Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

Tíz éve semleges Ausztria # Bécs (M TI) Ausztria szombaton ünne­pelte az 1935. május 15-én aláírt államszerződés 10. év­fordulóját. A szerződés visz­szaadta a tíz évig négyha­talmi megszállás alatt voll ország teljes függetlenségét, és a 2. Osztrák Köztársaság megindult az önként vállalt örökös semlegesség útján. Az évfordulón a bécsi Bel­vedere- JK\ 1 otá ban, ugyanott, ahol az államszerződést alá­írták, rendezték meg a ju­bileumi ünnepségeket a négy nagyhatalom külügyminisz­tere, valamint más meghí­vott személyiségek, köztük Sebes István, hazánk bécsi nagykövete jelenlétében. Kreisky osztrák külügymi­niszter üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy o Szovjet­unió által ösztönzött gyümöl­csöző vitából kristályosodott ki Ausztria semlegességének eszméje, az a külpolitikai alapelv, amelyet az állam­szerződés aláírása után az egész osztrák nép elismert. Ezután a nagyhatalmak kül­ügyminiszterei tolmácsolták kormányuk üdvözletét. Gro­miko szov jet külügyminiszter a többi közrótt rámutatott: Az államszerződés aláírása megmutatta: a realitásnak megjelelő magatartással, köl­csönös készséggel, a másik fél érdekeinek tiszteletben tartására még az európai bé­kés rendezés Legbonyolultabb problémái is sikeresen meg­oldhatók. A szovjet kormány mindig ebben a szellemben foglalt állást és így fog ál­lást foglalni a jövőben is. Szombaton a délutáni órákban a négy nagyhata­lom külügyminisztere, vala­lamint Quaison-Snckey. az ENSZ-krizgyűlés 19. üléssza­kának elnöke a bécsi Im­perial Szállóban mintegy 20 perces megbeszélést tartott. Bar a megbeszélés tartalmá­ról részteteket nem hoztak nyilvánosságra, politikai megfigyelők valószínűnek: tartják, hogy Qtiaison­Saekey a külügyminiszterek­kel többek között a világ­szervezet pénzügyi problé­máinak megoldásáról folyta­tott eszmecserét. Szovjet—indiai barátsági nagygyűlés Koszigin és Sasztri beszélt Moszkvában 0 Moszkva (TASZSZ) Moszkvában a Kreml nagypalotájában szovjet— indiai barátsági nagygyűlést tartottak Lal Bahadur Sasztri indiai miniszterelnök moszkvai tartózkodása al­kalmából. A nagygyűlésen beszédet mondott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. Ki­jelentette. hogy a Szovjet­unió és India barátsága a béke reális tényezője és ennélfogva nagy nemzetkö­zi jelentősége van. A jelen­legi nemzetközi helyzet megköveteli az imperializ­mus és a gyarmati rendszer ellen küzdő erők még na­gyobb összefogását. Az amerikai imperializ­mus a közelmúltban terror­cselekményekre vállalkozott Kongóban, kiterjesztette a Dél-Vietnam népe elleni ag­ressziót, bombázza a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területét ós megszáll­ta a Dominikai Köztársasá­got Kiújultak a harcok Dominikában • Santo Domingo (MTI) A nyugati hírügynökségek szombat délutáni dominikai jelentései a harcok fellángo­lásáról adnak hírt. A szem­benálló felek a tűzszünetet több mint negyven alkalom­mal sértették meg. A csatá­rozások középpontja a do­minikai főváros északi ré­szébe, az ipari negyedbe to­lódott át. Ezt a körzetet a Caamano-erők tartják meg­szállva sokra került sor, de az így elnöki tisztségbe jutott Jloscht hét hónap múlva el­zavarták: ismét Amerika-ba­rát jobboldali politikusok következtek. Dominikában jelenleg a hadsereg két csoportja küzd a hatalomért: a népi erök által is támogatott alacso­nyabb rangú lisztek csoport­ja, akiket Caamano ezredes vezet, míg a szembeállók .fi ,fi . _ i* főnöke Wessin légitábornok, A béketárgyalások egyelő- Washington h(ve és kegyelt­szanorodnalc je" A helyzct Mcnlegl " sreporocinaK. lasa szerint Caamano ezre­re zsákutcába összetűzések Mindezzel egy időijen John­son elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezi azt a reményét, hogy a? Amerikai Államok Szervezetének Do­minikában tartózkodó bi­zottsága hamarosan megold­ja a helyzetet. Ha ez meg­történik — jelentette ki az Egyesült Államok elnöke —, az amerikai kormány „min­den segítséget megad a Do­des végső győzelmének ko­moly esélyei vannak. Dominika éghajlata szub­trópusi, egészséges. Lakossá­ga — amelynek 60 százalé­ka mulatt, vagyis fehér és néger szülők leszármazott­ja, 30 százaléka kreol (ezek a spanyol hódítók fehér­bőrű utódai) és 12 százalék _ M JPUPI _ néger — nagyi-észt mező­mTnikaí Köztársaság" gyors gazdasággal foglalkozik. Ki­Fényképek a Luna-5 holdatéréséről 0 Berlin (AON) Az NDK egyik szputnyik­követó állomása szerda este fényképfelvételeket készített a Luna—5 holdatéréséröl. A képek szerint a szovjet űrállomás a Felhók tenge­rének szélső dél-nyugati ré­szen ért holdat. A 15 másod­percenként készült felvétel® ken tisztán láthatók a fé­kezőrakéták által felvert porfelhők. A legjobb látás­viszonyok idején (este n® gyed kilenc után 24,7 má­sodperccel) a porfelhő 230 kilométer hosszú és 80 kii® méter széles volt Érdekes, hogy igen gyorsan eloszlott, úgyhogy 20 óra 21 perckor már teljesen eltűnt gazdasági fejlődéséhez". Rio de Janeir®i jelentés szerint a brazil nemzetbiz­tonsági tanács úgy döntött, hogy az amerikaközi rend­fenntartó erök keretében brazíliai csapatokat küld a Dominikai Köztársaságba. * Azóta, hogy 1965. április 28-án Johnson elnök paran­csot adott amerikai teng® részgyalogosoknak, szállja­nak partra Dominikában, az ottani, mintegy három és fél milliónyi lakosság nehéz na­pokat él át A Dominikai Köztársaság, amely a Kubától délkeletre levő tlispaniola-sziget na­gyobbik. keleti részén te­rül el, körülbelül fele ak­kora, mint Magyarország: 48 442 négyzetkilométer. Fő­városa a .",00 ezer lakosú .Santo Domingo. Dominika valójában csak 1961 óta „áll a saját lá­bán". Ifit®tol 1863-ig a spa­nyolok uralkodtak felette. 1905-tol két ízben i.s ameri­kai katonai megszállás alá került. Gyakorlatilag azon­ban egészen a legutóbbi idő­kig ar történt Dominikában, amit az Egyesült Államok akart. Különösen sötét korszak volt Dominika életében az 1930-ban hatalomra jutott Trujillo rémuralma. E hír­hedt diktátort 1961-ben szi­tává lőtték. Ezután azonban ismét csak Washington-ba­rát kormány került hata­lomra. 1963-ban — 38 év óta először — szabad választá­tuno minőségű cukornád, banán, kávé, kakaó terem földjén. Feldolgozó ipara szamottevő. A lakosságának, több. mint fele írástudatlan. A föld nagyrészt amerikai részvénytársaságok birtoká­ban van. Dominika tehát fejlatlen, nagyon szegény ország. A felkelők célja, hogy az or­szágot kivezessék a közép­kori elmaradottságból. Amerikai kémek pere Kubában kiivés tárgyában emelt vá­dat ellenük. Az első számú vádlott . .. .. , .. . Herbert Caudiil Wallers yadolt személy bunperenek amcrlkn, mtss^nárlus már targyalása. A havannai tonai törvényszék csempészés, ellenforradalma- ügynöke volt, a bírósági tár­rok rejtegetése és disszidá- fiyaláson maga is beismerte. # Havanna (MTI) A kubai fővárosban meg­kézdődött 33 kémkedéssel ka­25 éve él Kubában. Wnlters. valuta- akiről kiderült, hogy a CIA, lasuk segítése, ideológiai felforgató tevékenység, va­lamint államellenes összees­hogy az a tevékenység, amit kifejtett, távol állt a tény­leges misszionáriusi tevé­kenységtől. 0 London (TASZSZ) A Dél-afrikai Köztársaság­ban bűnvádi eljárás vár azokra a színesbőrűekre, akik fehérek kai egy terem­ben tartott szimfonikus hangversenyekre bemerész­kednek. Eddig nem tiltotta torvény a közös zenehallga­tást, most azonban ilyen tör­vényt hozlak. Egy fokvárosi koncert néger hallgatóit a biztonsági erők nagy razzia során összeírták: ellenük el­járást indítanak. 0 Prága (MTI) Alekszej Lconov szovjet, űrhajós, aki jelenleg baráti látogatáson Csehszlovákiá­ban tartózkodik, szombaton délelőtt Prágában sajtóérte­kezleten találkozott a cseh­szlovák és a külföldi sajtó képviselőivel. • München (DPA) Szombaton délután óriási lavina zúdult alá a Zug­spitze, Nyugat-Németország legmagasabb hegycsúcsa ol­dalán. Az első jelentések szerint a hólömeg mintegy harminc embert betemetett. A mentési munkálatokat he­likopterekkel. katonákkal és kutyákkal folytatják. 0 Dacra (MTI) Hivatalos jelenlések sze­rint több mint 1400 halálos áldozata vari a kelet-pakisz­táni ciklonnak. # Szamarkand (TASZSZ) Az üzbekisztúni sztyeppé­ken Murunlaulnál nagy ki­terjedésű aranylelőhelyekre bukkantak. A geológusok ezenkívül Taskent közelében és Észak-Kirgiziában is ta­láltak aranyrétegeket. A szovjet kormányfő rá­mutatott: Vietnam népe j® gait védelmezi, és emellett valamennyi szocialista or­szág minden szabadságszere­tő nép ügyéért is harcol. Ezért Vietnam népének há­borúja nemcsak nemzeti, hanem egyben internacio­nalista háború is. Koszigin hangsúlyozta, hogy minden szabadságszerető nép köte­lessége segítséget nyújtani az imperialista mesterkedé­sek áldozatának. így értel­mezi kötelességét a Szovjet­unió. A felszabadult országok többsége a tömbön kívüli­ség politikáját választotta. A szovjet kormány tiszteli ezt a választásukat — mondotta Koszigin. Megje­gyezte, hogy az imperialis­ták elégedetten dörzsölik kezüket, ha a felszabadult államok viszálykodnak egy­mással, ha villogások tör­nek ki közöttük. A Szovjet­unió éppen ellenkező ál­lásponton van. Nekünk nem érdekünk a viszály 6s szét­húzás, hanem barátságot és együttműködést szeretnénk a felszabadult államok kö­zött. A szovjet emberek azt óhajtják, hogy ezek az államok békés úton rendez­zék határviszályaikat és egyéb vitás kérdéseiket Sasztri indiai miniszter­elnök felszólalásában kij® len lette, hogy a szovjet ve­zetőkkel lezajlott találkozók nagy jelentőségűek. A szov­jet—indiai kapcsolatok sem­mi módon sem sértik bár­mely más nép vagy ország érdekeit — mondotta, majd hangoztatta, hogy India és a Szovjetunió egyaránt, szi­lárdan hisz a . béke, a békés együttélés politikájában. A vietnami hclyeztről szólva i azt mondta: Vietnamban meg keli szűnnie minden külső beavatkozásnak, s az. ország népének joga van a méltó, nyugodt > életre. Mindent meg kell tenni azért, hogy a felek'- leülje­nek a tárgyalóasztalhoz. A vietnami problémát nem le­het katonai eszközökkel megoldani. Észak-Vietnam bombázását meg kell szün­tetni, kellő légkört kell te­remteni egy békés megol­dáshoz. Hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a nukleá­ris fegyverek elterjedését, majd befejezésül ezeket mondotta: — Hiszünk minden faj és vallás egyenlőségében, min­den ember egyenrangúságá­ban, hiszünk a szocializ­musban és saját utunkon kívánjuk azt elérni. A világ sajnos kissé elcsúszott a bó­ké űtjáró( a viszályok út­jára. ezé.rt nem szabad hi­bákat elkövetni, államfér­fiúi bölcsességre van szük­ség. Gyorsfénykép A HÁBORÚRÓL Az amerikai tengerészgya­logosnak — karján a jelzés: US Marine — csak a nevét tuc)juk. Az a gyorsfénykép, amelyet a Quick című nyu­gatnémet hetilap James C. Farley káplár három arcáról készített, mégis sokmindent elmond nekünk. A Quick gyorsfénykép-so­rozata tulajdonképpen az amerikaiak indokínai szeny­nyes háborújának fotográ­fiája. James C. Farley há­rom arca — ennek a háb® rúnák három arcát villantja fél. Farley káplár, arcán ma­gabiztos reklám-mosollyal bevetésre indul... Afféle partizán-vadász büntetőexpe­dícióra, amelynek sikerében — természetesen — pillana­tig sem kételkedett. (Első kép.) Farley káplár fagyott döb­benettel, lelőtt bajtársa ol­dalán ráébred, hogy ebben a háborúban — vissza is lőhetnek ... (Második kép.) Igen, valahogy így folytató­dott: az Egyesült Államok, a nyugati világ vezető nagyha­talma — minisztereinek és tábornokainak arcára fa­gyott döbbenettel — ráéb­redt, hogy Dél-Vietnamban egy nép felszabadító harcá­val találta szemben magát. Farley káplár, a kiürült lőszeres ládára borulva sír... (Harmadik kép) A felvétel szintén Dél-Vietnamban ké­szült. Vajon mire gondolhat James C. Farley? A győze­lemre, vagy... De nem: az Egyesült Államoknak, a nyu­gati világ vezető nagyhatal­mának miniszterei és tábor­nokai még nem tartanak ott, ahol James C. Farley. Sőt: a háború kiterjesztésére gon­dolnak. Sugárhajtású va­dászbombázóik pilótái arcu­kon ugyanolyan magabiztos mosollyal indulnak az Észak elleni bevetésre, mint egy­kor odalent. Délen James C. Farley. De — minden beve­tésnél — eljön a pillanat, amikor a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság légvé­delmének tüzébe érve, ar­cukra fagy a mosoly. És sokqknak már soha többé nem adatik meg azután, hogy magukba szállva a lő­szeres ládára boruljanak és sírjanak... S. P. Az amerikai KP nrilalko/aia: Békét — feltételek nélkül JulinMoii beismerése: Tisenkétexer halott Vietnamban 0 Saigon (AP, UPI) közzétett nyilatkozatában peknek. hogy szabadon dönt­A dél-vietnami szabadság- követelj az amerikai kor- senek sorsuk felől! Szüntes­harcosok szombaton dél- mánytol, azonnal szüntesse se meg a háborút!" előtt Saigontól mintegy meg a vietnami és a domi- 0 Washington (MTI) nyolcvan kilométernyire raj­taütöttek a kormánypsapa­tok egyik lőszerszállító gép­kocsios/.lopán, és mind a 12 teheratitŐ$ rakományával egy ü 11 mégsem mis í tették. A dél-vielnami amerikai katonai parancsnokság szó­nikai háborút, vezényelje Johnson elnök pénteken az haza az amerikai csapatokat amerikai iskolaigazgatók ér­tekezletének résztvevőit lat­os ne fenyegesse többé alomháborúval a világot. A béke és a demokrácia, az amerikai nép erdekei megkövetelik, hogy a dél­vielnami és a dominikai nép szabadon választhassa meg vivője közölte hogy ameri- ^ kormányát és ne keU kai részről „ideiglenes szü­netel" rendeltek el az Észak-Vietnam ellen folyta­tott légitámadásokban. A szóvivő nem volt hajlandó . semmilyen magyarázatot fo ja a fűzni ehhez a rendelkezés­hez. • New York (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kom­jen olyan bábokat megtűr­nie országában, akiket csu­pán az amerikai fegyverek tartanak hatalmon — han­nyilatkozat. A kommunista párt felhív min­den amerikait, jelentse ki Johnson elnöknek: „Békét követelünk, feltételek nél­munista Pártja pénteken kül! Tegye lehetővé e né­la vendégül a Fehér Ház kertjében. Beszélgetett velük a vietnami helyzetről és pa­naszkodott, hogy az ameri­kai sajtó ferde tájékoztatást nyújt az ottani események­ről. Különösen azt fájlalja, hogy a lapok megírják, hány amerikai repülőgép szállt fel, hány tonna bombát dob­tak ezek a gépek Észak-Vi­etnam területére. Johnson ugyanakkor elismerte, hogy elnökségének első napja óta Vietnamban 12 ezer ember vesztette életét a hadműv® letek következtében. 2 DÉL-MAGTARORSZAG Vasárnap, 1965. május 16,

Next

/
Thumbnails
Contents