Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA COJ JEN GEN­HEZ Dobi István, az Elnöki Ta­nacs elnöke üdvözlő távirat­ban köszöntötte Coj Jen Gen-t, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Gyűlése elnök­égének elnökét 65. születés­napja alkalmából. \Z MSZMP K. B. PÁRT­MUNKÁS KÜLDÖTTSÉGÉ­NEK JUGOSZLÁVIÁI LATOGATASA A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, az V'SZMP K. B. tagjának, a oárt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével az ölen kilenc napot töltött Ju­goszláviában, befejezte láto­gatását. HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE Az MSZMP küldöttsége, amely Lakos Sándornak, a Népszabadság szerkesztő bi­zottsága tagjának vezetésé­vel a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának meghívására az NDK népgazdasága vezeté­sének rendszerét tanulmá­nyozta. szombaton visszaér­kezett Budapestre. Hogy simább Jegyen a hasznos gyártmányok startja Faüyúhajtások az igazmondás fáján Űj. modern, korszerű gyártmányokkal bővült a lista: olyanokkal. amelyek keresettek, s megállják he­lyüket Európa „szerszám­piacán", sőt gyakran azon túl is. Maga a tény nem újság a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében, így van ez, s mindinkább er­re törekszenek évek óta. de az idén valahogy mégis több sikerrel. Az eredményekről, az új gyártmányok kifutási idejé­ről. meg a fölöttük „bábás­kodó"' fiatal műszaki gárdá­ról beszélgetünk Pántya Jó­zseffel, a gyár igazgatójá­val. Hasznos újdonságok Az „eredmények" rész­ben már műanyag fóliába csomagolva, részben terv­rajzok vonalaiba foglal­va itt fekszenek előttünk az asztalon. Itt a nikkele­zett kombináltfogó, amely átlátszó, szigetelt nyelével 5 ezer volt feszültségig ga­rantálja a biztonságot. Az­tán ugyanennek egy közeli Hogyan fejlődik a közlekedés? I Közlekedés- és Postaiigyi Minisztérium főosztály­vezetőjének nyilatkozata a Dél-Magyarországnak Magyarország közlekedé­sének fejlődését nap mint nap szemmel kísérjük. Lát­juk az eredményeket, s a hiányosságokat is. A sze­mélyszállítás és a teherszál­lítás igen nagy jelentőségű változásokon ment keresztül 3 felszabadulás után. Ho­gyan tovább? Erről beszél­gettünk dr. Mészáros Ká­rollyal. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mű­szaki fejlesztési és közleke­déspolitikai főosztályának vezetőjével. — Milyen elvek alapján fejlesztik a _ közlekedési hálózatot? — A fejlesztés célja az egész országra kiterjedő egy­séges közlekedési rendszer létrehozása. Ez biztosítja a szállítási feladatok leggazda­ságosabb megosztását a köz­lekedési ágazatok között. Valamennyi közlekedési ág fejlesztése szükséges. Az alapvető szállítási igényeket továbbra is a vasút elégíti ki. A vasúti közlekedés el­sősorban a nagytömegű, és nagyobb távolságú szállítá­sok lebonyolítását szolgálja. A gépkocsi-közlekedésnek pedig a rövidebb távú áru­szállításban van nagy sze­— A közúti és vasúti áru­szállítás növekedését a nép­gazdasági termelés határozza meg. A harmadik ötéves terv végére az áruszállítás mintegy 30 százalékkal emelkedik a jelenlegihez ké­pesti. Ezen belül a vasúti áruszállítás 20—25 százalék­kal, a közúti áruszállítás pe­dig mintegy 40 százalékkal lesz magasabb a jelenlegi­nél. — Hogyan oszlik meg az áruszállítás a vasút és a közúti szállítóeszközök kö­zött? — A vasút jelenleg 35 százalékát szállítja az áruk­nak. ez fokozatosan 32 szá­zalékra csökken. A közúti áruszállítások 63 százalékról 65 százalékra növekszenek. A közúti áruszállítás növe­kedése nem azt jelenti, hogy a közúti közlekedésre fordí­tunk nagyobb figyelmet. Arra vezethető ez vissza, hogy a vasút számára gaz­daságtalan, rövid távú, vagy kerülő -utakon való szállítá­sokat közúti eszközökkel vé­gezzük. — A Tiszát, mint vízi­rokona azzal a különbség­gel, hogy a fogó szebb, mo­dernebb formájú, könnyebb. Mindkettő exportra készül. Most fejezték be a ponthe­gesztett lemezszekrényes gyaluvas kialakítását, min­den típusban és méretben, s már megkezdték belőle az úgynevezett „0-sorozat" gyártását is. A gyaluvas eddig vas és acél össze­hengerlésével készült, ezen­túl az acélt kilenc helyen való ponthegesztéssel „szo­rítják"' a vashoz. Ez a mód­szer javítja a minőséget, jobb élet ad a szerszámnak. Az asztalosok bizonyára örülni fognak a hasznos változtatásnak —, ez a gyártmány ugyanis bel- és külföldön egyaránt kirakat­ba kerül. Ugyancsak a „0-sorozat" stádiumában van a belföldi használatra készített pisz­tolymarkolatú fémfürész. Nyele üreges alumíniumból készült. A könnyűségen kí­vül előnye a könnyebb ke­zelhetőség is, az eddiginél kényelmesebb szögben csat­lakozik a nyél a kézhez. S amit még „tud" az új fém­fűrész: tárcsák segítségével öt különböző szögbe állítha­tó be a fűrészlap. Ötezer darab már ex­portra indult az új típusú műanyagnyelű metszőolló­ból. Egy kis rácsavarozott elfordítható lap a szellemes zárószerkezet, ezzel nyílik­csukódik. Rejtett rugózású, alsó nyele hullámosan fek­szik az ujjakra, a felső hosszirányban recézett, hogy ne csússzon a tenyérben. És amik még csak tervek, de megvalósulnak az idén: a nyél nélküli csapszegvágó, az általános csavarhúzó, műanyagnyéllel — csupa olyan „gyártmányjelölt", amely praktikussága miatt általános érdeklődésre tart­hat számot. j Hosszú a „ kifutási idö Minden új sorozatgyártás egy sikersorozat részét ad­ja. Szépek, elismerésre mél­tók a kézi szerszámgyári eredmények. De amint to­vább beszélgetünk, ráébre­dek arra, hogy ezt a meg­állapítást ki kell még egé­szítenem két szóval; „így i s" szépek. Mert sok a késleltető momentum, s bár — főként exportcikkek esetében: az idő pénz, sőt devizaforint! — általában hosszú a gyártmányok ki­futási ideje. Az említett újdonságok ta­valy kezdték meg „létért való" vándorlásukat abban repe. — A közlekedés fejlesz­tésében melyek a legfon­tosabb célkitűzések? — A közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően a vasúti közlekedésben a vil­lamos és Diesel-vontatás gyors ütemű fejlesztése, va­lamint a személy- és teher­kocsipark korszerűsítése a feladat. A nagyobb sebessé­gű vonatok közlekedtetése megkívánja a pályák fejlesz­tését is. Ezt az összehegesz­tett sínek mind kiterjedtebb alkalmazásával biztosítjuk. Az állomásokat, pályaudva­rokat önműködő biztosító-és irányítóberendezésekkel sze­reljük fel. — A közúti közlekedés fejlesztése érdekében az út­hálózat korszerűsítése a cél. A pormentesítést tovább folytatjuk, s az utak vonal­vezetését a forgalmi igé­nyeknek megfelelően korri­gáljuk. Levágjuk a kisívü kanyarokat, hogy gyorsabbá tegyük a közlekedést. Több­irányú autóutakat és autó­pályákat építünk Nagy sze­repe lesz az úthálózat kor­szerűsítésében a települése­ken átvezető — úgynevezett átkelési szakaszok kiküszö­bölésének a forgalom biz­tonságának növelése érdeké­ben. s a szintbeli kereszte­ződések megszüntetésének. — Milyen arányban nö­vekszik az áruszállítás? utat, hogyan szándékoz­nak hasznosítani? — A tiszai hajózóút hasz­nosítása a távlati terveink­ben szerepel. Jelenlegi hasz­nosításának akadálya a rend­kívül változó vízállás. így csak kisebb méretű hajók­kal. időszakosan lehet áru­szállításra felhasználni. En­nek ellenére a jelenlegi adottságok mellett is több árut „utaztatunk"' a Tiszán. Ilyen szállításra használjuk fel a segédmotoros uszályo­kat. Nagyobb arányú hajó­forgalmat azonban csak a vízrendszer rendezése, a tervbe vett vízlépcsők meg­építése után lehet a Tiszán lebonyolítani. — A személyszállítás te­rületén milyen elképzelé­sek vannak? — A személyszállítás gyorsítása és kényelmének fokozása elsősorban új vas­úti személykocsik és autó­buszok üzembe helyezésével biztosítható. E tekintetben azonban beszerzési lehetősé­geink igen korlátozottak. A vasúti személyszállítás javí­tását szolgálja viszont a vontatás folyamatos korsze­rűsítése, nagyobb sebességű vonatok közlekedtetése. Az igen kedvező ingavonatok számát tovább növeljük. A közúti személyszállítás terén az autóbuszállomány fejlő­désének megfelelően sor ke­rül a járatok kismérvű sű­rítésére és néhány új vi­szonylat bevezetésére. a nagy mechanizmusban, amelyet minden új gyárt­mánynak végig kell járnia. Tehát csaknem egy eszten­dő kellett ahhoz, hogy a megvalósuláshoz érkezzenek. Persze ez hosszú idő, de ahogy a gyár igazgatója el­mondja, mégis fejlődésnek számít, hiszen régebben két-három évi izgalmas vándorlás — pokoljárás sem ment ritkaságszámba. Az egy év tehát aránylag jó, normálidő. De miért ne le­hetne még jobb? Igaz, a konstrukciónak a kqvetkező fórumokat kell „sikerrel venni": Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet, Szabványügyi Hivatal, bel­kereskedelem, külkereskede­lem; adódnak apróbb-na­gyobb kifogások, ezek nyo­mán változtatás, újra zsűri­zés stb. De bizonyos, hogy lehetne jobban, gyorsabban is végigjárni ezt a sort. Csak élni kellene adott le­hetőségeinkkel, gyorsítani a bevezetés tempóját. Sokat és sokan söpörtek már azért, hogy simább le­gyen a hasznos, új gyárt­mányok startja. Érdekünk, tehát erősíteni kellene a létrehozásukat segítő appa­rátust, s ugyanakkor job­ban koordinálni ezt a mun­kát. Gyümölcsözik a tudás Mostanában van ezen a téren örvendetes körülmény is. A Kéziszerszámgyár központjában a műszaki osz­tály nagyon intenziven se­gíti a gyártmányfejlesztést. S itt vannak a közvetlen munkatársak. akikről az igazgató szeretettel, lelkese­déssel beszél. — Rendkívül mozgékony, friss fiatal műszaki gár­dánk van. Tehetség, szak­tudás. akaraterő egyesül bennük szerencsésen. Szorgalom és tudás gyü­mölcsözik a gyárban. A műszakiaknál nem is akár­milyen tudás: művezetőig bezárólag mindenkinek meg­van a felsőfokú szaktechni­kusi végzettsége. Dolgoztak az üzemben, esti tagozatra jártak. így haladtak egyre feijebb a tudásslépcsön. Ök állnak a prototípus, a 0-sorozat, a szériagyártás mögött; az alkotók, akik fiatalos hévvel mind több új gyártmányt .álmodnak" a rajzlapra, modernebb, korszerűbb. könnyebben használható szerszámokkal öregbítik a gyár jó hírne­vét hazánkban és külföldön egyaránt. Simái Mihály Amíg az édesanya dolgozik... Az aratás és más nyári munkák a mezőn egyre sür­getik a bölcsődei férőhelyek gvarapítasát falun. A járás hét állandó bölcsödéjében összesen 170 hely van, fél­éves tartamra pedig még 30 kisgyermeket fogadnak. A községi bölcsődék férőhely­kihasználtsága az országos átlag fölött áll, 92,1 száza­lék. A nyári idényben meg maximálisan igénylik a böl­csődei helyeket. Mindez azt jelzi, hogy gyarapítani kel­lene az édesanyákat helyet­tesítő otthonok befogadóké­pességét. Dr. Ozsvár József járási főorvos elmondotta, hogy a járási tanács egész* ségügyi csoportjának min­den törekvése elakad a he­lyiségproblémán. Bár a köz­ségi tanácsok vezetői meg­értően fogadjak a bölcsődék létesítésének, illetve a férő­helyszám gyarapításának gondolatát, de nem találnak megfelelő épületet. Különö­sen Deszken sürgető a böl­csőde új helyiségbe költöz­tetése. Sándorfalván, Móra­halmon és Szőregen — a körülményekhez képest — példás a kisgyermekek gon­dozása. A községi tanácsok és a tömegszervezetek veze­tői helyi erőből is próbálkoz­zanak az idénybölcsődei he­lyek gyarapításával. Hiszen a közös munka, s különösen a közelgő aratas a falu minden épkézláb emberét a mezőre szólítja. Milyen féltő gonddal pa­lántálják el és ápolják a szülők és pedagógusok a kisgyermekekben az őszinte­ség kényes fáját. Olykor megérdemelt büntetésüket is elengedik, csakhogy őszintén yallják be hibájukat. Az igazmondás nemcsak erény, de az emberi együttélés, a közös munkálkodás elemi feltétele is. Ez különösen hangsúlyo­zott ma, hiszen társadal­munk termelési, közéleti és emberi viszonyai egyaránt a kölcsönös együttműködésre, a kölcsönös segítőkészségre épülnek. A tanácsok község­szépítő munkája, a tsz-ek előrehaladása jórészt azon áll vagy bukik, hogy gaz­damódra dolgoznak-e az emberek. Mindéhhez a lég­kört az őszinteség teremti meg. Nem új felfedezés ez, hiszen az emberek évezre­dek óta csakis az őszinte­ség nyelvén értenek. A szókimondás ősi ma­gyar szokás. S ha volt is olyan időszak szocialista tár­sadalmunkban, amikor a „lakkozott igazság" több babért hozott egy-egy taná­csi vagy tsz-vezető számára, mint a valóságos helyzet őszinte feltárása — ez ma már teljesen elvetendő, mód­szert, mert idegen a marxiz­mus eszmevilágától. A párt és a kormány politikája el­ítéli a valóságos tények el­ferdítését. Ki kell gyomlál­ni tehát társadalmi életünk­ből a tájékoztatásban itt-ott felburjánzó „gyomnövénye­ket". Zsombón, amikor a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága a községi vezetők tevékenységét elemezte, meg­lepett a helyi vegrehajló bizottság „minden nagyon szép, minden nagyon jó"' szellemű tájékoztatója. Hol­ott, amint a járási szakelő­adók búvárkodása felderítet­te, közelről sem oly hibát­lan a zsombói tanács végre­hajtó bizottságának munká­ja. Gyenge a tömegkapcso­lata, sántít a tszcsk állami irányítása. A szatymazi községi tanács vegrehajtó bizottsága pedig a tavaszi növényvédelemről küldött be „virágos" tájékoztatót. Az elmulasztott permetezés le­tagadása nemcsak a barack­fák termését hervaszthatja le, de a tényeket „szépítge­tő" községi és tsz-vezetők szavának hitelét is. Honnan fakadnak a tájé­koztatás e fattyúhajtásai? Gyökerei talán visszanyúl­nak azokba a letűnt idők­be, amikor nemegyszer a „jó jelentés" készítői vol­tak a legjobb községi veze­tők. Talán ez kísérti meg olykor a gyenge eredménye­ket leplező tsz elnököket és tanácsi vezetőket. Súlyo­sabb, ha mindez nemtörő­dömségük. felelőtlenségük tudatos leplezésére szol­gál. A község tényleges ér­dekeit semmibe vevő, csu­pán pozícióikat féltő embe­rek előbb-utóbb maguk is rájönnek, hogy a lomtárba való hamis segédeszközök többet ártanak, mint hasz­nálnak. Az illetékes felettes szervek ugyanis ma nem elégszenek meg a jól szer­kesztett tájékoztató-beszá­molókkal, hanem alapos, részletes helyszíni vizsgálat alapján bírálják el azok sza­vahihetőségét. ttemmi értelme tehát a hibát bűnnel tetézni. Már az ókori latinok „Era­re humánum est" (Tévedni emberi dolog) közmondása is valamelyest elfogadja a tévedés emberi létjogosultsá­gát. De sehol sem olvastam, vagy hallottam hasonló fel­mentést a tények elferdítésé­re. A járási tanács végre­hajtó bizottságának zsomboi ülésén is tapasztattam: vég­telen jóindulattal, türelem­mel, segítőkészséggel ele­mezték a helyi vezetők te­vékenységét. (Olyannyira, hogy a hamis kicsengésű be­számolóért meg sem piron­gatták. Mi szükség volt a túlzott szépítgetésre? Semmi. Maga tói a céltól merőben idegen az ilyen kísérletezés. Hi­szen az azonos ügyért dol­gozó szervek alá- és fölé­rendelése nem valami rette­gett „pallosjogot" jelent — csupán az átfogóbb irányí­tást, a tanácsadás (s ha kell, a felelősségrevonás), a segít­ségadás kötelezettségét. Min­den ellenőrzés az illető köz­ség elöbbrelépését, terveinek megvalósulását szolgálja. A hibák leleplezése azonban lehetetlenné teszi a fejlődést gátló tényezők elhárítását. Végső sorban <a falu nép.et sújtja. S az igazság előbb­utóbb kiderül, hiszen a va­lóságos tények csakis őszin­tén beszélnek. Balogh Ödön Növelik a pincegazdaságok kapacitását Mihalusz Ferenc, a Magyar Állami Pincegazdaság vezér­igazgatója sajtótájékoztatót tartott Kecskeméten. Ismer­tette a pincegazdaságok idei fejlesztését. Az országban je­lenleg 15 helyen épülnek új Mosóműhelyekben tisztálkodnak majd a gépek Két „újszülöttel" gyarapo­dott idén a dorozsmai gép­javító állomás. Két új épü­lettel. Az egyik a kapunál fogadja az érkezőt; kedves váróház, homlokzatán szí­nes műanyagernyővel. Bent tágas szoba, mel.yből két kisebb helyiség nyílik. — Itt rendezzük be a vá­rószobát, ahol a tsz-ek szak­emberei átadják, illetve át­veszik a javításra behozott gépeket. A szomszédos kis szobákban büfé, ruhatár lesz, illetve az átadó-jhvevö szál­láshelye — mutatja be a helyiségíet Szögi József üzemvezető. Április 4-re ké­szült el a 150 ezer forint ér­tékű épület. Berendezését, bútorzatát ezután szállítják. A másik épület az udvar hátsó részén, a műhelyek mögött búvik meg. A gép­javító állomáson fedett mo­sónak nevezik, bár a tulaj­donkénoeni „fürdőszoba" csupán egyetlen termet fog­lal el; a többiben szétszerelő csarnok, motorszerelő mű­hely. fékterem, szervizbe­rendezéseik szobája, festő­műhely és egy kazánház kap helyet. Az új épület 700 ezer forint költséggel készült el. Van még egy újabb létesítményük, a 180 ezer forint értékű lúgos mo­só. A meghibásodott gépek tisztításában nélkülözhetet­len lúgos fürdő egyetlen te­remből áll, melyet a nagy szerelőműhelyhez ragasz­tottak. vasbeton tárolóhelyek. A 15 tárolótér közül tizenkettőt Bács-Kiskun megye kap. ami indokolt, hiszen a ta­valy felvásárolt bor 45 szá­zalékát ez a megye adta. Ezenkívül Csongrád, Szol­nok és Veszprém megye egy-egy borvidékén épülnek tároióheiyek. Az új vasbeton tárolók befogadóképessége összesen 320 000 hektoliter lesz. További 80 000 hekto­liter bor tárolását oldják meg alumínium tartályok gyártásával, illetőleg az ászokhordótér bővítésével. 220 000 mázsával növelik az állami pincegazdaságok feldolgozó kapacitását is, ami annyit jelent, hogy az idén már 1,5 millió mázsa szőlőt tudnak feldolgozni. Hárem új feldolgozótelep épül, nyolc helyen pedig a régieket bővítik. A vezér­igazgató végül ismertette az új szerződéses áiTendszev főbb pontjait és bejelentette, hogy az állami pincegazda­ság területi szakemberei jú­niusban és júliusban felke­resnek valamennyi borter­melő szövetkezeti gazdasá­got, s ismertetik a szerződős feltételeit. Vasarnap, 1965. júnhw vh. dél-magyarorszag 3

Next

/
Thumbnails
Contents