Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

Brezsnyev fogadta Sasztrit 0 Mns/Jtva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak elsö titkára pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Sasztri indiai mi­niszterelnökkel. A megbeszélésen Szvaran Szingh indiai külügyminisz­ter, Trilakí Kaul, India moszkvai nagykövete, vala­mint szovjet részről Vaszi­llj Kuettyécov külügyminisz­ter-helyettes is jelen volt. Válság Ecuadorban 0 Guayaquil (AFP, Reu­ter) Ecuadorban politikai vál­ságot robbantott ki a kato­nai juntának az az intézkedé­se, hogy emeli az egyes im­port-cikkek vámtételét. A gazdaságilag hátrányosan érinielt Gtmynqull-i keres­kedők negyedik napja sztráj­kolnak, a város kereskedel­mi forgalma teljesen meg­bénult. Ehhez járult pénte­ken az a fejlemény, hogy Eduardo Carrion Torai föld­művelésügyi miniszter — tiltakozásul a sérelmezett gazdasági intézkedések miatt — benyújtotta lemondását a juntának. A városban tovább folytatódnak a kormányelle­nes tüntetések. A tiltakozó tömegeket pénteken a rend­őrség könnygáz gránátokkal oszlatta szét. Az AFP és a Reuter köz­ben arról ls tájékoztat, hogy nagyszabású letartóztatás! hullám vette kezdetét Ecu­adorban. A letartóztatott po­littkni személyiségeket a junta azzal vádolja, hogv közük volt a spontán kirobbant tiltakozó mozga­lomhoz. Zavargások Mauritius szigetén 0 Port Louis (MTI) Mauritius szigetén — ahol a pártközi ellentétek és a nemzetiségi viszályok zavar­gásokra vezettek — a rend­őrség mintegy száz személyt tartóztatott le. A közép-ke­leti angol fegyveres erők fő­parancsnoka a szigetre érke­zett, hogy személyesen tár­gyaíjon a főkormányzó val a súlyosbodó helyzetről. Különösen a sziget déli részén került sor heves összeütközésekre: két sze­mély meghalt, többen meg­sebesültek. Csütörtökön egy századnyi angol katonaság érkezett légiúton a szigetre. Londonban szeptemberben kezdődik meg a Mauritius függetlenségéről tárgyaló ke rekasztal-értekezlet. Négymillió fiatal akciója a% agresszorok ellen 0 Hanoi (MTI) A Vietnami Dolgozó Fi­atalok Szövetségének Köz­ponti Bizottsága a napokban lezajlott 9. ülésszakán hatá­rozatot hozott, és ebben be­jelenti: mozgósítani fogja négymillió tagját, valamint Észak-Vietnam többi fiatal­ját a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az amerikai imperialista agresszoroktól történő megvédésére és a dél-vietnami nemzeti felsza­badítás! harc aktív támoga­tására. 0 Berlin (ADN) Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke megbeszélést folytatott a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadulási Front Központi Bizottságá­nak Berlinben tartózkodó küldöttségével. A tanácsko­záson megvitatták az NDK által a DNFF-nck nyújtandó további testvéri segítség részletkérdéseit. 0 Moszkva (TASZSZ) A szocialista országok vö­röskeresztjeinek vezetői táv­iratot intéztek Johnson ame­rikai elnökhöz. A táviratban kifejezték reményüket, hogy az Egyesült Államok elnöke „emberiességről és államfér­fiúi bölcsességről tesz tanú­ságot, és minden tőle telhe­tőt megtesz a vietnami nép ellen viselt agresszív háború beszüntetéséért. A távirat hangsúlyozza, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság békés vá­rosainak bombázása, napalm, valamint mérgező anyagok használata a dél-vietnami lakosság ellen a nemzetközi jog kirívó megsértése. A táviratot Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Némcl Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió vö­röskeresztjének vezetője írta alá. Washingtoni vita—Vietnamról 0 Washington (MTI) A hivatalos propaganda minden erőfeszítése ellené­re sem csökken az egyesült államokban a vietnami poli­tikával szembeni ellenállás. Szombaton kerül sor a tilta­kozó mozgalom egyik leg­jelentősebb eseményére: többezer egyetemi tanár, kö­zéleti személyiség és fiatal részvételével politikai vita lesz Washingtonban.­A Varsói Szerződés jubileumán A. Grecsko és Czinege Lajos táliratváltása 0 Moszkva (TASZSZ) Pénteken Moszkvában a Szovjet Hadsereg központi házában ünnepi gyűlésen em­lékeztek meg a Varsói Szer­ződés 10. évfordulójáról. Malinovszkij honvédelmi miniszter beszédében kije­lentette: a Varsói Szerződés aláírása az egyik legfonto­sabb intézkedés volt az eu­rópai szocialista országok népeinek megvédésére az agressziótól. Hozzáfűzte, hogy ez kényszer- és válaszintéz­kedés volt az 1955-ös agi'esz­szív imperialista katonai fe­nyegetőzések re. Malinovszkij aláhúzta, hogv a szerződés tagállamai hajlandók feloszlatni a szer­vezetet. ha az imperialisták is felszámolják agresszív ka­tonai tömbjeiket. Malinovszkij kijelentette: háború esetén akár alkal­mazzák az atomfegyvert, akár nem, mi biztosak va­gyunk abban, hogy a fölény erőben és eszközökben a mi oldalunkon van. Senkit nem akarunk megijeszteni kato­nai erőnkkel, de figyelmez­tetjük a támadókat, hogy a szocialista országoknak és fegyevres erőinek, közte a Varsói Szerződés országai fegyveres erőinek minden szükséges eszközük meg van a támadó szétzúzásához. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegy­veres erők parancsnoka a Varsói Szerződés megkötésé­nek 10. évfordulója alkalmá­ból táviratot intézett Czinege I-ajos vezérezredes, honvé- | delmi miniszterhez, s rajta ke­resztül a magyar néphadse- j reg személyi állományát kö­szöntötte. Czinege I«ios választáv­iratában megköszönte a jó­kívánságokat. 0 Budapest (MTI) A Varsói Szerződés alá­írásának 10. évfordulója al­kalmából a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nevében Pap János, a kormány elnökhelyettese pénteken este a Magyar Néphadsereg központi klub­jának nyári helyiségében vacsorát adott A teach-in (felvilágosítás) mozgalom márciusban indult el a michigani Ann Arbor Egyetemen: többezer diák este 8-tól reggelig tartó vi­tát rendezett egyetemi taná­rok és meghívott vendégek részvételével a vietnami problémáról. A mozgalom célja az, hogy a kormány­zat figyelmét felhívja a viet­nami beavatkozással szem­ben megnyilvánuló ellenállás­ra. Azóta több mint 50 egye­temen került sor hasonló éjszakai szemináriumra, s a teach-in mozgalomhoz több helyen csatlakoztak a de­mokrata párt helyi szerve­zetei is. A washingtoni vitát az egyetemek közötti bizottság rendezi, amely több mint 100 egyetem professzorait fogja össze. A reggeltől ké­ső éjszakáig tartó vitát te­lefonvonalon 75 egyetemre közvetítik és több egyete­men azonos időpontban gyűléseket rendeznek. A detroiti állami egyetemen például Morse szenátor mond beszédet. R AzAASZ első fegyTeresei megérkeztek Dominikába 0 Santo Domingo (MTI) Csütörtökön az esti órák­ban az Imbert tábornok ve­zette reakciós junta öt D—51­es típusú amerikai gyártmá­nyú repülőgépe terrortámadást intézett a Santo Domingo-i rádióállomás épülete és kor­nyéke ellen. A rádió szék­háza abban a városrészben van, amelyet a Caamano-féle alkoimányhű erők védelmez­nek. Csupán néhány ház­tömbbel arrébb fekszik az Egyesült Államok nagykövet­sége. A gépek a San Asddro tá­maszpontról szálltak fel az­zal a feladattal, hogy az al­kotmányos kormány szócsö­vét, a rádiót elhallgattassák. Bombázták és géppuskáztál: az adótornyokat, majd fedél­zeti fegyverekkel lőttek la­kóházakat is. Az egyik elté­vedt gép elhúzott az ameri­kai nagykövetség fölött is és géppuskatűz alá vette a há­zat. Richárd Philips, az ame­rikai külügyminisztérium Santo Domingoban tartózko­dó munkatársa és W. Tap­ley Bennet amerikai nagykö­vet az íróasztal alatt vészel­ték át a támadást. A gép­puskatűzben egy ötéves kis­gyermek aki a szomszéd utcában játszadozott, életét vesztette. Az Amerikai Államok Szervezetének első alakulatai pénteken partraszálltak Do­minikában. Az AÁSZ előző­leg olyan határozati javasla­tot hagyott jóvá, hogy ame­rikaközi „rendfenntartó" ala­kulatok rendezzék a domini­kai válságot. Az első ameri­kaközi kontinensbe Hondu­ras 250 katonát, Costa Rica pedig 20 réndőrt adott. 0 New York (MTI) A Biztonsági Tanács pén­teki ülésén a dominikai kérdéssel kapcsolatban ho­zott határozat elfogadása után több felszólalás hang­zott el. Fcdorenko szovjet képvi­selő kifejtette, hogy a - ha­tározat semmiképpen sem mentesíti a Biztonsági Ta­nácsot attól a kötelességétől, hogy folytassa az Egyesült Államok fegyveres beavat­kozásának megvitatását, el­ítélje az agresszort és in­tézkedéseket tegyen a be­avatkozók csapatainak Do­minikából való haladéktalan kivonására. Tito hazautazott Norvégiából 0 Oslo (Tanjug) I Oslóban közös közleményt adtak ki Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök norvégiai látogatásáról és az ott folytatott tárgyalásairól. A közlemény hangoztatja, hogy mindkét fél aggodal­mának adott kifejezést a nemzetközi helyzet megrom­lása miatt, és egyetértenek abban, hogy az államok kö­zötti vitás kérdéseket békés úton kell megoldani, vala­mint, hogy elengedhetetlen a békés egymás mellett élés és az együttműködés a kü­lönböző rendszerű országok között. Joszip Broz Tito jugoszláv elnök pénteken négynapos hivatalos látogatásának be­fejeztével haza utazott Nor­végiából. Három francia torpedó 0 Damaszkusz (TASZSZ) A szíriai katonai parancs­noksag szóvivője közölte, hogy csütörtökön izraeli tü­zérek é* páncélosok fél órán at lőtték a Jordán folyó Skandináv és a Klu 0 Oslo (ADN) A hét elején Svédország­ban leleplezett náci össze­esküvéssel kapcsolatban az Arbeiderbladet, a norvég kormánypárt lapja meglepő leleplezéseket közöl, ame­lyekből kiderül, hogy a ná­ci szervezkedés nem korlá­tozódott csupán Svédország­ra. hanem más északi álla­mokban is felütötte a fejét. A norvég lap szerint a most leleplezett. Bjoern Lundahl vezetéoe alatt álló svédor­szági náci összeesküvő cso­porton kívül Svérloi-szagban Goeran Asser Orcdason „führerségo" alatt működött az úgynevezett Nordiska Riksparliet (Északi Birodal­mi Párt) helyi csoport is. A párt norvég ágának „duce­je" Hallvard Paasche észak­nnrvcglai lakos. Az Északi Birodalmi Párt más északi országokban is rendelkezik szervezetekkel. nácik Klux Klan A norvég kormánylap sze­rint az északi nácik állandó kapcsolatban állnak a Ku Klux Klan alabamai szerve­zetével. Bizonyítékul a lap közli, hogy Joachim Israel svéd egyetemi előadó múlt év októberében fenyegető le­velet kapott, amelyhez az amerikai Ku Klux Klan ál­tal kiadott brosúrát mellé­keltek. 0 Stockholm (AP) A most leleplezett svéd­országi fasiszta csoport tag­jai Hz, utóbbi hetekben név­leien levelekben és telefo­non keresztül halállal fenye­getlek ismert haladó svéd k őzéi eti személy i ségek et. Így Hermnnsson, a Svéd KP két levelet is kapott, amely­ben a nácik őt és családját kiirtással fenyegették meg. A levélben a svéd fasiszták emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban egy stockhol­mi antifasiszta kiállítást tel­jesen feldúltak. mentén húzódó öntözőbe­rendezéseket Szíria terüle­tén. A hetek óta tartó csönd utáni első incidens közvet­lenül a nyugatnémet—izraeli diplomáciai kapcsolatok fel­vélete után következett be. 0 Peking (llj Kína) Pénteken, pekingi idő sze­rint 10.90 órakor a Kínai Népköztársaság nyugati te­| riileto fölött újabb alombom­bát robbantott. Ez Kína második sikeres atomkísér­lete. A hírügynökség jelentése hangoztatja: Kína csakis és kizárólag védelmi célokból fejleszt atomfegyvert; első­nek sohasem fog atomfegy­verhez nyúlni. A kínai nép őszintén reméli, hogy soha­sem tör ki atomháború. 0 London (MTI) Az angol főnemesek lon­doni értekezlete elhatározta, hogy megalapítják a Vár­urak Szakszervezetét üzleti érdekeik előmozdítására. 0 Szófia (MTI) Á bulgáriai C.abrovóbnn véget ért a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa rá­dióipari állandó bizottsága kel les számú munkacsoport­jának ülése. A tanácskozás munkájában Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársasag, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői vettek részt. 4 FRANCIA DIPLOMA­CIA jóformán pillana­tokon lvlül három olyan „torpedót" lőtt ki nz ame­rikai külpolitikára és a Washington uralma alatt álló szövetségi rendszerekre — amelyek alnpjaiban ve­szélyeztetik a második vi­lágháború után kialakult tő­kés nagyhatalmi blokkokat. • De Gaulle tábornok-elnök első külünakciója volt, hogy a délkelet-ázsiai blokk, a SEATO háromnapos londoni külügyminiszteri konferen­ciájára nem volt hajlandó elküldeni külügyminiszterét. Utána a francia haditenge­részet parancsnoksága közöl­te, hogy csatahajói nem vesznek részt a SEATO kö­zös hadgyakorlatán. Ezzel voltaképpen formálissá vált Franciaország részvétele a lökés hatalmak tíz eszten­dővel ezelőtt létesített dél­kelet-ázsiai támadó szövet­ségében. A második torpedó az Atlanti Szövetség, az impe­rializmus legfontosabb tá­madó blokkja ellen irányult. Washingtonban és Bonnban azt tervezték, hogy „közös nagy halalmi nyilatkozatot" adnak ki abból az alkalom­ból. hogy tíz esztendővel ez­előtt vették. fel Nyugat-Né­metországot a NATO tagjai közé. A közös nyilatkozat azonban nem született meg. Washingtonban a francia és az amerikai diplomácia he­ves csatát vívott: Francia­ország azt követelte, hogy a közös nyilatkozatba ve­gyék be a német kérdés „európaizálásának" gondo­latát. Ez a de Gaulle-diplo­máeiánnk azt a pozitív kö­vetelését tartalmazza, hogy a német kérdés megoldásá­ban a négy nagyhatalmon kívül a hitleri Németország hajdani szomszédai is ve­gyenek részt. Egyik fél sem engedett, s így Bonn legna­gyobb megdöbbenésére és csalódására nem szülelett ünnepi NATO-nyilalkozat. A harmadik politikai tor­pedó a Biztonsági Tanács­ban robbant. Franciaország agressziónak bélyegezte az Egyesült államok domini­kai benvHtkozasat. Ez volt az első eset, hogy ilyen döntő próbatétel során a Biztonsági Tanács egyik ve­zető íókés tagja a másik el­len fordult. Ezt a fellépést a francia diplomácia megfe­lezte azzal, hogy felvette a kapcsolatot a dominikai felkelők által alakított kor­mánnyal — amely ellen az amerikai agresszió irányul! Ily módon szinte látvá­nyos módon bizonyult: de Gaulle Franciaországának külpolitikája a nemzetközi kapcsolatok valamennyi fon­tos szférájában szembefor­dult az amerikai vonallal. Az amerikai—francia ellen­tét a tőkés világ legfonto­sabb nemzetközi ellentétévé lépett elő. ILYEN KÖRÜLMÉ­" NYEK között indo­kolt röviden feltárni a fran­cia kiilön-politika alapjait, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a nemzetközi béke fenntartása szempont­jából tartogat. A francia külön politika kifejlesztésének gazdasági alapja, hogy a tőkés világon belül viszonylagosan csök­kent a legerősebb kapitalis­ta hatalom. az Egyesült Ál­lamok gazdasági súlya. Ez egyaránt vonatkozik az ipa­ri termelésre, a világ kül­kereskedelmében való része­sedésre és az aranykészlet­re. Ezzel egyidőben a Közös Piacban tömörült országok gazdasági súlya jelentősen megnövekedett. Igaz, a Kö­zös Piac gazdaságilag leg­erősebb hatalma Nyugat­Németország. Bonn azonban ugyanakkor nem teljes jogú nagyhatalom. Így a gazda­sági súlyeloszlás megváltozá­sa a Közös Piac egyetlen teljes jogú nagyhatalma, Franciaország számára lehe­tőséget nyújtott a Nyugat­Európa feletti vezető szerep megszerzésére. De Gaulle tábornok kény­telen volt felismerni, hogy ezt a vezető szerepet egyet­len nagyhatalom veszélyez­tetheti hatásosan: az Egye­sült Államok. A degaulleista politika alaptétele így az lett, hogy a nyugat-európai francia vezető szerep meg­valósítása érdekében koriá­ink közé kell szorítani az Egyesült Államok nemzet­közi és különösen európai befolyását. Ez azt jelenti, hogy füg­gd ion a francia politikát ve­zérlő szubjektív hatalmi cél­kitűzésektől, Párizs szük­ségszerűen szembefordult az imperializmus fő erejét kép­viselő Egyesült Államokkal. Ma több fonto; kérdésben a francia diplomácia említésre méltó realitással szemléli a helyzetet és álláspontja kö­zel áll a Szovjetunió és a szocialista országok vélemé­nyéhez. A legfontosabbak e „közelítési pontok" közül a következők: 1. Franciaország elítéli aZ amerikaiak távol-keleti ag­resszióját és az indokínai probléma békés megoldását javasolja; 2. Franciaország energiku­san visszautasítja a „több­oldalú NATO atomütőerő" megalakítását célzó terve­ket. valamin! azt, hogy Nyu­gat-Németországot atom­fegyverhez juttassák. Ugyan­akkor Franciaország az egyetlen tőkés nagyhatalom, amely elismeri az Odera— Neisse határt és közeledik ama helyes álláspont felé, hogy a két német állam tár­gyalásain és közeledésén keresztül kell megoldani a német problémát. 3. A Kínai Népköztársaság világpolitikai súlyát és sze­repét Franciaország reálisan értékeli és egyetért a Szov­jetunióval abban, hogy a nukleáris leszerelés kérdésé­ben tartandó nagyhatalmi tanácskozáson ötödik nagy­hatalomként a • Kínai Nép­köztársaság képviselői ve­gyenek részt. TlfTNDEBBÖL azt a vég­következtetést lehet levonni, hogy a francia kü­lönpolitika kibontakozása je­lentősen növelheti a békés nemzetközi rendezés esé­lyeit és elősegítheti az ame­rikai külpolitika kalandor­lépéseinek korlátozását. Min­denesetre máris olyan hely­zettel állunk szemben, ami­lyenre nem volt még példa a második világháború óta: az egyik vezető tőkés nagy­halalom széles fronton szem­befordul a háború után ame­rikai vezetés alatt létreho­zott famado szövetségi rend­szerrel. G. E. 2 D&L-MAGTARORSZAQ Szombat, 1966. május 15.

Next

/
Thumbnails
Contents