Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

Védőfülke, traktorra Sokat emlegetett, régi kezdhettem elölről. De kedv- — 8090 forint, probléma a traktorvédő fül- vei dogoztam. A napokban a kisiparos kék hiánya. Foglalkozott a Már majdnem kész a vé- műhelyében bemutatták a megoldás lehetőségével még dőfüLke. Csak az üvegezés traktorvédő fülkét a szaka Minisztertanács is. Isme- és a fényezés hiányzik a embereknek. Ott voltak az rétes, hogy olyan határozat mar traktorra szerelt fülké- Állami Gazdaságok Igazgaszületett, mely szerint az év rd] tósága, a Földművelésügyi harmadik negyedétől csak Minisztérium, az Agrotröszt, védöfülikével ellátott trakto- TIZSgaZIK a ÍUIKe a Gépkísérleti Intézet, a rokal vesznek ót a gyárak- Migrai Miklós már évek Vörös Csillag Traktorgyár tói. Csakhogy a már has/.- óta foglalkozik a traktorvé- képviselői. A fülkét alaponálatb&n levő fülke nélküli traktorok jelentik a komo lyabb gondot. per traktorokra is felszerelhető. Felrakható valamennyi olyan típusú traktorra, amelynek hátul van a feljárója. A fülke felül farostlemezzel szigetelt. Oldalát kinyitható üveglap védi. Hátul redőny a zárófal. Tttbb módosítás — December óta ezt az öt fülkét csináltam — mutatja Ispán János —, bizony sok gonddal. munkával jár. Szétszedtem, űjra szabtam, aztán jött a mérnök úr, újból igazítani kellett valamit, dó fülke tervével. Több ki- san „levizsgáztatták". Azt vitelezővel, ktsz-szel és kis- mondták: ügyes, használható iparossal próbálkozott már, konstrukció. S hogy a meAz onszágban vagy 50 ezer de csak nem lett a tervből zőgazdaságnak sok-sok traktraktoron dolgoznak, esőben, valóság. Most végre sok torvédő fülkére van szükhóban. szélben, az időjárás munkával. ' sége. viszontagságainak kitéve a _ Mennyibe kerül? Kádár Márta traktorosak. Véd az időjárás viszontagságaitól Ezen a gondon enyhítendő összefogott egy mérnök és egy kisiparos. Migrai Miklósnak, a Járműfejlesztési Intézet konstruktőrjének tervei alapján az UE—28-as típusú traktorra védőfülkét készített Ispán János budafoki lakatos kisiparos. — A fülke részekből áll — magyarázza Migrai Miklós—, egy felső és egy alsó úgynevezett szoknya részből. A szoknya a kerékkívánság nagysága szerint változtatható. Előre, Illetve hátra tolással. Így nemcsak az UE—28-as traktorhoz jó, hanem például a D—4—K, a Zetor SuTúl a megyehatáron Három folyó, három város A nyáron délelőtti mozi is lesz Szegeden ÍM muta jók be először a Háry lánost filmen A Duna, a Rába, a Rábca folyók vidékén 409 ezer négyzetkilométernyi területet foglal el Győr-Sopron megye 396 800 lakossal. A kelták hagyták itt az első emberi nyomokat. Négy fontos űt maradványai emlékeztetnek a római korszakra. A honfoglalás után I. István alapítja hazánk e nyugati megyéjét. A középkorban a megyének már mind a három városa kialakult. Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróvárott ma is áll a I történelmi városmag. A Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítő műsorába kes filmalkotást hoznak műsorra a szabadtéri játékok 1965-ben belépnek a mozik idején. Megemlíthetjük közüis — olyan értelemben, hogy először készítettek ünnepi programot. A nyári műsort úgy állították össze, hogy filük a Shakespeare vígjátéka alapján készült Windsori vig nők című vígoperát, az antik görög irodalom egyik kigyelembe vették az érkező emelkedő alkotásának movendégek egésznapos program iránti igényét és több napszakban is a közönség rendelkezésére álljanak. Ennek érdekében o Vörös Csildern változatát, a Phaedra-1. A nagy sikerű Szerelmem, Hirosima utón a nyáron a Szívfájdalmam, Hirosima című japán filmet láthatjuk Iag Filmszínházban az ünne- Szegeden. Ismét vetítik a szegedi mozikban a Kőszívű ember fiait, naponta két előadásban. A szórakoztató filmek köréből Szegedre kerül a nyári program gazdagítására A hazug lány című francia filmalkotás, Marina Vlady főszereplésével, Az eltévedt ágyú című csehszlovák filmszatíra, a Van, aki forrón szereti című amerikai és a Hölgyeim, vigyázat! című francia filmvígjáték. Az utánjátszó Fáklya Filmszínház műsorára tűzték a korábban nagy sikert aratott Mr. Hobbs szabadságra megy Emellett számos amerikai, és a Minden megművészileg érté- történhet című angol filmet. pi hetek idején délelőtt fél ll-kor is tartanak előadásokat. Itt a három nagy szegedi mozi műsorán szereplő filmek közül azokat vetítik, amelyek iránt legnagyobb lesz az érdeklődés. A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat gondoskodott arról is, hogy a szegedi ünnepi hetekre megkapja a legújabb filmeket. így a nyári moziműsor szenzációja lesz a Háry János című film, amelyet a budapesti és országos vetítést megelőzően jóval előbb mutatnak be Szegeden. eszmeileg. Egyidős a matróz és a flotta Levél a laktanyába — Mit Ind a négy vasmacska? — Tyereskova csókja Egy magas matróz és egy szőke kislány támaszkodik a korlátnak az újpesti öböl partján. Üj az ismeretség, mert csak kérdezgetik egymást. „És hány éves?" — hallatszik egy fél mondat, mire a fiű kicsit szégyenlősen, kicsit büszkén mondja: „Húsz leszek a jövő héten..." Épp ennyi idős néphadseregünk folyamőrsége is. Mega'akulásuk után egy hónappal a szovjet hadsereg segítrom gitár zenéje tölti be a jói. Az őrségen álló fiatal termet, a sarokban televízió, az asztaloknál sakkoznak, mások a zenére figyelnek. — Vigyázz! — hangzik a matrózt sokan irigylik a sorkötelesek közül, hiszen ha a sorozáson elhangzik a kérdés, leggyakoribb válasz: vezényszó az őrnagy belépé- „Matróz szeretnék lenni..." sekor, aztán visszaülnek he- I-ehet, hogy a lányoknak lyükre és ismét megpendül a tetsző csinos egyenruha is három gitár. A „Vasmacskák" próbálnak — magyarázzák. vonzó. Sok fiú 16—17 éves korban ír levelet a laktanyába, hogy a flottillához kerüljön, lényeg: nagy megtisztel. _.. , _ tetés a húszéves folyamőrség tóy°Slno ^ katonájának lenni. tábla sorolja fel, mit kell regével ország vízi útjait elérnie matróznak ahhoz, kellett megtisztítaniuk a há- hogy a Néphadsereg kiváló b°™, dr1á"lal en?Lékeltl: UM katonája legyen. Még elolvasaknáktól és az elsüllyedt ha- ni is sok a követelményeket. jók roncsaitól. A folyamőrök közül ötvenAkik ma a Balatonhoz ketten érték el ezt a kitünmennek nyaralni, bizonyára tető címet. Egyikükkel épp nem gondolnak arra, hogy a tábla előtt találkozunk, húsz éve kétszázezer akna Kenéz Attila emellett azzal rejtőzött a tó vizében. A Du- js dicsekedhet, hogy hajós na evezősei sem félnek a „kolléganőjétől", Tyereskova partra lépni, hiszen a fo- űrhajóstól kapott csókot, lyamőrök onnan is kiemelték A nagy esemény a szovjet és ártalmatlanná tették a űrhajós házaspár tiszteletére több mint kétszázezer aknát, rendezett sportcsarnoki nagyba gyűlésen történt. Kenéz tiLaktanyájukban most zodes is tagja volt az elnökcsend van. A kapuban őrség, Ztf^T^l az udvaron súlyt emel két 1! trikós fiű, az egyik ablakból ^ hármatt • tefp hozza gitárzene szűrődik, s kato- f °"a"' ™ testvéreire is nas léptekkel vonul szolga- f^'Lfrésőkaífe ^eml latba egy szakasz. Bozsik Ti- f™" a'f ™?kat es az embor őrnagy ,948 óta szolgát nc,noka a7 tJS^S^^ élvtárs sem dtcseBenedek B. István Győr, a folyók és gyárak városa A szabaddá vált megye lakossága lelkes építőmunkába kezdett. Győrött a felrobbantott tíz híd helyett újakat, szebbeket építettek. Felépült az ország egyik legszebb, legkorszerűbb vasúti személypályaudvara. A felszabadulás óta ötről tizenháromra növekedett a város középiskoláinak száma. Ragyogóan szépek az új oktatási intézmények. A város legszebb részén — a Duna és a Rába alkotta félszigeten — 1965-ben már hat különböző hőmérsékletű (hideg és meleg termál) vízzel feltöltött medence nyújt üdülést. A Duna, a Rába és a Rábca partjain az üzemi, intézményi klubok, csónakházak sorakoznak. Űj, korszerű lakótelepek épültek és épülnek. Győr nemcsak a folyók, hanem a gyárkémények városa is. A felszabadulás óta a Wilhelm Pieck Járműipari Művek az ország (MTI foto — Járai Rudolf felvétele) Műszakváltás a Uilheln Pieck Járműipari Műveknél (MTI foto — Vadas Ernő felvétele) Kilátás a Gyűri Vasas SE klubházának teraszáról a Dunára. A túlsó parton a Püspökvár látszik ipari és Erdészeti Egyetem, gesen a kisalföldi falvak néA város iparában a legje- pe lépett rá a közös szocia_ ,. , , , . , lentősebbek a textilgyárak, lista nagyüzemi gazdálkodás egyik legkorszerűbb gepgyé- Az Épületasztalosipari Vál- útjára ra lett. Termékei kozul az lalat az üj gyárak egyike A megye városainak és A Kisalföld síkság észak- falvainak lakói nemcsak kulnyugati részében Mosonma- turális intézményekkel, új gyaróvár is jelentős ipari lakótelepekkel lettek gazdavárossá fejlődött. A Mező- gabbak, hanem személyes jögazdasági Gépgyár többszö- vedelmük is gyarapodott. A rösére növelte kapacitásét. A kiskereskedelmi forgalom hazai timföldgyártás két 1961-től 1964-ig 16,9 százaüzeme közül az egyik Mo- lékkai emelkedett. A nasonmagyaróvárott működik, gyobb értékű gépek és beA Mosonmagyaróvári Kö- rendezések vásárlása nem töttárugyár az elmúlt évek- csökkentette a takarékbetétben új berendezéseket ka- állományt. 1961-ben 235, pott és ezzel elérte, hogy 1964-ben 593 millió forintos termékei sok országba ex- volt a megyei lakosságnak portálhatók. Az ipar átszer- nz Országos Takarékpénztárvesen látogatják a termé- vezése óta a Mosonma gyar- ban elhelyezett pénze, szeti szépségeiről és műem- óvári Fémfeldolgozó Válla- A jövő tervei most van_ lékeiről nevezetes 42 ezer lat készíti hazánk ópítkezé- nak kibontakozóban.' A két lakosú Sopront. A felszaba- seihez a szerelvényeket. baráti ország Magyarország dúlás óta két új gyógyintéz- A mosonmagyaróvári Han- és Csehszlovákia összefogamény is létesült itt Először sági Állami Gazdaságban jol . . az Állami Szívszanatórium jövedelmező állattenyésztés saval felépul a bösi—gapés két éve a gyermekszana- és növénytermesztés folyik, csikovói nagy vízi erőmű, tórium kezdte meg gyógyító Országszerte ismert a Az erőmű és létesítményei munkáját. Győr-Sopron megyei dolgo- „^üto^tják az egész Az ország legnyugatibb zó parasztok 1959-es kora- y m városának legnevezetesebb tavaszi nagy forradalmi Szigetköz kepet. kulturális intézménye a Fa- cselekedete. Elsőnek egysé- Lónyai Sándor automatikusan légszabályozós vasúti személykocsi, a Diesel-motoros mozdony, a kikötői portáldaru stb. Európa-szerte öregbítik a magyar ipar hírnevét. A Richards Finomposztógyár szövetei, a Győri Keksz és Ostyagyár édesipari készítményei öt világrészben ismertek. A közös gazdaságok fellegvára Az ország legkülönbözőbb részeiből és külföldről is szíszik az elmúlt két évtized minden eseményére; a küzkedhet. Arról*azonban büszrtrlmokrn a sikerekre eev- kén számo1 be 6 is. milyen delmekre, a sikerekre egy has7nos feladatokat teljesítearánt. Rohamosan korszerűsödött a flotta felszerelése, és a matrózok ls megálltók mindig a helyüket. Az emlékezetes 1954-es árvíz Idején nek a lakosság védelmében. Hozzájuk tartoznak a tűzszerészek. akikhez naponta legalább 30 bejelentés érkéi 7'k. hogv háborúból meema? itóv foosL k * radt tátáltak valahol, roen ették meg. 1956-ban Ba- artalmat• .-ég,tettek, es ket éve a ,„nná ügyességgel és megvadult Tiszán is feldubn- m-„ • ~ rogtek a segelyt hozó hajóik Matrózok Holgoztak a pesti motorja,, s most újra helyt- 7 Pn;n körúton is a Nemzeti állnak. „Hazamat szolgálom «,7fnh4zní, ,hol a robban. - mondták a legbátrabbak. Wsi munkákat v/íezték amikor átvették a kitüntetést. •• Fényképes tabló emlékez- Búcsúzóul elmegyünk a klteti a klub falán az újakat kötőbe. Karcsú naszádok soa régiek hőstetteire. Itt most rakoznak a part mellett: a azok pihennek, akiknek le- Néphadsereg szerves részét telt. a mai szolgálatuk. Há- képező folyami flottilla haBékülés Elisabeth Monica Delafleld 1890-ben született Londonban. Valódi neve Elisabeth Monica dc la Pasturo. Az első világháború végén vette fel a Delafleld álnevet.. ugyanis azóta jelentek meg folyamatosan, körübelül egy-két éves idóközzel, általában női témájú regényei. Irt novellákat, humoros történeteket is. Humoreszkje a Modern Humour című gyűjteményes kötetből való. E. M. Delafleld 1943-ban halt meg. — Csak azért szólok, mert ez az egész dolog ostobaság. — Szerintem is. Én mindig annak tartottam. — Még félannyira sem, mint én. De komolyan mondom, ha az ember belegondol..., hogy annyi év után ilyesmin veszekedjünk! — Tudom. És állítom, ha te nem szólsz, akkor én mentem volna hozzád. Áz biztos, mindent szívesebben tűrök, semhogy ez így menjen tovább. Hiszen nagy ostobaság az e gés7„ — Pontosan erről van szó. Tehát akkor minden rendben van? — Részemről tökéletesen. Én sosem duzzogtam sokáig. Nem tartozom ehhez a fajtához. — Ami azt illeti, én sem. — Tudom drágám. De meg kell mondanom, te nem úgy értetted, ahogy én mondtam. Nem mintha most sokat számítana. — Nem, hiszen már túl vagyunk rajta, de hogy őszinte legyek, meg kell mondanom, el sem tudom képzelni, hogyan lehetett volna másképp érteni. Komolyan, nem tudom elképzelni. — Nos, Te azt mondtad, és én azt állítom, hogy mindenki azt mondja: teelrontod a gyereket, márpedig amit én állítottam, nem ez volt. — Nos, drágám ezúttal így mondod, de aJckor pontosan azt mondtad, amit én állítottam ... — Hát nincs sok értelme, hogy újra kezdjük. Nem igaz? De ha akkor odajössz hozzám, az egész dolog sokkal egyszerűbb lett volna. Persze most már nem számít, túl vagyunk rajta és többé nem beszélünk róla, de én most is úgy vélem, akkor minden egyszerűbb lett volna. — Ugyan, drágám, hiszen most Ls tökéletesen egyszerű így, ahogy van. Nem? Ha te úgy gondolod, hogy én elrontom a gyereket, rendben van. Mindenkinek joga van úgy vélekedni, ahogy akar. Természetesen. Én mindössze annyit szóltam: kár azt mondani, hogy mások úgy gondolják, mikor csupán Te gondoltad azt. És meg kell mondanom: rendkívül szórakoztató, bár azt mondják, mindig a kibicek élvezik a legjobban a játékot —, de mindegy, engem akkor is szórakoztat. Ennyi az egész. — Jól van, drágám, ha mindenáron meg akarsz sértődni, akkor sértődj meg, nincs más hátra. Ahogy akkor is mondtam és vallom, senki sem szereti jobban a gyereket, mint én, de hagyrrt. hogy törjön és zúzzon: helytelen. Akárki akármit mond. Egyszerűen helytelen. — Ahogy gondolod, drágám. Eszem ágában sincs, hogy ellentmondjak neked. Tulajdonképpen épp a minap jegyezte meg valaki, milyen rendkívül jól nevelt az a gyerek, de hát ennek semmi köze a dologhoz. — Nos, én nem mondhatok mást, ez így helytelen. — Mindenesetre egy valamire nincs bennem hajlandóság, ez pedig a sértődés. Nem fogok megsértődni se most, se később. — Mindegy, de ha már a témánál tartunk, nem értem a kék gyapjú ügyét és sohasem fogom megérteni. — Azt hiszem, már legalább húszszor tárgyaltuk, de lehet, hogy huszonegyszer. — Erre mondhatnék valamit, de azt hiszem, jobb, ha nem teszem. — Ha már arról van szó, nekem sincs erről sok mondanivalóm. Nem is az én stílusom, de az már hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy nem emlékszem, micsoda hűhót csaptál a könyvtári könyvek miatt. — Már akkor is megmondtam és fenntartom, a könyvtári história vihar volt egy kanál vízben. — Jól van. drágám, senki sem utálja jobban a veszekedést, mint én. — Én mindig azt mondom, hogy a veszekedéshez kettő kell. És egyébként is ostobaság. — De hiszen épp ezt magyaráztam az előbb. Miért legyen az ember anynvira ostoba, hogy veszekedjék? Ami elmúlt, elmúlt. A könyveket elintéztük, s most már minden rendben. — Ez is olyan ügy, mint a kék gyapjú. Ha egy dolog elintéződött, azt ne bolygassuk, én mindig ezt hangoztatom. Többé ne beszéljünk róla. se másról. Az egyetlen dolog, amit mégis meg kell mondanom: amikor te azt mondtad, hogy én azt állítom, hogy mindenki azt mondja, hogy te elrontod a gyereket, az egyszerűen nem úgy volt. Ez minden. És többé egy szót sem akarok szólni róla. — De hiszen ez természetes. Most már csak egyetlen dolog van, amit meg kell mondanom, és ez ... Fordította: Zilahi Judit A DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd- 1965. íűnius 22.