Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

Közéletünk hírei HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE OLASZORSZÁGBÓL A Magyar Szocialista az Olasz Kommunista Part Munkáspárt küldöttsége, Központi Bizottságának meg­amely Szirmai Istvannak, az .... ... .. . MSZMP Politikai Bizottsága hivasara látogatást tett tagjának, a Központi Bizott- Olaszországban, csütörtökön ság titkárának vezetésével visszaérkezett Budapestre. AZ ELNÖKI TANÁCS ELNÖKE FOGADTA A TÁVOZÓ SVÁJCI NAGYKÖVETET Dobi István, az Elnöki rendkívüli és meghatalma­Tanács elnöke csütörtökön zott nagykövetét, aki a kö­búcsúlátogatáson fogadta dr. zeljövőben végleg távozik Adalbert Koc/iot. Svájc Magyarországról. APRÖ ANTAL FOGADTA SIIELTON FISHERT Apró Antal, a Miniszterta- legnagyobb amerikai műsza­bács elnökhelyettese csütör- ki lap és szakkönyvkiadó, a tökön hivatalában fogadta Mc Graw-Hill vállalat elnö­Shelton Fisher-t. az egyik két. FEHÉR LAJOS LÁTOGATÁSA AZ AGROTERV-NÉL Feher Lajos, az MSZMP gatója. Farlcasdi Zoltán fő­Politikai Bizottságának tagja, mérnök és Csiba Károly a Minisztertanács elnökhe- párttitkár fogadta, majd az iyettese, dr Soós Gábor föld- igazgató ismertette az művelésügyi miniszterhelyet- AGROTERV feladatait, tevé­tes társaságában csütörtökön kenységét Fehér Lajos ez­delelőtt látogatást tett a után beszélgetést folytatott Földművelésügyi Miniszteri- a vállalat vezetőivel. A me­um Mezőgazdasági Tervező zőgazdasági épülettervezés Vállalatánál. az AGRO- néhány időszerű problémá­TERV-nél. A vendégeket. Ja járói, s megtekintette az in­kvs Vendel, a vállalat igaz- tézmény egyes osztályait. A MAGYAR ÉS A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER TAVIRATVALTASA Peter János, a Magyai ban tejeztók ki jókivánsá­Népköztársaság külügymi- gaikat a magyar—kinai ba­nisztere és Csen Ji, a Kinai rátsági és együttműködési Népköztársaság külügymi- szerződés aláírásának hato­nisztere kölcsönösen távirat- dik évfordulója alkalmából. A szovjet és a Yiefiiaiiii szakszervezeti delegáció látogatásai Szegeden Az igazi hajtóerő A Szegeden tartózkodó zéseit, a már termelő és a külföldi szakszervezeti dele- még épülő üzemrészeket, gációk tagjai tegnap, csü­(1 törtökön délelőtt ellátogat­tak a Pamutnyoenó-ipari Vállalat szegedd txtilművé- ^hász G^Ta be. L. Ny Kurzin, a szibé­riai kemerovi körzet szak­szervezeti titkára. P. Sz. Ar­cibaszov. a leningrádi hajó­gyár dolgozója, a Szocialista Munka Hőse, Z. G. Gasza­vova. a Szovjetunio Leg­felső Tanácsának tagja, az Azerbajdzsáni Fémmüvek csőgyárának brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse, Nauyen Cong Khoa. a viet- " ... . 6 J terkedeseirol Vietnamban nami szakszervezeti tanacs tagja. a honvédelmi szak­szervezet titkára. Pham Gia Chat. a vietnami szakszer­vezeti tanács nemzetközi osztályának munkatársa uszeves tapasztalat alapján szűrhetjük le a tanulságot: a ja­i vuló életkörülmények, vala­Délután a Szakszervezetek ! mirlt a külö(nféle szociális Délután a szaKszervezeteK juttaitások nem erősítik autó­zyefva,í 'ponrirtcisnísk dlnríkcíi- „ _ x t „x ' tz Megyei Tanácsának einöksé- j matikusan a tudat fejlődését, ge aktívagyűlést rendezett a ! Ha elegendőek volnának a Művelődési Otthon nagytermében. A gyűlésen megjelent rús Ferenc. az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa. Oláh Mi­hálynak, az SZMT elnöké­nek megnyitója után Juhász Nagy Antal, az SZMT el­nökségének tagja mondott beszédet, szólt az amerikai imperialisták háborús mes fejlett öntudathoz, akkor ma már jóval kevesebbet kelle­ne beszélnünk például a Koszo- munkafegyelemről,, a ván­dor madarakról, s a külön­féle huza-vonákról. Dominikában, és kifejezte a magyar nép szolidaritását a vietnami nép iránt. Az aktívagyűlésen felszó­lalt L. Ny. Kurzin. aki töb­a Szovjetunió Móczán Lajos. a vállalat közötl igazgatója. Resetcrics Sán- erőfeszítéseinek jelentőseget dorné, a partbizottság titka- méltatta a íenntartásá­ra és Lajkó Ferenc KISZ- val * a hősiesen harcolo titkár társaságában ismerke- vietnami nép megsegítésevel kapcsolatban. s felhívta a dett az üzemmel. A vendé­gek megtekintették a textil­művek régi és új berende­figyelmet arra, hogy milyen nagy szükség van a szocia­lista tábor országainak egy­Az anyagi lét kiegyensú­lyozottsága, az egyre terebé­lyesedő szerzési lehetőség vi­szont olvkor kialakít néhány elítélendő jellemvonást nap­jainkban is. Olyan ellenszen­ves vonásokat, mint az ön­zés, a harácsolás, a kapzsiság. Előre kell bocsátanunk: a mi társadalmunkban termé­szetes dolog, hogy mindenki iparkodik kényelmesebben berendezkedni. Azért terme­lünk javakat, hogy azokhoz mindenki hozzájuthasson. Egyáltalán nem kispolgári tulajdonság, h.a valaki a régi bútorai helyett újat szeretne, frizsidert, televíziós készülé­ket vagy — ha futja rá —. gépkocsit vásárrá. Minden új gép a régi elűzője papri kai'olyamot A jubileum mindig ked­ves ünnepség. Ünnep ez ak­kor is, ha nem rendeznek külön összejövetelt, s nem köszöntik csengő poharak­kal, borral, itallal az ünne­peltet. Alighanem minden ceremónia nélkül ünnepel mint két évforduló! is Fo­dor József, a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat fő­molnára Amolyan igazi munkásünnepség lesz ez, amelyet, mint mondani szo­kás — lehet, hogy elkopta­tott a mondat, a szó, de így igaz —. munkával ünnepel. Harminc éve dolgozik már a szakmában, megsza­kítás nélkül és 25 éve fő­inolnár. Annak idején a Kolozsvári téri Dobó-féle paprikamaiammal lett álla­mi vállalat dolgozója. Ezt a fordulópontot a maga mód­ján úgy nevezi, hogy ek­kor lett állami paprikás. Itt született Alsóvároson, itt nőtt fel és letl az iparág dolgozója. Három évtizede mái-, hogy szinte minden­nap elindul Alsóvárosról, Földműves utcai lakásáról a munkahelyére. Vajon hány mazsa fűszerpaprikát őrölt meg ennyi idő alatt? Azt mondja, már sokszor is el- ^^ végezte saját jószántából ezt behálózó a felmérést Régi körűimé- „csörög" nyek között egy kopárral a szinte egy szegedi fűszerpaprika-terme- képezve az őrölnivaló' lo körzet egy esztendei ter- - Minden új gép, mod­tneset őrölhette volna meg. szer a régi elűzője - mond­De ennél jóval több őrle- ja. S a régi alatt - érti a meny került ki keze alól paprikások vándoréletét is, Mióta a technika nagyot lé- amely végre megszűnt. Sze­pett előre a paprikaórlés- rinte most kötődik igazán ben, a koparak csak a pi- helyhez a rositós szerepét töltik be. Most. amikor már az őrlemeny felmelegítését, teljesen megszűnt a szezon­szinezeset, A régi szegedi jellegű munka a paprikafel­apro papnkamalmokban ál- dolgozásban. Ma a modern tajanan tíz mázsát őröltek automata gépsorok, szalag­egy nap alatt. Most itt bent szárítók újjávarázsolták az a nagyüzemben 120—130 ipart és a munkások terme­nrasa a norma |ő tevékenységét. Kövesen es sokat beszél Az idő múlásával uj örö­r®51™ F»dor József. De mök jelentkeznek a család­osak azért, hogy érzékeltet­ni tudja, mi volt az a 15— i~ -—• ••• 20—30 évvel ezelőtti papri- ' kásszakma. Szavaiból érez­ni. hogy az ő életét mái­régen nem a régi. hanem az uj határozza meg, s ez ervényes nemcsak a mun­kára, hanem a családra, sőt kedvenc szórakozására, a sportra is. A termelésben az újat az a sok ésszerűsítés, újítás je­lenti. amelyet az államosítás ota alkotott Egészen pon­tosan maga sem tudja, de lehet 30 vagy 35, amit mái alkalmaznak. tJj az is, hogy a hengerszékes malmok szinte automatikusan végzik el azt a munkát, amit va­laha ráy sokszor átkoztak a nehéz zsákok cipeléséért. Pneumatikus eljárással szál­lítják a félkészterméket a gyárban Az egész üzemet A ba>j ott kezdődik, ha va­lakinél torz formát ölt, ön­céllá válik a szerzési vágy. Ha odáig fajul a dolog, hogy az élet egyetlen értelmét a szerzésben látja. A mi társa­, .. „ . . ._ i dalműnk emberétől merőben —„— seges összefogására az ím- ? idegen M ilye,n életelv. ide- kijáró figyelmet megkapja perializmtfs ellen. Pham Gia : ggn roppant káros, mert egyre inkább otthon érzi Chat rövid felszólalásai kö-, eltántorít a közös nagy cé- magát munkahelyén, a fon­elutasítása ga kis világát kiépíteni. Ügy „éli ki" cselekvési, alkotási vágyát, hogy megteremti sa­ját zárt környezetét, melyben elbarrikádozhatja magát a külvilágtól. *»« i legyen tehát a hajtó­erő?. Elöször is a munka értelmét, szép­ségét kell felvillantani Mindenki számára alko­tássá, értelmes tevékeny­séggé kell tenni a munkát. Helyesen. lelkiismeretesen értékelni tetteit, bevonva a közös alkotás folyamatába Nem nagy dolog ez. Elég, ha mindenkinek lehet vélemé­nye, beleszólása, amit meg is hallgatnak. Elég, ha az illetékesek komolyan veszik beosztottaik javaslatait, nem intézik el őket kézlegyintés sel akkor sem, ha nem mon danak világrengetőt. Ha pe dig arra is futja erejéből hegy újat teremtsen, s vilá­gunk formálisában találmá­nyokkal, újításokkal is részi vállaljon, tettét az alkotások­nak kijáró tisztelettel kell fogadni. Az embernek éreznie keik hogy az övé is, amit csinál, s a társak ugyancsak észre­veszik erőfeszítéseit. Az em berek nagy többsége való­sággal szomjazik arra. hegy felfigyeljenek rá, elismerjél' képességeit és jószándékái. S ha ezt a természetes, é.> minden dolgozó embernek vetően Nguyen Cong Khoa részletesein beszámolt a Vi­etnami Demokratikus Közr­társaság és a Dél-Vietnami Felszabadítás! Front küz­delméről az amerilcaiak­kal és a dél-vietnami báb­kormány csapataival szem­ben Az aktivaértekeziel utan az ÉDOSZ Csongrád megyei népi együttese rövid műsor­ral kedveskedett a résztve­vőknek. A késő delutarrt órákban a vendégek ellátogattak az Öthalmi Állami Gazdaság ásotthalmi kerületébe, ahol a homoki gazdálkodást, a szőlő- és gyümölcstclepítés munkáját tanulmányozták lóktól, mert elutasítása a felelősségnek, amelyet a szo­cializmus felépítéséért, a kol­lektív boldoguláséit közösen vállaltunk. Az ilyen szemlélet ellen szívósan kell küzdenünk. Közben azonban azt sem fe­lejthetjük el. hogy az emlí­tett torzulások kialakulását tos, a megbecsült ember ön­érzetével iparkodik napról napra többet tenni. Az az ember, akit nem vesznek észre, akinek erőfe­szítését nem méltányolják kellőképpen, elkeseredik, sőt cinikussá válik; közönyösen figyeli a közös erőfeszítése­ket. i „ , ••.„•;i™,•.„„„!, A munka megbecsülésébe sokszor a korulmenyek is ., " M1„„„, •sKic hozzátartozik a kulonfe. elősegítik, a többi között az. hogy jónéhány munkahelyen nem találják meg az igazi hajtóerőt Nem egy ember vált már önzővé, notórius harácsol óvá azért, mert a közös „porondon" nem ér­hetted vágyait. Nem becsül­ték meg, nem lehetett bele­szólása, észrevételeit visz­szautasították. Az sem csoda, ha az ilyen ember idővel meghátrál, iparkodik a ma­csőrengetegben ban is. A régi kedvtelése halad tovább, volt a galambokkal való bíbelődés. Valamikor min­dent elfelejtett, ha köztük lehetett. Most egyre sűrűb­ben megfeledkezik a galam­bokról. a boldogságot, a kedvtelést kisunokája mel­lett leli meg De azért még a sportnak is hódol. Nem a feldolgozóipar, labdarúgásnak, mint ahogy szinte fiatal korában tette, hanem a kuglizásnak. Jólesik ez a kis kikapcsolódás az egész heti munka után, bár na­gyon szeret a gyárban len­az ni, ahol minden új, s ahol mindennap minden órában hallani a munka szép zaját, az új élet ritmusát n. r. „Önkéntesként Vietnamban akarunk harcolni!" Tiltakozások az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen Harag és felháborodás tol- vélben vagy élőszóval hoz­ti el Szeged és a szegedi já- zák a fiatalok a különféle rás dolgos lakóit is, az ameri- hatóságok, szervek tudomásd­kai imperializmus vietnami ra. agressziója miatt. A gyárak, Többek közütl vdai Ijászló földek, hivatalok és intézmé- .JlT^l l" , nyek dolgozói, a tanuló fia- stám alatl ^akos" talok gyűlések során fejez- tex iművak ték és fejezik ki testvéri * ^.ÍTIÍ szolidaritásukat a szabadsá gukért küzdő dél-vietnami dolgozója ezeket is írja leve­lében: „Segítséget és hozzá­néoDel s elítélik a Vietnami íarulÁst kérek ahhoz, hogy rttS^LLtömint önkéntes, saját elható­S^SSSSSSí^l^" rovásomból harcolhassak Vi­folytatott barbár fegyve- etnamban az imperializmua reSA ^p°aré város és a ellen' Ezt Kent kötelesse­cA nemnek tartom. . . Nőtlen va­járás falvainak lakói határo­zottan követelik, hogy az gyok, szüleimnél lakom, 1945­ben születtem, s 1964-ben amerikai imperialisták szün- . r. ' * , , tessék meg a dél-vietnami érettségiztem... Ne gondol­szabadságharcosok és a dol- ^v^TatTtTa^ j taikat Dél-Vietnam földjéről. ! Papírra vetik és szóval is e'­mondják sokan: az amerikai A Győzelem Napián: Koszorúzási ünnepségek Szegeden Május 9-en vasárnap a vértanúk terén levő íidicci fasizmus felett aratott győ- emlékmű koszorúzására dél­zelem 20. évfordulóját ün- előtt 10 órakor kerül sor. nepeljiik. A Győzelem Napja A koszorúzás! ünnepséget alkalmabol a Szeged váró- „ , ?. si párt-végrehajtó bizottság. a KISZ Szeged varosi a szegedi mj. városi tanács zottsága, a Hazafias Nép­vegrehajtó bizottsága és a front városi bizottságának Hazafias Népfront városi bi- elnöksége és a Szakszerveze­zottságának elnöksége vasár- tek Megyei Tanácsának ei­nap délelőtt 9 órakor koszo- nöksége rendezi. A koszorú­rúzási ünnepséget rendez a zási ünnepségre bejelentette Széchenyi téri szovjet hősi részvételét a Csehszlovák emlékmüveknél. Szocialista Köztársaság bu­Szintén vasárnap, a Győ- dapesti nagykövetségének zelem Napján az Aradi több képviselője is. egyezésével tettem és elhatá­rozásom megfontoltam." .,Felháborodásom és mély imperializmus az egész világ meggyőződésem késztetett békéjét veszélyeztető háborús arra — írja levelében Ador­tűzfészket teremtett Délke- ján József, Szeged. Bajcsy let-Ázsiában. Ezért is hang- Zsilinszky utca 19. szám alat­zik növekvő erővel: El a ke- ti lakos, a Bizományi Áruház zekkel Vietnamtól! Vállalat raktárkezelője —, A nép óhaját és akaratát hogy kérjem: önkénlesként fejezte ki a magyar kormány, harcolhassak Vietnamban a amikor kimondotta: szociális- rabló imperializmus ellen, ta hazánk minden tőle telhe- 1933-ban születtem, közgaz­tő segítséget megad Vietnam dasági technikumot végez­népének, amely a szabadsá- tem és nős vagyok. Katonai gért, a békéért vérét hullat- időmet letöltöttem, s rend­va küzd. A magyar nép test- fokozatom őrmester. Az im­véri szolidaritása, interna- períalizmust a világ rákfe­cionalizmusa, tettrekészsége nejének tartom ésezkészte­abban is megnyilvánul, hogy tett elhcttáTOzdsomTd. Mély soraiból kérik: tegyék lehető- tisztelettel és megbecsüléssel ve, hogy onkenteskent fegy- „•. . . verrel harcolhassanak Vi- adozom a Vletnami nepnek, etnam földjén az agresszorok amely nem hajt fejet az im­ellen Az elhatározásokat le- perializmus előtt" ösztönzési módok kialakítás; is. Meg kell találni a leghi lyesebb módszert, és mc kell tanulni ezt helyesen al­kalmazni. A helytelen ösz­tönzés is elronthatja az em­bert. Akit érdemtelenül „futtatnak", a kedvenc, a ki­vételezett, aki méltatlanul jut anyagi javakhoz, előbb­utóbb "önteltté, követelődző­vé válik. Könnyen szerzett pénz nem a mun Icakedvét, a felelősség tudatát erősíti, ha­nem inkább felvillantja előtte a további szerzés le­hetőségeit. Ettől már rövid az út a harácsolásig, a kap­zsiságig. Mindez világossá teszi, hogy egymagában az anyagi ösztönzés nem élég hajtőerő. a z anyagi elismerés 3 társadalmi, erkölcsi megbecsüles nélkül nem válhat tudatformáló erővé. A dicséret, kitüntetés, a táisadalmi rang is a leg­jobbaknak. a legszorgalma­sabbaknak jusson. S ne csak a mutatós, nagy eredménye­ket érje elismerés, hanem a mindennapi tettek során megmutatkozó kitartó szor­galmat, helytállást is. A leg­fontosabb tehát az ember sokoldalú megbecsülése, ösz­tönzése, tetteinek elismerése, képességeinek kibontakozta­tása, s annak felelős kama­toztatása Ez az igazi ható­erő. Kékesdi Gyula Magyar gyógyszer szállítmány Vietnamba Csütörtökön a Ferihegyi repülőtérről félmillió forint értékű gyógyszer- és orvosi müszerszállítmány indult Vietnamba. A küldeményt a Magyar Szolidaritási Bizott­stsg állította össze a váro­sok és falvait lakóinak a szabadságukért, független­ségükért küzdő hazafiak megsegítésére összeadott fo­rintjaiból. A szállítmányt a következő hetekben újab­bak követik. Péntek, 1965, május X Btt-MAGVMWflé* 3

Next

/
Thumbnails
Contents