Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA AZ IZLANDI KÖZTÁRSA­SÁG ELNÖKÉHEZ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Asgeir Asgeirs­soit, az Izlandi Köztársa­ság elnökét Izland nemze­ti ünnepe alkalmából. PAP JÁNOS FOGADTA A SZOVJET IGAZSÁG­ÜGYI KÜLDÖTTSÉGET Pap János, a kormány el­nökhelyettese szerdán fo­gadta a szovjet igazságügyi küldöttségei, amely A. Gor­fcinnak, a Szovjetunió Leg­felsőbb Bírósága elnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A fogadáson je­len volt dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter és dr. Szalag József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A SZOVJET PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának mezőgazdasági kérdéseket tanulmányozó pártmunkás-küldöttsége, amely V. A. Karlovnak ve­zetésével látogatott hazánk­ba, szerdán elutazott Buda­pestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Dimény Imre. az MSZMP Központi Bizottsága mező­gazdasági osztályvezetője és Sebestyén Jenő. a Központi fl NEHÉZ" DIPLOMÁK I Termelékenység kattogtak Mint minden ipari középis- kezés szerint valamennyien — A könnyűipari munkát kólában, szakembereket ké- gyakornokok lesznek hat hó- általában könnyű ipari mun­peznek a szegedi Ro6t-, Pa- napig. Utána segédművezető- kának képzelik el. A szülők mutfonó- és Szövőipari Tech- nek osztják be őket. És mit is, a gyerekek is. A pedagó­nikumban is. És tegyük hoz- csinál a segédművezető? Sze- gusok szintén eléggé tájéko­zá: fontos szakembereket, reli a gépeket: ha például zatlanok, ök sem tudják, olyanokat, akikből évről-év- másik henger szükséges, ki hogy mi tulajdonképpen tex­re mind többre volna szűk- más emelné a mázsás súlyt; tilgépésizeket képezünk ki. ség. Az üzemek által benyűj- ha át kell állítani a gépet. . . , tott igények legalábbis PZ1 fogaskereket cserélni, kire Jl*1 UAímeli mutatják. várna ez a feladat, ha nem < nl/a.*nak" , „ . őrá. Ez azonban nem csu- aKazru*K ngölcadtkam. pán szakértelmet igényel, ha- _ ÉS nincs mindezekről nem valami olyat is, amit a prospektus. pályaválasztási tankönyvből nem lehet elsa- tanácsadó, ami eligazítást ad­Május 8-án itt is lezajlott játítani senkinek; fizikumot, na?! a negyedikesek ünnepélyes férfierőt, olyan szervezetet. pdr soros ismertetés búcsúja és búcsúztatása. Az amely nemcsak időszakosan; csupán idén képesítőzök hova és ho- állandóan is elviseli a meg- Mennyibe kerül egy gyan tovább gondjairól be- terhelést. technikus első osztálytól a sze getünk az intézet igazga- o , . , képesítőig az államnak? tojaval, dr. Jakab Istvánnál. ZHáódlhdaá pár%vve, ^^ ada_ A gyerekek minden év- díakmáM tot mondhatok: 50-60 ezer ben nyári üzemi gyakorlatra forint I mennek: Ott megismerik jö- Igen, a lányok nem bír- _ & legnehezebb ker_ vendő munká jukat, » az üzem jak a „horukkot különösen ^ ^ megoldást lát? dolgozol, vezetői is megismer- a három műszakos valtako- _ Az dzemek is filit sze_ >ietik öket. Ebből a kölcsö- zásban nem, és nem is akar- retnének„ mi is Számuk nősségből adódik aztán hogy jak vállalni. Ezt mutatja. azonban maximálva van. 75 technikus .genyuket nev sze- hogy a végzetteknek csak szazaléknál több fiút nem ve. rint nyújthatják be az egyes egeszen kis szazaleka lesz se- hetünk fe, A lét,szam fenn. üzemek amikor ennek az gedmuvezeto, de a tapaszta- ^ 2g ^zaléka la Ez ,deje e,JÜD ^^LtZ^^y ^tt és meghatározott arány A végzetteket — az igé- S hogy mihez kezdenek a szamUnkra nyék figyelembevételéve] - egy számukra nehéz" diplo- Tehát vajj k a Könnyűipari Minisztérium maval a zsebükben? Szeren- zük százalékokkal személyzeti főosztálya helye- cséré sok helyen már elhe- ' .,„„,„, „., zi el. Olyankor lejönnek Sze- lyezkedésükkor figyelembe ldéno 7 8 gedre, megnézik ki hova kér- veszik lány voltukat: _ Ti^pt. Közülük 8 je­le magat. s kit hova kernek. laboratóriumba mino- ]entkezett egyetemre. A töb­Az elhelyezes mindenki sza- segviasgalo munkakörbe oszt- bi dojgozni fog ^ bo£y mára biztosított, még az jók be őket. Negyven-ötven nieddi ? Általában az üzem­egyem kivana mak K meg- százalékuk aawban végképp ^ metlnek eI s kezdik — —elhagyja \a textilipart, apolo­Bizottság külügyi osztál.vá- , hallgatásra találnak, csak „ u.ra nak alosztályvezetője bú- Ez a ..csak" olyan problé- nőképzőbe mennek, képesítés pedju a s2ülók legtöbbje csűztatta. Ott volt G. A mát tár tel, amiről beszélni nélküli pedagógusként he- arra Oon(jol hogy gyermekük Gyenyiszov. a Szovjetunió ] kell. A képesítőző negyedik lyezkednek el, irodai munkát kenyeret kap a kezébe négy; magyarországi nagyköiete osztályokban 51 tanuló vé- vállalnak valahoL évi technikumi tanulás után' nagykovetseg tobb I gez az iden. Ennek tobb mint — De hát eredetileg nem kps2 embérként hagyja el az es a munkatársa. egynegyede lány. A rendel- tudták? ... Legfrissebb jelentések az árvíz elleni védekezésről (Folytatás az 1. oldalról.) lonán keresztül Bácsújlakig terjedő térséget Hivatott vé­endrei út közötti lakóne- deimezni. A védőgát öt-hat gyedet. .4 gatakat oly ma- nap alatt kéRZÜ1 el s építé­gasra emelik, hogy a viz több mint 900 centiméteres vízállás esetén se tudjon rajta áthágni. Üjabb nagy erőket vonultattak fel Üj­pest északi részére, ahol a Vízmüvek 4-es kapuja és a megyei csárda között 500 méter hosszúságban máso­dik védvonalat építenek. sén megszakítás nélkül ti­zenötezer ember dolgozik Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Tiszán újabb segítséget nyújtott az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, tíz technikus, két mérnök és 25 gátőr ment a veszélyeztetett területre, ugyanakkor szerdára virradó éjszaka 50 ezer árvízvédelmi zsákot is küldtek a Dunához. iskolát. S az egyéni sorsok­ban bekövetkezett törések, meg a népgazdasági veszte­ség kell. hogy figyelmeztes­se az illetékeseket: nem jó ez így! Változtatni kellene rajta. A lányok érdekében, akiknek szükségük van el­veszett éveikre, s a népgaz­daság érdekében, amelynek viszont erőteljes, munkabíró segédművezetők kellenek. Évről évre több. Simái Mihály Újabb erősítések a Duna déli szakaszán Az Alsó-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legújabb jelentése szerint tegnap reg­geltől elrendeltek a Tiszán az elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Mint azt koráb­ban hírül adtuk ezekben a napokban egy árhullám vo­A magyai' Duna déli sza- nul le a folyón. Ugyanis a kaszáin. Kölkcden elövigyá- Zagyva, Hernád és a Sajó zatosságból megkezdték egy nagy vízmennyiséggel ömlött ujabb lokalizációs vonal épí- a Tiszába. így aztán hét vé­tését, amely 2.5—3 kilómé- gére Szegednél mintegy 7 teres körben védi majd a méteres vízállásra kell szá­községet. Mindössze hat nap nütani. A tiszai árhullám alatt mintegy 40 000 köbme- lefolyása nem jelent árvíz­ternyi földet építenek a veszélyt, de a nyári gátakon gátba. |gy a június 23-ra kell kifejteni védekezést, várható tetözésre elkészül az Éppen ezért az alpári nyári erös — 4 méter koronásáé- gátnál az előkészületek már lességű körgát. A Mohács megtörténtek és az érdekelt es Kölked között korábban vízgazdálkodási társulat megkezdett második védel- megkezdte a gátak erősítését mi vonalon eddig 25 000 köb- Jelenleg Bokroson a vízállás méternyi földet építettek a 550 centiméteres. Az előre­védvonalba. A két védvonal jelzések szerint még eg> építésén 90 nagyteljesit- méteres növekedéssel kell ményű földmunkagép és számolni, így tehát a nyári mintegy 150 tehergépkocsi, gát megerősítésével a folyó a dömper dolgozik. Mohács- medrében tartható Máskü­sziget déli részén az ideje- lönben a Tisza a felső sza­ben történő, tervszerű kitin- kaszán már apad, a legfris­tés alapján a lakosság han- sebb jelentések szerint Vá­sárosnaménynál is. A Maros a tegnapi nap során Makónál 12 centimé­tert áradt, de Aradnál már apadást mértek. Jelenleg csak a Maros alsó szakaszán j van elsőfokú árvízvédelmi készültség elrendelve, a Kö­rösön pedig ugyancsak teg­nap reggeltől másodfokú Az Alsó-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén tovább tart a belvizek szí­vé- vattyúzása. A mintegy 11 500 holdnyi területről 13 állandó telep és 16 szivattyúállás segítségével mentesítik a vizet másodpercenként 21.8 gulata nyugodt. pániknak semmi jele nincs. A taná­csok gondoskodtak arról, hogy sem az áttelepült, sem az egyelőre lakhelyükön ma­radó családok ellátásában, egészségvédelmében ne le­gyen fennakadás. A del-bácskai Vajszkábdl érkező legújabb jelentések szerint miután a Duna szerdán reggel az említett község közelében áttörte a fő védelmi vonalakat, nyomban hozzáláttak a har­madik védővonal építéséhez, hogy Közép-Bácskát meg védjék az árvíztől E dővonal építésén több mint nyolcezer ember dolgozik. 59 földkotró géppel. több száz traktorral és tehergép­kocsival. A Duna—Tisza­csatornát epitő vállalat igaz- köbmétert szívatnak át a fo­A lengyel—magyar együttműködés A Magyar Népköztársa- szerződés a gazdasági, tudo­ságban és a Lengyel Nép- mányos és kulturális kap­köztársaságban június 18-án csolatok konkrét formáit emlékeznek meg a két or- rögzíti, amelyeknek alapján szág közötti barátsági, tapasztalataikkal. eredmé­együttműködési és kölcsö- nveikkel kölcsönösen eazda­nös segélynyújtási szerződés nyeiKKel Kolcsonosen 83203 aláírásának 17. évfordulójá- gíUak a két baráti nép élé­ről. A nagy jelentőségű tét. Hazánkba érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége A Hazafias Népfront Or- law Korbut, a Lengyel szagos Tanácsának meghi- Nemzeti Egységfront Bialys­vására egyhetes magyaror- lok vajdasági titkára és szági látogatásra kedden Zdislaw Scheller, a Lengyel Budapestre érkezett a Len­gyel Nemzeti Egységfront küldöttsége. A küldöttséget Flórian Wichlacz, a Lengyel Ü1- ­Nemzeti Egységfront Gdansk p le n vajdasági elnöke, a szejm Népfront ( tagja vezeti, tagjai: Stanis- csanak vezetői fogadták. Nemzeti Egységfront Krakkó városi titkára. A vendégeket a Ferihegyi Hazafias Népfront Országos Taná­gatója kijelentette az új­ságíróknak. hogy az ezen a területen levő lakótelepek biztonságban vannak, ez­zel szemben — pillanatnyi lyókba Az utóbbi egy-két napos jó idő elősegíti a bel­vizek párologtatását, s ha az idő továbbra is kedvező ma­megítélés szerint — több rad rövidesen jelentős javu­mint 20 000 hektár bácskai termőföld kerül viz alá A harmadik védelmi vonal a Gombostól ^Sajszkán és Pa­lás lesz majd tapasztalható a belvizeknél. A ckma* árvízvédelemnek i tani anyag és a Reformok a nyelvoktatásban Szervesik « felnőttoktatást A Hazafias Népfront és pedagógiai módszerek mind a Magyar—Szovjet Baráti a hiányosságok forrásai. Társaság összevont elnöksé- Nemcsak az iskolai oktatás gi ülést tartott, amelyen az területén, hanem a felnőtt­iskolán kívüli orosz nyelv­oktatás helyzetet, eredmé­nyeit, tapasztalatait és fel­oktatásban is alapos refor­mokra van szükség. Űj fel­tételeket kell biztosítani a adatait vizsgálta meg Csöng- tananyag elsajátításához a rád megyében. Tóth Tivadar, a felnőttoktatásban is. Mi­Magyar nőségileg is javítani kell az —Szovjet Baráti Társaság oktatás folyamatát és fel elnökségének tagja értékes kell használni a modern, beszámolójában elemezte audió-vizuális eszközöket, azokat az eredményeket és Az új oktatási évben Sze­hiányosságokat, amelyeknek geden kezdő és haladó szín­megvitatása az új tanév be- ten indulnak orosz nyelvok­nagyon is tatási tanfolyamok. Hódme­zővásárhelyen, Makón, Szen­indítása előtt időszerű. A nem korszerű tanköny- tesen pedig egy-egy tanfo­vek. a túlságosan sok nyelv- lyamot szándékoznak indi­heiytelen tani. és intenzitás papjaink viharos tudományos és technikai fejlődése — túlhaladva a múlt század emberének fantá­zia-szárnyalását — behatolt az atomok parányi világába és a végtelen kozmosz titkaiba Ügy tűnik, hogy a mo­dern termelőberendezések teljesítményének már nem szab határt az ember teljesítőképessége. És mégsem csökken az egyéni szorgalom és kitartás, •» munkatempó és in­tenzitás szerepe korunkban. Az intenzitás és a termelékenység közgazdaságilag élesen elkülöníthető fogalmak, gyakorlatilag és hatásu­kat , tekintve viszont nehéz határvonalat vonni köréjük. Akár az emberi szervezet nagyobb fiziológiai igényDevé­telével, vagyis több erő kifejtésével, akár az új technika és a korszerű szervezés hatására növekszik az egyéni tel­jesítmény. az eredmények egyaránt a termelékenységi mutatókat javítják. Alkalmazásuk lehetőségeit tekintve azonban nem egyenrangú a két tényező. Az intenzitás fo­kozásának korlátokat szab az emberi telj-wítőképeaség, a műszaki fejlesztés, az ésszerű munkaszervezés lehetőségei pedig határtalanok. Szocialista rendszerünk a többet ésszel, mint erővel elvét vallja a termelékenység emelésében. Szó sincs per­sze arról, hogy az intenzitás növelését mindenütt és tel­jes mértékben elvetnénk. A termelékenységemelés nagy feladata, csakúgy, mint az egészséges emberi szervezet igénye feltételez bizonyos erőkifejtést, tempót és ritmust a munkában. A fejlett tőkés országok üzemeiben — sok személyes tapasztalat tanúsíthatja ezt — lényegesen ma­gasabb a munka intenzitása, mint nálunk. Noha nem kí­vánunk e tekintetben versenyezni a Nyugattal, a tények arra utalnak, hogy még sok a tennivalónk a munkafe­gyelem megszilárdításában, a ritmikus, az egyenletes fi­zikai igénybevételt kívánó munkafeltételek megteremté­sében. Helyenként és időszakonként — őszintén kell erről is beszélnünk — a munka intenzitása túllépi az ésszerű és egészségügyileg indokolt határokat. Egyes csomagoló- és kiszerelő munkáknál, a konfekcióipar és a téglagyártás bizonyos műveleteinél találkozhatunk például a kívána­tosnál gyorsabb munkatempóval. Más iparágakban, mint például a gépgyártásban egyes közvetlenül termelő mun­kások — bár az intenzitás általában nem mondható ma­gasnak —, mégis időszakonként, főleg a hónap és a ne­gyedév végén megerőltető ütemben dolgoznak. A műszaki és gazdasági vezetők felelősségteljes fel­adata mindenütt, hogy gondoskodjanak az egészséges, ritmikus munka fettételeiről. Az életerős szervezet meg­kívánja a rendszeres és kiegyensúlyozott leterhelést, de tiltakozik a túlzott és egyenlőtlen igénybevétel ellen. A tapasztalatok tanúsága szerint fárasztóbb és kimerítőbb az olyan műszak, amely anyagra, szerszámra várakozás­sal és más idegfeszültségekkel terhes, mint a rendszeres termeléssel és egyenletes erőkifejtéssel járó ritmikus munka. Éppen ezért a munkanormák mechanikus szi­gorítása. karbantartása semmiképpen nem pótolhatja a vezetők rendteremtő, szervező, gyártásfejlesztő tevékeny­ségét. A társadalmilag szükséges és az egészségügyileg indokolt, s lehetséges intenzitás számonkérése viszont nem csupán szervező és fejlesztőkészséget, hanem bizo­nyos fokú élettani és munkalélektani ismereteket is kí­ván a vezetőktől. Különösen indokolt az intenzitás növelése az időbp­res dolgozóknál, a műszaki és adminisztratív alkalmazot­tak egyes csoportjainál. A közvetlen termelő, teljesít­ménybéres dolgozóknál a szüntelen fejlődő norma az in­tenzitás bizonyos fokú szabályozója. Ám ahhoz, hogy a norma valóban betölthesse a szabályozó szerepét, felté­telezi a termelő munkát előkészítő és kiszolgáló szervek, a tmk és szerszámüzem. a munkaadagolók és a diszpé­cserek, az anyagbeszerzők és a technológusok, a szer­kesztők és az üzemszervezők kiegyensúlyozott, ritmikus munkáját. Az egyoldalúság, például hacsak a közvetle­nül termelő dolgozókkal szemben támasztunk növekvő követelményeket, szélsőségeket szül a munka intenzitásá­ban és nem hozhat tartós eredményeket a termelékeny­ség emelésében sem. A munka hatékonysága emelésének időszerű elve a többet ésszel, mint erővel, nem jelenti az intenzitás társadalmi szerepének általános érvényű csökkenését. Gazdasági és műszaki előrehaladásunknak megfelelően kétségkívül mind kisebb mértékben támaszkodunk a nyers erőkifejtésre. a dolgozók fizikai igénybevételére A munka szellemi intenzitása viszont egyre fokozódik. Ez bizonyos arányeltolódásokban is tükröződik: növek­szik a szellemi dolgozók és viszonylag csökken a fizikai munkások száma. Az irányító műszaki és adminisztratív dolgozók részarányának növekedése önmagában még nem bürokratikus jelenség, ha e változás hatása hatványozot­tan tükröződik a termelő munka hatékonyságának, a a termelékenységnek az emelésében. Ez pedig nem utol­sósorban a szellemi munka elmélyültségétől, hatásfoka­tói, intenzitásától függ. A szellemi munka, a vezetök alkotó gondolkodása, a műhelyek és üzemek kollektíváinak mindennapos tevé­kenységét termékenyíti meg, éppen ezért jogos a leg­magasabb követelmények támasztása. Az elért színvonal­lal, eddigi eredményeinkkel e területen nem lehetünk elégedettek, hiszen a termelékenységemelés legnagyobb tartalékai jelenleg a szellemi munka intenzitásának, el­mélyültségének növelésében rejlenek. E tartalékok hasz­nosítása nem könnyű feladat, hiszen nem mozgósítha­tók máról holnapra például normaszigorítással, vagy a gépek fordulatszámának növelésével. A szellemi munka intenzitásának növelése általános érvényű követelmény napjainkban. Nemcsak a tudomány és a technika térhódítása igényli ezt a termelésben, ha­nem szocialista közéletünk is. A munkások mind tevő­legesebben részt vállalnak a vezetés. az irányítás fel­adataiból, kezdeményeznek, újítanak, ésszerűsítenek a munkában, ami elképzelhetetlen a nagy összefüggések megértése, intenzív szellemi munka, a gyár, az ország igazi gazdáihoz méltó alkotó gondolkodás nélkül. A gon­dolkodás nem kieső idő a munkában, hanem a fejlődést hordozó emberi tevékenység szerves része társadalmi és gazdasági életünk minden szintjén. KOVÁCS JÓZSEF Csütörtök. 1.966. június 11. O0C-mastaroh5zás 3

Next

/
Thumbnails
Contents