Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

Szirmai István: A magyar sajtó tisztességgel szolgálja a szocializmus építését Megkezdődött a Magyar Újságirók Országos Szövetségének küldöittközgyűlése Nikola Nikolov házában A híres bolgár énekes nyilatkozata a Dél-Magyarországnak a Szegedi Szabadtéri Játékokról Szombaton délelőtt az Építők Rózsa Ferenc művelődési házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Orbán László, a Központi Bizottság agit.-prop. osztályának vezetője, Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője. Komját Irén, a MUOSZ alelnökének megnyitója után Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára terjesztette elő a választmány beszámolóját. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt három év munkájáról, eredményeiről beszámolva részletesen szólt a magyar sajtó fejlődéséről. Többek között elmondotta, hogy jelentősen emelkedett a központi és a megyei napilapok, képes hetilapok és folyóiratok példányszáma. A rádióelöfizetők száma elérte a két és félmilliót, a tvtulajdonosoké pedig a háromnegyedmilliót. A sajtó munkájának fejlődését elemezve rámutatott, hogy a gazdasági építőmunka előtérben álló feladatai, valamint a szocialista tudatformálás és az olvasóknak a kulturális kérdések iránt megnövekedett érdeklődése növekvő követelményeket állít a gazdasági és kulturális újságírás elé. A szövetség munkáját ismertetve Siklósi Norbert méltatta a nemrég elhunyt Szakasits Árpád kimagasló tevékenységét s javasolta az elhunyt elnök emlékének jegyzőkönyvi megörökítését. A MUOSZ tevékenysége — mondotta ezután — elsősorban arra irányult, hogy elősegítse a tájékoztatás színvonalának emelését, a lapok munkáját. Számos dokumentumot, határozatot dolgoztak ki, szakmai vitákat, tájékoztatókat rendeztek. Ézt a célt szolgálta az újságírók oktatása is. Befejezésül arról szólt, hogy az elmúlt években számottevően szélesedtek az Újságíró Szövetség nemzetközi kapcsolatai. A beszámoló után Szentkirályi János terjesttette elő a MUOSZ alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot, majd dr. Garam József, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A vitában felszólalt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét az újságírók küldöttközgyűlésének. Ezután elmondotta, hogy a magyar sajtó tisztességgel szolgálja a szocializmus építését, egyértelműen hirdeti a béke, az emberi haladás nemes eszméjét és becsülettel harcol minden ellen, ami embertelen, reakciós, fellép az építőmunkában, a közélet különböző területein tapasztalt lazaságok, hibák, vétségek ellen. A tájékoztatás nyíltsága, őszintesége és teljessége a demokrácia elengedhetetlen tartozéka — állapította meg. Társadalmunk egyre homogénebb, egyre erösebb, az ilyen társadalomban nyillan, őszintén beszélhetünk és írhatunk. Ne csak arról számoljunk be, ami eredmény i és kedvező számunkra, he• lyes, ha lapjaink a kedve• zőtlen tényeket is közlik. Is;, mertessünk bátran olyan véleményeket is, amelyek nem egyeznek a mienkkel, de mondjuk meg, hogy ezekkel miért nem értünk egyet és tegyük oda a mi véleí ményünket is megfelelő in: dokokkal, érvekkel támo) gatva. Hangoztatta, hogy a magyar újságírás fejlődésének egyik feltétele a lapok közötti egészséges verseny. A két világrendszer békés egymás mellett élése elkerülhetetlenül eszmei harccal jár és ebben a sajtó fontos szerepet tölt be — folytatta. — Az imperialisták ismert fellazítási po. litikájával szegezzük szem: be a magunk igazságát. Szálljunk bátran szembe az : egyéni szabadságról és a demokráciáról hangoztatott ! burzsoá frázisokkal, ne féljünk a harctól; az igazság a mi oldalunkon van. A tények a szocializmus magasabbrendűségét bizonyítják. Szüntelenül folytatni teli a kapitalista társadalom leleplezését, különösen azért, mert az utóbbi évtizedekben generációk nőttek fel, amelyeknek nincs közvetlen tapasztalatuk $ kapitalista viszonyokról, a kizsákmányolásról, a tőkés rendszer ember telenségéről. Beszédének további részében több javaslatot tett a szövetség munkájának fejlesztésére. A vitában részt vettek: Lévai Béla, Timmer József. Komor Imre, Baktai Ferenc, Ritter Aladár, Szántó Miklós, Márványi György, Gedeon Pál, Gombó Pál, Rényi Péter, Dersi Tamás Réti Ervin, dr. Lakx László, Adám László újságírók. A tanácskozást vasárnap folytatják. (MTI) Egy levél nyomában /Vem mostohák ság vári telepiek a Az EcsecH Géza utca lakóinak nevében írom észrevételeimet, s úgy érzem, a Ságváritelep sok lakójának jogos panaszát: „Járdánk nincs, víz nincs, a tanács ígérte ugyan, hogy téglajárdát kapunk abból, amit a belterületen elbontanak De eddig nincs járda és a víz is kevés. Miért vagyunk mi mostohagyermekei a III. kerületi tanácsnak?" — írta a Dél-Magyarországnak küL dött levelében Drozgyik Ferenc, az Ecsedi Géza utca 14-es számú ház lakója. A levél nyomán meghívtuk a III. kerületi tanácstól Gladics Józsefet, az építési és közlekedési csoport vezetőjét, valamint az Ecsedi Géza utca több lakóját a helyszínre. A beszélgetésre Drozgyik Fereneék szép kétszobás házában került sor. Az első szó természetesen a panaszosoké volt. — öt éve lakunk itt a házban. Fürdőszobánk van — mert kötelező volt fürdőszobás házat építeni —, vizünk azonban nincs, illetve a háztól mintegy 40 méternyire a közkifolyótól hordjuk a vizet — konkretizálta a panaszát Drozgyik Ferencné. — Tavaly a III. kerületi tanácstól kaptunk egy hivatalos írást, melyben engedélyezték a víz bevezetését — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Józsefné. — Az engedélyt személyesen vittem a Víz- és Csatornamű Vállalathoz, de a magasnyomású vízhez szükséges csöveket még mindig nem fektették le. — Nem akarunk mi a tanácsra támaszkodni, segítenénk mindenben szívesen — mondja egészen belepirulva Nagy Andrásné. az utca 16-os szamu hazanak lakója. Iliül Üíjli uiiii tünl A lakók panasza Megbeszélés a helyszínen Belezetik la. Ha lesz, akikor nem feledkezünk meg e kis utca lakóiról sem. Nem mostohagyerek a III. területben a Ságvóritelep. Nemrégiben kapott mintegy 6 millió fo- „• A rintos költséggel épült mo• asagasnyomasu vizet dem> szép iskolát Még az idén — Társadalmi munkában megépítenénk a járdát, és az utcáról természetesen saját költségen bevezetnénk a magasnyomású vizet. A tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője hallgatja az asszonyok szóáradatát. Aztán csendesen, nyugodtan magyarázta: — Először is azt szeretném tisztázni, amit még a levélben említettek. Idézem: „Ahol Ikerházakat építenek, ott azonnal elvégzik a közművesítést és aszfaltozott járdát kapnak". A tanácsnak minden lakó egyforma. A különbséget csupán az indokolja, hogy az ikerházaknál összpontosított telepítés folyt, tehát indokolt volt az azonnali közművesítés. Itt viszont például az Ecsedi Géza utcában három évvel ezelőtt is csak 2—3 ház volt. Ezért bizonyosan megértik, hogy a tanácsnak elsősorban ott kell közművesíteni, ahol több embernek van erre szüksége. Most igaz, betelepült már nagyjából az Ecsedi Géza utca is, de a kerületi tanács költségvetése eddig nem tette lehetővé az itteni panaszok orvoslását, bármennyire ls akarta a tanács. — Ezt megértjük. — A bontásból származó téglajárdát nemcsak az Ecsedi Géza utca lakóinak ígértük, hanem több hasonló állapotban levő ságiári telepi utca rendbehozására is. Egyelőre elfogyott a bontásbol származó tog700 ezer forintot fordít a magasnyomású víz Ságváritelepre vezetésére. A teljes bevezetésből már csak jövőre lesz valóság — amint közölte ezt is a kerületi tanács képviselője. Ez viszx>nt magával hozza azt is, hogy több utcába, illetve házba viszont bevezethetik a vizet. A megbeszélés a tanács képviselőjének és a lakóknak teljes egyetértésével ért véget. Az Ecsedi Géza utca lakói ismét meggyőződtek arról, hogy problémájukról tudnak és igyekeznek azokat a lehetőségekhez mérten minél előbb megoldani. Horuczi Mária II Bolgár testvérlapunk, a plovdivi Otccsesztvcn Glasz munkatársa, kérésünkre meglátogatta otthonában a Szegedi Szabadtéri Játékokra készülő híres énekest, Nikola Nikolovot, é* tolmácsolta a művésznek lapunk kérdéseit. Az interjút az alábbiakban közöljük. Kitűnő hangulatban találtam a híres énekest. Nikola Nikolovot, a Bolgár Népköztársaság népművészét. Nemcsak a színpadon tudja magával ragadni az ember szivét, kellemes hangulatú házában kedvességével és vendégszeretetével épp úgy elbűvöl bárkit, mint az operaszínház nézőterén. Amikor megtudta, mi a látogatásom célja, megörült és még jobban felélénkült: talán budapesti vendégszereplése idejére és a magyai' közönséggel való találkozásainak boldog pillanataira emlékezett. A partner: ismerős — Hogyan készülök a Szegedi Szabadtéri Játékokra? Mindenekelőtt azt kell mondanom. hogy ezit a rendezvényt komoly próbatételnek tekintem. Tudom, hogy elsőrendű művészek adnak ott egymásnak találkát és sok országból érkező nézők előtt kell fellépnem, mivel a szegedi szabadtéri már nagy nemzetközi elismerésnek örvend. Örömmel tölt el az a tudat, hogy a Turandot-ban a londoni opera, a Covent Garden énekesével, Amy Shuard-dal fogok együtt szerepelni. A művésznővel már énekeltem a Milánói Scalaban és a Bécsú Operában. Hogy pontosan válaszoljak kérdésükre, a következőket kell közölnöm: a művész kötelessége — állandóan a legtöbbet nyújtani, úgy vélem ez a legfontosabb és Szegeden is igyekszem majd a legtöbbet nyújtani... London, Bécs, Leningrád, New York — Hol énekelte eddig Kalaf szerepét? Kalaf — kedvenc hőseim egyike, a szófiai opera előadásain kívül Bécsben hatszor. Londonban négyszer. Budapesten kétszer, Leningrádban két ízben, va. lamint más helyeken mintegy 20 alkalommal adtam elő. — Milyen operaszínházak színpadjain lépett fel külföldön és milyen szerepekben? — A Moszkvai Nagyszínházban, a Milánói Scalaban. a New York-i Metropolitanban, a Londoni Covent Garden-ben, a bécsi, lisszaboni, nizzai, hamburgi, berlini. genfi, varsói, bukaresti, ankarai, istambuli és zágrábi operaházakban, a Szovjetunió és Olaszország, valamint más országok sok városában a Bohémélet, Trubadur, Aida, Turandot, Rigóiét tó, Tosca, Carmen szerepeit énekeltem. Ez év novemberében először fogok Earcelónában vendégszerepelni. ahol a Bajazzók-ban lépek fel. — Milyen szerepeket énekel most a szófiai Nemzeti Színházban? — Az Aida. Bajazzók és Travlata szólóit éneklem. — Milyenek egyéni alkotói tervei? — A legjobb bolgár operának, a Momcsilnak hanglemezfelvételeit készítjük. Felvételezés után az Othelló címszerepét kezdem tanulni, hogy jövő évi feladataimra is felkészüljek. Az elkövetkezőkben szeretnék az André Chenier-ben. valamint a Sámson és Delilában is énekelni. Őszinte örömmel Amint ismét szegedi vendégszereplésére tértünk viszsza, a nagy művész kijelentette: — A Magyar Népköztársaság gyönyörű ország. A \ ilágon sok helyen megfor-' dúltam már. de olyan lelkesen még csak ritkán fogadtak és búcsúztattak, mint amilyen melegen és őszintén Budapest köszöntött. Ezek a találkozások a legkellemesebb emlékeim közé tartoznak, ezért azt szeretném még hozzáténni, hogy ez a NIKOLA NIKOLOV ítékok előadásain. Ez lelkes fogadtatás újabb tó- magyarázata annak, hogy nyező, mely erkölcsileg is őrömmel teszek eleget megarra késztet, hogy részt ve- hívásuknak . gyek a Szegedi Szabadtéri V. MARINOV Hétfőn a 2., kedden a 3. és a 4. békekölcsönt sorsolják Az Országos Takarékpénztár június 21-én és 22-én bonyolítja le a. 2„ a 3. és a 4. Békekölcsön 1965. első félévi sorsolását. A húzásokat mindkét napon Budapesten tartják. Hétfőn a 2. Békekölcsönt sorsolják. 106 500 kötvényre 30 521 300 forintot. Kedden a 3 Békekölcsönből 399 500 kötvényt sorsolnak ki 59 990 800 forint nyereménnyel és törlesztéssel. Utána 244 500 Békekölcsön kötvényre millió 779 800 forintot sorsolnak. A kétnapos húzáson tehát a három Békekölcsönből öszszesen 750 500 kötvényre 127 291 900 forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltását július 6-an kezdik meg. (MTI) Nikola Nikolov * milánói Scala színpadán „Az eladott menyaszszony" Jenlk szerepében Az ipari szakközépiskola kiállítása Szegeden tegnap délben nyílt meg a Tömörkény István ipari szakközépiskola növendékeinek hagyományos tanév végi kiállítása, az iskola Tisza-parti épületében. Megnyitó beszédet Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott. Rámutatott, az iskola célja: megfelelő képzettségű betűszedő, díszítő-szobrász és keramikus szakmunkás-utánpótlás biztosítása. Az iskola ipari tagozata már négy éve működik, s a hagyományos évvégi kiállítások szépen mutatják a tanulói munkát. művészi színvonalának emelkedését. Előkerültek a hétköznapi munka kevésbé látványos darabjai is: A .kéziszedők készülő könyve, szorosan kapcsolódik szegedi múltjához. s Vedres István születésének 200. évfordulójára jelenik meg. Megtalálhatók a kiállításon a gazdag népi kerámia hagyományokat felelevenítő darabok éppúgy, mint a kifinomultabb művészi munkát igénylő fatárgyak. vagy a mészkő- és márványfajtákból egyszeri! síkokkal határolt tömegek és plasztikus formák is. Méltán foglalnak el központi helyet azok a példányok. melyek a gyulai Elkel Diákünnepek arany, ezüst vagy bronz fokozatait nyerve, az ottani díjak több mint 50 százalékát szerezték meg az iskolának. A kiállítás közvetlen célja, hogy mélyebb betekintést adjon az előrehaladás műhelytitkaiba. Ez sikerrel járt. A végső szót azonban majd a gyakorlat mondja ki: a most végzett tanulók helytállása a termelőmunkában adja egyszersmind a2 iskola eredményeinek végső értékelését is! Az eddigi eredmények mindenesetre nagyon biztatók... N. I. Vasárnap, 1965. június 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5