéki — így a délalföldi — művészeti élet átszervezése. Tájegységünk egykori munkacsoportjainak összevonása által ezeknél nemcsak vénynek, a szervezeti összefogottság megerősítésének gondolatán kívüli főfeladata abban áll, hogy szakmai vonatkozásban és a közönség számára egyaránt lehetőséget adjon a délalföldi tájegység képzőművészetének arculatés színvonalfelmérésére, jelen eredményeinek megállapítására, s további fejlődésének közös elősegítésére. A rendezvény profilját — jellegének megfelelően - az Alföld táját és népét ábrázoló képek határozzák meg. A kiállítás műveiből sík vidékű környezetünk és az itt élő emberek sokszínű viszonya tükröződik. Mindez leginkább a vásárhelyi festők alkotásain mutatkozik meg. Öszi fényben elterülő rétek, tág horizontú alföldi síkságok, nyugtató csöndű udvarbelsők és meszelt falú tanyarészletek kapnak helyet vásznaikon. Van, aki fejkendős parasztasszonyokat örökít meg, mások pihenés közben rögtönöznek portrét egyegy öregemberről. Mondanivalóikat erőteljes színekkel tolmácsolják. Izzó koloritü festményeiket általában szűkszavú előadásmód, a hideg-meleg lokális színek határozzák meg. A vásárhelyi művészek közül Kohán György, Németh József, Szalay Ferenc, Ka Járt Gyula, Fekete János és Hézső Ferenc emelkednek ki Bár személy szerint ugyanannyian vesznek részt e bemutatkozón, mint szegedi kollégáik, festményeik, rajzaik és kerámiáik ezekénél Biégis több mint kétszeresére rúgnak. Ami viszont a Tiszaparti város és Békés megye képzőművészeinek — Vinkler László, Erdélyi Mihály, Pintér József, Fontos Sándor, Dér István, Zombory László, Tóth Sándor. Koszta Rozália és Lipták Pál — pozitívumaként tudható be: a Tornyai örökét továbbvivőkétői elütő nyelvezetű, stílusgazdag kompozíciókkal rendkMi'. változatossá tették a kiá.Iítás anyagát. Legtöbbjük alkotásán a tészlethüség mellőzve van. Annál nagyobb szerep jut a vonalak által hangsúlyozott szerkezetnek. Gondosan kimunkált stúdiumaik a jelenség mögötti tartalmat igyekeznek feltárni. Esztétikai tudatosságuk nem akadályozza ösztönös művészi meg-' nyilatkozásaikat. Színviláguk általában könnyedebb, derűsebb, jóval világosabb tónusokra épült, mint a drámai akkordokat megütő, szenvedélyes hangú vásárhelyi p'ktúra. Voltaképpen e más-más j hangszereken megszólaló t,tztn- és formazenekar" által válik az I. Délalfödi Tárlat értékesebbé, többé a szokvánvos kiállítások sorozatainál. tásaikon reálisan tükröztessék hazánk délalföldi térségének jellegzetes, s egyben változó, fejlődő természeti és társadalmi valóságát. SZELESI ZOLTÁN Hogy mik vannak! Mióta a hírköz- amikor akar. Csak lés eszköztárában, az erre jogosultak, s a gyárak iroda- vagy akik engehelyiségeiben gyö- délyt é6 vonalat keret vert a tele- kapnak az üzemi fon. sók víz folyt le a Tiszán és bár sok gondot okozott a távbeszélőkészülék a beszélőknek, nek mégis az üzemi életben hasznos kapocs volt a külvilággal. A távbeszélődíjak rendezése óta viszont központtól. Ha hivatalos a beszélgetés, minden további nélkül, az ügyesebbjei, maszerelők- gánügyben is. A egyaránt, legleleményesebbjei minden alkalommal. Kitaposott ösvény már az, hogy a lakásán tartózkodó felettest hívják. egyre többen álla- Amikor a „főnök" pítják meg: nem letette a hallgamindig hasznos a telefon. A beszélőknek igen, de a vállalatnak nem: ez a „maszek" beszélgetés. Ma már nem mindenki telefonálhat akkor, tót, megvárják, míg újra búgó hangot kapnak. Erre mondta a minap az egyik üzemi vezető: hogy mik vannak! Nehéz lenne összesíteni az ilyen teleíonálgatások számát és költségét, de annál könnyebb a hivatalos beszélgetések számba vétele. Láttam egy vállalati kimutatást: három hónap alatt 826 interurbán beszélgetést bonyolítottak le, felét sürgős jelzéssel. Vajon miért kellett ennyi távolsági beszélgetést lebonyolítani, amikor a levelezés olcsóbb. Bizonyára késtek az ügyintézéssel, vajon miért? — Jó lenne, ha az ilyen helyeken intézkednének. JL P. A sorozat most csütörtökön este az Angelica nővér bemutatásával befejeződött. A Manontól eddig az egyfelvonásosig futó kör ezzel bezárult. Az Angelica nővér azzal, hogy kizárólag csak női szereplői vannak, némiképp elüt Puccini többi operájától. A lényegben azonban megegyezik velük. Mindenekelőtt abban, hogy főhőse ennek is, akárcsak a Giannj Schicchi kivételével minden más Puccini-operának, a jellegzetes hősnő: a csodálatos szépségű, kívánatos nő, .aki végű! is szerelmének áldozata lesz. Igaz. ebben az operaban már csak az áldozatot látjuk. A főhős, Angelica egy komor kolostor rabja. De azért a cselekmény bonyolítása közben felsejlik múltjának egy-egy darabja. - Azé a múlté, amelyben a mai apáca kívánatos és szép világi nő volt, s most tulajdonképpen ezért fizet. Mint Puccini többi hősnője: ő is az életével. Természetesen nemcsak ennyi a hasonlóság. A zene is jellegzetes. Puccini, akárcsak a Toscában. itt sem sokat törődik a színhely, a környezet egyházi vonatkozásaival. Dallamformálása, harmóniaépítkezése most is erőteljesen világi, életszerető, liraian, romantikusan érzelmes és távol áll minden aszkézistől. Az egyfelvonásost Sándor János rendezte. A színház fiatal rendezőjének ez volt az első operai munkája. Rendezését mindenekelőtt abból a szempontból éreztük jellegzetesnek, hogy roppant dinamikus. Színpadán nincsenek nagy. álló, mozdulatlan tablók, cselekményt, mozgást visz minden színpadképbe, s ezek még erőteljességükkel is jól illeszkednek ehhez a vallási környezetben játszódó világi tragédiához. A címszerepet Harmath Éva énekelte. A Norma Adalgisó-ja után újabb siker ez a művésznő pályáján. A feladat nem volt könnyű Nemcsak' énektechnikailag, hanem jellemformálás tekintetében sem. A világi múlt és a vallásos jelen ellentéteit kellett egységbe olvasztani, s ez, azt hisszük, meggyőzően valósult meg az alakításban. Rögtön ezután a kiemelkedő sikerrel szereplő Herdál Valéria Nővérét kell említenünk. Szó se róla. hálás szerep ez. Szép zenét írt erre Puccini és színjátékos szempontból is érdekes. Berdál Valéria természetes bájjal és elragadó naivitással alakít ebben a szerepben, s játéka egy egész jellemet, sőt egy egész életet tükröz. Turján Vilma Hercegaszszonyát. Ivánka Irén Szigorú nővérét, Kemény Klió Főpöknöjét és Szabadíts Judit Tanító nővérét emeljük még ki a népes szereplőgárdából. Az operát Vaszy Viktor vezényelte. Fölényes. nagy tudású, biztonságos zenei vezetése a partitúra minden szépségét és jellegzetességét visszaadta. Két világ Petrovics Emilnek ezt a táncjátékát ugyan többször játszották már az Állami Balettintézet vizsgáelőadásain. de színházban még sohasem mutatták be. A szegedi előadás tehát tulajdonképpen ősbemutató. Szövegét Hidas Hedvig, az Állami Balettintézet igazgatója írta, s ő tervezte a koreográfiát is. Mint a cím is sejteti, két világ áll ebben a balettben egymással szemben: a könnyedség és a mélység. A felületes, gyorsan lángra lobbanó, de ugyanolyan gyorsan elmúló, elhamvadó és az igazi, tartós érzések. A koreográfia határozottan és világosan képviseli ezt a szembenállást. Petrovics Emil gondolatgazdag és eredeti, bár néhol kissé Bartókos muzsikája érzésünk szerint már kevésbé. A balett és a zene között azért nincs ellentmondás, a lényeget tekintve mindkettő mondanivalója feltétlenül szinkronban van. A szegedi balettegyüttes sikerült, hangulatos előadásban mutatta be a produkciót. Lászay Andrea és B. Vera Ilona bravúros könynyedsége. Herda János alakításának lírai jellege, Lakos Ilona karakterisztikus jellemformálása és Tamasik László szimbolikus figurája alapozta meg a bemutató sikerét. Medúza Jubilál a Corvina Hazai szerzők — külföldi olvasók Tíz esztendővel ezelőtt — 1955 januárja és júliusa között — idegennyelvű könyvkiadó alakult Magyarországon. Célja az volt, hogy megismertesse a külfödi olvasót a magyar kultúra értékeivel, Magyarország múltjával, jelenével, politikai, gazdasági eredményeivel. E tíz év alatt az első évben 25 szerkesztővel, lektorral, szakemberrel működő kiadó — ma már nyolcvanan dolgoznak itt — összesen 1081 művet jelentetett meg, mintegy 8 millió 420 ezer példányban. Az első évben még csak 51 művet adott ki a Corvina, 148 ezer példányban, tavaly, 1964-ben viszont már száznegyvenkettót, 1 millió 25 ezer példányban. Ezenkívül a Corvina sokáig, 1963-ig folyóiratokat is adott ki, többek közöt négy nyelven — angolul, franciául, németül és oroszul — a Magyar Szemlét és a külföldön igen nagy tekintélynek örvendő The New Hungárián Quarterly-t, ezt a Magyarország mai életét bemutató angol nyelvű folyóiratot . Katonától a mai irodalomig A Corvina elsősorban olyan könyveket ad ki idegen nyelTöbb mint ezer mű Nyolcmillió 420 ezer példány megjelentek. Kezdetben főképpen művészeti könyveke, adott ki, később aztán szépirodalmi, irodalomtörténeti, néprajzi, politikai és ismeretterjesztő művek is jelentek meg a kiadó gondozása ban. Katona. Madách főművén kívü! kiadta a Corvina egyebek között Arany, Petőfi több elbeszélő költeményét Jókai, Mikszáth, Móricz, Karinthy, Móra. Kosztolányi, Szerb Antal néhány regényét, s válogatást adott ki XX. századi líránk legnagyobb alakjának. József Attilának a műveiből. A mai magyar irodalmat is több kiadványában reprezentálja. A legtöbb német nyelven A Corvina kiadványai eddig 14 nyelven jelentek meg. Mind a művek, mind a példányszám tekintetében megelőzik a többi nyelvet a német nyelvű kiadványok. 433 mü. közel 1 millió példányven, amelyek magyarul már ban. Oroszul 147 — főképpen lyóiratokban. képzőművészeti — mű jelent meg. Példányszámuk másfél millió volt. Francia és spanyol nyelven is szép számmal jelentek meg a Corvina kiadványai. Közös kiadványok A Corvinánál megjelent könyvek egy részét egyenesen a külföldi kiadás céljaira íratja meg — hazai szerzőkkel — a kiadó. S jónéhány ezek közül a külföldi kiadókkal közös kiadásban jelenik meg. A Corvina 13 ország 141 kiadóvállalatával működött és működik közre. Ezek a vele együttműködő kiadók Franciaországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, az NDK-ban, az NSZKban, a Szovjetunióban, Svájcban, az USA-ban és Olaszországban vannak. A Corvina kiadványai külföldön is igen tekintélyesek. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon Nagydíjat nyertek. Tavaly novemberben a Maina-Frankfurt-i Könyv-világkiállításon öt Corvina könyv nyert ezüstérmet. Nem is beszélve arról, hogy ezekről a kiadványokról világszerte számos meleg hangú elismerő cikk jelent meg a legkülönbözőbb napilapokban és fo(Siílis felv.) Medúza és nővérei. Jelen el von Einem táncjátékából Nem a legszerencsésebbek a víz alatt játszódó balettek. Van belőlük egynéhány, Szegeden is láttunk már egyet, s közös hátrányuk, hogy a tenger mélyének világa és a mi emberi világunk közt igen sok áttételen keresztül jön és jöhet csak létre valamiféle kapcsolat. Így a lényeg, a mondanivaló vilákerült az előadás, maga az egész hazai ősbemutatóként látott produkció mégsem jelentős. A cselekmény egy gonosz Medúza halálát meséli el, akit végül egy mitológiai alak. Perzeusz öl meg. A Medúzát és két nővérének szerepét — karakterisztikus erővel — B. Vera Hona, Lágossága és tisztasága kerül szay Andrea és Lakos Iloilyenkor beszélve veszélybe. Nem is arról, hogy egy na táncolja. Perzeusz: Imre Zoltán. Alakítása erőteljes, ilyen világ színpadi megjele- határozott. Halász: Gallovits nítése mindig és elkerülhe- Attila volt. A vándorok szetetlenül magán hordoz bizo- repét sárossy György, Szekenyos szecessziós, romantikus, dekadens hatásokat. Ezért aztán bármennyire ls jellegzetes a világhírű osztrák zeneszerző, Gottfrled von Einem muzsikája — Danton halála című operáját már láttuk Szegeden —, bármennyire is kifejező, modern Hidas Hedvig koreográfiája, s bármennyire sires József, Tamasik László, Pálfy Lajos és Serley Iván táncolta. A baleltek muzsikáját határozott, biztos tudással Szalatsy István vezényelte, mindenütt a zenei mondanivaló, a hangulat szemléletes kifejezésérc törekedve. Ökrös László Szombat. 1985. jűnius 5. DÉL-MAGYARORSZÁG $