Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

Ki volt Dr. Sorge? M Üj filmek I" Ma mér mindenki tudja, ki volt, A tokiói német kolónia kedvence, a szociológia doktora, a Frankfurter Zeitung tudósítója, a náci párt tagja, daliás férfi, a nők bálványa, s emellett vagy eközben, illetve valójában: a század legbátrabb és legeredményesebb hírszerzője. Neve bejárta a világot, könyvet írtak, s íme: filmet is csináltak róla. Bevallom, őszintén, kicsit aggodalmaskodva ültem be tegnap este ennek a filmnek szegedi premierjére. Az anyag ugyanis óriási veszélyeket rejt magóban. Sorge csakugyan rendkívüli ember volt. Amit csinált, szinte Jókai tollára méltó, annyira más, annyira több a szürke hétköznapi tetteknél. Félő volt, hogy Yves Ciampi, a film rendezője, a hatás és a siker kedvéért ezt a valóságban méglevő rendkívüliséget még tovább növeli, romantikusan óriásra, egészen addig, amíg az egész történet és maga a főszereplő is hitelét veszti. Annál inkább jogos volt ez az aggodalom, mert Ciampi a Tájfun Nagaszaki felett című filmjével már egyszer bebizonyította, hogy van érzéke. hajlama a romantikus túlzásokhoz és nagyításokhoz. Szerencsére ebben a filmben nem ez történt. Már az első kockák bebizonyították, hogy a rendező ezt a veszélyt, ezt az anyagból következő legnagyobb veszélyt bravúrosan elkerülte. Nem romantikus nézőpontból szemlélte Sorge alakját és magát a történetet, hanem hitelességre és hűségre törekedett, s ennek formailag ts jelét adta. Filmjét úgy komponálta, mintha igazi dokumentumfilm lenne, még híradórészleteket is illesztett a műbe, ezzel is hangsúlyozva fő célját: a történelmi hűséget. Ezt a törekvést egyébként nemcsak az eredmény, a kész film igazolja, hanem a rendező munkamódszere is, az a mód, ahogyan filmjét összeállította, megszerkesztette. A rendező figyelmét Sorge alakjára egy könyv hívta fel, amelyet Hans-Otto Meissner, a to-, kiói német követség egykori"' munkatársa írt a zseniális hírszerzőről. Ciampi felkereste a Münchenben élő szerzőt, s aztán világméretű nyomozást kezdett a történet még élő résztvevői, tanúi után. Munkájának eredménye a film. A történetből élesen rajzolódik ki Sorge alakja. Nagyapja az I. Internacionálé egyik alapitója volt. Ö maga Bakuban született, német apja és orosz anyja volt. Ifjúkorát Németországban töltötte, részt vett a munkásmozgalomban. 1925ben visszatért szülőföldjére, majd 1929-ben elfogadta a kommunista párt megbízatását, s később hírszerzőként pontosan tájékoztatta a Szovjetuniót a japán hadsereg terveiről, a legféltettebb hadititkokról. v • ' • • r -v í*•* a•shmki. Bonj olüdik a helyzet: Sorge (jobb oldalt) gondok között. Mellette hűséges rádiósa, Xlauscn iMArio Adorf) mértéktartásra törekedtek. Mégis: ami tény, az tény. Hiteles történelmi adatok keverednek ebben a filmben alaptalan híresztelésekkel. képzeletszülte epizódokkal. Ez még tovább növeli az anyag és az előadásmód említett ellentmondásait. Szegeden először Szembalon mulatják be Bellini Normá-ját Május 8-án, szombaton este 7 órai kezdette] mutatják be Szegeden Bellini méltatlanul keveset játszott, szinte valósággal elfelejtett operáját, a Normát. A mű Szegeden elöször hangzik el, Magyarországon, Budapesten Utoljára negyven esztendővel ezelőtt, 1925-ben játszották. A több mint százéves opera — ősbemutatója 1831-ben volt g milánói Scalában — első szegedi előadását Versé nyi Ida rendezi és Vaszy Viktor vezényli. A librettót Szabó Miklós fordította. A rendkívül dallamos mű egyik érdekessége, hogy címszerepe az operairodalom egyik legbravúrosabb szoprán szólama. Ezt a rendkívüli tudást kívánó szerepet ts kettős szereposztásban hallhatjuk az eladásokon. A szombati bemutatón Alpár Mária, a színház fiatal, tehetséges művésznője, akinek ez lesz eddigi legnagyobb szerepe, énekli, a következő előadásokon pedig Karikó Terézt, a színház Liszt-díj.as művésznőjét láthatjuk Norma szerepében. A többi szerepeket Vadas Kiss László, Gregor József, Harmath Éva, Ivánka Irén és Mucsi Sándor énekli. A díszleteket Sándor Lajos tervezte. Osztrák újságírók Szegeden Bármennyire is becsületes és jószándékú alkotás is a film, kifogástalannak azonban mégsem mondható. Egyrészt bizonyos ellentmondást érzünk a dokumentálás előadásmód és a mű tulajdonképpeni játékfilm jellege között. Ez még félre is vezetheti a nézőt. De azért nem ez a legnagyobb baj. A fő probléma, érzésünk és véleményünk szerint, abban jelentkezik, hogy az anyag érthető hiányosságait — majdnem húsz évvel Sorge halála után kezdtek kutatni utána, nyilvánvaló, hogy közben a tanúk emlékezete megkopott — fantáziával igyekeztek pótolni. Kétségtelen. hogy ebben nem vetemedtek Ízléstelenségre, sőt határozott 0 földjáradék a termelőszövetkezetekben Könyvünkét a tudományegyetem jogi karán A film szereplői közül a Sorge alakját megformáló Thomas Holzmann játéka emelendő ki. A többiek hozzá képest halvány figurák, ö azonban ezzel az alakításával — ez az első filmszerepe, eddig csak színházban, a berlini Schiller Teatherben játszott — megszerezte magának a világhírt. A nézőknek pedig a teljes értékű illúziót. ö. l. Többgyerekes agglegény Többgyerekes leány sok le- gyűlik meg a baja. Például a het, többgyerekes agglegény harcos amazon. Tuzza miatt, ritkább. Most a neves olasz aki a végén már pisztollyal író, Luigi Pirandello, illetve akarja kényszeríteni a háaz ó vígjátékát filmre vlvö zasságot, vagy a bánatos-szép Alessanro Blasetti rendező Mito miatt, akinek a férje, jóvoltából meglsmerkedhe- a tekintélyes Simoné Palumtünk eggyel, akinek valóban bo úr már nem olyan fiatal több, éppen öt, természetesen és hogy a vagyont legyen kiflúgyereke van. re hagyni, hát itt is Llolának Hogy honnan van ez az kell. Egyszóval van dolöt, soha nem nyugvó, min- ga éjjel i.s nappal is bőven, den lében kanál flugyereK? De nem csak ő. a néző sem Hát istenem! Az asglegeny- unatkozik. Sőt, olvkor nincs papa. Lioíó még egyáltalán is ciég ideje, hogy amúgy nem olyan agg és abban a kis alaposabban kinevesse madél-olusz városkában, ahol RHt, máris ott az újabb delaknak, olyan kevés a csinos rülnivaló , férfi és olyan sok a szerelem- A parad (>s szer^IŐUsta _ reenesno... Giovanna Rollt. Anouk AiIgen, a nok! Szegeny Liola- mée (J Toanaz:i_ Pierre ak, ennek a rad.o-, villany-. Brajseur _ megvesztegetőon jó ajánlólevél a filmhez. Dr. Nagy Lajos, a közgazdasági tudományok kandidátusa a maga nemében eddig egyedülálló tudományos feladatra vállalkozott. Könyvet írt „A földjáradék a termelőszövetkezetekben'- címmel. E kötetről rendezett ankétot csütörtökön délután a Szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja, a TIT megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya. a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó közreműködésével. A vitát Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes vezette.' Korreferátumot mondott dr. Csendes Béla kandidátus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének csoportvezetője, valamint Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A vita során felszólaltak Kovács Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Csöng-rád megyei fiókjának igazgatója. a TIT Közgazdasági Szakosztályának megyei vezetője, dr. Horváth Róbert, a jogi kar statisztikai tanszékének vezetője, és dr. Szilágyi László, a tudományegyetem politikai gazdaságtan tanszékének vezetője. A vitában felmerült kérdésekre a szerző válaszolt, majd Keserű János méltatta a művet. Hangsúlyozta: — Ez a kötet a magyar szövetkezeti mozgalom közgazdasági tapasztalatainak első tudományos marxista jellegű összefogását adja.. Számos olyan fogalmat tett a maga helyére ez a mű, melyet rosszul alkalmaztak eddig. Áttekintést nyújt a mat modern kapitalista államok agrárközgazdasági viszonyairól 1*. Dr. Nagy Lajos könyve nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontból is igen nagy jelentőségű — állapította meg Keserű János. Az Országos ldegenfoi®0 mi Hivatal meghívására osztrák újságírók egy. csoportja tartózkodik hazánkban. A csoport tagjai" bécsi Volksstimme, Kurier* Neues österreich, Express* Die Furche, valamint gráci és linzi lap munkatársa* s. az osztrák távirati iroda bécsi munkatársa — tegnap, csütörtökön Szegedre látogattak. A csoporttal jött a nyugatnemet lapok Bécsben akkreditált tudósítója is. A vendégek főként a'Szegedi Szabadtéri Játékok iránt érdeklődtek, amelyek idei programjáról sajtótájékoztató keretében Tart János, a Játékok igazgatója tájékoztatta őket. A tájékoztatón megjelent Papp Gyula Szeged m. j. városi tanács vü elnökhelyettese, a Szegedi Fesztivál Intéző Bizottság elnöke is, aki a szegedi ünnepi hetekről nyújtott tájé-i koztatót. A játékok eddigi (történetét dr. tökös Zoltán* a\Dél-Magyarország főszerkesztője, a játékok sajtóit® dájának vezetője ismertette. Dr. Antalffy Györgyné. a Szeged városi tanács Idegenforgalmi Hivatalának helyettes vezetője a város idei vendégváró terveiről, idegenforgalmáról beszélt. Az osztrák újságírók nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat és a város megtekintése után elismerésüket kifejezve utaztak- vissza Budapestre. Auschwitzi bűnösök pere Az auschwitzi haláltáborok SS-prlbékjei oilen a frankfurti esküdtbíróság előtt immár 17. hónapja folyó perben csütörtökön befejezték a bizonyítási eljárást és ma. pénteken sor kerül az első vádbeszéd megtartására. Karrier a szocializmusban nak, víz-, gáz- és mindent-szereiö mesternek mindig az asszonyok meg a lányok miatt A. L. Éjféli kaland Nem a legjobban sikerült áldozatul esett, görögös szcp bűnügyi film az Éjféli kaland ségü Irina megszemélyesít® . . , , . je, Veszla Radoeva. a M»emu bolgár filmalkotás, s nor Mredwt a|„kjtó GeorRi ez nem a kitűnő szereplőgár- Cserkelov, — Georfii Popov, dón múlik. Hiszen, különö- Najtso Petrov s a tehetséges sen a titkosszolgálat férfias epizódszereplők egész sora őrnagyát alakító Ljubomir gondos szcrepformálással Dtmürot', kitűnő karakter- igyekszik sikerre vinni a filszínész, s a többiek is ipar- met. kodnak kibontani szerep adta lehetőségeiket: az idegen kémszervezet zsarolásának Szegedi művészek hangversenye Vivaldi d-moll Concerto grosso-jat. Bach III. és IV. Brandenburgi versenyét játszotta a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttesv a második Barokk-zenei koncerten. a Tisza Szálló dísztermében. Örömmel tapasztaltuk, hogv az elöadas színvonala jóval felülmúlta -az első koncertét Ennek okát elsősorban abban latjuk, hogy a műsor sokkal reálisabb volt, mint az előző alkalommal: kevés próbával ia elfogadhatóan tudta játszani a aránylag könnyebb müveket. A hangversenyen Várnagy Lajos (hegedű), Szósz István (fuvola), valamint Rámán Zoltán (fuvola) működött közre. Különösen Román teljesítményét emeljük ki. aki a h-moll Szvit virtuóz fuvolaozólójat játszotta igen biztosan. stílusosan, á/ép sikerrel. A hangversenyt Vas:y Viktor a tőle megszokott biztonsággal vesenyelte. y. i. A baj mindenekelőtt a forgatókönyv kissé túl bonyolult szerkezetében s ebből következően a darab tempójában van. Ezeken az alapvető hibákon az ötletgazdag, tehetséges rendező. Anton Marinovics sem tudott segíteni, bár sok apró nüansszal igvekezett a cselekményt árnyalni és sablonjain enyhíteni. Kissé szokványos megoldás zenekar ai | fz hogy a, nyomozás szálait kezeben tartó óahov őrnagy a bűbájos, fekete Irina, a legszánandóbb áldozat iránt erős vonzalmat érez. A film legemberibb mozzanatát nyújtó jelenetét ennek ellenérc is az u In Isii néhány kockán örökíti meg, amikor ai őrnagy kinzottan szorítja magához — haldokló, öngyilkosságot elkövető szerelmeset-. D. E. ALIGHA VAN EMBER, akit ne érdekelne az érvényesülés, a munkabeli előrehaladás, az anyagi és erkölcsi megbecsülés. Nyugaton könyvek tucatja foglalkozik ezzel a kérdéssel, legtöbbször „biztos és mindenki által megvalósítható" receptet ígérve elsősorban az anyagi felemelkedéshez. Az egyéni boldogulás kérdése azonban nemcsak a kapitalizmus emberét foglalkoztatja. Szocialista társadalmunkban az emberek hasonlóképpen a jobbat, a szebbet akarják a maguk szamára Is. Ez a téma tehát mindenkit érdekel, akkor is, ha ezt sokáig nem akartuk „hivatalosan'' tudomásul venni. Erénye a könyv szerzőinek: felismerték és részletesen megvizsgáltak egy problémát, amelyről eddig legfeljebb rövid újságcikkekel olvashattunk. Persze, Faragó Jenő es Tóth Lászlónak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában most megjelent könyve — a már említett kapitalista karrierreceptekkel szemben — nem ad gyorsan megvalósítható módszereket az egyén érvényesüléséhez, minthogy ilyen receptek — ezt már a nyugati társadalomtudosok is bebizonyították — nincsenek. Ehelyett részletesen megvizsgálják a jelenséget, az érvényesülés lehetőségeit, jellegzetességét és gótjait, s konkrét, társadalmi méretekben érvényes megállapításokat tesznek. A KÖNYV MEG.tR.ASANAK ALAPJA s Népszabadság egyik nagy visszhangot keltett vitája Csaknem Értesítjük Szeged város lakosságát, hogy a Szegedi Konzervgyár a dolgozókkal történő munka-előszerződés kötését megkezdte. Előjegyzés végett jelentkezni lehet 3 gyár munkaügyi osztályán reggel fél 8 áritól 15 óráig. Rókusi Feketeföldek 6. szám. x 69 941 A Szegedi Konzervgyár szakképzett kőműveseket keree felvételre. Jelentkezni lehet a gyar munkaügyi osztályán fél 8 órától 15 óráig. x 69 514 öt. hónapon keresztül adtak választ a lap olvasói arra a kérdésre: „Lehet-e nálunk érvényesülni?" Mintegy ötszáz levél érkezett akkoriban a szerkesztőségbe: munkások és mérnökök, szín® szek és diákok, társadalmunk szinte minden rétege hallatta hangját. Ezekből a levelekből indultak k.i a szerzők, s most már a terjedelmesebb írásmű nagyobb lehetőségei között adtak részletes választ a felvetett gondoláinkra, sok kutatást eredményt, megállapítást és konkrét példát is feldolgozva. Nem egyszerűen társadalomtudományi eszmefuttatás, hanem nagyon is mindennapi használatra alkalmas, közérdekű munka ez a könyv. Kézzelfoghatóan vizsgálja és pontosan leírja a „szocialista karrier" fogalmát, vagyis általános szabályokban próbálja meghatározni. van-e nálunk az érvényesülésnek határa, s ha igen, milyen. Részletesen válaszol arra a kérdésre, érdemes-e nálunk tanulni? A többi között megbízható es konkrét számításokkal bizonyítja, származik-e anyagi hátránya valakinek abból, hogy egyetemre jár, s mikorra „éri be" anyagilag a fiatal értelmiségi a vele egykorú, de mar regebben kereső szakmunkast. Általában igen hasznosak a könyv, ben publikált számítások, statisztikák, amelyek megmutatják, mennyit is költ egy-egy esalad a tanulmányokra, . Ugyanilyen részletességgel »s megnyugtató őszinteséggel szólnak a szerzők — ea ez a könyv egyik legórdeke»ebb, legelgondolkodtatóbb része — az érvényesülést ma még gátló tényezőkrőL Ign például a végzettségnek nem megfelelő elhelyezkedésröl?a továbbképzés és a karrier viszonyáról, valamint arról a hátrányról, amely — most* a közelebbi vizsgálat soráo derül csak ki igazán — még ma is éri pályájukon a n® ket. A TARSADALOM szinte minden számottevő foglalkozási ágáról szó esik a könyvben. A fizikai-.munkások érvényesüléséről csakúgy részletes képet kapunk, mint a mérnökök, agronómusok, orvosok lakás-, kereseti es társadalmi körülményeiről, vagy a pedagógusok, ma még meglevő anyagi problémáiról. Erőssége a munkának, hogy elöször vizsgálja meg — szinte tudományos alapossággal — a falusi fiatalság helyzetét. Nagyon őszintén* konkrét példákkal és országos adatokkal bizonygatja* mennyire megoldatlan még ennek. & rétegnek az érv® nyesülésc. Nem elégszik meg a ténymegállapításokkal, hanem jő példákkal, tanácsokkal ú> szolgál. (Csak az — egyébként eleg népes — segédmunkások táborával, a képesítés nélküli dolgozók rétegével bánik elég mostohán a mű: problémáikat, szakképzetlenségük okait nem tárja íefi) A TÉMA — érvényesülés a szocializmusban — eltö pillantásra elég elvontnak latszik. A szerzők mégis elevenen, olvasmányosan tolmácsolják az olvasónak megszívlelendő gondolataikat. A sok konkrét példa, a gyakran között levelek még erdekesebbé, színesebbé teszik a könyvet, amelyet szülők es fiatalok, gazdasági, part- es állami vezetők egyaránt haszonnal forgathatnak. R. Gy. Fenttk, 1965. majws L QilnMAGTARQRSlAG 5