Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

Fehértó szegényebb... 1932-ben a Fehértó 3500 vannak az űrszelvények. A szintén indokolatlan ott, ahol holdjából alakult, akkor még fehértavi 60 centiméteres az előírt közlekedési sebes­ezer holdas halgazdaságnak nyomtávnál az űrszelvény- ség kanyarban óránként 5 építésénél a gátakat füzfarő- előírás a sínszálaktól jobb- km, ami megfelel az ember zsékkel védték meg. A gátak ra-balra 90 centiméteres sétasebességének.) Azt sem szegélyén a rözsehajtások kl- távolság szabadonhagyását érdektelen tudni, hogy a fe­sarjadtak és kezdetben szor- követeli meg. hértavi „vasúton" a személy­gos gondozással évtizedek A Fehértavon a fák a sín szállítás csak lófogatú von­alatt fuzfasorok fejlődtek. A szélétől legalább 2-2 és fél tatással van megengedve fátlan pusztaságban a gátak méter távolságra sorakoztak, (óránként 12-15 km), mentén árnyékot nyújtó lom- Ilyen címen a fairtást elren­bos fák üde csíkja határolta delni nem lehetett, mert ak- ^^^ a hullámzó mély vizeket. A kor a 110—120 cm távolságra Végül még meg kell emlí­háború utolsó éveiben a hal- leállított villamosenergiát feni a megmaradt öregedő gazdaság kényszerű szünetel- szállító betonoszlopokat is füzek további védelmét. Ad­tetésével a víztelenség kö- el kellett volna onnan távo- ják a fák gondozását, met­•etkeztében a fák nagyrésze lítani. szését szakmai tudással ren­kiszáradt. Az újólagos víz- delkezö emberek kezébe, feltöltések megindulásakor a ^^^ ahol nem a kitermelt rőzse fák egy része ismét életre az indok, hogy a fák és tüzelő mennyisége a főn­kéit és - ha foghíjasan is - kinyúló gallyai útban voltak, tos. A kiöregedő fűzfákat a füzfasor a kutatóházig ki- nem magyarázhatj a a fair- „nyakalni" szokták, nem pe­alakult. tást, mert nyeséssel ezen se- dig jegenyemódra egy szál A lombosfák addig a Fe- giteni lehetett volna. Arra vessző meghagyásával az ég hértavon ismeretlen madár- nem is merek gondolni, hogy felé terelni. Az 'ilyen fűzfa­fajoknak nyújtottak búvóhe- anyagi okok indokolták a gondozásos rőzsetermelés a lyet a. vonulások idején (fü- termelést ott, ahol egy fa meglevő fűzráknak további rikéknek, poszátáknak és többet jelent a tájban, mint pusztulásához fog vezetni. A más lombmadaraknak); meg- másutt egy erdőcsoport. A rezervátum madárvilága telepedett a vízpartok füze- rendelet elhamarkodott vég- ismét szegényebb lett, a nőinek művészi fészket szövő rehajtása előtt meg kellett rezervátumot felkereső ide­madara, a függő cinege, gé- vo'na hallgatni az arra job- gének a táj szépségeit kere­bicsek. gerlék és hasznos ban hivatottakat, elsősorban sik. ha már a szikes mocsári odúlakó madarak (fakopán- az Országos Természetvédői- madarakat a gatak közé szo­csok, seregélyek). A látogatók mi Hivatalt. rított tengerekben hiába ke­a salakos úton árnvékban A haltermelés szempontjá- ressük. Védjük meg - a re­jutottak el a kutatóházig. bo1 a fűzsor nem bírt jelen- zervátum parancsa ezt tör­mgj toseggel. Kózlekedesi aka- vényesen is előírja - a fe­A rezervátum látogatóit a t^LTütofíS&élt =S ^tavi rezervátum még meg­tavaszon szomorú látvány fo- zavarta. (Az egyetlen derék- maradt állat- és növényvilá­gadta. A 60 centiméter szé- szögű kanyarnál évek előtt gát les nyomtávú úgynevezett eltávolítottak öreg fákat, ami B. P. „madzagvasút" mentén fa­„Ekes" anyanyelvünk Mióta napi- és hetilapja- egyesek téves véleményé- megesett, hogy csak egysze­inkban, irodalmi, művészeti, vei — s van lágyhangzású, rűen Krleza volt, mivel az politikai folyóiratainkban összetett „mássalhangzó"! A illető nyomda nem rendelke­megjelennek, sőt egyre job- j és az ly — tehát az Ij — zett ékes horvát betűkkel, ban elszaporodva már-már közötti különbségre a (A nyájas olvasó viszont — meg is honosodnak a szerb, szerb és a horvát minden- kénytelen-kelletlen — hosz horvát, s nem kevésbé a képpen gondot fordít a be­csehszlovak személy-, illetve szédben. Ennek bizonyítá­helysegnevek. mmdgyakrab- , I ban találkozunk a horvát- sara hadd említsek ket igen , csehszlovák ékes — ékezetes kedves szót. Az egyik a — betűk alakjaival. Nem íjubav (szerelem), a másik mindenki tudja: mit is ^ a szinte természet­kezdjen vele, minek is , ., , , olvassa. Dehát - hon- szeruleg hozzaerzekelendo nan is tudná? Hiszen leg- poljubac (csók). Mi csupán jobb tudomásom szerint, ál- helyesírásunkban tüntetjük talános- vagy középiskola- fel a kalönbséget a n.vel­inkban meg nem tanitjak — , . , , . ,.„ mint például a francia, az vunkon egyebkent mindig dolom> fejcsóvalva olvasták rönkök és rőzsehalmazok he­vertek az évtizedes öreg fü­zek irtását jelezve. Magam is megdöbbentem az érthe­tetlennek látszó kitermelés láttán és nyomban ennek oka után érdeklődtem. A „vasút" űrszelvény-rendezése követ­keztében kellett a fákat el­távolítani. Mi is az az űr­szelvény? A vasútvonalak mentén szabad területet kell biztosítani a pálya két ol­dalán, még pedig a sín nyomtávolságának megfelelő mértékben. A nagyvasút 145 cm nyomtávolságától a 60 cm nyomtávolságig szabályozva Közérdekű kérdés Birö—Btidal—Vaja: ZÖLDSÉGFÉLÉK TAROLASA A Mezőgazdasági Kiadó gyasztók igényének kielégi­iemét egy régen várt mező- tése csorbát szenved. A tsz­g*zdasági könyvújdonsággal eknek pedig anyagi káruk lepte meg a zöldségtermesz- keletkezik abból, hogy nem fessel foglalkozó tsz-eket, a megfelelő időben, s a szakembereket. Ugyanis a legjobb áron értékesítik por­gazdaságokban a legtöbb tékájukat, esetleg az áru a megoldatlan problémát je- rossz tárolás következtében lenleg a különféle zöldség- megromlik. A kötet a leg­fajtak helyes tárolása okoz- egyszerűbb téli tárolási mó. za. A fogj.-osztók télen is dozatokat ismerteti, tehát elvárják, hogy a termelők az ajánlott módszerek min­triss, nyers zöldségfélékkel denütt alkalmazhatók, lássak el az üzleteket, piaco- Ugyanakkor betekintést kat, s mivel sok helyen nyújtanak a jövő legkorsze­még hiányoznak a nagyüze- rúbb zöldségtárolási eljárá­mi tárolási ismeretek, a fo- saiba is. Nagy Zoltán: D munkában eltöltött évek igazolása Ez év január elsején jelent töltött év után megállapítsák meg a Munka Törvénykönyv a megfelelő szabadságot, módosítása. Ennek előírása függetlenül attól, hogy meg­szerint a dolgozó kérheti az van-e a jogfolytonosság, előzőleg be nem számított, de A rf,nHelk~7<is íok pmhp.rt -A.:'tar? fi zetése szfoadság^dejének kat mákis soka" keresték ra. u' ti A d , aztal a kéréssel, hogv korri­megáUap.tasahoz. A rendel- álják ^ előzől m+gállapí­kezés lehetővé teszi ugyanis, «tJ szabadságidőt A hogy minden munkaban el- munkállatók pedig a társa­dalombiztosítási szervekhez, Szegeden a rendelőintézetbe irányították a munkában el­töltött' évek igazolása végett a dolgozókat A SZOT legújabb rendel­kezése alapján a munkálta­tó köteles elfogadni az egy­kori okmányokat, régi mun­kakönyvi bejegyzést mun­káltatói igazolást, vagy szol­gálati bizonyítványt, Ameny­nyiben a felsorolt okmányok egyikével sem rendelkezik a dolgozó, csak akkor kell a szegedi rendelőintézet társa­dalombiztosítási osztályát felkeresni, megfelelő igazo­lásért. A kérésben fel kell tüntetni a személyi adatokat, időrend szerint felsorolni a munkáltatók nevét telephe­lyét és az ott ledolgozott időt. A kérelemhez 10 forin­tos illetékbélyeg kell. szan eltűnődhetett a kitűnő jugoszláv író igazi nevén.) De nem hagyhatom ki a má­sik. ugyancsak neves jugo­szláv író — színműíró, Bra­niszláv — vagy ahogyan ő írta volt: Branico Nusity ne­vét sem. Nem egyszer talál­koztam e névvel „magyarul" így: Branislav Nuáié. De ékezetek nélkül is, egyszerű­en csak mint Nusic. Ezt odaát, Jugoszláviában, gon­olasz, a spanyol, vagy éppen egyformán hangzó ly és j az angol szavak, nevek, betűs szavainkban. Mint Stftfejtesél deTferátft 8 ff<» 8 Márpedig íróink, zsurnalisz- dolyho (gojho). táink, kritikusaink, s egyné- (mosoj), amely, mely esetben műfordítóink stb., vagy éppen, ha kissé — persze Nuszic-nak es megmosolyogták. Egyik társaságbeli ismerő­mosoly söm heves vitába szállt ve­pocsolya 'ern> amikor bátorkodtam megjegyezni, hogy helytele­nül ejti ki Szabadka jugo­^szláv-Utin^tüket! htszü *lán erőltetetten ,s nang- szláv nevét. Ezt mondta nos lenne meg is ismertetni a solyolyuk --= gojojuk, ugyanis tobbek között: azokat a magyar olvasók leg- illetőleg gojóluk! Itt persze „Márpedig az Subotica és „,taf' !„„, .. ., ., , •.. ... , nem Szubotica, ahogyan őn szelesebb rétegeivel. tajszolasrol is beszelhetünk. ^ftja kedves barátom, mert Miről is van szo tulajdon- A jugoszláviai Topolyán ba valóban Szubotica lenne, keppen? Mindenekelőtt arról, ahogyan az ottaniak akkor a mi újságjáink úgy is hogy tegyük tisztába a szerb- ' Tnvolan) írnák, s nem Suboticának..." horvát, illetve „szláv—latin" mondjak, lopoian) peiaaui belük ékesítésének jelentését, „gömbölű golóval lövik a De más alkalommal is jár­írásban és olvasásban egy- gólát!" Am próbálja csak tem már így a jugoszláv aránt ... , . , ., helyseg- es személyneveket Ha például a c betűn (akár valakl. m°nda"! neklk> illetően, amikor megpróbál­nagyon, akár kicsin) nincs tudomisten ellátják a ba- tam helyesbíteni „Xülcsiklan­semmilyen ékezet, akkor aze ját, s ha nemis golólukkal, dó" kiejtésükön, is marad. Am rögtön cs lesz de egész biztosan valami E polemizálást folytathat­^^mozun^^eíe0^ srófos-bottól való nám még hosszú hasábokon C — és ty. ha egy balról foltonossági hiánnyal a fe- keresztül, de úgy gondolom, jobbra dűlő, rövidke vonást jén távozik az árnyékvilág- ízelítőnek ennyi is elég belő­látunk fölötte, így: c... A ból! le... A probléma azonban vi­írásban ^egy8 szarán áthú- De menjünk tovább ékes tathatatlanul megoldásra vár. zott d (nagybetűje szintén anyanyelvünk „megismeré- Van is erre helyes megoldás. D), vagy a j-vel összeháza- sében"- Az s akkor s, ha Nem is egy, de kettő! Hagy­ifbbDJA Xgjfvrdei:így iatjuk írásban-^juk í irTnT!a szlá: szláv nyelvekben Ij — pél- nyomtatásban, hogy s tS) —, szemely- es helysegnevek dául: Ljubljana, vagy Lju- ha éketlen, úgy sz... Ha a eredetiben való leírását, te­bomir. mi 2 etünket felékesítve (i) hát a szerv—horvát — sót Mielőtt azonban tovább látjuk, akkor az már zs. csehszlovák — ékesbetüá mennénk, álljunk meg en- Anélkül z-nek marad. használatát, és írjuk a klejtes nél az Ij betűnél egy perc- szerint Vaevnedig — ami re... Bizonyára még na- De nézzük a gyakorlatban, szerint, vagypecug gyon sokan emlékeznek a A Jugoszláv Szövetségi Nem- még helyesebb — vezettes­macedón fővárost ért ször- zelgyülés alelnökének neve sék be iskoláinkba megis­nyű földrengésre. A magyar odahaza M. Todorovic. Na- mertetésüket (legalább a kö­Sff T- "színtemkfvéteí benVpa"ZiZn^^ *P- es felsőfokú oktatasban) nélkül így írták le a város helyesen: Todorovics. A Ju- eppen ugy, ahogyan az pel­nevét: Skopje. Én a har- goszláv Parlamenti Szövetseg daui a francia, az olasz, a mincas években négy alka- Államtanácsa küldöttének (a spanyol vagy az ang0] sza­lommal is voltam ebben a volt külügyminiszternek) ne- ' helvséenevek he­városban és legkevesebb vét horvátul Koca Popovic- vak, nevek, helysegnevek he tízszer átutaztam pályaud- nak írják, de — elég gyak- lyes olvasásának, kiejtese­varán. Tisztán, világosan ran „magyarul" is, vagy ép- nek, de leírásának érdekében emlékszem még ma is, hogy penséggel Koca Popovic-nak. történik Egyik Vagy másik az állomásépület homlok- Éktelenül (!) rosszul. Pedig zatán igv állt 'a varosnév összehasonlíthatatlanul értei- megoldásra mindenkeppen cirill és latin, illetve horvát mesebb, világosabb lenne, ha szükség van, mert a jelenle­betükkel: Skoplje, cirillbetűs a magunk nyelvére fordíta- helyenként jelentkező neveeképpenfestett: C.Kon.ihe. nánk, így: Kocsa Popovity. S pongyoiaság nemcsak hova­Kiejtése magj-arul és dél- nem vfc-nek. A mai jugo- . szlávul egyaránt Szkoplye szláv irodalom egyik legje- ^vabb serto lehet, hanem A magyarban, helyes le- lesebb képviselője, M. Krle- helytelen ismereteket is ter­írására, azonban marad a zsa nevét is számtalanszor jeszt. Szkoplje, mivel a szláv láttam már magyar nyomta­nyelvekben - ellentétben tásban eképpen: Krleía. De Vass Imre AZ ÖNTÖZÉSES LEGELŐGAZDÁLKODÁS Egyre több olyan kiad- szerű nagyüzemi gazdálko­ványt jelentet meg a Mező- dásban mindjobban nélkü­gazdasági Kiadó, amely el- lözhetetlen technológiát. A méleti, gyakorlati segítséget mű útmutatásainak alkalma­ad a mezőgazdasági szekto- zása lehetővé teszi, hogy az rokban dolgozó sznkembe- eddigi átlagos 20—50 mázsás reknek, vezetőknek, szak- holdankénti fútermés helyett munkásoknak. 120—200 mázsás terméseket Üj szakkönyvként került érjenek el. A szakkönyv ér­forgalomba Nagy Zoltán tékét növeli, hogy a tanácso­tollából Az öntözéses lege- kat a hazánkban meglevő lőgazdálkodás technológiája főbb talajtípusok szerint című mű. amely felöleli a i_4 , részletes termesztés-, öntő- reszlPtezK s ,gy a kulonbozo zés, és hasznosítás technikát, vidékek szakemberei egy­másrészt tartalmazza a kor- aránt használni tudják. llatyan eve a posta szolgálatában pontosan végeae munkáját. Két kitüntetés, két soronkí­vüli előléptetés és számtalan írásbeli dicséret és pénzjuta­lom volt az eredménye a be­csületes munkának. Amikor 1957-ben mégis nyuRdíjba ment, akkor sem vált meg véglegesen a pos­tától. Ma is a postaigazgató­gazdasógi hivatalában (Tudósítónktól) Kovács Sanyi bácsinak hatvan évvel ezelőtt mondta a karánsebesi postamester a fogadalom letétele előtt a kö­vetkezőket: — Tudja-e milyen kötele­zettséget vállal magára? Mert a postás számára nincs ünnep, csak munkanap. Ha lesz macából dolgozik. A fiatalok ot te­És az akkori fiatal posta- Wntik példaképüknek, nem­növendék, aki ma már 77 csak a munkában, hanem az éves letette a fogadalmat, s emberek iránti szeretetben úgy'dolgozott, ahogy fogad- & tisztelettudásban is És ta Hatvan éves pályafutása Sanyi bácsi örömmel adja at alatt, bármerre is sodorta a a fiataloknak a tudását. szolgálat. lelkiismeretesen. Angyal Rezső fl. dél-magyarország Szombat. ID64 május 'X tek. Na, ne gondolj semmi illetlenre, pofikám, az volt a bánata, hogv itt áll egy ország, egy állam, egy hatalom, amelynek több mint egy tucat főt számláló hadserege van, plusz a rendőrség, és van miniszterelnöke is, ő maga, aki azonban teljességgel szerencsétlen, mert az országát lenézik az országok között, ugyaniá nincs egyetlen kémje sem. Legyek én az ő kémjük, könyörgött, teljesen ve­szélytelen, igaz, nem is nagyon jövedelmező, mert csak a miniszterelnöki reprezentációs alapból fizetheti és arra bizony rengeteg a teher, most is áldott állapotban van az egyik szeretője, de azért mégis nekem is jól jön egy kis pluszjövedelem, különben is a leveleket bélyeg nél­kül adhatom postára, ő majd kifizeti a portót. — Mit mondjak, megegyeztünk. Ö teljesen rámbízta, hogy mit kémkedjek, a fő, hogy a kabinetben hangoztat­hassa. miszerint saját kémünk értesüléseire támaszkodik, amikor éppen beiefolyik a világpolitikába. Az igazság az, hogy valami sok szabad időt nem hagyott a fűszer­üzlet, azért úgy határoztam, hogy a lapokból kémkedek. Mindennap írtam jelentést. Egyszer leleveleztem, hogy kit neveztek ki az Admiralitás Első Lordja második tit­kárává, másszor jelentettem, hogy a szovjet követ meg­látogatta a külügyminisztert és beavatott körök értesü­lése szerint — a lap is így írta — erről és erről tárgyal­tak. Egy idő múlva legnagyobb meglepetésemre a szoká­sos pénzesutalvány üzenetekre fenntartott részén titkos utasítást kaptam, hogy egy bizonyos poste restante fiók­ban bizalmas levél vár. Álbajuszt öltöttem és átvettem a levelei, amelyben kifejtette, hogy 1. ezek után levelezzek titkos írással, állítólag a citromlé nem látszik a papíron, de melegedésre előhívható, 2. személyekről is küldjek jellemzést, mert az ország titkos kartotékrendszert akar felállítani, van a kezelő számára egy félstátusz. A kö­vetkező hónapokban részletes jellemzést küldtem vevő­imről. Beleéri vc eRy nyugalmazott tábornokot, aki azelőtt a katonai könyvkiadót vezette, az is volt a címe, hogy lektortábornok, de én önkényesen áthelyeztem a rakétá­sokhoz. — Egy napon, emlékszem 13-a volt, de nem péntek, még mondtam, milyen szerencse, különben talán engem a miniszterelnök, aki ivásban abszolút demokratikus, a ütött volna el a ház előtt a biciklista és nem Mrs. Smith­kabinetben kevésbé. Estére már csak úgy szólítottam, sorit, jelzem, neki az is elég peches nap volt, na. szóval hogy „szervusz góre". és ő még eszméletvesztésünk előtt beállít az üzletbe egy ipse. keménvkalapos, szemüveges, elsírta bánatát, amelyen, mint állította, csak én seg'íthe- orvosi táskával a közében és mikor egyedül maradunk. Gombó Pál: Az egyetlen kém — Hogy mivel foglalkozom, azt kérded? Hát . áruhá­zam van. Illetve nézd, mindenkinek azt felelném, hogy áruházam van, de te annyi örömet szereztél nekem és olyan váratlanul és éppen most, amikor készülök eltűnni, igen, igen, eltűnni, a világ egyik távoli sarkába, idegen névvel, egy idegen helyre, ahol senki se találhat rám — hát tudod mit, neked most, még köddé válásom előtt el­mondom az igazat. Hada legyek végre egyszer őszinte, olyan régen voltam már. hogy kezdem azt hinni, nincs is nagyobb gyönyör, mint igazat mondani. Nosza hall­gasd, kis simabörü mókusom, és csodálkozz, mert olyat fogsz hallani, amiről nyilván nem is álmodtál. Elmon­dom karrierem történetéi. — A dolog úgy kezdődött, hogy a világ egyik leg­kisebb államának a fővarosában jártam, társasutazással, mert mellékutcában szatócsnak lenni, nos, abból nem tel­lett sem suját kocsira, sem expressre és valahogy elke­veredtem a többiektől. Fene egye, egy pohár italra tá­madt kedvem, betértem egy kovácsoltvas cégéres pince­helyiségbe, sorozó volt, hát legyen sör. Leültem egy kecs­keszakállas pofa mellé, kiderült, hogy tud angolul, erre ragaszkodott, hogy igyunk az ö költségén, legalább gya­korolja a nyelvet. Hát akkor gyakorolja cs fizessen. Mért ne? Mikor felébredtem a lakásán, azzal vígasztalt, hogy neki is csak egy lakcím-bemondási józansága maradt, ő se tudja, ágyba hogyan kerültünk, de ne szégyelljem magam, mert a sörbe utóbb rumot kevertek, az tilos, de a kocsmárosnak kifizetődő, a vendégnek pedig élvezetes. — Ezek után bejártuk a lakast, hatszobás volt, plusz tizenkét mellékhelyiség, beleértve a kabinetet, ami alatt semmi pikánsai ne gondolj, kicsikém, az egy titkos kabi­net volt, kiderült ugyanis, hogy a kecskeszakállas maga

Next

/
Thumbnails
Contents