Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

Eltemették Salamon Bélát Salamon Bélát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, pénteken mély részvéttel kísérték utolsó útjára a Rákoskeresztúri temetőben. A ravatalnál a Művelődés­ügyi Minisztérium nevében Malonyai Dezső, a színházi fő­igazgatóság helyettes vezetője búcsúzott az elhunyttól. Búcsúszavaiban méltatta Salamon Béla színészi nagyságát, beszélt nehéz pályafutásáról, emberi jóságáról. Ezután Kazimir Károly, a Thália Színház művészeti vezetője, a Színházművészeti Szövetség főtitkára, a szövet­ség elnökségének nevében mondott búcsúszavakat. Az MTK elnökségének, labdarúgó csapatának, szurkolóinak képviseletében Heves Sándor, az MTK elnökhelyettese, a Fehér Holló társaság tagjainak búcsúját Fenyő Emil tol­mácsolta. Salamon Béla koporsóját, utolsó kívánságához híven, az MTK labdarúgói vitték a sírhelyig. A ravataltól a sírig sok ezer színházat szerető ember állt sorfalat. A sírnál Fejér István, a Vidám Színpad igazgatója, a Vidám Szín­pad vezetősége, társulata, műszaki személyzete és közönsé­ge nevében vett örök búcsút a színház egyik alapító tag­jától — aki 1957-től csaknem minden este szórakoztatta a közönséget —, a társulat kiváló művészétől, mindenki Béla bácsijától. A sírt elborították a kegyelet és az emlékezés virágai. Alig három hónapja egy „Hej, színművész!" és a egész ország ünnepelte nyolc- ..Szódásüveg és környéke" vanadik születésnapját. Sa- cimű könyveit, lapokban el­lamon Béláról, a Magyar szórt temérdek vidám írá­Népköztársaság érdemes mű­vészéről írt minden lap, Sa­lamon-műsort sugárzott a rádió, vetített a televízió. sót, rádió- és televíziós fel­vételeinek tömegét. Példa­ként hagyta ránk ember- és közönségszeretetét, a színház Noha súlyos beteg volt már, világá. törvényei iránti ra­estéfiként még játszott a Vidám Színpadon. Szívbéli jongó alázatát, humanizmu­sának mély forrásából táp­Ahol a szerszámok születnek es az ünnepi szeretettel kívánt neki min- lálkozó emberi magatartását, denki jó egészséget, mégto- Egy kabarétörténeti korszak, vábbi hosszú, munkás éle- egy utánozhatatlan színészi tet. Nem tudtuk — hisz oly egyéniség ment el vele... jó kedéllyel tréfálkozott, oly fegyelmezetten lépett fel, oly lelkesen szurkolt még az MTK-nak —, hogy alig ne­gyedév múltán már elmúlá­sáról kell számot adnunk. A Sörkabaré, a Royai Or­feum, az Apolló Kabaré közkedvelt komikusa kö­zeljárt a negyvenhez, ami­kor addigi pályafutása első átütő sikerét aratta. Szőke Szakáll Vonósnégyesében, 1922-ben. Egy esztendő múl­va nemcsak színész: igazgat­ja is a Teréz körúti színpa­dot. A pesti kisember esett­ségében is derűs, ^slamasz­tikái" közepette is mulatsá­gos, a hatalmasoktól való rettegésében is talpraesett, valahol legbelül bátor, okos és elpusztíthatatlan figurája a kabaré műfajában össze­forrt Salamon BélávaL 1923­tól kezdve a legsikeresebb kabarészerzők Salamonra ír­ják egyfelvonásosaikat —, s őrá írták még most, négy évtizeddel később is. Emlékül hagyta ránk sok teledhetetlen alakítását, a Melegük van a metszőol­lóknak, pirosak. Metszeni se igen lehetne még velük — nincsenek összecsavarozva, csupa félolló sorakozik egy­más mellett. Hátra van még egy-két apróbb munkafolya­mat addig, amíg mezőgazda­sági használatra alkalmasak lesznek. De a „nehezén" — a 200 tonnás nyomáson — már túl van az acél, meg­kapta formáját a hatalmas, úgynevezett frikciós préstől a Szegedi Kéziszerszámgyár kovácsmühelyében. 0 prés parancsolója Két hatalmas függőleges tárcsa förog egy vasszörnye­teg szarvai közt. Ezek a „diaboló" tárcsák. Átmérő­jük körülbelül két méter. Köztük található vízszintes síkban az úgynevezett dörzs­kerék — melynek tengelyé­hez a vasállat gerince csat­lakozik — a csavarorsó. Ez a csavarorsó emelkedik és sújt. a kovács akaratának engedelmeskedve, a végére szerelt ütőfejjel, egymás után a befogott darabokra. Forróság van. Hiába forog villanásgyorsan a ventillátor, hiába kéklik a palatető nyí­lásán át az ég négyszöge, mert a prés balján ott iz­zik a gázoljafűtésű kemen­ce: ezer fokra hevítik benne az acél darabokat, mielőtt az Előadások Szegedről A szegedi József Attila norvég, dán, bulgár stb. Tudományegyetem Ságvári vendégei nagy érdeklődés­gyakorló gimnáziumának ta- sel követték a magyarázatai­nára, Farkas Ernő hosszabb val kísért filmet előadókörúton van Francia- Végül a kongresszus részt­országban. vevőinek Szegedről, Baranya , „ . megyéről és az ünnepi já­Üy® Magy?fors?ág- tékokról készített leporelló­ról főként Szegedről es a ^ OBgMjk ^ szabadtéri . játékokról tart ^ HaVre nemrégiben filmmel és diapozativekkel kommunista kísért előadásokat polgármestere, a városi ta­Első előadását Észak- nács több tagjával ünnepi Franciaország nagy kikötő- fogadásra hívták meg a városában, Le Havre-ban kon1grf?s^ls ^ tartotta egy kongresszus ke- « kultoldl résztvevőit Ezen retében, a városháza nagy Farkas Em5 tanar a kul" kultúrtermében, ahol Dugo­nics Ferencnek, a textil­technikum igazgatójának Szegedről készített színes amatőrfilmjét mutatta be. A kongresszus, mintegy két­száz francia és különböző nemzetiségű, angol, svéd, Síinet szórakoztató műsorok A Rádió nyári ifjúsági programja A Rádió idén is nagy senyzöknek. A győztesek gonddal készült arra, hogy a augusztus 20-án nyilvános nyári szünidőben érdekes, műsoron mérik össze tudá­szórakoztató műsorokkai te- sukat, ahol a legjobbak ér­gye hangulatosabbá a fiata- tékes díjakat kapnak. Ennél lok pihenését A kalandos is nagyobb a tét a másik ifjúsági regényfeldolgozások, két vetélkedőn. A július 14­rádiójátékok mellett a tá- én kezdődő Ki tud. többet bori életről, a IX. Világifjú- Franciaországról? című ver­sági Találkozóról is beszá- sengés győztese a Francia mólnak. Ezeken kívül ve- Rádió vendégéként Párizsba télkedók teszik változatossá utazik. Az Ifjúsági Rádió és a programot Hárs László a Magyar Ifjúság Szerkesz­folytatásos regényét a Töké- tőségének rejtvénypályáza­letes Távolbalátók Titkos tának legjobbjai július 25-én Társaságát július 6-tól júli- a Prágától—Algírig című us 27-ig minden kedden, műsorban mérik össze tudá­csütörtökön és szombaton sükat A győztes Algírba hallgathatják a fantasztikus utazik, a második helyezett regények kedvelői. Fantasz- több hetet tölt a Kaukázus­tikus témájú Teknős Péter ban. Riport 2165-ből című hat­részes rádiójátéka is. A mesejátékok kedvelői sem panaszkodhatnak a nyá­ron. Az egyik legérdekesebb műsor talán a Medvegyev elbeszéléséből készült Baran­kin, aki elfáradt embernek lenni című mesejátéka lesz. Kreutzer Sándor Juszuf és a bazárárus című mesejáté­kát is műsorra tűzik. Többször hallhatunk be­számolókat a nyári úttörő­táborok életéről. Augusztus elsején a Vidám úttörőnyár Csillebércen, augusztus 19­én pedig az Űttörőnyir a Balatonon című műsorban. Novobáczky Sándor A csa­pat érdekében című sportjá­tékát, fiatalok s idősebbek egyaránt meghallgathatják. Az első vetélkedősorozat, melynek címe Halló, itt Rádió! június első hétfőjé­től augusztus 20-ig tart. Eb­ben a műsorban a .40 éves Rádióval kapcsolatos kérdé­sekre kell válaszolni a ver­földiek képviseletében nagy­sikerű beszédet mondott Előadásainak második ál­lomása Párizs volt, ahol P. H. Marin újságíró készített interjút vele a Paris Jour című lap részére. Dijonban az eszperantista klub ren­dezésében francia és eszpe­rantó nyelven tartott mint­egy kétórás előadást Far­kas Ernő. Kiemelve, hogy a jövő évben az egyetemes eszperantó világkongresszus Magyarországon lesz. Je­lenleg Montpellier-ben, a hí­res délfrancia egyetemi vá­rosban lesz két előadása, majd ezt követően Toulon, Aix-en-Provence, Aubenas, Lyon, Clermont-Ferrand, Bordeaux városokban tart Szegedről és az ünnepi já­tékokról előadásokat. ütőfej alá kerülnének. Ola­josan, izzadtan, fekete atlé­tatrikóban, fekete svájcival a fején dolgozik a prés pa­rancsolója, a szerszámok ko­vácsa — Kovács Péter. Négy éve végzi ezt a mun­kát. Mindenféle ügyes szer­számok, kombinált és lapos­fogók kerültek ki az évek folyamán a keze alól. Most a metszőollókon a sor, na­ponta 1000—1100 darabot kovácsol belőlük. fl legnagyobb öröm Műszak kezdetén körül­nézi a hűséges „acélszaktár­sat", a gépét, leolajozza, mindent előkészít, ami csak kell, aztán kezdődik a szo­kásos folyamat, a beidegzett, céltudatos mozdulatokkal: be a tűzbe az ollónak való darabokat, kivárni a meg­felelő izzást, fogóval egyen­ként berakni őket a formá­ba, húzni a kart. sújtani a „fikcióssal", fogóval ismét megragadni és kivenni a piros félollókat, újra meg újra. Nehéz munka ez, erős fizikumot kíván, sós verej­téket kér az embertől: fehér csíkok szántják át meg át a fekete atlétatrikót. Kevésszavú férfi Kovács Péter, kevésszavú és sze­rény. Csak nagyon sokára, akkor is igen nehezen mond­ja el kérdésemre, hogy mi volt mostanában a legna­gyobb öröme — azt, amivel méltán dicsekedhet: április 4-re megkapta a Kiváló Dolgozó oklevelet Az elismerést egyenletes, jó munkával érdemelte ki. A Kossuth-brigád, amelynek tagja, rangos kollektíva a k ériszerszámgyárban —1962. november 7-re elnyerték a szocialista brigád címet. A társak közt jó brigádszellem, összetartás, megértés ural­kodik. Osszkemfortosat, tágasat, szépet Otthonra, családra terelő­dik a szó. Felesége szintén a kéziszerszámgyárban dol­gozik, a ciklus-műhelyben. Két gyerek van, egy 9 éves fiú ég egy 3 éves kislány. Télen bizony nehéz őket „csendben tartani", mikor éjszakai műszak után alud­ni szeretne az édesapjuk. A család ugyanis egy szoba­konyhás fél házban lakik, „szűken" egyelőre. Mert amikor a terveiről kérdezem Kovács Pétert, elmondja, hogy új házat szeretnének építeni a régi helyére — összkomfortosat, tágasat, szépet. Most gyűjtik rá a pénzt, bár alaposan meg­csappant az összeg a leg­utóbbi időkben. Vett egy Danúviát. azzal jár be mun­kahelyére, meg egy tévét is vásároltak. — Szereti ezt a munkát? — Szívesen csinálom, csak hát ne lenne ilyen meleg. Van ez 60 fok is. De meg­szokja az ember, nem hin­ném. hogy később valami másba fogok. Ez annál többet jelent, mert fiatalember még a „dupla kovács" — sokan hívják így a név. és foglal­kozás-azonosságon tréfálkoz­va —, alig lépett túl a har­mincon. Simái Mihály Dokumentum­gyűjtemény magyar internacionalistákról Az MSZM1P Fárttörténeti Intézete, a Hadtörténeti In­tézet és a Művelődésügyi Minisztérium levéltári osz­tálya meghívására hazánk­ba érkezett A. A. Szolov­jov, a moszkvai Marxizmus —Leninizmus Intézet he­lyettes igazgatója, L. I. Ja­kovlev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő levéltári főigazgatóság helyettes vezetője és V. A. Kondratyev. a levéltári fő­igazgatóság osztályvezetője. A vendégek részt vesznek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordu­lójára készülő, A magyar in­ternacionalisták részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgár­háborúban cimű dokumen­tumgyűjtemény szerkesztő bizottságának ülésén. Közérdekű kérdés E petüfitelepi buszközlekedés Sok embert érint a petó­fitelepi buszjárat ügye. Több levelet írtak már a lakók szerkesztőségünkbe. me­lyekben két dolgot kifogá­soltak. Az egyik: az ígért pótkocsis busz helyett csak szóló kocsik járnak, s ezért nagy a zsúfoltság. A má­sik: az óvodai megállót meg­szüntették, s emiatt a ma­máknak messzire kell gya­logolniok a gyerekekkel, míg buszt kapnak. — Tavasszal elkészült a telepi autóbusz forduló. Mégsem járt a pótkocsis. Miért? — kérdeztük Kátai Ferencet, a 10-es AKÖV személyforgalmi osztályve­zetőjét — A téli időszakban köz­lekedett a szerelvény — vá­laszolta —, de most csak a csúcsforgalmi időben jár. Van olyan eset is, hogy nem pótkocsit, hanem kisegítő buszt küldünk erre a vo­nalra. — Nincs elegendő utas a pótkocsira? — A szóló busz is el tud­ja vinni az utasokat. Ez valószínűleg így is van. Amiatt nem panaszkod­tak a petőfitelepiek, hogy nem jutottak haza. Csak ép­pen kényelmetlenül, nagyon zsúfoltan. Tolakodniuk, lök­dösődniük kellett, hogy egy fél lábnyi helyet kapjanak. Nem ártana, ha az utas­szállításnál — amennyiben mód van rá — a kényelmi szempontokat is figyelembe vennék a 10-es AKÖV-nél, s pótkocsis szerelvényt já­ratnának csúcsforgalml időn kívül is. Azért nem lenne nehéz megoldani a kérdést, mert a pótkocsi „munka nélkül" áll a busz végál­lomáson. — S miért szüntették meg az óvodai megállót? — Az óvodánál emelke­dő van, az emelkedőn a busznak veszélyes megáll­nia. De 250 méterrel arrább, ott a ll-es utcai állomás. — Ezek szerint továbbra is gyalogolnak a mamák negyed kilométert gyerek­kel a karjukon? — Meg lehetne oldani a kérdést úgy, hogy a ll-es utcánál megszüntetnék a megállót, és közelebb vin­nék az óvodához. Az anyák könnyebbségé­re az AKÖV-nek meg kell találnia a legcélszerűbb megoldást. Indult a nevelőintézetből.. — Igazgató úr! Adjon egy hót felkészülési időt Hor­váth Gyulának. Hátha sike­rül jó eredményt elérnie a versenyen — ment be Törő Jánosné tanárnő az újszege­di Ifjú Gárda nevelőintézet igazgatójához. Az igazgató latolgatta a kérést, aztán beleegyezően bólintott. Ankét a MAV-nál (Tudósítónktól.) A MAV szegedi igazgatóságának ve­zetői és dolgozói a napok­ban ankétoh beszélték meg területük anyagtakarékos­sági problémáit és a társa­dalmi tulajdon védelmét. rr Őzgida a varsában A vadászok mentőakciója a tiszai árból A Szegedi Felszabadulás Vadásztársaság tagjai az áradó Tisza hullámteréből mentik a vadállományt. Vadőrök, halászok és va­ráakadtak, s azonnal védett területre vitték. Az árból kimentett fiatal vadak el­helyezéséről gondoskodnak: a tápéi fácán nevelő telep dászok motorcsónakokkal, környékén biztonságos he­ladikokkal járják napok óta a vízzel árasztott partokat, s riasztják az őzeket. Ki­lenc munkacsapatban mint­egy ötvenen vesznek részt a lyen engedik őket szabadon, a leggyengébbeket, a legfia­talabbakat pedig most fialt őzek dajkaságára bízzák. Már a Maros vizén is mentési akcióban, amelyhez dolgoznak a Szegedi Felsza­segítséget nyújtanak a ki- badulás Vadásztársaság tag­rándulók, a vízi sportolók jai. Területük felnyúlik Ma­is. Köblös László tanár és roslele határáig, s az árte­más természetjárók öt gi- riileteken több ezer holdat dát szedtek össze az ártéri ölel fel. Hidas Imre vadász­szigeteken. Egy fiatal őz mester irányításával a Ma­varsában akadt fel, amikor ros mentén az őzeken kí­anyjával úszva menekült a vül a vaddisznókat is kite­vízből. A bajba került jó- relik a veszélyeztetett hul­szágra a halászok idejében lámtérrői. Megállapították, hogy bár a vasút dolgozói jól ismer­rik a rendeleteket, szabályo­kat, mégis sok a mulasztás. Hangoztatták, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ért meg kell előzni a bajt. Ennek eleget tenni csak úgy lehet, ha eredménye­sebbek lesznek az oktasá­sok, jobb lesz a felvilágo­sító munka, s az ellenőrzé­sek mindenre kiterjednek. Ha ez így lesz, akkor si­kerül majd megakadályozni a társadalmi tulajdon meg­károsítását. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett mulasztá­sokból, vétségekből okozott károk összege tavaly a MÁV-nál országosan mint­egy 14 millió 600 ezer forint volt. Ez a hatalmas összeg lopásokból, a kíméletlen to­latásokból, a hamis mérle­gelésekből, áruelveszésekből, a rakodási szabályok be nem tartásából eredt. Ez is mutatja, hogy elengedhetet­len a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme. Az ankét résztvevői meg­határoztál. a további fel­adatokat a társadalmi tulaj­don védelme érdekében. Sziládi Sándor — Rendben van. Aztán még fiozzátette mo­solyogva: — De várjuk a jó ered­ményt! A legjobbak kőzött Ettől a naptól kezdve Hor­váth Gyula rendszeresen ki­járt a Haladás és a Felsza­badulás Termelőszövetkezet­be. hogy a nagyüzemi gya­korlatot is megszerezze, mi­előtt részt vesz a zöldség­termelő szakmunkástanulók országos versenyén. Elérkezett a nap. Tanár­nőjével együtt utazott a ba­latonfüredi szakmunkáskép­ző iskolába, a verseny szín­helyére. — Az ország húsz legjobb „zöldséges" tanulója vetél­kedett az első helyért Na­gyon erős volt a mezőny — magyarázza a fekete hajú. fekete szemöldökű, sötét bő­rű fiú. A „beugratók at" is kivédte Gyorsan peregtek a két­napos verseny eseményei. Első napon gyakorlati ve­télkedő volt. Itt maximáli­san 80 pontot lehetett elér­ni. Gyulának 76-ot adott a zsűri. Az utána következő alig szerzett ötvenet. — Nagyon figyelmes volt. Higgadtan, nyugodtan ver­senyzett. Küzdött. Nem kap­kodva, ésszerűen. Minden apró részletre kiterjedt a fi­gyelme — idézi a versenyt a tanárnő. — Még a „beug­ratókat" is kivédte. Például valamennyi versenyző be­ment a frissen permetezett növények közé. csak Gyula nem. Szabály — az szabály. Elismerés vizsga — S az elméleti hogy sikerült? — A tanárnőm hetedik érzékének köszönhetem a jó eredményt, ö mondta, hogy valószínűleg túlsúlyban gé­pészeti kérdések lesznek. Arra fektettem a fő hang­súlyt a tanuláskor. S nem volt hiúba. — De azért a többit is tudta — egészíti ki Törő Já­nosné. S az eredmény: a verse­nyen mindenki a „fekete" gyereknek drukkolt, s az izgalom nem volt hiábavaló. Elhozta Szegedre a Szakma Kiváló Tanulója országos verseny első díját. Jutalom­ból Siófokra megy üdülni, s amit még nagyobb elis­merésnek tart, az „Ifjú Gár­da" segítségével felsőfokú mezőgazdasági technikumban tanulhat tovább. K. A. A középiskolai tanul mányi verseny Pénteken az ifjúsági szö­vetség székházában kiosztot­ták az 1964—65-ös országos középiskolai tanulmányi verseny legjobbjainak a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét. A győzte­seknek és a helyezetteknek — összesen 50 fiúnak és leánynak — Nádor György, a középiskolai és ipari ta­nuló osztály vezetője nyúj­totta át az okleveleket. (MTI) Szombat. 1965. június 19. dél-magyarország 5

Next

/
Thumbnails
Contents