Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

Újabb gépesített osztag indult Mohács és Baja körzetébe A magyaa- szakaszon Du- Paksig apad a Duna naremetétől Paksig csütor- " „ tök reggeltői péntek regge- )( Mohácsnál nem enyhült a helyzet lig általában 8—20 centimé­A barátság útján járunk írta: Ny. Á. Nyeizvesznij, az Ukrán Kommunista Párt ogyesszai városi bizottságának első titkára, a Szegeden tartózkodó delegáció vezetője terrel apadt a Duna. A dél­magyarországi térségben még stagnál az árhullám, sőt Mohácsnál csütörtök reggel­tő) 1 centiméterrel tovább áradt a folyó. A veszély nem enyhült, mert jelenleg is 54—57 cen­timéterrel magasabb a víz­szint az 1954. évi maximum­nál. Budapesten az apadás a 845 centiméteres maximum­hoz viszonyítva jelentős, de még mindig Erősen átáztak a gátak között erősen átázott védel­mi vonalra. Most azt ter­vezik. hogy még egy új gépesített osztagot szerveznek és azt Mohács­ra küldik. Baja és Mohács térségeben vonták össze a Dunán és a Balatonon fellelhető, kő- és egyéb védekezési anyag szállítására alkalmas vízi­járműveket is. hogy a szá­razföldről megközelíthetett tanak tüzetes műsizaki szem­lét a dél-dunai töltéseken, hogy a napi 20 000 köbmé­ter teljesítményű tartalék földmunkagéppark nagy ré­szét is munkába állíthassák azokon a szakaszokon, ame­lyeken eddig ugyan nem volt szükség lényeges be­avatkozásra, de a tartósan maga® vízállás és az átázás miatt veszélyesen tovább nem lehet egy pillanatra ;en gátszakaszokra vízi úton ^nleg a töltések figyelése a sem lazítani vigyék az anyagokat. Az éj- legfontosabb feladat, mert a gátorszolgalatot. E.ijel-nap- szaka egyébként további tíz ^ átázott gátak mentén pal dolgoznak a szivattyúk, uszályt és hajót küldtek a azonban a nagy igény be ve- délj Duna-szakaszra. Az árvédelmi központ utasítására most nagy ta­pasztalatú szakemberek tar­tel miatt mind több mondja fel a szolgálatot. Állandóan több a csatornaszakadás. . Péntekre virradó éjszaka mintegy 35 000 ember, köztük 12 ezer katona dolgozott a gátakon. Az árvédelmi központ újabb erőket irányított Baja és Mohács térségébe, figyelőszolgálatot tartanak Miután a felső szakaszon Bokros község határában hú­már enyhült a helyzet, az zódó nyári gáton a helybeli éjszaka átvezényelték a Kossuth Tsz tagjai. A víz győri gépesített árvédelmi emelkedése miatt egyes gát­osztagot a Mohács fölötti részeket homokzsákkal emel­térségbe, a Báta—Porboly tek meg. Az árvédelembe mind gyakoribb a szivárgás, a csurgás, a buzgár. Ezért jelentősen megerősí­tik a figyelőszolgálatot. Veszélyeztetett gátszakasz a Tiszán Az árvízkárok helyreállításáért és az ú) termésért R KISZ KB intéző bizottságának felhívása a magyar ifjúsághoz Elvtársak! KISZ-isták! Fiatalok! Lelkes, önzetlen, ifjúkommunista tettekre szólítunk benneteket az ország minden területén. Ez év tavaszán, a rendkívül szeszélyes időjárás következtében megnöveked­tek hazápk gondjai. A folyók gátjait immár hónapok óta roppant erővel ostromolja az ár, s hogy eddig nem történt súlyos katasztrófa, az csakis a szívós, állhatatos védeke­zésnek, tízezrek hősies helytállásának köszönhető. Az őrt­állók seregében a felnőttekkel vállvetve, mindenütt ott Két het óta éjjeli-nappali tegnap bekapcsolódott a pol­gári védelem megyei pa­rancsnoksága is. Tegnap éj­jel mozgósították a csongrá­di védelmi szolgálatot és a műszaki egységeket, és a ve­szélyeztetett gátszakaszra irányították. A nyári gát külső oldalán törtek fel buz­gárok és tíz buzgár lokalizá­lására a védelmi egység sza­kaszai, a helyi Kossuth Tsz tagjai, a Szentes és Környé­ke Vízgazdálkodási Társulat kubikosai, a földmunkagépek segítségével ellennyomó me­dencéket építettek. A gát vé­delme gazdasági jelentőségű, mert a bokrosi részen 2800 holdat, összesen pedig 8000 holdat veszélyeztet a víz. A Kossuth Tsz területén jelen­leg is ezer lábasjószág van és még behordatlan 5 ezer mázsa széna. Munkaidő után az árvízkárok helyreállításáért A Csongrád megyei Ta­küzdenek ifjúságunk legjobbjai is. A közügyért érzett nács Építőipari Vállalat vil­lelelősségüket, becsületes, áldozatos munkájukat példaké­pül állítjuk egész ifjúságunk elé. A következő hetekben, hónapokban az árvíz további pusztításának megakadályozása, az árvíz okozta károk gyors helyreállítása és a tavaszi esőzések miatt összetor­lanyszerelő főépítésvezetősé­gének központi raktárába dolgozó Bem szocialista bri­gád tagjai elhatározták, hogy körülményeikhez ké­séget nyújtani az árvízsúj­totta területek lakosságának. Ügy döntöttek, hogy vagy egyhavi fizetésük 3 százalé­kát, vagy egynapi munkabé­rüket felajánlják az árvíz­károsultaknak. Az említett lódott mezőgazdasági munkák elvégzése, majd az új ter- pest ők is igyekeznek segít­més veszteségmentes betakarítása mindannyiunktól, egyé­nektől és közösségtől hazafias tetteket igényel. Amikor megrongálódott családi otthonok újjáépítéséről és az ország kenyerének biztosításáról van szó, ifjúságunk nem ismer­het fáradtságot. Most mindenekelőtt a nagy munkában való további becsületes helytállásra és önként vállalt társadalmi mun­kára van szükség. Számítunk ifjúságunk tettrekészségére, bérnek megfelelő munkát A Duna menti megyék ifjúsága tanúsítson további munkaidő után végzik el helytállást a gátakon, majd ezt követően — az állami, tár- ' sadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve — gyorsan kezdjen hozzá a helyreállítási munkálatokhoz, hogy mi­előbb visszatérhessenek otthonukba a kiköltöztetett csalá­dok. A KISZ-bizottságok, alapszervezetek mindenütt szer­\ ezzenek rohambrigádokat az építés segítésére, az utak helyreállítására, az árvízvédelem miatt felhalmozódott, szállításra váró anyagok továbbítására, a belvizek leve­zetésére. Fiatalok! Termeljetek több építőanyagot a helyreállításhoz! A szakszervezetekkel együttműködve önkéntes túlórával, árvizműszakokkal, társadalmi munkával segítsétek pótol­ni népgazdaságunk veszteségeit! Ajánljátok fel a munkák ellenértékét az árvízkárok helyreállítására! A városokban és falvakban a KISZ-szervezetek min­denütt tevékenyen vegyenek részt a Vöröskereszt veze­tésével megalakuló operatív bizottságokban, amelyek az árvízkárok helyreállítása érdekében kiadandó bélyegeket juttatják el a lakossághoz. KISZ-szervezeteink, a fiatalok anyagiakkal is támogas­sák az árvízkárosultakat. Saját forintjaikon kívül ajánlják fel a kulturális és sportrendezvények bevételeit erre a cél­ra. A felajánlott összegeket a 10 200-as csekkszámlára fi­zessék be. Fiatalok! Az árvízvédelmi és helyreállítási munkákkal párhuza­mosan segítsétek a mezőgazdasági munkák jó elvégzését! Tegyetek meg mindent, hogy a nehéznek ígérkező aratás­sal egy időben a növényápolás, a szálastakarmányok, a zöldség- és gyümölcstermés betakarítása is megtörténjék! Rendkívül fontos a gépekkel dolgozó fiatalok lelkiismeretes munkája, a gépek maximális kihasználása, nyújtott és ket­tős műszakok szervezése. A gépjavító állomások fiataljai alakítsanak készenléti önkéntes szerelőbrigádokat. A me­zőgazdasági gépalkatrészeket, szerszámokat készítő üze­mek ^fiataljai gyors, pontos munkával segitsék elő a zavar­talan aratást, a veszteségmentes betakarítást. Ahol kézi aratásra lesz szükség, máris meg kell Kezdeni az arató­párok. csapatok szervezését. A nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban dolgozó fia­talok tekintsék becsületbeli ügyüknek a jó munkát, a vál­lalások teljesítését. A gazdasági, mozgalmi vezetőket arra kérjük, támasz­kodjanak bátran ifjúságunk munkájára. Bízunk ifjúságunk tettrekészségében, felelősségérzeté­ben, segíteni akarásában. Meggyőződésünk, hogy közös igyekezetünket siker koronázza. (MTI) O gyessza és Szeged testvérvárosok már néhány éve a békés, alkotó versengés, a barátság útját járják. Szeged város képviselői mindig várva­várt vendégek voltak és lesznek. Az ogyesszaiak pedig, amikor magyar földön tett utazásaik után hazatérnek, mindig nagy megelégedéssel mesélnek a szívé­lyes szegedi találkozásokról. Városaink dolgozói alkotó módon já­rulnak hozzá a népek közötti bizalom kialakításának nemes ügyéhez. Ezért is köszöntjük ma szívélyes és forró szere­tettel Szeged városának dolgozóit és ál­taluk a dolgos és békeszerető magyar népet. Mi, szovjet emberek örülünk a magyar nép sikereinek, amelyek csak a népi de­mokratikus hatalom feltételei közepette váltak lehetségessé. Barátságunkat meg­pecsételte népeinknek a fasizmus elleni harcban magyar földön hullatott vére. E barátság szimbólumává vált a gyönyö­rű kék Duna. Budapest, a főváros felett emelkedő gellérthegyi emlékmű. Az olaj­ágat kezében tartó magyar nő és a fel­szabadító szovjet harcos bronzba öntött alakja, a háború éveiben keletkezett ba­rátságunk jelképe. Gyönyörű az ősi Szeged is. Pompásak régi negyedei a monumentális épületek­kel, palotákkal, múzeummal, templomok­kal. Festői szépségűek parkjai, terei. Büszke és fenséges a gyönyörű Tisza. Még szebb azonban Újszeged, a napfé­nyes, életörömöt árasztó, barátságos ut­cák városa új, kényelmes lakóházakból álló negyedeivel. Különös örömmel tölt el bennünket, hogy Újszeged egyik leg­szebb városrésze Ogyessza nevét viseli. A mi városunkban, Ogyesszában pedig van egy utca, amelynek tábláin Szegedsz­kaja elnevezés olvasható. A hatalmas, széles új utcán négy- és ötemeletes házak sorakoznak. A város üdülőnegyedében ta­lálható, közel a tengerhez ós nagyobb­részt tengerészek lakják. Ogyessza egyébként Ukrajna egyik leg­nagyobb városa. Több mint száz új és sok régebbi rekonstruált vállalata van. A vá­rosban a fémfeldolgozó ipar és a szer­számgépgyártás áll az első helyen. 1965­ben fejeződik be a hétéves terv. Az ipari vállalatok, az építőipar és a szállítási vállalatok sikeresen birkóznak meg az állami tervben előírt feladatokkal. Tíz nappal a határidő előtt, június 19-re tel­jesítették a féléves tervet. A város va­lamennyi dolgozója azon munkálkodik, hogy a hétéves tervet november l-re, azaz két hónappal a határidő előtt telje­sítsék. Kikötőnk mólóinál a világ csak­nem összes tengeri hatalmainak hajói ki­kötnek. Az ogyesszai kikötőhöz tartozó Szovjet-Ukrajna bálnavadász-flottilla az Antarktisz távoli és zord vizein állandó­an őrzi az elsőséget jelentő szimbolikus Kék Szalagot, megelőzve ezzel az összes külföldi bálnavadász-flottillákat. Ogyessza viszonylag fiatal város: tavaly volt 170 éves. A város a legjobb orosz építészek tervei alapján épült fel. Ogyesz­szában élt Puskin és több jeles dekabris­ta, kiemelkedő tudós, Mecsnyikov, Szecse­nov, Filatov. Az ogyesszai kikötőben dol­gozott a forradalom előtt rakodómun­kásként Maxim Gorkij. A város lakói büszkék arra, hogy 1905-ben az ogyesszai pártszerve­zet választotta a III. pártkongresz­szus küldöttévé Lenin elvtársat. Az el­ső orosz forradalom idején vörös zászló­val az árbocán az ogyesszai kikötőbe fu­tott be a forradalom oldalára állt Pa­tyomkin páncélos cirkáló. A városunk emblémájává vált híres Patyomkin-lép­cső tisztelt hely minden ogyesszai számá­ra. A Nagy Honvédő Háború éveiben tanú­sított 73"napos hősi védelméért Ogyessza elnyerte a hős város nevet, megkapta az Ogyessza védelméért érmet, kitüntették a várost Lenin-renddel és az Arany Csillag­renddel. Az ogyesszaiak életszerető és munka­kedvelő emberek, a vakmerőségig bátrak, határtalanul vidámak, sohasem csügged­nek és bármely percben készek, hogy él® tűket is feláldozzák drága Ogyesszáju­kért, szocialista hazájukért. A háború éveiben városunk számos gyönyörű utcája elpusztult, épületeit bom­bák és lövedékek rombolták. A felszaba­dulás után azonban a város lakói nyom­ban hozzákezdtek az újjáépítéshez. Első­ként állították helyre azt a fasiszta bom­ba által lerombolt házat, amelyben Pus­kin, a költő lakott. A háborúnak alig van már észrevehető nyoma. A leromboltak helyén új házak, egész negyedek, lakó­tömbök, parkok és terek nőttek ki, meg­változott a külvárosok képe is. Ogyessza lakosai évente 250 ezer négyzetméter la­kóterületet kapnak, 200 ezer ogyesszai költözött új lakásba a háború után. Nemcsak a tengerészek, hanem az egy® temisták városának is nevezik Ogyesszát. Összesen 14 felsőoktatási intézménye és 22 technikuma van. Felsőfokú oktatási intézményeinek száma alapján Ogyessza az ötödik helyet foglalja el a Szovjet­unióban, ezenkívül 15 tudományos-kutató intézet működik, 6 színháza, 4 múzeuma, több tucat filmszínháza — közöttük pa­noráma és sztereofonikus hanggal mű­ködő szélesvásznú mozi —, a Szovjetunió­nak egyik legnagyobb filmstúdiója és a legmodernebb technikával felszerelt új televízióadója van. Az egészségügyi in­tézmények városa is: több mint 50 gyógy­fürdővel, szanatóriummal és üdülővel. M ég szebb azonban Ogyessza közeli jövője. A háború éveiben mi nem­csak harcoltunk, hanem álmodoz­tunk is. A lövészárkokban, a hajók lő­tornyaiban, a repülőgépek fülkéiben lom­bok között elterülő, rendezett falvakról és városokról álmodtunk. Gyönyörű üveg­és betonépületekről, széles és nyílegyenes sugárutakról álmodtunk. S álmaink be is teljesednek. Kopár helyeken, élettelen si­vár területeken a szocialista Ogyessza új kerületei keletkeznek. Most már Ogyesszában csak öt-, kilenc­és tizenhat emeletes házakat fogunk épí­teni, amelyekben sok fény, levegő és a szemnek kellemes kilátás lesz. Az egész partmenti sáv — Ogyessza arany part­fürdői — a dolgozók üdülését fogja szol­gálni. A városban ós körülötte hatalmas zöldövezetet hozunk létre, s ez a zöld védőgyűrű megvédi a várost a száraz sztyeppei szelektől. Évente napfényes városunkba a turisták és vendégek tízezrei érkeznek a világ minden tájáról. Az ogyesszaiak azonban megkülönböztetett szeretettel fogadják közelebbi barátaikat, Szeged lakosait. Ogyessza kapui — szárazföldi, tengeri ós légi kapui — számukra mindig széles­re tárulnak. (Fordította: Fülöp János.) Ogyesszai vendégeink szegedi látogatásai Tegnap délelőtt az orvostudományi egyetemre látogatott a Szegeden tar­tózkodó ogyesszai küldöttség dr. Biczó Györgynek, a városi tanács vb elnö­kének, Sipos Gézának, a városi párt­bizottság titkarának és Deák Bélá­nak. a városi pártbizottság osztály­vezetőjének kíséretében. Az egyetem rektori hivatalában dr. Kedvessy György egyetemi tanár, rektorhelyet­tes — az egyetem több más vezető­jének társaságában — fogadta őket. majd az orvosegyetemi pártbizottság tevékenységét dr. Sütő Mihály klini­kai orvos, a pártbizottság tagja is­mertette. Ezután dr. Deák Ferenc gazdasági főigazgató vezetésével az I. sz. Belgyógyászati Klinikára, a mik­robiológiai intézetbe és a Semmel­weis Kollégiumba látogatott a kül­döttség. Délután az Országos Gumiipari Vállalat EMERGÉ gumigyárának sze­gedi gyáregységét tekintették meg Hegyi József gyáregységvezető. Varga Pál párttitkár, Pigler István gazdasá­gi és Kremser Sándor kereskedelmi osztályvezető fogadta őket, s folytat­tak baráti beszélgetést. Szovjet vendégeink a délutáni órákban a város vezetőinek kíséreté­ben a Felszabadulás Tsz-be látogat­tak el. Itt Árendás György tsz-elnök, Molnár Venczel párttitkár és Sonkoly László főmezőgazdász és más szak­vezetők megmutatták a termálvíz­fűtéses primőrzöldség-hajtató telepet. A vendégek később a tsz tehenész® tét, a szarvasmarhahizlaló-telepet és a gazdagon jövedelmező sertéstelepet tanulmányozták. Az ogyesszai küldöttséget az I. sz. Belgyógyászati Klinikán dr. Szalma József tanársegéd és dr. Bcnkö Sándor egyetemi docens, az orvostudományok doktora, azl. számú Belgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese tájékoztatja. Középen: V A. Maruhnvenko. V. P. Iszajeva és Ny. A. Nyeizvesznij. A Felszabadulás Tsz-ben Bozsó József kertészmérnök tájékoztat­ta a vendegeket. Mellette balról jobbra: Armdás György V P. Iszajeva, Sipos Géza. Fodor József, a városi pártbizottság gaz­dasági osztályvezetője, Ny. A. Nyeizvesznij és V. A. Marunnyen­ko Szombat 1965. június 26. DtL-MAGYARORfiZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents