Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

„Egyenrangú félkéntJOBfim SZEBBEN ÉL»± - a világpolitika, Adunk-e hozzá largyaloasztalanal w ^ Franz Köhler előadása az űjságírókiuhban A dolgozót is.. A magyar—német barátsági hét újabb eseményeként tegnap este 6 órai kezdettel a Szegedi Űjságíróklubban Franz Köhler, az NDK nagykövetségének sajtóattaséja a két német állam fejlődésének időszerű problémáiról tartott nagy figyelemmel kísért előadást. Az előadást megelőzően levetítették a multilaterális atomütőerő tervével foglalkozó kisfilmet. Az előadáson megjelent Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi titkára és Horváth Lászlóné, a városi pártbizottság munkatársa is. Franz Köhler rámutatott: az NSZK-ban egyre inkább ugyanazok az erök irányítanak. amelyek a fasiszta Németországban uralomra juttatták Hitlert. ,,Az ún. német kérdés lényege: az imperialista Németország fenyegető magatartása a világbéke tekintetében" — hangoztatta. Részletesen foglalkozott az atomaknazárral, s a nyugatnémet vezetők ezzel kapcsolatos kijelentéseivel. Elemezte a gazdaságilag megerősödött NDK nagy külpolitikai sikerének, Walter Ulbricht egyiptomi látogatásának jelentőségét es következményeit. Ismertette a nyugatnémet külpolitika kudarcának tényeit, s Bonn agresszív reagálását a demokratikus Németország sikereire. — Lehetővé vált, hogy az NDK egyenrangú tárgyalópartnerként jeletkezhetett a világpolitika tárgyalóasztalánál — mondotta. Végül utalt ebben is a szocialista országok bizalmára és segítő együttműködésére. Az érdekes előadas után Franz Köhler elvtárs válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A magyar—nemet barát•aagí hét csütörtöki eseménye: este 7 órakor filmest a tudományegyetem Auditórium Maximumában jobb minőségű árut? E' Munkánkat ismerik, termékeinket szive-sen fogadják öt világrész országaiban — szokták mondani az exportáló szegedi üzemekben. Valóban a külföldi gyáraktól, megrendelőktől érkező levelek és észrevételek sok dicséretet tartalmaznak. Ezek a jelzések gyorsan terjednek, nemcsak az üzemeken belül, hanem városszerte is, ám ha valahol minőségi hibára lelnek, kötbért fizetnek, ezt alig adják mások minőség aranyának megfelelő készárut gyártani. Tavaly például a felhasznált kenderkóc 55 százaléka volt első osztályú. A belőle nyert tilolt kendernek azonban csak 43 százaléka. A kenderkócnak pedig csak 24 százaléka érte el ezt a minősítést. A termékek minősítésében sok a szubjektív elem. A vállalat telephelyein többnyire tapintással, kézi szakítással, a pozdorjatartudtára. Ezért vizsgáljuk ez talom becslésével állapítalkalommal az általában jónak tartott szegedi ipari termékek minőségi mutatóinak alakulását az esztendő számainak tükrében. Az üzemnek sem mindegy Számunkra az sem lehet közömbös, hogy a Rostkikészítő Vállalatnál például az előző évhez mérten romlott, vagy javult a főbb termékek minősége. A tavaly termelt lenkóc háromnegyed része harmadosztályú volt. A kenderből is átlagosan gyengébb amit gyártottak a másodosztályúnál. Az első osztályú tilolt kender sem érte el az 50 százalékot. Igaz ugyan, hogy a tavalyi alapanyag még az 1963 évi aratásból származott. Akkor pedig közvetlenül aratás után megázott és elszíneződött a kóró. Még így is az előző öt év átlagánál jobb volt a kenderkóró minősége. Ezért érthetetlen, hogy ugyanakkor az utóbbi öt évnél gyengébb minőségű készárut gyártottak belőle. A minőség romlásával az előző évhez mérten számottevő árbevétel-csökkenés is párosult, Kétfajta minősítés A készáru minőségi számainak alakulásába, ahogy mondani szokták, „belejátszott" sok tényező. A többi között az is. hogy a nyersanyag átvételi szabvány nincs összhangban a készáru szabvánnyal. Ezért sem tudnak a nyersanyag ják meg az áru minőségét. A termékek végleges minősítésében viszont más a módszer. A rostanyagokból a feldolgozó fonodákban próbagyártást végeznek és gépi eljárással állapítják meg a minősítési jellemzők értékét, A két minősítés közötti eljárás is forrása az alapanyag- és készáruk minősége közötti minőségnek. Az első osztályú tilolt kender részaránya az 1963ban a rosttelepi minősítés szerint 50 százalék volt. A fonodái mérések szerint csak 45 százalék, tavaly viszont 51 százalék volt első osztályú, a fonodái mérés szerint pedig csak 47 százalék. Különösen szembetűnő a különbség a szegvári, nagyhalászi és nagylaki telepen minősített kenderek esetében. Az eltérő minősítések- miatt kötbért is fizetett a vállalat és nagymérvű utólagos árengedményre kényszerült. Nőtt a biztonsági tartaiék ' A Kenderfono- és Szövőipari Vállalat készáru termelésének 1964-ben 94—96 százaléka volt első osztályú termék, néhány százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Nagyobb mértékben csupán a nyers szövet minősége romlott. E romlást főleg a munkaerő hullámzása okozta. A vállalatnál tavaly 38 százalékos volt a kilépési forgalom, a régi szövőnők helyére újakat vettek fel, akiket néhány hetes betanítás után Védjük gyümölcsöseinket, vetéseinket A Hazafia*) Népfront Csongrád megyei növényvédelmi akciőliizottságának felhívása állítottak gépek mellé, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor féléves betanulás után állították csak gép mellé a munkást. Emellett a vállalat egész esztendőben tervteljesítési gondokkal küzdött, s a tervteljesítés érdekében tett erőfeszítések közben gyakran megfeledkeztek a minőségi követelményekről. Erre utal az is, hogy az alacsonyabb minőségi osztálybasorolás 80 százaléka szövéshibából ered. A minőségi romlás következtében nőtt az exportáruk biztonsági tartaléka, s némileg emelkedett a MEO belső visszavetése is. Egy esztendő alatt a minőségi ellenőrzés 135 ezer négyzetméter len- és kenderszövetet vetett vissza javításra. Jobb a korábbinál A Szegedi Ruhagyárban gyártott munkaruhák 98, a férfiöltönyök 94 százaléka volt első osztályú 1964-ben. Ez némileg meghaladta az előző évi arányt A vállalat minőségi ellenőrei átlagosan a termelés ötödrészét vetették vissza munkahibák miatt. Különösen a férfiöltönyöknél, továbbá a férfizakóknál. nadrágoknál volt minőségi probléma. Igaz, hogy a kifogásolt termékek több mint 90 százalékát első osztályú áruvá javíthatták. A belkereskedelmi és közületi átvevőszervek a bevizsgált termékeknek mindössze 1—2 százalékát nem vették át. Ez a rövid tallózás három üzem termelésének minőségi számaiban arra figyelmeztet bennünket, hogy a mennyiség és a minőség minden időben elválaszthatatlanok. Ma sem ér sokat a terv mennyiségi teljesítése, ha minőségi hibák miatt le kell értékelni a termékek egy részét S azt is tanúsítják e számok, hogy második ötéves tervünk eredményes teljesítését szolgáló párthatározatok — amelyek fontos feladatként jelölik meg az ipari termékek minőségének javítását — az elmúlt évben nem mindenütt valósultak meg. Ezért az idén a tavalyinál jobb munkát kell végeznünk üzemeinkben N. P. A Hazafias Népfront Csongrád megyei növényvédelmi akcióbizottsága értekezletet tartott Márkus Deák Attila a megyei tanács vb növényvédelmi felügyelője és Gombos Imre, a MÉSZÖV főelőadója szómolt be a növényvédelmi .intézkedések eddigi végrehajtásáról. A beszámolókai követő vitában felszólalt többek között Katona Sándor. országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke és Bódi János, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is. A megyei növényvédelmi akcióbizottság tanácskozásáról felhívással fordult a megye tsz-eihez és kerttulajdonosaihoz: kövessenek el minden tőlük telhetőt a soros növényvédelmi feladataink sikeres megoldásáért A szántóföldi kártevők elleni mlékszem egy iszonyatos filmre: olyan városról szólt, amely kong az ürességtől, mert eltűntek belőle az emberek. Égett a villany, működött a vízcsap, a telefon, az üzletek roskadoztak a finomsághegyektől, a parkokban virágok pompáztak, remek autók parkoltak a járdák mentén. Minden a helyén állt pazar gazdagságban, csak éppen az emberek hiányoztak. És mivel egy lélek sem mozdult sehol, nemcsak értelmetlen volt az égési mesevilág, hanem őrjítő félelmet is keltett. A nézők megérezhették, hogy a tárgyak, a gépek, az értékek csupán az ember szolgálatában bírnak jelentőséggel. Ember nélkül a szocializmus is merő értelmetlenség lenne. Tudják ezt jól mindazok az elvtársak, vagy nem elvtársak is, akik már fél életüket abban a gondban szaggatták el, hogy boldoguljon a társadalom és benne az egyes dolgozó is. Igen. ezek az elvtársak többségükben világosan látják, hogy a jóllakottság, az elegancia, a gépesített munka önmagában nem tölt el tartós örömmel senkit, ha ugyanakkor hiányzik a megbecsülés, a segítőkészség, a közvetlen hang és a bizalom. Nem hízelgésről, elvtelen udvarlásról van itt szó, hogy jaj, csak meg ne sértődjék az. akinek szerszám villog a kezében. Szó sincs róla. A demagógia alól ki kell húzni a talajt akkor is, ha a munkásmozgalmi múltat használja spanyolfalul. A munkahalogatók, a könnyű pénzre menők, a kommunista erkölcsöt gúnyolok ellen akkor is kötelességünk fellépni, ha emiatt valamiféle embertelenséggel vádolnak innen-onnan. A dolgozókat — ha úgy kivárvja a helyzet — bírálni, sőt korholni is kell éppen a dolgozók érdekében, mert csak az ilyen őszinte és közvetlen kapcsolat eredményezhet tartós közbizalmat és biztonságos fejlődést. ugy dőlnek holtfáradtan ágyba, hogy valóságos emberekkel nem is foglalkoztak. Pedig azt mondják, ők is az emberek érdekében törik magukat, amit tesznek, az mind javára válik a társadalomnak. Ez rendben is volna, csak az a baj. hogy a sok munka közepette nem látják a gondolkodó, érző, húsbólvérből való embert. Számukra néha éppen olyan kartotékadat az ember is, mint bármely termelési mutató És amikor így elszakadva kissé az élettől betoppan hozzájuk valaki valamilyen konkrét panasszal. nem is nagyon értik, miért olyan fontos és sürgős annak elintézése. a messziről nézzük a H valóságot, csak a legkiemelkedőbb tárgyak ötlenek a szemünkbe. A fordított látcső mutatja leginkább ilyen „nagyvonalúan" a tájat, elsikkasztva a részleteket és néha a lényeget is A repülőgép pilótájáról mondja a költő, hogy „az csak gyárat lát a látcsőn te szántóföldeket, míg én a dolgozót is. ki dolgáért remeg" Igen, a dolgát végző, a munka sikeréért nyugtalankodó, idegeskedő emberről sohasem szabad megfeledkeznünk, ha pontosan, szépen akarjuk csinálni a mindennapi politikát. Értelmetlenné válik a leglelkesebb termelési agitáció is, ha szókészletünkben csak százalékok. tervek, célkitűzések, takarékossági intézkedések távlatok stb. szerepelnek, í közben senki sem érti, hogy miért, és főleg kiért történik a sok-sok munka és intézkedés. Előfordult már termelési értekezleten, hogy az egyén: panasszal jelentkezőket leintették, s figyelmeztették: csak a „tárgyhoz" szóljanak hozzá, ne térjenek ki mellékes kérdésekre. Pedig épper az ilyen „mellékes kérdések' meghallgatása, megvitatása és elintézése gyakran fontos feltétele a termelési célkitűzések megvalósításának. A jól elvégzett munka révén könnyebbé kell válnia a A tollat azonban nem az dolgozók életének. Az nem embert mindig jól látók mi- megy sokáig, hogy szónokoatt vettem elő. Hanem azok lünk a szocializmus áldásaimiatt, akik mindennel törőd- ról, miközben nincs az üzemnek mostanában, csak éppen ben tiszta levegő, rendes éta nők, férfiak, öregek, gyer- kezde, mosdó stb. Már memekek esnek látókörükön gint szokássá kezd váln; kívülre. Találkoztam már egyes helyeken, hogy amikor olyan főmérnökkel, aki bele- a pártszervek képviselői, temetkezett a tervek, kimu- vagy az újságírók az esemétatások, statisztikák garma- nyek iránt érdeknek, má, dajaba. de amikor egv ktvá- . . ló munkás felől érdeklődtem, nemcsak 32 igazgatóságon azt sem tudta, hogy létezik-e banem a szövőgépek mellett az illető. Az ilyen vezetők is csak a termelési adatokat soha nem érnek rá: örökké sorolják fel. Probléma nincs, targyalnak. értekeznek, telefonálnak, diktálnak, s este A mezőgazdasági építkezések fele házi kivitelezésű A gyakori esőzések gyorsan növelik a gyomokat is. A Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet női munkacsapatai már felvették a harcot ellenük. Képünkön: kapálják a bor sot öld ekei folyamatos védekezés mellett feladata, hangsúlyozza a fe'- valamint a növényvédő állotovábbra is nyújtsanak gépi hívás. a lucernakaszálás más nagytejesítményu nökerttulajdono- gyors befejezése s a termés vényvédő gépeket biztosít a segítséget a soknak a baraekmoly, a' csebetakarítósa. Ezután nyomresznyelégy, az alma, a kör- ban megkezdhetjük a lucerte és a szilva kártevői ellen, nások veszedelmes kártevői valamint, a szövőlepke kár- (lucernaböde, lucernabogár, tételének megakadályozása- magormányos stb.) ellen a hoz. Csak így tudjuk megvé- védekezést, a tarlók permetedeni azokat az értékeket — hangsúlyozza a felhívás —. melyeket gondos munkával eddig előállítottunk. A megyei növényvédelmi zottság nagyarányú védekeakcióbizottság kéri a közös- zési kampány beindítását jogokat hogy minden segítséget adjanak meg ehhez a munkához. Szükség esetén alkalmazzák a büntető rendszabályokat is a mulasztókkal szemben termelők megsegítésére. S akik nem rendelkeznek megfelelő gépi berendezésekkel vegyék igénybe ezeket a gépeket. Figyelemmel kell kísérnünk a burgonya, a répa, a len és a hagymaültetvények zését, porozását. A. gyümölcsösökben, főleg a barackosokban elszaporodott kárte- fejlődését is, mert ezeket a vők ellen a megyei akcióbi- növényeket is számos kártevő veszélyezteti. Az akcióbizottság úgy véli, ségi tanácsokat, földműves- vasolja. E kártevő a kajszi és hogy a rendelkezésünkre álszövetkezeteket és a falusi őszibarack-exportunkat egy- ló anyagi, technikai eszkönövényvédelmi akcióbizottsá- aránt veszélyezteti. Szaty- zök jó kihasználásával társalehető maz, Balástya, Üllés, Forrás- dalmi összefogással több tízkút, Bordány és Zsombó köz- millió forinttal növelhetjük ségek tanácsai, közös gazda- a megye mezőgazdaságának ságai (ezek a legveszélyezte- idei bevételét: több árut biztettebb területek) tegyenek tosíthatunk a hazai piacra s meg mindent a kár elhárítása exportterveinket is sikeresen Napjnaink legsürgősebb érdekében. A megyei tanács, teljesíthetjük. A termelőszövetkezeti nagyüzemek közös gazdálkodásához nélkülözhetetlen alapberuházások legnagyob része az elmúlt években létrejött, most mór ezek komplettirozása, a gazdaságos kihasználásukhoz szükséges járulékos létesítmények megvaiásoknak. A műszakilag igényesebb építkezések térhódítása miatt vált többek között szükségessé az a szervezeti intézkedés, hogy a mezőgazdasági beruházások operatív és közgazdasági irányítását szétválasszák a műszaki fejlesztési feladatoktól. Az FM új, Beruhálósítása van napirenden, zási Igazgatóságának egyik természetesen az üzemek további fejlesztéséhez szükséges beruházások mellett. Már 1964-től kezdve mindinkább nagyobb értékű, stabil, műszakilag-technológiailag igényes épületek fontos teendője — mondotta Kazareczki Kálmán igazgató—a mezőgazdasági üzemek házi építési szervezetének irányítása és működési feltételeinek biztosítása. Az idén például a termelőszökészülnek, s a következő vetkezetekben az összépítkeévekben fokozatosan ilyenek zéseknek mintegy 45 százaváltják fel az egyszerűbb, lékát, az állami gazdaságokkevésbé tartós építményeket ban pedig 65 százalékát is. A beruházási politika házi kivitelezésben végzik, egyik legfontosabb alapelve: Az igazgatóság gazdaságosmaximálisan biztosítani a sági osztályán az elvi-metotermelőszövetkezetek önálló dikai munkálatok mellett kezdeményező és elhatározó foglalkoznak egyes jelentőszerepét, elérni, hogy min- sebb mezőgazdasági beruháden szövetkezetben csak azt építsék, amit gazdaságuk fejlesztése érdekében maguk is szükségesnek tartanak. A tsz-ek beruházási tervei lényegében megfelelnek az vizsgálatokat országos fejlesztési elgondo- (MTI) zások konkrét gazdaságossági vizsgálataival is. A nagyobb egyedi beruházásokra vonatkozóan előzetes számításokat és utó-felülvégeznek. illetve talán nagyon is sok van, de azt hiszik, hogy az nem fontos, arról illetlenség beszélni. Pedig semmi sem fontosabb, mint a fonónő, az asztalos, a kőműves, a szabó, a villanyszerelő hangulata, véleménye, problémája Az ő boldogulásukért harsog ma a fűrész, berreg a traktor, csattog a szövőgép és kopik a ceruza. 4

7. anyagi és kulturális igények kielégítése fontos alapja tehát a boldogulásnak, de ha csak ezt kapja valaki a szocializmustól, attól még egész élte tében szerencsétlennek érezheti magát. Ezért a tisztességgel elvégzett munkának nemcsak megfelelő fizetést, hanem normális viszonyokat, tényleges demokráciát és humanizmust is kell gyümölcsöznie. Ez törvény ma a dolgozók országában. Aki másként értelmezi a marxizmust, aki hajlandó esetleg emberek egészségét, nyugalmát, jó közérzetét, optimizmusát is kockára vetni azért, hogy „felülről" jó gazdasági vezetőnek ismerjék el, az összekeveri a célt az eszközzel. A boldogulás egyetlen alapja a termelési tervek hiánytalan megvalósítása, ellnek azonban úgy kell történnie, hogy a dolgozók állandóan érezzék: csakis értük folyik az erőfeszítés. F. NAGY ISTVÁN Szerda, (965. május 18. QÉL-MAGYARQASIAK 3