Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

Fehértó szegényebb... 1932-ben a Fehértó 3500 vannak az űrszelvények. A szintén indokolatlan ott, ahol holdjából alakult, akkor még fehértavi 60 centiméteres az előírt közlekedési sebesezer holdas halgazdaságnak nyomtávnál az űrszelvény- ség kanyarban óránként 5 építésénél a gátakat füzfarő- előírás a sínszálaktól jobb- km, ami megfelel az ember zsékkel védték meg. A gátak ra-balra 90 centiméteres sétasebességének.) Azt sem szegélyén a rözsehajtások kl- távolság szabadonhagyását érdektelen tudni, hogy a fesarjadtak és kezdetben szor- követeli meg. hértavi „vasúton" a személygos gondozással évtizedek A Fehértavon a fák a sín szállítás csak lófogatú vonalatt fuzfasorok fejlődtek. A szélétől legalább 2-2 és fél tatással van megengedve fátlan pusztaságban a gátak méter távolságra sorakoztak, (óránként 12-15 km), mentén árnyékot nyújtó lom- Ilyen címen a fairtást elrenbos fák üde csíkja határolta delni nem lehetett, mert ak- ^^^ a hullámzó mély vizeket. A kor a 110—120 cm távolságra Végül még meg kell emlíháború utolsó éveiben a hal- leállított villamosenergiát feni a megmaradt öregedő gazdaság kényszerű szünetel- szállító betonoszlopokat is füzek további védelmét. Adtetésével a víztelenség kö- el kellett volna onnan távo- ják a fák gondozását, met•etkeztében a fák nagyrésze lítani. szését szakmai tudással renkiszáradt. Az újólagos víz- delkezö emberek kezébe, feltöltések megindulásakor a ^^^ ahol nem a kitermelt rőzse fák egy része ismét életre az indok, hogy a fák és tüzelő mennyisége a főnkéit és - ha foghíjasan is - kinyúló gallyai útban voltak, tos. A kiöregedő fűzfákat a füzfasor a kutatóházig ki- nem magyarázhatj a a fair- „nyakalni" szokták, nem pealakult. tást, mert nyeséssel ezen se- dig jegenyemódra egy szál A lombosfák addig a Fe- giteni lehetett volna. Arra vessző meghagyásával az ég hértavon ismeretlen madár- nem is merek gondolni, hogy felé terelni. Az 'ilyen fűzfafajoknak nyújtottak búvóhe- anyagi okok indokolták a gondozásos rőzsetermelés a lyet a. vonulások idején (fü- termelést ott, ahol egy fa meglevő fűzráknak további rikéknek, poszátáknak és többet jelent a tájban, mint pusztulásához fog vezetni. A más lombmadaraknak); meg- másutt egy erdőcsoport. A rezervátum madárvilága telepedett a vízpartok füze- rendelet elhamarkodott vég- ismét szegényebb lett, a nőinek művészi fészket szövő rehajtása előtt meg kellett rezervátumot felkereső idemadara, a függő cinege, gé- vo'na hallgatni az arra job- gének a táj szépségeit kerebicsek. gerlék és hasznos ban hivatottakat, elsősorban sik. ha már a szikes mocsári odúlakó madarak (fakopán- az Országos Természetvédői- madarakat a gatak közé szocsok, seregélyek). A látogatók mi Hivatalt. rított tengerekben hiába kea salakos úton árnvékban A haltermelés szempontjá- ressük. Védjük meg - a rejutottak el a kutatóházig. bo1 a fűzsor nem bírt jelen- zervátum parancsa ezt törmgj toseggel. Kózlekedesi aka- vényesen is előírja - a feA rezervátum látogatóit a t^LTütofíS&élt =S ^tavi rezervátum még megtavaszon szomorú látvány fo- zavarta. (Az egyetlen derék- maradt állat- és növényvilágadta. A 60 centiméter szé- szögű kanyarnál évek előtt gát les nyomtávú úgynevezett eltávolítottak öreg fákat, ami B. P. „madzagvasút" mentén fa„Ekes" anyanyelvünk Mióta napi- és hetilapja- egyesek téves véleményé- megesett, hogy csak egyszeinkban, irodalmi, művészeti, vei — s van lágyhangzású, rűen Krleza volt, mivel az politikai folyóiratainkban összetett „mássalhangzó"! A illető nyomda nem rendelkemegjelennek, sőt egyre job- j és az ly — tehát az Ij — zett ékes horvát betűkkel, ban elszaporodva már-már közötti különbségre a (A nyájas olvasó viszont — meg is honosodnak a szerb, szerb és a horvát minden- kénytelen-kelletlen — hosz horvát, s nem kevésbé a képpen gondot fordít a becsehszlovak személy-, illetve szédben. Ennek bizonyítáhelysegnevek. mmdgyakrab- , I ban találkozunk a horvát- sara hadd említsek ket igen , csehszlovák ékes — ékezetes kedves szót. Az egyik a — betűk alakjaival. Nem íjubav (szerelem), a másik mindenki tudja: mit is ^ a szinte természetkezdjen vele, minek is , ., , , olvassa. Dehát - hon- szeruleg hozzaerzekelendo nan is tudná? Hiszen leg- poljubac (csók). Mi csupán jobb tudomásom szerint, ál- helyesírásunkban tüntetjük talános- vagy középiskola- fel a kalönbséget a n.velinkban meg nem tanitjak — , . , , . ,.„ mint például a francia, az vunkon egyebkent mindig dolom> fejcsóvalva olvasták rönkök és rőzsehalmazok hevertek az évtizedes öreg füzek irtását jelezve. Magam is megdöbbentem az érthetetlennek látszó kitermelés láttán és nyomban ennek oka után érdeklődtem. A „vasút" űrszelvény-rendezése következtében kellett a fákat eltávolítani. Mi is az az űrszelvény? A vasútvonalak mentén szabad területet kell biztosítani a pálya két oldalán, még pedig a sín nyomtávolságának megfelelő mértékben. A nagyvasút 145 cm nyomtávolságától a 60 cm nyomtávolságig szabályozva Közérdekű kérdés Birö—Btidal—Vaja: ZÖLDSÉGFÉLÉK TAROLASA A Mezőgazdasági Kiadó gyasztók igényének kielégiiemét egy régen várt mező- tése csorbát szenved. A tszg*zdasági könyvújdonsággal eknek pedig anyagi káruk lepte meg a zöldségtermesz- keletkezik abból, hogy nem fessel foglalkozó tsz-eket, a megfelelő időben, s a szakembereket. Ugyanis a legjobb áron értékesítik porgazdaságokban a legtöbb tékájukat, esetleg az áru a megoldatlan problémát je- rossz tárolás következtében lenleg a különféle zöldség- megromlik. A kötet a legfajtak helyes tárolása okoz- egyszerűbb téli tárolási mó. za. A fogj.-osztók télen is dozatokat ismerteti, tehát elvárják, hogy a termelők az ajánlott módszerek mintriss, nyers zöldségfélékkel denütt alkalmazhatók, lássak el az üzleteket, piaco- Ugyanakkor betekintést kat, s mivel sok helyen nyújtanak a jövő legkorszemég hiányoznak a nagyüze- rúbb zöldségtárolási eljárámi tárolási ismeretek, a fo- saiba is. Nagy Zoltán: D munkában eltöltött évek igazolása Ez év január elsején jelent töltött év után megállapítsák meg a Munka Törvénykönyv a megfelelő szabadságot, módosítása. Ennek előírása függetlenül attól, hogy megszerint a dolgozó kérheti az van-e a jogfolytonosság, előzőleg be nem számított, de A rf,nHelk~7<is íok pmhp.rt -A.:'tar? fi zetése szfoadság^dejének kat mákis soka" keresték ra. u' ti A d , aztal a kéréssel, hogv korrimegáUap.tasahoz. A rendel- álják ^ előzől m+gállapíkezés lehetővé teszi ugyanis, «tJ szabadságidőt A hogy minden munkaban el- munkállatók pedig a társadalombiztosítási szervekhez, Szegeden a rendelőintézetbe irányították a munkában eltöltött' évek igazolása végett a dolgozókat A SZOT legújabb rendelkezése alapján a munkáltató köteles elfogadni az egykori okmányokat, régi munkakönyvi bejegyzést munkáltatói igazolást, vagy szolgálati bizonyítványt, Amenynyiben a felsorolt okmányok egyikével sem rendelkezik a dolgozó, csak akkor kell a szegedi rendelőintézet társadalombiztosítási osztályát felkeresni, megfelelő igazolásért. A kérésben fel kell tüntetni a személyi adatokat, időrend szerint felsorolni a munkáltatók nevét telephelyét és az ott ledolgozott időt. A kérelemhez 10 forintos illetékbélyeg kell. szan eltűnődhetett a kitűnő jugoszláv író igazi nevén.) De nem hagyhatom ki a másik. ugyancsak neves jugoszláv író — színműíró, Braniszláv — vagy ahogyan ő írta volt: Branico Nusity nevét sem. Nem egyszer találkoztam e névvel „magyarul" így: Branislav Nuáié. De ékezetek nélkül is, egyszerűen csak mint Nusic. Ezt odaát, Jugoszláviában, gonolasz, a spanyol, vagy éppen egyformán hangzó ly és j az angol szavak, nevek, betűs szavainkban. Mint Stftfejtesél deTferátft 8 ff<» 8 Márpedig íróink, zsurnalisz- dolyho (gojho). táink, kritikusaink, s egyné- (mosoj), amely, mely esetben műfordítóink stb., vagy éppen, ha kissé — persze Nuszic-nak es megmosolyogták. Egyik társaságbeli ismerőmosoly söm heves vitába szállt vepocsolya 'ern> amikor bátorkodtam megjegyezni, hogy helytelenül ejti ki Szabadka jugo^szláv-Utin^tüket! htszü *lán erőltetetten ,s nang- szláv nevét. Ezt mondta nos lenne meg is ismertetni a solyolyuk --= gojojuk, ugyanis tobbek között: azokat a magyar olvasók leg- illetőleg gojóluk! Itt persze „Márpedig az Subotica és „,taf' !„„, .. ., ., , •.. ... , nem Szubotica, ahogyan őn szelesebb rétegeivel. tajszolasrol is beszelhetünk. ^ftja kedves barátom, mert Miről is van szo tulajdon- A jugoszláviai Topolyán ba valóban Szubotica lenne, keppen? Mindenekelőtt arról, ahogyan az ottaniak akkor a mi újságjáink úgy is hogy tegyük tisztába a szerb- ' Tnvolan) írnák, s nem Suboticának..." horvát, illetve „szláv—latin" mondjak, lopoian) peiaaui belük ékesítésének jelentését, „gömbölű golóval lövik a De más alkalommal is járírásban és olvasásban egy- gólát!" Am próbálja csak tem már így a jugoszláv aránt ... , . , ., helyseg- es személyneveket Ha például a c betűn (akár valakl. m°nda"! neklk> illetően, amikor megpróbálnagyon, akár kicsin) nincs tudomisten ellátják a ba- tam helyesbíteni „Xülcsiklansemmilyen ékezet, akkor aze ját, s ha nemis golólukkal, dó" kiejtésükön, is marad. Am rögtön cs lesz de egész biztosan valami E polemizálást folytathat^^mozun^^eíe0^ srófos-bottól való nám még hosszú hasábokon C — és ty. ha egy balról foltonossági hiánnyal a fe- keresztül, de úgy gondolom, jobbra dűlő, rövidke vonást jén távozik az árnyékvilág- ízelítőnek ennyi is elég belőlátunk fölötte, így: c... A ból! le... A probléma azonban viírásban ^egy8 szarán áthú- De menjünk tovább ékes tathatatlanul megoldásra vár. zott d (nagybetűje szintén anyanyelvünk „megismeré- Van is erre helyes megoldás. D), vagy a j-vel összeháza- sében"- Az s akkor s, ha Nem is egy, de kettő! HagyifbbDJA Xgjfvrdei:így iatjuk írásban-^juk í irTnT!a szlá: szláv nyelvekben Ij — pél- nyomtatásban, hogy s tS) —, szemely- es helysegnevek dául: Ljubljana, vagy Lju- ha éketlen, úgy sz... Ha a eredetiben való leírását, tebomir. mi 2 etünket felékesítve (i) hát a szerv—horvát — sót Mielőtt azonban tovább látjuk, akkor az már zs. csehszlovák — ékesbetüá mennénk, álljunk meg en- Anélkül z-nek marad. használatát, és írjuk a klejtes nél az Ij betűnél egy perc- szerint Vaevnedig — ami re... Bizonyára még na- De nézzük a gyakorlatban, szerint, vagypecug gyon sokan emlékeznek a A Jugoszláv Szövetségi Nem- még helyesebb — vezettesmacedón fővárost ért ször- zelgyülés alelnökének neve sék be iskoláinkba megisnyű földrengésre. A magyar odahaza M. Todorovic. Na- mertetésüket (legalább a köSff T- "színtemkfvéteí benVpa"ZiZn^^ *P- es felsőfokú oktatasban) nélkül így írták le a város helyesen: Todorovics. A Ju- eppen ugy, ahogyan az pelnevét: Skopje. Én a har- goszláv Parlamenti Szövetseg daui a francia, az olasz, a mincas években négy alka- Államtanácsa küldöttének (a spanyol vagy az ang0] szalommal is voltam ebben a volt külügyminiszternek) ne- ' helvséenevek hevárosban és legkevesebb vét horvátul Koca Popovic- vak, nevek, helysegnevek he tízszer átutaztam pályaud- nak írják, de — elég gyak- lyes olvasásának, kiejtesevarán. Tisztán, világosan ran „magyarul" is, vagy ép- nek, de leírásának érdekében emlékszem még ma is, hogy penséggel Koca Popovic-nak. történik Egyik Vagy másik az állomásépület homlok- Éktelenül (!) rosszul. Pedig zatán igv állt 'a varosnév összehasonlíthatatlanul értei- megoldásra mindenkeppen cirill és latin, illetve horvát mesebb, világosabb lenne, ha szükség van, mert a jelenlebetükkel: Skoplje, cirillbetűs a magunk nyelvére fordíta- helyenként jelentkező neveeképpenfestett: C.Kon.ihe. nánk, így: Kocsa Popovity. S pongyoiaság nemcsak hovaKiejtése magj-arul és dél- nem vfc-nek. A mai jugo- . szlávul egyaránt Szkoplye szláv irodalom egyik legje- ^vabb serto lehet, hanem A magyarban, helyes le- lesebb képviselője, M. Krle- helytelen ismereteket is terírására, azonban marad a zsa nevét is számtalanszor jeszt. Szkoplje, mivel a szláv láttam már magyar nyomtanyelvekben - ellentétben tásban eképpen: Krleía. De Vass Imre AZ ÖNTÖZÉSES LEGELŐGAZDÁLKODÁS Egyre több olyan kiad- szerű nagyüzemi gazdálkoványt jelentet meg a Mező- dásban mindjobban nélkügazdasági Kiadó, amely el- lözhetetlen technológiát. A méleti, gyakorlati segítséget mű útmutatásainak alkalmaad a mezőgazdasági szekto- zása lehetővé teszi, hogy az rokban dolgozó sznkembe- eddigi átlagos 20—50 mázsás reknek, vezetőknek, szak- holdankénti fútermés helyett munkásoknak. 120—200 mázsás terméseket Üj szakkönyvként került érjenek el. A szakkönyv érforgalomba Nagy Zoltán tékét növeli, hogy a tanácsotollából Az öntözéses lege- kat a hazánkban meglevő lőgazdálkodás technológiája főbb talajtípusok szerint című mű. amely felöleli a i_4 , részletes termesztés-, öntő- reszlPtezK s ,gy a kulonbozo zés, és hasznosítás technikát, vidékek szakemberei egymásrészt tartalmazza a kor- aránt használni tudják. llatyan eve a posta szolgálatában pontosan végeae munkáját. Két kitüntetés, két soronkívüli előléptetés és számtalan írásbeli dicséret és pénzjutalom volt az eredménye a becsületes munkának. Amikor 1957-ben mégis nyuRdíjba ment, akkor sem vált meg véglegesen a postától. Ma is a postaigazgatógazdasógi hivatalában (Tudósítónktól) Kovács Sanyi bácsinak hatvan évvel ezelőtt mondta a karánsebesi postamester a fogadalom letétele előtt a következőket: — Tudja-e milyen kötelezettséget vállal magára? Mert a postás számára nincs ünnep, csak munkanap. Ha lesz macából dolgozik. A fiatalok ot teÉs az akkori fiatal posta- Wntik példaképüknek, nemnövendék, aki ma már 77 csak a munkában, hanem az éves letette a fogadalmat, s emberek iránti szeretetben úgy'dolgozott, ahogy fogad- & tisztelettudásban is És ta Hatvan éves pályafutása Sanyi bácsi örömmel adja at alatt, bármerre is sodorta a a fiataloknak a tudását. szolgálat. lelkiismeretesen. Angyal Rezső fl. dél-magyarország Szombat. ID64 május 'X tek. Na, ne gondolj semmi illetlenre, pofikám, az volt a bánata, hogv itt áll egy ország, egy állam, egy hatalom, amelynek több mint egy tucat főt számláló hadserege van, plusz a rendőrség, és van miniszterelnöke is, ő maga, aki azonban teljességgel szerencsétlen, mert az országát lenézik az országok között, ugyaniá nincs egyetlen kémje sem. Legyek én az ő kémjük, könyörgött, teljesen veszélytelen, igaz, nem is nagyon jövedelmező, mert csak a miniszterelnöki reprezentációs alapból fizetheti és arra bizony rengeteg a teher, most is áldott állapotban van az egyik szeretője, de azért mégis nekem is jól jön egy kis pluszjövedelem, különben is a leveleket bélyeg nélkül adhatom postára, ő majd kifizeti a portót. — Mit mondjak, megegyeztünk. Ö teljesen rámbízta, hogy mit kémkedjek, a fő, hogy a kabinetben hangoztathassa. miszerint saját kémünk értesüléseire támaszkodik, amikor éppen beiefolyik a világpolitikába. Az igazság az, hogy valami sok szabad időt nem hagyott a fűszerüzlet, azért úgy határoztam, hogy a lapokból kémkedek. Mindennap írtam jelentést. Egyszer leleveleztem, hogy kit neveztek ki az Admiralitás Első Lordja második titkárává, másszor jelentettem, hogy a szovjet követ meglátogatta a külügyminisztert és beavatott körök értesülése szerint — a lap is így írta — erről és erről tárgyaltak. Egy idő múlva legnagyobb meglepetésemre a szokásos pénzesutalvány üzenetekre fenntartott részén titkos utasítást kaptam, hogy egy bizonyos poste restante fiókban bizalmas levél vár. Álbajuszt öltöttem és átvettem a levelei, amelyben kifejtette, hogy 1. ezek után levelezzek titkos írással, állítólag a citromlé nem látszik a papíron, de melegedésre előhívható, 2. személyekről is küldjek jellemzést, mert az ország titkos kartotékrendszert akar felállítani, van a kezelő számára egy félstátusz. A következő hónapokban részletes jellemzést küldtem vevőimről. Beleéri vc eRy nyugalmazott tábornokot, aki azelőtt a katonai könyvkiadót vezette, az is volt a címe, hogy lektortábornok, de én önkényesen áthelyeztem a rakétásokhoz. — Egy napon, emlékszem 13-a volt, de nem péntek, még mondtam, milyen szerencse, különben talán engem a miniszterelnök, aki ivásban abszolút demokratikus, a ütött volna el a ház előtt a biciklista és nem Mrs. Smithkabinetben kevésbé. Estére már csak úgy szólítottam, sorit, jelzem, neki az is elég peches nap volt, na. szóval hogy „szervusz góre". és ő még eszméletvesztésünk előtt beállít az üzletbe egy ipse. keménvkalapos, szemüveges, elsírta bánatát, amelyen, mint állította, csak én seg'íthe- orvosi táskával a közében és mikor egyedül maradunk. Gombó Pál: Az egyetlen kém — Hogy mivel foglalkozom, azt kérded? Hát . áruházam van. Illetve nézd, mindenkinek azt felelném, hogy áruházam van, de te annyi örömet szereztél nekem és olyan váratlanul és éppen most, amikor készülök eltűnni, igen, igen, eltűnni, a világ egyik távoli sarkába, idegen névvel, egy idegen helyre, ahol senki se találhat rám — hát tudod mit, neked most, még köddé válásom előtt elmondom az igazat. Hada legyek végre egyszer őszinte, olyan régen voltam már. hogy kezdem azt hinni, nincs is nagyobb gyönyör, mint igazat mondani. Nosza hallgasd, kis simabörü mókusom, és csodálkozz, mert olyat fogsz hallani, amiről nyilván nem is álmodtál. Elmondom karrierem történetéi. — A dolog úgy kezdődött, hogy a világ egyik legkisebb államának a fővarosában jártam, társasutazással, mert mellékutcában szatócsnak lenni, nos, abból nem tellett sem suját kocsira, sem expressre és valahogy elkeveredtem a többiektől. Fene egye, egy pohár italra támadt kedvem, betértem egy kovácsoltvas cégéres pincehelyiségbe, sorozó volt, hát legyen sör. Leültem egy kecskeszakállas pofa mellé, kiderült, hogy tud angolul, erre ragaszkodott, hogy igyunk az ö költségén, legalább gyakorolja a nyelvet. Hát akkor gyakorolja cs fizessen. Mért ne? Mikor felébredtem a lakásán, azzal vígasztalt, hogy neki is csak egy lakcím-bemondási józansága maradt, ő se tudja, ágyba hogyan kerültünk, de ne szégyelljem magam, mert a sörbe utóbb rumot kevertek, az tilos, de a kocsmárosnak kifizetődő, a vendégnek pedig élvezetes. — Ezek után bejártuk a lakast, hatszobás volt, plusz tizenkét mellékhelyiség, beleértve a kabinetet, ami alatt semmi pikánsai ne gondolj, kicsikém, az egy titkos kabinet volt, kiderült ugyanis, hogy a kecskeszakállas maga