Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

fiz Inlranszmas igazgató tanácsának második ülése Az íntranszmas igazgató tanácsa június 21—22-én Budapesten tartotta második ülését. Az ülésszakon az igazgató tanács elnöke, Berecz Bertalan. a kohó- é6 gépipari miniszterhelyettes elnökölt. A bolgár delegáció vezetője Penju Kiracov, a bolgár gépipari bizottság első elnökhelyettese volt. Az igazgató tanács megállapította, hogy az eddig megkötött szerződéseken kívül a társaság tovább folytatja tárgyalásait a nagy számban jelentkező magyar és bolgár rendelőkkel. Az igazgató tanács második ülésén megalakította a társaság ellenőrző tanácsát és jóváhagyta annak működési szabályzatát. Az igazgató tanács elhatározta, hogy következő ülését októberben Szófiában tartja. Változatlanul magas a Duna vízállása A Duna magyar szakaszán hétfő reggeltől kedden reggelig továbbra is úgyszólván egy szinten maradt a folyó vízállása. Általában csak 2—5 centiméter volt az apadás, a Duna déli szakaszán pedig változatlan vízállást jelzett a mérce. Így Vác és a magyai —jugoszláv határ közötti folyószakaszon még mindig 10—61 centiméterrel nagyobb a jelenlegi vízállás, mint az 1954. évi maximum. Az átázott töltések szinte teljesítőképességük határán állnak. A gátak anyagának és az altalajnak már oly csekély az e'lenállása. hogy a legkisebb fakadó víz, vagy szivárgás is súlyos következményekkel járhat. fizett a folyó valamennyi védvonalán tovább erősítettek a figyelőszolgálatot. Minden talpalatnyi területet gondosan ellenőriznek, hogy szivárgás, vizfakaaás esetén azonnal riaszthassák a készenléti egységekel és megelőzzél? a bajt. A kenőre virradó éjjel a Duna magyar szakasza mentén csaknem mindenütt esett az esö és sártengerré változtatta a gátakhoz vezető földutakat, rendkívül megnehezítette a védekezési munkálatokat. Az éjszaka is nagy erő, több tízezer katona és vízügyi dolgozó, valamint a falvak és a városok sokezer lakója v édle, erősítette a gátakat, szállította a különböző védekezési anyagokat. Kedden a Duna menti védvonalakon, fóieg a déli szakaszon Az árvízkárosultakért Az üzemi dolgozók egynapi keresetüket ajánlják fel Apad a Duna, de az or- A Szegedi Ecset- és malomban, melyet a Május szág népe még mindig ag- Seprügyár valamennyi te- 1. szocialista brigád és a godalommal figyeli a gátak lephelyén kedden a reggeli többi négy brigád készségevédőinek küzdelmét. Míg órákban röpgyűléseket tar- sen magáévá tett. A két katonák és polgári lakosok tottak. E gyűléseken a fel- malomban a felajánlott 300 küzdenek az árral, védik a szólalok megemlékeztek az óra alatt 766 mázsa gabonát gátakat, a Duna menti lakó- árvíz sújtotta vidék lakói- őrölnek meg. A Hámán Kasok életét, a közösség és a nak gondjairól, bajairól, s a tó kisegységű lisztkiszerelő magánosok tulajdonát. az résztvevők egyöntetűen brigád pedig ezalatt 70—80 üzemek, vállalatok dolgozói ajánlották fel. hogy egynapi mázsa lisztet csomagol be keresetnek megfelelő ősz- 1—2 kilós tasakokba .szeggel segítik az árvízká- A vállalat szakszervezeti erejükhöz mérten, lelkiisme retük szerinti adományokkal is segítik a bajbajutottakat Azl-essz&mú téglagyár brigádjai Szegeden vasárrosultakat Két szegedi malom üzem, ^ szegedi mala Tisza es a Gazmalom 37 napi munkával 100 ezer dolgozója egynapi munkája- mok vállalását. Az üzemi tégla gyártását ajánlották nak bérét ajanlotta fel az bizottságok titkárai ígérték, fel. Az első eredményes va- árvízkárosultak megsegélye- hogy a megye valamennyi sárnjtpi munka után már zésére. Wolford Lajos malomipari üzemében maujabb felajánlások híre ér- ..Táncsics" elnevezésű, szo- gukévá teszik ezt a példás cialista címért dolgozó bri- kezdeményezést a Csongrád gádja kezdeményezte ezt a megyei Gabonafelvásárló és nemes mozgalmait a Tisza- Feldolgozó Vállalat dolgozói kezett szerkesztőségünkhöz. A szocialista brigádok több szegedi üzemben kezdeményeztek felajánlást. A Magyar Kábelmüvek szegedi gyáregységében az MHS szocialista brigád jelentkezett elsőnek önkéntes készpénz-fel aj ánlásá val. A Rostkikószitő Vállalat szocialista brigádjai közül a Béke és Szabadság- és a József Attila-brigád is a segítségnyújtásnak ezt a leggyorsabb és legcélszerűbb módját választották. Egynapi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel az árvízkárosultak segítésére. A vállalat szakszervezeti bizottsága szervezi a felajánlás sikeres lebonyolítását. Az Április 4. Cipő- és Papucskészítő Kisipari Szövetkezetből Konkoly László tudósítónk jelenti, hogy a szövetkezet dolgozói vasárnapi műszakkal és pénzbeli segítséggel akarnak hozzájárulni az árvíz sújtotta területek kárt szenvedett lakóinak megsegítéséhez. Az ifjúsági Gagaiín-. a Lumumba-, a Munkásőr- ós a József Attila-brigád szinte egy emberként mozdult meg, hogy anyagiakkal is segítsék az árvízkárosultakat. önkéntes felajánlásukból eddig 13 ezer forint gyük össze. Július 18-31 Szegedi Nyári Egyetem Tegnap, kedden a délutáni kai megközelítésének probórákban megbeszélésre gyűl- lémáját elemzi. Fekete Jótek össze a Szegedi Nyári zsef, a Művelődésügyi MiEgyetem vezetői Szegeden, a nisztérium főosztályvezetőTudományos Ismeretterjesz- helyettese „A programozott tő Társulat megyei titkársá- oktatás helyzete és távlatai gán A tanácskozáson meg- hazánkban" címmel tart előhatározták az előadások vég- adást, Kiss Árpád főiskolai leges időpontjait, a nyári tanár, az Országos Pedagóegyetem programját. giai Intézet munkatársa A július 18—31 között ugyancsak a programozott megrendezésre kerülő Sze- oktatás problémáját elemzi, gedi Nyári Egyetem a peda- A nyári egyetemen sok gyagógia két fontos témaköré- korló pedagógus is beszámol vei, a programozott oktatás- majd tapasztalatairól, amesal és a felnőttoktatással fog- iyeket a programozott oktafemrf rédfftó SdTl tanulmányozása során lengyel, német és jugoszláv szer2ed' , valamint 140 hazai peda gógus jelentkezett. A megnyitó ünnepségre július 18-án. vasárnap délelőtt 9 órakor a Szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában kerül sor. A Szegedi Nyári Egyetemen többek között előadást tart L. K. Ityelszon neves szovjet professzor, aki az oktatási folyamat kiberneti35 860 ember, köztük 10 530 katona, mintegy 16 300 vízügyi dolgozó és a falvak, városok, sok ezer lakója védte a gátakat. Győrött hétfőn éjfél óta stagnál a víz szintje. A Duna Komárom megyei szakaszán végig lassú az apadás, héttőről keddre 5—6 centiméterrel csökkent a viz szintje. Esztergomban is javult a helyzet. Budapesten rendkívül lassan apad a Duna. Hétfőn 20 órától 24 óráig 823 centiméter volt a vízállás. Kedden 0 órától reggel 8 óráig 822 centiméter. A gátakra továbbra is igen nagy víznyomás nehezedik és a veszélyezteti pontokon továbbra is nagy a szivárgás. A meg-megújuló záporok és valóságos felhőszakadások igen nehéz helyzet elé állítják a fővárosi csatornázási művek dolgozóit. Keddre virradó éjjel és hajnalban ismét rengeteg csapadékvíz zúdult Budapestre A mohácsi-szigeti töltésvona! legveszélyesebb része a Dunafalva és Kandafok közötti szakasz, ahol az árvédók már negyedik napja küzdenek egy rendkívül erős buzgárcsoporttal. Rövid időn belül nagy erőket összpontosítottak erre a szakaszra, mert veszélybe kerüli a töltés is, amelyből óránként 7—8 köbméternyi földet mos ki az egyre erősödő buzgárcsoport. Éjjel-nappal megszakítás nélkül 150—200 katona dolgozik itt a vízügyi szakemberek irányításával. A buzgárcsoport köré homokzsákokból gyűrűt vontak és ezáltal úgynevezett ellennyomó medencét alakítanak KI. A töltés Duna felőli oldalán acéllemezekből épített szádfallal erősítik a gátat. A katonákkal együtt dolgozik a szegedi és a nyíregyházi árvédelmi osztag. Az ország minden részéből a jelentések százai és ezrei szólnak arról, hogy a lakosság felajánlásokkal siet az árvízkárosultak megsegítésére. Kedden este — több mint száz óra hosszat tartó hősies munka után — sikerült elfojtani a mohácsi-szigeti védtöltést fenyegető óriási buzgárt. A könnyűbúvárok négyméteres mélységben megtalálták azt a rést, amelyen a víz betört a gát mögé és szüntelenül táplálta a buzgárt. Eltömték a lyukat, majd műanyag fóliával borították be. Csaknem négyszáz honvédnak kiemelkedő érdeme van abban, ját még számos rendezvény j hogy sikerült elhárítani a egészíti ki. 1 veszélyt. (MTI) bizottsága vezetőségi ülésen A nyári egyetem programr l jabb lakásszövetkezet alakult Tegnap, kedden délután a Vállalat. A MÉSZÖV Deák Ferenc utcai 118 másfél művelődési termében megalakult az Ogyessaa IV. lakásszövetkezet. Szegeden ez már a tizenegyedik. Dr. Bó nis Attila, a házigazda a ME hót épületben szobás lakást alakítottak ki, és egy házfelügyelői lakást. Mind a hót épület termálvízíűtéses. A hét épület közül hármat a közeli napokban adnak át az új 'lakóknak, a többi laA megye legjobb középiskolás matematikusai SZÖV képviseletében üdvö- kásokat pedig folyamatosan zölte az alakuló közgyűlést, adják át az év végéig majd Szekeres István, a Sae- Ezután a közgyűlés jóvóged mj városi tanács vb épí- hagyta az alapszabályt, tés! ós közlekedési osztá- majd megválasztotta a 7 talyának főelőadója tájékoz- gú igazgatóságot és a 3 tata tta a résztvevőket a Szé- gú felügyelő bizottságot. Az kely soron ós a Csanádi ut- igazgatóság elnökéül Bárdos ca között épült házak át- Károlyt, a Hangszerkészítő adásáról, illetve átvételéről. Vállalat gyártásvezetőjét váElmondotta, hogy úgyneve- lasztották A felügyelő bizett kockaházas építkezés- zottság elnöke Dedig Bőben 7 darab 3 emeletes épü- lint János, a Kenderfonófetet búzott fel a Csongrád és Szövőipari Vállalat csofíegyei Állami Építői pari partveaetóje teli. Az idén harmadszor rendezték meg Csongrád megye és Szeged középiskolás fiataljainak részvételével az immár hagyományos Szőkefalvi Nagy Gyula Matematikai Emlékversenyt. A versenyek előkészítésében nagy szerepet játszott a Ságvári Fndre gimnázium matematikai munkaközössége, dr. Nagy Sándorné. szakvezető tanar és Kállai István, a munkaközösség elnöke. A verseny anyagának összeállításában és a versenyek lebonyolításában nagy segítséget nyújtott dr. Pintér Lajos kandidátus, a Bolyai Intézet munkatársa. A négyfordulós, igen színvonalas versenyen több mint 250 középiskolás fiatal vett részt. A versenyek győztesei a következők: Az első osztályosok közül: 1. Vozáry Eszter és Magyar Anna (Ságvári Endre gyakorló gimnáziumi, 2. Orbán Gábor (József Attila gimnázium, Makó) és Erdödi György (Rózsa Ferenc gimnázium, Szeged). 3. Visy Csaba (Ságvári Endre gyakorló gimnázium), a második osztályosok közül: 1. Soós Klára (Ságvári Endre gyakorló gimnázium), 2. Rosta László (Batsányi János gimnázium. Csongrád), 3. Petri Kornél (Radnóti gimnázium. Szeged). a harmadik osztályosom közül: 1. Nagy Júlia (Sagvári Endre gyakorló gimnázium), 2. Üjvári Andor (Vedres István Építőipari Technikum, Szeged), 3. Czégé József (Radnóti gimnázium, Szeged), a negyedik osztályosok közül: 1. Huhn András (Ságvári Endre gyakorló gimnázium) és Nagy Klára (József Attila gimnázium Makó). 2. Bódi Zoltán (József Attila gimnázium, Makó), 3. Takács János (Kossuth Zsuzsa gimnázium, Hódmezővásárhely). Pártmunka a javából A

munkások mozgalmai mindig tiszteletreméltóak. Az üzemi pártszervezetek számára e mozgalmak ápolása, segítése fontos feladat. Hiszen ezek nemcsak találkoznak a párt célkitűzéseivel, hanem azonosulnak is azok valóraváltásával. A szocialista brigádmozgalom hatására az emberekben kialakuló nagyobb felelősségérzet, kollektivitás és munkaszeretet, amely ma a termelésnek, a tervteljesitésnek egyik fő erkölcsi hajtóereje, a pártmunka gyümölcse is. Sokat használjuk Szegeden is ezt a kifejezést: szocialista módon dolgozni. Néha itt-ott már kicsit sillabuszszerűen ismételgetik, nem törődve azzal, hogy megkopik a kifejezés valódi jelentősége és elveszti a fényét, aminek sugározni kellene. A pártnak úgy kell erre vigyáznia, mint anyának édes gyermekére. Mert e néhány éves mozgalom, — amely ezt tűzte zászlajára, s összehasonlíthatatlanul többet adott minden előző versenymozgalomnál, nemcsak a brigádoknak, az üzemeknek, hanem a népgazdaságnak is — valójában a párt vetette mag termése. Természetes, hogy ez a mozgalom csak fejlődésünk mai szintjén és körülményei között kelhetett életre, erősödhetett, terebélyesedhetett. Csak azért lombosodik és nő naggyá e mozgalom fája, mert a gyökerei mélyről, a felszabadult emberek, a párt nevelte emberek lelkének mélyéből erednek. Két szabad évtized, s a párt több évtizedes munkája, törekvése, amely a szocializmus építését célozta, mind e mozgalom előzményeinek számít. Következésképp a mozgalom jövője is elválaszthatatlan a pártmunkától, s fejlődése egyben pártszervezeteink tevékenységének mércéje is lesz. Igaz ugyan, hogy a brigádmozgalom szervezése, irányítása, segítése s tovább fejlesztése a szakszervezet ügye. Az is közismert, hogy ezt a feladatát általában jól látja el, de hozzáfűzhetjük, hogy a szakszervezet tevékenysége sem lehet eredményes, ha nem támogatjuk a pártmunka eszközével, szép és fontos pártmegbizatásokkal. Lehet-e kommunisták számára nemesebb megbízatás, mint segíteni azok mukáját, akik a szocialista- társadalom erkölcsi normáit igyekeznek megvalósítani a munkában, a társadalmi és a magánéletben egyaránt? S szükség van-e a kommunisták biztatására, hogy segítsenek azok vállalásainak megvalósításában, akik holnap jobban akarnak dolgozni, mint tegnap, s többet szeretnének tudni, mint eddig, s erős az akaratuk, hogy szocialista típusú emberekké formálódjanak? Igen, szükség van erre, mert a szocialista brigádok vezetőinek második országos tanácskozása óta ismét alábbhagyott a pártszervezetek, a kommunisták érdeklődése, a mozgalmat segítő aktivitása. Vagy talán kifulladtak abban a néhány tanácskozás szervezésében, amelyet az országos értekezlet előtt rendeztek? Ismét előrevetette árnyékát a mozgalom segítésének három-négy évvel ezelőtti betegsége Kísért az évekkel ezelőtti szemlélet, amikor fennen hirdették az üzemek vezetői: a szocialista brigádmozgalom i munkaverseny legfejlettebb formája. S nem úgy tekii tettek rá, mint ami a magasabb, többrétűbb és céltudatosabb feladatok megoldását tűzi maga elé, hanem úgy hogy „ezzel kevesebb lesz a gondjuk", konkrétabban a brigádok saját maguk állítják össze vállalásaikat, vezetik naplójukat, s nem marad más hátra, mint időközön kér : 1 megállapítani, teljesítették-e a vállalás minden pontjá' Még azt is feltételezték, hogy ez kiküszöböli a versenyszervezés más módjait, értékelését, nyilvánosságra hozását. Volt és van spontaneitás, önállóság, s öntevékenység a brigádok munkájában. Erre büszkék is lehetnek az üzemek, a pártszervezetek vezetői, hiszen ez jó dolog. De a brigádokat magukra hagyni éppen a közelmúlt tapasztalatai igazolják, nem helyes és nem jó dolog Mert ha szaporodnak is a brigádmozgalom erős. életrevaló, fejlődő hajtásai, nyíltan kell szólni a buktatókról is. E munkáskollektívák tevékenysége, élete sem problémamentes. Miről van szó tulajdonképpen? Nem mindenütt s nem minden vezető értékeli és igényeli ma sem ezeknek a hozzáértő, értékes, öntudatos munkásoknak, műszakiaknak segítő készségét. Pedig köztudott, hogy a szocialista kötelezettségvállalások önmagukban is — nem beszélve a teljesítésük nyomán keletkező anyagi és szellemi értékekről — nagy hatással vannak a tudat formálására. S viszont a változó tudat szüli a gazdaságosabb, gondosabb, fegyelmezettebb munkát. E

zt az elválaszthatatlan kettősséget élesztgetik a Magyar Kábelmüvek szegedi, gyáregységének műszaki dolgozói, az üzemi pártszervezet vezetői. A pártvezetőség egyik tagjának vezetésével szocialista címért küzdő műszaki brigádot alakítottak. Voltak, akik azt kérdezték: szocialista eredményhez vezet-e, ha a középvezető réteg brigádban elkülönülve éli világát? Nem vezet-e valami új típusú üzemi arisztokratizmushoz az ilyen különélés? Az élet. a gyakorlat adott erre választ. Mint a mindennapi munkában dolgozó társaik között tevékenykednek e művezetők, műszakiak, s vesznek részt a fizikai munkások szocialista címért küzdő kollektíváinak tevékenységeben. Külön vállalásuk a többi brigádok újítási javaslatainak, ötleteinek megvalósítása, a műszaki segítségnyújtás Olyan dolgokban segítenek társaiknak, amire nem futja azok erejéből, átadják munkájuk tapasztalatát. A textilművekben e tapasztalatátadásnak másfajta formája született. Korábbi, szép sikereket elért szocialista brigád oszlott fel, ahogy mondani szokták — elemeire bomlott, hogy a brigádtagok a különböző üzemrészekben, munkáskollektívákban szervezzék az új brigádokat, vezessék az új dolgozók munkaverseny-mozgalmát. Jó tapasztalatokat, szakmai ismereteket átadni és átvinni, ha úgy tetszik, jó postásnak lenni, ilyen pártmegbizatást vállalni a szocialista brigádmozgalomban is hasznos dolog. S nem is nehéz ez olyan talajon, amelyet a korábbi pártmunka tett kiváló termésre alkalmassá A mozgalmi postások szerepét néhány helyen igen jól látják el a szocialista brigádokban tevékenykedő párttagok. A Szegedi Ruhagyárban Tessényi Imréné brigádvezető még Szentesre is ellátogatott, hogy az ottani gyáregységben tevékenykedő brigádoknak átadja saját brigádja tapasztalatait. Nemcsak a szakmai ismereteket vitte, hanem tolmácsolta a szegedi üzem többi szocialista címért küzdő munkáskollektíváinak mozgalmi tapasztalatait is. A

szocialista brigádok az emberi nevelés jó iskolái, s ebben az iskolában egyre többen jutnak el a párt ajtójának küszöbéig, bebocsátásra várnak. A kommunisták feladata, hogy segítsék, támogassák az arra érdemeseket. neveljenek belőlük tagjelölteket. Ezeket a küszöbön álló embereket nevelni kommunista kötelesség. Kaphat-e megtisztelőbb feladatot egy kommunista, mint a marxizmus—leninizmus tanítójának lenni e'oben az iskolában. Ez olyan feladat, amit nem kell feljegyezni a brigádok vállalásai közé, ez kommunista kötelesség. NAGY PÁL Szerda, 1965. június 23. SMt-MAGYAAOASZAG 3 I i