Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

/ Saigon „megtorlásra" készül Párizs ellen Az USA újabb erősítést küldött Vietnamba Saigon (UPI) mind ellenségesebb maga­A dominikai agresszió hatása: 0 Peking (TASZSZ) Szerdán repülőgépen Pe­kingből Moszkvába utazott a Kínai Népköztársaság kül­döttsége Lin Feng-nek. a Szerdán hajnal óta újabb ta,rtast tanúsít Franciaország Kinai Országos Népi Cyű­uánt, mert a franciak az 'es allando bizottsága elnok­amerikai csapatok érkeznek amerikai agresszió megszün-1 holyettesének vezetésével. A felyamatosan Dél-Vietnamba, tetősét sürgetik és az ország küldöttség a szovjet kor­Az amerikai hadügyminisz- semlegesítését szorgalmaz- tpány meghívására részt térium Dél-Vietnamba vezc- zák" I ^ 3 t„f03iteta Német­nyelte a 3500 főt számláló A dé,"vletnaml kormány I Maratott ©;oze­,„„ ... . , megvitatta a Párizshoz, fuzo­173. ejtőernyős dandárt Oki- dö kapcsolatainak alakuló­nawáról. A dandár a terve- sát. Több miniszter „megtor­zett három zászlóalj helyett lásul" azt javasolta, hogy öt zászlóalj erősségű. Az zárolják Dél-Vietnamban a újabb csapatszállításokkal a francia bankszámlákat és Dél-Vietnamban állomásozó tiltsák meg a pénzátutalá­amerikai katonaság létszáma -„„.,.„ _ . több mint 35 000 főre duz- sokat Franciaországba. Ezt a zad. javaslatot azonban elvetet­Észak-Vietnam ellen ked- lék, mert figyelembe vették, den 105 amerikai és dél- hogy Dél-Vietnamban ma is vietnami repülőgép három »„„•„„ 0„„ ••• , htiiiámKnn íontos szerepúk van a fran­Jenkiellenes hangulat Latin-flmerikdban hullámban intézett táma­dást. Közülük 28 repülőgép cia üzletl köröknek és ez a a határtól nyolc kilométer- gazdasági Intézkedés hátrá­nyi re északra épületeket és nyos lenne magára Saigonra nézve is. Ehelyett a saigoni hidakat bombázott. A támadó gépek egy má­sik csoportja a keleti part mentén bombázott hidakat és hajókat * A dél-vietnami rezsim kormány azzal fejezte ki „neheztelését", hogy bezá­ratta a Saigonban működő francia kulturális rádióállo­mást Párizsi kérdések Bonnban • Bonn (MTI) kitért az egyenes válaszadás A bonni képviselőház szer- elől. Csupán annyit mon­dai ülésén Erler, a szociál- . _ . demokraták alelnöke több dottl hogy Bonn részletes tá­kérdést intézett a külügymi- jékoztatást kapott a tárgya­niszterhez Gromiko párizsi ., , ,, , látogatásával kapcsolatban. lasokról d« nem közölhet Schröder külügyminiszter részleteket Német földről nem indulhat többé háború ta. NDK NÉPI KAMARÁJÁNAK ÜNNEPI ÜLÉSE # Berlin (MTI) désHt. Végül hangsúlyozza, hogy a német kérdést ma már semmiképpen nem le­het megoldani az NDK el­lenére vagy az NDK nél­kül. A Német Demokratikus Köztársaság kész volt és ma is kész az enyhülésre és kész a megértésre irányuló minden őszinte és tárgyila­gos javaslatot megvitatni. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamará­ja szerdán a berlini új Kongrcsshalle-ban tartott 13. ünnepi ülésszakán em­lékezett meg a német nép felszabadulásának 20. év­fordulójáról. A népi kamara előtt Walter ülbricht, az Államtanács elnöke hosz­szabb nyilatkozatban mél­tatta a felszabadulás je­lentőségét. A nyilatkozat „A Német Demokratikus Köz­társaság és Nyugat-Németor­szág békeszerető erőinek nemzeti missziója" címet vi­selte. Utbricht beszéde után a parlament elé terjesztették elfogadás végett a Népi Ka­marának, az Államtanács­nak, a Minisztertanácsnak és a Demokratikus Német­ország Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának a felsza­badulás 20. évfordulója al­kalmából kiadott kiáltvá­nyát A kiáltvány hangsúlyozza: a német történelemnek az a legnagyobb tanulsága, hogy soha többé nem sza­bad háborúnak kiindulnia német területről, s Németor­szágban, Európa szívében egyszer s mindenkorra vé­get kell vetni más orszá­gok és népek meghódításá­ra irányuló törekvéseknek, a népgyűlöletnek, az ag­ressziónak és a sovinizmus­nak. Ez a német népnek Is elsőrendű érdeke, mert másképpen a német ncpet olyan szörnyűséges új ka­tasztrófa érheti, amely az egész nemzet fizikai meg­semmisülésével végződhet. Az elmúlt két évtized mérlege azonban azt mu­tatja. hogy Nuugat-Német­országban és Nyugat-Berlin­ben ismét a német imperia­listák ragadták kezükbe a kormányrudak. A nyugati hatalmak segítségével meg­osztottak a német nemzetet és ezzel óriási kárt okoztak r németeknek. Ezzel szem­ben az NDK következetesen a béke útjait járja. A kiáltvány ezután rész­letesen fejtegeti német egy­ség megteremtésének kér- I lem 20. évfordulója alkal­mából tartandó ünnepsége­ken. Egyidejűleg a Szovjet Hon­védelmi Minisztérium meg­hívására kinai katonai kül­döttség indult Moszkvába, az ünnepségekre Hszu Kuang-ta honvédelmi miniszterhelyet­tea vezetésével. •San Salvador (MTI) Sark, Salvadorban és kör­nyékén a mentőosztagok megszakítás nélkül fáradoz­nak azon. hogy a hétfői földrengés során összedőlt házak romjai alól kiássák az el temetett sebesülteket halottakat. Hivatalos jelen­tés szerint a földrengésnek eddig száz halottját találták meg és mintegy ötszáz sebe­sültjét részesítik kórházi ápolásban. •Bonn (MTI) A bonni kormány a szer­dai minisztertanácson elfo­gadta az Izraellel való teljes diplomáciai kapcsolatok fel­vételét. Az erre vonatkozó megegyezési azonban még mindig nem hozzák nyilvá­nosságra. • Washington (AP) Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága szer­dán jóváhagyta Johnson el­nök kérését cs megszavazta a katonai segélyprogram 700 millió dollárral való feleme­lését. #New York (AFP) Kitüntették Francis Gary Powers-t, annak az U—2-es U5A, INTERVEN CIŐK KOZEP-AMERIKABAN NYllT KATONAI INTERVENCIÓ (tV$ZÍMA) [191 Térképünk az USA karib-tengeri agresszióit mutatja be a századfordulótól napjain­kig. Nem tüntet fel valamennyi beavatkozást, csak a legsúlyosabbakat. 0 Santo Domingo (MTI) Francisco Caamano, a Do­minikai Köztársaság újon­nan megválasztott ideiglenes elnöke kedden a felkelők ál­tal ellenőrzött városnegyed központjában, a független­ség terén több ezer főnyi tö­meg előtt letette az esküt. Beszédében kijelentette: az országnak meg kell mutat­nia, hogy képes az újjáépí­tésre, de arra is, hogy fegy­verrel a kézben harcoljon. A dominikai nép reméli, hogy az amerikai erők a le­hető leggyorsabban elhagy­ják az országot, mert csak így lehet elkerülni, hogy a dominikai nacionalizmus amerikaellenességet szüljön. Caamano később sajtóérte­kezletet tartott. Az ameri­vollevő főszereplője, Bosch vező döntést az ülésen, elnök, akinek visszatérését Egyes latin-amerikai orszá­követelve robbant ki a fel- gok ezzel szemben azt java­kelés. Bosch kijelentette, solják, hogy várják meg a hogy az Egyesült Államok Dominikába kiküldött „bé­„kommunista hisztériában" költető bizottság" jelentését, szenved, s élesen bírálta az Washingtonban hivatalo­nmorikai beavatkozást. Az san közölték, hogy a domi­Egyésült Államok „nagy nik;ii akcióban ez idő sze­szolgálatot tett" az amerikai rint lí)363 amerikai katona földrész kommunista párt- vesz ^^ Az arnerikai csa­jainak, amikor csapatokat patok edd;Rf vesztesége hat küldött Santo Domingóba — halott és több sebesült, mondotta Bosch. - Ez a lé- A Biztonsági Tanács keddi ülésén a Dominikát ért ame­rikai agresszióról tárgyalt Fedorenko, a Szovjetunió képviselője határozati javas­latot terjesztett elő, amely In­amerikai kémrepülőgépnek . , , , a pilótáját, amelyet 1960. kai csapatok Santo Domin május 1-én, a tervezett pá­rizsi négyhatalmi csúcstalál­kozó előestéién a Szovjet­unió felett lelőttek. A ki­tüntetést, amelyet a CIA (Központi Hírszerző Hivatal) adományozott, még a múlt hónapban egy titokban meg­tartott ünnepségen adták át. Titkos egyébként maga a kitüntetés is, amelyről Po­wersnak nem szabad beszél­nie, sőt hordania sem szabad. pés egész Latin-Amerikában felkorbácsolta a jenkiellenes érzelmeket. • Washington (MTI) Az Amerikai Államok Szer­vezete — az Egyesült Alla-^^^^B mok részéről megnyilvánuló ditványozza: a BiztonságiTa­hatalmas diplomáciai nyo- rtács ítélje el az amerikm más ellenére — még mindig, fegyveres erok beafatkozasát, mint az ENSZ-alapokmány durva megsértését. Egyben követelte az amerikai csapa­lci vonását Do­nom hozott döntést a Wa­• »i -1 „ m „ shlnglon által javasolt do­go-i jelenlétéről szulva meg- ncmzctközi rend­jegyezte: „Egyetlen szuve- fenntart^ erő létrehozásáról, rén kormány sem engedné A zárt ülésekről kiszivárgó ineg külföldi csapatok állo- hírek szerint az Egyesült Ál­másozásót területén, miután lamok egyelőre nem rendel­a helyzet normalizálódott", kezik a kétharmados több­Közölte, hogy Jettu Túrit séggel. n?vezte ki, külügyminiszter- Az aAsz tanácsa szerdán ré, Manuel Montcs ezredest „„„ - -- „ hadügyminiszterré, Hector délután — magyar ido sze- resszíójuknak. Az angol és az Aristyt pedig az elnöki rint az esti órákban — ült amerikai küldött felszólalása ügyek miniszterévé. össze ismét. Az Egyesült Ál- gyenge kísérlet volt afra, Puerto Ricóban nyilatko- lamok azt akarja, hogy a hogy „igazolja" Washington zott a dominikai dráma tá- tanács hozzon számára ked- lépését. tok azonnali minikából. Az ülés során a venezuelai és a kubai delegátus támad­ta az amerikai álláspontot* a francia delegátus pedig kö­vetelte, hogy iz amerikaiak „gyorsan vessenek véget" ag­Mielőtt a fegyverek ELCSITULTAK ... „Csak 34 órát kell kitartanunk" Sem a német hadvezetésnek, sem a náci párt vezetőinek nem voltak kétségeik afelől, hogy a háborút elvesztették. Ezt már régen tudták, azonban az utolsó pillanatig abban reményked­tek, hogy a nyugatlakkal kötött „külön" fegy­verszünet jobbít reménytelen helyzetükön. Ezek az illúziók kétségtelenül bizonyos nyu­gati körök magatartására alapozódtak, ám még­is — illúziók maradtak. E reménykedés nem csak a párt- és hadvezetés felső köreiben vert gyökeret, hanem lentebb is. Jobb példa erre a következő: mint mindig, tizenkét évi uralkodásuk alatt — hazudtak a német népnek. E hazugsággal ösz­tökölték harcba azokat, akik már látták, hogy reménytelen a helyzet, de akikben ott élt a félsz, a „hátha." „Április 26. A műszaki egységek felrobban­tották a Landwehr* csatorna, hídjait a schö­nebergi és a möckerni híd között. Sok nő és gyermek a vízbe fúlt. A híradós tiszt utolsó feljegyzése április 27­ről keltezett: „K. azt a hírt hozza, hogy amerikai páncélos hadosztályok már útban vannak Berlin felé. Ez azt jelenti, hogy a birodalmi kancelláriáji biztosabbak a végső győzelemben, mint bár­mikor azelőtt. A polgári lakosság fél beengedni az óvóhelyekre sebesült katonákat és tiszte­sülteknek nem volt mivel csillapítaniuk éhsé­güket és szomjúságukat, jóllehet egyesek kö­zülük tőlünk néhány méterre, a Potsdamét Platz földalatti megállóinál voltak, itt viszont patakokban folyt a bor." Míg körnvezete holtrészegen varta a véget, Hitler „dolgozott": titkárnőjének diktálta politi­kai végrendeletét. A Harmadik Birodalom Führere élete utolsó óráiban is hű maradt magához. Irományában arra szólítja fel a német népet, hogy ne adja fel a harcot, mert pusztulásai!) lehetővé teszi „a nemzetiszocialista mozgalom újjászületé­sét az elkövetkezendő évszázadok során." Hitler még politikai „végrendeletét" is felhasz­ket. Sokukat felakasztják, mint igazi vagy nálta arra, hogy két „leghűségesebb" pribékjét, vélt szökevényeket. Az óvóhelyek lakóit bűn- akik hátbatámadták, méltóan jutalmazza: részeseknek tekintik." „Halálom előtt Hermann Göring volt birodal­A Münchenberg páncélos hadosztály egyik híradótisztjének naplója így számol be azokról a napokról: '„Április 24. Reggel a tempelhofi repülő­téren foglalunk állást. Az orosz tüzérség szüntelenül tüzel. A sebesültek megpróbál­nak hátramenni, de a legtöbben maradnak, mert félnek, hogy valamelyik mozgó hadi­törvényszék rájuk talál és mint szökevénye­ket, felakasztatja őket." Az ostromlott városban tobzódott a véres ter­A feljegyzés készítője — sok ezer társával egvütt — ott pusztult a berlini csatában. Április 28-án olasz partizánok elfogják a német közlegényi egyenruhába bújt „Ducet", Mussolinit, és rögtönítélő bírósági tárgyalás után »kivégzik. A hábonús főbűnösök egyikét már elérte méltó sorsa. E napon már Berlin szivében folynak a har­cok. A szovjet csapatok mintegy 15 kilométer hosszú, 2—5 kilométer széles sávba szorítják össze a német csapatokat, majd e sávot három, ror: mindenkit, aki harcképes volt, tizenöttől— egymástól teljesen elszigetelt részre vágják. F. na. hatvanötig, s nem a frontvonalon volt, a ha­ditörvényszékek halálra ítéltek. Hitler és pri­békjei, akárcsak eddig, most sem kímélték sa­ját népüket sem. Ám az illúzió sokakban még tartja magát: » „További értesítés Naumann államtitkár­tól. (A propaganda minisztérium egyik vezető­je, Göbbels helyettese. A szerk.) Tárgyalá­sok folynak a nyugati hatalmakkal. Már csak 24 órát kell kitartanunk, de semmi esetre sem többet 48 óránál." Hitlerék még az utolsó pillanatban is — mi marsallt kizárom a pártból és megfosztom mindazoktól a jogoktól, amelyek az 1941. jú­nius 29-i rendelet és a birodalmi gyűlésben 1939. szeptember 1-én mondott beszédem alap­ján megillethetnék. Helyette Döntz tengerna­gyot nevezem ki birodalmi elnökké és a fegy­veres erők legfőbb parancsnokává. Halálom előtt kizárom a pártból és megfosztom minden állami tisztségtől Heinrich Himmler volt biro­dalmi SS-vezetőt és belügyminisztert." Hitler, végrendelete befejezése után közölte Göbbelsszei, hogy öt nevezi ki birodalmi kancellár­ra, de a gonosz törpe már ennek sem tudott örülni. A nagy hazudozó már nem csak mások­nak, magának sem tudott hazudni. Látta, hogy itt a vég, nem menekülhet. Azért, hogy megszól­pon a szovjet csapatok elfoglalják a „Biradalom" egyik jelképét: Potsdamot. Április 29-én a szovjet csapatok elfoglalják az ... , . , , . _ I _ anhalti pályaudvart, kézifegyverekkel és géppus- ™gJ1®*1?lt és „Ki­kákkal lövik a Postdamer Platzot, s mindössze ötszáz méternyire vannak n birodalmi kancellá­ria épületétől. A bunkerban levő fasiszta vezetők az alkoholban keresnek vigasztalást. A Boldt ezt írja erről: „A bunkerban igazi világ vége légkör ural­kodott el. Mindenki alkoholba igyekezett foj­tani kétségbeesését. Előkerültek a legfinomabb borok, likőrök és inyencfalatok. A pincékben és a földalatti vasút helyiségeiben fekvő sebe­2 QMilMSÍAB&MZÁ* Csütörtök, wes. május e. egészítés Hitler politikai végrendeletéhez" cím­mel irományt tákolt össze, amelyben mindenkit áruiónak, gyávának nevez, a német népet, a tá­bornokokat, Gőringet, Himmlert, mindenkit, ki­véve Hitlert, Bormunnt — hiába, az még ott van a közelben! — és természetesen — önmagát... Április 29-én este ti/, órakor Berlin katonai parancsnoka, Weidling tüzérségi tábornok jelen­tette Hitlernek, hogv legkésőbb két nap múlva a szovjet csapatok — a bunkerhez ernek . . (Következik: Esküvő és öngyilkosság) f

Next

/
Thumbnails
Contents